FELSZÓLÍTÓ MÓD

FELADAT 1
A -t végű igék
FELADAT 2
IGEKÖTŐS IGÉK
FELADAT 3
ÖSSZEFOGLALÁS
FORRÁSOK
uvod
 

FELSZÓLÍTÓ MÓD

Felszólító mód

A felszólító módú igealak kérést, akaratot, parancsot fejez ki  (pl. köszönj, felelj)

A felszólító módnak csak jelen ideje van.

Képzése

a) A felszólító mód jele a -j, de különböző formákban jelenik meg, attól függően, hogy az ige
milyen mássalhangzóra (illetve néhány esetben magánhangzóra) végződik.

1. Mássalhangzó (-b, -d, -f, -g, -gy, -j, -k, -l, -m, -n, -ny, -p, -r, -v) végű igék + -j

      ALANYI RAGOZÁS        TÁRGYAS RAGOZÁS

       VÁR      KÉR        VÁR    KÉR
 ÉN  várjak  kérjek  ÉN  várjam  kérjem
 TE  várjál  kérjél  TE  várjad  kérjed
 Ő  várjon  kérjen  Ő  várja  kérje
 MI  várjunk  kérjünk  MI  várjuk  kérjük
 TI  várjatok  kérjetek  TI  várjátok  kérjétek
 ŐK  várjanak  kérjenek  ŐK  várják  kérjék

Ne felejtsd el!

Az egyes szám 2.személyben az  alanyi és a tárgyas ragozásban rövidebb és hosszabb alakot
használunk:

vár + j + ál  →  vár + j                    vár + j + ad  →  várd

kér + j + él  →  kér + j                    kér + j + ed  →  kérd

A rövid forma a tárgyas ragozásnál nem tartalmazza a felszólító mód jelét.

Az -l, -ll végű igék felszólító módú alakjában -jj-t, hallunk, de -lj-t, illetve -llj-t írunk (pl.
kiabálj, halljátok).

A -d és a -gy végű igék felszólító módú alakjában -ggy-t vagy -gy-t  hallunk, de -dj-t, illetve
-gyj-t írunk (pl. álmodj, hagyjátok).

FELADAT
Pótold a mássalhangzókat ezekben a felszólító módú igékben!

ha uk, kez etek, szára on,

enge enek, süllye en

  

A -t végű igék

A –t végű igék

A -t végű igék felszólító módú alakjaiban hosszú ss-et, ssz-et vagy cs-t ejtünk. Írásban az s-et
és az sz-et megkettőzzük, a cs-t ts-sel jelöljük (pl. fessél, támasszál, tanítsál)

Olvasd el a mondókát, majd írd ki a –t végű  felszólító módú igéket!

Szántsunk földet,

Vessünk búzát,

Arassuk le,

Csépeljük le,

Őröljük meg,

Dagasszuk meg,

Süssünk cipót,

Lepényt, lángost

Hámm!    
Kis kezdőbetűvel írd a szavakat!

, , , ,

  

Van hét olyan ige, amely -sz-re végződik:tesz, vesz, hisz, visz lesz, eszik, iszik

tesz   →  te + gy + ek
lesz   →  le + gy + ek
vesz  →  ve + gy + ek
visz   →  vi + gy + ek
eszik  →  e + gy + em
iszik  →   i + gy + am

A hisz ige felszólító módú alakjában hosszú -ggy szerepel:

hisz  →  hi + ggy +ek

Az egyes szám 2. személyű, alanyi ragogozású rövid és hosszú alakokat  tanuld meg!

higgyél  ~  higgy
vigyél  ~  -
legyél   ~  légy
igyál   ~  -
tegyél   ~ (tégy)
egyél  ~  -
vegyél  ~  (végy)

Az egyes szám 2. személyű, tárgyas ragozású rövid alakban hosszú -dd írunk, ejtünk.

tedd, vedd, hidd, vidd, edd, idd

Ezeket is tanuld meg!

7.
IGEKÖTŐS IGÉK
Ha az igekötős igét felszólító módban használjuk, akkor az igekötő az ige mögé kerül, és
külön írjuk az igétől.
pl. leír - írd le, kimegy - menj ki, belép - lépj be, felolvas - olvasd fel, ...
8.
Egészítsd ki a modatokat!
Mit mond a szülő a gyerekének? -te

(megmos) a kezed!

(elindul) időben az iskolába!

(letesz) a lábad!

(megeszik) a reggelit!

  
9.
Mit mond az orvos a betegnek? -Ön/ő

(betesz) a hőmérőt!

(kitát) a száját!
 (becsuk) az ajtót!

(bevesz) a gyógyszerét!

  
10.
Mit mond a tanár az iskolában a gyerekeknek? -ti

(elővesz) a füzeteket!

(megtanul) a verset!

(leír) a kedvenc állataitokat!

(beragaszt) a lapot!

  
11.
Alkoss az összekevert szótagokból felszólító módú igét! Írd mellé a személyt (én, te, ...) is
nagy betűvel!
dí za le Ra roz
 

a hibás megfejtést!

jük É kel el ne  

a magyar himnuszt!

Ke sem ki res  

a telefonszámot?

goz nak dol meg za  

A munkások a fizetésükért!
  
Érdekes problémát vet fel a téma és a fennebb olvasható kifejtés. Azon akadtam meg, hogy
elégedjünk-e meg a szabály ilyen nagy vonalakban, nyelvészeti hivatkozás nélkül közölt
alkalmazásával, vegy tegyük tudatossá kiejtési és morfológia magyarázattal. Általános iskolában elég
ennyit elmagyarázni a gyerekeknek, de középiskolában érdemes összefüggésekbe ágyazni a szabályt.
A magyar nyelvben az igék felszólító módjának jele "j". És ezt valahogy jelölni kell. (A "d" nem az"!)
Csakhogy 1. sz. 2. személyben a tárgyas ragozású formának 2 alakja van: Egy teljes: vár"j"ad és egy
rövidült: várd. A másodikban a "j" kiesik, így belátható hogy a d nem a felszólító mód jele, hanem a
szótőhöz tapadó igerag. A d tövű igékkel nincs probléma, mert az 'add' , 'engedd' stb. szavakban a
kiejtés eligazít. Az msh + d tövűeknél 'old', 'kezd' 'mond' stb. is ugyenez a jelenség, a "j" kiesik: oldjad
- oldd, kezdjed - kezdd, mondjad - mondd stb. A kiejtésben meg szabályszerűen bekövetkezik a
rövidülés. De csak a kiejtésben! Érdemes egy pillantást vetni a magánhangzó +sz, +v tövű igékre.
(tesz, eszik, iszik,hisz, ró, sző) igékre. Itt is van egy rövidebb és egy hosszabb alak: (A hosszabb
alakban a "j" gy-be vált.) tegyed - tedd, egyed - edd. A hosszú "dd" itt analógiás nyúlás, nem kell vele
sokat bíbelődni, a kiejtés eligazít. A hisz viszont ravaszul viselkedik. Sokan nem értik, miért "higgy" és
nem "higyj". A válasz egyszerű, mert nincs 'gy' töve, mint pl. a hagy, fogy igéknek. Sokan eltévesztik a
ritkábban használt sző, ró stb. igéket felszólító módban, itt viszont a kiejtés bizonytalansága
megtéveszthet, de a tőelemzés itt is segít. Ró(v- kiesik), + "j" felsz. mód jele 2. személyű tárgyas
igerag. Rójad. Rövid alak: Ródd - mint a tegyed - tedd igepárban.