TÖRTÉNELEM 6.

Tanmenetjavaslat

(Az „EMMI Tanmenet 2021” pályázatra benyújtott tanári tanmenet.)

 Történelem tanmenet, 6. osztály

Tankönyv: Történelem 6. OH-TOR05TB, ISBN 978-615-6178-37-4

Engedélyszám: TKV/3191-7/2020

Raktári szám: OH-TOR05TB

A tanmenetet készítésekor felhasznált dokumentumok: Kerettanterv 2020, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Történelem 5. OH-TOR06TA és OH-
TOR06TB, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Történelem 6. FI-504010601/1 Tanmenetjavaslat

Forrás: https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-TOR06TA

https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-TOR06TB

http://tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-504010601_1

2021/2022.
A témakörök áttekintő táblázata:

Témakörök: Témák: Óraszám:

Képek és portrék a magyar Magyar királyportrék a 14–15. századból 7

állam virágkorából Hunyadi János, a törökverő
Hunyadi Mátyás, a reneszánsz uralkodó

Új látóhatárok A földrajzi felfedezések 11

Korai kapitalizmus
A vallási megújulás
Birodalmak és háborúk a 16-17. században
Az új világkép kialakulása
Portrék és történetek A török háborúk hősei 12
Magyarország kora újkori Bocskai, Bethlen és Zrínyi
történetéből II. Rákóczi Ferenc és szabadságharca
Mária Terézia

Élet a kora újkori Élet a török hódoltság kori Magyarországon – Debrecen bemutatásával 4
Magyarországon Élet a 18. századi Magyarországon – Nagyvárad bemutatásával

Forradalmak kora Társadalmi-politikai forradalom 8

Ipari forradalom

A magyar nemzeti ébredés A reformkor 10

és a polgárosodás kora A forradalom
Képek a szabadságharc történetéből
A kiegyezés
Két mélységelvű téma Magyar királyportrék a 14–15. századból 6
Ipari forradalom
Ismétlés, ellenőrzés 10 óra
Összes óraszám: 68 óra
 Képek és portrék a magyar állam virágkorából

Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok, ismeretek, Fejlesztési terület, Fogalmak és
órákra funkciója tanulási eredmények tevékenységformák adatok/Lexikák
bontása
Magyar 1. 1. I. Károly harcai a I. Károly jelentőségének felismerése. A A források áttekintése és Fogalmak:
királyportrék a hatalomért lecke I. Károly (Károly Róbert) értékelése. aranyforint,
14–15. századból uralkodásának időszakát mutatja be. Az ismeretforrások előzetes végvár, szekérvár.
Miért versengtek hárman a magyar áttekintése abból a
trónért? Miért kellett Károlyt háromszor szempontból, hogy milyen Személyek: I.
is magyar királlyá koronázni? kérdésekre adhatnak választ. (Anjou) Károly, I.
(Pl. Milyen szöveges és képi (Nagy) Lajos,
források találhatók a tankönyvi Luxemburgi
leckében I. Károlyról?) Zsigmond.

2. 2. A királyi hatalom I. Károly jelentőségének felismerése. A történelmi változások Kronológia: 1335

megerősítése I. Károly Hogyan állította helyre a rendet I. nyomon követése a visegrádi
uralkodása alatt Károly, és milyen eszközökkel növelte Egy korszakon belül lezajlott királytalálkozó,.
meg a kincstár bevételeit? változások bemutatása
Érdemes olyan korszakokkal összevetni különböző szempontok szerint Topográfia:
I. Károly uralmának kezdeti időszakát, (politikai, gazdasági, Lengyelország,
amelyek alatt felfordulás volt az társadalmi, kulturális; helyi, Oszmán
országban, például a Szent László regionális, globális; gyors, Birodalom,
uralkodását megelőző évek is szóba lassú, rövid). (Pl. Mutassuk be Csehország.
kerülhetnek a lecke feldolgozása során. a hatalom megszilárdítása
Az aranyforint, mint fizetőeszköz fontos folyamatát I. Károly esetében!)
kultúrtörténeti adalék.
Miért volt fontos a visegrádi
királytalálkozó?
3. 3. I. (Nagy) Lajos háborúi A középkori Magyar Királyság egyik
virágkora Nagy Lajos uralkodásának
negyven éve volt. A király testvére
meggyilkolásának megbosszulásáért
indította nápolyi hadjáratait, először
ütközött meg a törökkel, s a lengyel
korona is a fejére került.
4. 4. Nagy Lajos törvényei A rendi társadalom kialakulásának
bemutatása. Az 1351-ben megalkotta
az ősiség törvényének, az egyazon
nemesség fogalmának értelmezése és a
jogilag egységes jobbágyság
kialakulásának bemutatása. Milyen
jogai és kötelességei voltak a
nemeseknek és a jobbágyoknak?
5. 5. Luxemburgi Zsigmond A lecke célja Luxemburgi Zsigmond
harcai a hatalomért sokoldalú személyiségének és
tehetségének bemutatása. Mivel
Zsigmond uralkodásának kezdete a harc
jegyében telt be kell mutatni, hogy
miképpen semlegesítette az elégedetlen
magyar főurakat és hogyan szilárdította
meg a hatalmát. Ő volt az egyetlen
magyar király a középkorban, akit
császárrá választottak, ám élete végéig
Magyarországhoz kötődött, itt is
temették el.
Milyen rendeleteiért tartjuk jelentős
magyar uralkodónak Zsigmondot? Miért
támogatta a városokat?
Tematikus térkép értelmezése
és/vagy térképvázlat készítése
Nagy Lajos hódításairól.
I.(Nagy) Lajos jelentőségének
felismerése.
I. (Nagy) Lajos jelentőségének
felismerése.
A történelmi hősök
tulajdonságainak és tetteinek
értékelése. (Pl. Miért
nevezhették lovagkirálynak
I. /Nagy/ Lajost?)
Történelmi személyek
összehasonlítása és értékelése
jelentőségük szerint.
Emberi magatartások és
döntések megfigyelése
A történelmi hősök tetteinek
megbeszélése abból a
szempontból, hogy milyen
feladatokkal és problémákkal
kellett szembenézniük, és
hogyan oldották meg azokat.
(Pl. Milyen feladatokkal kellett
szembesülni Zsigmondnak?
Mennyiben tudta ezeket
megoldani?)
6. 6. Az Oszmán Birodalom A lecke az Oszmán Birodalom és
felemelkedése hadsereg kialakulását, felépítését és
működését mutatja be. Az oszmán
hadsereg különböző fegyvernemeinek
bemutatása. Kik voltak az akindzsik, a
janicsárok, és a szpáhik, milyen
harcmodor jellemezte őket és ezek
miképpen egészítették ki egymást? Az
oszmán tüzérség bemutatása. A cél
annak megértése, hogy miért nem volt
méltó ellenfele évszázadokig az Oszmán
hadseregnek.
Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból. Történelmi
ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének
összefoglalása; kérdések
megválaszolása, események
bemutatása e szövegek
segítségével.
Következtetések és
feltételezések megfogalmazása
rekonstrukciós képek és
magyarázó ábrák alapján.
(Pl. Számoljunk be az oszmán
hadsereg különböző
fegyvernemeinek, kiemelten a
janicsárok, és a szpáhik,
harcmodoráról és arról, hogy
ezek miképpen egészítették ki
egymást!)
Emberi magatartások és
döntések megfigyelése.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok. (Pl.
Milyen fő cél vezérelhette az
Oszmán uralkodókat a
hódításaik során?)
Topográfiai feladatok. A
Oszmán-Török Birodalom a
terjeszkedése, 1300-1683 c.
térkép értelmezése.
 7. 7. Luxemburgi Zsigmond A hatalom megszerzése után, európai
harcai az oszmánokkal és a kapcsolataira támaszkodva, Zsigmond
huszitákkal kísérletet tett az Oszmán Birodalom
erejének megtörésére. Habár az európai
összefogás megvalósult, az „utolsó
keresztes hadjárat” mégis kudarcba
fulladt. A nikápolyi vereség
lehetetlenné, az Oszmánok ankarai
veresége viszont szükségtelenné tette az
ellenük indítandó támadó hadjáratokat.
Ezek a felismerések és az időközben
kirobbanó huszita háború
ösztönözhették a törökök elleni
védekező stratégia érvényesítését, a déli
végvárrendszer kiépítését.
Hunyadi János, a 8. 8. Hunyadi János, a A lecke Hunyadi János erdélyi vajda,
törökverő sokoldalú hadvezér majd kormányzó hősies életét és
törökellenes háborúit mutatja be.
Milyen sikereket és kudarcokat élt át
Hunyadi a törökkel szemben? Miért
nevezzük törökverőnek? Hogyan lett
belőle kormányzó?
Emberi magatartások és
döntések megfigyelése.
A történelmi hősök tetteinek
megbeszélése abból a
szempontból, hogy milyen
feladatokkal és problémákkal
kellett szembenézniük, és
hogyan oldották meg azokat.
(Pl. Milyen feladatokkal kellett
szembesülni Zsigmondnak?
Mennyiben tudta ezeket
megoldani?)
Emberi magatartások és Fogalmak:
döntések megfigyelése. kormányzó,
A történelmi hősök tetteinek zsoldos.
megbeszélése abból a
szempontból, hogy milyen Személyek:
feladatokkal és problémákkal Hunyadi János.
kellett szembenézniük és
azokat hogyan oldották meg, Kronológia: 1456
illetve, hogy a tetteik milyen a nándorfehérvári
hatással voltak a többi ember diadal.
életére. (Pl. Milyen személyes
okai voltak Hunyadi Jánosnak a Topográfia:
török elleni kemény Nándorfehérvár.
fellépésben?)
Tematikus térkép értelmezése
és/vagy térképvázlat készítése
Hunyadi János hadjáratairól.
 9. 9. A nándorfehérvári Miért volt nagy jelentőségű a
diadal nándorfehérvári diadal?
Animációs film megtekintése
Nándorfehérvár 1456-os ostromáról.
Hunyadi Mátyás, 10. 10. A hatalom Hogy történt Mátyás megkoronázása?
a reneszánsz megszerzése és Mi benne a mondai elem és mi a
uralkodó megszilárdítása valóság? Milyen uralkodó volt valójában
a népmesék igazságos Mátyása?
11. 11. A fekete sereg és A fekete sereg és Mátyás csehországi
Mátyás hódításai háborúinak bemutatása. Milyen
háborúkat vívott? Milyen területekkel
növelte meg az országot? Hogy hívjuk
legendás zsoldosseregét és híres
hadvezérét?
Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Beszélgetés a látottakról.
Topográfiai feladatok
A tanultakkal kapcsolatos
helyszínek megmutatása a
térképeken. Nándorfehérvár
stratégiai fontosságának
elemzése a térkép
segítségével.
A mondák és a valóság közötti Személyek: I.
kapcsolatok és ellentmondások (Hunyadi) Mátyás.
felismerése. Ismeretszerzés
másodlagos forrásokból. Kronológia: 1458–
Történelmi ismertető vagy 1490 Mátyás
magyarázó szöveg lényegének uralkodása.
összefoglalása; kérdések
megválaszolása, események
bemutatása e szövegek
segítségével.
Következtetések és
feltételezések megfogalmazása
rekonstrukciós képek és
magyarázó ábrák alapján.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok. (Pl.
Milyen fő cél vezérelte
Mátyást hódításai során?)
 12. 12. Mátyás király A lecke célja bemutatni Hunyadi Mátyás
reneszánsz udvara uralkodását és az udvarában virágkorát
élő reneszánsz kultúrát. Miért számított
Mátyás udvara a reneszánsz kultúra
középpontjának? Ki volt Antonio Bonfini
és Janus Pannonius? Mik azok a
corvinák?
Ismétlés, 13. Ismétlés A témakörhöz kapcsolódó legfontosabb
ellenőrzés fogalmak, személyek, kronológiai és
topográfiai ismereteinek felidézése. A
tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint.
A munkafüzet és a tankönyv
feladatainak feldolgoztatása.
Az atlasz térképeinek a felhasználása.
Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy
magyarázó szöveg lényegének
összefoglalása; kérdések
megválaszolása, események
bemutatása e szövegek
segítségével.
Következtetések és
feltételezések megfogalmazása
rekonstrukciós képek és
magyarázó ábrák alapján.
Hunyadi Mátyás
jelentőségének felismerése.
A történelmi változások
nyomon követése. A
történelmi korszakok
vizsgálatához és
összehasonlításához
használható szempontok (pl. A
Magyar Királyság külpolitikai
hatalmának alakulása a
különböző uralkodók alatt. A
királyi hatalom erejének
társadalmi és gazdasági
problémái. A mindennapi élet
átalakulása és kultúra
fejlődése) ismerete és
használata.
Események, történetek
elbeszélése. Egy hallott vagy
olvasott történetek elbeszélése
és bemutatása. Történetek,
 események elbeszélése
valamelyik szerepelő
szemszögéből.
Tájékozódás térben-időben.
Kronológiai feladatok. Egyszerű
időszalag készítése az Magyar
Királyság virágkorának főbb
eseményeiről.
Események helyes sorrendbe
állítása. (Pl. Táblázat készítése
a korszak uralkodói
vonatkozásában.)
Topográfiai feladatok.
A történelmi térképekről
leolvasható információk
azonosítása és értelmezése.
14. Ellenőrzés A „Képek és portrék a magyar állam virágkorából” című témakörben
tanultak ellenőrzése és értékelése.
 Új látóhatárok

Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási Fejlesztési terület, Fogalmak és
órákra funkciója eredmények tevékenységformák adatok/Lexikák
bontása
A földrajzi 15. 13. A felfedezők útjai 1492-ben Amerika felfedezésével véget A nagy felfedezők útjainak Fogalmak:
felfedezések ért a középkor, és kezdetét vette az újkor. bemutatása térképen. gyarmat.
A felfedezések megindulása mögött A történelmi változások nyomon
gazdasági okokat kell keresnünk: a követése. Személyek:
portugál felfedezők és Kolumbusz Kristóf Néhány fontos tudományos Kolumbusz
is Indiába szerettek volna eljutni, előbbiek felfedezés és technikai találmány Kristóf,
Afrika körülhajózásával, utóbbi pedig jelentőségének értékelése abból Magellán.
nyugati irányba történő hajózással. a szempontból, hogy mennyire
Magellán 1519 és 1522 közötti útja, a Föld változtatta meg az emberek Kronológia:
első körbehajózása azért is jelentős, mivel életét. (Pl. Milyen eszközök 1492 Amerika
kétséget kizáróan bizonyította, hogy segítették a nagytengeri felfedezése.
bolygónk gömb alakú. Beszélgetni kell a hajózást?)
lecke feldolgozása közben a korabeli Beszámoló készítése. Topográfia:
fejlett hajózási eszközökről. Rövid beszámoló készítése a Spanyolország,
tanultak és az olvasottak alapján. India, Kína.
(Pl. Kolumbusz vagy Magellán
életéről.)
16. 14. Gyarmatosítás Az azték és az inka birodalom Történeti események és
Amerikában: az őslakosság leigázásának a spanyol és a portugál jelenségek megfigyelése és
sorsa, ültetvények és gyarmatbirodalom kialakulásának és összehasonlítása.
rabszolgák. működésének bemutatása. Hogyan Történelmi kultúrák különböző
hódíthatott meg néhány szász európai szempontú összehasonlítása. (Pl.
kalandor milliós lakosságú birodalmakat? Vessük egybe az őslakók életét a
Miért hitték az indiánok a spanyol hódítókéval!)
hódítókat isteneiknek? Mik azok a
gyarmatok? Milyen szörnyűségek
történtek Amerika őslakosaival, az
 indiánokkal? Milyen következménye volt
az Amerikából Európába szállított
hatalmas mennyiségű nemesfémnek a
hatalmi viszonyok alakulására?
Korai 17. 15. A manufaktúrák, a Amerika felfedezése után kialakult a
kapitalizmus világkereskedelem világkereskedelem. Amerikából Európába
kialakulása. nemesfémeket és eddig ismeretlen
növényeket szállítottak, Afrikából
Amerikába fekete rabszolgákat hurcoltak
be, Európából Amerikába kézműves
termékeket szállítottak, a Távol-Keletről
Európába pedig luxuscikkeket és
fűszereket vittek a hajók. Azzal, hogy
Európa vált a világkereskedelem
központjává a kézműipar is átalakult. A
céhek és a manufaktúrák
összehasonlítása.
18. 16. A tőkés gazdálkodás A tőke, a bank a részvény és a tőzsde
kibontakozása, az első fogalmának bemutatása. A lecke célja
bankok és tőzsdék. A annak bemutatása, hogy az Európába
polgárosodó életmód. áramló amerikai ezüst nem csak az
uralkodók hatalmát növelte, de
hozzájárult a polgárság felemelkedéséhez
is. Az újonnan felfedezett kereskedelmi
utakban rejlő lehetőségek kiaknázására
szervezett vállalkozások mintája az
európai gazdaság egészének működését
átalakította.
A vallási 19. 17. A reformáció A reformáció elindulását kiváltó okok és a
megújulás legfőbb protestáns felekezetek
bemutatása. Luther Márton 1517-ben
fellépett a katolikus egyházban
A világkereskedelem Fogalmak:
útvonalainak bemutatása térkép manufaktúra,
segítségével. tőkés,
A történelmi változások nyomon bérmunkás,
követése. kapitalizmus,
Egy korszakon belül lezajlott bank, tőzsde,
változások bemutatása részvény.
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi, Topográfia:
kulturális; helyi, regionális, London.
globális; gyors, lassú, rövid távú,
hosszú távú). (Pl. a
világkereskedelem kialakulása a
felfedezések következtében.)
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi,
kulturális; helyi, regionális,
globális; gyors, lassú, rövid távú,
hosszú távú). (Pl. a kereskedelmi
kapitalizmus kialakulása a
felfedezések következtében, a
polgárság megerősödése.)
Emberi magatartások és Fogalmak:
döntések megfigyelése. Egy reformáció,
társadalmi vagy politikai reformer református,
életének megismerése és evangélikus,
 tapasztalható visszaélésekkel, elsősorban bemutatása abból a ellenreformáció
a búcsúcédulák árusításával szemben. A szempontból, hogy mit és miért és katolikus
búcsúcédulák körül kialakuló vita akart megreformálni, mennyire megújulás,
megindította a reformációt, létrejöttek a sikerült a reformjait jezsuiták, vallási
katolikus egyházból kiváló protestáns megvalósítani. türelem.
egyházak: Luther alapította meg az
evangélikus egyházat, Kálvin pedig Személyek:
Genfben a református egyházat. Mi Luther Márton,
jellemezte a protestáns felekezeteket? Kálvin János,
Miben különböztek a katolikus egyháztól? Károli Gáspár,
20. 18. A reformáció hatása a Milyen választ adott a katolikus egyház a Események, történetek Pázmány Péter.
kultúrára reformációra? Hasonlítsunk össze egy elbeszélése. Egy történelmi
katolikus és egy protestáns templomot! esemény vagy eseménysorozat Kronológia:
Mit tudunk a vallásháborúkról és az bemutatása az események 1517 a
inkvizícióról? A reformáció és katolikus közötti összefüggések, az okok és reformáció
megújulás hatásának feltárása az következmények bemutatásával. kezdete.
anyanyelvi kultúra és oktatás területén (Pl. A katolikus megújulás okai és
magyar példák alapján. Vallási türelem eredményei.) Topográfia:
Erdélyben. Beszámoló készítése Sárospatak.
Rövid szöveges leírás, beszámoló
készítése képek alapján.
Érvelés a vallási türelem mellett.
Birodalmak és 21. 19. Háborúk és hadviselés a Annak megértése, hogy tűzfegyverek Események, történetek
háborúk a 16- 16. században. A Habsburg alkalmazása a szárazföldi és tengeri elbeszélése. Egy történelmi
17. században világbirodalom hadviselésben, hogyan tette lehetővé új esemény vagy eseménysorozat
felemelkedése (terciók és birodalmak felemelkedését. bemutatása az események
gályák, a lepantói csata) közötti összefüggések, az okok és
következmények bemutatásával.
(Pl. A lepantói csata okai és
eredményei.)
Beszámoló készítése
Rövid szöveges leírás, beszámoló
készítése képek alapján.
22. 20. A Habsburg Annak felidézése, hogy a gazdasági
világbirodalom hanyatlása változások hogyan eredményezték a
(Az armada pusztulása, a nagyhatalmi erőviszonyok átalakulását.
harmincéves háború, Miért vált hátránnyá az amerikai ezüst
Hollandia, Svédország, beáramlása Spanyolországba?
Franciaország és Anglia Az angol és holland kalózkodás.
felemelkedése.) Németalföld Habsburg-ellenes harcai és
Hollandia függetlensége. A Habsburgok
európai hegemóniájának vége, a
harmincéves háború, Svédország és
Franciaország katonai felemelkedése.
23. 21. Új nagyhatalmak A lecke első része a francia nagyhatalom
(Francia Királyság és az sajátosságait mutatja be.
Angol alkotmányos Felidézzük a modern állam kialakulását és
királyság.) legfontosabb sajátosságait. Mi jellemezte
a Napkirály abszolút, korlátlan uralkodói
hatalmát? Melyik az a három hatalmi ág,
amelyik a király kezében összpontosult?
Mi jellemezte a Napkirály hadseregét?
Milyen stílusban épült a versailles-i királyi
palota?
Ezt követően Anglia felemelkedését, I.
Károly korlátlan királyi hatalmát és az
angol polgárháború eseményeit, majd az
angol tengeri birodalom kialakulását
idézzük fel. A jelenkori hatalmi
mechanizmusok megértését is segíti a
hatalmi ágak mibenlétének tisztázása.
A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi,
kulturális; helyi, regionális,
globális; gyors, lassú, rövid távú,
hosszú távú). (Pl. Jellemezzük a
harmincéves háború korában
bekövetkezett változásokat!)
A változások következményeinek
számbavétele és kiértékelése. (Pl.
Milyen történelmi jelentősége
volt annak, hogy a Habsburgok
európai hatalma lehanyatlott?)
A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi,
kulturális; helyi, regionális,
globális; gyors, lassú, rövid távú,
hosszú távú). (Pl. Jellemezzük a
Napkirály korában bekövetkezett
változásokat!)
A változások következményeinek
számbavétele és kiértékelése. (Pl.
Mi a történelmi jelentősége az
alkotmányos királyság
létrejöttének?)
 Érzékeltetjük a modern állam által
teremtett sajátos intézmények (börtön,
elmegyógyintézet, korház) hatalmi
funkcióit is.
Az új világkép 24. 22. A Az emberi gondolkodásmód a 16–17.
kialakulása természettudományok században jelentős változásokon ment
fejlődése: a kopernikuszi keresztül. A tudományos gondolkodás is
fordulat. megváltozott, az egyházi tanításokra való
hivatkozás helyett az újkori tudósok
kísérletekkel és megfigyelésekkel
próbálták bizonyítani igazukat. A modern
tudományos világképp kialakulásának és
legfontosabb sajátosságainak
bemutatása.
25. 23. A középkorit felváltó Annak felidézése, hogy a modern világkép
világkép: a felvilágosodás kialakulása hogyan és miért
és az ész uralma. érvénytelenítette a hatalom eredetével
kapcsolatos középkori elképzeléseket. Azt
is be kell mutatni, hogy a
természettudományos mintákat hatása
miatt a modern korban már a népfelség
elvének alkalmazása előtt átalakult a
hatalomgyakorlás természete.
Az információk rendszerezése és Fogalmak:
értelmezése. felvilágosodás.
Annak helyes értelmezése, hogy a
történelmi eseményeknek Személyek:
egyszerre többféle oka és Kopernikusz.
többféle következménye lehet; az
okok és következmények
összegyűjtése, csoportosítása,
rangsorolása különböző
szempontok szerint.
(Pl. Miért változott a tudományos
gondolkodás a kora újkorban?
Melyek a változások fő elemei?)
Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Annak helyes értelmezése, hogy a
történelmi eseményeknek
egyszerre többféle oka és
többféle következménye lehet; az
okok és következmények
összegyűjtése, csoportosítása,
rangsorolása különböző
szempontok szerint.
(Pl. Miért változott a politikai
gondolkodás a kora újkorban?
Melyek a változások fő elemei? A
gondoskodó hatalom és a
népfelség elve.)
Ismétlés, 26. Ismétlés A témakörhöz kapcsolódó legfontosabb A történelmi változások nyomon
ellenőrzés fogalmak, személyek, kronológiai és követése. A történelmi korszakok
topográfiai ismereteinek felidézése. A vizsgálatához és
tananyag áttekintése a megadott összehasonlításához használható
szempontok szerint. szempontok (pl. a politikai
A munkafüzet és a tankönyv feladatainak hatalom jellege és gyakorlásának
feldolgoztatása. módja, gazdasági élet, társadalmi
Az atlasz térképeinek a felhasználása. rétegek, mindennapi élet,
kultúra, vallás) ismerete és
használata. (Pl. Milyen
változásokat hoztak a
felfedezések az európai hatalmi
viszonyokban.)
Események, történetek
elbeszélése. Egy hallott vagy
olvasott történetek elbeszélése
és bemutatása. Történetek,
események elbeszélése
valamelyik szerepelő
szemszögéből.
Tájékozódás térben-időben.
Kronológiai feladatok. Egyszerű
időszalag készítése a kora-újkor
főbb eseményeiről.
Topográfiai feladatok.
A történelmi térképekről
leolvasható információk
azonosítása és értelmezése.
27. Ellenőrzés Az „Új látóhatárok” című témakörben tanultak ellenőrzése és értékelése.
 Portrék és történetek Magyarország kora újkori történetéből

Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok ismeretek, Fejlesztési terület, Fogalmak és
órákra funkciója tanulási eredmények tevékenységformák adatok/Lexikák
bontása

A török 28. 24. A Jagelló-kor sikerei A lecke célja annak hangsúlyozása, Emberi magatartások és Fogalmak: szultán,
háborúk hősei és kudarcai hogy Mátyás halála után a Magyar döntések megfigyelése. janicsár, török
Királyság Európai feudális államaihoz hódoltság.
A történelmi hősök tetteinek
hasonló fejlettségi szinten állt, vagyis
megbeszélése abból a Személyek: I.
nem volt válságban! Ez a szemlélet
szempontból, hogy milyen Szulejmán, II. Lajos,
megengedi a Jagelló-korszak pozitív
feladatokkal és problémákkal Dobó István.
vonásainak és eredményeinek a
kellett szembenézniük, és hogyan
megemlítését is. Hogy került Kronológia: 1526 a
oldották meg azokat. (Ki volt
hatalomra II. Ulászló? Mi lett a fekete mohácsi csata,
Szapolyai János, Frangepán
sereg sorsa? Miért tört ki a Dózsa 1541 Buda eleste,
Kristóf, Tomori Pál?)
György vezette paraszt-felkelés? Miért 1552 Eger
lett törvényszerűen bukás a védelme.
végkimenete? Milyen törökellenes
sikerei voltak a Magyar Királyságnak a Topográfia:
Jagellók korában? A Mohács, Eger.
szávaszentdemeteri csata.

29. 25. A mohácsi csata A mohácsi csata az egyik legnagyobb
katasztrófa a magyar történelemben. A
tragédiát Nándorfehérvár, a
legfontosabb végvár török bevétele
jelezte előre. A súlyos csatavesztés
okainak: a török hadsereg túlerejének
és korszerűbb felszereltségének a
bemutatása. Tisztázni kell, hogy a
A történelmi változások nyomon
követése. A változások okainak
és következményeinek
számbavétele és kiértékelése.
(Pl. Milyen út vezetett Mátyás
államától az 1526. évi
összeomlásig?)
 korabeli Oszmán hadsereget Európa Beszélgetés és vita. A magyar
egyetlen királysága sem tudta volna történelem egy-két
megállítani! fordulópontjának megvitatása:
jelentőség, okok,
Meghaladott nézet, hogy Szapolyai
következmények, lehetséges
csapatai szándékosan maradtak volna
alternatívák lehetőségei stb.
le a mohácsi csatáról. Ki kell emelni,
(Miért tekinthetjük a mohácsi
hogy Mohács után a török ugyan
vereséget a magyar történelem
kifosztotta az országot, de aztán
egyik legnagyobb
hazatért. Az ország nagy részét (és
katasztrófájának?)
Budát) majd csak 15 év múlva szállja
meg az ellenség.

A mohácsi csata eseményeinek

rekonstruálása animációs film és
térkép alapján. A magyar helytállás
kihangsúlyozása annak bemutatásával,
hogy az Oszmán Birodalommal
szemben a kor legerősebb európai
államai is elbuktak volna.

30. 26. Buda eleste és az A mohácsi csata után kettős
ország három részre királyválasztás történt: Szapolyai
szakadása Jánost és Habsburg Ferdinándot is
magyar királlyá koronázták. Kettejük
küzdelmét kihasználta a török, és
1541-ben elfoglalta Budát. Ezzel három
részre szakadt az ország. Hódoltságnak
a török fennhatóság alá tartozó
területeket nevezzük, a Magyar
Királysághoz a Habsburgok kezében
összpontosuló északi, északnyugati
Az információk rendszerezése és
értelmezése. Vizuális rendezők
(táblázatok, ábrák, vázlatok)
készítése. (Pl. három országrész –
három főváros: térkép alapján.)
Emberi magatartások és
döntések megfigyelése. Egyes
történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
 országrészek tartoztak, míg létrejött
egy új államalakulat is, az Erdélyi
Fejedelemség, amelynek az első
fejedelme Szapolyai János fia lett.
Milyen volt az élet a Hódoltságban és a
Magyar Királyságban?
Hasonlítsuk össze a két idegen uralom
alatt álló országrészt! Milyen
települések voltak a mezővárosok?
Miért volt fontos szerepük a török
megszállás 150 éve alatt?
31. 27. A várháborúk hősei A lecke Kőszeg, Drégely, Temesvár,
Eger és Szigetvár ostromát is tárgyalja.
A cél, hogy a tanulók
megismerkedjenek a kora újkori
magyar történelem legnagyobb
hőseinek vitézségével és önfeláldozó
hazaszeretetével. Dobó István, Jurisics
Miklós, Szondi György, Losonczy István
vagy épp Zrínyi Miklós alakján
keresztül a hazaszeretet fontosságát is
be kell mutatni. A török által ostromolt
várakat keressük meg a térképen is!
Bocskai, 32. 28. Bocskai István Kik harcoltak a tizenöt éves háborúban,
személyes motívumok. (Pl. A
szulejmáni csel. Buda török
elfoglalásának okai.)
A fontosabb török hadjáratok
bemutatása tematikus térképen.
Képek, ábrázolások gyűjtése és
azonosítása, filmrészletek
értelmezése a törökellenes
háborúk hőseiről és
eseményeiről.
Az információk rendszerezése és
értelmezése. A történelmi
események értékelése különböző
személyek és csoportok helyzete
és érdekei szempontjából.
Vizuális rendezők készítése. (Pl.
táblázat készítése a fontosabb
várostromok időpontjáról és
védőiről.)
Az információk rendszerezése és Személyek:
Bethlen és fejedelem, a hajdúk és milyen eredménnyel? Miért tört ki a
Zrínyi vezére Bocskai-mozgalom? Kiket nevezünk
hajdúknak? Mi volt Bocskai
végrendeletének a lényege? Az első
Habsburg ellenes felkelés
jelentőségének érzékeltetése. A
hajdúvitézek harci erényeinek
bemutatása. A Habsburg-ellenes
harcok hőseiről szóló történetek
elbeszélése, irodalmi szövegek
felidézése.
33. 29. Bethlen Gábor, Bethlen Gábor államférfiúi erényeinek
Erdély fejedelme bemutatása. Hogyan sikerült
Bethlennek megteremtenie Erdély
aranykorát? Erdély speciális helyzete.
Az Erdélyi Fejedelemség szerepe a
magyar rendi jogok fenntartásában.
34. 30. Zrínyi Miklós, a költő A lecke célja annak a bemutatása,
és hadvezér. hogy milyen hatással volt a török
értelmezése. Az információk Bocskai István,
csoportosítása az esemény, Bethlen Gábor,
tevékenység vagy jelenség típusa Zrínyi Miklós (a
szerint: társadalmi, politikai, költő és hadvezér.
gazdasági, tudományos,
Kronológia: 1686
kulturális, vallási. (Pl. Mik voltak
Buda
a Bocskai-mozgalom okai?)
