AP-072203 Teljes

R. sz.
: AP-072203
ISBN 978-963-328-350-9
Imrehné Sebestyén Margit
A KÉPZELET VILÁGA
vizuális kultúra
A KÉPZELET VILÁGA 7.
AP_072203_A_kepzelet_vilaga_7_borito_2020_PG.indd 1 2020.01.15. 13:58:21

Imrehné Sebestyén Margit
érdemes tankönyvíró
A képzelet világa 7.
vizuális kultúra tankönyv a 7. évfolyam számára
OKTATÁSI HIVATAL
Ez egy környezetbarát tankönyv.
Vigyázzatok rá, hogy a következő évfolyam tanulói is használni tudják!
Ezzel Ti is hozzájárultok Földünk, környezetünk megóvásához.
A kiadvány 2019. 03. 13-tól tankönyvi engedélyt kapott a TKV/2675–11/2019. számú határozattal.
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. melléklet 2.2.14. Vizuális kultúra kerettanterv az általános iskola
5–8. évfolyamára megnevezésű kerettanterv előírásainak.
Szerző: Imrehné Sebestyén Margit érdemes tankönyvíró
Lektor: Szalay József művésztanár, közoktatási szakértő, a MROE elnöke
Bírálók: Rab Beatrix tanító, rajz-, vizuális- és környezetkultúra-tanár,

Horváth Katalin történelem-, rajz-, vizuális- és környezetkultúra-tanár, tankönyvszerző
Alkotószerkesztő: Imrehné Sebestyén Margit
Felelős szerkesztő: Tótfalusi Miklós
Szerkesztő: Vámos Norbert
Illusztráció: Imrehné Sebestyén Margit, Vámos Norbert

A közös jogkezelés alá tartozó, a kiadványban közölt képzőművészeti alkotások felhasználása a Hungart engedélyével
történt. © HUNGART, 2019
Borítóterv: Sellyei Tamás Ottó
Tipográfia: Vámos Norbert
© Imrehné Sebestyén Margit, Oktatási Hivatal (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2014
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

dr. Paréjné Tóth Gabriella, Karácsony Orsolya
ISBN 978-963-328-350-9
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Tel.: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: AP-072203
Utánnyomásra előkészítette: Boldizsárné Kovács Gizella
Tankönyvkiadási koordinációs osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Görög Gabriella, Orosz Adél
Grafikai szerkesztő: Feledi Eszter
Terjedelem: 14,42 (A/5) ív
A könyv tömege: 356 g
2. kiadás, 2021
Tartós tankönyv
Nyomdai előkészítés: Vámos Norbert
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
Bevezető
Előszó
A képzelet világa című tankönyv a vizuális művészetek meg-

értéséhez és feldolgozásához nyújt segítséget. Az elméleti
ismereteken túl ötleteket ad ahhoz, hogy te is kipróbálj al-
kotásaidban egy-egy megismert stílust, témát vagy művé-
szeti technikát.
A nagy történelmi korszakok művészetét bemutató fe-
jezetekben a legjellegzetesebb épületek, szobrok, festmé-
nyek, használati és dísztárgyak mellett az adott időszak
öltözékeit is megismerheted. A könyv elején olvasható mű-
elemzési módszerek egyfajta lehetséges megoldást kínál-
nak fel a műalkotások megismeréséhez. Elsősorban arra
hívják fel a figyelmedet, hogy milyen összetett egy műal-
kotás, milyen sok dologra kell figyelni ahhoz, hogy meg-
értsd a művész szándékát, és eljuss a látható külső formától
a tartalomig, a mű mondanivalójáig. A megértés szintje tő-
led is függ. Az egyéniséged, a pillanatnyi lelkiállapotod, az
érdeklődésed és a kulturáltságod is befolyásolja, hogy ér-
vényesül-e a mű hatása vagy sem, elfogadod-e a művész
kifejezőeszközeit, és tetszik-e a látott mű. Ha többet tudsz
egy mű keletkezéséről, a művész egyéniségéről, akkor va-
lószínűleg az alkotói stílusát is jobban meg fogod érteni.
A műalkotások képei mellett szöveges elemzések is szere-
pelnek. Egészítsd ki azokat saját gondolataiddal, észrevéte-
leiddel!
A tankönyv jellegzetessége, hogy az elméleti ismereteket
különböző tevékenységeken keresztül szerezheted meg.
Az ismeretközlő részekhez írásbeli és rajzos feladatok is kap-
csolódnak. Egy-egy témához több alkotó feladat is tartozik,
de nem kell mindegyiket elkészítened. válaszd ki azt, ame-
lyikről a legtöbb ötlet jut eszedbe és a legjobban tudod
megvalósítani!
A tankönyv szövegében vastag betűvel kiemelten szere-

pelnek a legfontosabb fogalmak és ismeretek.
Ha * szerepel egy szó mellett, akkor annak magyarázatát

a könyv végén lévő Kislexikonban találod meg.
Ha többet szeretnél tudni egy-egy korszakról, mű- Fogalmak, technikák

vészről vagy művészeti technikáról, akkor azoknak a tan-
Az ilyen jelölésen lévő szöveg egy fontos művészettörté-
könyv végén lévő Irodalomjegyzék ajánlott könyveiben is neti fogalmat vagy egy képzőművészeti technikát ismer-
utánanézhetsz. tet meg veled.
Tudod-e,
Sikeres munkát kíván: a szerző …hogy az így megjelenő szövegből sok érdekességet tud-
hatsz meg az adott témához kapcsolódóan?
képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 3 06/05/15 18:23

A képzelet világa  .
Épület elemzése
1. Az első benyomások
Az épület tömeghatása, hangulata. Hogyan illeszkedik a kör-
nyezetébe?
2. Az épület adatai
Az épület neve. Hol található, mikor épült és ki tervezte? Mi-
lyenek a méretei: mekkora a szélessége, a hosszúsága és a
magassága? Történt-e valamilyen jelentős esemény az épü-
letben?
3. Rendeltetés, funkció
Milyen célból épült (lakóház, palota, vár, templom, színház,
könyv tár, sportcsarnok, fürdő, közintézmény stb.)?
4. Az épület külső megjelenése (tömege)
Az épület térhatároló felületek (fal, pillérsor, födém, tető, lép-
cső stb.) által meghatározott építészeti tömeget alkot. A tö-
meg lehet zárt tömböt alkotva egyszerű vagy több alap-
elemből álló, összetett.
Milyen kapcsolat olvasható le a tömeg és a funkció között?
Milyen állapotban látható jelenleg (teljesen ép, újjáépített,
Hild József: Római katolikus főszékesegyház
(1831–1836), Eger
átalakított, romos)?
5. A tömeg és az alaprajz közötti összefüggés vizsgálata
A térformák jelzésének módjai az alaprajzon.
Szabályos ismétlődések, ritmusok megfigyelése az alapraj-
zon, és a megfigyelt építészeti szabályok magyarázatának ke-
resése.
6. Az épület szerkezete, anyaga és stílusa
Milyen összefüggés állapítható meg az építőanyag fajtája és
a szerkezet között?
Hagyományos vagy új szerkezeti megoldással épült-e az
épület?
Az új szerkezetek elemzése. Miért vált szükségessé az új szer-
kezetek bevezetése?
A részletek elemzése: homlok zatok, oszlopok, kapuk, ajtók,
A reimsi székesegyház nyugati homlok-
zata (1211–1311), gótikus stílus
ablakok, térlefedés, díszítések.
Az épület megfelelt-e az adott kor építési stílusának?
7. A belső tér elemzése
A térélmény és a fényhatás megfogalmazása.
A külső és a belső tér összhangja, stílusa.
Hatása, díszítése megfelel-e a funkciójának?
Milyen a díszítés az épület belső terében?
8. Összehasonlítás
• egy másik, azonos stílusú és funkciójú épülettel (a korstílus
közös vonásainak megfigyelése),
• egy régebbi stílusú épülettel (azonosságok és különbségek
keresése).
9. Összefoglalás
Az elemzés során szerzett legfontosabb ismeretek összegzé-
Az egri főszékesegyház alaprajza se, valamint megfogalmazása szóban és írásban.

Bevezető
Szobor és dombormű elemzése

1. Az első benyomások
Miért tetszik? Miért nem tetszik?
2. A szobor adatai
Alkotója, címe, a keletkezésének ideje, mérete, anyaga (fa, fém,
kő, márvány, gránit, terrakotta stb.), készítésének technikája.
A szobor rendeltetése (épületdíszítő szobor, köztéri alkotás,
épületbelsőt díszítő mű, szökőkút része stb.).
Jelenleg hol látható a mű (eredeti helyén, múzeumban, ma-
gángyűjteményben)?
Milyen a szobor állapota (sérült, hiányos, helyreállított – res-
taurált –, másolat)?
Műfaja: térplasztika, épületszobor, dombormű, féldombor-
mű, kisplasztika, mobilszobor.
3. A szobor témája
Kit vagy mit ábrázol? Miről szól? Az ábrázolt személyek
jellegzetes karakterének, egyéniségének jellemzése.
4. Az ábrázolás módja
valósághű, egyszerűsített (stilizált), idealizált, nonfiguratív Bertel Thorvaldsen (1768–1844): Vénusz
(absztrakt), geometrikus*. almával (1813–1816), márvány, Koppenhá-
5. A kompozíció ga, Thorvaldsen Múzeum
A szerkezet, a befoglaló forma, a formák elrendezése, az egy-
máshoz viszonyított méretek, az ábrázolt alak tartása, jelleg-
zetes mozdulatok. A kiemelés módjai, az arányok szerepe.
Kompozíciós vázlat készítése a figyelemvezető mozdulatok
és a befoglaló forma hangsúlyozásával.
Az elrendezés módja hogyan segíti a mondanivaló kiemelé-
sét vagy a tartalomnak megfelelő hangulat elérését?
6. A szobor felületi megmunkálása, színe, a részletek ki-
dolgozása
Megfelelő anyagot választott-e a művész? Segíti-e a monda-
nivaló kiemelését, illik-e az adott témához a szobor anyaga
(pl. az ünnepélyes hatású márvány)?
7. A művész egyéni stílusának jellegzetességei
A művész egyéni stílusa megfelel-e az adott kor általánosan
elterjedt és elfogadott stílusának? Milyen különleges egyéni
művészi jegyek figyelhetők meg a szobron (domborművön).
• azonos témájú, de más stílusú szobrokkal (pl. különböző stí-
luskorszakokban készült portrék összehasonlítása);
• már ismert régebbi stílusú szoborral, azonosságok és kü-
lönbségek keresése (pl. klasszicista és görög szobrok hason-
lóságának okai);
• a művész egy másik alkotásával.
9. Összefoglalás
Az első benyomás és az elemzés során szerzett tapasztalatok Izsó Miklós: Búsuló juhász (1862), márvány,
összevetése, illetve a legfontosabb ismeretek kiemelése. Budapest, Magyar nemzeti Galéria

Kép elemzése
1. Első benyomások
Milyen a kép hangulata, milyen gondolatokat és érzelmeket
vált ki a nézőben?
2. A kép adatai
A kép alkotója, a mű címe, mikor készült, mi az alapanyaga (fa,
vászon, papír, fal), milyen technikával készült (olajfestmény,
tempera, akvarell*, freskó, monotípia, litográfia*, linómetszet*
stb.), a kép mérete. Jelenleg hol található (templom, múzeum,
közintézmény, magángyűjtemény)? Milyen az állapota (pl.: sé-
rült, restaurált)? A kép műfaja: portré, csoportportré, tájkép,
csendélet, életkép*, enteriőr*, történelmi festmény, illusztrá-
Jacques-Louis David: Horatiusok esküje (horáciu-
szok, 1784). Centrális és háromszög kompozíció ció*, vallási kép, absztrakt.
3. A kép témája
Mit ábrázol a kép? Kik a szereplők, hol játszódik a jelenet, és
mi történik a képen? Milyen a szereplők karaktere?
4. A kompozíció*
A személyek és tárgyak elrendezése, a csoportosítás módjai.
A főszereplő kiemelésének megoldásai (mérettel, színkont-
raszttal, tónuskontraszttal, perspektivikus* irányvonalakkal, a
mellékszereplők tekintetének irányával, ritmikus ismétlődéssel,
stb.). A kompozíciós szerkezet megrajzolása: háromszög, átlós,
középpontos (centrális), tükörképszerűen elrendezett (szim-
metrikus). A kép ábrázolási módja: síkszerű vagy térhatású.
5. A kép színei
Eugéne Delacroix (özsen dölákroá): A Szabadság Színei valóságosak vagy attól eltérőek? Milyen a kép színvilága
vezeti a népet (1830). átlós és gúla alakú kompozíció (tarka, harmonikus, monokróm, meleg vagy hideg színek)?
Melyik szín uralja a képet? Milyen a kép színhangulata (komor,
derűs, egyhangú stb.)? Színkontrasztok keresése és a kontrasz-
tok jelentősége a szereplők és a mondanivaló kiemelésében.
A színfoltok nagysága és elrendezése. A színek ritmusa.
6. Az alkotóművész stílusa, kifejezőeszközei
A technika és az ecsetkezelés jellegzetessége, a kompozíció, a
felület megmunkálása (faktúra*), a vonalhasználat (éles, elmo-
sódott, lendületes).
7. A kép mondanivalója (a kép üzenetének megértése)
A tartalom, a kompozíció, a színhasználat és a művész egyéni
stílusa hogyan segíti a mondanivaló kiemelését, a mű han-
gulatának átélését?
• a művész egyéb alkotásaival,
• hasonló kompozíciójú és témájú képekkel (pl. a kiemelés
módjainak összehasonlítása).
9. Összefoglalás
Az első benyomás és az elemzés során szerzett tapasztalatok
összevetése. A legfontosabb ismeretek kiemelése és összeg-
Székely Bertalan: Egri nők (1867). zése. Értékítéletek megfogalmazása, indoklása.
átlós kompozíció

Bevezető
A  . század művészete
Időrend
1784. Jacques-Louis David (zsák-lui dávid, 1748–1825):
Horatiusok esküje
1798. Antonio Canova (kanova, 1757–1822): Géniusz
1814. Francisco Goya (fransziszko goja, 1746–1828): 1808.
május 3.
1800. Jacques-Louis David: Madame Récamier
1805–1821. Református Nagytemplom, Debrecen
1820–1822. Ferenczy István (1792–1856): Pásztorlányka
1822–1869. Az esztergomi főszékesegyház
1828–1830. Id. Markó Károly (1791–1860): Visegrád
1831. Eugène Delacroix (özsen dölákroá, 1798–1863):
A Szabadság vezeti a népet
1836. Françoise Rude (fránszoá rűd, 1784–1855):
Marseillaise (márszejjesz)
1837–1847. Pollack Mihály (1773–1855): Magyar Nemzeti
Múzeum
1842. William Turner (viljem törner,
1775–1851): Gőzhajó a hóviharban
1851. Paxton: a londoni Kristály-palota
1857. Jean-François Millet (zsánfránszoá mijjé, 1814–
Péchy Mihály: Református nagytemplom (1805–1821), Debrecen 1875): Kalászszedők
1859. Feszl Frigyes (1821–1884): Vigadó
A 19. század a gyors stílusváltások időszaka. A 18. század 1859. Madarász Viktor (1830–1917): Hunyadi László sira-
tása
második felétől a barokk és a rokokó szeszélyes vonalvezetését 1863. Honoré Daumier (onoré dömjé, 1808–1879): A mo-
felváltva a műalkotások egyszerűbbekké váltak. A 19. századi sónő
stílusokat nem lehet pontos évszámok közé szorítani, mert kia- 1864. Camille Corot (kámij koró, 1796–1875): Morte-
lakulásukat követően egymás mellett is léteztek, sőt egy-egy fontaine-i (mortefonten) emlék
művész többféle stílusban is alkothatott élete folyamán. 1870. Izsó Miklós (1831–1875): Táncoló paraszt
A klasszicista stílus kialakulása egybeesett a felvilágosodás 1872. Claude Monet (klód moné, 1840–1926): Impresszió,
a felkelő nap
korának őszinte eszméivel. Több művészeti ágban is éreztet- 1873. Szinyei Merse Pál (1845–1920): Majális
te hatását az ókori életfelfogás. A művészek gyakran merítettek 1875–1884. Ybl Miklós (1814–1891): A budapesti Opera-
témát az antik mitológiából is. A 19. század második harmadá- ház építése
ban a megerősödött polgárság már nem igényelte a klassziciz- 1876. Paál László (1846–1879): Út a fontainebleau-i
mus hűvös eleganciáját és ókori példázatait. Az új stílus fő vo- (fontenbló) erdőben
násává a romantikus érzelmesség vált. A romantikus stílusban 1876. Auguste Renoir (ogüszt rönoár, 1841–1919): A hinta
1876. Edgar Degas (edgár dögá, 1834–1917): Balettóra
alkotó művészek szembefordultak a klasszicizmus színpadi- 1883–1904. Steindl Imre (1839–1902): A budapesti Par-
as hűvösségével. Előtérbe helyezték az érzelmek kifejezését és lament építése
a szenvedéllyel teli témákat. A dicsőséges nemzeti múlt felidé- 1886. Georges Seurat (zsorzs szörá, 1859–1891): Vasárnap
zésével, a hősök ábrázolásával példát mutattak a kor emberének. délután a Grande Jatte (gránzsátt) szigetén
A realista stílus a köznapi életből vett témák valóságnak megfe- 1888. Paul Cézanne (pól szezánn, 1839–1906): Csendélet
lelő ábrázolására törekedett. 1889. Eiffel (1832–1923): Eiffel-torony
1890. Vincent van Gogh (vinszent vángóg, 1853–1890):
A 19. század második felében új anyagok használata jelent meg Az auvers-i (óver) templom
az építészetben, ami új építési stílust eredményezett. A fény- 1892. Paul Gauguin (pól gogen, 1848–1903): Tahiti nők
képészet megjelenése felszabadította a művészeket a valóság- 1894. Claude Monet (1840–1926): A roueni katedrális
ábrázolás kényszere alól. A 19. század második felében a látvány (ruán)
hangulatát érzékeltető impresszionista stílus mellett a formák 1895–1902. Schulek Firgyes (1841–1919): A budapesti
állandóságát hangsúlyozó és az érzéseket kifejező posztimp- Halászbástya építése
resszionista stílus terjedt el.

A klasszicizmus
Tudod-e,
…hogy a 19. század elején az öltözködésben is előtérbe
került a természetesség, az egyszerűség és a kényelem?
Az emberek levetették a kényelmetlen parókát, az ab-
roncsszoknyát, a drága ruhákat. Helyettük az egysze-
rű szabású, visszafogottan elegáns viselet vált divattá.
Kerülték az élénk színeket.
A nők római tunikára emlékeztető lenge, mell
alatt megkötött, kényelmes, fehér vagy
pasztellszínű ruhát viseltek. A mell
alatti vonalat színes szalaggal hang-
súlyozták. Lábukra lapos balerinacipőt
húztak. Kesztyűs kezükben legyezőt
tartottak.
A férfiak megjelenését a fekete
frakk*, a szűk nadrág, a mellény,
Dominique Ingres (engr): Monsieur Dominique Ingres: Mademoiselle
a nagy masnira kötött nyakkendő,
Rivière (mösziő rivier, 1805) Rivière (mádmoászel rivier; 1805)
a lapos sarkú csizma vagy cipő,
a cilinder* és a sétapálca jel-
lemezte. A nők és férfiak is A francia forradalom után a hatalomra kerülő polgárság új min-
göndörítették a hajukat. taképet keresett magának, ezért a barokk és a rokokó végleg
kiszorult a művészetek területéről. Az emberek érdeklődése
az antik világ felé fordult. A művészek a régi görög és római
műemlékeket tanulmányozták és rajzolták. A régészeti ásatá-
sok eredményeit a széles közönség is megismerte. Különösen
a pompeji és a herculaneumi felfedezések után állították min-
tának az antik kultúrát és életfelfogást. Azt az embert tekintet-
Divatos férfiviselet -ben ték eszményképnek, aki az ókori hősökhöz hasonlóan a sza-
badságot és a hazát becsüli a legtöbbre.
Női viseletek a . század első évtizedében

Építészet . Hasonlítsd össze az ókori görög,

a római és a klasszicista épületeket!
A 19. század első felének meghatározó építészeti stílusa a klasz- Keresd meg a rajzokon a következő
szicizmus volt. A klasszicista épületek tömegét és homlokzatát épületrészleteket: lépcsős alépítmény,
a görög vagy a római templomokhoz hasonló nyugodt, szim- oszlopos előcsarnok (portikusz), timpa-
metrikus, harmonikus arányok határozták meg. Az építészek non (oromzat), antik oszloprend, kupo-
az ókorban bevált alaprajzokat* és részletformákat alkalmaz- la, kupoladob (tambur)! Gyűjtsd össze
ták épületeik megtervezésekor. Az antik templomokhoz hason- az ókori épületek és az újkori klasszicis-
ló stílusban nemcsak templomok, hanem középületek és lakó- ta épületek lényeges hasonlóságait és
házak is épültek. különbségeit!
. Sorold fel, hogy melyek a legszem-
A klasszicista épületek fő jellemzői betűnőbb hasonlóságok a párizsi Pan-
• Egyszerű tömegalakítás: hasáb, kocka, henger, félgömb. theon és az esztergomi főszékesegyház
• Az ókori görög és római templomokhoz hasonló szimmetri- főhomlokzatán!
kus, egyszerű homlokzat.
• Az egyszerű, vakolt falakat csak falpillérek, antik stílusú (fő-
leg korinthoszi) oszlopok és párkányok tagolják.
• Lépcsősor vezet a bejárathoz.
• Antik stílusú oszlopos előcsarnok (portikusz) hangsúlyozza
a középső épületrészt.
• Domborművekkel díszített háromszögű timpanon (a koro-
názópárkány* és a nyeregtető által körbezárt oromfal).
• A kupolát általában magas kupoladob (tambur) tartja.
Poszeidon-templom homlokzata (Kr. e. 5. század

közepe), görög művészet
Pantheon (2. század eleje), római művészet
Jacques-Germain Soufflot (zsák zsermen szufló): Pantheon (1754–1790), Az esztergomi főszékesegyház (1822–1869),
klasszicista stílus klasszicista stílus

Klasszicista építészet Magyarországon
A klasszicista stílus több évtizedes késéssel jelent meg Magyar-

országon. A 18. század közepétől Európa több országában már
sorra épültek a görög–római építészeti formákat követő épületek,
Magyarországon ugyanebben az időszakban még a barokk stí-
lus volt a legelterjedtebb. A stílusváltás a 19. század elején indult
el, amikor a megerősödő köznemesség és a városi polgárság is
igényelte az új stílus megjelenését. A klasszicista stílus elterjedése
egybeesett a reformkor 1825–1848-ig tartó időszakával. Jelentős
építészek, mint például Hild József és Pollack Mihály a külföldi
példák hatására klasszicista stílusú templomokat, középülete-
Lánchíd (1839–1849), Budapest ket, kastélyokat és polgárházakat terveztek. A kor egyházi építé-
A vasszerkezetes híd William Tierney Clark (viljem szetének kiemelkedő emlékei az esztergomi főszékesegyház, az
tirni klárk) angol mérnök tervei alapján épült egri főszékesegyház és a debreceni református nagytemplom.
Adam Clark skót mérnök irányításával. A maga
A reformkor legjelentősebb közlekedési építménye a Pestet és
korában a legkorszerűbb függőhídnak számított.
A tervező a római diadalívek mintájára alakította Budát összekötő Lánchíd, leghíresebb közintézménye pedig a
ki a vaskos mederpilléreken álló kapuszerű fel- klasszicista stílusú Magyar Nemzeti Múzeum.
építményt. Építtetője gróf Széchenyi István volt
A Magyar Nemzeti Múzeum madártávlatból* Pollack Mihály: A Magyar Nemzeti Múzeum homlokzata (1837–1847), Budapest
(1837–1847), Budapest A téglalap alaprajzú, kétemeletes épület leghangsúlyosabb része a főhomlokzat síkjából ki-
A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es emelkedő oszlopcsarnok (portikusz). A korinthoszi oszlopok egy lépcsős alépítményen állnak.
forradalom és szabadságharc időszakában. A szimmetrikus főhomlokzat középtengelyében épült az oszlopcsarnokot lezáró háromszögletű
A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt sza- oromfal. A főbejáraton keresztül egy téglalap alakú, háromhajós előcsarnokba érkezünk.
valta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt Az emeleti kerek termet a Pantheon mintájára kazettás félgömbkupolával fedték le.
10

Kastélyok és kúriák
A 19. század első felében a meggazdagodó nemesség és a

megerősödő polgárság is új stílusú lakóépületeket igényelt
magának. Sorra épültek a klasszicista stílusú kastélyok és a
kúriák. A kastélyok nagyobb méretűek és többszintesek voltak,
a kúriák (nemesi udvarházak/lakóházak) építésekor egyszerűbb
alapanyagokat használtak, és földszintesre építették őket.
A klasszicista stílusú kastélyok és kúriák közös jellemzői: szim-
metrikus téralakítás, az épület középtengelyét és szimmetrikus
elrendezését az oszlopos előcsarnok (portikusz) hangsúlyozza,
az előcsarnok lefedését antik stílusú (dór, jón vagy korinthoszi)
oszlopok tartják, egyszerű tömegalakítás, egyenes falsíkok és si-
ma falfelületek, vízszintes és függőleges irányú épületszerke-
Halász-kúria (1821), Dabas. Fő jellemzői: egyszerű
zetek, a vízszintes irány hangsúlyozása (pl. egyenes párkányok, téglalap alaprajz, kétoldalt íves kocsifelhajtó,
egyenesen záródó ablakok és ajtók), ünnepélyes hatás, több- magas alépítményen álló négyoszlopos előcsar-
nyire négyszögletes belső helyiségek. nok, az előcsarnok nyeregtetős lefedése három-
A kisebb kúriák 3-6 szobából álltak. A középpontban a társa- szögletű timpanont zár be
sági élet színterét, az ebédlőt helyezték el. A ház alatt pince is
volt, a ház körül pedig gazdasági épületek sorakoztak. A ház
előtt díszkertet, mögötte veteményeskertet alakítottak ki.
Hasonlítsd össze a Magyar nemzeti Múzeum és a Teleki-

kastély homlokzatát! Emeld ki a legfeltűnőbb hasonlóságokat,
és mondj néhány egymástól eltérő részletmegoldást!
Hild József: Teleki-kastély (1838–1840), alaprajz és homlokzat, Gyömrő

A kastély Teleki Sámuel megrendelésére épült. A szimmetrikus építésű kastély középtengelyét a háromszög-
letű timpanonnal lezárt oszlopos előcsarnok hangsúlyozza. Az előcsarnok szintjére néhány lépcsőfok vezet. A
jón oszlopok két szint magasságúak. Az első szint termeinek kiemelt feladatát jelzi, hogy nagyobb belmagas-
sággal épültek, és az ablakok is nagyobbak, mint az emeleten lévők.
11

Szobrászat
Antonio Canova (kánova): Géniusz* (1798), márvány, síremlék a gyömrői

református templomban
A klasszicista szobrászok – az építészekhez hasonlóan – az óko-

ri kultúra és művészet tanulmányozásából merítettek ihletet.
Márványba faragott szobraik a formákat a valóságosnál szebb-
nek tüntették fel, idealizálták azokat. A nyugodt testtartású, har-
Michelangelo: Dávid Polükleitosz: Lándzsavi-
monikus arányú testek a tökéletes szépséget jelenítették meg.
(1504), reneszánsz vő (Kr. e. 450 körül),
márványszobor görög szobor római Az európai klasszicizmus legjelentősebb szobrásza Antonio
márványmásolata Canova. Ókori témájú szobrai mellett síremlékek faragásával
szerzett hírnevet magának. Magyar megbízásra is dolgozott
(lásd: a Géniusz című síremlék).
Ferenczy István Rómában tanulta a mesterséget a híres dán
szobrász, Bertel Thorvaldsen műhelyében, ahol többnyire ked-
vességet, szépséget sugárzó, tökéletesen simára csiszolt, tet-
szetős márványszobrok készültek. A téma és a kidolgozás távol
állt a hétköznapi valóságtól. A szobrok színpadias testtartása és
szép arca nyugalmat és boldogságot fejezett ki. Kecsességük
és tekintetük annyira elbűvölte a nézőket, hogy még egy pász-
torlánykában is istennőt láttak. A Pásztorlányka című szobor nő-
alakja merengő, ábrándos tekintettel néz a távolba, miközben
a jobb kezében tartott pálcikával a homokba rajzolja kedvese
képét. Öltözete egyszerű, antik stílusú lepelruha, melynek redői
kiemelik a mozdulat lágy vonalát.
. Sorold fel az idealizált ábrázolás fő jellegzetességeit! Mondj

példákat különböző stíluskorszakokból az idealizált ábrázo-
lásra! vitassátok meg, hogy melyek az ideális testalkat jelleg-
zetességei napjainkban! Mit jelent, ha valakire azt mondjuk,
hogy ideális a megjelenése, és milyen jellemzést adunk arról,
akinek idealizáljuk a személyét?
. Rajzold meg a Pásztorlányka című szobor kompozíciós váz-
latrajzát! Emeld ki a testtartás jellegzetességeit!
. Gyűjtsétek össze közösen, hogy melyek a görög, a rene-
szánsz és a klasszicista szobrászat hasonlóságai! Melyek a
Ferenczy István: Pásztorlányka („A szépmester-
ségek kezdete”, 1820–1822), márvány, Budapest,
témaválasztás, a kompozíció, az emberábrázolás és az anyag-
Magyar nemzeti Galéria, klasszicista szobor használat közös vonásai?
12

