TERMÉSZETTUDOMÁNY 6.

Tanmenetjavaslat

(Az „EMMI Tanmenet 2021” pályázatra benyújtott tanári tanmenet.)

 TERMÉSZETTUDOMÁNY 6.

Tanmenetjavaslatomat a 2020-ban megjelent Kerettanterv alapján készítettem el.

A tantárgyat oktató kollégáim munkáját megkönnyítendő, igyekeztem filmekkel, játékokkal, tanári gyakorlatomban már bevált ötletekkel
színesíteni az egyes leckék tartalmát. Munkámat a szó szoros értelmében javaslatnak szánom, melyet a hozzáértő szakember a saját képére
formál, igazodva a helyi adottságokhoz, az oktatási intézmény profiljához, a tanulócsoport sajátosságaihoz. Az általam összeállított anyag akkor
válik valódi, élő tanmenetté, ha az azt használó pedagógus tovább gondolja, igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével tovább csiszolja
az abban foglaltakat.

Felhasznált taneszközök: Dr. Angyal Zsuzsanna: Természettudomány 6. (Oktatási Hivatal, 2021.)

Szeip Gréta-Ullmann Kristóf: Természettudomány munkafüzet 6. (Oktatási Hivatal, 2021.)

„A természettudomány tanításának legfontosabb célja, hogy a tanuló:

1. ráébredjen a természeti rendszerek és a természetben zajló folyamatok komplexitására, alapvető okaira és magyarázataira;
2. képessé váljon az önálló ismeretszerzésre, az összefüggések felismerésére és az egyszerű elemzések elvégzésére a tanulói kísérletek, terepi
megfigyelések és vizsgálatok révén, azzal, hogy a távlati cél a felsőbb évfolyamokon való értő és önálló munkavégzés lehetőségének
megalapozása;
3. elsajátítsa a természettudományok egységét szem előtt tartó szintetizáló gondolkodásmódot, legyen képes folyamatokat rendszerben szemlélni;
4. tudjon kritikusan gondolkodni az adott természeti, környezeti problémáról, illetve hogy felismerje az áltudományos információkat, amely
nagyban hozzájárul a felelős és tudatos állampolgári szerepvállalás kialakításához;
5. hozzáférjen a mindennapi életben hasznosítható természettudományos tudáshoz, amelynek révén a mindennapi életükben előforduló
egyszerűbb problémákat tudjon megoldani, és kialakuljon benne az értő, felelős döntéshozás képessége;
6. a természetben lejátszódó folyamatok vizsgálatával, a várható következmények megértésével cselekvőképes, a környezetért felelősséggel tenni
akaró állampolgárrá váljon, ezzel is hangsúlyozva, hogy az ember egyénként és egy nagyobb közösség részeként egyaránt felelős természeti
környezetéért, annak jövőbeni állapotáért;
7. felismerje és megértse, hogy az élhető jövő záloga a környezettudatos, fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás;
8. tudatos eszközhasználóvá váljon az infokommunikációs eszközök használata és a digitális kompetenciák fejlesztése révén;
9. segítséget kapjon a későbbi műszaki vagy természettudományos pályaválasztáshoz.”
5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny 2020. évi 17. szám

„Az életkorból és a fejlesztési feladatokból következően biztosítani kell, hogy a tanulók cselekvő tapasztalatszerzés útján már haladó szinten és
integrált módon sajátítsák el a természettudományos ismeretszerzés módszereit, és ne diszciplináris természettudományos tárgyakat tanuljanak
egymás mellett az összefüggések nélkülözésével. A tanulási folyamat során a későbbi diszciplináris tárgyakat megalapozó ismeretanyag
megtanulása mellett az ismeretszerző módszerek elsajátítása, begyakorlása a fő cél.
(…)a tanulók megismerik a növények és állatok testfelépítését, jellemző tulajdonságait, a természetben és az ember szempontjából betöltött
szerepüket. Tágítva a kört, az életközösségek vizsgálata során megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód
összefüggéseit. Részletesen foglalkoznak az élő és élettelen környezeti elemeket érintő környezet- és természetvédelmi problémákkal, valamint a
fenntartható fejlődés témakörével is. (…)
Külön témakör foglalkozik az élettelen környezet elemeivel, ezek állandóságával és változásaival. Hangsúlyosan jelenik meg a rendszerek
törvényszerűségeinek vizsgálata, a felépítés és az alkalmazhatóság összefüggései, az anyag és az energia témaköre. A témakör a
természettudományos elgondolások mellett számos esetben a folyamatok olyan társadalmi vetületeire is rávilágít, mint például az
energiatakarékosság, ezzel is hangsúlyozva az emberi felelősséget az egészség és a természeti-környezeti rendszerek védelmében.”
Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyama számára
Természettudomány 5-6. évfolyam
Oktatási Hivatal, 2020.
 Témák: Új anyag Képességfejlesztés, Összesen:
feldolgozása összefoglalás, (óraszám)
(óraszám) gyakorlás,
ellenőrzés
(óraszám)
Bevezető óra 0 1 1
A Föld belső és külső felépítése 7 3 10
Az energia 4 2 6
Környezetünk vizsgálata 2 4 6
A térképtől a modern navigációs technikáig 4 3 7
Hazai tájakon 7 2 9
Az erdők élete 8 2 10
A rétek és a mezők élővilága 6 2 8
A vizek, vízpartok élővilága 8 4 12
Év végi ismétlés, rendszerezés 0 3 4
összesen: 46 26 72