visszafoglalása.
A források áttekintése és
Topográfia: Erdélyi
értékelése. Az ismeretforrások
Fejedelemség,
áttekintése abból a szempontból,
Pozsony, Bécs.
hogy milyen kérdésekre
adhatnak választ. (Pl. Milyen
rendelkezések olvashatók
Bocskai végrendeletében?)
Az információk rendszerezése és
értelmezése. Az információk
csoportosítása az esemény,
tevékenység vagy jelenség típusa
szerint: társadalmi, politikai,
gazdasági, tudományos,
kulturális, vallási. (Miért
nevezzük Erdély aranykorának
Bethlen Gábor fejedelemségét?)
Az információk rendszerezése és
értelmezése. A tettek és a
 uralom Magyarország fejlődésére.
Milyen helyzetben volt a Habsburgok
birodalma a 17. században és ez milyen
hatással volt a Magyar Királyság
önállóságának fenntartására és
egységének helyreállítására? Hogyan
illeszkedtek ehhez a helyzethez Zrínyi
Miklós politikai tervei és a tervek
megvalósítására irányuló erőfeszítései?
35. 31. Buda visszavétele: a Hány évig állt Buda városa török
török kiűzése uralom alatt? Milyen európai
szövetségnek sikerült kiűznie a törököt
Magyarországról? Vajon miért nem
tudták korábban felszabadítani az
országot? Nem árt tudni, hogy az
1699-es karlócai béke után a Temesköz
még török kézen maradt. Érzékeltetni
kell a háborús pusztításoktól és a
pestisjárványtól sújtott nép
szenvedéseit is. A török ellenes harcok
hőseiről szóló történetek elbeszélése,
irodalmi szövegek felidézése.
II. Rákóczi 36. 32. Rákóczi fordulatos II. Rákóczi Ferenc életútjának és
Ferenc és életpályája Munkácstól személyiségének bemutatása. A lecke a
szabadságharca Rodostóig. Rákóczi-szabadságharc kitöréséhez
vezető okok és a szabadságharc
következményeinek bemutatására
koncentrál. Miért tört ki a felkelés?
Miért II. Rákóczi Ferenc lett a vezetője?
következmények közötti
kapcsolatok felismerése. A
történelmi események
értékelése különböző személyek
és csoportok helyzete és érdekei
szempontjából. (Pl. Értékeljük
Zrínyi Miklós tevékenységét és
terveit!)
Beszélgetés és vita. A magyar
történelem egy-két
fordulópontjának megvitatása:
jelentőség, okok,
következmények, lehetséges
alternatívák lehetőségei. (Pl.
Buda visszavívásának a
jelentősége.)
Topográfiai feladatok.
Történelmi változások
azonosítása és bemutatása
térképek segítségével. (Pl. a
török kiűzésének egyes lépései.)
Emberi magatartások és Fogalmak: kuruc,
döntések megfigyelése. A labanc,
tanulságok levonása történelmi szabadságharc,
személyek tettei alapján. (Pl. trónfosztás.
Értékeljük II. Rákóczi Ferenc
Személyek: II.
jelentőségét az önálló Magyar
Rákóczi Ferenc.
Királyság fennmaradása és a
 Miért nem egyezett ki a Habsburg
uralkodóval és miért vonult inkább
száműzetésbe.
37. 33. A Rákóczi- Történetek a Rákóczi-szabadságharc
szabadságharc főbb idejéből. Az ónodi országgyűlés, mint a
eseményei és szabadságharc csúcspontja és a
jelentősége. Habsburg-ház trónfosztása. Miért
bukott meg a szabadságharc? Fontos
tudatosítanunk a tanulókban, hogy
Rákóczi harcai nem voltak hiábavalók,
hiszen a magyarországi rendek
visszanyerték jogaikat, és a Habsburg
Birodalmon belül viszonylagos
önállóságot élvezett ezután az ország.
Mária Terézia 38. 34. Mária Terézia, a Hogyan vált uralkodóvá Mária Terézia?
családanya és uralkodó Kikkel kellett harcolnia a trón
megőrzéséért? Milyen szerepe volt a
Magyar Királyságnak a Habsburg
Birodalom fennmaradásában? A
magyar huszárok és a berlini
huszárcsíny. Milyen következménye
volt a Magyar Királyság háborús
szerepvállalásának az uralkodó és az
ország viszonyában?
39. 35. Magyarország Milyen rendeletek jellemezték Mária
fejlődése Mária Terézia Terézia egyeduralmát? A magyar
uralkodása alatt társadalom a 18. század közepén. Főúri
magyar nép megerősödése Kronológia: 1703–
szempontjából.) 1711 a Rákóczi-
szabadságharc.
Történelmi problémák
felismerése és elemzése. A
probléma lehetséges
megoldásait jelentő feltevések
megfogalmazása, a feltevések
helyességének ellenőrzése. (Pl. a
szabadságharc célkitűzési,
nehézségei és bukásának okai.)
Topográfiai feladatok. A
történelmi térképekről
leolvasható információk
azonosítása és értelmezése. (Pl. a
szabadságharc nagyobb csatái.)
Topográfiai feladatok. Személyek: Mária
Történelmi változások Terézia.
azonosítása és bemutatása
térképek segítségével. (Pl.
Habsburg uralom alatt álló
területek változása a 18.
században. Szilézia elvesztése, a
Porosz Királyság terjeszkedése.)
A történelmi változások nyomon
követése. Egy korszakon belül
lezajlott változások bemutatása
 kastélyok a művelődés szolgálatában
(pl. Eszterháza, Gödöllő).
Ismétlés, 40. Ismétlés A témakörhöz kapcsolódó
ellenőrzés legfontosabb fogalmak, személyek,
kronológiai és topográfiai ismereteinek
felidézése. A tananyag áttekintése a
megadott szempontok szerint.
A munkafüzet és a tankönyv
feladatainak feldolgoztatása.
Az atlasz térképeinek a felhasználása.
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi,
kulturális; helyi, regionális,
globális; gyors, lassú, rövid távú,
hosszú távú). (Pl. gazdasági és
társadalmi változások a 18.
századi Magyarországon.)
A történelmi változások nyomon
követése. Egy korszakon belül
lezajlott változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi,
kulturális). (Pl. Kiknek kedveztek
Mária Terézia rendeletei. Pl. az
úrbéri rendelet.)
A történelmi változások nyomon
követése. A történelmi korszakok
vizsgálatához és
összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai
viszonyok, gazdasági élet,
társadalmi rétegek, mindennapi
élet, kultúra, vallás) ismerete és
használata. (Pl. Milyen
változásokat hoztak a török
háborúk és a Habsburg uralom
Magyarország életében.)
Események, történetek
elbeszélése. Egy hallott vagy
 olvasott történetek elbeszélése
és bemutatása. Történetek,
események elbeszélése
valamelyik szerepelő
szemszögéből.