Iparművészet
Az ókori művészetek hatása az iparművészetek területén is

érvényesült. Különösen I. napóleon császár uralkodása (1804–
1814) idején vált népszerűvé az ókori egyiptomi, görög és római
formákat és díszítőmotívumokat alkalmazó stílus. A napóle-
oni klasszicizmus a Premiere Empire (prömier ampir, Első Fran-
cia Birodalom) kifejezés után kapta az empire elnevezést. na-
póleon a római császárokéhoz hasonló pompával vette körül
magát. Szobáit zsúfolásig töltötték az aranyozott bútorok és
dísztárgyak. A bútorokat arannyal átszőtt textilekkel kárpitoz-
ták*, és a függönyök is drága selyemből, bársonyból vagy bro-
kátból* készültek. A stílus jellegzetességeit megfigyelhetjük a
használati tárgyak díszítésén, a bútorok formáján és a viselete-
ken. Az empire enteriőr (belső tér) az aranyozott részletek miatt
ünnepélyes és látványos.
Az empire stílusú bútorokat aranyozott bronzfigurákkal és Empire viselet -ban
aranyozott bronzból készült veretekkel* díszítették. A szfinx,
a kariatida, a sas, az oroszlán és a griff önálló elemként vagy
díszítőmotívumként jelent meg a bútorok felületén. Az asztal-
és széklábak helyén az ókori római bútorokhoz hasonlóan fa-
ragott oroszlánlábak álltak. A széklábakat gyakran díszítették az Jacques-Louis David: Napóleon a dolgozószobájá-
ban (1812)
ókori oszlopokhoz hasonló vájatokkal is. Ti-
pikus formai elemek voltak a székek
karfáin megjelenő faragott szfinxek,
griffek vagy oroszlánok.
Jellegzetes empire díszítőmotívu-
mok: a palmetta, a meander, a lant,
a virág- és gyümölcsfüzér, a babérlevél,
a rozetta, a koszorú és a váza.
Jellegzetes empire bútortípusok: a
rekamié*; a nagyméretű, kerek, háromlá-
bú asztal; a konzolasztal és a hajlított hát-
támlájú szék.
Empire stílusú kerek asztal
és háttámlás szék
. Olvasd el az Iparművészet című olvas-

mányt! A megismert jellegzetességek
segítségével sorold fel a képeken látott
empire tárgyak jellemzőit!
. nézd meg Jacques-Louis David:
Madame Récamier című, 1800-ban fes-
tett képét! Jellemezd a fiatal hölgy öltö-
zékét és a róla elnevezett új stílusú fek-
vőbútort, a récamiert!
Jacques-Louis David: Madame Récamier (1800)
13

. Olvasd el a Római regék és mon- Festészet

dák című könyvben a Horatiusok és
Curiatiusok történetét! Keresd meg a tör- A klasszicista festészet jellemzői
ténet szereplőit a festményen! Az ese- • A történelmi festmények szereplői ókori történelmi esemé-
mény mely részletét örökítette meg a nyek vagy antik mitológiai történetek résztvevői. A hősök
festő? Milyennek mutatja be a Horatius idealizáltak.
család tagjait? • A kompozíció kiszámított, színpadias beállítású.
. A Horatiusok esküje című festmény • A festői stílusra az éles kontúrok, a részletgazdag kidolgo-
a klasszicista festészet tipikus példája. zás és a sötét-világos kontrasztok alkalmazása jellemző.
Sorold fel a klasszicista stílus jellegzetes-
ségeit a festményen látott konkrét pél-
dákon keresztül! Horatiusok esküje
. Magyarázd el, hogy mit hangsúlyoz- A festő azt a pillanatot örökítette meg, amikor a bal oldalon álló római fiútestvérek a harc-
nak a Horatiusok esküje című festmény- ba indulás előtt esküt tesznek apjuknak. Megfogadják, hogy ha kell, életüket is feláldozzák
ről készült vázlatrajz kompozíciós vona- azért, hogy legyőzzék az ellenséget, a Curiatiusokat (kuriáciuszokat). Hatalmas az ellen-
tét az ifjak elszánt kiállása és a kép jobb oldalán összeboruló, egymást vigasztaló bánatos,
lai! (nézd meg a rajzot a . oldalon!)
megtört asszonyok között. A képnek nemcsak a tartalma, hanem a kompozíciója is új volt.
Fogalmazd meg, milyen a kép tagolá- Az előtérben a szereplők szoborszerűen kidolgozott, a háttérből határozottan kiemelkedő
sa, hogyan csoportosította a szereplő- alakjait láthatjuk. Olyan, mintha egy színdarab jelenetét néznénk. A festő három csoportra
ket a festő, és milyen kompozíciós esz- különítette őket. Mindegyiket háromszög alakzatba foglalta, föléjük pedig félköríves árká-
közökkel irányította a néző figyelmét a dokat festett. A rokokó idején kedvelt elmosódó háttér helyett az oszlopok és ívek formái
kép középpontjára! is élesen kirajzolódnak. A központi motívum kiemelésére az egy iránypontos perspekti-
vikus szerkesztést alkalmazta a festő.
Jacques-Louis David: Horatiusok esküje (1784), olaj, vászon, 329,8 cm × 424,8 cm. Párizs, Louvre. Centrális és háromszög kompozíció
14

A tájkép Tudod-e,
A táj ábrázolása a középkorban, a gótika idején jelent csak …hogy Markó Károly olyan sokat dolgozott, hogy a napnak
meg a festményeken, de akkor még csupán a cselekmény talán egyetlen óráját sem töltötte munka nélkül. Nyáron
hátteréül szolgált. A 17. századi holland mesterek a hétközna- négy órakor, télen ötkor kelt. Festményeihez rendszere-
pi tájat tették a festmény főszereplőjévé, ekkor született meg sen készített gyors vonásokkal felvázolt, első elképzelése-
az önálló tájkép, ami a 19. századi festők kedvelt műfajává vált. it rögzítő tollrajzokat. Ezután következett az akvarellel fes-
tett vázlat. A harmadik ütemben – az akvarellvázlat után
Id. Markó Károly a magyar tájfestészet egyik mestere volt. – részletesen, hajszálpontosan megtervezte a kompozíciót,
Leghíresebb képe a visegrádi Dunakanyart ábrázolja. A ta- amelyet azután vonalhálóval egyenlő részekre osztott.
vasziasan zöld hegyoldal tetején a középkori fellegvár rom- A vászonra is felrajzolta a vonalhálót, majd a tervezett kép
jait, lenn a Dunánál pedig a magas Salamon-tornyot látjuk. vázlatát is, és ezután temperával lealapozta a felületet.
A sötét, árnyékos előtérből a Duna világos színfoltja a távol- Végül részletről részletre haladva, aprólékos pontossággal
ba vezeti tekintetünket. A harmonikus színek, az egyensúlyos megfestette a képet. A kidolgozást vagy a szélén, de legin-
kább középen kezdte meg. Addig nem ment tovább, amíg
képszerkesztés nyugalmat árasztanak, és a festő természet- a megkezdett részletet teljesen ki nem fejlesztette, végül a
szeretetéről tanúskodnak. Az ecsetkezelés minden részlete a különböző, külön kidolgozott részek összedolgozásával ké-
táj szépségének visszaadására törekedett. A kép kompozíci- szült el a kép. A színeket lazúrosan, áttetszően rakta fel.
ója a háromsíkú felépítést követi: a jól elkülöníthető formák Befejezésül finom lakkréteggel vonta be a képet.
a festményt elő-, közép- és háttérre tagolják.
. Hasonlítsd össze a Horatiusok esküje
. A régebbi stíluskorszakok idején alkotó festők közül is töb- és a Visegrád című festményeket! Szem-
ben alkalmazták az elő-, közép- és háttérre tagolt kompozíci- pontok: milyen a kompozíció (a téma
ót. Sorolj fel néhány festményt, amelyek ezzel a kompozíciós kiemelésének módjai, kontrasztok alkal-
megoldással készültek! mazása), az uralkodó színhasználat, a
. Elemezd a Visegrád című festményt! Mi látható az előtérben, színek hangulatkeltő hatása, az ecset-
a középtérben és a háttérben? kezelés stílusa.
Id. Markó Károly: Visegrád (1828–1830), olaj, vászon, 58,5 × 83 cm, Budapest, Magyar nemzeti Galéria
15

A romantika
A romantikus stílus virágkora a 19. század első felére tehető.
Ebben az időszakban a művészetek minden területét a múlt-
ba fordulás jellemezte. Az írók, a festők és a szobrászok is a
saját nemzeti múltjuk történelmi eseményeit dolgozták fel. Az
ábrázolásokban gyakran keveredett a képzelet és a valóság.
Jellegzetes a szenvedélyes, érzelmekkel teli hangvétel.
Az építészek és a bútorok tervezői is a régi történeti stílusok
formai jellegzetességeit és motívumait vették át.
A romantika korai, kispolgári változata a biedermeier (bíder-
májer) elnevezést kapta. A német eredetű szó a bieder (egyszerű,
jóravaló, derék), és a Meier (a leggyakoribb német vezetéknév)
szóból keletkezett. A feltörekvő polgárság már kevésbé kedvelte
a korábbi stílus, a klasszicizmus hűvös kiszámítottságát és me-
rev formáit. Az 1815–1848-ig tartó új biedermeier stílus tárgyait
az átlagos polgárok igényeinek megfelelő egyszerűség, hasz-
nálhatóság, tartósság és otthonosság jellemezte. Kezdetben
gúnynévként használták a stílus megnevezésére.
Beszéljétek meg, hogy melyek a romantikus ember, a roman-

tikus regény vagy a romantikus film legfőbb jellemzői!
Biedermeier viselet (1844 körül). A viseletekben is Biedermeier lakószoba (1830)

érvényesült a különböző művészeti stílusok hatá- A biedermeier lakószoba jellegzetes bútorai a képen is látható írószekrény (szekreter),
sa. A biedermeier stílus idején egyszerűbbek let- a hajlított háttámlájú kanapé, a kerek asztal és az íves háttámlájú szék. Az írószekrény
tek a szabásvonalak, és a hétköznapi viseletekre lehajtható ajtaján írtak, a belsejében lévő fiókokban és titkos rekeszekben tartották a levele-
szánt ruhákat olcsóbb anyagokból varrták ket, az iratokat, az emlékkönyvet és az értéktárgyakat. A nagy, kerek vagy ovális asztal lapja
alá gyakran fiókokat is elhelyeztek, és készítettek kihúzható asztallapokat is. Az asztallapot
többnyire egy, a középpontba illesztett láb tartotta. További jellegzetes biedermeier bútorok:
a fiókos szekrény (a komód), az üveges szekrény (vitrin) és az egyajtós ruhásszekrény.
16

A magyar díszruha
A 19. században a városi polgárok irányították a divatot Magyar-

országon is. A férfiak és a nők a külföldi divatlapokból választották
ki maguknak a legdivatosabb öltözékeket. A magyar nemesek
a különböző divatstílusok idején is megőrizték hagyományos
nemzeti viseletüket. Az ünnepi eseményeken az európai divat-
tól eltérő magyar díszruhát öltöttek magukra.
Milyen volt a magyar díszruha? A férfiak dolmányt*, mentét*,
szűk posztó- vagy selyemnadrágot, rojtos selyemnyakkendőt,
süveget vagy kalpagot, csizmát és ékszereket viseltek. A térdig
érő, karcsúsított, magasan záródó, állógalléros dolmány bro-
kátból vagy selyemdamasztból készült. A magyar díszruha fő
motívuma a ruhára varrt zsinórdísz volt. A zsinórból font öv
bal oldalán függött a kard. A dolmány fölött panyókára vetett,
prémmel szegélyezett, prémgalléros mentét viseltek. Az elejét
zsinórból font gombolás díszítette. A lábra feszülő selyemnad-
rág combrészét és oldalvarrását is zsinórozták. A díszruhához
általában sarkantyús fekete csizmát húztak, a fejükre pedig da-
rutollas kalapot vagy süveget tettek. A nyakukba fekete vagy
fehér selyemnyakkendőt kötöttek.
A női díszruha fő jellegzetessége a karcsúra fűzött derék, a Barabás Miklós: Teleki József portréja (1836), olaj,
vászon, 80 × 64 cm, Budapest, Magyar Tudomá-
buggyos ujjú ingváll, az uszályos szoknya és a hímzett kötény nyos Akadémia
volt. A lányok díszes pártájára és az asszonyok főkötőjére egy A magyar díszruha legdíszesebb darabja a zsi-
hosszú fátylat tűztek. Az öltözéket panyókára vetett mente, ék- nórdíszes, prémezett mente volt. A keskeny zsi-
szerek és legyező egészítette ki. nórból bonyolultan kanyargó, szimmetrikus min-
tákat varrtak
fekete selyem nyakkendő
díszes párta (vagy ékszer-
pánt), melyre hátul földig érő
prémmel szegett, széles
fátylat tűztek
prémgalléros, zsinórdíszes bő
mente, melyet panyókára vet-
loknikba csavart haj
ve viseltek (Csak a vállukra
nyaklánc terítették, a bal oldalon kissé
maguk elé húzták, a karjukat
buggyos ujjú fehér ingváll
nem bújtatták a kabát ujjába.)
legyező térdig érő, állógalléros, zsinór-

díszes dolmány (Az elejét zsi-
nórozással, esetleg még hím-
hosszú fehér kesztyű zéssel díszítették. Elejének két
szárnyát általában egymásra
hajlóan, ferdén szabták.)
karcsúra fűzött derék, az ele-
jén zsinórdísszel
zsinórral díszített kócsagtollas
hímzett kötény kalap
díszkard
uszályos szoknya
feszes selyemnadrág
lapos balerinacipő sarkantyús fekete csizma,

aranyrojtos szegéllyel
Magyar díszruha (1830)
17

Új anyagok az építészetben
A 19. század második felében új anyagok – vas, acél, üveg és

végül a vasbeton – jelentek meg az építészetben. Az új anya-
gok felhasználása megváltoztatta az építés technikáját is. Az
épületeket előre gyártott szerkezetekből szerelték össze,
az öntött vasbeton pedig a szilárdságot növelte. Az ipari
forradalom következtében gyorsan fejlődő árutermelés, a ke-
reskedelem és a közlekedés új típusú építményeket követelt:
hidak, alagutak, gyárak, vásárcsarnokok, tornyok (pl. az Eiffel-
torony), hatalmas üvegfelületekkel ellátott vasvázas pályaudva-
rok (pl. a budapesti nyugati pályaudvar) épültek.
A Kristály-palota az 1851-es londoni első világkiállításra
épült. Az előre gyártott öntöttvas* vázból és üvegből készült
épületet 4 hónap alatt szerelték össze a Hyde (hájd) parkban.
A falakat és a tetőt is csak üveggel fedték be, emiatt egy ha-
talmas üvegház hatását keltette. A tömör falak hiánya és a sok
üveg könnyeddé, légiessé tette az épületet, és a végtelenség
fantasztikus érzését keltette. A világkiállítás időtartama alatt hat-
millió látogató csodálta meg ezt a hatalmas „télikertet”.
Gustave Eiffel: Eiffel-torony (1889), Párizs Mi a véleményed, vajon miért csodálták meg az -es világ-
A 300 méter magas torony az 1889-es párizsi
világkiállításra épült. A világkiállítás idején a cso-
kiállítás idején  millióan a londoni Kristály-palota épületét?
dájára jártak az emberek, mert akkor a világ leg-
magasabb építménye volt. A legfelső szintre lift-
tel vagy 1665 lépcső megmászásával lehet Joseph Paxton (dzsozef pexton): Kristály-palota (1851), London. Az épület
feljutni napjainkban már nem látható, mert 1936-ban leégett
18

A historizmus* és az eklektika Magyarországon
A 19. század második felében a romantikus stílusban alkotó

építészek a régi korok stílusjegyeit idézték meg épületeiken.
Ezt az időszakot és stílust historizmusnak nevezzük. A klasz-
szicizmussal ellentétben a historizáló stílusban nem az ókori,
hanem a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílus épí-
tészeti részleteit alkalmazták a homlokzatokon és a belső terek-
ben. Az épületek stílusát a régi stíluskorszakok épületelemei
határozták meg, ennek megfelelően épültek neoromán*, neo-
gótikus*, neoreneszánsz* és neobarokk* épületek. nem
pontos másolatokat készítettek, hiszen az új építőanyagokból Ybl Miklós: Operaház (1875–1884), Budapest
már új, korszerű szerkezeteket hoztak létre. A régi formai ele-
mek elsősorban díszítőmintaként jelentek meg az épületeken.
Egyes épületek tervezői többféle régi stílusból is válogattak.
A több történeti stílust együttesen alkalmazó épületeket ek-
lektikusnak nevezzük.
Neoromán stílusú épület pl. a budapesti Halászbástya. Ro-
mán stílusra jellemző részletek: várszerű bástyafalak, faragott
kőből épített toronysisak, félkörívvel lezárt ablak- és ajtónyílások,
kolostorkerengőre emlékeztető árkádsor.
Neoreneszánsz stílusú épület pl. a budapesti Operaház.
Reneszánsz stílusra jellemző részletek: a félköríves záródású ár-
kádok, oszlopokkal, falpillérekkel és szobrokkal díszített hom-
lokzat, a balusztermellvédes* terasz.
Eklektikus stílusú épület pl. a budapesti Országház. Az alap-
rajza, a tömegalakítása és a kupolája barokk stílusú, ugyanakkor
a csúcsívek, a támívek, a támpillérek, a fiatornyok, a csipkés kőfa-
ragványok alkalmazása miatt gótikus stílusú a homlokzata.
. Fogalmazd meg, hogy mi a historizáló stílus lényege!

. Határozd meg röviden a neogótikus, a neoromán, a neore-
neszánsz, a neobarokk és az eklektikus stílus jellemzőit!
. Keresd meg a hasonlóságokat és a különbségeket a klasszi-
Schulek Frigyes: Halászbástya (1895–1902),
cista és a romantikus stílusú épületekben! Budapest
Steindl Imre: Országház (1883–1904), Budapest
19

Szobrászat
A romantika szobrászatának legjellegzetesebb műfaja az em-

lékműszobrászat volt. Sorra készültek ebben a stílusban a tör-
ténelem jelentős eseményeit és neves személyiségeit megörökítő
domborművek és szobrok.
A Marseillaise (márszejez) című domborművön a téma be-
mutatása a klasszicista hagyományokat követi, de a mű még-
is romantikus stílusban készült. A zsúfolt, mozgalmas, szenve-
délyes kompozíció az indulatos, lendületes mozgású, győzni
akaró harcosok bemutatásával a romantika jellegzetességeit
mutatja. Az elszánt harcosokat azonban nem valóságos veze-
tő, hanem egy szárnyas géniusz, a háború római istennőjé-
nek vad kiáltása lelkesíti. (állítólag az istennő megmintázásához
a szobrász felesége állt modellt, miközben Rude arra biztat-
ta: „Kiálts hangosabban!”) nemcsak az allegorikus nőalak, ha-
nem a forradalmárok ábrázolása is a klasszicista hagyomány-
nak felel meg, hiszen a római öltözetű és fegyverzetű harcosok,
a mezítelen ifjú római sisakban a régebbi korok témaválasztását
Jean-Pierre Cortot (zsán pier koró): Napóleon dia-
idézi. Összegezve: valóságos történelmi esemény megjele-
dala (1836) nítése, antik szereplők, mozgalmas (dinamikus) kompozíció
jellemzi a domborművet.
Jean François Chalgrin (zsán fránszoá sálgren):

A párizsi Diadalív (Arc de Triomphe, 1806–1836)
A klasszicista stílusú diadalív napóleon császár
dicsőítésére épült. A kapu tervezője a római csá-
szárság építészetét választotta mintaképül.
A Marseillaise című dombormű témaválasztásá-
hoz a szobrász saját élményei is hozzájárultak,
hiszen részt vett a francia forradalom eseménye-
iben. Az ábrázolásban a valóságos jelenetek
keverednek az allegorikus (jelképes) szereplőkkel
. vitassátok meg közösen, hogy melyek

a Marseillaise című dombormű klasszi-
cista, és melyek a romantikus stílusra
jellemző vonásai!
. A Napóleon diadala című dombormű
tisztán klasszicista stílusú. Hasonlítsd
össze a kompozíciót és a szereplők
kidolgozását a Marseillaise című dom-
borművel! állapítsd meg, hogy melyek
a klasszicista és a romantikus stílus lé- François Rude (fránszoá rűd): A Marseillaise (Az önkéntesek harcba indulása
nyeges különbségei! 1792-ben). A relief* (dombormű) a párizsi Diadalív keleti oldalát díszíti.
Készült 1836-ban
20

Festészet
A romantikus stílusban alkotó festők kedvelt műfaja a portré,

az életkép és a történelmi festmény volt. Témáikat a nemze-
ti múlt jelentős eseményeiből vették. A pozitív nemzeti hősök
bemutatásával példát mutattak a kor emberének. A romanti-
kus festői stílust a szenvedélyes ecsetkezelés, a mozgalmas,
bonyolult, drámai kompozíció, az erős fény-árnyék ellen-
tétekre épülő színhasználat jellemzi.
A spanyol történelmi festészet egyik legmegrázóbb alko-
tása az 1808. május 3. című kép. Goya egy valóságban meg-
történt esemény legdrámaibb részletét örökítette meg. napóle-
on seregei 1808-ban bevonultak Spanyolországba, és elfoglalták
Madrid városát. A nép lázadásban tört ki, melyet a katonák ke-
. Magyarázd el, hogy mi volt a jelen-
gyetlenül megtoroltak. Több ezer ártatlan spanyolt tereltek a vá-
tősége az . május . című festmé-
roson kívülre egy sötét hajnalon, és kivégezték őket. A festmény
nyen az átlós kompozíciónak! Kik állnak
az igazságtalanul kivégzett hazafiaknak állított örök emléket.
a kép bal oldalán, és kiket láthatunk a
Az átlós kompozíció bal oldalán a nyugtalan, elkeseredett
kép jobb szélén?
felkelők csoportja vádló indulattal várja a szörnyű véget. Közü-
. Milyen kompozíciós eszközökkel
lük feltűnően emelkedik ki a gázlámpával megvilágított, hatal-
hangsúlyozta ki a festő a főalak jelentő-
mas méretűre festett fehér inges főalak. A jobb szélen sorakozó
ségét?
katonák szinte tömör falat alkotva állnak szemben a védtelen
. Milyen kompozíciós és festői eszkö-
áldozatokkal. Egyforma, szinte gépies testtartásuk és a szorosan
zökkel fokozta a mű drámaiságát?
egymás mellett álló testük láttán a kép nézője is megérzi csele-
. Jellemezd az esemény két külön-
kedetük kegyetlenségét. A mű drámaiságát fokozza a katonák
álló csoportjának szereplőit és a fest-
és az áldozatok közötti túl kicsi távolság.
mény hangulatát! Folytasd a felsorolást!
A festmény romantikus jellegzetességei: a mozgalmas kom-
Szenvedélyes, drámai hatású, megdöb-
pozíció, a szenvedélyes ecsetkezelés és az erős fény-ár-
bentő, …
nyék kontraszt.
Francisco Goya:
. május . (1814),
olaj, vászon, 266 × 345 cm,
Madrid, Prado
21

Történelmi festészet
Eugène Delacroix (özsen dölákroá): A Szabad-

ság vezeti a népet (1831), olaj, vászon,
260 × 325 cm, Párizs, Louvre
A festő ezzel a művével az 1830. évi júliusi párizsi forrada-
lomnak állított emléket. A forradalom elbukott, csupán any-
nyi változás történt, hogy az utolsó Bourbon uralkodó,
X. Károly helyét a „polgárkirály” Lajos Fülöp foglalta el.
A képen valóságos részletek keverednek jelképes sze-
mélyekkel és formákkal. Valóságos a párizsi utcakép a
barrikáddal, háttérben a Notre-Dame épülete, a Szajna-part,
a füstölgő város, a rohanó párizsi emberek, a sebesültek és
a halottak. Csak a főszereplő nőalak nem valóságos.
Kezében szuronyos puskát és a trikolórt – háromszínű nem-
zeti zászlót – tartva a szabadságot és Franciaországot jelké-
pezi. Energikus, rohanó alakja bátorítja a forradalmárokat,
és lendületet visz a képbe. A festő a témához illően szenve-
délyes ecsetkezelést, mozgalmas kompozíciót és erőteljes
színeket alkalmazott.
A magyar történelmi festészet legszebb képei az 1848–49-

. Beszéljétek meg közösen, milyen fes-
es szabadságharc és a kiegyezés közötti időben készültek.
tői eszközökkel érte el Delacroix, hogy
A reménytelen és elkeseredett embereknek a művészek
figyelmünket a Szabadság jelképes
adtak újra hitet azzal, hogy festményeiken régi korok törté-
alakjára irányítsa!
nelmi hőseit állították példaképül. Az Egri nők című festmény
. Hasonlítsátok össze az Egri nők kom-
a kiegyezés évében született. A hazaszeretetre mutatott példát
pozícióját és színhasználatát Delacroix:
a nők rendkívüli helytállásával.
A szabadság vezeti a népet című képé-
vel!
Székely Bertalan: Egri nők (1867), olaj, vászon,

226,5 × 176,5 cm, Budapest, Magyar nemzeti
Galéria
A festmény egy 1552-ben megtörtént eseményt mutat be.

Dobó István, az egri vár kapitánya a várvédők és a lelkesen
harcoló nők segítségével meghátrálásra kényszerítette a tö-
rök csapatokat.
Székely Bertalan így írt a műről: „Egy történelmi festménynél
nagyon fontos a megfestendő téma legkifejezőbb jelenetét ki-
választani, majd ezt a leghatásosabb kompozícióban megörö-
kíteni. Irányadó volt a nő tevékenységének motiválása.
Az, hogy nőies maradjon, azáltal történt, hogy a dühöt is a sze-
retetből származtattam, a férjét bosszulván meg. A bal kéz
a haldokló férj kezét tartja, a jobb az ezen kézből átvett kardot.
A nő hősiességét növeli az is, hogy elöl az ellenség, hátul a tűz,
a két baj között is megállja helyét.”
A festő az ellentétes csoportok szembeállításával fokozta a
feszültséget. A bástyafal átlós vonala felett a lelkesen küzdő
nők, alatta pedig a támadó törökök. A kompozíció úgy épül
fel, hogy a támadók létráról lezuhanó alakja a sziklaszirtről
visszacsapódó hullámokra, a védők alakja pedig a hullámo-
kat visszaverő sziklákra emlékeztet.
22

Madarász viktor: Hunyadi László siratása (1859), olaj, vászon,

243 × 312,5 cm, Budapest, Magyar nemzeti Galéria Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja (1866), olaj,
vászon, 147 × 121 cm, Budapest, Magyar nemzeti
A festmény 1859-ben megnyerte a magyar történelmi festménypályázatot, majd két évvel ké- Galéria
sőbb a párizsi Szalonban is aranyérmet kapott. A kép helyszíne a budai várkápolna. A ravatalon
Hunyadi László lepellel letakart holtteste fekszik. A trónját féltő V. László, esküjét megszegve,
1457. március 16-án lefejeztette a budai Vár piacán. A holttest lábánál két gyászoló nő kuporog Tudod-e,
mély fájdalomban összeborulva. Hunyadi László anyja, Szilágyi Erzsébet – leplezve keserű fájdal- …hogy a Hunyadi László búcsúja című kép középterében
mát –, belenyugvással öleli át fia jegyesét, Garai Máriát. A sötét háttérből kivillanó sápadt arcán Hunyadi László elszánt alakja áll? Barátai kétségbeesetten
mély gyász látható, amint búcsúzásképpen a lepelre helyezi a rózsakoszorút a véres pallos mellé. búcsúznak tőle. Az volt a vád ellene, hogy el akarja foglalni
a király, V. László trónját.
A kép sötét tónusából vádlón emelkedik ki az igazságtalanul Az alaptalan vád elkeserítette. Nem akarta elhinni, hogy
lefejezett Hunyadi László fehér lepellel letakart teste, mely alatt ártatlanul elítélhetik és kivégezhetik. Szenved a tömlöc
sejtelmesen rajzolódnak ki a test formái. A halványan világító bilincseitől és az igazságtalan ítélettől, de saját sorsánál
gyertyafény erősíti a döbbenetes hangulatot. Az erős sötét-vilá- jobban aggasztja az ország jövője. A komor hangulatot a
rideg háttér fokozza. A szereplőkre vetődő gyenge fény ki-
gos kontraszt és a gyertyatartó elhelyezése is a tragédiát hang- emeli a fájdalmas, kétségbeesett és aggódó arcvonásokat.
súlyozza. A festmény és Petőfi Sándor verse is jelképes. Azt fejezi A hűséges barátok mozdulatai őszinte ragaszkodást fejez-
ki mindkettő, hogy az ártatlanul kivégzett Hunyadi László halá- nek ki. A térdelő alak a főszereplőhöz vezeti a néző tekin-
la éppen olyan igazságtalan volt, mint a szabadságharc leverése. tetét. A nemes, büszke tartású Hunyadi László arcáról nem
a saját sorsának tragédiája, hanem az ország jövője iránt
Petőfi Sándor: A király esküje (részlet) érzett aggodalma olvasható le. A kép bal oldalán távolba
nyúló hátteret a kapuboltozat világos körvonala zárja.
„Kelj föl, és jöszte ki!” Háromszor csapott a
– „Szabad vagyok tehát?” Hóhér a fejéhez,
– „Szabad lész, oly szabad, S László vitéz még él,
Hogy egy óra alatt Él, s halljátok, beszél, . nézz utána a magyar történelmi ese-
Ott vagy, ahol apád.” Ekkép szól a néphez: ményekben Hunyadi László életének
– „Mit? megöltök engem? „Én ártatlan vagyok; és tragikus halálának! Olvasd el a kép-
Apám szent nevére, Ha volna is vétkem, leírásokat és Petőfi Sándor A király eskü-
Ez őrült merészség!… Bünhödtem már érte, je című versét! Gyűjtsd ki a leírásokból a
Ki sem hallgatva még, S törvény értelmébe’ tragédiát hangsúlyozó részleteket!
És már elitélve.… Szabad már személyem!”
. Sorold fel, milyen kompozíciós esz-
Szép vitéz Hunyadit S föláll László vitéz, közöket alkalmazott Madarász viktor,
Föl Szent György terére De megbotlik lába, hogy a nézők figyelmét az igazságta-
Hurcolták a latrok… S estében negyedszer lanul kivégzett Hunyadi László tetemé-
Többet is akartok Sujt hozzá a mester re irányítsa!
Tudni? kifolyt vére! És fejét levágja!
23