Követelmények:
A tanuló

 felismeri a tanult élő és élettelen, természetes és mesterséges anyagokat, ismeri azok tulajdonságait, felhasználhatóságukat, ismeri a
természetes és mesterséges környezetre gyakorolt hatásukat, megadott vagy önállóan kitalált szempontok alapján csoportosítja azokat;
 önállóan végez becsléseket, méréseket, egyszerű kísérleteket;
 komplex rendszerként értelmezi az élő szervezeteket és az ezekből felépülő élőlénytársulásokat;
 tisztában van az életfeltételek és a testfelépítés közti kapcsolattal;
 tisztában van azzal, hogy az élő rendszerekbe történő beavatkozás káros hatásokkal járhat;
 ismeri a természeti erőforrások energiatermelésben betöltött szerepét;
 tisztában van a természeti erők szerepével a felszínalakításban;
 felismeri a földrészeket és az óceánokat a különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken;
 felismeri a nevezetes szélességi köröket a térképen;
 megfogalmazza Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvését;
 ismeri a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat térképi ábrázolását;
 felismeri és megnevezi a legjelentősebb hazai álló- és folyóvizeket;
 bejelöli a térképen Budapestet és a saját lakóhelyéhez közeli fontosabb nagyvárosokat és a szomszédos országokat.

A Föld külső és belső felépítése

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
 megállapítja, összehasonlítja és csoportosítja néhány jellegzetes hazai kőzet egyszerűen vizsgálható tulajdonságait;
 példákat hoz a kőzetek tulajdonságai és a felhasználásuk közötti összefüggésekre;
 tisztában van azzal, hogy a talajpusztulás világméretű probléma;
 ismer olyan módszereket, melyek a talajpusztulás ellen hatnak (tápanyag-visszapótlás, komposztkészítés, ökológiai kertművelés);
 felismeri és összehasonlítja a gyűrődés, a vetődés, a földrengés és a vulkáni tevékenység hatásait;
 magyarázza a felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közti összefüggéseket;
 magyarázza az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggéseket.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
1. Bevezető óra Ismerkedés a tankönyvvel, munkafüzettel. A szokásrend kialakítása, A követelményrendszer
Miről tanulunk az idén? Tanulásmódszertani alapismeretek tájékozódás a tanulók tanulási rögzítése
Követelmények a helyi tantervben foglaltak szokásairól.
alapján
Tankönyv 7-8. oldal
Munkafüzet 3. oldal
2. A Föld belső felépítése A Föld belső szerkezete. A földrengés A Föld szerkezeti Animációk megfigyelése és
 Fogalmak: földkéreg, földköpeny, felépítésének megértése elemzése.
kőzetburok, gömbhéjas szerkezet, törésvonal, analógiák alapján.
kőzetlemez, mag, magma, földrengés.
Tk. 10-11. oldal; Mf. 8-9. oldal
https://www.video.foldrajzmagazin.hu
3. Hegységképződés I. A gyűrődés és a vetődés. A belső erők hatásai. A gyűrődés és a vetődés
A lánchegységek és a röghegységek A gyűrődés és a vetődés folyamatának modellezése
jellemzői. folyamata. gyurma felhasználásával.
Fogalmak: belső erő, gyűrődés, gyűrthegység, A gyűrt és a röghegységek Jellegzetes gyűrt és
vetődés, rög, árok, medence, lépcsős felszín, alapvető formakincse vetődéses formák terepi
röghegység megfigyelése a lakóhelyhez
Tk. 12-13. oldal; Mf. 10-11. oldal közel

4. Hegységképződés II. A vulkanikus hegységek keletkezése. A belső erők hatásai: „Minivulkán” készítése
A vulkán részei, a vulkanikus működés a vulkáni tevékenyég hatásai terepasztalon.
szakaszai A magma áramlásának
A vulkanikus tevékenység nyomai hazánkban megfigyelése megfestett
Fogalmak: láva, vulkáni hamu, vulkáni hideg és meleg vizet
hegység, magmakamra, kürtő, kráter tartalmazó edények
Tk. 14-15. oldal; Mf. 11. oldal segítségével
Okosdoboz: Hegyre fel!

5. Kőzetek és ásványok I. Vulkáni kőzetek: andezit, bazalt, tufák. Néhány jellegzetes hazai Néhány jellegzetes hazai
Munkáltató óra Üledékes kőzetek: mészkő, kőszén, agyag, kőzet kőzet vizsgálata (nagyítóval,
homok, lösz. karcpróbával, ecetsavval).
Átalakult kőzetek: márvány, pala A megismert kőzetek
Fogalmak: vulkanikus kőzet, andezit, bazalt, csoportosítása és rendezése:
vulkáni tufa, üledékes kőzet, mészkő, homok, kőzethatározó készítése
lösz, kőszén
Tk. 16-17. oldal; Mf. 12-14. oldal
Okosdoboz: Kőmorzsoló
6. Kőzetek és ásványok Az ásványok. Néhány jellegzetes hazai kőzet „Kristálynövesztés”
 II. Az ércek és feldolgozásuk: a kohászat konyhasó, timsó vagy bórax
Fogalmak: érc, kohászat segítségével
Tk. 18-19.oldal; Mf. 12-14. oldal
Okosdoboz: Geomemo
7. A földfelszín és A földfelszín felépítése. A felszínt formáló A külső erők (hőingás, jég, A külső erők felszínformáló
változásai külső erők. csapadék, folyóvizek, szél) folyamatainak modellezése
A síkságok kialakulása felszínformáló hatása. (víz, jég, szél)
Fogalmak: külső erők, aprózódás, feltöltődés, A talajképződés folyamata
üledékréteg
Tk. 20-21. oldal; Mf. 15. oldal
8. A mészkőhegységek A karsztjelenség. Az Aggteleki-karszt A vízhozam, a munkavégző- Tanulói kiselőadások
formakincse Fogalmak: víznyelő, barlang, barlangi patak, képesség és a felszínformálás
cseppkő összefüggései
Film: Világörökség helyszínek - Aggtelek
https://www.youtube.com
Tk. 22-23. oldal; Mf. 16-17. oldal
9. Távoli vidékek jellemző Felszínformálás a sivatagokban, a Lóczy Lajos és/vagy Tablókészítés előzetes
formakincse tengerpartokon és a magashegységekben Cholnoky Jenő munkássága gyűjtőmunka alapján
Fogalmak: homokbucka, jégár (gleccser),
hordalékgát
Tk. 24-26. oldal; Mf. 18. oldal
10. Összefoglalás, Gondolattérkép készítése
rendszerezés Tk. 28. oldal; Mf. 19-20. oldal

