Helyesírásunk alapelvei

17.
 1. Kiejtés szerinti
• Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte

• A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk

• Magyar nyelvünk helyesírása alapvetően kiejtés szerinti (pl.:

higgye, kenyérré, emberek, kesztyű)
• Sok kivétel van (pl.: hagyja)
 2. Szóelemző
• Nyelvünk helyesírása nem teljesen kiejtés szerinti, hanem
néha szóelemző
• Mindig szóelemző:
jelöletlen teljes hasonulás
pl.: állj → ájj
összeolvadás
pl.: barátság → baráccság

részleges hasonulás
pl.: különböző → külömböző
rövidülés
pl.: inggomb → ingomb
 3. Hagyomány szerint
• Történelmi családnevek
pl.: Kossuth, Kazinczy

• Szavaink ’ly’-vel
pl.: furulya, lyuk, király, tavaly

• Bizonyos többszavas kifejezések rövidített formája

pl.: vö. (vesd össze), stb. (és a többi)

• Egyéb közszói kivétele

pl.: akasztófáravaló, fizetővendéglátás
 4. Egyszerűsítő
• Három azonos betűből csak kettőt írunk le
orr+ra → orra; toll+lal → tollal

• Kivétel: családneveknél, összetett és idegen szavaknál

Kiss-sel

• Két- és háromjegyű betűket csonkítva írjuk

ronggyal, ággyal
 5. Összetett szavak
• Alárendelő: ha két szóból áll, egybeírjuk; ha több szóból áll,
akkor 6 szótagig egybeírjuk, 6 fölött kötőjellel. KIVÉTEL:
három eset, egy szabály, lásd 7.dia
pl.: tengeralattjáró-háború

• Mellérendelő: ha együtt ragozzuk egybeírjuk, ha külön,

akkor kötőjellel
pl.: limlom, ázik-fázik

• Mozgószabály: ha az egyébként külön írandó szókapcsolat

mellé új szó kerül, egybeírjuk, majd a harmadikat kötőjellel
pl.: meleg + víz+ csap → melegvíz-csap

pl.: idegen + nyelv+ oktatás → idegennyelv-oktatás

 6. Idegen szavak
• Ha a szó végén kiejtett hang van, akkor folyamatosan
hozzáírjuk a ragot
pl.: Madáchcsal

• De, ha ez a szó egy természetföldrajzi szó tagjává válik és

újabb kötőjel kerül, az egyszerűsítés elmarad
pl.: Calaisi-szoros

• Ha nincs kiejtve az utolsó hang, akkor kötőjellel írjuk hozzá

a ragot
pl.: Moliére-rel
 7. Három eset, egy szabály
• Ha az összetett szó mindkét fele egyszerű, akkor
egybeírjuk, ha valamelyik fele összetett, akkor külön
• Három eset: anyagnévi összetétel
pl.: aranylánc (→ arany nyaklánc)
számnévi összetétel
pl.: nyolcéves (→ tizenöt éves)
melléknévi igenév
pl.: állóháború (→ álló űrháború)
 8. I-képzős földrajzi nevek
• Ha egybeírt földrajzi névhez ’i’-t teszünk, akkor a szó eleji
nagy betű kicsi lesz
pl.: budapesti, budakeszi

• Ha külön írthoz, akkor a földrajzi név első betűje nagy betű

marad
pl.: Pest megyei

• Ha kötőjeles földrajzi névhez

Ha az első tag köznév, akkor kis betű lesz
pl.: Csendes-óceán → csendes-óceáni
Ha az első tag tulajdonnév, akkor nagy betű marad
pl.: Széchenyi-hegy → Széchenyi-hegyi
Ha már az első is i-képzős, akkor nem számít
tulajdonnévnek:
pl.: Velencei-tó → velencei-tavi