Kronológiai feladatok. Egyszerű

időszalag készítése az kora-újkori
Magyarország főbb
eseményeiről.

Események helyes sorrendbe

állítása. (Pl. várháborúk kora –
Habsburg ellenes harcok –
Rákóczi szabadságharc
bontásban táblázat készítése.)

Topográfiai feladatok. A
történelmi térképekről
leolvasható információk
azonosítása és értelmezése.

41. Ellenőrzés A „Portrék és történetek Magyarország kora újkori történetéből” című

témakörben tanultak ellenőrzése és értékelése.

Élet a kora újkori Magyarországon

Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok ismeretek, Fejlesztési terület, Fogalmak és
órákra
 bontása funkciója tanulási eredmények
Élet a török 42. 36. A török uralom, a A kora újkori életmód
hódoltság kori szarvasmarha- összehasonlítása a maival. Milyen
Magyarországon kereskedelem volt az élet a Hódoltságban és a
– Debrecen Magyar Királyságban? Hasonlítsuk
bemutatásával össze a két idegen uralom alatt álló
országrészt! Milyen települések
voltak a mezővárosok? Miért volt
fontos szerepük a török megszállás
150 éve alatt? A három részre
szakadt ország életének
megismerése önálló kutatómunkán
alapuló egyéb érdekes információk
segítségével.
43. 37. A mezőváros élete A török kori mezővárosok
mindennapjainak bemutatása
különböző gyűjtött források alapján.
Debrecen fejlődése a kora újkorban.
Élet a 18. 44. 38. Magyarország A 15. századi és a 18. század végi
századi újranépesülése és magyarországi etnikai viszonyok
Magyarországon újranépesítése. Népek és összehasonlítása térképen, illetve
– Nagyvárad vallások együttélése táblázatban vagy diagramon
bemutatásával szereplő adatok segítségével. Mária
Terézia intézkedései
Magyarországon. A török kiűzése
után Magyarországon jelentős
tevékenységformák adatok/Lexikák
Ismeretszerzés másodlagos Fogalmak:
forrásokból. Történelmi ismertető nemzetiség,
vagy magyarázó szöveg ortodox, barokk.
lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása,
események bemutatása e szöveg Topográfia:
segítségével. Debrecen.
Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból. Történelmi ismertető
vagy magyarázó szöveg
lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása,
események bemutatása e szöveg
segítségével.
Topográfiai feladatok. Történelmi Topográfia:
változások azonosítása és Nagyvárad.
bemutatása térképek segítségével.
(Pl. Betelepítések és más
népmozgások nyomon követése a
térképen.)
 gazdasági és társadalmi változások
zajlottak. Az elnéptelenedett vidékek
lakosságát szervezett
betelepítésekkel kellett pótolni,
emiatt azonban a 18. század végére
a nemzetiségek száma meghaladta
a magyarokét. A korabeli történések
a 20. század tragikus eseményeire is
komoly hatással voltak.

45. 39. A barokk Nagyvárad barokk kori épületeinek Ismeretszerzés másodlagos

városépítészet bemutatása. Püspöki székhely
szerepének bemutatása a város 18.
századi újjáépülésében.
forrásokból. Történelmi ismertető
vagy magyarázó szöveg
lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása,
események bemutatása e szöveg
segítségével.

Osztálykirándulás.