11. Ellenőrzés, értékelés Feladatlap (teszt)

Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői

1. Teszt
2. Csoporttevékenység/gyakorlati feladat megoldása
3. Gyűjtőmunka/kiselőadás
 Az energia
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
 különböző szempontok alapján csoportosítja az energiahordozókat;
 példákat hoz megújuló és nem megújuló energiaforrások összehasonlítására;
 felismeri az energiatermelés természetes és mesterséges környezetre gyakorolt hatását.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
12. Az energia a Az energia és a táplálkozás kapcsolata. Energiaforrás és energia Saját tápanyagfogyasztás
mindennapokban Energiafelhasználás a háztartásokban és a kapcsolata energiatartalmának számítása
közlekedésben. Energiatermelés és
Fogalmak: energia, tápérték, energiatartalom, energiafelhasználás kapcsolata
energiafogyasztó
Tk. 30-31. oldal; Mf. 22-23. oldal
13. Energiaforrások Földünk legfontosabb energiaforrása a Nap. Energiaforrások Montázs készítése a fosszilis
Nem megújuló (fosszilis) és megújuló csoportosítása. és megújuló energiaforrások
energiaforrások Megújuló és nem megújuló bemutatására
Fogalmak: energiaforrás, fűtőérték, energiaforrások Vita: érvek és ellenérvek
energiahordozó, nem megújuló energiaforrás összehasonlítása gyűjtése, szabatos
(fosszilis energiaforrás), megújuló megfogalmazása
energiaforrás, geotermikus energia
Tk. 32-33. oldal; Mf. 24-25. oldal
Okosdoboz: Zöldemberke
14. Az energiafogyasztás A bányászat és a környezetre gyakorolt A bányászat környezeti Az energiatermelés
környezeti hatásai hatásai. Az energiahordozók szállítása. Az hatásai. A légszennyező környezeti hatásaihoz kötődő
energiatermelés és a közlekedés hatásai. anyagok és hatásaik szövegek elemzése.
A megújuló energiaforrások környezetre Esettanulmányok gyűjtése a
 gyakorolt hatásai. fosszilis és a megújuló
Fogalmak: bányászat, meddő anyag, energiaforrások környezeti
meddőhányó, csővezeték, füstköd (szmog) hatásaira
Tk. 34-35. oldal; Mf. 26-27. oldal
15. Környezetvédelem és Energiatermelés és környezetvédelem. Környezettudatosság a Energiafogyasztási szokások
energiatakarékosság Energiatakarékosság otthon. hétköznapi életben feltérképezése
Energiatakarékosság a közlekedésben (kutatómunka),
Fogalmak: szennyező anyagok, energiatakarékossági
energiatakarékosság, energiaosztály lehetőségek számbavétele,
Tk. 36-38. oldal; Mf. 28-29. oldal cselekvési terv
Okosdoboz: Ok-okozat-OK?!? megfogalmazása
16. Energia és Választható témák: Prezentációk összeállítása a
fenntarthatóság 1. Égből kapott energia (napenergia) korábbi órákon gyűjtött
Munkáltató óra 2. Földből kapott energia (geotermikus anyagok felhasználásával
energia) Modellezés (szélkerék,
3. Légből kapott energia (szélenergia) vízkerék, hőáramlás és
4. Vízből kapott energia (vízenergia) hősugárzás bemutatására
Ajánlott irodalom: alkalmas eszközök, makettek
készítése)
Fogyasztó kúra. Környezeti nevelési
modulgyűjtemény a fenntartható
fogyasztásról (Magosfa Környezeti Nevelési
és Ökoturisztikai Alapítvány, 2020.)
17. Összefoglalás, Tk. 40 oldal; Mf. 30-32. oldal
rendszerezés Okosdoboz: Kölcsönhatás és energia
Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői
1. Csoporttevékenység
2. Projektmunka
3. Gyakorlati feladat megoldása
 Környezetünk vizsgálata

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:

 felismeri és megfigyeli a környezetben előforduló élő és élettelen anyagokat, megadott vagy önállóan kitalált szempontok alapján
csoportosítja azokat;
 felismer és megfigyel különböző természetes és mesterséges anyagokat, ismeri azok tulajdonságait, felhasználhatóságukat, ismeri a
természetes és mesterséges környezetre gyakorolt hatásukat;
 önállóan végez becsléseket, méréseket és használ mérőeszközöket különféle fizikai paraméterek meghatározására;
 önállóan végez egyszerű kísérleteket.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
18. A kísérletezés szerepe Megfigyelés és kísérletezés. Kísérletezés a A tudományos Aktuális híradások,
az életünkben múltban. A tudományos megfigyelés és a megfigyelés/kísérletezés rövidfilmek bemutatása
kísérletezés helyszínei lépései:
Fogalmak: tudományos-technológiai - várható eredmény
forradalom, terepi vizsgálat, laboratóriumi (hipotézis)
kísérlet megfogalmazása,
Tk. 42-43. oldal; Mf. 34-35. oldal - a tapasztalat rögzítése,
- magyarázat keresése.
Balesetvédelem
19. Az élettelen környezeti Terepi vizsgálatok: A természettudományos Tanulókísérletek párban
tényezők vizsgálata a - vízvizsgálat: vízhőmérséklet, megfigyelés lépései vagy csoportban;
természetben savasság, szennyezőanyagok jelenléte „labornapló” készítése
Munkáltató óra - talajvizsgálat (tantermi körülmények
között is elvégezhető): mésztartalom,
 víztartó képesség, szervesanyag-
tartalom
Fogalmak: hőszennyezés, indikátorpapír,
vízvizsgáló tesztdoboz, vízáteresztő képesség
Tk. 44-45. oldal; Mf. 36-37. oldal
20. Az élőlények vizsgálata A növényzet vizsgálata. Az állatvilág A természettudományos Élőhely természetesség-
a természetben vizsgálata megfigyelés lépései mérése
Munkáltató óra Az élőhely vizsgálata Fajlista készítése
Fogalmak: növényhatározó, bioindikáció,
zavarástűrő faj, természetességet jelző faj,
madárgyűrűzés
Tk. 46-47. oldal; Mf. 38-39. oldal
Ajánlott eszközök:
Bíró Marianna-Molnár Zsolt:
Természetesség-mérő (Magyar Környezeti
Nevelési Egyesület, 2006.)
Madárhatározó mobiltelefonos alkalmazás
(MME-Farkaskölykök, 2018.)
Mobiltelefonos app-ok: PlantNet, PictureThis
21. Az élettelen és élő Az előző tanórákon szerzett tapasztalatok Beszámolók, bemutatók
környezet vizsgálata rendszerezése, rögzítése. készítése
Tudásmegosztás a társakkal
22. Laboratóriumi Anyagok a laboratóriumban. Eszközök a Anyagok és eszközök a Egyszerű tanulókísérlet
vizsgálatok laboratóriumban laboratóriumban. A megtervezése és kivitelezése
A kísérletezés szabályai balesetmentes kísérletezés
Fogalmak: veszélyességi piktogram, szabályai
üvegeszközök, lombik, borszeszégő, Bunsen-
égő, mikroszkóp
Tk. 48-50. oldal, Mf. 40-41. oldal
Okosdoboz: Boszorkánykonyha
23. Összefoglalás, Tk. 52. oldal; Mf. 42-44. oldal
rendszerezés
Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői:
1. Csoporttevékenység (bemutatók, beszámolók)
2. Gyakorlati tevékenység (labornapló)

A térképtől a modern navigációs technikáig

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
 érti a térkép és a valóság közötti viszonyt;
 tájékozódik a térképen és a földgömbön.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
24. A földrajzi atlasz Mit tartalmaz a földrajzi atlasz? A A térképi jelrendszer Földrajzi legek gyűjtése:
jelmagyarázat és a névmutató felismerése és használata kontinensek, magasságok,
Fogalmak: földrajzi atlasz, jelmagyarázat, mélységek, folyók, tavak…
névmutató, keresőhálózat
Tk. 54-55. oldal; Mf. 46-47. oldal
25. A földrajzi fokhálózat Földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság. Tájékozódás a földgömbön. Térképi objektumok
I. Nevezetes szélességi körök. A greenwichi Földrészek, óceánok. helymeghatározása a
kezdő hosszúsági kör Nevezetes szélességi körök fokhálózat segítségével
Fogalmak: szélességi kör, Ráktérítő,
Baktérítő, Északi-sarkkör, Déli-sarkkör,
Északi-sark, Déli-sark, hosszúsági kör,
földrajzi fok
Tk. 56-57. oldal; Mf. 48-49. oldal
Okosdoboz: Utazás a Föld körül
26. A földrajzi fokhálózat Magyarország földrajzi fekvése. Hazánk Helymeghatározás földrajzi Települések és egyéb térképi
II. helye a Földön koordináták segítségével objektumok
Tk. 58-59- oldal; Mf. 48-49. oldal
 helymeghatározása a
fokhálózat segítségével
27. Modern technikák a Térinformatika (geoinformációs rendszer). Kiselőadás, poszter készítése
térképészetben Navigációs rendszerek hazai fejlesztésekről
Távérzékelés műholdak segítségével
Tk. 60-61. oldal; Mf. 50-51. oldal
Hasznos weboldalak:
https://www.masat.space
https://gnd.bme.hu
https://www.google.hu/maps
28. Oldjuk meg együtt! Kirándulás tervezése csoportmunkában Internetes alkalmazások Osztálykirándulás
Internetes alkalmazások használata: használata megtervezése I.: Útvonalterv
https://www.google.hu/maps készítése különböző
https://www.magyarorszag-terkep.hu/ távolságokra és közlekedési
https://elvira.mav-start.hu/ eszközökre térképi és/vagy
Tk. 62-63. oldal térinformatikai
alkalmazásokkal
29. Összefoglalás, Tájékozódás atlaszok és térképek
gyakorlás segítségével.
Tájékozódás digitális technikák
alkalmazásával
Tk. 64-66. oldal; Mf. 52. oldal
30. Ellenőrzés, értékelés Feladatlap (teszt)

Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői

1. Teszt
2. Gyakorlati feladat (atlaszhasználat)
 Hazai tájakon

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:

 tájékozódik a térképen,
 felismeri és használja a térképi jelrendszert,
 bejelöli a térképen Budapestet és a saját lakóhelyéhez közeli fontosabb nagyvárosokat és a szomszédos országokat.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
31. Hazánk nagytájai Hazánk elhelyezkedése. Magyarország Tájékozódás hazánk A térképhasználat gyakorlása
nagytájai domborzati és közigazgatási
A medencehelyzet előnyei és hátrányai térképén
Fogalmak: nagytáj, határfolyó, A térkép jelrendszere
medencehelyzet, átmenő forgalom, Alföld,
Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-közép
hegység, Dunántúli-dombvidék, Északi-
középhegység
Tk. 68-69. oldal; Mf. 54-55. oldal
32. Az Alpokalja Az Alpokalja elhelyezkedése, fekvése, Az Alpokalja elhelyezkedése a Az Alpokalja bemutatása
természetföldrajzi jellemzői térképen. Tanulói kiselőadás és/vagy
Főbb települések és nevezetességek Természetföldrajzi jellemzők montázs készítése
Fogalmak: Alpokalja, Soproni-hegység, felismerése térkép Szituációs játék:
Kőszegi-hegység, Rába, Sopron, Kőszeg, segítségével. idegenvezetés
Őrség, szer, aprófalu
 Tk. 70-71. oldal; Mf. 56-57.oldal Nagyobb települések
megnevezése térkép
segítségével
33. A Dunántúli-domb- és A Dunántúli-dombvidék, a Mecsek és a A Dunántúli domb- és A Dunántúli domb- és
hegyvidék Villányi-hegység elhelyezkedése, hegyvidék elhelyezkedése a hegyvidék bemutatása
természetföldrajzi jellemzőik. térképen. Tanulói kiselőadás és/vagy
Főbb települések és nevezetességek Természetföldrajzi jellemzők montázs készítése
Fogalmak: Dunántúli-dombvidék, Somogyi- felismerése térkép Szituációs játék:
dombság, Zalai-dombság, Tolnai-dombság, segítségével. idegenvezetés
Baranyai-dombság, Balaton, Mecsek, Nagyobb települések
Villányi-hegység, Pécs megnevezése térkép
Tk. 72-73. oldal; Mf. 58-59. oldal segítségével
34. A Dunántúli- A Dunántúli-középhegység elhelyezkedése, A Dunántúli-középhegység A Dunántúli-középhegység
középhegység főbb részei, természetföldrajzi jellemzői. elhelyezkedése a térképen. bemutatása
Főbb települések és nevezetességek Természetföldrajzi jellemzők Tanulói kiselőadás és/vagy
Fogalmak: Bakony, Vértes, Velencei- felismerése térkép montázs készítése
hegység, Dunazug-hegység, Dunakanyar, segítségével. Szituációs játék:
Velencei-tó, Balaton-felvidék, Nagyobb települések idegenvezetés
Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom megnevezése térkép
Tk. 74-75. oldal; Mf. 60-62. oldal segítségével
35. Az Északi- Az Északi-középhegység elhelyezkedése, Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység
középhegység főbb részei, természetföldrajzi jellemzői. elhelyezkedése a térképen. bemutatása
Főbb települések és nevezetességek Természetföldrajzi jellemzők Tanulói kiselőadás és/vagy
Fogalmak: Visegrádi-hegység, Börzsöny, felismerése térkép montázs készítése
Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, segítségével. Szituációs játék:
Aggteleki-cseppkőbarlang, Zempléni- Nagyobb települések idegenvezetés
hegység, Bükk-fennsík, Borsodi-medence, megnevezése térkép
Eger, Miskolc segítségével
Tk. 76-77. oldal; Mf. 63-65. oldal
Film: Világörökség helyszínek – Hollókő
https://ww.youtube.com
 Okosdoboz: Hegyre fel!; Hegységek,
dombságok
36. Alföldi tájakon Az Alföld és a Kislföld elhelyezkedése, Az Alföld és a Kisalföld Az Alföld és a Kisalföld
kialakulásuk, természetföldrajzi jellemzőik elhelyezkedése a térképen. bemutatása
Fontosabb városok és nevezetességek Természetföldrajzi jellemzők Tanulói kiselőadás és/vagy
Fogalmak: mezőségi talaj, homoktalaj, felismerése térkép montázs készítése
segítségével. Szituációs játék:
hordalékkúp, aszály, Mezőföld, Duna–Tisza
Nagyobb települések idegenvezetés
köze, Tiszán túl, Kiskunság, Nagykunság, megnevezése térkép
Hajdúság, Nyírség, Körös–Maros köze, segítségével
Tisza-tó, Dráva, Debrecen, Szeged,
Kecskemét, Duna, Rába, Fertő, Győr
Tk. 78-79. oldal; Mf. 66-69. oldal
Film: Világörökség helyszínek – Hortobágy
https://www.youtube.com
Okosdoboz: Barangoljunk Alföldi tájakon;
Hová visz az út?
37. Fővárosunk, Budapest Budapest fekvése Budapest bejelölése a térképen Budapest bemutatása
A főváros mint politikai, gazdasági, Tanulói kiselőadás és/vagy
kulturális, ipari és kereskedelmi központ montázs készítése
Fogalmak: Pest, Buda, Pesti-síkság, Budai- Szituációs játék:
hegység idegenvezetés
Tk. 80-81. oldal; Mf. 70-71. oldal
38. Összefoglalás, Tk. 82-84. oldal; Mf. 72-76. oldal Budapest, a tanuló lakóhelye Osztálykirándulás
rendszerezés Okosdoboz: Nosztalgiaszekerezés; és a szomszédos országok megtervezése II.: Látnivalók
Országjárás; Fotóalbum bejelölése a térképen Magyarországon (Az előző
témakörnél megkezdett
kirándulástervezés
folytatása, befejezése)
39. Ellenőrzés, értékelés Feladatlap
Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői
1. Gyakorlati feladat (kirándulásterv)
2. Kiselőadás/tabló
3. Topográfiai ismeretek: feladatlap

