HELYESÍRÁS

AZ EGYSZERŰ- ÉS AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA; A

KÜLÖNÍRÁS ÉS EGYBEÍRÁS GYAKORIBB TÍPUSAI

Összeállította: Cozma Gabriella

 „Az írás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha éppoly híven
tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élőszó. Az
írásbeli gondolatközlés félreérthetetlenségének egyik biztosítéka a
kifogástalan helyesírás.”
Szemere Gyula
 AZ EGYSZERŰ MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 leggyakoribb írásjel a vessző

 vesszőt teszünk a mellérendelő szószerkezet tagjai közé, ha:
 a tagok között nincs kötősző
 pl. Hozzatok magatokkal tollat, ceruzát, jegyzetfüzetet!
 a tagokat páros kötőszó kapcsolja össze
 pl. Vagy almát, vagy körtét viszek tízóraira.
 a szószerkezet ellentétes, következtető vagy magyarázó
 pl. Kicsi a bors, de erős.
Totálkáros, tehát javíthatatlan lett a kocsink.
Kapós, ugyanis finom a nagyim sütije.
 AZ EGYSZERŰ MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 NEM teszünk vesszőt a kapcsolatos és a választó szószerkezetek

tagjai közé és, s, meg, vagy kötőszók használatakor, illetve
felsorolás végén a stb. rövidítés előtt
 pl. Könyvek és újságok hevertek az asztalon.
Vettünk zsemlét, tejet, sajtot stb.
 vessző különíti el a mondat többi részétől a megszólításokat,
illetve indulatszókat
 pl. Nézd, anya!
Hű, ezt nem hiszem el!
 AZ EGYSZERŰ MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 a kettőspont is gyakran használt írásjel az egyszerű

mondatban:
 ha a példaként említett szóra, felsorolásra vagy szócsoportra
mutatunk rá (figyelemfelhívó szerep)
 pl. Mindannyiunk számára fontos: a szeretet.
Nyelvünk állandóan bővül új szavakkal: mobiltelefon, e-mail.

 a pontosvessző ritkábban fordul elő

 amikor felsorolásunk különböző csoportokba tartozó elemekből áll, s ezeket
szeretnénk elkülöníteni egymástól
 pl. Nyaralás előtt venni kell még fürdőruhát, szalmakalapot ; térképet, útikönyvet.
 AZ EGYSZERŰ MONDAT KÖZPONTOZÁSA

vesszőt, gondolatjelet és zárójelet használunk a

közbevetett információk írására
pl. A feladat, mindenki meglepetésére, könnyű volt.
A feladat – mindenki meglepetésére – könnyű volt.
A feladat (mindenki meglepetésére) könnyű volt.

 a három pont a gondolat befejezetlenségét, a

továbbgondolás lehetőségét jelzi
 pl. Hátha sikerül...!
Olyat mondok, hogy még...!
 AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 tagmondatainak határán írásjelet kell tenni, akár van kötőszó, akár nincs
 a tagmondatokat leggyakrabban vesszővel választjuk el egymástól
 pl.Sok mindent elérhet az ember, ha van benne kitartás.

 a vesszőt felcserélhetjük
 kettőspontra (részletezés, magyarázat előtt)
 pl.Csavargó vagyok: otthontalan, nincstelen ember hírében állok.
 pontosvesszőre (határozottabb elkülönítést jelent)
 pl. Induljunk már el; mire várunk még?
 AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 gondolatjelre (kevésbé fontos gondolatok közrefogása)

 pl. Az nem biztos – vagyis csak feltételezés volt -, hogy
beteg.

 három pontra (kihagyás érzékeltetése)

 pl. Emlékszel arra a játékra, amit sokszor játszottunk... ki
tudná elfelejteni!
 AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 az alárendelő összetett mondatokat lezáró írásjeleket a főmondat

fajtája határozza meg

 kijelentő mondat végén pont áll

 pl. Azt kívánom, teljesüljön minden álma.
 kérdő mondat végére kérdőjelet teszünk
 pl. Hogyan találjam meg én, amit te hagytál el?
 a felkiáltó, felszólító, óhajtó mondatok végére felkiáltójel kerül.
 pl. Jaj annak, aki nagyapát felébreszti délutáni szundikálásból!
Ne zajongjatok, amikor a kicsik alszanak!
Bárcsak megtudnám, mit akar valójában!
 AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 a mellérendelő összetett mondat végére kitett írásjel az utolsó

tagmondat fajtájához igazodik

 pl. Nem kell még tudni a verset, ne most tanuld meg!