A tánc ábrázolása
A 19. század képzőművészei a történelmi események ábrázolá-

sa mellett a falusi életből vett egyszerű, hétköznapi jeleneteket
és szereplőket is megjelenítettek. Gyakori téma volt a tánc ábrá-
zolása is a festményeken és a szobrokon. A század végén már
fotósorozatokat is készítettek, amelyek lehetővé tették a moz-
gás részleteinek megfigyelését és valósághű megörökítését.
A 19. században a legdivatosabb tánc a valcer (keringő) és
a polka volt Európában. A magyarok ugyanebben az időszak-
ban a paraszttáncokból kialakult verbunkost és csárdást, illet-
ve a palotást járták. A 18. század közepétől a legényeket a zene
és a tánc segítségével verbuválták (toborozták), hogy nagyobb
kedvvel vállalják a katonaéletet. Erről kapta később ez az ének-
Georg Opitz: Táncoló huszár (1830), akvarell
szóval és hangszerekkel kísért tánc a verbunkos elnevezést.
„A verbunkos a magyar jellem leghívebb zenei tükre: kifejeződik
benne a hősiesség, a méltóságos testhajlás, a hetykeség, a derű, sőt
még a gunyoros tréfa is.” (ábrányi Kornél)
A verbunkos inkább férfitánc, a csárdás pedig páros tánc volt.
nem csak a parasztság körében terjedt el. A korabeli ábrázolá-
sokon is látható, hogy szívesen táncolták a vásári sokadalom-
ban, a lakodalmakban, a falusi táncmulatságokon, de még a ka-
tonai toborzáskor is.
A verbunkos dallama és ritmusa több zeneszerzőt is megihle-
tett. Liszt Ferenc VIII. rapszódia című művében is felismerhetjük
a verbunkos jellemzőit.
A romantikus stílusban alkotó magyar szobrászok gyakran
merítettek témát a nép életéből. Izsó Miklós a magyar nép-
tánc jellegzetes lépéseit 15 darabból álló kisplasztika*-so-
rozatban örökítette meg, Táncoló paraszt címmel.
A valósághű, életszerű ábrázolást bugaci élményei és
látvány utáni tanulmányai is segítették. Egy modellt nép-
viseletbe öltöztetett, majd a róla készült mozdulattanul-
mányok után formázta meg a táncolókat ábrázoló szob-
rokat agyagból. A hiteles ábrázoláshoz az is hozzájárult,
hogy Izsó Miklós is szeretett táncolni. Sikeresen oldotta meg
Izsó Miklós: Táncoló
paraszt (1870), terrakotta,
a verbunkos tánc jellegzetességeinek ábrázolását, ugyanis
28,2 cm, Budapest, nemcsak megfigyelte a táncot, hanem a zene és a mozdu-
Magyar nemzeti Galéria latok ritmusát is érezte. Éppen abban a pillanatban örökítet-
(terrakotta: égetett agyag) te meg a táncolót, amikor a két mozgásforma között nyug-
Jellemezzük az itt látható szobor vóponthoz ér a mozdulat. Ez a mozdulatsor tetőpontja, a
alakját! Egy temperamentumos, holtpont.
életvidám, hetykén táncoló pa-
rasztembert látunk. Teste és lelke
is teljesen felszabadult, ahogyan
teljesen átadja magát a zene és a
tánc ritmusának. Mellét kidüllesz-
ti, fejét büszkén megemeli, jobb kezét oldalra lendíti, a balját csípő- nézz utána az interneten, hogy milyen volt a Táncoló
re teszi, a bal lábát előrelendíti. Tollal díszített pörge kalapot, bő ujjú paraszt szoborsorozat többi darabja! nézd meg eredeti-
inget, csokorra kötött rojtos nyakkendőt, pitykés mellényt és rojtos ben is a Magyar nemzeti Galériában! Hasonlítsd össze az
szélű, bő szárú gatyát visel. Lábán hegyes orrú, sarkantyús csizma.
A vállig érő haj és a hegyesre pödört bajusz nélkülözhetetlen része
egyiket az itt bemutatott táncoló alakjával!
volt a férfias megjelenésnek.
24

Táncosok és zenészek (1888), spanyolozott tükrös,

Tánc ábrázolása a magyar népművészetben
Budapest, Magyar néprajzi Múzeum
A tánc ábrázolása gyakran jelent meg a magyar népművésze-
ti tárgyakon is. Elsősorban a pásztorok faragással és karcolás-
sal díszített használati tárgyain láthatjuk a zenészek és a tánco- Tükrös
ló betyárok alakjait. A tükrös használata a dunántúli pásztorok körében terjedt
Az ábrázolások hiteles képet adnak a korabeli paraszti visele- el a 19. század első felében. Többnyire négyzet alakú, la-
tekről. A betyárok bő szárú vászongatyában jártak, felsőruha- pos fadobozt készítettek, melynek fedele alá helyezték el
ként bő ujjú, rövid derekú vászoninget vettek fel. A 19. század- a tükröt. A belsejében tartották a faggyúból készült ba-
juszpedrő kenőcsöt. A doboz felületét karcolással vagy
ban a ruharendeletek tiltása ellenére a cifraszűr is elterjedt. faragással díszítették. A minta rajzolatát spanyolozás-
A 19. század kedvelt ruhadarabja volt a zsinórozással díszített sal emelték ki. Ez úgy készült, hogy a különböző színű spa-
állógalléros, testhezálló felsőruha, a dolmány. Sajátosan ma- nyolviaszt apró darabokra törték. Egy-egy darabot a vésett
gyar viselet volt a csizma, ebbe tűrték bele a szűk szárú nadrá- vagy karcolt vájatokba tettek, majd a melegített kanál-
got. nyugat-Európában csak a katonai öltözékekhez vették fel nyéllel belenyomkodták. Végül a tárgy egész felületét si-
mára csiszolták. Juhászból lett híres népi fafaragók voltak:
a csizmát, Magyarországon ugyanakkor még a nők is hordták. Király Zsiga és id. Kapoly Antal.
A lányokat mindig bő szoknyában láthatjuk. A felsőszoknya
alá sok alsószoknyát vettek fel.
Karcolással díszített szaru* sótartó
. Gyűjts táncolókat és zenészeket ábrázoló népművészeti tár-

gyakat! Keresd meg az ábrázolás hasonlóságait!
. Készíts fényképeket napjaink táncolóiról! A fényképsorozat
alapján rajzold meg a választott tánc jellegzetes pillanatát!
Tervezd meg, hogyan jelenhetne meg ez a kiválasztott tánc-
mozdulat egy napjainkban használt tárgy felületén!
25

Realizmus a . században

Barbizoni iskola
Az 1830-as évektől a francia festők egy csoportja Párizs
közelében, a Barbizon nevű falu melletti fontainebleau-i
(fontenblói) erdőben kezdett el dolgozni. Munkásságuk a
„barbizoni iskola” néven ismert. Fő célul a természet ta-
nulmányozását és ábrázolását tűzték ki. A tájról kis váz-
latokat festettek a szabadban, de az olajfestményt a mű-
teremben készítették el. A művészek a látható valóság
pontos megfigyelésére és hiteles ábrázolására, a minden-
napi élet szépítés nélküli bemutatására törekedtek.
Millet 1849-ben került Barbizonba. Tájképein mindig
megjelennek az emberek is. Parasztcsaládból származott,
ezért a parasztok életét mély együttérzéssel tudta bemu-
tatni. A Kalászszedők című képén is érezhető a fárasztó
munka monotonsága. Kedvelt kompozíciós fogása volt az
elvilágosodó háttér előtt sötét sziluettként kirajzolódó, ha-
talmasnak látszódó szereplők festése.
Corot is a barbizoni iskola tagja volt. Művészetét valóban
a természet szenvedélyes és pontos megfigyelése, az el- Jean-François Millet (mijé): Kalászszedők (1857), olaj, vászon, 54 × 66 cm,
mosódó formák, lágy kontúrok és tónusok, ezüstösen csil- Párizs, Musée d’Orsay (muszé dorszé)
logó felületek jellemezték. A képen három parasztasszonyt látunk, akik az aratás után elhullott kalászokat szedegetik bele
Paál László festői fejlődését is a barbizoni mesterek a felhajtott kötényükbe. Testtartásukból érezhető, hogy az egész napi hajlongás nagyon fárasz-
tájképfestő módszerének tanulmányozása segítette. tó lehetett, de a szükség rákényszerítette őket erre a nehéz munkára. A megfestett mozdulatok
Jellegzetes tájképei sűrű tölgyeseket, nyárfákat, kellemes olyan kifejezőek, hogy még a kép nézője is átérzi a mezei munka fáradságos voltát.
tisztásokat, vízpartokat és sziklákat ábrázolnak.
A realista stílus első törekvései az 1830-as években kezdődtek
a barbizoni iskola néven ismert művészcsoportban. A rea-
lista stílusban alkotó művészek nem dolgozták ki aprólékosan
a részleteket. A látott dolgok jellegzetességeit, tipikus vonásait
emelték ki. Arra helyezték a hangsúlyt, hogy a nézők is megért-
sék a kép tartalmát, a mondanivalót.
Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben (1876), Camille Corot (koró): Mortefontaine-i emlékek (1864), olaj, vászon, 65 × 89 cm,
olaj, vászon, 91,5 × 63 cm, Budapest, Magyar Párizs, Musée d’Orsay
nemzeti Galéria „A természetre bíztam magam, teljesen egyedül, íme ennyi az egész.” (Corot)
26

Valóság vagy jelkép?
Honoré Daumier gyakran rajzolt és festett jelképes tartalmú

képeket, amelyek többről szóltak, mint a puszta látvány bemu-
tatása. Legkedveltebb műfaja a karikatúra volt. Újságrajzaival
kigúnyolta, nevetségessé és ellenszenvessé tette az arisztokra-
tákat, a kispolgárokat, sőt még a királyt is. Bíráló rajzai gyakran
meg sem jelenhettek. Egyik különösen kritikus rajzáért még
börtönbe is zárták néhány hónapra. Az egyszerű munkásem-
berek megfestésével a társadalom peremére került emberek
monoton, reménytelen, küzdelmes élete jelenik meg előttünk.
A mosónő című kép egy anyát és gyermekét ábrázolja, amint
egy magas ház lépcsőjén igyekeznek felfelé, hogy a mosott Honoré Daumier: Édes emlékek, kőnyomat
ruhát kiteregessék. Az ellenfényben* ábrázolt, sötét színek- (litográfia) A kőnyomat egy öregembert ábrá-
kel megfestett szereplők meghajlott alakját a háttér lépcsőze- zol, aki kényelmes ágyán elnyúlva egykori sze-
relméről álmodozik. vágyakozva gondol vissza
tes formájú, világos színű házai hangsúlyozzák. A festmény az
a régi szép időkre, amikor még ő is fiatal volt.
összefogott formák, a nagyvonalú ecsetkezelés és a sötét-vilá- A fiatal lány úgy tekint le a régi képkeretből a
gos kontraszt miatt monumentális hatású. megöregedett emberre, mintha azt kérdezné:
hogy tudtál így megváltozni? Látod, én még
mindig szép és fiatal vagyok!
. Mit gondolsz, mi lehet a mondaniva-

lója az Édes emlékek című grafikának?
. Sorold fel A mosónő című festmény
fő jellemzőit! Szempontok: a kompo-
zíció (képtagolás, tónusok, színek), az
ecsetkezelés stílusa. Szerinted mi lehe-
tett a célja a festőnek az elnagyolt ki-
dolgozással és a részletek elhagyásával?
Honoré Daumier: A mosónő (1863), olaj, fa, 49 × 35,5 cm, Párizs, Musée d’Orsay
27

Munkácsy Mihály (–) Népi életképek

A magyar realista festészet legjelentősebb mestere.
Ifjúkorában asztalosnak tanult. A tanoncidőszak élményeit A 19. század közepétől népszerű műfajjá vált a népi életkép. A
a későbbi években több festményén is feldolgozta. Például festményeken tipikus szereplőkkel, jellegzetes karakterekkel
az Ásító inas című képen a hajnali felkelésektől álmos és mutatták be az egyszerű nép életét, szokásait és viseletét. Az
fáradt kisinast ábrázolta. Festészetének kezdeti időszaká- életképek jellemző témái voltak például a házimunkát végző
ban a parasztok életéből vette a témákat. Népi életképein
érződik, hogy ismerte a falusi tevékenységeket, és átérez-
asszonyok, a mezei munkát végző férfiak és a mulatozó vagy
te az emberek fáradságos munkáját. 1871-ben Párizsban szomorkodó betyárok.
telepedett le, mert vonzotta a város színes művészeti éle- Munkácsy Mihály jól ismerte az egyszerű parasztemberek éle-
te. Itt már elsősorban bibliai témájú képeket, portrékat és tét. A Köpülő asszony című festményen is érezhető, hogy mé-
az előkelő társaság életének jeleneteit dolgozta fel. Utolsó lyen átélte az asszony fáradságos munkáját. Az agyondolgozott,
éveiben hatalmas méretű, sokalakos képeket festett. kérges kezek szorítják a rudat, szinte hallani, ahogy mechaniku-
Ekkor készült a Krisztus Pilátus előtt (1881), a Golgota (1888),
a Honfoglalás és az Ecce Homo.
san mozgatja fel-le a dézsában, és alig várja, hogy elkészüljön a
vaj. Gondoktól barázdált, fáradt arca mereven előretekint, még
a kislánnyal sincs kedve beszélgetni, aki kíváncsian, de egyben
megszeppenve figyeli a köpülés mozdulatait. Talán érzi, hogy
rá is ugyanez a dolgos jövő vár? Az egyszerű falusi konyhából
nem sokat látunk, csak a tejfölösedényt, a dézsát, a széket és
egy cseréptálat festett meg Munkácsy. A hátteret egy szabad
tűzhely sötét foltja zárja. A sötét háttérből kiemelkedő világos
formákkal drámai hatást ért el. A barnás színhangulatú képből
a szomorúság és a megváltoztathatatlan szegénység érezhető.
És a csend. Munkácsy még a csendet is meg tudta festeni.
Munkácsy Mihály: Önarckép
Tudod-e,
…hogy Munkácsyt eredetileg Lieb Mihálynak hívták.
1868-ban változtatta meg vezetéknevét szülővárosa,
Munkács alapján.
…hogy régen szinte minden háztartás nélkülözhetetlen
eszköze volt a köpülő? Ebben a hosszúkás dézsában ké-
szítették el a vajat. Beletették a tejszínt és egy hosszú ru-
dat is, amelyen egy kör alakú falap volt. Ezt a rudat addig
mozgatták fel-le a dézsában, amíg a tejszínből kicsapó-
dott a vaj. A visszamaradt savanykás folyadék neve az író,
amit megittak.
…hogy miért ilyen sötét tónusúak Munkácsy festményei?
Munkácsy a kor festőinek kedvelt megoldását alkalmaz-
va a festékszíneket bitumennel* keverte. Ezzel a mód-
szerrel sötét, barnás árnyalatokat, drámai fényhatásokat
tudott megjeleníteni. Az a hátránya a bitumen alkalmazá-
sának, hogy soha nem szárad meg teljesen, és idővel ma-
gába szívja és elfeketíti a színeket. Szívesen alkalmazta
Munkácsy, mert könnyű volt vele dolgozni, és nem tudta,
hogy ez az anyag később egyre sötétebbé teszi festménye-
it. A képek károsodását azzal lassítják, hogy hűtött táro-
lókban tartják a kiállítótermekben.
Munkácsy Mihály: Köpülő asszony (1873), olaj, vászon, 120,5 × 100,5 cm,
Budapest, Magyar nemzeti Galéria
28

Munkácsy Mihály: Siralomház (1869), olaj, vászon, 119,5 × 170,5 cm, Budapest, Magyar nemzeti Galéria
Életkép egy betyár utolsó napjáról

A boltozatos, komor helyiség félhomályában, fehér terítővel Tudod-e,
borított asztal mellett ül a kép főalakja, az elítélt betyár, akit …hogy a Siralomház című festmény első változatának
utolsó órájában meglátogatnak családtagjai és ismerősei. Kiket olyan hatalmas sikere volt, hogy a párizsi Szalon 1870-es
látunk körülötte? Rémült arcú gyerekeket, kíváncsiskodókat, kiállításán ez a kép kapta „Párizs Nagydíját”, az arany-
érmet. Így lett az egyszerű asztalosinasként indult fes-
egy öregasszonyt, aki elfordítja a fejét, látni se akarja. A háttér- tőből 26 éves korában világhírű művész. Ráadásul egy
ben egy fiatalasszonyt, karján kisgyermekkel. Arca vegyes érzel- angol úr hatalmas összeget, húszezer frankot kínált a ké-
meket mutat: szánalom, részvét, de ugyanakkor haragos fény is pért. Később a képet 1880-ban újra megfestette, ezért a
lobban a szemében azért, amit a férfi tett – rabolt, embert ölt, Siralomháznak két változata is létezik.
és ezért elítélték. Kivégzik, a családja pedig reménytelen hely- …hogy a kép témája jelképesen a kiegyezés utáni magyar
zetben magára marad. A bal oldalon álló mezítlábas nő, kosár- valóságot fejezte ki. A betyár képében a megalkuvást nem
ismerő hős jelent meg, dacos és konok jelleme a nemzeti
ral a karján, elborzadva tekint a bűnösre. Mellette a kovács fél- ellenállást és a szabadságot jelképezte.
vállról néz vissza, de azért kiveszi pipáját a szájából. A kalapos
fiatalember lesüti szemét, meghatottan vesz végső búcsút.
Talán a barátja vagy testvére volt az elítélt? Egy asszony a jobb . A Siralomház című festmény a jellem-
sarokban a fal felé fordulva zokog. Arcát eltakarja, legszíveseb- ábrázolás mintaképe. A sötét háttérből
ben a föld alá bújna szégyenében, mert a háta mögött ülő, kiemelkedő, sejtelmesen megvilágított
bilincsbe vert gonosztevő az ő férje, és a piros szoknyás kislány arcok sokfélék. Gyűjtsd ki a szövegből,
apja. Mi lesz velük ezután? A földre tett cseréptányérba dobott hogy az egyes szereplők arcán milyen
néhány garas nem sokáig lesz elég. Hogy jellemezte a betyárt érzelmeket jelenített meg a festő!
Munkácsy? Keze konokul ökölbe szorul, tekintete dacos, de a . Beszéljétek meg, hogy milyen fes-
közelgő halál már kétségbeesetté teszi. Úgy érezzük, ha nem tői eszközöket alkalmazott Munkácsy a
néznék ennyien, akkor az asztalra borulna, vagy megsimogat- drámai hatás fokozása érdekében!
ná kislányát és átölelné feleségét.
29

Magyar népi építészet a . században

A 19. században uralkodó történeti stílusok – a klasszicizmus,
a romantika és az eklektika – a magyar népi épületek típusa-
it is átalakították. A falusiak elkezdték utánozni a főúri kastélyok
és nemesi kúriák (udvarázak) építészeti formáit és díszítőmotí-
vumait. A vályogból* épült házak mellett egyre több épült tég-
lából és kőből. Megváltozott a házak alaprajza és homlokzata is.
A 19. század elején a falusi házak még csak két helyiségből álltak
(szoba és pitvaros konyha), a század végére már a szoba-pitvar-
konyha-kamra elrendezés vált általánossá.
A klasszicista motívumok – az oszlopok, a párkányok, a fal-
pillérek – elsősorban az utcai homlokzatok egyszerű felülete-
in jelentek meg. A 19. század közepén lényeges változást jelen-
tett az oszlopos vagy pilléres oldaltornácos kőház elterjedése.
A tornác a magyar népi építészet jellegzetes részletévé vált.
(Az ország északkeleti részén használták a tornác elnevezést,
Közép-Dunántúlon a gádor, Dél-Dunántúlon a gang, a Felföl-
dön az ambitus, a Dunántúl középső és délnyugati tájain a pitar
jelentette a tornácot.) Legegyszerűbb formája a faoszlopokkal
alátámasztott eresz. A boltíves, árkádos tornácok tipikus terüle-
te a Bakony és a Balaton környéke. Az árkádsort itt kőből vagy
téglából épített oszlopok vagy pillérek tartják. Az egyszerű dór
oszlopfőket vízszintes gerendákkal vagy boltívekkel kapcsolták
össze.
kamra konyha szoba
A romantikus stílus hatása elsősorban a Dunántúlon érezhe-
tő a 19. század második felétől. Jellegzetes az oromfal csúcsá-
pitar nak kéményt utánzó felső díszítése.
Az eklektika a 19. század utolsó harmadának a stílusa. Több-
féle stílusból kölcsönözte formáit, de elsősorban a reneszánsz
A Somogy megyei rinyakovácsi lakóház homlokza- hatása érződik az épületek homlokzatán. Jellegzetes részletek
ta, szerkezeti váza és alaprajza (1861). (Az épület
a szennai falumúzeumban* látható.) Jellemzői:
a vakolatból készült kőutánzatok, a kváderkövekkel tagolt hom-
favázas szerkezetű talpasház* fából faragott elő- lokzat, az ablakok keretezése falpillérekkel, könyöklőpárkánnyal
és oldaltornác (pitar), csonkakontyos zsúptető*, és timpanonnal. Gipszből öntött majd bevakolt díszítőelemek
szoba-konyha-kamra elrendezés, füstös konyha is megjelentek a homlokzatokon.
Klasszicista jellegű homlokzat Romantikus jellegű homlokzat Eklektikus jellegű homlokzat
30

Néprajzi tájegységek*
A különböző tájegységek népi építészete kisebb-nagyobb rész-

letekben eltér egymástól. Például Somogy megyében a favázas
szerkezetű talpasház a jellegzetes építési forma. (Olyan masz-
szív volt, hogy bivalyokkal el is húzhatták a helyéről.) nyugat-
Dunántúlon (Őrségben és Göcsejben) faragott, festett csonka-
kontyos, zsúptetős házak épültek. Az alföldi háztípus jellegze-
tessége a konyhából fűthető magas szobai kemence és a favá- Csonkakontyos tetejű ház, Szalafő
zas, vízszintes áthidalású faoszlopos tornác. A Dél-Alföld leg-
főbb jellegzetessége a napsugaras deszkahomlokzat. A Bala-
ton-felvidék és a Bakony falvainak képét a boltíves tornácos kő-
házak határozták meg.
. nézz utána, hogy hol található lakóhelyed közelében skan-

zen, falumúzeum, múzeumfalu* vagy tájház*!
. Keresd meg a Kárpát-medence néprajzi tájegységeit bemu-
tató térképen a lakóhelyedet! Gyűjts adatokat és képeket a
Schumacher-ház (súmaher; 1825), nagyvázsony
környék tárgykultúrájáról (pl. falusi lakóházak, viseletek, hasz-
nálati és dísztárgyak)! Készíts részletes elemzést az egyik A klasszicista stílusú ház a bakonyi építészet jellegzetes stí-
tárgyról! lusjegyeit viseli. Udvari homlokzatán boltíves oszlopos tornác
húzódik, oromfala vakolatdíszes. Innen nyílnak a helyiségek,
. Milyen hagyományőrző tevékenységeket ismersz lakóhe-
mindegyik külön bejárattal. Középen található a szabadkémé-
lyeden és környékén? nyes konyha. A konyhából nyílik a kamra. Valaha a hátsó szo-
bában laktak, az utca felé pedig a tisztaszoba nézett.
Jelenleg néprajzi múzeumként működik.
Zoborvidék
alja
át
öz
Medves
eh
rogk
a
alj
Bod
er
gy
Cs
He
Cs Mátyusföld
Sz all ség
ig
et köz
ó palócok matyók Nyír
kö
Hanság z hajdúk g
z gysá
akö D Szilá
R á b jászok L vina
Buko
Bakony Ö g csángók
k
idé Mező F Kalotaszeg
ező
sé
Őrség n - felv föld kiskunok L Sárr
ét M
Balato A Torockó f öld
Gö
ely
sa
cs
loc
ék
ej
Sz
Ka
székelyek
Zselicség
K
Ormánság BÉá
áIcsk
a D ná
D É L V B t
A Kárpát-medence néprajzi tájegységei: . Alföld, . Dunántúl, . Felvidék, . Erdély, . Délvidék (Vajdaság), . Kárpátalja
31

A parasztházak berendezése
Az árpád-kor idején épült ősi magyar parasztházak egyhelyi-

ségesek voltak. Az újkorban már a szoba-konyha beosztású
kéthelyiséges épületek és a szoba-konyha-kamra alapraj-
zú háromhelyiséges, egysoros elrendezésű lakóházak váltak
általánossá.
A bejárat az előtérbe (pitvarba) vezetett, innen egyenesen a
konyhába léphettünk be. A pitvarból egy vagy két szoba nyí-
lott. Két szoba esetén az utcára nyílót rendezték be vendégszo-
Háromhelyiséges, egysoros építésű alföldi ház: a
konyhában szabadkéményes tűzhely, az utca
bának, amit „tisztaszobának” neveztek. A szobában a bútoro-
felé nyíló tisztaszobában a konyhából fűthető kat, a használati és a dísztárgyakat a hagyományos rend szerint
búbos kemence épült helyezték el. Mit látott, aki belépett a tisztaszobába? Az ajtó-
tól jobbra a kemencét, a bejárattal szemben lévő falnál az ab-
lakok alatt a támlás padot és az asztalt. Az asztalt magában
foglaló területet „szentsaroknak” nevezték. A katolikus házak-
ban az asztal mögötti falra tették a szentképeket és a keresztet.
Az asztal közelében lévő sarokba tették a faliszekrényt (tékát).
Ebben tartották a Bibliát, a zsoltároskönyvet, a kalendáriumot,
polcain kegytárgyak, emléktárgyak sorakoztak, de itt tárolták a
pálinkásbutellát és a gyógyszereket is.
A pad fölé tették a tálakkal, tányérokkal és bokályokkal telera-
kott tálasfogast.
A szoba két szemben lévő sarkában álltak az ágyak. Az ágyak
előtt faragott pad vagy két-három faragott háttámlájú szék
Dél-Dunántúli tisztaszoba, Decs, tájház állt. Az asztal és az ágy között helyezték el a ruhatartó ládát.
A láda fölé egy faragott keretes dísztükröt akasztottak.
Joó Mihály gondolko-

dószéke (1848)
Az Alföldön a faragott
karosszéket gondolko-
A füstöskonyha* kemencéje és a főzéshez használt dószéknek nevezték.
tárgyak. A kemence szája előtti tüzelőpadkán állt A karfáját esztergált
a vasháromláb, erre tették rá a főzőedényt oszlopocskák tartották
32

Faragott és festett láda
A falusi házak legősibb bútortípusa az ácsolt láda (szekrény,

szökröny, szuszék). Már a honfoglalás tájékán is használták a
magyarok a ruhaneműk tárolására. A menyasszonyok is ebben
gyűjtötték a kelengyéjüket. Felületét nagy gonddal díszítették,
ugyanis a lakodalmi menetben szállították át a kelengyeládát a
vőlegény házához, ahol mindenki megcsodálhatta. Jellegzetes
volt a szimmetrikus díszítés, a geometrikus motívumokból álló
vésett sorminta, a stilizált* emberalakok sora és a körbe foglalt
csillag rajzolata. Ritkán vörös és fekete színekkel is kifestették. Ácsolt láda (szuszék, szökröny, 1837), Baranya
A magyar népi bútorok legáltalánosabban elterjedt díszítése megye
a festés volt. Színes virágmintákkal díszítették a szekrényeket, a A legősibb ládatípust ácsok készítették keményfából. A láda
székeket, a falra akasztott tálalókat és az ágyakat is. A színesre darabjait fejszével vagy szekercével faragták ki. A vízszintes
festett tulipános láda a 19. században terjedt el Magyarorszá- oldaldeszkákat zsindelyszerűen rakták egymás mellé, és
gon. Ezt már asztalosok készítették. Felületén többnyire virág- a négy sarokpillér hasadékaiba csúsztatták. Fedelük nyereg-
tető formájú. Felületét kizárólag vésett vagy körzővel karcolt
csokrokat vagy virágot a csőrében tartó madarakat láthatunk, geometrikus motívumokkal díszítették. Jellegzetes minták:
és a készítés évszámát is ráfestették. A fafaragó pásztorok szíve- a kör, a hatszirmú levélrozetta és a stilizált emberábrázolá-
sen díszítették a szerelmi ajándéknak szánt guzsalyt, a mángor- sok. A láda elsődleges funkciója a menyasszony kelengyéjének
lót és a sulykolót is tulipánmintákkal. A tulipánvirág jellé egy- szállítása volt, ám idővel a család ruházatát is ebben tartot-
szerűsített formája megtalálható a kapufélfákon, a fejfákon, a ták, utóbb pedig teljesen funkciót váltva, mint terménytároló
kályhacsempéken, a kerámiaedényeken és a kelengyeládákon kikerült a kamrába.
is. Az ábrázolásokon és a dalokban a tulipán motívuma a szere-
lem jelképeként jelent meg.
. Gyűjts geometrikus motívumokat és stilizált emberalakokat

ácsolt ládák felületéről! Hasonlítsd össze a ládák vésett díszíté-
sét Keserü Ilona festményével! állapítsd meg, hogy a szuszék
mely jellegzetességei hatottak a festmény kompozíciójára!
. Gyűjts népművészeti tárgyakról díszítőmotívumokat (pl.
különböző tulipánábrázolásokat és más virágmintákat, stili-
zált madarakat)! Tervezz a népi motívum inspirációjára épü-
Festett menyasszonyi láda Hódmezővásárhelyről
lő képet (festményt vagy grafikát) vagy napjainkban haszná- (19. század), Budapest, néprajzi Múzeum
latos tárgyat! A vásárhelyi festett ládák jellegzetessége a cso-
korba rendezett, gyakran vázából szétágazó
virágmotívumok alkalmazása
Keserü Ilona: Szuszék tanulmány (1969), olaj, vászon, 80 × 120 cm Szuszék (ácsolt faláda) vésett díszítése (1896)
33