Az erdők élete
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
 megfigyeli hazánk erdei élőlénytársulásainak főbb jellemzőit;
 életközösségként értelmezi az erdőt;
 felismeri és magyarázza az élőhely-életmód-testfelépítés összefüggéseit az erdők életközössége esetén;
 példákkal bizonyítja, rendszerezi és következtetéseket von le az erdei élőlények környezethez történő alkalmazkodására vonatkozóan;
 táplálékláncokat és azokból táplálékhálózatot állít össze a megismert erdei növény- és állatfajokból;
 példákon keresztül bemutatja az erdőgazdálkodási tevékenységek életközösségre gyakorolt hatásait;
 tisztában van az erdő természetvédelmi értékével, fontosnak tartja annak védelmét.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
40. Tájak, életközösségek Természetes életközösségek A növényzet környezeti Éghajlati diagramok
Magyarországon: erdők és füves puszták. igénye és előfordulása közti elemzése, térképhasználat
Populáció, társulás, biom összefüggés gyakorlása
Fogalmak: életközösség, populáció, társulás,
társulásegység (biom)
Tk. 86-87.oldal; Mf. 78-79. oldal
41. A hazai lombhullató Magyarország jellemző erdőtípusai: Tölgy-, bükk- és fenyőerdők Hazai erdőink jellegzetes
erdők élővilága tölgyesek, bükkösök és fenyvesek összehasonlítása fafajainak vizsgálata:
A hazai erdők szintezettsége Az erdő növényeinek habitus, kéreg, levél, virág,
Fogalmak: lombhullató erdő, szintezettség, különböző szempontú termés
lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint, csoportosítása
tölgyes, bükkös, fenyves, nyitvatermő,
zárvatermő
Tk. 88-89. oldal, Mf. 80-81. oldal
Okosdoboz: Levelező
Film: A Nagy Fafilm (részletek)
https://www.youtube.com
42. Más éghajlati övek A trópusi esőerdők, a mangrove-erdők, a Az élő és élettelen környezeti Jegyzetkészítés megadott
jellemző erdői tajga tényezők szerepének szempontok alapján
Fogalmak: trópusi esőerdő, örökzöld erdő, bemutatása az erdők
mangrove, tajga kialakulásában
Tk. 90-91. oldal; Mf. 82-84. oldal
Film:
David Attenborough: Az élő bolygó
3. Északi erdő (részlet)
4. Dzsungel (részlet)
https://www.dailymotion.com

43. Az erdő mint Táplálkozási kapcsolatok: az együttélés, a Erdei táplálkozási láncok és Lapbook készítése I.
életközösség I. versengés hálózatok
Fogalmak: táplálkozási kapcsolatok,
fotoszintézis, tápláléklánc, termelők,
fogyasztók, pata, agancs, agyar, rejtőszín,
gumós zápfog, tarajos zápfog, lebontók,
csúcsragadozók, versengés, együttélés
Tk. 92-93. oldal; Mf. 85-88. oldal
Okosdoboz: Piramisépítés
44. Az erdő mint Táplálkozási kapcsolatok: az élősködés Erdei táplálkozási láncok és Lapbook készítése II.
 életközösség II. A természet ritmusai hálózatok
Fogalmak: élősködés, élősködő (parazita)
Tk. 94-95. oldal; Mf. 85-88 oldal
Okosdoboz: Kullancsvizit
Ajánlott irodalom:
Beagle-csoport: Az élet szigete - Egy élő fa és
a hozzá kötődő élőlények kapcsolatának
megfigyelése – terepi határozó (Magyar
Környezeti Nevelési Egyesület)

45. Erdőgazdálkodás és Erdő és vadgazdálkodás. A fakitermelés Az élő és élettelen környezeti Riportkészítés, vita
természetvédelem módszerei tényezők szerepe az erdők
Erdőrezervátum program kialakulásában és
Fogalmak: gazdasági erdő, közjóléti erdő, fennmaradásában
erdőgazdaság, vadgazdálkodás, fakitermelés,
tarvágás, szálaló vágás, erdőrezervátum
Tk. 96-97. oldal; Mf. 89-90. oldal
Film: Amiről a fák suttognak (részlet)
https://www.youtube.com
46. Az erdők globális Erdőirtás. Erdőtüzek. A környezetszennyezés és az Erdei társulásokhoz, azok
környezeti problémái Légszennyezés. Fertőzések élőhelypusztulás környezeti problémáihoz
Fogalmak: erdőirtás, erdőtűz, savas eső következményei kötődő kiselőadások,
Tk. 98-99. oldal; Mf. 91-93. oldal poszter, montázs készítése
47. Hazánk hegyvidéki Nemzeti parkok. A Bükki Nemzeti Park, az Erdei életközösségek az egyes Tájékozódás a nemzeti
nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park, a Duna-Ipoly nemzeti parkok területén parkok honlapján
Nemzeti Park, az Őrségi Nemzeti Park – https://www.bnpi.hu
elhelyezkedésük, legfontosabb értékeik. https://anp.hu
Tk. 100-101. oldal, 105. oldal; Mf. 94-95. https://www.dunaipoly.hu
oldal https://
www.orseginemzetipark.hu
48. Oldjuk meg együtt! A tanultak szintetizálása. Erdei életközösség Növényfelismerési gyakorlat
A szerzett ismeretek alkalmazása: megfigyelése
 gondolattérkép, hírszerkesztés,
prezentációkészítés, stb.
Tk. 102-104. oldal
Okosdoboz: Dr. Csont; Krimi a természetben
49. Részösszefoglalás Tk. 106. oldal; Mf. 96-98. oldal

Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői

1. Gyakorlati feladat (gyűjtőmunka, megfigyelés/vizsgálat rögzítése, növényfelismerés)
2. Tanulói produktum (lapbook, poszter, montázs)
3. Kiselőadás, prezentáció

A rétek és mezők élővilága

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
 megfigyeli hazánk fátlan élőlénytársulásainak főbb jellemzőit;
 megadott szempontok alapján összehasonlítja a rétek és a szántóföldek életközösségeit;
 életközösségként értelmezi a mezőt;
 felismeri és magyarázza az élőhely-életmód-testfelépítés összefüggéseit a rétek életközössége esetén;
 példákkal bizonyítja, rendszerezi és következtetéseket von le a mezei élőlények környezethez történő alkalmazkodására vonatkozóan;
 táplálékláncokat és azokból táplálékhálózatot állít össze a megismert mezei növény- és állatfajokból;
 példákon keresztül mutatja be a mezőgazdasági tevékenységek életközösségre gyakorolt hatásait;
 tisztában van a fátlan társulások természetvédelmi értékével, fontosnak tartja azok védelmét.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
50. A rétek és mezők Mi a különbség a rét és a mező között? Az élő és élettelen környezeti Gabonamagvak anyagainak
életközössége A rétek típusai. Mezők és szántók tényezők szerepének kimutatása, tapasztalatok
 Fogalmak: rét, mező, szántóföld, bemutatása a mezők összegzése több
gabonanövény, szemtermés kialakulásában természettudományos terület
Tk. 108-109. oldal; Mf. 100-102. oldal A természeti és a kultúrtáj ismeretanyagának
felhasználásával