Forradalmak kora

Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok ismeretek, Fejlesztési terület, Fogalmak és
 órákra funkciója tanulási eredmények
bontása
Társadalmi- 46. 40. A francia forradalom A forradalom legfontosabb okainak és
politikai előzményei és kitörése jellemzőinek felidézése. XVI. Lajos
forradalom király korában túlköltekezett a francia
állam, és az éhínség is nehezítette az
ország helyzetét. Az uralkodó
összehívta a rendi gyűlést, azonban
nem teljesítette a harmadik rend
követeléseit. A Bastille ostromával
1789 nyarán kitört a francia
forradalom. Milyen elvek jellemezték
az Emberi és polgári jogok
nyilatkozatát? Mit jelent a népfelség
elve? Miért fontos, hogy a nyilatkozat
minden embert egyenlőnek
nyilvánított?
47. 41. Alkotmányos királyság A lecke célja a korlátozott királyi
Franciaországban hatalom kialakulásának és az
alkotmányos kormányzás kudarcának
bemutatása. Mi a különbség a
királyság és az alkotmányos királyság
között? Miért fejezték le XVI. Lajost? A
király életét és végzetét össze lehet
hasonlítani I. Károly angol király
sorsával.
tevékenységformák adatok/Lexikák
A történelmi változások nyomon Fogalmak:
követése. A változások okainak és
forradalom,
következményeinek számbavétele
diktatúra.
és kiértékelése. (Pl. Milyen
tényezők okozták a francia Személyek:
forradalom kirobbanását?) Bonaparte
Napóleon.
Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése. (Pl. Kronológia: 1789 a
Milyen alapvető változásokat francia
hozott a francia forradalom?) forradalom, 1815
a waterlooi csata.
Rövid beszámoló készítése a
tanultak és az olvasottak alapján. Topográfia: Párizs,
(Pl. a forradalom eseményeiről.) Habsburg
Birodalom,
Oroszország.
Az információk rendszerezése és
értelmezése. A tettek és a
következmények közötti
kapcsolatok felismerése. (Pl. XVI.
Lajos kivégzése.)
Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Történelmi párhuzamok keresése.
(Pl. I. Károly és XVI. Lajos
kivégzése.)
48. 42. A jakobinus diktatúra A francia forradalom értékelése; Kronológiai feladatok. A történelmi
pozitívumok és negatívumok tájékozódást segítő fontos
azonosítása. A jakobinusok és események sorrendbe állítása,
vezéralakjaik: Robespierre, Danton, illetve időpontjának megjegyzése.
Saint-Just, Marat. A jakobinusok (Pl. Állítsuk időrendbe a francia
legfontosabb intézkedései. A korlátlan forradalom fő eseményeit!)
népuralom elvére hivatkozó diktatúra
bemutatása. A guillotine, mint a
jakobinus terror jelképe. Miért bukott
meg Robespierre? Meg lehet beszélni
a tanulókkal, hogy a forradalmi terror
ellent mondott-e az ész uralmát
hirdető felvilágosodás elveinek, vagy
épphogy beteljesítette azt.

49. 43. Napóleon A jakobinus diktatúra Történelmi problémák felismerése

felemelkedése és legmaradandóbb eredménye az és elemzése
császársága általános hadkötelezettség bevezetése
A problémák lényegére irányuló
volt. Ki kell emelni, hogy az Első
kérdések megfogalmazása. (Pl.
Francia Köztársaság, azért
Értékeljük a forradalmi eszmék
harcolhatott sikeresen az európai
erőszakos terjesztésének
uralkodók hivatásos hadseregeivel,
ellentmondásait!)
mert a háború az egész nép ügyévé
vált. A forradalmi hadsereg
hadviselésének és Napóleon
hatalomra jutásának bemutatása.
Bonaparte Napóleon az újkor talán
legkalandosabb életű,
legtehetségesebb hadvezére volt, aki
kisnemesi sorból előbb az ország
leghíresebb hadvezérévé, majd első
konzullá, végül pedig francia császárrá
 küzdötte fel magát.
50. 44. Napóleon európai Napóleon alakjának, történelmi
birodalma és bukása szerepének megítélése különböző
források alapján. Az Oroszország elleni
hadjárat, mint fordulópont. Napóleon
első bukása: a lipcsei népek csatája.
Napóleon visszatérése, majd veresége
Waterloo mellett. A császár
száműzetése és a Bourbonok
visszatérése. Vajon mi okozta
Napóleon bukását? Hogyan értékeljük
Napóleon alakját?
51. 45. A francia forradalom A lecke a felvilágosodás és a francia
hatása forradalom utáni századok
meghatározó, történelemformáló
eszméit mutatja be: a
republikanizmust, a liberalizmust, a
konzervativizmust és a
nacionalizmust.
Érzékeltetni lehet, hogy egy olyan
eszme, mint a szabadság,
sokféleképpen értelmezhető és ez
törvényszerűen politikai
konfliktusokhoz vezet. Miért vált
politikai kérdéssé a szabadság mellett
a nemzeti kultúra ügye is?
Ipari 52. 46. Az ipari forradalom Annak bemutatása, hogy miképpen
Beszélgetés és vita. A történelmi
hősök tulajdonságainak és
tetteinek értékelése. (Értékeljük
Napóleon tevékenységét!)
Az információk rendszerezése és
értelmezése. Vizuális rendezők
(táblázatok, ábrák, vázlatok)
készítése. (Pl. történelemformáló
eszmék és főbb jellemzőik.)
A történelmi kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása. A
történelmi kulcsfogalmakkal
kapcsolatban tanultak folyamatos
felhasználása és bővítése.
(Értelmezzük a 19. századi
nacionalizmus és a liberalizmus
történelmi jelentőségét!)
Az információk rendszerezése és Fogalmak: ipari
forradalom találmányai működtek az ipari forradalom
legfontosabb találmányai és miben
állt a jelentőségük. Ki találta fel a
gőzgépet, az ipari szövőszéket, a
fonógépet, a gőzmozdonyt és a
gőzhajót?
Milyen hatást gyakorolt a gazdaságra
a vas- és gépipar fejlődése, valamint a
vasúthálózatok kiépülése?
53. 47. Az ipari forradalom Annak bemutatása, hogy az ipari
kibontakozásának okai és forradalom legfontosabb kiváltó oka
következményei nem a feltalálók ügyessége, hanem az
a társadalmi és gazdasági környezet,
amely igényelte az új innovációkat. Mi
az a kapitalizmus? Hogyan válhat a
pénz termelő erővé?
54. 48. A társadalom A lecke elsőként a mezőgazdaságban
átalakulása is megjelenő tőkés vállalkozásokat
mutatja be. A mezőgazdasági
termelés növekedése, a higiénia
javulása és az orvostudomány
fejlődése népességrobbanáshoz
vezetett. Hol jöttek létre a legnagyobb
városok? Mik voltak az ipari
forradalom városainak
értelmezése. Vizuális rendezők forradalom, gyár,
(táblázatok, ábrák, vázlatok) szabad verseny,
készítése. (Pl. Rendszerezzük az tömegtermelés,
ipari forradalom főbb találmányait munkanélküliség.
valamilyen szempontból! /Időrend
Személyek: James
vagy gazdasági ág/)
Watt, Edison.
Topográfia: Nagy-
Britannia.
A történelmi változások nyomon
követése. A közlekedés
fejlődésének bemutatása képek
segítségével.
Néhány fontos tudományos
felfedezés és technikai találmány
jelentőségének értékelése abból a
szempontból, hogy mennyire
változtatta meg az emberek életét.
(Pl. a vasút jelentőségének
értékelése.)
Vélemény megfogalmazása a
technikai fejlődés előnyeiről és
hátrányairól.
Emberi magatartások és döntések
megfigyelése. A történelmi
eseményekkel kapcsolatos
véleményeket befolyásoló egyéni
és közösségi érzések, tapasztalatok,
 jellegzetességei? Milyen okai voltak az
angliai városok növekedésének? A
lecke második részében az ipari
forradalom által gerjesztett
társadalmi változásokkal
foglalkozunk. A parasztok többségéből
bérmunkások lett. Hogyan válhatott a
tőke egy új típusú hatalom forrásává.
Miért voltak a munkások
kiszolgáltatott helyzetben? Milyen
körülmények között dolgoztak? Miért
és hol jöttek létre az első
munkásszervezetek, és milyen
követelésekkel léptek fel?
Ismétlés, 55. Ismétlés A témakörhöz kapcsolódó
ellenőrzés legfontosabb fogalmak, személyek,
kronológiai és topográfiai
ismereteinek felidézése. A tananyag
áttekintése a megadott szempontok
szerint.
A munkafüzet és a tankönyv
feladatainak feldolgoztatása.
Az atlasz térképeinek a felhasználása.
motívumok megértése. (Pl. Mi
ösztönözte széles falusi tömegek
városokba özönlését?)
A történelmi változások nyomon
követése. Egy korszakon belül
lezajlott változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági, társadalmi,
kulturális; helyi, regionális, globális;
gyors, lassú, rövid távú, hosszú
távú). (Pl. Társadalmi változások a
19. század első felében.)
A változások okainak és
következményeinek számbavétele
és kiértékelése.
A történelmi változások nyomon
követése. A történelmi korszakok
vizsgálatához és
összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek,
mindennapi élet, kultúra, vallás)
ismerete és használata. (Pl. Milyen
változásokat hozott a francia és az
ipari forradalom.)
Események, történetek
elbeszélése. Egy hallott vagy
olvasott történetek elbeszélése és
 bemutatása. Történetek,
események elbeszélése valamelyik
szerepelő szemszögéből.