A plein air és az impresszionizmus

A 19. század közepén egyre népszerűbbé vált a szabadban való
festés, a plein air (plen er). Ez nemcsak a témaválasztást befo-
lyásolta, hanem az alkotói folyamaton keresztül a festői stílust
is. Korábban a festők műteremben, mesterségesen beállított
modelleket rajzoltak és festettek. Az új stílusban alkotó művé-
szek már nem festettek sokszereplős történelmi és mitológiai
jeleneteket, sőt részletgazdag enteriőröket és életképeket sem.
Fő műfajjá a tájkép vált. A tájkép már nem csak háttérként
jelent meg a képeken, hanem a kép önálló témáját adta. Már
a barbizoni festők és az angol tájképfestők (John Constable,
William Turner) is érzékeltették festményeiken a természet nap-
William Turner (törner): Gőzhajó hóviharban szakoktól függő változásait. Stílusuk ezért nagy hatással volt a
(1842), olaj, vászon, 91,5 × 122 cm, London, Tate
plein air festőkre.
Gallery. Angol romantikus tájképfestészet
A fények és színek ismerete alapvető követelmény volt egy
plein air festőtől. A szabadtéri festészethez szükséges eszközök-
kel felszerelkezve, megfelelő időben kellett megjelennie a téma
előtt. A természetben való festés új technikát követelt a művé-
szektől. Gyorsan kellett dolgozni, mert a fények és a színek né-
hány óra alatt nagyot változtak. Ezzel magyarázható, hogy a
hangsúlyt a látott élményre, és nem a szigorú megkomponált-
ságra helyezték. nem a fényképhez hasonló pontossággal má-
solták le a természetet.
A természet közvetlen megfigyelése és a gyors festői technika
világosabb tónusú és könnyedebb alkotásokat eredményezett.
Monet több festményét is a szabad ég alatt, természetes
megvilágításban és napfényben készítette. Célul tűzte ki, hogy
Édouard Manet (máné): Monet bárkája (Monet a kép nézője is megérezze a látvány hangulatát és a formákon
műterme; 1874), olaj, vászon, 50 × 64 cm, Mün- tükröződő napfényt. A világos, napsütötte színek alkalmazásá-
chen, neue Pinakothek
val és a gyors ecsetvonásokkal a pillanatnyi benyomás (imp-
A festmény a téma helyszínén, egy tó partján készült. A csó- resszió) rögzítésére törekedett. Ezzel megteremtette az imp-
nakban Monet és felesége látható. A lendületes ecsetvoná- resszionista festői irányzatot.
sok, az elnagyolt formák, a részletek hiánya mind arra utal-
nak, hogy rövid idő alatt kellett megfestenie a képet. A párás
levegőt az elmosódott kontúrokkal, a víz csillogását könnyed . Gyűjtsd ki a szövegből a plein air festészet jellemzőit!
ecsetvonásokkal, a vízről visszaverődő fényt a színes árnyé- . Magyarázd el, hogy milyen festői módszerrel érzékeltet-
kokkal érzékeltette.
te Manet a Monet bárkája című festményen a vízparti jele-
net hangulatát! vajon miért kapta a festmény a Monet műter-
me alcímet?
John Singer Sargent (szárdzsent): Monet az erdő szélén fest (1885), olaj,
vászon, 54 × 64,8 cm, London, Tate Gallery
Sargent csodálattal figyelte Monet festészetét. Egyik festményén meg is örökítette, ahogyan
Monet az erdei tájképet festette. A kép stílusa mutatja, hogy ő is megfogadta Monet követ-
kező tanácsát: „A megfigyelés tárgya folyton-folyvást változik, mindig másnak látszik. Nézzünk
meg például egy fát, háttérben az égbolttal: ha a nap kissé erősebben süt, a levelek színe máris
megváltozik, a törzs más árnyalatot nyer, és az égbolt is más színben ragyog. Ezenkívül a fény
a színeket különböző kisebb foltokra bontja föl. Ha azt látjuk, hogy a szín különböző színű ré-
szecskékből áll, akkor fessük is meg ezeket a különböző színű részecskéket!”
34

Az impresszionisták kiállítása
Kritika -ből
Az 1870-es években új szemléletű, impresszionista stílusú „– Mi a csudát festenek ezek az impresszionisták? Mit akar-
festményekkel jelent meg néhány művész. 1874-ben önálló- nak ábrázolni? Nézzék csak, hiszen ezek nem emberi alakok,
an megszervezték első közös kiállításukat, ami óriási botrány- hanem szétfolyó, tarka színfoltok, és ugyanígy festik a fát, az
eget, a folyót. És mindezek tetejében a fák lilák, az ég sárga,
ba fulladt. A kritikusok élesen bírálták a stílust, befejezetlennek az emberi test zöld meg piros, a folyó pedig… te jó ég! Ez fo-
ítélték a képeket, a nézők pedig kinevették a szokatlan színe- lyó akar lenni? Hiszen ez egy formátlan ködfolt, pacsmago-
ket. A legbotrányosabb festménynek Monet Impresszió, a fel- lás, mázolmány, kontármunka! Miért állítják ki annak a ké-
kelő nap című művét találták, azt mondták rá, hogy a festmé- peit, akinek fogalma sincs a festészetről? Ez hallatlan!”
nyen semmi sem látszik. Az egyik kritikus a kép címe alapján (Részletek az impresszionisták kiállításáról megjelent kri-
gúnyból az egész csoportnak az impresszionista elnevezést tikákból)
adta. Az emberek gúnyos megjegyzésére Monet így válaszolt:
„Szerencsétlen vakok, akik a ködben mindent tisztán akarnak látni.”
. Monet azt vallotta, hogy minden

szabadban festett képet a helyszínen
kell befejezni. Ez a gyorsaság termé-
szetesen új festési technikát igényelt.
Sorold fel Monet festménye alapján,
hogy melyek az új stílus, az impresszio-
nizmus jellemzői!
. Olvasd el az -ben rendezett kiál-
lításon elhangzott kritikát! Beszéljétek
meg, hogy miért bírálták eleinte az
impresszionisták festményeit!
Claude Monet (moné): Impresszió, a felkelő nap (1872), olaj, vászon,

91 × 63 cm, Párizs, Marmottan Múzeum
Az impresszionista festői stílus fő jellemzői:

• A szabadban készült képek a látvány hangulatát, a pil-
lanatnyi benyomást rögzítették.
• Lényeges a fényképfelvételekhez hasonlóan ter-
mészetes, a látottaknak megfelelő képkivágás
alkalmazása.
• Lendületes ecsetkezeléssel, sel, elmosódott kon-
túrokkal, tiszta színfoltokkal festettek. Fekete
festéket nem használtak, ezért a festmények
világosabbá váltak. A gyors festői módszer
miatt befejezetlen hatásúak a képek.
• Az éles kritikák ellenére kitartottak a szí-
nes árnyékok festése mellett, mert úgy
találták, hogy a felületekről visszaverődő
fény befolyásolja a formák valódi színét,
ezért a különböző felületeken reflexhatá- Az impresszionisták kiállításának feltételezett
sok érvényesülnek. átogatói -ben
35

A pillanatkép
A fotográfia fejlődése nagyban segítette az impresszionista stí-

lus elfogadását. A fényképészekhez hasonlóan az impresszio-
nista festőket is a pillanatnyi látvány hiteles és életszerű
bemutatása foglalkoztatta. Többségük a táj napszak vagy év-
szak szerinti változását örökítette meg, de kivételek is akadtak.
Edgar Degas a többiektől eltérően az emberek életéből vette
témáit. Különösen sokat foglalkozott a balett-táncosok jellegze-
tes mozdulatainak bemutatásával. A legkülönbözőbb helyzet-
ben és mozdulatokban örökítette meg őket. Láthatjuk az elő-
adásokon, a próba közben, a próba után fáradtan és kimerülten,
még azt is lerajzolta, hogyan öltözködnek és mosakodnak.
Pillanatképszerű képein a fényképezés hatása érződik. Az is
lehet, hogy fényképfelvételek alapján készítette a festményeket.
A fényképszerű esetlegességre utalnak a természetes mozdula-
Edgar Degas (edgár dögá): Balettóra (1876), olaj, tok és az életszerű helyzetek. Az előre megtervezett kompozíció
vászon, 85 × 75 cm, Musée d’Orsay hiányát jelzi, hogy a szereplők egyes testrészei gyakran lemarad-
nak a képekről.
. Gyűjtsd össze Degas festményei alapján, hogy mik a pilla-

natkép jellemzői!
. Keresd meg, mely részletek utalnak Degas festményein a
kompozíció hiányára!
. Készíts parafrázist*! válassz egy híres festményt vagy szob-
rot, majd alakítsd át egyéni ötleteid alapján! Például változ-
tasd meg a színeit, a szereplőket helyettesítsd be más for-
mákkal, fesd meg más stílusban stb.! Sok minden változhat,
de lényeges, hogy az átalakítás után is felismerhető legyen
az eredeti alkotás. A kész képekből rendezzetek kiállítást, ahol
tegyétek egymás mellé az átdolgozást (parafrázist) és az ere-
deti kép reprodukcióját*! Mutassatok be a kiállításon az inter-
neten gyűjtött híres parafrázisokat is! A legismertebb átdolgo-
zások Leonardo Mona Lisa (Gioconda) című festménye alapján
Tóth vivien: Parafrázis Degas Balettóra című fest- készültek, amelyet nagyon sokan átírtak már. Felhasználták
ménye alapján (tanár: Istvánffy Ilona) reklámcélokra, de sokféle karikatúrát is készítettek belőle.
Edgar Degas: Balett-táncosok (1893), olaj, vászon, 20 × 70 cm, Párizs, Musée d’Orsay
36

A képsorozat
Claude Monet 1894-ben három hónapra Rouenba költözött

azért, hogy egymást követő napokon különböző napszakok-
ban több mint harminc képből álló képsorozatban örökítse
meg a katedrális nyugati homlokzatát. Egy szemben lévő lakás
ablakából figyelte és festette meg, hogyan változtatja meg a
fény az épület szürke színét. nem a pontos részletek és a lokál-
színek* megfestése volt a célja, hanem az adott fényviszo-
nyoknak megfelelő látványélmény rögzítése. A fényviszonyok
gyors változását lendületes ecsetkezeléssel, a levegő rezgését
és a párás levegőt elmosódó felületekkel érzékeltette.
. Beszéljétek meg, melyek a legfőbb eltérések a katedrális-

ról készült festmények és a fénykép valóságábrázolása között!
. Hasonlítsd össze konkrét példákon keresztül a műterem-
ben készült festmények stílusát és a művészek alkotómódsze-
rét a szabadban készült festményekkel! Az összehasonlításhoz
önállóan válaszd ki a képeket!
. Fesd meg egy ismert épület részletét az impresszionisták
alkotói stílusában! Dolgozhatsz reprodukció vagy saját fotó
alapján.
A roueni (ruani) katedrális, fotó
Claude Monet: A roueni katedrális déli napsütésben (1894), olaj, Claude Monet: A roueni katedrális hajnalban (1894), olaj,
vászon, 107 × 73 cm, Párizs, Musée d'Orsay vászon, 91 × 63 cm, Boston, Museum Fine Arts
37

A pointillizmus
Georges Seurat: Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén (1886), 206 × 306 cm, Chicago, Art Institute
Seurat a párizsi Szajna-part legnépszerűbb kirándulóhelyét,

a Grande Jatte-ot örökítette meg. A kép egy új technikával
készült, és az impresszionisták utolsó kiállításán szerepelt 1886-
ban. A festő stílusa csak annyiban hasonló az impresszionistá-
kéhoz, hogy főleg tájképeket festett, és a levegő rezgését érzé-
keltető, fénnyel teli, világos színeket alkalmazott.
A legnagyobb különbség az, hogy az impresszionisták gyors
festői stílusától eltérően aprólékos technikával, műteremben
alkotta meg a képeit. Tanulmányozta a színek optikai hatá-
sát, a fény felbontását. Tapasztalatait úgy alkalmazta, hogy tisz-
ta színekből álló apró festékpöttyöket festett egymás mel-
lé, melyek a néző szemében olvadnak csak össze új színné
optikailag. Rájött arra is, hogy ha kiegészítő színpárokat fest
egymás mellé, akkor izgalmas, vibráló hatást érhet el (szimultán*
kontraszt).
Tudod-e,
…hogy a festmény szereplői a vasárnapi sétához a legdivatosabb ruháikat vették fel? Fel-
tűnő a nők elöl lapos, de hátrafelé annál jobban duzzadó szoknyája. A bőséget úgy érték el,
hogy az alsószoknya alá lószőr párnát kötöttek, vagy beleépítették a halcsontból vagy fém-
pántokból formázott vázat, a turnűrt. A szoknya hátsó bőségét tovább fokozták azzal, hogy
függönyszerű redőkbe húzták össze. A nők furcsán néztek ki oldalról: a derekat karcsúsító fű-
ző felnyomta a mellet, a hátsó felüket pedig a turnűr és a ruharedők duzzasztották. Kiegészí-
tő kellékek: a napernyő, a legyező és a magas fazonú, keskeny karimájú kalap.
Női divat -ban
38

Új törekvések Magyarországon
Szinyei Merse Pál: Majális (1873), olaj, vászon, 128 × 163,5 cm, Budapest, Magyar nemzeti Galéria
Szinyei Merse Pál egy májusi kirándulás emlékét örökítette meg, Kritika
melyen maga is részt vett. Amikor festette, életének legboldo- „A képet lehetetlen úgy leírni, hogy az olvasónak világos fo-
gabb időszakát élte, hiszen ekkor ismerkedett meg későbbi galma támadjon róla. Nem ismerünk olyan szavakat, ame-
feleségével. Tele volt életkedv vel, bizakodással, ami visszatük- lyek megfelelnének ezeknek a szemet bántó rikító színeknek.
röződött a Majális hangulatán is. Tessék a legmérgesebb sárgászöldet elképzelni mezőnek,
A kép témája egyszerű: a lankás domboldalon egy vidám tár- a legimpertinensebb kéket a levegő-égnek, a legféktele-
saság telepedett le – két nő és négy férfi. Esznek, isznak és ke- nebb barnássárgát a férfiak öltözetének, azután valóságos
pacsmagát a fehérnek és a rózsapirosnak: megközelítő képét
délyesen beszélgetnek. Két nő sétálni indult a környéken, őket kapják ennek a kirándulásnak. Hogy a festőnek nem okozott
a domb tetején láthatjuk. A meghitt társaság, a természetes fejtörést az, amit a magunkfajta pedáns kompozíciónak ne-
mozdulatok, az egyszerű környezet éppen olyan, mint a való- vez, magától értetődik. Ahogy ezek az emberkék és asszony-
ság. A festményen a zöld szín az uralkodó. A magasra festett lá- kák a gyepen hevertek, azonmód frissen odakerültek a vá-
tóhatár fölött csak egy keskeny sávot foglal el a bárány felhős szonra.”
égbolt. Egy nagy fa árnyékot vet a társaságra, melyből mint Szinyei kedvét úgy elvette ez a bántó kritika, hogy hosszú
időre abbahagyta a festést, és visszavonult birtokára.
egy óriási virágcsokor emelkednek ki a ruhák és a takarók élénk „Nem akartam mást ábrázolni, mint amit világosan kifejez:
színfoltjai. A visszaverődő fény hatására a formák saját színében egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társa-
a környezet színei is megcsillannak (reflexszínek). A kép minden ság élvez.” (Szinyei)
részlete a tavasz frissességét és üdeségét sugározza.
A Majális plein air hangulatú kép, de nem impresszionista mű,
mert egyrészt nem véletlenszerű részletet mutat be a termé-
szetből, hanem egy megkomponált jelenetet, másrészt nem a . Sorold fel, hogy melyek a Majális
szabadban, hanem színvázlatok alapján a műteremben készült. című festmény újszerű vonásai!
A piknikező társaság mozdulataihoz is több vázlatrajzot készített, . Indokold meg, hogy miért nem imp-
és a legkifejezőbb mozdulatokból állította össze a csoportképet. resszionista stílusú kép a Majális!
39

A posztimpresszionizmus
Az 1880-as években Franciaországban kialakult új festői irány-
zat képviselőit már nem elégítette ki a látvány pillanatnyi rög-
zítése. A posztimpresszionista stílusban alkotó festők az
állandóság kifejezésére és az érzelem hangsúlyozására
törekedtek.
Cézanne úgy vélte, hogy nemcsak a színek, hanem a for-
mák is fontosak ahhoz, hogy a valóságot érezzük. „Tökéletesítsük
a természetet! Minden egyes dologban, fában, gyümölcsben, em-
beri alakban fedezzük fel a mértani testeket, és ezekből építsük fel
a képet! Akkor a megfestett forma állandó lesz, és a formák hatá-
Paul Cézanne: Csendélet (1888/1890), olaj, vászon,
rozottan különválnak egymástól!” Festményeiről egyszerűség és
61 × 90 cm, Moszkva, Puskin Múzeum
nyugalom sugárzik. A kiegyensúlyozott kompozíción belül a
formák tisztán elkülönülnek.
Van Gogh a lelkében dúló izgalmakat, a vad és szenvedélyes
érzelmeket zaklatott, gomolygó ecsetvonásokkal fejezte ki. Tü-
relmetlen festői stílusára jellemző, hogy a tiszta, élénk színeket
sokszor a tubusból nyomta a vászonra. Témái a valóságból in-
dulnak ki, de eltúlozta a formák képét és színét annak érdeké-
ben, hogy érzelmeit még jobban kifejezhessék.
Különös érzés keríti hatalmába a nézőt, amikor végigtekint
Az auvers-i templom című kép viharos égboltján, az épület alat-
ti hullámzó domboldalon, a templomot körülfogó kettéágazó
hullámzó úton és a szenvedélyesen kavargó formákon. Olyan,
mintha egy fájdalomtól gyötrődő élőlényt, és nem egy élette-
len épületet látna. A festő néhány színre egyszerűsítette a ké-
pet. A színek nem a formák és anyagok tulajdonságait érzé-
keltetik, hiszen az ég nem áttetszőnek, a fű nem puhának, a
templomkő nem szilárdnak látszódik. A teljes felületet az izga-
tott ecsetkezelés, a szaggatott, örvénylő vonalak uralják.
Képzeld magadat van Gogh helyébe, és folytasd az auvers-i

templomról készült festmény bemutatását! „Festettem egy
vincent van Gogh: Az auvers-i (óveri) templom nagyméretű képet a falu templomáról is, amelyen az épület ibo-
(1890), olaj, vászon, 94 × 74 cm, Párizs, Musée lyakéken áll az egyenletesen mélykék égbolt előtt; a színes üvegab-
d'Orsay lakok olyanok, mintha ultramarin foltok lennének, a tető ibolyakék
és részben narancsszínű. (vincent van Gogh)
Gauguin festményeinek nagy része a verőfényes Tahiti szige-

tén készült. A meseszerű hangulatot tiszta, élénk színekkel ér-
zékeltette. Úgy gondolta, a külső világot nem úgy kell ábrázolni,
ahogy a szem látja, hanem amilyennek a szemlélő érzi. A színek
változását sem a fény befolyásolja, mint az impresszionistáknál,
hanem a festő akarata és érzelmei. nem ragaszkodott a termé-
szetben látott színekhez, például festett narancssárga kutyát és
zöld lovat is. Szívesen alkalmazta a kiegészítő színkontrasztokat.
Az árnyékok nélküli, élénk színű, erősen kontúrozott, tömbsze-
Paul Gauguin: Tahiti nők (1892), olaj, vászon, rűen összefogott síkszerű formák határozottan emelkednek ki a
67 × 91 cm, Drezda, Staatliche Kunstsammlungen háttérből.
40

Van Gogh szobája

van Gogh rendszeresen levelezett öccsével. Összesen 652 da-
rab levélről tudunk, amelyekben részletesen beszámolt művészi
ötleteiről és gondjairól is. Megismerhetjük életének legfontosabb
eseményeit, jellemét és festészetének jellemzőit. Az egyik leve-
lében a következőket írja legújabb festményéről, amelyen
szobáját örökítette meg: „Küldök egy kis rajzot, hogy legalább
fogalmat alkothass munkámról… Ez egész egyszerűen a háló-
szobám. A szín kell főleg hozzá, amely egyszerűségével a dol-
gok nagystílűségét, a nyugalom és az alvás gondolatát sugallja.
A képnek el kell érnie azt a hatást, hogy a fejet, vagy sokkal inkább
a fantáziát megnyugtassa.
A falak halványlila színűek, a padló téglája vörös, a faágyak sár-
gák, mint a friss vaj, a függöny, a takaró és a párnák citromsárgák,
zöldek és egészen világosak. Az ágytakaró világospiros és az ablak
zöld. A mosdóasztal narancsszínű, a vizeskanna kék. Az ajtók lilák.
Ez minden – ezenkívül más nincs a szobában. A vaskos búto-
rok a rendíthetetlen nyugalmat fejezik ki. A falakon portrék lógnak,
egy tükör, törülközőtartó és néhány ruha. … A koncepció, láthatod, vincent van Gogh: Önarckép (1887)
végtelenül egyszerű, az árnyalatokat és a tárgyak által vetett árnyé-
kokat elhagyom. Szabad, sík felületeket akarok festeni, hasonlót a . Olvasd el a következő idézeteket!
japán nyomatokhoz…” Milyennek ismerted meg az olvasottak
alapján van Gogh jellemét és munka-
. Olvasd el a van Gogh szobájáról szóló levélrészletet! Jelle- módszerét? „Olyan képmásokat szeret-
mezd a leírás és a festmény alapján a kép színeit! nék festeni, amelyek száz év múlva is
. Milyennek ítéled meg van Gogh szobáját? Sorold fel három kinyilatkoztatásként hatnak. Ezt nem
jellemző sajátosságát a szoba hangulatának! fényképszerű hűség révén akarom elérni,
. állapítsd meg a festményeken látottak és az olvasottak hanem szenvedélyes szemléletmódom
alapján, hogy miben különbözik van Gogh stílusa az impresz- révén, a színnek mint kifejezőeszköznek
szionistákétól! (…) segítségével…”
„Minél csúnyább, öregebb, rigolyásabb,
betegesebb, szegényebb leszek, annál
inkább igyekszem a csorbát kiküszöbölni
úgy, hogy a színeimet világítóvá, kiegyen-
súlyozottabbá, ragyogóvá teszem.”
„Sokszor olyan erős érzelmek rohannak
meg, hogy szinte öntudatlanul dolgo-
zom.”
. Gyűjts adatokat, történeteket vincent
van Gogh életéről! vajon milyen ember
lehetett az, aki ilyen szenvedélyes ecset-
kezeléssel festette képeit, de ugyanak-
kor türelmesen rótta a sorokat, amikor
testvérének írt leveleiben beszámolt
mindennapi gondjairól és terveiről?
. Hasonlítsd össze Cézanne, van Gogh
és Gauguin festői stílusát! Szempontok:
a képek hangulata, a formák kidolgozá-
sa, az ecsetkezelés és a jellegzetes szín-
vincent van Gogh: Van Gogh szobája Arles-ban (1889), olaj, vászon,
58 × 74 cm, Párizs, Musée d’Orsay
használat.
41

A fénykép készítése
Camera obscura*
Jelentése: sötétkamra vagy lyukkamera.
A kép úgy jön létre, hogy a fénytől védett, belül sötét do-
bozba vagy szobába egy apró lyukon keresztül fényt eresz-
tenek be kívülről. Ez a fény a külső látvány fordított állású
képét rajzolja ki a doboz (camera obscura) lyukkal ellen-
tétes oldalán. A nyílásba domború és homorú lencséket
szereltek, hogy a tárgyak képét kicsinyíthessék vagy na-
gyíthassák. A fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt
a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképe-
zőgépek is a camera obscura működési elvén alapulnak.
Louis Daguerre: Csendélet (Egy ritkasággyűjtemény darabjai; 1837), dagerrotípia
A 19. század elején egyre erősebbé vált az a társadalmi igény,

hogy a valóságot úgy örökítsék meg, „ahogy van”, vagyis ami-
Hogyan készült az első fénykép? lyennek látszik. Az egyre népszerűbbé váló realista festőknek
Az első fénykép elkészítése Nicéphore Niépce nevéhez fű- azonban akadt egy vetélytársa. 1826-ban Nicéphore Niépce
ződik. Egy bizonyos aszfaltfajtát lenolajban feloldott, majd (niszefór niepsz) elkészítette a világ első fényképét.
ezt az oldatot felkente egy ónlemezre. A lemezt a sötét- A körülményes és hosszadalmas eljárást Louis Daguerre (lui
kamrába (camera obscura) helyezte, majd a dobozt kitet- dager) fejlesztette tovább, aki kidolgozta a széles körben el-
te a napsütötte ablakába. Mintegy 8 órányi expozíciós idő
terjedt fényképészeti eljárást. 1837-ben elkészítette az első da-
után levendulaolajjal leöblítette, hogy az exponálatlanul
maradt „lágy részek” kioldódjanak. Ezután a lemezen elő- gerrotípiát, egy csendéletfotót. Az elkészült kép sikernek szá-
tűnt a látványt rögzítő kép. A kísérlet 1826-ban vezetett mított, de a dagerrotípiának hátrányai is voltak. Például, hogy
eredményre. tükörképben ábrázolta a látványt, hosszú volt az expozíciós idő
(a megvilágítás) és sokszorosítani sem lehetett.
A papírra készíthető fényképek technikáját néhány évvel ké-
sőbb jelentette be Fox Talbot. Találmányát talbotípiaként is-
merjük. A lényege, hogy a viasszal áttetszővé tett papírlapon
negatív képet hozott létre, amiről tetszőleges példányszámban
lehetett már pozitív képeket készíteni.
Hogyan készült a dagerrotípia?