51. A rétek növényei A pázsitfüvek. A mezei zsálya és az orvosi A növényzet környezeti Fűfélék testfelépítésének
székfű igénye és előfordulása közti vizsgálata, tapasztalatok
Fogalmak: pázsitfüvek, párhuzamos összefüggés bemutatása a összegzése több
levélerezet, szélbeporzású, gyöktörzs, rétek esetén természettudományos terület
szalmaszár, nektár, fészekvirágzat A mező növényeinek ismeretanyagának
Tk. 110-111. oldal; Mf. 103-105. oldal különböző szempontú felhasználásával
Okosdoboz: Fűben-fában orvosság; Minek csoportosítása A mező legismertebb
nevezzelek? gyógynövényeinek és
felhasználási lehetőségeinek
megismerése (tájékoztató
anyag készítése)
52. A rétek állatvilága I. Emlősök: a mezei nyúl és a mezei pocok Mezei táplálékláncok és Kisfilmek megtekintése a
Madarak: a fácán és a fogoly; az egerészölyv hálózatok mező madarairól, emlőseiről.
és a parlagi sas Szócikkek gyűjtése,
Tk. 112-113. oldal; Mf. 106-109. oldal elemzése
https://www.mttm.hu/hu/virtualis-muzeum/
oktatas/nyulfelek-csaladja

53. A rétek állatvilága II. Hüllők: a gyíkok Mezei táplálékláncok és A mezőn élő ízeltlábú fajok
Rovarok: sáskák, szöcskék, tücskök; lepkék hálózatok testfelépítésének vizsgálata
Fogalmak: hüllő, lágy héjú tojás, változó nagyítóval, esetleg
testhőmérséklet, állandó testhőmérséklet, sztereómikroszkóppal, a
ugróláb, rágó szájszerv, kifejlés tapasztalatok rajzban és/vagy
Tk. 114-115. oldal; Mf. 106-109. oldal írásban történő rögzítése
Okosdoboz: Toronyépítő; Mezei lakoma
54. Távoli tájak fátlan A mérsékelt égövi füves puszták: a sztyepp, Az élő és élettelen környezeti Jegyzetkészítés megadott
életközösségei a préri és a pampa tényezők szerepe a füves szempontok alapján
A füves szavannák élőhelyek kialakulásában
Fogalmak: sztyepp, préri, pampa, füves
szavanna
Tk. 116-117. oldal; Mf. 110-111. oldal
Film:
David Attenborough: Az élő bolygó 5.
Fűtenger (részlet)
https://www.dailymotion.com

55. A füves életközösségek A mérsékelt övezeti füves puszták eltűnése. A mezőgazdasági tevékenység Fátlan társulásokhoz, azok
természeti-környezeti A füves szavanna problémái életközösségre gyakorolt környezeti problémáihoz
problémái Fogalmak: folyószabályozás, füves puszták hatása kötődő kiselőadások,
feltörése, elsivatagosodás, túllegeltetés Mezei és szántóföldi poszterek készítése
Tk. 118-119. oldal; Mf. 112-113. oldal életközösség megfigyelése
terepen
56. Az Alföld nemzeti A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Tájékozódás a nemzeti
parkjai Nemzeti Park parkok honlapján
Tk. 120-121. oldal 123. oldal; Mf. 114-115. https://www.hnp.hu
oldal https://www.knp.hu

57. Részösszefoglalás Tk. 122. oldal, 124. oldal; Mf. 116-118. Növényfelismerési gyakorlat
oldal mezők lágyszárú
Okosdoboz: Noé bárkája növényeiből, cserjéiből

Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői

1. Gyakorlati feladat (gyűjtőmunka, megfigyelés/vizsgálat rögzítése)
2. Növényfelismerés, növényismeret
3. Kiselőadás, prezentáció, poszter
 A vizek és vízpartok élővilága
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
 megfigyeli hazánk vízi és vízparti élőlénytársulásainak főbb jellemzőit;
 életközösségként értelmezi a vizes élőhelyeket;
 összehasonlítja a vízi és szárazföldi élőhelyek környezeti tényezőit;
 felismeri és magyarázza az élőhely-életmód-testfelépítés összefüggéseit a vízi és vízparti életközösségek esetén;
 példákkal bizonyítja, rendszerezi és következtetéseket von le a vízi élőlények környezethez történő alkalmazkodására vonatkozóan;
 táplálékláncokat és ezekből táplálékhálózatot állít össze a megismert vízi és vízparti növény- és állatfajokból;
 példákon keresztül bemutatja a vízhasznosítás és a vízszennyezés életközösségre gyakorolt hatásait;
 tisztában van a vízi társulások természetvédelmi értékével, fontosnak tartja azok védelmét.

