TULAJDONNEVEK KISBETŰVEL?

Már tudod, hogy a tulajdonnevek helyesírásakor nagyon sok mindenre kell figyelni. Most nézzük
azokat a szabályokat, amelyek a tulajdonnevek -i, -beli és -s képzős alakjainak helyesírására
vonatkoznak. Ezek kiindulópontja, hogy ha egy tulajdonnévhez -i, -beli vagy -s képzőt illesztünk,
elveszíti tulajdonnévi jellegét, és melléknévvé válik. A helyesírás ezt általában kisbetűs kezdéssel jelöli
pl. pilisi, alpokbeli, petőfis. Sajnos azonban vannak olyan tulajdonnévtípusok, amelyek írására külön
szabályok is vonatkoznak.

A János Vitéz című mű borítója.

Az egyelemű, egybeírt tulajdonnevek esetében viszonylag könnyű a dolgunk. A nagy kezdőbetű

mindig kis kezdőbetűre változik, ha melléknevet képezünk belőle, pl. Budapest + -i: budapesti; Jókai +
-s: jókais (stílus); Alpok + -beli: alpokbeli.

Ha a földrajzi név i-re végződik, és ebből -i képzős alakot képezünk, akkor a szó végén nem két,
hanem csak egy i-t írunk, pl. Lenti+-i → lenti. Ha ugyanis a szót kis kezdőbetűvel írjuk, akkor tudjuk,
hogy melléknévi minőségben szerepel, pl. Marcaliban lakik, azaz marcali lakos.

Idegen tulajdonneveknél arra is oda kell figyelned, hogy ejtjük-e a név utolsó betűjét. Ha nem ejtjük
ki, akkor az -i, -s, -beli képzőt kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez, de az első tagot kis kezdőbetűvel
írjuk pl. Shakespeare [sékszpír] – shakespeare- i; Bordeaux [bordó] – bordeaux-i.

Kicsit jobban kell figyelni a több különírt elemből álló tulajdonnevekből képzett melléknevek
helyesírására:

A több tagból álló földrajzi és személyneveknél kötőjellel kapcsoljuk az -i és -s képzőket, és itt

megtartjuk a nagy kezdőbetűket, pl. Lázár Ervin-es, József Attila-i. Ugyanígy írjuk a hasonló formájú,
két nagybetűs szóból álló földrajzi neveket is, pl. Los Angeles-i, Srí Lanka-i.

Ha viszont a földrajzi név második tagja kisbetűs, akkor kötőjel nélkül kapcsoljuk a képzőt, pl. Baranya
megyei, Hidas utcai.

Ha többtagú intézmény- és államnevekből melléknevet képezünk, csak a tulajdonnévi tagok elején

marad a nagy kezdőbetű, a többi elem kis kezdőbetűs lesz, pl.

Magyar Tudományos Akadémia

– magyar tudományos akadémiai;

Egyesült Királyság

– egyesült királysági;

Erzsébet Szálloda

– Erzsébet szállodai;

József Attila Gimnázium

– József Attila gimnáziumi.

Ennél a típusnál a képző kötőjel nélkül kapcsolódik az utolsó taghoz.

A címek esetében általában a -beli képzőt használjuk, és ezt kötőjellel illesztjük a változatlanul nagy
kezdőbetűs címhez, pl. János vitéz-beli, A walesi bárdok-beli.

A több szóból álló, kötőjeles földrajzi nevekből képzett mellékneveknél háromféle eset lehetséges.

Ha az előtag és az utótag is tulajdonnév, mindkét tagot kis kezdőbetűvel írjuk, pl. győr-moson-
soproni; de vigyázz: Győr-Moson-Sopron megyei.

Ha csak az előtag tulajdonnév, marad a nagy kezdőbetű, és a földrajzi név utótagjához illesztjük a
képzőt, pl. János-hegyi, Pireneusi-félszigeti, Duna-parti.

Ha az előtag nem tulajdonnév, -i, -s képzős alakjaiban az előtag is kis kezdőbetűvel írandó, pl. Észak-
Magyarország – észak-magyarországi, Sváb-hegy – sváb-hegyi. Vigyázz! A tulajdonnévből képzett
mellékneveket ezekben az alakokban is kisbetűvel kell írni, pl. Velencei-tó – velencei-tavi, Földközi-
tenger – földközi-tengeri.

A melléknevekről szóló további ismereteidet tovább bővítjük a következő két leckében.