A kép készítéséhez szükség volt a külső fényt elzáró doboz-
ra (camera obscura), melyet két egymáshoz illesztett faládá-
ból készítettek; a kép megrajzolásához szükséges objektívre
Honoré Daumier: Készül a fénykép (1856), karikatúra (ezt a láda nyílásába helyezték); és a kép felfogására és ál-
Eleinte több technikai nehézség is adódott a fényképek készí- landósítására alkalmas fényérzékeny anyagra (ezt a doboz
tésekor. Például ha portrét akart valaki magáról, akkor a hosz- hátlapjára helyezték).
szú expozíciós idő miatt több percig mozdulatlanul kellett ül- A készítés technikája: az ezüstözött rézlemezt fényesre csiszolták, megtisztítot-
nie azért, hogy éles legyen a kép. Különböző fejtámaszokat ták, majd jódgőzben fényérzékennyé tették. Amikor a lemez sötétsárga színűvé vált, a sö-
találtak ki annak érdekében, hogy a modellek ne mozduljanak tétkamrába helyezték, majd exponáltak. A feltalálás kezdetén 15-30 perc volt az expozíciós
el. (Ezek persze a fej mögött voltak, és a fényképen már nem idő, 1842-re ez 10-60 másodpercre csökkent. Ezután higanygőzzel hívták elő a képet, végül
látszottak.) fixálták. A lemez könnyen karcolódott, ezért végül bearanyozták.
42

Milyen a jó fénykép?
A 19. században a fotográfia vált a legnépszerűbb műfajjá. Az

emberek csodálattal tapasztalták, hogy leülnek egy gép elé, és
néhány perc múlva viszontláthatják saját magukat. Erre a koráb-
bi évszázadokban napokat, heteket, vagy sok esetben éve-
ket kellett várniuk, attól függően, hogy a portré festője milyen
igyekezettel dolgozott. Ráadásul több példányt is lehetett kérni
ugyanarról a fényképfelvételről.
Egyesek boldogok voltak, hogy ráismertek saját képmásukra,
mások viszont bosszankodtak a fénykép nyers valóságábrázolá-
sán. A fénykép ugyanis szépítés nélkül mutatott meg minden
részletet.
„Uram, úgy elszörnyedtem az eredményen, hogy a legnyomaté-
kosabban és sürgetőleg arra kell kérném Önt, szíveskedjék megsem-
misíteni mind a lemezt, mind az esetleges másolatokat. Bizonyára
szükségtelen megjegyeznem, mennyire elkeserít az a tudat, hogy e
szánalmas portrék közül akár egy is az ismerőseim kezébe kerülhet.
Még most is egészen magamon kívül vagyok. Remélem, néhány
napon belül jobban leszek, de az ég szerelmére kérem Önt, barát-
ságunkra való tekintettel, hogy ne hagyja fennmaradni annak a
szerencsétlen pillanatnak az eredményét.” – írta Delacroix, a fes- Félix nadar: Delacroix portréja (1858), fotó
tő nadarnak, a híres fényképésznek, amikor megpillantotta az
itt látható fotóportréját.
Fénykép készítése
A jó fénykép készítéséhez nem elég a technikai tudás. Alapvető a fényképezőgép működé-
sének ismerete. De sokkal fontosabb, hogy a fotós kifejezze gondolatait, és a képen úgy je-
lenjen meg a látvány, hogy mások számára is élményt jelentsen. Ennek érdekében a követ-
kező beállítási eszközöket alkalmazhatjuk.
1. A kompozíció: a képkivágás befolyásolja a kép tartalmát. Módot ad a lényeges kiemelé-
sére és a felesleges részletek elhagyására. A fontos részleteket kiemelhetjük megvilágítás-
sal, mérettel, képélességgel és vonalakkal.
Pl. a képmezőben megfelelően elhelyezkedő egyenes és görbe vonalak a néző tekintetét
a kép lényegére (a kompozíciós középpontra, a mondanivalóra) irányítják.
2. A távlat: térmélységet fejezhetünk ki takarással (a közelebbi forma takarja a távolab-
bit), vonaltávlattal (a tőlunk távolodó irányban az egymással párhuzamos vonalak összetar-
tónak látszódnak), árnyékokkal (a térformák árnyékok nélkül síkhatásúak, a térbeliséget
a surlófény emeli ki a legjobban). Nem szükséges, hogy a kép minden részlete éles legyen.
A távlat érzékeltetése ugyanis kisebb mélységélességet követel, amitől a háttér életlenné
válik. Ez természetes hatást ad, hiszen a valóságban is így látjuk a távolban lévő részleteket.
3. A nézőpont*: készülhet a felvétel szemmagasságból, rálátásból (madártávlat), és alálá-
tásból (békaperspektíva).
Eugène Delacroix: Önarckép (1840), olaj, vászon

. Olvasd el Delacroix méltatlankodó levelét! véleményed sze-
66 × 54 cm, Firenze, uffizi
rint mi okozta elégedetlenségét? Miért nem tetszett neki a
róla készült fénykép?
. Indokold meg, hogy a fényképezés feltalálásának első évei- . Beszéljétek meg közösen, hogy mi a
ben miért lettek életlenek a mozgó figurák! különbség egy festmény és egy fénykép
. Készítsetek egymásról olyan portéfotókat, amelyeken kipró- valóságábrázolása között! Hasonlítsátok
báljátok a hosszú expozíciós időt, és a több percig tartó moz- össze Delacroix festett önarcképét a
dulatlan ülést! róla készült fényképpel!
43

A képmutogatóktól a mozgófilmig
Kedvelt vásári látványosság volt a 19. század elején a „kép-

mutogatás”. Egy életnagyságnál nagyobb vászonra általában
nyolc kis képet festettek fel, amelyek egy történet jeleneteit
ábrázolták. A történetet két komédiás adta elő. Az egyik a kép-
sorozatot mutatta, a másik elmesélte vagy elénekelte a képe-
ken látott eseményeket. A mozdulatlan állóképek sorozatával
időbeliséget fejeztek ki.
Hasonló népszerűségnek örvendett a diavetítő őse, a laterna
magica (bűvös lámpás). A képet kézzel festették egy üveglap-
ra, ezután az objektív elé csúsztatták és megvilágították. va-
rázslatos érzés lehetett a maga idejében, amikor a teljesen el-
sötétített szobában kivetítették a képeket, és a kis üveglapra
festett jelenetek nagy méretben megjelentek a falon. Az üveg-
lap csúsztatásával és forgatásával a mozgás illúzióját is előidéz-
hették. A fényképezés feltalálása után már fotóeljárással vitték
Képmutogató a . század első fel az üveglemezre a képeket.
felében ugyanezekben az években a játékkereskedők különböző pör-
gő, forgó, mozgást imitáló optikai játékszereket forgalmaztak.
Mindegyik azzal ejtette rabul a nézőket, hogy a mozdulatlan raj-
zok gyors egymás utáni lejátszásakor mozgást érzékeltek. Meg-
mozdultak a futók, táncoltak a párok.
Sorozatfelvétel fényképezőgéppel (kronofotográfia)

Érdekes kísérletet rögzített 1878-ban Eadweard Muybridge
(edvárd májbridzs). Egy vágtató ló mozgását örökítette meg
tizenkét fényképezőgép segítségével. A futópályától öt méter
távolságra helyezte el egymás mellé a fényképezőgépeket,
melyekhez a futópályán kifeszített zsinórokat csatlakoztatott.
Paul Sandby: Vetítés later- Amikor a vágtató lovak elfutottak a fényképezőgépek előtt,
na magicával (1760) elszakították a zsinórokat, amelyek ezzel kioldották a
gépek zárját. Ezután a fázisképeket egy forgótár-
csára helyezte. Amikor a tárcsát megforgatta, a
néző szeme előtt megmozdultak az állóképek, és
„megelevenedett” a vágtató ló.
Mindegyik találmány közös alapja az az optikai
felismerés volt, hogy a megfigyelt tárgy szem előtti fel-
bukkanása és a szemben megjelenő képe között időbe-
Laterna magica
li elcsúszás van. Ráadásul a látott kép egy
ideig akkor is megmarad a retinán, ami-
kor maga a tárgy már eltűnt a szemünk
elől. Mire az egyik mozdulat eltűnik,
megjelenik a másik, a néző pedig úgy ér-
zi, hogy az előző mozdult meg. A moz-
gás illúzióját tehát a szem lassúsága,
a retinális utóképhatás okozza.
Eadweard Muybridge: Sorozatfotó egy ló

mozgásáról (1878)
1 retina: recehártya vagy ideghártya. A szem fényérzékeny rétege

44

A film felvétele és lejátszása Kinetoszkóp

Egyperces film lejátszására alkalmas nagyméretű doboz
Eadweard Muybridge forgótárcsás szerkezetét fejlesztette volt. A 10-15 méter hosszú perforált filmet fogasdobokra
tovább két amerikai feltaláló. Thomas Edison és munkatársa tekercselték, lámpával megvilágították, és villanymotorral
meghajtották. Egyszerre egyetlen néző láthatta a filmet
1891-ben elkészítette a mozgó képek folyamatos felvételére
úgy, hogy a nézőke fölé hajolva belenézett a doboz belse-
alkalmas kinetográfot és a film lejátszására alkalmas kinetosz- jébe, és amint bedobta a gép működését elindító pénzt, az
kópot. A képek rögzítésére kidolgozták a két oldalán lyukak- lejátszotta a belsejében forgó filmszalagon lévő képeket.
kal ellátott (perforált szélű), tekercs formájú celluloidfilm mű- A gyors egymásutánban pergő fényképek a mozgás illúzi-
ködési elvét is. A lyukak a filmszalag egyenletes továbbítását óját keltették.
tették lehetővé a felvételkor és a vetítés közben is.
A világ első filmstúdióját Edison építtette fel 1892-ben, és a
„Black Maria” (blek mária) nevet adta neki. A szétszedhető épü-
letet kerekeken mozgathatták azért, hogy a felvételeket mindig
jól megvilágíthassa a nap. Az ősi filmfelvevő kamerát (a kinetog-
ráfot) pedig síneken húzták.
Edison első filmjei elsősorban az arckifejezés változásának be-
mutatására törekedtek. Fred Ott tüsszentése (1894) című első filmje
az egyik legérdekesebb. A mindössze 5 másodpercig tartó film
45 filmkockából áll. Az összes filmkockáját közölték a találmányt
bejelentő magazinokban, de sohasem vetítették le nyilvánosan.
Kinetoszkóp (1895)
A kinetoszkóp belső szerkezete
nézd meg a Fred Ott tüsszentése című

filmet az interneten! Keress más rövid-
filmeket is a filmkészítés kezdeti idő-
szakából!
Fred Ott tüsszentése (1894)
45

A változás és a mozgás illúziója

válassz a következő feladatok közül! 1. Forgó csoda (taumatróp)
Tervezd meg a forgó csoda, a forgó Népszerű optikai játéknak számított a 19. század első felében a „forgó csoda” (taumatróp).
Úgy készült, hogy a kör alakú kartonlap mindkét oldalára különböző, de egymást kiegészí-
korong vagy a csodadob képeit! A vál-
tő képeket rajzoltak. Ezután a két szélére zsinórt kötöttek, majd a korongot megpörget-
tozás és a mozgás illúzióját keltő kép- ték. Ha kellően gyorsan forgott a korong, az úgynevezett utóképjelenség miatt a két kép
sorozatot készítheted rajzolással vagy egymásra vetült, és egynek látszódott. A szemünk ideghártyáján ugyanis a látvány eltűné-
fotótechnikával is. A mozgássor jelleg- se után is megmarad egy bizonyos ideig a kép, ezért a következő kép látványa összecsúszik
zetes részleteit rajzold meg vagy fény- az előzővel. Például ha az egyik oldalra egy kalitkát, a másik oldalra egy madarat rajzoltak,
képezd le, majd ragaszd fel a technikai akkor a pörgetéskor úgy látszódott, hogy a madár benne ül a kalitkában. Vagy az egyik ol-
dalára egy kopasz embert, a másik oldalára egy parókát rajzoltak, akkor a pörgetéskor már
eszköz leírásánál ismertetett módon!
hajjal együtt látszódott az ember.
Előzetes feladatként gyűjts ötleteket az
interneten! A legérdekesebbeket mutas-
sátok be egymásnak!
2. Forgókorong (fenakisztoszkóp)
A 19. században jelentek meg azok az eszközök, ame-
lyek egy mozgássor több egymást követő fázisával keltet-
ték a mozgás illúzióját. 1832-ben egy belga orvos (Joseph
Plateau) olyan forgószerkezetet alkotott kartonpapírból,
melynek felületére a mozdulat egymás után következő fá-
zisait rajzolták, a korong szélére pedig 8-16 egyenlő távol-
ságra lévő rést vágtak. A kismértékben eltérő mozdulatok
„kockázásával” és a képsorozatok gyors egymás utáni le-
játszásával a mozgás illúzióját keltették a nézőben.
Úgy működött, hogy a néző megfogta a fogantyút, a ko-
rong képeket ábrázoló oldalát a tükör felé fordította, majd
megpörgette. Amikor a nyílásokon áttekintett, a különálló
mozdulatok helyett folyamatos mozgást látott a tükörben.
A kockázás azt jelenti, hogy a mozdulat minden egyes fá-

zisát le kell rajzolni, vagy le kell fényképezni. A film készí-
tése még ma is ezen az elven működik. A mozgást a film
állóképek sorozatával rögzíti, majd amikor a másodper-
cenkénti 24 képkocka lepereg a szemünk előtt, folyamatos
mozgást érzékelünk. Nem egymástól elkülönülő mozdu-
latlan rajzokat, hanem egyetlen mozgó figurát látunk.
Fenakisztoszkóp (1833). A 24 cm átmérőjű korongra három

különböző mozgássort festettek. A korong megpörgetésekor azt
láthatta a néző, hogy a majom egyik ágról a másikra lendül, a zebra
hatalmas ugrásokkal vágtat, a piros labda pedig átgurul a karikán
46

3. Csodadob (zootróp)
Az 1834-ben feltalált zootróp (vagy más néven csodadob) egy felül nyitott, alul zárt pa-
pírhenger, melynek belső felületére rajzolt vagy festett képsorokat helyeztek. A henger
felső szélén, egyenlő távolságra egymástól réseket vágtak. A henger belső oldalára olyan
papírcsíkot ragasztottak, amely egy mozgássor egymás utáni fázisait ábrázolta.
Amikor a hengert egy függőleges tengely körül megforgatták, és a résen benéztek, moz-
gó képet láttak. Az egymás után gyorsan lepergő fázisképek a retinális utóképhatás mi-
att a mozgás illúzióját keltették.(A jelenség leírását lásd a 44. oldalon).
A szórakoztató eszközként vagy gyerekjátékként használt zootrópok csíkjaira többnyire
táncoló párokat, tornázó akrobatákat és ugrókötelező lányokat rajzoltak.
Meséld el, hogy milyen mozgásokat látnál, ha az itt látha-

tó képsorozatokat zootrópba helyeznéd és megforgatnád a
papírhengert!
Zootrópba helyezett papírcsíkokra rajzolt képsorozatok
47

A film és a mozi
A technika gyors fejlődése a 19. század végén már a mozgó-

Kinematográf film készítését is lehetővé tette. nagy izgalommal várták az
Egy filmszalagot, amelyen sorozatfelvételek vannak, egy emberek 1895. december 28-át, hogy részt vehessenek a világ
nyílás előtt továbbítanak. A nyílás nagysága megegyezik első mozielőadásán a párizsi Grand Caféban. Harminchárman
az egyes felvételek nagyságával. Minden kép egy-egy pil- nézték meg A munkaidő vége című filmet, amely csupán egy
lanatig időzik az ablak előtt, majd a következő kép ugrik a
percig tartott. A celluloidszalagra rögzített filmet a Lumiére (lü-
helyére. Egy vetítőszerkezettel vetítik ki az erősen felna-
gyított képet vászonra. A gép kezelője szabályozza, hogy mier) fivérek találmányával, a kinematográffal vetítették le. Ez
másodpercenként 14-18 képkocka peregjen le. Ha nem for- a szerkezet felvevőként és vetítőként is működhetett. Hangrög-
gatja egyenletesen a vetítő kerekét, akkor egyenetlenné zítésre még nem volt alkalmas.
válik a felvett mozgás. A 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben még
csak némafilmek* készültek. A filmszalagra rögzíthető han-
got majd csak 1923-ban találják fel. Addig a filmek vetítését zon-
gorajátékkal kísérték, a történetet pedig rövid feliratokkal, vagy
hangos bemondásokkal magyarázták. A némafilmek korszaká-
nak kedvelt műfaja a burleszk* és a western* volt.
1930-tól a hangosfilmek váltak uralkodóvá a mozikban. Kiala-
kultak a film műfajai és kifejezőeszközei.
. Magyarázd el, hogy milyen elven működött a Lumiére fivé-

rek találmánya, a kinematográf! nézd meg az interneten a
filmtörténetben elsőként jegyzett, 1895-ben készült – A mun-
kaidő vége és A baba reggelije című – filmeket! Ezeket a filme-
ket kinematográffal rögzítették és azzal is vetítették le.
. Jellemezd a burleszk- és a westernfilmek történeteit és sze-
replőit!
. nézd meg A vonat érkezése című egyperces filmet az inter-
neten! Olvasd el az . oldalon, hogy milyen képi kifejező-
eszközöket alkalmazhatnak a film készítésekor! Figyeld meg,
hogy milyen képkivágásokat alkalmaztak ebben a rövidfilm-
ben!
A vonat érkezése című film vetítése (1895)

Nagy riadalmat keltett a moziban A vonat érkezése című film
vetítése. Képzeljük el a több mint száz évvel ezelőtt lezajlott
jelenetet! A nézőtéren olyan emberek ültek, akik még soha
nem láttak mozgófilmet. Nyugodtan ültek, és nézték a lyoni
pályaudvart bemutató képeket. Egyszer csak feltűnt egy vonat
a vetítővászon mélységéből, és a hatalmas mozdony feléjük
robogott. Azt a hatást keltette, és a nézők is úgy érezték, hogy
végül bejön a terembe. Az első vetítéseken az emberek fej-
vesztve felugráltak és kimenekültek a teremből. Ez a rövidfilm
szinte az összes filmbeállítást/képkivágást (plánt) tartalmaz-
za. Távoli felvétel (nagytotál) a kihalt pályaudvarról és
a közelgő szerelvényről, a vonatról leszálló utasok (kistotál),
az utasok elindulnak a kijárat felé (szekond plan) és közeled-
nek a felvevő lencséjéhez (premier plan), némelyek egész kö-
zelről látszódnak (szuper plan).
48

Az állóképtől a mozgóképig
Meséld el a képek alapján, hogy milyen technikai találmányok vezettek el az első film megalkotásáig és az
első film vetítéséig! Keresd meg, hogy mely képekre vonatkozhatnak a következő fogalmak, meghatáro-
zások és nevek!
kinematográf (film felvételére és lejátszására alkalmas szerkezet), Thomas Edison, Black Maria, zootróp,
sorozatfelvétel, kinetoszkóp, kronofotográfia, Eadweard Muybridge, A vonat érkezése, camera obscura,
fényképezőgép, mozdulatok kockázása, egyszerre csak egyetlen néző láthatta a filmet, perforált szélű film
1. 2. 3.
4. 5.
6. 7.
49

Hogyan készül a film?
A film készítéséhez a bonyolult technikai berendezések mel-

lett szakemberek (forgatókönyvíró, rendező, producer, gyártás-
vezető, operatőr, csapó, hangmérnök, zeneszerző, vágó, hang-
technikusok, szervezők, színészek, statiszták, kellékesek, sminke-
sek) csapata, és természetesen sok pénz szükséges.
A film alapját a forgatókönyv adja. A szöveges forgató-
könyvből gyakran képekkel és rajzokkal illusztrált képes forga-
tókönyv (storyboard) is készül.
A rendező feladata az összes tevékenység összehangolása az
előkészítés, a forgatás és az utómunkálatok során. A film forga-
tása előtt kiválasztja a szereplőket (ezt hívják castingnak), a for-
gatás alatt eldönti a jelenetek beállításait, a nézőpontokat, a ka-
meramozgást és a képkivágásokat (plánokat), figyeli a színészek
játékát, meghatározza a legmegfelelőbb képsíkot és az egyéb
kifejezőeszközöket.
Vágás és montázs
Kezdetben a filmeket egy kameraállásból vették fel. A film lejátszási
A képernyő előtt ülő művészeti vezető egy ideje megegyezett a történet idejével. nagy változást jelentett a
storyboard vázlatrajzait tartja a kezében filmkészítés történetében a vágás alkalmazása. vágásnak azt a pil-
Storyboard – képes forgatókönyv lanatot nevezzük, amikor váltanak a filmképek. (A vágás elnevezés
onnan ered, hogy régebben ténylegesen elvágták, majd a külön-
A filmgyártás fontos eszköze a szöveges forgatókönyv böző beállítások szerint összeragasztották a filmszalagot. Egy snitt
(storyline) és a képes forgatókönyv (storyboard).
A forgatókönyv a filmre szánt történetet részletekre bont-
a filmfelvétel olyan rövid részlete, amelyben nincs vágás. A snittek
ja, majd a külön-külön felvett képeket és jeleneteket új- kezdetét vagy végét a csapó csattanó hangja jelzi.)
ra összerakja. A filmforgatás megkezdése előtt a szöveges Az egymást követő jeleneteket nem folyamatosan forgatják
forgatókönyv alapján a grafikusok a rendező elképzelé- le. Sőt, ugyanazt a jelenetet többször is felveszik, ezért a né-
sei szerint megrajzolják a történet legfontosabb szereplő- hány perces jelenetek gyakran órákig tartó munkát jelentenek.
it és jeleneteit. A rajz lehet vázlatos, de képregényszerűen Az is gyakran előfordul, hogy nem a lejátszás időbeli sorrend-
részletgazdag is. A rajzolt jelenetekhez szöveges magya-
rázatokat is fűznek, pl. milyen legyen a kameramozgás, a
jében veszik fel a jeleneteket. Például ha a szereplők többször
képkivágás, a hangok stb. visszatérnek ugyanarra a helyszínre, akkor ezeket a jeleneteket
egyszerre forgatják le. A legjobban sikerült részletekből vágják
össze a kész filmet.
A montázs fajtái A filmet alkotó részletek meghatározott rendben történő ösz-
1. Párhuzamos montázs: az egy időben, de különböző szevágása (montírozása) a montázs*. A montázs a film legfon-
helyszíneken játszódó jeleneteket felváltva láthatjuk. tosabb kifejezőeszköze, ugyanis térben és időben rendet te-
A filmrészletek időben folyamatosak, térben váltakoznak. remt a filmvásznon vagy a képernyőn. A felvételekből kihagyja
A legtöbb játékfilm ezt a montázsfajtát használja. A mon-
az érdektelent, kiemeli a legfontosabb mozzanatokat, térben és
tázs gyorsan váltakozó ritmusa, a rövid snittek (beállítá-
sok) a cselekmény izgalmát fokozzák. Szívesen alkalmaz- időben változtathatja az eseménysor részleteit. Pl. a montázs
zák az üldözéses jeleneteknél. segítségével szabadon váltogathatjuk a valóságos és az álom-
2. Belső montázs: a kamera folyamatos mozgással köve- képeket, bemutathatunk jövőbeli látomásokat, egy pillanat
ti az eseményeket, váltakoztatja a nézőpontokat (közelít, alatt visszamehetünk időben a múltba. Azt a megoldást, ami-
távolodik), ezáltal a tér és az idő vágás nélkül is változtat- kor a film cselekménye egy korábbi időre vált, flashbacknek
ható. Gépmozgással vágókép nélkül is átmenetet képez-
(visszapillantás) nevezzük.
hetünk a képkivágások (plánok) között. Célja a néző fi-
gyelmének meghatározott célra való irányítása. Valósághű A különböző beállítások összevágásával új jelentést adhatunk
hatás elérésére használják. az eredeti képrészleteknek, pergőbbé tehetjük a valódi törté-
3. Ritmikus montázs: a képek váltakozását valamilyen nések ritmusát, egy szempillantás alatt új térbe és időbe vezet-
hang ritmusa szabályozza, pl. Gál István: Pályamunkások hetjük el a nézőt.
című filmetűdje (1954).
50

A film kifejezőeszközei
A jelenetek forgatásakor a rendező mellett jelentős szerepe van

az operatőrnek. A film hangulatát befolyásolhatja a képkivá-
gással, a kameramozgással, a kamera beállításával (gépál-
lás) és a megvilágítással.
1. Képkivágás (plán): a kép kivágása a vizuális téma adott
kompozíciós elv szerinti bekeretezése. A képkivágás meghatá-
rozza, hogy mi legyen a képen, milyen közel legyünk hozzá, és
hol legyen a kép határa. Ha egy képen fontos információ van,
az nagy valószínűséggel nem a kép szélén, hanem a közepe fe-
lé lesz található. Miután az alkotók eldöntötték, hogy mi legyen
a beállítás fő témája, a következő kérdés rögtön az, hogy mi-
lyen közelről lássuk, vagyis mennyire töltse be a képmezőt, és
mennyi helyet hagyjon más képi motívumoknak. Egy tárgy ké-
pe nem ugyanazt fejezi ki távolról, mint közelről.
Attól függően, hogy az adott filmjelenetből mekkora részle-
tet látunk a vetítővásznon vagy a képernyőn, három alapvető
képkivágást különböztetünk meg: a távoli felvételt (totál plan),
a közeli felvételt (premier plan) és a kettő közötti átmenetet.
A plánok a közeliség és távoliság illúzióját keltik.
a) Totál plán/nagytotál: a jelenet távolról látszódik, a kör-
nyezet, a háttér is fontos alkotórésze a képnek, a formák na-
gyon messze látszódnak. Kistotálról beszélünk, ha a szerep-
lők vagy a nagyobb dolgok teljes egészében láthatók. A budapesti Lánchíd különböző plánokon
b) Szekond plán (félközeli-féltávoli): pl. egy kiemelendő for-
ma esetében már nem sok tér van az alak körül.
c) Premier plán (közeli vagy nagyközeli): pl. egy arc vagy . Gyűjtsétek össze közösen és rakjátok
más nagyobb testrész tölti be az egész képmezőt, szuperközeli, időrendi sorrendbe a filmgyártás szaka-
ha az arcnak csak egy részlete (például a szempár) vagy a test szait és munkálatait a történet ötletétől
kisebb részlete tölti be a képmezőt. kezdve a film forgalmazásáig!
2. Kameramozgások: a filmforgatás közben a filmfelvevő . Figyeld meg a montázs alaptípusa-
készülék általában mozgásban van. Mozoghat a kamera hely- it Gaál István Pályamunkások és Robert
ben álló állványon oldalirányban pásztázva, illetve föl-le billent- Rodrigez Desperado című filmjében!
ve. vízszintesen (sínen mozgó kocsira helyezve) és függőlege- . Írd meg egy rövidfilm forgatókönyvét,
sen (darura helyezve) is követheti a jelenetek mozgó szereplőit majd rajzolj hozzá storyboardot! A jele-
vagy mozgó tárgyait. Ezt nevezzük „kocsizásnak”. netsor legalább nyolc képből álljon! Az
3. A kamera helyzete (gépállás): vízszintes gépállás esetén egyik jelenetet dolgozd ki részletesen!
a felvétel a szereplők szemmagasságában készül. Kiegyensúlyo- . állapítsd meg, milyen plánokat (kép-
zott, távolságtartó hatást kelt. Alsó gépállásban a kamera alulról kivágásokat) alkalmazott a Lánchidat
felfelé irányul a szereplőre. (A szereplők hősiességét, nagyságát fényképező fotós!
emeli ki. Félelemkeltő hatás.) Felső gépállásban a kamera felül- . Készítsetek egymásról fényképe-
ről irányul a szereplő felé. A felvétel magasból készül. (Kiszol- ket különböző plánok és nézőpontok
gáltatottságot, magányosságot fejez ki.) ugyanazt a jelenetet (gépállás) alkalmazásával! Fejezzetek ki
több nézőpontból is fel lehet venni, pl. az alsó gépállásban alul- különböző érzelmeket csak a megvilá-
ról, a felső gépállásban rálátásból. A kamera is követheti a sze- gítással! Elemezzétek egymás felvétele-
replőket felvétel közben, ráközelíthet a fontos részletekre. it, és mondjátok el a különböző felvéte-
4. Megvilágítás: a kiemelés fontos eszköze a fény és a szín. lek hatását (pl. milyen témájú filmben
A képsorok fény-árnyék változtatásával hathatunk az érzelmek- szerepelhetne, mi lenne a szerepe a
re, az erős megvilágítással felkelthetjük a figyelmet, a kontrasz- filmben stb.)!
tos árnyékokkal drámai hatást érhetünk el.
51

A film műfajai
A dokumentumfilm A filmeket különböző műfajokba soroljuk. Egy műfajon belül

A dokumentumfilm valóságban megtörtént eseményeket hasonló a történet és az ábrázolásmód. A leggyakoribb fil-
mutat be a történetben részt vevő valóságos személyek- mes műfajok: a némafilm, a burleszk, a western, a dokumen-
kel. Lényeges jellemzője a valóság pontos, tényszerű doku- tumfilm, a bűnügyi film, a romantikus film, a vígjáték, a
mentálása mellett az objektív, hiteles tájékoztatás, ezért kalandfilm, a művészfilm, az akciófilm, a horrorfilm, a thriller,
nagy szerepe van a televíziós hírműsorokban. A dokumen- a filmdráma, a történelmi film, a katasztrófafilm, a bábfilm, a
tumfilmek jellegzetes típusai: a természetfilm, az isme-
rajzfilm, az animációs film és a reklámfilm.
retterjesztő film, a portréfilm, a hírműsor és a pro-
pagandafilm.
A dokumentumfilm sajátosan kettős természetű, azaz Luis Buñuel: Föld, kenyér nélkül (1932), dokumentumfilm
egyszerre ábrázol és reprodukál. A valóság tökéletes mását A korszak egyik meghatározó dokumentumfilmje. Egy spanyol-
egyik dokumentumfilm sem képes bemutatni, hiszen a ka- országi falu elképesztően mély nyomorban élő lakóit mutat-
mera jelenléte beleavatkozik az élethelyzetekbe, és a stáb ja be megrázó képekben. Termőföld nincs, csak sziklák látha-
tagjai is feszélyezheik a filmben szereplő embereket.
tók mindenhol, és a kenyér ismeretlen. A film mégsem a nyo-
Dokumentum és fikció morúságos faluképpel kezdődik. A narrátor elmondja, hogy a
Egyes dokumentumfilmekben keveredik a valóság a ki- délebbre eső tájakon nem élnek nyomorban. A gazdag faluban
talált eseményekkel, a fikcióval. A történet ugyan valós éppen egy ünnep zajlik, amit evéssel és ivással töltenek. Ezután
eseményből indul ki, de egyes részletei a fantázia szü- a képsorok váltanak, fokozatosan változik a települések arculata,
löttei. Több dokumentumfilmben láthatunk olyan rész- majd megérkezünk a nyomorúságos vidékre. Mit látunk a film-
leteket, amelyeket csak a kamera jelenléte és a rende-
kockákon? utcakövet, kősivatagot, fiatal és öreg arcokat, álla-
ző kívánsága miatt tettek bele a filmbe. Előfordul, hogy a
megrendezett jelenetekben színészek szerepelnek, akik tokat (disznókat, legyeket, méheket, amint éppen megtámad-
előre megírt szöveget adnak elő. A televíziós filmekre is nak egy szamarat), állatokkal együtt alvó embereket. A csörge-
gyakran kiírhatnánk: ez a történet valódi, nem a filmben dező patakban egyszerre mosnak és isznak az asszonyok. Két
szereplő emberekkel történt, de velük is megtörténhe- kisgyerek a tanítótól kapott kenyeret vízbe áztatja, majd azt
tett volna. Más filmekben a szereplők saját életüket élik eszi. általában krumplin, babon élnek, ritkán jutnak kenyérhez.
a kamera előtt létrehozott élethelyzetekben. (Fikciós do-
Az iskola padjaiban vézna, meredt tekintetű gyerekek ülnek.
kumentumfilm pl. Tarr Béla Hotel Magnezit és Luis Buñuel
(luisz bunyuel) Föld, kenyér nélkül című filmje.) A felnőttek is piszkosak, soványak, beteg gyerekkel a karjukon
a semmibe néznek. Egy mozdulatlan csecsemő nyitott száján
ki-be sétálnak a legyek. A halott kislányt az apja viszi a vállán a
sírhoz, senki sem sír utána. Az érzéketlenség teljesen általános.
A lepusztult világ hitelesnek, objektívnek tűnik. Hogyan lesz
mégis a dokumentumfilmből fikció? Buñuel nemcsak lefilmez-
. válassz a felsorolt filmes műfajokból te a valóságot, hanem olykor beállította a jeleneteket, megren-
egyet! Fogalmazd meg a műfaj jelleg- dezte az eseményeket. Pl. az egyik jelenetben egy halott kis-
zetességeit (a téma jellegzetességei, a lányt visznek a távoli temetőbe. A valóság ezzel szemben, hogy
szereplők karaktere, milyen korosztály- a kislány csak aludt. A film tehát kétféleképpen tekinthető do-
nak készült)! Illusztráld a műfaj jelleg- kumentumnak. Mintha a nyomor csak ürügy lenne, a szen-
zetességeit konkrét filmcímmel vagy vedés pedig inkább alkalom, hogy a rendező a film eszközé-
rövid filmrészlettel! vel valami egészen másról beszélhessen – olyasmiről, aminek a
. Olvasd el a Föld, kenyér nélkül című nyomorhoz, a lepusztultsághoz csak részben van köze. Magáról
dokumentumfilm leírását, majd nézd az életről vall itt Buñuel, vagy – tágabban – a csupasz létezésről.
meg a filmet is! Értelmezd a film címét! nemcsak a kamera előtt álló nyomorgók és szenvedők doku-
Jellemezd a filmben bemutatott spa- mentuma ez a film, hanem a kamera mögé bújó rendező tekin-
nyol falu lakóit! tetének a dokumentuma. Az ő szemétől olyan a világ, amilyen.
. Magyarázd el a dokumentum és a A filmben nem azért tűnik fel mindenütt a halál, mert arrafelé
fikció fogalmának különbségeit konk- oly gyakori, hanem mert Buñuel szeme mindenekelőtt ezt ve-
rét példákon keresztül! (pl. Luis Buñuel: szi észre. Sőt, ez a szem teremti meg a halált a kamera segítsé-
Föld, kenyér nélkül) gével. Egyesek szerint a film a rendező önarcképe.
52