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
58. A felszíni és felszín A víz körforgása. A felszín alatti vizek A csapadékképződés Víztározó vagy
alatti vizek A felszín alatti vizek védelme folyamata (ismétlés) szennyvíztisztító telep
Fogalmak: talajnedvesség, talajvíz, víztartó felkeresése.
kőzet, vízzáró kőzet, artézi víz, ásványvíz, Ásványvizek, gyógyvizek
gyógyvíz, hévíz oldottanyag-tartalmának
Tk. 126-127. oldal, Mf. 120-121. oldal vizsgálata
Okosdoboz: A víz körforgása
59. A folyók Eredéstől a torkolatig. A folyók A víz pusztító és építő
felszínformálása munkájának modellezése
Vízállás – vízjárás terepasztalon
Fogalmak: felszíni vizek, főfolyó,
mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, a
folyó felszínformálása, vízállás, vízjárás
Tk. 128-129. oldal; Mf. 122-123. oldal
60. A tavak A tómedence kialakulása. A tavak A vízi és szárazföldi élőhely Papucsállatka-tenyészet
feltöltődése környezeti tényezői készítése, planktonikus
Az emberi tevékenység hatása élőlények testfelépítésének
Fogalmak: tómedence, mesterséges tó, vizsgálata nagyítóval, esetleg
feltöltődés, mocsár sztereómikroszkóppal, a
Tk. 130-131. oldal; Mf. 124-125. oldal tapasztalatok rajzban és/vagy
Okosdoboz: Csurog-folyik-hömpölyög írásban történő rögzítése
61. Vízi és vízparti Vízi és vízparti életközösségek. A vízi növények környezeti Moszatok, lágy szárú vízi és
növények A mélyebb vízű élőhelyek jellemző élőlényei. igényei és a térbeli vízparti növények
A nádasok élővilága. Vízparti mocsárrétek és elhelyezkedésük közti testfelépítésének vizsgálata,
ártéri erdők összefüggés. a tapasztalatok rajzban
Fogalmak: plankton, hínárnövényzet, lebegő Alkalmazkodás a vízi és/vagy írásban történő
hínár, gyökerező hínár, nádas, mocsárrét, környezethez rögzítése
puhafás ligeterdő, keményfás ligeterdő Vízparti fák összehasonlító
Tk. 132-133. oldal; Mf. 126-128. oldal vizsgálata: sűrűségük,
Okosdoboz: Egyik, másik, mindkettő keménységük, virágzatuk,
levelük, kérgük, a
tapasztalatok rajzban és/vagy
írásban történő rögzítése
62. Vízben élő állatok Gerinctelenek a vízben, vízparton: A vízi állatok szerveinek Vízi puhatestűek és halak
kagylók, rákok, szitakötők, szúnyogok. alkalmazkodása a vízi légzésvizsgálata, valamint az
Vizek gerincesei: a halak környezethez. úszóhólyag működésének
Fogalmak: kagyló, rák, kopoltyú, átváltozás, Vízi táplálékláncok és modellezése, a tapasztalatok
átalakulásos fejlődés, szúró-szívó szájszerv, hálózatok rajzban és/vagy írásban
hal, úszók, úszóhólyag, oldalvonal, ikra történő rögzítése
Tk. 134-135. oldal; Mf. 129-131. oldal
Film:
Vízipók, csodapók (részletek)
https://www.archivum.mtva.hu
Hazudik-e a szitakötőlárva? (6.)
A rák új ruhája (9.)
63. Vízparton élő állatok Kétéltűek és hüllők. A vízpartok madarai A vízi és vízparti állatok Vízi és vízparti állatok
Fogalmak: étéltű, bőrlégzés, ebihal, téli szerveinek alkalmazkodása a testalakjának megfigyelése,
álom, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, környezethez. kültakarójuk vizsgálata, a
költöző madár Táplálékláncok és hálózatok tapasztalatok rajzban és/vagy
Tk. 136-137.oldal; Mf. 132-133. oldal írásban történő rögzítése
Film:
Vízipók, csodapók/Békabölcső (11.)
https://www.archivum.mtva.hu
https://www.mttm.hu/hu/virtualis-muzeum/
oktatas/vizek-vizpartok-madarvilaga
Okosdoboz: Barkochba; Állati étlapok
64. A vizek természeti- A vízhiány következményei. A vízszennyezés A vízparti növények Vízi társulásokhoz, azok
környezeti problémái Fogalmak: vízhiány, vízszennyezés, környezetvédelmi és környezeti problémáihoz
vízvirágzás, házi szennyvíz gazdasági jelentősége kötődő kiselőadások,
Tk. 138-139. oldal, 142. oldal; Mf. 134-135. A vízszennyezés hatása a vízi poszterek, lapbook-ok
oldal életközösségekre készítése
Film: A dunavirág mentőakció (részletek)
https://www.youtube.com
65. Nemzeti parkjaink A Fertő-Hanság Nemzeti Park Vizes élőhely Tájékozódás a nemzeti
vizes élőhelyeken A Balaton-felvidéki Nemzeti Park életközösségének parkok honlapján
Tk. 140-141. oldal, Mf. 136-137. oldal megfigyelése https://www.ferto-hansag.hu
https://www.bfnp.hu
66. Részösszefoglalás Tk. 143-144. oldal; Mf. 138-141. oldal

67. Terepgyakorlat Egy lakóhelyhez közeli, erdei társulásokat Az adott társulás

és/vagy fátlan társulásokat és/vagy vízi megfigyelése, feladatlap
társulásokat (is) tartalmazó védett terület megoldása
felkeresése
Hasznos link: https://bisel.hu
68. Gyakorlás: hazai Hazánk természetes életközösségei
társulások és védelmük Az élőhely-életmód-testfelépítés
 összefüggései
Táplálékláncok és táplálékhálózatok
Környezeti problémák és természetvédelem
Okosdoboz: Csatangoló; Füvészkert
69. Ellenőrzés, értékelés Feladatlap (teszt)

Ajánlás: a témát lezáró értékelés lehetséges összetevői

1. Gyakorlati feladat: élőlények testfelépítésének vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése
2. Kiselőadás, poszter vagy lapbook
3. Csoporttevékenység
4. Teszt

Év végi ismétlés

Az óra Az óra témája Az óra tartalma/új fogalmak Fejlesztési feladatok és Javasolt tevékenységek,
sorszá ismeretek produktumok
ma
70-71. Év végi ismétlés A korábban tanultak A korábban tervezett
összekapcsolása a valós kirándulástervek egyikének
tapasztalatokkal megvalósítása
72. Az éves munka
értékelése