HELYESÍRÁSI

SZÖRNYEDVÉNYEK III.:
Toldalékolás
• A toldalékokat alapesetben egybeírjuk a tővel, pl.:
2

házi (képző)
hajók (jel)
házban (rag).
• Az alapeset úgy értendő, hogy közszó, tehát: nem tulajdonnév, nem idegen szó,
nem tulajdonnév és nem idegen tulajdonnév, és nem is mozaikszó. És ha
közszó, nincs semmi extra a végében, pl. nem végződik hosszú msh-ra. Szóval,
elég sok a speciális eset.
• A képzők, pl.: -i, -s, -ú/ű, -nyi és a képzőszerű utótagok (-fajta, -féle, -forma,
3

-rétű, -szerű)
• A képzőszerű utótagok: -fajta, -féle, -forma, -rétű, -szerű
• Ezeket a közszavakkal egybeírjuk, pl.:
újfajta, többféle, tízféle, sokrétű, nagyszerű
• Akkor sincs változás, ha a közszó ugyanarra a msh-ra végződik, amilyennel a
képzőszerű utótag végződik, pl.:
gipsz + szerű = gipszszerű
ezer + rétű = ezerrétű
golf + féle = golfféle
• Speciális esetek, amikor a tő és a képzőszerű toldalék határán valami
4

megváltozik, és kötőjellel írjuk:

• Felsoroláskor a törölt utótag helyére kötőjelet teszünk, pl.:
bükk-, mogyoró- és nyírfafélék
• A tő hosszú msh-ra végződik, ugyanolyanra, mint a képzőszerű toldalék, pl.:
dzsessz + szerű = dzsessz-szerű
puff + féle = puff-féle
Ha hosszú msh-ra végződik, de nem ugyanolyanra, akkor egybeírjuk, pl.:
balettféle, sokkszerű
• A tő tulajdonnév:
Petőfi-szerű figura, Jedlik Ányos-féle villanydelejes forgony,
Madách Színház-féle rendezés, Voltaire-féle világlátás, Svájc-szerű ország
• A képzők közül az -i, a -beli és a -s képzőknek vannak speciális esetei
5

• A képzőket a közszavakkal egybeírjuk, pl.: városi, lányos

• A képzős tulajdonneveknek több esetük van.
• Amikor egybeírjuk a tulajdonnevet és a képzőt, pl.:
petőfis, aranyi, manni, rippl-rónais – személyneveknél csak a vezetéknév szerepel (de
az lehet kötőjellel összekötött dupla név is)
berlini, tel-avivi – földrajzi neveknél az egytagú és a kötőjeles tulajdonneveknél
helsinki (olimpia) – ha i-re végződik a név, csak egy -i-t használunk
vichyi – ha y-ra végződik a név, akkor írunk mellé i-t
• Amikor kötőjellel írjuk a tulajdonnevet és a képzőt:
Arany János-i, Thomas Mann-os – ha a teljes személynév ki van írva, kötőjellel
shakespeare-i, voltaire-es, lille-i, montreux-i, New York-i, sydney-i – ha fura betűkre
végződik, vagy csupa tulajdonnév különírva, akkor kötőjellel
Új Szó-beli, Varázshegy-beli – címekhez kötőjellel
• A jelek és a ragok
6

• A jeleket és a ragokat a közszavakkal egybeírjuk, pl.:

hajók, hajóban
• Speciális esetek, amikor a tő és a képzőszerű toldalék határán valami
megváltozik:
• A toldalék olyan msh-val kezdődik, amilyen hosszúval a tő végződött, pl.:
orr + -ra  orra
halott + -tól  halottól
sah + -hoz  sahhoz
A három azonos msh-ból kettő lesz, még elválasztásnál is.
• Tulajdonnévnél, ha három azonos msh találkozik, pl.:
Anett-től, Mariann-nál, Wittmann-né, Scott-tól, Tallinn-nak, Grimm-mel
de: Anettnek, Mariannhoz, Scottról, Tallinnba (mert nem három msh azonos)
• Kötőjellel kapcsoljuk a jeleket és a ragokat továbbá:
7