Mi történik a képeken?
A filmtörténet jellegzetes pillanataiból láthatsz részleteket a képeken. Keresd meg, hogy mely képekhez
tartozhatnak a felsorolt fogalmak és nevek!
némafilm, filmsztárok, Hollywood, első westernfilm (), mozi, „A nagy vonatrablás”, a film egyik jelene-
tében a bandita a kamera felé lő, filmrendező, filmvetítő, celluloidszalag, Charlie Chaplin, hangosfilm, bur-
leszk, operatőr, filmforgatás, üldözéses jelenetek, csapó, kalandfilm, amerikai vadnyugat
Mesélj részletesen a képek tartalmáról!
1. 2. 3.
4. 5. 6.
7. 8.
53

Összefoglalás
. Hasonlítsd össze a klasszicista, a romantikus és a realista
festészetet! Csoportosítsd a felsorolás jellegzetességeit és az
alkotók nevét a három stílusnak megfelelően!
a) szenvedélyes ecsetkezelés; b) id. Markó Károly; c) Munkácsy
Mihály; d) a festők saját népük történelmi eseményeit mutat-
ják be; e) aprólékos, részletgazdag festői stílus; f) a minden-
napi élet egyszerű jelenetei és témái jelennek meg szépítés
nélkül; g) a témákat az ókori görög–római mitológiából veszi;
h) Eugène Delacroix; i) éles kontúrokkal lezárt formák; j) Szé-
Feszl Frigyes: Vigadó (1859–1864), Budapest
kely Bertalan; k) a történelmi esemény főhősét példaként
. A budapesti vigadó épülete eklekti- állították a kortársak elé; l) a látott valóságot festik a jelleg-
kus stílusban épült. Határozd meg az zetességek hangsúlyozásával; m) Jacques-Louis David; n) dina-
eklektikus stílus jellegzetességeit! mikus, drámai kompozíció; o) színpadiasan kiszámított kom-
pozíció; p) Honoré Daumier
. válaszd ki a következő felsorolásból a műteremben és a
szabadban készült festmények jellemzőit!
a) részletgazdag kidolgozás; b) előre megtervezett kompo-
zíció; c) színes árnyékok alkalmazása (szimultán kontraszt);
d) egy kép évekig is készülhetett e) reflexszínek alkalmazása;
f) sötét tónusok, feketével tompított színek; g) a festők célja
a látvány hangulatának megörökítése; h) a formák valódi szí-
nét (lokálszín) ábrázolták; i) világos, fénytől ragyogó színek;
j) a térkitöltés a fénykép pillanatfelvételéhez hasonló; k) fő
műfajok: sokszereplős történelmi képek, bibliai jelenetek,
életképek, enteriőrök; l) elnagyolt, lendületes ecsetkezelés; m)
fény-árnyék közti egyenletes átmenet; n) fő műfaj: a tájkép;
Paul Gauguin: Vörös kutya (1892), olaj, vászon o) a formák határozott kontúrral különülnek el a háttértől;
p) tiszta, ragyogó színek; q) a valóság látványát a fény meny-
. Elemezd Paul Gauguin Vörös kutya nyisége és minősége is befolyásolja; r) optikai színkeverés
című festményét! Milyen a táj hangu- . Ki a mű alkotója? Társítsd a művészek nevét az alkotásaik
lata, a képen látott formák színe és a címével! Határozd meg a művek stílusát!
kidolgozás stílusa? Milyen színkontrasz- vincent van Gogh Mosónő
tokat alkalmazott a művész? Edgar Degas . május .
Id. Markó Károly Balettóra
Ferenczy István Horatiusok esküje
Honoré Daumier A Szabadság vezeti a népet
Jacque-Louis David Pásztorlányka
Eugène Delacroix Visegrád
Francisco Goya Az auvers-i templom
. nézd meg az interneten Rófusz Ferenc A légy című animá-
ciós filmjét! Az animációs film készítésének munkaigényes-
ségét a gyártás adatai is kifejezik: a mindössze három per-
ces időtartamú filmhez  rajzot készítettek, és két évig
dolgoztak rajta. A munkát siker koronázta, a rövidfilm -
ben Oscar-díjat kapott. Beszélgessetek a filmről a következő
kérdések segítségével! Kik a film szereplői, és hol játszódik a
. nevezd meg a rajzon látott szerkeze- jelenet? Milyen kompozíciós eszközökkel és hanghatásokkal
tet, és magyarázd el a működését! fokozta a film készítője a feszültséget és az izgalmat?
54

Rajzolás, festés, mintázás
Ebben a fejezetben a képzőművészet eszközeinek segítségé-

vel látvány utáni tanulmányrajzokat vagy festményeket készít-
hetsz, de kitalálhatsz szokatlan vagy csak a képzeletedben
létező formákat is. Egyes feladatokat szabadkézzel, másokat
viszont csak szerkesztőeszközök – vonalzó és körző – alkalma-
zásával tudsz megoldani. Kísérletezz különböző rajz-, festő- és
plasztikai eszközökkel és anyagokkal! nem mindig a bonyo-
lult technikai megoldások a legeredményesebbek: sokszor
egyszerű grafit- vagy színes ceruzával is kifejezheted az
elképzeléseidet és ötleteidet. Fontos, hogy mindig az adott
tartalomnak leginkább megfelelő, a téma hangulatát legjob-
ban kifejező eszközzel és anyaggal dolgozz. A jó munkához
kedv, figyelem, kitartás és elegendő idő kell. Ha mindezek a
feltételek adottak, akkor egészen biztos, hogy eredményes
leszel. Másoknak is mutasd meg a kész munkáidat! Az őszin-
te kritikát ne ellenséges véleményként, hanem baráti segít-
ségként fogadd el!
55

A portré
A képzőművészet örök témája az emberi arc megjelenítése.
A fényképezés feltalálása előtt a művészek többnyire a tökéle-
tes hasonlóságra, a valóság pontos megörökítésére törekedtek.
A realista portrék olyannak mutatták be az embereket, ami-
lyennek látszottak. Sok művész persze nem szolgaian másolta
a külső vonásokat, hanem az ábrázolt személy jellemét, belső
tulajdonságait is bemutatta. A jó portré nem a fényképhez
akart hasonlítani, hanem az egyéniséget, és az ember lelkét is
érzékeltette.
A portréfestő sokat elárulhat a beállítással, a képkivágással,
Nofertiti királyné a megvilágítással és a modell körül látható környezettel. A leg-
portréja (Kr. e. 14. többet mégis az arckifejezéssel és a tekintettel tud kifejezni.
század), festett Fontos, hogy olyasmit is érzékeltessen a színekkel, a formákkal
mészkő, 48 cm, és a mimikával*, amit szavakkal nem lehet elmondani.
ókori egyiptomi Az emberek nem mindig örültek annak, ha a festő valósághű-
művészet
en örökítette meg őket. Szerették volna magukat szebbnek, fia-
talabbnak bemutatni, ezért a valóságot megszépítő – idealizált
Beszélgessetek a művészettörténet nagy – portrét kértek az alkotótól. Az idealizált ábrázolás főleg az
stíluskorszakaiból válogatott portrék- egyiptomi, a görög, a reneszánsz, a klasszicista és a biedermei-
ról! állapítsátok meg, hogy miben rej- er művészetet jellemezte.
lik varázsuk! vajon miért őrizték meg A portré műfajának sajátos változata az önarckép. Egyes mű-
évszázadokon keresztül hírnevüket? vészek arról is híresek, hogy életük változását több önarckép-
Például miben rejlik nofertiti titokzatos- ben is megörökítették. Személyiségük bemutatásakor általá-
sága, és mit fejez ki az ifjú Rembrandt ban nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az elkészült arcképpel
tekintete? vajon miért tudja rabul ejte- ne csak a jellegzetes karaktervonásaikat, hanem egyéniségüket
ni titokzatos mosolyával Francesco del és stílusukat is bemutassák. Rembrandt pl. közel száz önarcké-
Giocondo felesége – ismertebb nevén pet festett és rajzolt magáról, melyeken végigkísérhetjük élet-
Mona Lisa – még napjainkban is a kép útját a fiatalkori sikereitől az idős festő elmagányosodásáig.
nézőit? Mit olvasol le a japán színész
arcáról?
Leonardo da vinci: Mona Lisa Rembrandt van Rijn: Önarckép (1629), olaj fa Toyokuni utagawa: Színész portréja
(1503–1506), olaj, fa (1800), japán fametszet
56

Külső és belső tulajdonságok
. Hasonlítsd össze a Jeanne

Hèbuterne-ről készült fény-
képet az őt ábrázoló fest-
ménnyel! Milyennek látjuk a
fényképen, és hogyan örö-
kítette meg Modigliani a
festményen? (Jeanne Hèbu-
terne a festő legnagyobb
szerelme volt, több képen is
ábrázolta kedvesét.)
. Jellemezzétek közösen az
Emberek a tömegben című
festmény szereplőit! Mit fe-
jeznek ki az arcok, milyen
belső tulajdoságokra követ-
keztethetünk a látott külső
alapján?
Jeanne Hèbuterne portréja (1916), Amadeo Modigliani: Jeanne Hèbuterne
fénykép (1918), olaj, vászon, 46 × 29 cm
Szántói Krisztián: Emberek a tömegben (2007), tollrajz, akvarell
57

A fej arányai
A fej jellegzetes formájának megfigyelése és felvázolása

• Az életnagyságú rajzon a fej egy arasz legyen!
• A vázolás halvány, könnyed vonalakkal történjen!
• A fejet a rajzlap közepétől feljebb helyezd el!
• Már a vázoláskor jelezd a testtartást is, tehát a nyak és a váll
vonalát!
A fej fő arányainak tanulmányozása

• Az arcrészletek helyét és méretét viszonyítsd az egészhez és
egymáshoz is!
• A fejtető és az áll közötti távolságot felezi a szemeket összekö-
tő középvonal (egyenes fejtartás esetén).
• A homlok–orr–áll közötti részek nagysága nagyjából egyenlő,
de természetesen egyénenként eltéréseket mutathat.
• A fül hossza egyenlő az orr méretével.
• A két szem közti távolság egy szemnyi hosszúságú (ha ponto-
san szembőlnézeti rajzot készítünk).
Tónusozás – ön- és vetett árnyékok

• Az arcrészletek megfelelő elhelyezése után a domború és ho-
morú felületek tónusos kidolgozása következik.
• Ön- és vetett árnyékok kialakításakor figyelj a megvilágított és
az árnyékos részek helyes arányára! A vetett árnyékok erőtel-
jes tónusa kiemeli az arcrészleteket és plasztikussá teszi a fej-
formát.
• A térhatást a megvilágítás különböző módja is befolyásol-
ja. Telefényben a kevés árnyék miatt laposnak látjuk az arcot.
Ellenfényben a modell hátulról kapja a fényt, ezért a sötétben
maradó arcon kevés részlet látható. A részleteket az oldalról
érkező megvilágítás (surlófény) emeli ki a legjobban.
Profilnézet (oldalnézet) rajzolása

vázoláskor az arc és agykoponya arányát és a testtartást kell
megfigyelni. Oldalnézetben a karakter fő meghatározója az
arcélszög.
Mi az arcélszög? Érintővonalat rajzolunk a homlok és a felső
állcsont legkiállóbb pontján át, majd egy másikkal összekötjük
a külső hallójárat alsó pontját az orrtővel! A két érintő találkozá-
si szögét arcélszögnek nevezzük, melynek nagysága jellemző
az egyénre.
58

Időutazás
A reneszánsz kezdetén a legtöbb arckép

profilnézetben, később pedig háromne-
gyedprofilban készült
. Készíts tanulmányrajzot* egy híres portréfest-

mény reprodukciója* alapján!
a) A rajzolás előtt tanulmányozd az ábrázolt sze-
mély karakterét, a testtartást, a fej arányait, a fej- és
az arcrészletek helyzetét, a megvilágítás módját,
a sötét és világos felületek arányát! Figyeld meg,
milyen nézőpontból készült a portré!
b) vázold fel halvány vonalakkal a befoglaló for-
mát! Jelezd segédvonalakkal az arcrészletek egy-
máshoz viszonyított helyzetét!
c) A részletek megrajzolása után hangsúlyozd ki a
térbeliséget az ön- és vetett árnyékok megfelelő
tónusú kidolgozásával! A vázoláshoz és a tónuso-
záshoz is puha ceruzát használj! Törekedj a való-
ságban látott tónuskontrasztok kidolgozására!
. Gondolatban utazz vissza a múltba, és képzeld
magadat egy híres személy helyébe! Keress olyan
festményt, amelyiken a régi korok viseletei látha-
tók! A képen látott nézetnek megfelelően ragaszd
fel a portréfotódat, vagy annak fénymásolatát a
rajzlapra! Figyelj, hogy az alkotáson megörökített
személy és a saját portréd fejtartása azonos legyen!
Egészítsd ki a portrédat a festményen látott öltö-
Albrecht Dürer: Hieronymus Holczshuher portréja (1526),
olaj, fa, 48 × 36 cm, Berlin, Staatliche Museen
zék, haj, kalap és ékszerek megrajzolásával!
59

Verbális és vizuális kommunikáció
A kommunikáció létfontosságú az emberek közötti kapcsolat-

ban. Célja a tájékoztatás, az érzelemkifejezés, a felhívás, a kap-
csolatteremtés stb.
Gondolatainkat, érzéseinket és a körülöttünk zajló történése-
ket többféle módon is közölhetjük egymással. A közléshez – az-
az a kommunikációhoz – különböző jeleket használunk. A hall-
ható és látható jelek alapján verbális és vizuális (nonverbális)
kommunikációt különböztetünk meg.
1. A verbális kommunikáció eszközei a beszéd és az írás. Sokat
elárulhat a közlés tartalmáról, az érzelmi és fizikai állapotról a
beszéd hangsúlya, a hanglejtés, a hangerő és a beszéd tempója.
2. A vizuális kommunikációban a közlés nem szavakkal törté-
nik. Eszközei a mimika, a gesztusok, a testtartás, az öltözködés,
a haj, a smink, a kép, a fotó, a képi jelek (piktogramok, tájékozta-
tó ábrák, közlekedési táblák, óvodai jelek, turistajelek, térképje-
lek, zászlók, címerek, szimbólumok), plakát, magyarázó rajz stb.
A beszédben elhangzó szavak az információk egyértelmű át-
Kapcsolat
adását szolgálják. A beszédet kísérő metakommunikációs jel-
Kommunikáció zések (a mimika, a hangsúly, a tekintet, a testtartás, a gesztusok)
Jelentése: tájékoztatás, (hír) közlés, információk közlése, pedig a beszélgetők érzelmeit, és a beszélgetésben részt vevők
információcsere, összeköttetés, kapcsolat. kapcsolatát fejezik ki. A beszédhang, a hangsúly, a hanglejtés,
Kommunikáció akkor jön létre, ha közlünk valakivel vala- a hangnem a szavak tartalmán túl utalhat a beszélő szemé-
milyen adatot, hírt, ismeretet. Fontos, hogy létrejöjjön az lyére, érzelmi állapotára és még a karakterére is. Egy tekintet
összeköttetés az adó (az információt közlő, vagy feladó) sokszor többet elárulhat rólunk, mintha szavakban fejeznénk
és a vevő (az információt befogadó, vagy címzett) között,
ki magunkat. A tekintetből kiolvasható a szeretet, a szimpátia,
működjön a közvetítő csatorna, melyen keresztül eljuthat
az üzenet az egyik féltől a másikig. Időben és térben lehet- a gyűlölet, nézhetünk a másik emberre kihívóan vagy elutasí-
nek egymáshoz közel és távol. Pl. az adó lehet a múltban, tóan. Meg sem kell szólalnunk, mégis tudják vagy sejtik, hogy
a vevő pedig a jövőben. mire gondolunk, és hogyan érezzük magunkat. Az alapvető ér-
Kétirányú kommunikáció akkor jön létre, ha az adó és zéseket nem tudjuk leplezni: az öröm, a meglepetés, a félelem,
a vevő szerepet cserélhet. Ekkor alakul ki a beszélgetés, a a szomorúság, az izgalom, a harag, az undor és az érdeklődés
párbeszéd.
akaratunktól függetlenül is kiül az arcunkra.
Egyirányú a kommunikáció, ha nincs visszacsatolási le-
hetőség, pl. olvasás, rádiózás, tévézés. Ilyenkor az olvasó,
a hallgató és a néző többnyire passzív befogadója az infor-
. Gyűjtsetek kommunikációs példákat az őskortól napjain-
mációknak.
Megkülönböztetünk közvetlen és közvetett kommu- kig! Mi volt az üzenetek továbbításának módja, és milyen esz-
nikációt. Közvetlen akkor, ha az adó és a vevő egyszerre közökkel, milyen sebességgel jutott el egyik féltől a másikig?
vesz részt a kapcsolatban. Közvetett kommunikációban a Milyen találmányok segítették elő az információk terjedését,
személyek távol vannak egymástól, és a kapcsolat létrejöt- és gyors áramlását?
téhez közvetítő eszközre van szükség. A tömegtájékozta- . Beszéljétek meg közösen, hogy mit jelképeznek a képen
tó eszközökön (televízió, rádió, számítógép, sajtó, könyv),
azaz médián keresztül történő információközlést tömeg-
látott piktogramok! Mondjatok példákat arra, hogy milyen
kommunikációnak nevezzük. Ilyenkor mindig sokan van- kapcsolattartási formákra utalnak!
nak a címzett oldalon, és az információ egyszerre jut el a . Mondjatok olyan eseteket, amikor a rádió hallgatója és a
tömegekhez. A tömegkommunikáció funkciói: tájékozó- tévéműsorok nézője nem passzív (tétlen) befogadója, hanem
dás, tájékoztatás; vita, eszmecsere; szocializációban betöl- interaktív* részese a műsoroknak!
tött szerep; kultúra, oktatás; szórakoztatás. . napjaink legjelentősebb tömegkommunikációs eszköze a
A média napjainkban már nélkülözhetetlen részévé vált az
emberek életének. Például eszményképeket állít, külön-
számítógép, melynek segítségével barangolhatunk a világhá-
böző divatokat teremt, életvezetési mintákat ad, befolyá- lón, idegen szóval az interneten. Beszélgessetek arról, hogy
solja az emberek gondolkodását, a beszédstílust és a vi- milyen tartalmakat lehet letölteni, milyen veszélyt jelentenek
selkedést stb. a vírusok, és hogyan lehet kivédeni az internetes veszélyeket!
60

Találkozás .
Szerepjáték
A beszédet kísérő – többnyire önkéntelen – jelzések és mozdu-
latok (a szemmozgás, a fejtartás, a kézmozdulatok) sokat elárul-
nak a beszélő személyéről. Ha összhang van a szavak és a test- Mondj rövid történeteket a Találkozás
beszéd között, akkor hitelesnek érezzük. Ha ellentmondásos című grafikákról! A rajzok a jelképek
a hallott szöveg és a beszélő külső megjelenése, vagyis a meta- nyelvén utalnak az emberek jellemére,
kommunikációs jelzései, akkor rögtön megérezzük, hogy az karakterére és tulajdonságaira. Milyen-
illető személy alakoskodik, megjátssza magát, vagy hazudik. nek mutatják magukat az emberek?
De vannak olyan személyek, akik képesek leplezni érzelmeiket, Milyen élethelyzetet fejez ki az egyik,
közömbösséget színlelve pókerarcot öltenek magukra, vagy a és milyen találkozást ábrázol a másik
valóságos érzéseiktől eltérő képet mutatnak kifelé magukról. grafika?
Szabó Sára: Találkozás . Szabó Sára: Találkozás .
61

Érzelmek és hangulatok kifejezése
1. 2.
3. 4.
5. 6.
Tihanyi Lajos: Önarckép (1912), olaj, vászon, 55,5 × 45 cm, Budapest,

Magyar nemzeti Galéria
Mindenki által ismert, hogy egy jó megfigyelőképességgel és

jó emberismerettel rendelkező személy a külső vonásokból –
az arc karakteréből, a testalkatból, a taglejtésből és természete-
7. 8.
sen a ruházatból – nemcsak az ember ízlését, hanem a legjel-
legzetesebb jellemvonásait is leolvashatja. De vajon mi ugyan-
azt gondoljuk magunkról, mint mások rólunk, és jól ismerjük
önmagunkat? „Önmagunkat sohasem ismerhetjük meg, sohasem
szemlélhetjük magunkat tárgyilagosan. Mások jobban ismernek
engemet, mint én magamat.” (Goethe)
. Mimikai játék párban. Játsszunk az arcunkkal! Szándékosan

9. 10. fejezzünk ki különböző érzelmeket és hangulatokat! utánoz-
zuk le egymás mimikáját és gesztusait! Mondjunk kifejezése-
ket a különböző mimikára, tekintetekre és gesztusokra, példá-
ul bamba, gőgös, kacér, fölényes, merengő stb.
. Jellemezd a rajzokon látott portrékat a következő tulajdon-
ságok alapján! Melyik arc rémült, szende, bánatos, gyanak-
vó, flegma, haragos, jókedvű, pajkos, meghökkent, elégedett,
unatkozó, elkeseredett?
. Tihanyi Lajos kifejező portrét festett saját magáról. Olvasd le
11. 12. a festményről, hogy mit fejez ki a testtartása és az arca!
62

Színek és karakterek
Már az ókorban is kutatták a színek és az emberek tempera-

mentuma közötti összefüggést. négyféle temperamentumot
különböztettek meg, melyekhez színeket is társítottak.
• Kék: a melankolikus, kedélybeteg, érzékeny ember színe.
• Piros: a gyorsan fellelkesülő, lobbanékony, magabiztos, mozgé-
kony ember színe.
• Sárga: a kedves, derűs, optimista ember színe, akire a gyors
kedélyváltozás is jellemző.
• Zöld: nyugodt, megbízható, kényelmes, nem szeret kapkodni,
sokszor lustának is mondható.
. A színek hangulati hatását a művészek is gyakran alkalmaz-

zák a portré festésekor. A mimikával kifejezett érzelmeket a Szántói Krisztián: Kavicsportré
színekkel is kihangsúlyozhatják. Mondj példákat arra, hogy
milyen színekkel lehetne kifejezni a következő tulajdonságo- . Fesd meg a kavicsember portré-
kat: bánatos, haragos, irigy, reménykedő, ártatlan, hűséges! ját! Gyűjts a portré kidolgozásához
. Társíts színeket a . oldalon lévő rajzokhoz! Olyan színeket egy nagyobb méretű, sima felületű,
válassz, melyek megerősítik a mimikával kifejezett hangulato- gömbölyded szélű vízmosta kavicsot!
kat! Egy portréhoz több színt is választhatsz. Fesd át a kavicsot a választott karaktert
. Fess kettős portrét Ilyen vagyok, és ilyen szeretnék lenni cím- hangsúlyozó színárnyalatokkal! Az ala-
mel! Az ellentétes tulajdonságokat színekkel és a karaktert pozás száradása után fesd meg a karak-
hangsúlyozó formákkal fejezd ki! tert kifejező mimikát!
63

A karikatúra
„A jó portréban mindig kell lennie valaminek a karikatúrából”.

(Ingres)
Az idézet nagyon találó, mert a karikatúra annak ellenére, hogy
nem követi a valóságos arányokat, részleteiben is eltér a látvány-
tól, összességében mégis hasonlít az ábrázolt személyre. A tré-
fa vagy a gúny kedvéért aránytalanul eltorzítja, felnagyítja,
kihangsúlyozza a legjellemzőbb külső tulajdonságokat,
a kevésbé szembetűnő vonásokat pedig leegyszerűsíti. Például
ha valakinek nagyobb a szája a megszokott arányoknál, akkor a
karikatúrán még nagyobbra kell rajzolni. A karikatúraportrék ál-
talában humoros kinézetűek.
. állapítsd meg, hogy a híres tudós, Charles Darwin mely

kutatásait hangsúlyozta a karikatúra rajzolója! Sorold fel, hogy
mely részletekben tért el a valóságtól, mitől vált a rajz karika-
túrává!
. Jellemezd a karikatúraportrékat! Milyen jellemvonásokra
következtetsz a látott mimika alapján? Rajzold le az egyiket,
és egészítsd ki a rajzot a feltételezett tulajdonságnak megfe-
Karikatúra Charles Darwinról (1871) lelő testrészletekkel!
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .

Karikatúraportrék
64

. Tanulmányozd a következő karikatúrákat! Fülöp György a különböző foglalkozások jellegzetességeit,

Kaján Tibor pedig a különböző emberi tulajdonságokat mutatta be a karikatúra eszközeivel. Folytasd a
sorozatot olyan portré megrajzolásával, melyen a mimika, a mozdulatok, a jellegzetes eszközök és a színek
utalnak az adott személy foglalkozására, vagy tulajdonságaira! Bátran alkalmazd a karikatúra humoros esz-
közeit, pl. az arcrészleteket helyettesítheted az adott foglalkozásra jellemző tárgyakkal!
. Gyűjtsetek közösen olyan szólásokat, melyekben fontos szerepet játszik a szem, az orr, a fül, a nyelv, a
száj vagy a fej! Folytassátok a következő felsorolást! Fülig ér a szája. Fenn hordja az orrát. Hegyezi a fülét. Ölni
tudna a szemével.
. Rajzold meg a közösen gyűjtött szólások közül az egyiket úgy, hogy szavak nélkül is érthető legyen a
szöveg tartalma! Előzetes feladatként állapítsátok meg, hogy mit fejeznek ki a lap alján látható portrék!
Ékszerész Kőműves Asztalos Szakács
A pedáns Félreértett takarékosság A gyanakvó Mindenbe beleüti az orrát Fülbemászó dallam
Különleges portrék. Diákmunkák. Szolnok, Fiumei Úti általános Iskola (tanár: Rab Beatrix)
65

Képzeletbeli portré
. Rajzolj olyan képzeletbeli portrét, amely nem a

látványból indul ki, de mégis megőrzi a portré jel-
legzetes tulajdonságait! Például helyettesítsd az
arcrészleteket geometrikus formákkal vagy min-
tákkal!
Balogh vivien: Portré. Filctollrajz (tanár: Papp Károly)
Szabó Sára: Portré. Filctollrajz
. Ragassz fel valamelyik arcrészlet helyére egy

képkivágást (ez lehet egy valódi portré részle-
te, de más forma is), majd folytasd a kép stílusá-
ban a portré megrajzolását! (A lap szélén látható
két portré úgy készült, hogy az orr helyére egy
mikroszkopikus metszetrajz részlete került, majd
mindkét portré rajzolása a kisebb-nagyobb sejtek
rajzolatát utánzó faktúrával folytatódott.)
. Rajzoljatok egy egyszerű vonalat a rajzlapra!
Cseréljétek el egymással, és rajzoljatok a vonal
kiegészítésével, továbbrajzolással egy fantázia-
portrét!
Kovács ágnes: Portré. Filctollrajz (tanár: Papp Károly)
66

Fantomkép
Mozaikképnek vagy fantomképnek nevezik a rendőrségen azt az arcképet, amelyet előre megrajzolt arc-
részletekből állítanak össze az ismeretlen tettest jellemző személyleírások alapján.
Készíts fantomképet a részletrajzok segítségével a következő személyleírás alapján!