Kronológiai feladatok. Egyszerű

időszalag készítése az korszak főbb
eseményeiről.

Események helyes sorrendbe

állítása. (Pl. A francia forradalom és
a napóleoni háborúk fő eseményei,
az ipari forradalom találmányai.)

Topográfiai feladatok. A történelmi

térképekről leolvasható
információk azonosítása és
értelmezése.

56. Ellenőrzés A „Forradalmak kora” című témakörben tanultak ellenőrzése és értékelése.

 A magyar nemzeti ébredés és a polgárosodás kora
Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok, ismeretek,
órákra funkciója tanulási eredmények
bontása
A reformkor 57. 49. A reformkori A lecke célja a reformkor legfontosabb
kezdete és az problémáinak bemutatása. A magyar
országgyűlések történelem melyik időszakát nevezzük
reformkornak? Hogyan jellemezhető a
magyar országgyűlés ebben az
időszakban? Hol ülésezett? Hány
táblás volt és kik vehettek részt az
ülésein? Hogy születtek a törvények?
Hogyan lett a kozmopolita
Széchenyiből szülőföldjéért aggódó
magyar hazafi? Hogyan alapította meg
a Magyar Tudós Társaságot? Miről
szól Hitel című munkája? Milyen
eszmék hatották át Széchenyi
gondolatait és tetteit? Milyen
elképzelések születtek a jobbágykérdés
megoldására? Mi a különbség az
önkéntes és a kötelező örökváltság
között?
Fejlesztési terület, Fogalmak és
tevékenységformák adatok/Lexikák
Emberi magatartások és Fogalmak:
döntések megfigyelése. Egy országgyűlés,
társadalmi vagy politikai közteherviselés,
reformer életének jobbágyfelszabadítás.
megismerése és bemutatása
Személyek: Széchenyi
abból a szempontból, hogy mit
István, Kossuth Lajos.
és miért akart megreformálni,
mennyire sikerült a reformjait Kronológia: 1830–
megvalósítani. (Pl. Széchenyi 1848 a reformkor.
István reformtervei a Hitelben.)
Történelmi problémák
felismerése és elemzése.
Következtetések és további
kérdések megfogalmazása a
vizsgált problémával
kapcsolatban. (Pl. Mennyiben
segítették elő hazája
gondjainak felismerését
Széchenyi nyugat-európai
útjai?)
A történelmi változások
nyomon követése. Egy
korszakon belül lezajlott

58. 50. Kossuth Lajos Kossuth Lajos politikai nézeteinek és
politikai eszméi és politikusi pályafutása legfontosabb
pályája a reformkorban fejezeteinek bemutatása. Kossuth
Lajos Széchenyi István mellett a
magyar reformkor legkiemelkedőbb
alakja. Miért volt fontos a Kossuth
által szerkesztett Pesti Hírlap az 1840-
es években? Mi a jelentősége a
Védegyletnek? Mi volt Kossuth
programja? Miben különböztek
elképzelései Széchenyi
elgondolásaitól? Elemezzük és
értékeljük a Kossuth–Széchenyi-vitát!
Miért vált végül Kossuth népszerűbbé
Széchenyinél? Tisztázzuk, hogy vitáik
ellenére a két magyar politikus
kölcsönösen tisztelte és elismerte
egymást!
változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági,
társadalmi, kulturális). (Pl.
Milyen esemény hatására
került az első
reformországgyűlés
homlokterébe a
jobbágykérdés?)
Emberi magatartások és
döntések megfigyelése. A
történelmi hősök tetteinek
megbeszélése abból a
szempontból, hogy milyen
feladatokkal és problémákkal
kellett szembenézniük és
azokat hogyan oldották meg,
illetve, hogy a tetteik milyen
hatással voltak a többi ember
életére. (Pl. Milyen
megfontolásból döntött
Kossuth a Pesti Hírlap
megalapítása mellett?)
Történelmi problémák
felismerése és elemzése. A
problémák lényegére irányuló
kérdések megfogalmazása. (Pl.
Milyen hatással volt Kossuth
tevékenysége a

59. 51. A magyar nyelv és a Annak felidézése, hogy miért és
nemzeti kultúra ügye hogyan vált a magyar nyelv és a
magyar kultúra kérdése politikai üggyé
a reformkorban. Mi volt a nyelvújító
mozgalom, és mikor lett a magyar az
ország államnyelve? Milyen hatást
gyakorolt a magyar nyelv hivatalossá
tétele a Magyar Királyság területén élő
nemzetiségekre? Kik voltak a
reformkor legnagyobb művészei?
Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor,
Arany János, valamint Jókai Mór
számítottak a korszak leghíresebb
költőinek és íróinak. Erkel Ferenc és
Liszt Ferenc világszínvonalú
zeneszerzőink. A reformkor kiváló
építésze a Nemzeti Múzeum
megalkotója, Pollack Mihály, valamint
Hild József.
A forradalom 60. 52. A március 15-i 1848. március 15-e eseményeinek
események és a 12 pont, felidézése képek, dokumentumok,
Kossuth Lajos szerepe visszaemlékezések, filmrészletek
és/vagy dramatikus jelenetek
segítségével. 1848 tavaszán, egész
Európán forradalmi hullám söpört
végig. A bécsi forradalom hírére a
pozsonyi országgyűlés megszavazta
reformmozgalomra?
A történelmi változások
nyomon követése. Egy
korszakon belül lezajlott
változások bemutatása
különböző szempontok szerint
(politikai, gazdasági,
társadalmi, kulturális; helyi,
regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
(Pl. Miben fejlődött
Magyarország az 1840-es
években?)
Emberi magatartások és Fogalmak:
döntések megfigyelése. Egyes sajtószabadság,
történelmi szereplők cenzúra,
döntéseinek elemzése: célok, miniszterelnök.
rendelkezésre álló információk,
Személyek: Batthyány
megfontolások, feltételezések,
Lajos.
személyes motívumok. (Pl.
Miért volt bátor lépés a
 Kossuth javaslatait, március 15-én
pedig kitört a pesti forradalom. Mi
történt ezen a nevezetes napon? Kik
voltak a márciusi ifjak? Hol nyomtatták
ki a tizenkét pontot és Petőfi versét, a
Nemzeti dalt? Mi történt a Nemzeti
Múzeum előtt? Kit szabadítottak ki a
budai várból a forradalmárok?
61. 53. Az áprilisi törvények, Az áprilisi törvények központi
a Batthyány-kormány szerepének érzékeltetése a
jogegyenlőség és a modern magyar
állam kialakulásában. Az első
független, felelős magyar kormány
megalakulása Batthyány Lajos
miniszterelnök vezetésével. Az áprilisi
törvények megalkotása. Az áprilisi
törvények bemutatása és korszakos
jelentőségük érzékeltetése. A
törvények egyedüli hiányossága a
nemzetiségek követeléseinek
figyelmen kívül hagyása volt.
Képek a 62. 54. Történetek a A lecke célja kor történelmi
szabadságharc szabadságharc idejéből. szereplőinek jellemzése;
maroknyi fiatal részéről a Kronológia: 1848.
forradalom kirobbantása?) március 15. a pesti
forradalom.
Beszélgetés és vita. A magyar
történelem egy-két Topográfia: Pest.
fordulópontjának megvitatása:
jelentőség, okok,
következmények, lehetséges
alternatívák lehetőségei stb.
(Pl. Értékeljük az 1848. március
15-ei forradalom jelentőségét!
Miért vált legnagyobb nemzeti
ünnepünkké az évforduló?)
Az információk rendszerezése
és értelmezése. A történelmi
események értékelése
különböző személyek és
csoportok helyzete és érdekei
szempontjából. (Pl. Értékeljük
az áprilisi törvényeket a
nemesek és nem nemesek
szempontjából!)
A történelmi változások
nyomon követése. Egyes
történelmi változások
jelentőségének megítélése. (Pl.
Milyen alapvető változásokat
hoztak az áprilisi törvények?)
Az információk rendszerezése Fogalmak: honvédség.
és értelmezése. A történelmi
történetéből Görgei Artúr, a hadvezér tevékenységük bemutatása a
szabadságharc első hónapjaitól 1849
elejéig történtek felvázolásával. Miért
uszította a nemzetiségeket a bécsi
udvar Magyarország ellen? Mik voltak
a nemzetiségek követelései? Ki volt
Jellasics, és milyen eredménnyel
támadt az országra? A pákozdi csata
és az újabb bécsi forradalom. A
schwechati vereség. V. Ferdinánd
lemondása és Ferenc József császárrá
koronázása. A Habsburg-ellentámadás
megindulása és a magyar
visszavonulás.
Topográfiai feladatok. Az események
helyszíneinek megkeresése térképen.
63. 55. A tavaszi hadjárat. A A dicsőséges tavaszi hadjárat
Függetlenségi sikereinek és következményeinek
nyilatkozat bemutatása. A tavaszi hadjárat
hadmozdulatainak végigkövetése
térképen. A zsidóság pozitív szerepe a
szabadságharcban. A hatvani, a
tápióbicskei és az isaszegi csatában is
győzedelmeskedett a honvédség a
császári csapatok felett, május végén
pedig visszafoglalták Budát, és az
ország egésze felszabadult. A
Habsburg-ház trónfosztása 1849.
április 14-én a debreceni református
Nagytemplomban. Kossuth Lajost
események értékelése Személyek: Bem
különböző személyek és József, Görgei Artúr,
csoportok helyzete és érdekei Klapka György.
szempontjából. (Pl. Értékeljük a
Kronológia: 1849.
magyarországi nemzetiségek
október 6. az aradi
követeléseit és magatartását! )
kivégzések.
Események, történetek
Topográfia: Pákozd,
elbeszélése. Egy történelmi
Isaszeg, Világos,
esemény vagy eseménysorozat
Komárom, Arad.
bemutatása az események
közötti összefüggések, az okok
és következmények
bemutatásával. (Pl.
Ismertessük a szabadságharc
1848. évi és 1949. eleji
eseményeit!)
Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból. A cselekmény
egyes körülményeinek
(szereplők, helyszín, idő)
azonosítása. (Pl. Foglaljuk össze
táblázatban a tavaszi hadjárat
csatáit!)
Topográfiai feladatok. Az
események helyszíneinek
megkeresése térképen.
 Magyarország kormányzó-elnökévé
választották, és kiadták a
Függetlenségi nyilatkozatot.
Hangsúlyozni kell, hogy a magyar
csapatok annak ellenére legyőzték a
császári seregeket, hogy azok számbeli
fölényben voltak.