• Számok után, pl.:

1935-ben, 4-gyel
• Jelek után, pl.:
15%-kal; 2. §-ban
• Mozaikszavakban:
DNS-sel, ELTE-re
• Rövidítésekben:
Bp.-re, old.-on
• A -val/vel, -vá/vé
8

• Hosszú msh + -val/vel, -vá/vé, pl.:

toll + -val = toll + lal  tollal – három msh-ból kettő lesz
• Többjegyű betű + -val/vel, -vá/vé, pl.:
Kodály + -val = Kodály + lyal  Kodállyal
Akkor is, ha hosszú: dzsessz + -vel = dzsessz + szel  dzsesszel
• Két msh-ra végződő szó + -val/vel, -vá/vé, pl.:
füst + vel = füst + tel  füsttel – a kiejtés ellenére is hosszú marad
• Hosszú msh + -val/vel, -vá/vé, pl.:
toll + -val = toll + lal  tollal – három msh-ból kettő lesz
• Két msh-ra végződő szó + -val/vel, -vá/vé, pl.:
füst + vel = füst + tel  füsttel – a kiejtés ellenére is hosszú marad
• Régies nevek + -val/vel: a kiejtés szerint kapcsoljuk a toldalékot. pl.:
9
Kossuth + -val = Kossuth + tal  Kossuthtal
Móricz + -val = Móricz + cal  Mórciczcal
Madách + -val = Madách + csal  Madáchcsal
• Idegen nevek + -val/vel
10

• Nem magyar, kiejtett msh-ra végződő nevekkel egybeírjuk a -val/vel

• toldalékot, pl.:
Bachhal, Balzackal, Wellsszel, Hemingwayjel, Marxszal
• Nem kiejtett msh-ra végződő nevekhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, pl.:
Peugeot-val, Bordeaux-val, Glasgow-val
• Hosszú msh-ra végződő névnél, hasonuláskor kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, pl.:
Mann-nal, Grimm-mel, Strauss-szal
• Kiejtett magánhangzóra végződő, egytagú nevekkel egybeírjuk a toldalékot, pl.:
Goethével, Torontóval, Hugóval, Malmővel (ahol ejtésben hosszú, ott írásban is)
• Nem kiejtett mgh-ra vagy fura mgh-kombinációra végződő nevekhez kötőjellel
kapcsoljuk a toldalékot, pl.:
Shakespeare-rel, France-szal, Rousseau-val, Sydney-vel
• A -val/vel és más ragok összevetése
11

• Nem magyar, kiejtett msh-ra végződő nevekkel egybeírjuk a -val/vel és a más ragot,
jelet is, pl.:
Bachhal – Bachról, Balzackal – Balzacnak, Hemingwayjel – Hemingwaytől
• Nem kiejtett msh-ra végződő nevekhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, pl.:
Peugeot-val – Peugeot-t, Bordeaux-val – Bordeaux-ban, Glasgow-val – Glasgow-ig
• Hosszú msh-ra végződő névnél, hasonuláskor kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, pl.:
Mann-nal – Mann-nak – Mann-nál, de: Mannhoz, Mannban, Mannról
• Kiejtett magánhangzóra végződő, egytagú nevekkel egybeírjuk a toldalékot, pl.:
Goethével – Goethére, Torontóval – Torontóba, Hugóval – Hugónak, Malmővel –
Malmőben (ahol ejtésben hosszú, ott írásban is)
• Nem kiejtett mgh-ra vagy fura mgh-kombinációra végződő nevekhez kötőjellel
kapcsoljuk a toldalékot, pl.:
Shakespeare-rel – Shakespeare-hez, Rousseau-val – Rousseau-ra