Egy középkorú férfit köröznek, akinek kövér, körte alakú feje van. Göndör, barna haját bal oldalról fésüli
jobbra, tömött bajuszát felfelé pödörve viseli. Közel álló kerek szemek, bozontos, vastag szemöldök, nagy
krumpliorr, feltűnően nagy és elálló fülek, valamint lefelé görbülő nagy száj teszi jellegzetessé.
67

A sziluett (árnykép)
Az árnykép rajzolása nem újkori találmány. Egy görög regéből

ismerjük annak a lánynak a történetét, aki úgy őrizte meg sze-
relmese arcképét, hogy körülrajzolta az ifjú férfi árnyékát.
A 18. században sziluettnek neveztek minden profilból áb-
rázolt arcot. A fényképezés feltalálása előtt az árnyképes port-
ré volt a legolcsóbb és leggyorsabb módja az emberek képmá-
sának megőrzésére. (A sziluett xv. Lajos pénzügyminiszteréről,
Etienne de Silhouette-ről nyerte nevét. A feltételezések szerint
legendás takarékossága miatt nevezték el róla, hiszen az árny-
portré egyik jellegzetessége az olcsóság volt.)
Több művész is a sziluettportrék készítésére szakosodott. A vá-
sárokon hivatásos sziluettkép-készítők is dolgoztak. A társasági
összejöveteleken szórakozásként is megrajzolták egymás port-
réját az emberek. nem kellett hozzá rajztudás, a végeredmény
ugyanakkor látványos volt. Annak ellenére, hogy a sziluett nem
tartalmazott részleteket, a kontúrok mégis jól visszaadták a mo-
dell karakterét.
. Készíts osztálytársadról árnyportrét! Fontos, hogy a falhoz

A sziluettrajz készítése (1783) közel üljön, a profilja párhuzamos legyen a fallal, és a rajzolás
A sziluettrajz készítése igen egyszerű volt. A pro- időtartama alatt mozdulatlanul tartsa a fejét.
fil függőleges felületre vetett árnyékát körberaj- . Régen a sziluettportrékat díszes keretbe tették, és kifüg-
zolták, majd ezt a kontúrrajzot feketére festették. gesztették a szoba falára. vágj ki kartonból egy szögletes
Johann Caspar Lavater (1741–1801) konstruált elő- vagy ovális keretformát, és ragaszd mögé az elkészült port-
ször egy sziluettező-széket, amelyet egy sötét
rét! Díszítsd a keretet dekoratív mintákkal vagy fesd be szín-
szobába állítottak. A szék egyik oldalán vásznat
feszítettek ki, mögé gyertyát állítottak. Az ellen- árnyalatosan!
fényben a székben ülő személy árnyéka oly erő-
sen vetült a vászonra, hogy kontúrjait precízen
lehetett körberajzolni.
Árnyportré készítése
a) Ragassz a falra a fej mögé egy sziluettpapírt (egyik olda-
lán fehér, a másikon fekete) úgy, hogy a fehér oldala le-
gyen felül! Ha nincs ilyen papírod, akkor színes vagy fe-
kete kartont is használhatsz, de akkor az árnyképet fehér
ceruzával vagy krétával rajzold körbe!
b) Világítsd meg a profilnézetű arcot szemmagasságban ér-
kező erős fénnyel, pl. diavetítő fényével! (A ferdén érkező
fénysugár torz képet hoz létre.) A papírra vetülő árnyport-
ré körvonalait rajzold körbe!
c) Ha elkészült a rajz, vedd le a lapot a falról, és vágd körbe
a megrajzolt vonal mentén! Ezután ragaszd fel egy fehér
vagy színes kartonra!
d) Díszítsétek az osztályterem egyik falát! Készítsetek közös
kompozíciót a színes papírokból kivágott, vagy a színes pa-
pírokra felragasztott sziluettportrékból!
68

A látvány átírása
Készíthetünk portrét a látott forma, a valóságos mimika és a szí-

nek pontos, hiteles utánzásával. Ha nem ragaszkodunk a látott
részletekhez, akkor tetszés szerint átalakíthatjuk, azaz átírhatjuk
a formát. A valóság átírásának lehetőségei kimeríthetetlenek, az
eredmény az ötletességen és a kidolgozás minőségén múlik.
Ismerd meg a különleges portré készítésének néhány lehető-
ségét! Készíts érdekes portrégrafikát, festményt vagy kollázst*!
. Rajzold tele a rólad készült sziluettportrét olyan formákkal

és színekkel, amelyek a legjobban jellemzik az egyéniségedet
(hobbi, kedvenc tevékenység)!
. Rajzolj a sziluettportrédhoz különleges hajformát!
. Ragassz a portré felületére újságból kivágott képeket, majd
vágd körül a portrérajzot! Tervezz pozitív-negatív felületet a
portré és a háttér mintáinak megcserélésével!
. Fénymásold le halvány tónusban a saját portrédat ábrázoló
fényképet! Dolgozd ki a valóságtól eltérő színekkel és minták-
kal! Rajzolj a felületére a formából kiinduló mintákat, a kidol-
gozáshoz pedig használj élénk színeket!
. Tervezz különleges portrégrafikával díszített nyári pólót!
Alkalmazz figyelemfelkeltő formát és élénk színeket!
69

Árnyfigurák
Az árnyjáték eredete több ezer évre nyúlik vissza. Kínában már

a Kr. e. 2000 körüli időszakban is készítettek a mozgatható árny-
játékokhoz figurákat. A bábokat a hozzájuk erősített pálcikák
segítségével mozgatták. Később a Távol-Kelet más országai-
ban népszerű lett az árnyjáték. Pl. a jávai wayang játék lényege
a fekete árnyképekben rejtőző gonosz szellemek legyőzése. Az
előadás mindig a jók győzelmével fejeződik be.
A 18. században Európában is kedveltek voltak az árnyképe-
ket játszó színházak. A színpad és a nézőtér közé fehér vásznat
feszítettek ki a függönyök helyére. A színpadon gyertyák vilá-
gítottak, a színészek pedig a függöny mögött játszották a jele-
neteket. Ügyelniük kellett arra, hogy csak profilnézetben mo-
zogjanak. A nézők a színészek árnyképét látták megjelenni a
függönyön. Ha közelítettek a fényforráshoz, akkor óriássá nőtt,
ha távolodtak, akkor csökkent az árnyékuk mérete.
Készítsétek el közösen egy irodalomórán tanult történet sze-

replőinek sziluettrajzait különböző színárnyalatú papírokból!
Osszátok fel egymás között a szerepeket, és a méreteket is előre
Wayang (vajang): jávai árnyjátékfigura
beszéljétek meg! vágjátok körül a kész figurákat, majd ragasszá-
tok fel egy nagy lapra, a tervezett kompozíciónak megfelelően!
Kompozíció sziluettekből
70

1812 1830 1864 1874 1882 1905 1911 1912
Sziluett és a divat
A divattervezői munka nélkülözhetetlen része a

divattervek rajzolása. Ezen keresztül álmodja meg
a tervező az új stílust, az új ruhaszabásokat (fazo-
nokat), a színeket, a mintákat és az anyagok minő-
ségét. Figyelembe veszi az aktuális szín- és forma-
trendeket (divatirányzatokat) is saját kollekciójának
megtervezésekor. A tervezők gyakran alkalmaznak
saját stílusukra jellemző sémafigurákat. Ezek egysze-
rű sziluettrajzok, vagy néhány vonalból álló krokik.*
Az öltözékeket általában karcsú, valószerűtlenül nyúj-
tott figurákon mutatják be.
A stylist (sztájliszt) a stílus kialakításával foglalkozó
szakember. Tanácsokat ad a személyiséghez illő öl-
tözékek viseléséhez. Ügyel arra, hogy minden részlet
összhangban legyen egymással.
. Gyűjtsetek különböző stílusú divatrajzokat régi

korokból és napjainkból! állapítsátok meg a divat-
rajzok közös jellegzetességeit!
. Beszéljétek meg, hogy általában miért karcsú és
magas nők mutatják be a ruhákat a divatbemuta-
tók kifutóin!
. Melyek az aktuális divatirányzat jellemzői a kor- németh Zsófia Alíz: Divattervek. Újságpapírból
osztályotok öltözködésében? Rajzold rá egy saját tervezett kollázs
tervezésű sziluettfigurára a legdivatosabbnak tar-
tott öltözéket!
71

Farsangi álarcok
Papírmasé* álarc készítése

Anyagszükséglet: vékony újságpapír, agyagportré vagy
műanyag álarc, tapétaragasztó, festék, kalapgumi.
a) Tépd csíkokra az újságpapírt, majd a csíkokat is kisebb
darabokra!
b) Áztasd be a tapétaragasztót vízbe, majd hígítsd fel ken-
hető sűrűségűre!
c) Formázd meg agyagból vagy gyurmából a portrét!
Olyan méretűre tervezd, hogy illeszkedjen az arcodhoz!
Sablonként használhatsz készen kapható műanyag álar-
cot is. Ha agyagsablont használsz, akkor száradás után
kend be olajjal!
Álarcosok a velencei karneválon
Velence városa nemcsak az épületeiről, lagunáiról és a gondo-

lákról híres, hanem a Szent Márk-téren és a tér közelében lévő
d) Kezdődhet a papírcsíkok formára rétegezése! A ragasz- utcákon megrendezett farsangi karneválról is. A rendezvé-
tóval bekent csíkokat úgy rétegezd az agyagformá-
ra vagy a műanyag álarc belsejébe, hogy átfedjék egy-
nyek olyan híresek voltak, hogy már a 18. században elnyerte
mást! Legalább öt réteget rakj egymásra, de az egyes a karneválok városa címet. A jelmezes, álarcos mulatságok
rétegeket hagyd mindig megszáradni! a karnevál utolsó napján, húshagyókedden érnek véget. Ekkor
e) Nagyobb orrot vagy fület úgy alakíthatsz ki, hogy a kí- elbúcsúznak a Karnevál Hercegétől, majd a herceget jelképező
vánt méretű formát újságpapírból összegyűröd, majd szalmabábut egy máglyán elégetik. Ez a szertartás a tél búcsúz-
ragasztós újságpapírcsíkokkal befeded. tatását jelképezi. A karneválon viselt különböző típusú maszkok
f) A megszáradt, kész álarcokat fesd be temperával az áb-
rázolni kívánt érzelemnek és mimikának megfelelően!
és a színes jelmezek szinte velence jelképévé váltak. A karnevá-
Ha megszáradt a festék, lakkal is befújhatod. li forgatag résztvevői gyakran láthatnak ellentétes érzelmeket
g) Fűzz az álarcba kalapgumit, hogy a fejedre tudd tenni! vagy dolgokat (pl. nap-Hold) megjelenítő maszkokat is.
72

Síkból kiemelkedő álarc

Készítsetek közös kompozíciót a papír síkjából kiemelke-
dő álarcokból! Ajánlott témák: pl. a választott évszakra jel-
lemző formákkal díszített álarc, ellentétes tulajdonságokat
bemutató álarc, a vizet jelképező álarc a víz alatt élő növé-
nyekkel és állatokkal, a fa megszemélyesítése, busó-, bo-
hóc-, boszorkány-, állatfejek stb.
Anyagok és eszközök: A/4-es méretű famentes rajzlap,
grafitceruza, filctoll, színes ceruza, olló, folyékony ragasz-
tó/ragasztóstift.
a) Hajtsd félbe függőlegesen az A/4-es méretű famentes
rajzlapot! Rajzolj rá egy szimmetrikus arcot!
b) Színezd ki az arcot a választott témának megfelelő szí-

nekkel!
c) Vágd ki az arc színessel megjelölt felső és alsó kontúrjait

és a középvonalnak az arcig tartó szakaszait!
d) Húzd egymásra és ragaszd össze a középvonal bevágott
éleit! Ettől a álarc ki fog emelkedni a síkból!
Diákmunkák (tanár: vértesaljai Mária)
73

Síkból a térbe
A papír hajtogatása – leporello
. Rajzold le a félbehajtott papír tégla- . Készíts rajzsorozatot síklapok egymáshoz kapcsolódásáról!

lapok különböző térbeli elmozdulását! Halvány vonalakkal vázolj, és a takart éleket is mindig rajzold
Figyeld meg, hogyan változik meg a meg! ne csak a részletekre, hanem az egymáshoz viszonyított
lapok látszati szélessége és az élek irá- helyzetekre is figyelj a helyes térbeliség kifejezése érdekében!
nya az elforgatáskor! . Díszítsd a leporelló felületét különböző színárnyalatokkal
vagy formakövető vonalakkal!
74

. Hajtogasd meg az ábrasor alapján a kétkéményes papírha-

jót egy négyzetlapból! A meghajtott éleket mindig jól élezd le!
Elemezzétek a kész papírhajó arányait! Melyek a szimmetrikus
forma jellegzetességei elölnézetből? Milyen a forma töme-
ge: hogyan aránylik a magasság a szélességhez? Milyen a
részletek egymáshoz viszonyított aránya szembőlnézetből?
Hogyan változik a részletek egymáshoz viszonyított látszati
aránya a forma elforgatásakor?
Origami papírhajó
a) b) c)
A kétkéményes hajó elölnézeti képe
d) e) f)
g) h) i)
. Készíts tanulmányrajzokat a papírhajóról!

a) Halvány vonalakkal vázold fel a forma tömegét! Segédvo-
nalakkal jelöld az élek és a csúcsok egymáshoz viszonyított
helyzetét! A nem látható éleket is rajzold meg, mert így az
azonos pontból induló élek valóban a megfelelő pontokhoz
érkeznek meg!
b) Erősítsd ki a látható éleket!
c) Tónusozd a formát! Az ön- és vetett árnyékok kidolgozása-
kor legalább négy tónusfokozatot használj! A legvilágosabb
részleteket hagyd fehéren!
. Tervezz a kétkéményes papírhajó oldalnézeti rajzából kiin-
duló színkompozíciót! Alkalmazd a formaismétlést, a felület
mintázását vagy a tükrözést! A forma és a háttér kidolgozá-
sakor használd a hideg-meleg, vagy a tarka és a semleges
színek kontrasztját! A kész munkákból állítsatok össze közös
kompozíciót!
Tanulmányrajzok a kétkéményes papírhajóról
75

A papír gyűrése
. Gyűrj össze egy A/-es rajzlapot vagy írólapot! Figyeld meg

a létrejött vonalhálózatot és a tónusokat! Készíts a látványból
kiinduló rajzsorozatot grafitceruzával és filctollal!
. Helyezz írólapot egy pohár nyílására! nyomkodd körbe a

peremen a papírt! Fújd le festékkel a gyűrt részeket, majd
óvatosan emeld le a papírt a nyílásról! Ismételd meg különbö-
ző átmérőjű formákkal és színekkel mindaddig, amíg úgy talá-
lod, hogy kész a véletlenszerűségre épülő festmény! A kisimí-
tott lapon olyan hatást tapasztalhatsz, mintha domború és
homorú felületek váltakoznának egymással.
. nézd meg Pauer Gyula alkotásait az interneten! Milyen
hasonlóságokat fedezel fel a festékfújással készült festménye-
id és a művész munkái között? Keresd meg az alkotói stílus
nevét és jellemzőit!
Kotráncz Lili: Fénymásolatból formák. Filctoll

(tanár: Horváth Katalin)
. Kísérletezz különböző vastagságú

papírok fénymásolatával! Gyűrj össze
kisebb-nagyobb, vékonyabb és vasta-
gabb papírokat, és készíts róluk külön-
böző variációban másolatokat! A fény-
másolat ne legyen sötét, hogy szépen
lehessen hozzárajzolni a formához.
Rajzold rá a véletlenszerűen létrejött
vonalakra és foltokra a képzeletedben
megjelent formákat!
76

Variációk a textil gyűrődésére . Gyűrj össze vagy köss csomóra

Dürer tizenhárom éves korában egy textildarabot! Készíts a látvány-
rajzolt önarcképe (1484) ról a valóságot pontosan bemutató
Ezüstvesszőrajz (a rajz krétával tanulmányrajzot! Különböző tónusfo-
alapozott papírra, ezüstvégű kozatokkal és lágy tónusátmenetekkel
fémeszközzel készült, egyfor-
ma erősségű vonalakból áll.
érzékeltesd a textil kidomborodó és
Az árnyékokat a vonalak sűrí- bemélyedő részeit!
tése érzékelteti.) . Tervezz egy gyűrt textil fénymásola-
Dürer már gyermekkorában is tának továbbgondolásával, átszínezé-
bravúrosan alkalmazta a tér- sével színkompozíciót!
beliség érzékeltetésére
a sötét-világos tónusokat és
a formakövető vonalakat.
Festményein és grafikáin
később is gyakran láthatjuk
a tökéletesen kidolgozott dra-
périákat
Ipach Fruzsina: Tanulmányrajz egy csomóra kötött

drapériáról (2010), grafitceruza
Variációk a
textil fény-
másolatának
grafikai
kiegészítésé-
re, filctoll
77

Ábrázolási rendszerek
Iránypont
A perspektíva
Horizontvonal Irányvonal
A körülöttünk lévő formákat többféle módon ábrázolhatjuk.

A látvány tökéletes visszaadására törekvő, a valóság illúzióját
keltő ábrázolást perspektivikus* (távlati) ábrázolásnak nevez-
zük. A tér valósághű ábrázolásának szabályait a reneszánsz kor
művészei alkották meg a 15. század elején.
A vonalperspektíva
A reneszánsz festészet legnagyobb újítása a vonalperspektíva
alkalmazása volt. A perspektivikus szerkesztés segítségével a
valóságos térmélység illúzióját keltették a kép sík felületén.
Az alapsíkkal párhuzamos egyenesek a szemlélőtől távo-
lodó irányban összetartónak látszódnak. Ha ezeket az egye-
neseket meghosszabbítjuk, akkor az egy irányba tartó párhu-
zamosok egy pontban (iránypontban) találkoznak. Ez a pont
horizontvonal mindig a néző szemmagasságában, a horizontsíkon találha-
tó. A horizontsík alatti síkokra rálátunk, a horizontsík feletti sí-
kok pedig alálátásban láthatók. A távolabbi formák kisebb-
nek látszódnak, és a távolodás arányában egyre magasabbra
kerülnek az ábrázolás felületén.
A levegőperspektíva
A távolodás irányában a meleg színeket a levegőtömeg hide-
gebb, kékes színárnyalatúra és fátyolosabbra változtatja. A hori-
zonthoz* közeledve a színek egyre halványabbnak látszódnak.
A színperspektíva
A természetben a meleg színű formák közelebbinek, a hideg
színűek pedig távolabbinak látszódnak.
Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet (1486), fatábla, Egy táj formáinak és színeinek perspektivikus képe, fotó
207 × 147 cm, London, national Gallery
78

A kocka látszati képe
. Rajzold le a kockát különböző nézőpontokból* más-más

elfordulási helyzetben! Figyeld meg a látszati kép változásai-
nak szabályait!
. Egy kocka palástját különböző szabásrajz* alapján is elké-
szíthetjük. válassz az itt látható megoldások közül!
Rajzold fel egy A/-as famentes rajzlapra a  cm élű kocka
palástját! A pontos szerkesztés után vágd ki, hajtogasd meg
az élek mentén és ragaszd össze!
A kockarajz ellenőrzése
• Milyen a befoglaló forma alakja, a sarkok egymáshoz viszo-
nyított helyzete?
• Milyen szöget zárnak be a vízszintessel a távolodó élek?
Szabály: minél nagyobb ez a szög, annál kevesebbet látunk a
távolodó élek által alkotott lapból.
• A vízszintes helyzetű, egymással párhuzamos élek a távolodó
irányban összetartónak látszódnak.
• Milyen a kockák egymáshoz viszonyított helyzete (távolság, . válaszd ki, hogy melyik kockát kap-
közelebb-távolabb, lejjebb-feljebb)? nád, ha a kocka mintákkal megjelölt
• Milyen tónusok fejezik ki a kocka térbeliségét és a megvilágí- szabásrajzát kivágnád és összeragasz-
tás irányát? A látványnak megfelelő legvilágosabb és legsöté- tanád!
tebb tónusok helye és a tónusfokozatok megfigyelése.
A kocka térbeliségének kifejezése tónusokkal
79

Vetületi ábrázolás* (síkábrázolás)
A 18–19. század fordulóján a francia matematikus, Gaspard Monge (monzs) hozta létre a derékszögű vetí-
tési rendszert. Lényege, hogy a képsíkra helyezett tárgy jellegzetes nézetei (felülnézet, elölnézet,
képsík
oldal nézet) a képsíkra merőleges vetítősugarak segít3. sé
3. képsík
képgével a képsíkra vetítődnek. A létrejött képet vetü-
sík
psík
letnek ne
2. képsík
3. képsík
vez zük. A de rék
3. képsík
szö gű vetítés
2. ké előnye, hogy a for3mát . kép mérethűen,
s
3. ké tehát tor zulás és rövidülés nélkül
psík
2. képsík sík p sík ík
ábrázolja, ezért a műszaki életben használatos. 2. k é p
2. k é
. Készítsd el a képsíkrendszert, majd próbáld ki, hogyan jön létre a kocka vetületi képe!
3. ké
3. képsík psík
2. képsík k
psíkképsí
3. ké
3. képsík sík
psík k ép 2. sík
3. ké
psík
2. ké 2. kép
. képsík 1.
sík p sík
p é
1. képsík 1. képsík ké .k
1. 1
ík psík
ík é ps 1. ké
1. képsík ps .k
k ké 1
1.
a) Hajts félbe mindkét irányban egy b) A jobb alsó negyedet hajtsd az 1. c) Helyezd el rajta a korábban már leraj-
A/3-as rajzlapot! Számozd meg a képsík alá! Ez zel kész az egymással zolt papírkockát (éle kb. 9-10 cm
képsíknegyedeket! derékszöget bezáró két függőleges legyen) úgy, hogy lapjai párhuzamo-
1. A felülnézet helye és egy vízszintes síkból álló képsík- sak legyenek a 2. és 3. képsíkkal!
2. Az elölnézet helye rendszer.
3. Az oldalnézet helye
3. k
éps
3. k sík 3. k
2. kép
psík éps ík éps
sík
ík
3. k
2.3k.ép ík
kép
sík 3. k 3. k
éps sík A nézés képsík éps sík 3. k 3.
2. kép 2. kép 2.
sík éps ík sík
2. kép
éps
ík ík iránya 2. kép
sík 2. kép ík
ík
ps
ík
ké
ps
ík
ké
1.
ps
1.
ké
1.
s ík
ép
ík
ík
ps
ps
k
ík
ké
ké
1.
ps
3. k
ép
ík
ké
1.
1.
3. A nézés iránya
ps
k
1.
éps
ké
1.
3. k sík képsík
1.
sík 3. kép ík 2. kép

ík 3
2. kép A nézés irányapsík
é . képs sík . képsík
sík 2
2. kép
sík 2. kép
d) Az elölnézeti kép megrajzolása. e) A felülnézeti kép megrajzolása. f) Az oldalnézeti kép megrajzolása.
A 2. képsíkkal szemben állva indíts Indíts felülről merőleges vetítőegye- nézz szembe a 3. képsíkkal, tehát
merőleges vetítőegyeneseket a képsík- neseket! A sarokpontokon áthaladó legyen a képsík a homloksíkkal párhu-
ra (illessz egy ceruzát a kocka éleihez)! vetítőegyenesek a függőleges éle- zamos! Az előző nézetekhez hason-
A jellegzetes pontokon áthaladó vetí- ken végighaladva a vízszintes képsí- lóan merőleges vetítőegyenesekkel
tőegyenesek (vetítősugarak) a 2. képsí- kon kitűzik a sarokpontok képét. készítsd el az oldalnézeti képet!
kon kitűzik a sarokpontok képét. A döféspontokat összekötve meg-
ík
ík
ps
ps
ík
ík
ké
ké
ps
ps
A döféspontokat összekötve megka- kapod a kocka felülnézeti képét.

ík
ké
1.
ké
1.
ps
1.
1.
2. 3.
ké
1.
pod a kocka elölnézeti képét.

Elölnézet Oldalnézet
g) vedd le a kockát az 1. képsíkról, majd forgasd ki a képsíkrendszert! Figyeld

meg az alábbi szabályokat a kocka vetületi képének megszerkesztése előtt!
• A felülnézet és az elölnézet egymás alá esik.
• Az elölnézet és az oldalnézet egy magasságban van.
• A felülnézetről a tárgy szélessége és mélysége olvasható le. Felülnézet
• Az elölnézetről a tárgy szélessége és magassága olvasható le.
• Az oldalnézetről a tárgy mélysége és magassága olvasható le. 1.
80

. Szerkeszd meg a kocka vetületi képét az a), b), c) ábrák és a leírás segítségével!
Felülnézet
a) A felülnézet rajza. Rajzold meg a víz- b) Az elölnézet rajza. Rajzold meg a c) Az oldalnézet rajza. A felülnézeti képről
szintes tengelyt, majd a vele derék- vetítőegyeneseket a vízszintes ten- indított vízszintes irányú vetítőegyene-
szöget bezáró függőleges tengelyt! gelyig, majd a kapott pontokból sek metszik a függőleges tengelyt. For-
Rajzold meg az 1. képsíkra a kocka húzott függőlegesekre mérd rá a gasd át ezeket a metszéspontokat kör-
felülnézeti képét! Az élei párhuzamo- kocka magasságát! zővel a vízszintes tengelyre! A vízszintes
sak legyenek a tengelyekkel! tengelyen kapott pontokból húzott
függőlegesekre vetítsd át az elölnézeti
képből a magasságot! Húzd ki erősebb
vonalakkal a kocka nézeti képeit!
Talajsíkról felemelt csonkolt* kocka vetületi képe
. Szerkeszd meg a rajzon látott csonkolt kocka szabásrajzát, majd készítsd el a makettjét* is!
. vázold fel, hogy milyen lenne a vetületi képe, ha °-kal elfordítanád ugyanezt a csonkolt kockát!
x 2, 3
Ol
dal
néz
et (
3. k
x 2, 3
ézet éps
Elöln psík) ík)
é
(2. k
x 1, 2 x 1, 3
x 1, 2 Felülnézet
x 1, 3
A képsíkrendszer tengelyeit az általuk
elválasztott képsíkok számaival jelöljük
k)
. képsí
ézet (1
Felüln
81

Axonometrikus ábrázolás*
Az axonometrikus (tengelyméretes) ábrázolás célja, hogy a formákról mérethelyes, torzulás nélküli

képet adjon úgy, hogy egyúttal a térmélységet is érzékelteti. Főleg a műszaki életben használják (pl.: épü-
letek, szerszámok rajzai). Axonometrikus képet a képsíkra merőleges vagy a képsíkra ferde vetítősugarak-
kal hozhatunk létre.
Az axonometrikus kép abban különbözik a látszati képtől, hogy a valóságban párhuzamos élek a rajzon
is párhuzamosak maradnak, és nem torzulnak a méretek sem.
1. Egyméretű (izometrikus) axonometria
A vetületi kép a képsíkra merőleges vetítéssel jön létre.

Mérethelyes ábrázolás, mert a forma szélességben, magasság-
ban és mélységben is megtartja eredeti méretarányait. Szim-
metrikus képet ad, és a tárgyakat erős rálátásban mutatja. A ten-
gelyek 120°-os szöget zárnak be egymással.
Az egyméretű axonometrikus kocka szerkesztésének lépései:

z
victor vasarely festményének befoglaló formája

x y
az egyméretű axonometrikus kocka
a) Rajzolj egy kört, b) Szerkeszd meg hal- c) Szerkeszd meg a koc-

majd a kör felső vány vonalakkal a ka éleit a tengelyekkel
pontjából indulva páronként 120°-os párhuzamos vonalak-
mérd a kerületére szöget bezáró x, y és z kal! vastagítsd meg a
a körsugarat! tengelyeket! kocka látható éleit!
2. Kétméretű (dimetrikus) axonometria

Egyméretű axonometrikus kocka rálátásban és
alálátásban Kavalieri-axonometria: a vetületi kép ferdeszögű vetítéssel
keletkezik. Egyszerű szerkesztése miatt a legelterjedtebb téráb-
rázolási módszer.
z z
magasság
45˚ y
szélesség y
ég
s
ély
x
m
A vízszintes y tengelyre a forma szélességét, a 45°-os irányú

M. C. Escher: Kocka mágikus szalagokkal (1957),
x tengelyre a forma mélységi méretének a felét, a függőleges
kőnyomat, 31 × 31 cm z tengelyre pedig a magasságát kell rámérni.
82

1:1 Rajzolás, festés, mintázás
45°
Szerkessz egy  cm élű kétméretű axonomet O
rikus koc
1 : 1 kát, majd a vízszintes és függőleges felezősíkokat!
y
Anyagok és eszközök: egy egyenes és egy1 : 2derékszögvonalzó, körző, HB-s ceruza.

Halvány vonalakkal rajzolj, és csak a kész
x
rajzon erősítsd meg a látható éleket! Fontos a pontos mérés és a
párhuzamosság megtartása a szerkesztés minden lépésekor.
z
z
z
1:1
45° y
O y
y
1:1
1:2
x
x
x
a) Szerkeszd meg az egymással derék- b) A rajzolást két vonalzóval, párhuza- c) A szerkesztés során a kocka sarok-
szögetz
bezáró y és z tengelyeket. Szer- mos csúsztatással folytasd! Szer- pontjait ne méréssel, hanem a víz-
keszd meg szögfelezéssel a 45°-os keszd meg a kimért pontokból a szintes, a függőleges és a 45°-os irá-
irányt, majd rajzold meg az O-ból (ori- tengelyekkel párhuzamos vízszintes, nyú élek egymással metsződésével
gó) indított x tengelyt! Mérd rá a z és függőleges és 45°-os irányú éleket! hozd létre!
az y tengelyre a kocka magasságát és A szerkesztés lépéseit figyeld meg a A szerkesztés végén húzd ki vasta-
szélességét, az x tengelyre pedig a rajzokon! gon a kocka látható éleit!
kocka mélységi méretének felét!
y
Vízszintes felezősík szerkesztése
a) A négyzet középpontjának megszerkesztése

átlóval.
b) vízszintes egyenes rajzolása a középponton
keresztül párhuzamos csúsztatással.
Függőleges felezősíkok szerkesztése
a) A függőleges felezősíkok szerkesztése hasonló a víz-

szintes felezősík szerkesztéséhez. A fedőlap közép-
pontjának megszerkesztése után párhuzamos
csúsztatásokkal készül el a felezősíkok négy éle.
b) A vízszintes és a két függőleges felezősík megszer-
kesztése után húzd ki vastagon az éleket a lát-
c) A 45°-ban távolodó élek rajza. ványnak megfelelően, majd tónusozd vagy szí-
d) A hátsó lap felező vízszintesének megszerkesz- nezd ki! vigyázz, hogy a takart részek élei halvá-
tése párhuzamos csúsztatással. nyak maradjanak!
83

A kocka csonkolása. Felezés, negyedelés

Szerkeszd meg önállóan a négy csonkolt kocka közül az egyiket!
A szerkesztés menetét olvasd le a rajzokról!
. a) b) c)
. a) b) c)
. a) b) c)
. a) b) c)
84

A kocka csonkolása. Harmadolás
Hogyan oszthatunk egy szabályos négyszöget három egyforma sávra? Az a), b), c) ábrasor ismeretében
szerkeszd meg a négyszög harmadolását, majd a lapon lévő csonkolt kockák közül az egyiket!
1
3
1
3
1
3
a) Szerkeszd meg az átlókat! b) Rajzold meg a két félrész c) A hosszabb és a rövidebb átló
A négyzet középpontján átlóit! A hosszabb és a rövi- metszéspontján keresz tül rajzolt
keresz tül húzd meg a felező debb átló (a négyzet és a tég- függőleges vagy vízszintes egye-
függőlegest! lalap átlója) metszi egymást. nes a négyszög egyharmadán
halad át.
. a) b) c)
. a) b) c)
. a) b) c)
85

Rekonstrukciós feladatok
. Rajzold meg a kétméretű axonometriában megszerkesztett csonkolt kockák hiányzó vetületi képeit!
a) b)
. A hat forma elölnézeti képe azonos. Szerkeszd meg az egyik forma vetületi rajzát! A kész rajzokat adjá-
tok át egymásnak, és ellenőrizzétek le a felülnézet és az oldalnézet helyes megszerkesztését! Javítsátok ki
a hibákat!
? a) b)
c) d) e) f)
86

. válassz az egyméretű axonometriában készült csonkolt kockák közül egyet! Szerkeszd meg a formát,
majd a vetületi képét is!
a) b) c)
d) e) f)
. Csoportmunka.
Alkossatok három csoportot az osztályban! Mindegyik csoport  papírkockából vagy  fakockából építse
meg az alábbi kétméretű axonometrikus és vetületi képek alapján a forma tömegét! (nem mindegyikhez
kell az összeset felhasználni!) Ezután szerkessze meg mindenki önállóan az összeépített forma két- vagy
egyméretű axonometrikus képét!
a) b) c)
87

Lehetetlen tárgyak – képtelen alakzatok
Mit nevezünk lehetetlen tárgynak, illetve képtelen alakzatnak?