64. 56. A fegyverletétel és A lecke a szabadságharc vereségét, az Emberi magatartások és

megtorlás – Arad utolsó hősies harcokat, valamint
Haynau rémuralmát, az osztrákok
bosszúját tárgyalja. Ferenc József csak
az orosz cár segítségével tudta sárba
tiporni a magyar szabadságharcot,
amelynek végén Görgei Artúr 1849
augusztusában Világosnál letette a
fegyvert, bár Klapka György Komárom
várát még október elejéig tartani
tudta. A szabadságharcot nemzetközi
felhördülést keltő megtorlás követte,
melynek csúcspontja a tizenhárom
vértanú kivégzése volt Aradon, 1849.
október 6-án. Ugyanezen a napon az
első magyar kormány
miniszterelnökét, Batthyány Lajost is
kivégezték Pesten.
döntések megfigyelése. Önálló
vélemény megfogalmazása
eseményekről, jelenségekről és
személyekről. (Pl. Miért
döntött a fegyverletétel mellett
Görgei?)
Forráselemzés. Egy-egy példán
keresztül annak tudatosulása,
hogy ugyanarról a történelmi
személyről egymástól
jelentősen eltérő beszámolókat
és értékeléseket is
olvashatunk. (Görgei példája)
Események, történetek
elbeszélése. Történelmi
fordulópontok bemutatása
különböző szemszögből. (Pl.
Hogyan következhetett a
dicsőséges tavaszi hadjárat

A kiegyezés 65. 57. Az ellenállás formái. Az 1848–49-es szabadságharc
Deák Ferenc szerepe bukásától az osztrák–magyar
kiegyezési tárgyalásokig tartó
időszaknak, az önkényuralom korának
áttekintése. Annak megismerése, hogy
Magyarországnak milyen lehetőségei
voltak az önkényuralommal szembeni
politikai fellépésre, és annak
számbavétele, milyen európai,
külpolitikai folyamatok hátráltatták és
segítették a közeledést a kiegyezéshez.
A passzív ellenállás politikájának és
Deák Ferenc ebben betöltött
szerepének bemutatása, valamint
annak ismertetése, hogy Kossuth és a
magyar emigráció tevékenysége
milyen szerepet játszott nemzetközi
pozícióink erősítésében.
66. 58. A kiegyezés Ebben a leckében a kiegyezéssel
megkötése. Az Osztrák- létrehozott államszervezet
Magyar Monarchia sajátosságainak bemutatása és
megszületése értékelése a cél. A kiegyezéshez vezető
fontosabb politikai eseményeknek,
Ausztria és Magyarország
elképzeléseinek ismertetése a
birodalom új politikai
berendezkedésére és a két ország
után a vereség?)
Az információk rendszerezése Fogalmak: kiegyezés.
és értelmezése. Érvekkel és
Személyek: Ferenc
bizonyítékokkal alátámasztott
József, Deák Ferenc.
következtetések
megfogalmazása arról, hogy mi Kronológia: 1867 a
és miért történt. (Pl. Miért kiegyezés.
enyhített az önkényuralmi
rendszeren Ferenc József Topográfia: Osztrák-
császár?) Magyar Monarchia.
Történelmi problémák
felismerése és elemzése.
Információk gyűjtése és
mérlegelése egy-egy
történelmi esemény vagy
döntés hátterének
megismeréséhez. (Pl. Milyen
ellenállási módokkal
találkozunk Magyarországon?)
Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból. A szereplők
tulajdonságainak, döntéseinek,
tetteinek bemutatása és
jellemzése. (Pl. Milyen
kölcsönös engedményekkel
jöhetett létre a kiegyezés?)
Következtetések és
feltételezések megfogalmazása
 közötti közjogi viszony
meghatározására vonatkozóan. Annak
vizsgálata, hogy milyen nemzetközi és
belpolitikai, gazdaságpolitikai és
nemzetiségi okok játszottak szerepet a
kiegyezés kompromisszumában
mindkét fél oldaláról. Az 1867-es
kiegyezési törvény, Ferenc József
megkoronázásának bemutatása,
érintve a dualista berendezkedés
előnyeit és hosszú távú veszélyeit,
valamint Kossuth jóslatát a kétpólusú,
de soknemzetiségű birodalom
jövőjéről.
Ismétlés, 67. Ismétlés A témakörhöz kapcsolódó
ellenőrzés legfontosabb fogalmak, személyek,
kronológiai és topográfiai ismereteinek
felidézése. A tananyag áttekintése a
megadott szempontok szerint.
A munkafüzet és a tankönyv
feladatainak feldolgoztatása.
Az atlasz térképeinek a felhasználása.
magyarázó ábra alapján.
A történelmi változások
nyomon követése. A változások
okainak és következményeinek
számbavétele és kiértékelése.
(Pl. Vessük össze a kiegyezés
eredményeit az áprilisi
törvényekkel!)
A történelmi változások
nyomon követése. A történelmi
korszakok vizsgálatához és
összehasonlításához
használható szempontok (pl. a
politikai hatalom jellege és
gyakorlásának módja,
társadalmi rétegek,
mindennapi élet, kultúra,)
ismerete és használata. (Pl.
Milyen változásokat hozott az,
hogy a nemzeti kultúra ügye
politikai jelentőségűvé vált.)
Események, történetek
elbeszélése. Egy hallott vagy
olvasott történetek elbeszélése
 és bemutatása. Történetek,
események elbeszélése
valamelyik szerepelő
szemszögéből.

Kronológiai feladatok. Egyszerű

időszalag készítése a reformkor
illetve az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc
főbb eseményeiről.

Események helyes sorrendbe

állítása. (Pl. reformkori
országgyűlések bontásban
táblázat készítése.)

A történelmi térképekről
leolvasható információk
azonosítása és értelmezése.

68. Ellenőrzés „A magyar nemzeti ébredés és a polgárosodás kora” című témakörben

tanultak ellenőrzése és értékelése.