 az összetett mondatok tartalmazhatnak idézést is

 az idézésnek két része van:
 az idéző mondat (felvezeti, magyarázza a megszólaló szövegét)
 az idézet (egyenes idézet vagy függő idézet)
 AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 háromféle szó szerinti idézés

 az idéző mondat megelőzi az idézetet
 pl. Péter azt sóhajtotta: „Hiába dolgoztunk éjt napallá téve.”

 az idéző mondat követi az idézetet

 pl. „Hiába dolgoztunk éjt napallá téve” – sóhajtotta Péter.
„Rabok legyünk vagy szabadok?” – teszi fel a kérdést a Petőfi-vers.

 az idéző mondat beékelődik az idézetbe

 pl. „Hiába dolgoztunk éjt napallá téve – sóhajtotta Péter -, semmi eredményt
nem várhatunk.”
 AZ ÖSSZETETT MONDAT KÖZPONTOZÁSA

 ha az idézni kívánt gondolatot nem szó szerint közöljük, hanem a

tartalmát közvetítjük, akkor függő idézést alkalmazunk

 pl. Így szólt hozzá: „Mi a baj?” Megkérdezte tőle, hogy mi baj van.
 AZ EGYBEÍRÁS ÉS KÜLÖNÍRÁS GYAKORIBB TÍPUSAI

 a szóösszetétel:
 két vagy több szó összekapcsolása → összetett szó / többszörösen
összetett szó
 Pl. kép + ernyő = képernyő villamos-végmegálló
osztálynévsor

 két csoportba sorolhatjuk be:

 alárendelő szóösszetételek
 mellérendelő szóösszetételek
AZ EGYBEÍRÁS ÉS KÜLÖNÍRÁS GYAKORIBB TÍPUSAI

 az alárendelő szóösszetételek lehetnek:

alanyos: pl. egérrágta – Mi rágta?
tárgyas: pl. térdvédő – Mit védő?
határozós: pl. partraszállás – Hova szállás?
jelzős: pl. könnyűzene – Milyen zene?

ha két tagból állnak, az alárendelő szavakat mindig egybeírjuk

pl. földönfutó → jelentésváltozás
medvebocs (medvének a bocsa) → az összetétel fajtájának
jelöletlensége
 AZ EGYBEÍRÁS ÉS KÜLÖNÍRÁS GYAKORIBB TÍPUSAI

 a kettőnél több tagból álló összetett szavakat hat szótagig egybe kell írni
 pl. cserkészcsapattag

 a hat szótagnál hosszabb szavakat kötőjellel tagoljuk

pl. autóbusz-végállomás

 a ragokat és jeleket nem számoljuk bele a szótagszámba, a képz őket az –i kivételével

igen
 pl. népmesekutatásunk
divatlapszerkesztő DE divatlap-szerkesztőség
kerékpárjavítás - kerékpárjavítási

az igekötő csak akkor számít összetételi tagnak, ha legalább két szótagú
pl. kölcsön-visszafizetés DE befogadóképesség
AZ EGYBEÍRÁS ÉS KÜLÖNÍRÁS GYAKORIBB TÍPUSAI

 a mellérendelő szóösszetételek tagjai között mellérendelő viszony

van
 lehet
 valódi mellérendelés (két önálló szóalak összekapcsolása)
 kötőjellel írjuk, ha az elő- és utótagot is szokás toldalékolni
 Pl.fűnek-fának
Országot-világot
 egybeírjuk, ha csak az utótaghoz kapcsolunk toldalékot
 Pl.búskomoran
 ismétléses mellérendelés (szó- vagy tőismétléssel)
 mindig kötőjellel írjuk
 pl. unos-untalan, nőttön-nő, sok-sok
AZ EGYBEÍRÁS ÉS KÖLÖNÍRÁS GYAKORIBB TÍPUSAI

 ikerszók: kétféleképpen jöhetnek létre

 egy szót saját hangalakjához hasonló változatával kapcsolunk össze
 pl. monda → mendemonda
picurka → icurka-picurka
 a tagok egyszerre jönnek létre
pl. ákombákom, sertepertél
 ha csak az utótagot lehet toldalékolni, akkor egybe kell írni a szót
pl. hercehurcát, limlomot
 ha mindkét taghoz hozzá tudjuk illeszteni a toldalékot, akkor a kötőjeles
írásmód a helyes
pl. izgett-mozgott; ringyet-rongyot; izgő-mozgó
 Felhasznált szakirodalom

 Lénárd Judit – Bernáth Magdolna -

Patonainé Kökényesi Katalin: Sokszínű
magyar nyelv 7, Hatodik kiadás, Mozaik
Kiadó, Szeged, 2O19.

 Lénárd Judit – Bernáth Magdolna -

Patonainé Kökényesi Katalin: Sokszínű
magyar nyelv 8, Hatodik kiadás, Mozaik
Kiadó, Szeged, 2O19.
Köszönöm a figyelmet!