Olyan kétdimenziós ábrázolást, amely egy tárgy vagy térbe-
li helyzet valószerű, háromdimenziós hatását kelti, de a való-
ságban mégsem lehetne megvalósítani. Az ábrázolás során
ugyanis a részletek valószerűtlenül, nem a valóságos lát-
ványnak megfelelően illeszkednek egymáshoz. Ha egy
adott forma egyik részlete takarja a másikat, akkor természe-
tesnek vesszük, hogy az előbbi közelebb van hozzánk, mint az
Lehetetlen helyzet eltakart. Ha ezt mégis megfordítva ábrázoljuk úgy, hogy a távo-
labb lévő takarja a közelebbit, akkor lehetetlen helyzetet terem-
tünk. Lehetetlen helyzeteket többféle módon is létrehozhatunk
rajzban, pl. figyelmen kívül hagyhatjuk a valóságos takarásokat,
összekeverhetjük a nézeteket, megcserélhetjük az előtérben és
a háttérben lévő részleteket.
A lehetetlen formák és terek ábrázolása – azaz az optikai
illúzió – több művész munkásságára is jellemző. Pl. M. C. Escher
(eser), Oscar Reutersvärd (rajterszferd), Orosz István, F. Farkas Ta-
más is többnyire olyan képeket alkottak, melyeken lehetetlen
helyzeteket látunk. Megfigyelhetjük, hogy a különböző részle-
tek úgy illeszkednek egymáshoz, ahogyan egy valóságos for-
mán vagy építményen elképzelhetetlen lenne.
Necker-kocka
Élvázával ábrázolt, axonometrikus szerkesztéssel
készült kocka, melynek kétértelműsége abból
következik, hogy a takart élei is látszódnak. Emiatt
nem tudjuk eldönteni, hogy mely élek és mely
lapok vannak a nézőhöz közelebb, és melyek
távolabb. A látvány akkor válhat valóságossá, ha
kierősítjük egy választott nézetnek megfelelően
a látható éleket, a nem látható élek pedig halvá-
nyak maradnak.
M. C. Escher: Belvedere (1958), litográfia, 46 × 29,5 cm . vázold fel, hányféle helyzetben lehetne kierősíteni a necker-
A lehetetlen tér jellegzetes példája M. C. Escher Belvedere cí-
kocka éleit úgy, hogy a rajzok valóságos térhatást keltsenek!
mű grafikája. A kép szerkesztési elvét a Necker-kocka, és az
abból kifejlesztett Escher-kocka adta. Az előtér bal oldalán
egy papírlap hever, melyen egy kocka rajza látható. Két kör
jelöli azokat a részleteket, ahol az élek keresztezik egymást.
Melyik vonal van elöl, és melyik hátul? A háromdimenziós vi-
lágban lehetetlen egy időben elöl és hátul is lenni, de a kétdi-
menziós rajzon minden lehetséges. A padon ülő fiú egy ilyen
valószerűtlen kockát tart a kezében, és elgondolkodva nézi az
élek furcsa találkozását. Talán azt sem veszi észre, hogy a háta
mögött lévő Belvedere épülete ugyanilyen furcsaságokat tar-
togat majd számára, ha megfordul és felmegy a lépcsőn.
. Keresd meg a Belvedere című grafi-

kán azokat a részleteket, amelyek egy Escher-kocka vagy hasáb
valóságos térben nem jöhetnének lét- Olyan alakzat, mely egy vagy több lehetetlen metszést tartalmaz, a sarkok-
re! Hol alkalmazta Escher az előtér és a nál pedig valószerűtlenül találkoznak a térbeli élek. A kocka élét nem vona-
lak, hanem négyzet alapú hasábok alkotják. Ennek a szerkesztési elvnek a
háttér formáinak megcserélését? felhasználásával készültek a Belvedere című kép lehetetlen oszlopai.
88

Szerkesztett képek – illúzió a művészetben
A lehetetlen alakzatoknak többféle változata is ismert.

Legjellegzetesebb ezek közül a lehetetlen háromszög, a
lehetetlen kocka és a folytonosan csak felfelé haladó, de köz-
ben önmagába visszatérő végtelen lépcső.
. Magyarázd el, hogy mi a képtelenség a Schröder-lépcsőt

ábrázoló ábrán!
. Beszéljétek meg, hogy milyen valószerűtlen helyzeteket
fedeztek fel az a)–d) rajzokon! Indokoljátok meg, miért nem
lehetne a valóságban előállítani ezeket a formákat!
Schröder-lépcső (1858)
a) b) c) d)
. Szerkeszd meg a jobb oldalon látható Lehetetlen formák
közül az egyiket, majd készítsd el a színtervét! Fesd ki a lapo-
kat színárnyalatosra, és tervezz a forma mögé hátteret is!
. Tervezz egyméretű axonometrikus kocka szerkesztéséből
kiinduló lehetetlen alakzatot! Az alapforma megszerkesztése
után az éleket úgy erősítsd ki, hogy olyan formát kapj, amit a
valóságos térben nem lehetne összeépíteni!
Lehetetlen formák
F. Farkas Tamás: Lehetetlen forma

A hatszögletű alapot egy axonometrikus szer-
kesz téssel készült rajzolat tölti ki. Az önmagába
visszatérő pálya a síkon a térbeliség látszatát kel-
ti. A részletek úgy bújnak egymás elé vagy
mögé, ahogyan a valóságban nem történhetne
meg, ezáltal egy paradox (lehetetlen) helyzet
jön létre
89

Többértelmű ábrák
Többértelművé válik az olyan ábrázolás, melyben a forma tér-

beli hatása több irányból is értelmezhető. Például a néző
nem mindig tudja egyértelműen eldönteni, hogy ugyanazon
a képen egy adott alakzat a kép síkjához képest közeledőnek
vagy távolodónak látszódik. Az sem mindig egyértelmű, hogy
a szemmagasság felett vagy alatt helyezkedik el. Szívesen alkal-
mazta a kétértelmű térbeli helyzeteket Victor Vasarely (viktor
vázáreli) is. Geometrikus kompozícióiban a vonalak és a színek
játékával megtévesztette az emberi szemet. Az egyszerre előre-
és hátralépőnek ható axonometrikus formák és a színárnyalatok
segítségével háromdimenziós tér illúzióját keltette a sík felüle-
ten. Az ilyen optikai játékokat alkalmazó, illúzióra épített stílus-
irányzat neve: op-art.
Egyméretű axonometria
. Milyen formákból áll szerinted victor vasarely köztéri szob-
ra? Két nagyobb kockából, amelyek előtt egy-egy kisebb koc-
ka lebeg, vagy két nagyobb kockából, amelyekből kivágtak
. Számold meg, hány kockát látsz az egy-egy kisebb kocka méretű területet?
Egyméretű axonometria című rajzon! . Tervezz kétértelműségre épülő színkompozíciót az egy-
ugyanennyit látsz, ha fordítasz az ábrán vagy kétméretű axonometrikus szerkesztéssel készült kockák
és újra megszámolod? Mi lehet az elté- ritmikus ismétlődésével, méretváltással, tónuskontrasztokkal
rés oka? vagy kiegészítő színek alkalmazásával!
Gyarmati Edina: Egyméretű axonometrikus kockákból szerkesz- victor vasarely: Köztéri szobor a Tridim Q című festmény alapján
tett színkompozíció (vasarely festménye alapján, 2009), Zrínyi (1977), Pécs
Gimnázium, Miskolc (tanár: Pollner Erika)
90

Szerkesztett betűk
. Rajzold meg a monogramodat vagy a kereszt-

nevedet egy- vagy kétméretű axonometrikus koc-
kák vagy hasábok csonkolásával alkotott betűkből!
a) Szerkeszd meg a tervezett méretben a kockákat
vagy a hasábokat!
b) Rajzold fel a formák elölnézeti lapjaira a betűk
rajzolatát!
c) Szerkeszd meg a betűk mélységét!
d) Színezd ki a betűk felületét és a hátteret is! Ter-
vezz különleges kompozíciót a minták és a szín-
árnyalatok tudatos alkalmazásával!
Kétértelmű ábrák
Színkompozíció szerkesztett betűkből
„E” betű egyméretű és kétméretű axonometrikus szerkesztése
KOCKA
. Tervezd meg egy áru csomagolását, a doboz
vagy a csomagolóanyag díszítését, feliratát! A tar-
talom lehet pl. játékkocka, játékautó, lego, CD, fog-
krém, üdítő, tej, csoki stb.
A tervezés szempontjai: a csomagolóanyag díszí-
tése és színei keltsék fel az érdeklődést, ugyanis az
áruk eladhatóságát nemcsak a minőség, hanem a
csomagolás is befolyásolja. Lényeges, hogy a fel-
irat feltűnően emelkedjen ki a háttérből, a képek
és a színek is utaljanak a tartalomra. Alkalmazz
színkontrasztokat és tónuskontrasztokat!
Orbán Gergely: Kocka. Tempera
91

Játék a vonalakkal
. Térhatású vonalhálózat
Érdekes térhatású kompozíciót tervezhetsz az alábbi egyszerű szerkesztés segítségével.
a) Rajzolj egymással tetszőleges szög- b) Kösd össze vonalzóval az egyik ten- c) Az összes pont lépcsőzetesen hala-
ben találkozó egyenes vagy íves gely középponttól legtávolabbra eső dó összekötése után kész az alap-
tengelyeket! Mérj rá mindegyikre pontját a másik tengely legközelebbi minta.
egy forma számú szakaszokat! pontjával, majd csúsz tasd a vonalzót
mindig a következő pontokig!
d) Az alapszerkesz tés ismeretében kísérletezz különböző megoldásokkal! Pl.: több

tengely találkozása, különböző hosszúságú egyenesek, vagy egyenes és íves ten-
gelyek találkozása. Fontos, hogy a metsződő tengelyekre mindig egyforma meny-
nyiségű szakaszt kell rámérni! A szerkesztett kompozíció térhatását a színek derített
és tompított árnyalataival hangsúlyozhatod ki.
92

. nézzétek meg figyelmesen Keserü

Ilona festményét! Beszéljétek meg,
hogy a cím ellenére miért nem szabá-
lyos tükörképes kompozíciót festett a
művésznő! Tervezz te is egy tükörképes
kompozíciót a következő leírás alapján!
Tükörképes kompozíció
a) Rajzolj felezővonalat egy A/4-es rajzlapra!
b) Töltsd ki az egyik felét íves vagy egyenes vonalakkal!
c) Rajzold meg a vonalak tükörképét a rajzlap másik felé-
re! Először a nagyobb vonalakat vázold fel, majd ezután
a részleteket!
d) Fesd meg a képet egy adott színhangulatnak megfele-
lően, például hideg-meleg színkontraszt, semleges és
tarka színek kontrasztja! A színeknek már nem kell tü-
körképszerűen ismétlődni.
e) Gyakorlásként másold le az alábbi rajzot, majd készítsd
el a tükörképét! Kiegészítheted mintákkal és színek-
kel is.
Keserü Ilona: Tükörkép (1968), olaj, vászon, 140 × 110 cm
. Tervezz egyforma négyzetekbe raj-

zolt negyedkörök különböző elren-
dezésére épülő kompozíciót! A min-
tafelület kialakításához legalább 
alapelemet használj fel! A kompozí-
ció készülhet festéssel, számítógéppel
vagy kollázstechnikával (színes papírok
kivágásával és felragasztásával). Közös
kompozíciót is készíthet egy egész osz-
tály csoportmunkában.
A mintaképzés alapegységei:
Az alapegység további variációi:
93

Kompozíció betűkkel és számokkal

Paul Klee: Einst dem Grau der Nacht enttaucht…
(‘egyszer csak kiemelkedett az éj szürkeségéből’,
1918), akvarell
Paul Klee kitűnő példája annak, hogy a művészetek nem ha-
tárolódnak el egymástól. Ha akarjuk, még egy vers soraiból
is lehet képzőművészeti alkotás. A festményen látható betűk
egy vers sorait idézik, és egyben a kép fő motívumát alkotják.
A sötét színnel felrajzolt betűket egyforma magasságú sorok-
ba és egyforma méretű négyzetekbe helyezi. A betűk rajzola-
ta között keletkező geometriai alakzatokat úgy festi ki, hogy
a kép egyes területein a napkelte, máshol pedig a napnyugta
hangulatát fejezzék ki a színek. A színek összessége pedig
a nap járásának teljes harmóniáját adja.
. Fesd meg kedvenc versed néhány

sorát, alkoss képet kedvenc idézeted-
ből, vagy készítsd el a névtábládat Paul
Klee stílusában!
Játék a betűkkel
Anyagok és eszközök: A/3-as méretű famentes rajzlap,
vonalzó, grafitceruza, fekete pasztellkréta vagy fekete filc-
toll, akvarell.
a) Oszd fel a rajzlapot vonalzóval a tervezett szövegnek . Készíts tíz képből álló sorozatot! Tervezd meg a számok
megfelelő sávokra és négyzetekre! (Érdekes hatást ér- képét –-ig! Egy-egy szám befoglaló formája négyzet legyen!
hetsz el, ha nem egyenesekkel, hanem íves vonalakkal Készíts olyan forma- és színkompozíciót az adott négyzeten
tagolod a teret.) belül, hogy a szám jele mellett a szám írott formája is meg-
b) Írd a betűket a négyzetekbe úgy, hogy a betűk kitöltsék jelenjen! Alkalmazz ötletes megoldásokat, pl. a befoglaló for-
az adott felületet!
mához alkalmazkodva lehetnek kisebb-nagyobb számok és
c) Fesd meg a betűk mögötti hátteret! A színek hangulata
utaljon a szöveg tartalmára! Ha a nevedet írod le, akkor betűk, takarhatja egyik forma a másikat stb! A kiemelés eszkö-
használd a kedvenc színeidet! Alkalmazz színkontraszto- zeként használj szín- és tónuskontrasztokat! A feladat csoport-
kat és kevert színeket! munkában is elkészíthető.
Tóth Rita: Számok – betűk. Filctoll (tanár: vértesaljai Mária)
94

Titkos szavak
Mi a legfontosabb az életben? A boldogság, a siker, a szeretet, a család, az egész-
ség, az egymás iránti tolerancia vagy talán valami más? Fesd meg azt a szót, vagy
azt a mondatot, amely kifejezi a legfontosabb célt az életedben!
A betűk eltérhetnek a hagyományos betűtípusoktól. Találj ki érdekes formájú be-
tűket és betűkapcsolatokat! Ha a kompozíció úgy kívánja, a szöveg különböző mé-
retű betűkből is állhat. A betűk rajzolatát tónusváltásokkal emeld ki a háttérből!
A kidolgozás előtt tanulmányozd Horváth Kata (művésznevén HoKata) festményeit!
Horváth Kata (HoKata): Siker (2007), olaj, vászon Horváth Kata (HoKata): Élj úgy, hogy minden nap szá-
mít (2007), olaj, vászon
Horváth Kata (HoKata): Boldogság (2007), olaj, vászon
95

Térplasztikák papírból
Készítsetek közös kompozíciót a különböző helyzetbe for-
Papírplasztika .
gatott térbeli papírplasztikák egymás mellé ragasztásával!
Anyagok és eszközök: 19 × 23 cm élű famentes rajzlap, Dekoratív hatást érhettek el színes vagy színárnyalatos papí-
vonalzó, ceruza, ragasztó és nagyobb karton (a közös kom- rok használatával. válassz a következő feladatok közül!
pozíció kialakításához).
a) Oszd be a lapot egymástól 1 cm távolságra lévő vízszin-
tes egyenesekkel!
b) Mérd rá a vízszintesekre a pirossal jelölt szaggatott
vonalakat a rajzon jelölt méreteknek megfelelően!
A lépcsőzetes forma szerint mindig 1 cm-rel nő vagy
csökken a méret az egymás melletti sávokban.
c) Mélyítsd be a szaggatott vonallal jelölt függőleges sza-
kaszokat vonalzó mentén!
d) A kékkel kihúzott vízszintes szakaszokat vágd fel!
Vigyázz arra, hogy ne vágj túl a szaggatott vonalakon!
e) Hajtogasd meg a formát a képen látottak szerint!
f) Készíts közös kompozíciót több forma egymás mellé ra-
gasztásával! Alátétként erős kartont használj!
10 cm 6 cm 6 cm 1 cm
Papírplasztika .
A kompozíció kiindulási alapját azonos méretű geometrikus alapelemek adják. A jelen példa
esetében az alapelem a négyzet és a kör. A közös kompozíció esetében tervezzétek meg a
formák méretét, színét és a színek ismétlődésének módját! Például alkossatok színárnyalati
sorokat, kiegészítő színpárokat, tónuskontrasztokat stb.!
a) vágj ki egyforma b) Szerkessz a négyzet

négyzeteket fehér egyik felére félkört!
vagy színes kartonból!
c) vágd körül a félkör

mentén, és vágd be d) Illessz egymásba
a középpontig! 1-1 alapelemet!
96

Készítsd el a monogramodat vagy a keresztnevedet síkból Síkból kiemelkedő betű készítése

kiemelkedő, térbeli betűkből! a) Élezd le egy A/3-as méretű famentes rajzlap felező víz-
szintesét, majd nyisd szét a lapot!
b) Szerkeszd meg a betűk befoglaló formáját a megadott
méretek szerint!
c) Szerkeszd meg a betűk szárait vonalzóval, az íves része-
ket pedig rajzold meg szabadkézzel!
d) Vágd ki sniccerrel a betűk kontúrjait a pirossal jelölt ré-
szek kivételével!
e) Mélyítsd be a pirosan jelölt éleknél a rajzlapot! Emeld ki
a betűket a síkból úgy, hogy közben függőlegesre nyo-
mod a rajzlap felső felét!
3 cm 6 cm 2 cm 6 cm 3 cm
3 cm
12 cm
1,2 cm
3 cm
97

A bűvös kocka
A bűvös kocka készítése . állíts össze nyolc kockából forgatható „bűvös kockát” a leírás
Anyagszükséglet: fehér famentes rajzlap vagy színes és a magyarázó ábrák segítségével!
karton, ragasztószalag és folyékony ragasztó.
A munka menete:
a) Szerkeszd meg a nyolc egyforma méretű (5-6 cm élű)
kis kocka hálózatát! Ügyelj a pontos szerkesztésre, mert
egy kis eltérés a méretben, hiba a párhuzamosságban
lehetetlenné teszi a kockák mozgatható összeépítését!
b) Összeragasztás előtt mélyítsd be a kockák éleit! Illeszd
a vonalzót pontosan az élekre, majd mélyítsd be a vona-
lat egy Rotring ceruza fémhegyével vagy más erre a cél-
ra alkalmas eszközzel, például egy kifogyott golyóstol-
lal is végezheted!
c) Illessz egymáshoz két kockát egy közös él (zöld) mentén,
majd ragaszd össze ragasztószalaggal! A ragasztás után
fordítsd át a kockákat, és ugyanezt az élt erősítsd meg
a másik oldalon is ragasztószalaggal!
d) Az összeragasztott kockák két széléhez illessz 1-1 koc-
kát, és ragaszd össze a kékkel jelölt élek mentén! Ké-
szítsd el még egyszer a négy kockából álló kockacso-
portot! Egymáshoz
e) Illeszd össze a 4-4 kockából álló két kockacsopor tot! Ra- ragasztott élek
gasztás után ellenőrizd a „bűvös kocka” forgathatósá-
gát! Ha nem működik, akkor nem jó helyre került va-
lamelyik ragasztás, ezért ellenőrizni és javítani kell az
ábrasor ragasztási jelölésének megfelelően!
Egymás-
hoz
ragasztott
. Forgasd különböző térbeli helyze- élek
tekbe a bűvös papírkockát! Készíts ta-
nulmányrajzot az egyik forgatási variá-
cióról! A bűvös kocka
felülnézeti képe
98

A kaleidociklusok A kaleidociklus készítése

a) Szerkeszd meg az adott méretek alapján a függőleges
Szerkeszd meg a kaleidociklus hálózatát egy A/-as méretű egyeneseket vonalzóval!
famentes rajzlapra! A feladat elkészítésével egy középpontja b) Mérd rá a függőleges élekre a megadott méreteket!
körül forgatható formát fogsz kapni. Rajzolj a felületére a talál-
6,6 cm c) A megfelelő pontok összekötésével rajzold meg az átlós
kozó élek mentén összekapcsolódó mintákat! éleket! Pontosan szerkessz, mert ha a pirossal jelölt pon-
toknál nem találkoznak az élek egymással, akkor nem
6,6 cm
tudod összeállítani a formát!

Tudod-e, d) Rajzolj a jobb oldalra két szegélyt a forma összeragasz-
…hogy a kaleidociklus olyan szimmetrikus, geometrikus, gyűrűként záródó alakzat, amely tásához!
a középpontja körül végtelenül forgatható. e) Vágd körül a megszerkesztett formát a vastag vonallal
A szó görög eredetű: a kalósz (szép), az eidosz (alak), a küklosz (gyűrű) szavakból keletke- jelölt élek mentén!
zett. Minden kaleidociklus háromszögek sík hálózatából állítható elő az élek meghajtogatá- f) Mélyítsd be az éleket a függőleges, majd az átlós vona-
lak és a ragasztási szélek mentén!
3,3 cm
sával és a megfelelő élek összeragasztásával.

g) Hajtogasd meg a papírt először a függőleges, majd az
átlós vonalak és a ragasztási szélek mentén!
6,6 cm
h) Tervezz és rajzolj mintákat vagy fess színeket a
kaleidociklus felületére! (A forgatás során találkozó felü-
6,6 cm
leteket azonos színnel jelöltük.)

i) Ragaszd össze a formát a következő sorrend szerint!
• Kend be ragasztóval a szerkesztési rajzon fehéren ha-
gyott háromszögeket!
• Hajtsd rá a szemben lévő éleket, igazítsd rá a ragasz-
tott felületre úgy, hogy az élek pontosan illeszkedjenek
egymáshoz!
3,3 cm
• Várd meg, hogy megszáradjon a ragasztó!

• Hajtogasd egy összezáródó gyűrűbe a formát, és ra-
A kaleidociklus hálózata gaszd össze a ragasztási szegélyek segítségével úgy,
hogy azokat csúsztasd be a forma belsejébe! A ra-
gasztási perem mindkét oldalát kend be ragasztóval!
Szorítsd addig, amíg meg nem szárad a ragasztó! Csak
akkor forgasd a középpontja körül a kaleidociklust, ha
teljesen megszáradt a ragasztó!
A kaleidociklus összeragasztása A kész forgatható kaleidociklus
99

Stílusok és emberek
Egy adott időszakon belül a művészeti ágak többségét általá-
. A képek és a rajzok különböző stílus-
ban ugyanaz a stílusirányzat jellemzi. Természetesen az alkotók
korszakokban élt emberek viseletét és
az egymáshoz hasonló stílusjegyek mellett egyéni megoldá-
tárgyait mutatják. Gyűjtsétek össze az
sokat is alkalmaznak. Az azonos stílusjegyekkel rendelkező idő-
adott stíluskorszak viseletének jellegze-
szakot stíluskorszaknak, az uralkodó stílusjegyek összességét
tességeit! állapítsátok meg, hogy kinek
pedig korstílusnak nevezzük.
a tulajdonában lehettek az adott tár-
A stílusirányzatok változását mindig valamilyen jelentős tör-
gyak, és mire használták azokat! Minden
ténelmi esemény és társadalmi változás indította el. A megvál-
személyhez csak egy tárgyat rendelj!
tozott korstílus kihatott az emberek környezetére, a lakóházaik-
. Témakutatás. válaszd ki a rajzsorozat-
ra, a lakásban lévő bútorok formájára, a használati és dísztárgyak
ból az egyik személyt! Gyűjts példákat
stílusára és még az öltözetekre is.
arra, hogy milyen ékszerekkel díszíthet-
te magát, milyen tárgyakat és milyen
bútorokat használhatott! B)
A)
C) D)
Egyiptom
Mezopotámia Görög Román stílus Gótikus stílus
(Kr. e. 1340 körül)
(Kr. e. 2500 körül) (Kr. e. 6. század) (12. század) (14. század)
100

F) G)
E)
H) I) J)
19. század
2000
(1872)
Rokokó (1780) Szecesszió

Reneszánsz
(1540) (1901)
101

Az enteriőr
Az enteriőr az épület belső helyiségeit

és a hozzájuk tartozó bútorok, berende-
zési tárgyak és egyéb díszítések együtte-
sét jelenti. A belső tereket ábrázoló fest-
ményeket is enteriőrnek nevezzük. Az
enteriőr stílusa a történelmi korszakok
során folyton változott. A berendezés
kialakítását meghatározta az adott helyi-
ség rendeltetése, az adott korban divatos
művészeti stílus, a lakásban lakó emberek
ízlése, igényessége, érdeklődése, életko-
ra, továbbá társadalmi és anyagi helyzete.
. Amikor belépünk egy ismeretlen

Caspar Obach: Szalon (1850) lakásba, önkéntelenül is körülnézünk,
és az enteriőr hangulata alapján véle-
ményt alkotunk az ott lakó embe-
rekről. A berendezést sokféleképpen
jellemezhetjük, pl. lehet zsúfolt, ren-
detlen, vidám vagy komor hangulatú.
Mondd el a véleményedet az itt lát-
ható lakószobák berendezéséről és az
ott lakó emberekről! Mondjatok véle-
ményt más enteriőrökről is! (Előzetes
feladatként gyűjtsetek lakásbelsőket
bemutató képeket lakberendezési ma-
gazinokból vagy az internetről!)
. Készíts fényképeket a saját szobád-
ról! Közös feladat: mondjátok el egy-
másnak, hogy milyennek ítélitek a saját
szobátokat!
Nappali szoba (2010-es évek eleje)
Tinédzser szobája Lányszoba
102

Hagyományos és szokatlan ülőbútorok
„Készült egy rendkívül precíz felmérés, amely a vásárlók ízlését vizs-

gálta, és ebből az derült ki, hogy az ülőalkalmatosságoktól a . Olvasd el a Művészet mint mester-
következő tulajdonságok várhatók el: legyenek kényelmesek, dísze- ség című könyvből idézett részletet!
sek, fényűzőek, rusztikusak, szeszélyesen különlegesek, szigorúan Gyűjtsd ki a szövegből, hogy milyen
funkcionálisak, szélesek, keskenyek, alacsonyak, magasak, puhák, anyagokat használnak az ülőbútorok
kemények, ruganyosak, elegánsak, merevek, tekintélyesek, viszony- gyártásakor, és milyen elvárásoknak
lag kicsik, feltűnőek, olcsók, (a tulajdonos társadalmi helyzetét kife- kell megfelelni egy jó bútortervezőnek!
jezendő) szemmel láthatóan méregdrágák; készüljenek egyetlen Mondj példákat, hogy milyen új anya-
anyagból vagy többől, nemesből durvából, finomból, rusztikusból gok jelentek meg a bútorgyártásban a
és ki tudja még milyenből. . században!
Aztán jól menjenek a lakáshoz, a nyaralóhoz, a nappalihoz, a . Folytasd az ülőbútortípusok felsoro-
hálóhoz, az előszobához, a pályaudvar váróterméhez, a kerthez, lását! Hokedli, szék, sámli…
az ebédlőhöz, a tengeri vagy a hegyi nyaralóhoz (ami korántsem . Képzeld magadat egy sikeres bútor-
ugyanaz), legyenek egészen alacsonyak magas támlával, illetőleg tervező helyébe! Tervezz egyedi igé-
egészen magasak támla nélkül (bárszék), végül: megfelelőek a buti- nyeket kielégítő, feltűnő széket, amelyet
kokba, villamosokba, templomokba és utazáshoz. egy lakberendezési lapban mutatnának
Legyenek olyanok, mint a nagymamáé, mint a nénikémé vagy be először! (Előzetes feladat: beszélges-
mint a sarki fűszeresé… setek a sorozatgyártásról és az egyedi
S minthogy ebben semmi meg nem akadályozhat bennünket: bútorok tervezéséről! Az egyedi tervnél
készüljenek hajlított fából, esztergályozással, csapolással, fogazás- egy személy igényeit kell csak figye-
sal, enyvezéssel, pácolva, lakkozva, fényes, félfényes, félmatt és matt lembe venni, ezért különleges, szo-
kivitelben…, vagy hajlított, öntött, zománcozott, krómozott, nikke- katlan, érdekes megoldások is szület-
lezett, préselt, gumival bevont, mágnesezett, rezezett fémből – ter- hetnek. Amikor az új, eredeti design
mészetesen különféle profilokban –, esetleg csőből meghajlítva U megjelenik, ugyanazt a funkciót tölti
alakban, T alakban, E, W, X vagy Z alakban. Vagy futtatott, festett, be, mint egy képzőművészeti alkotás,
nyers, öntött, illetve lemezzé sajtolt alumíniumból, nem is beszél- hiszen egyedi. Ha igény van az egye-
ve a sárgarézről, az öntöttvasról, a hajlított nádról, a bambuszról, a di termék tömeges előállítására, akkor
vesszőről, a szarvasagancsról és persze az elefántagyarról. átkerülhet a sokszorosított termékek
A jó tervező mindebből tud szétszedhető, összecsukható, forgat- kategóriájába. Ha az egyedi bútort sok-
ható, rögzített, kerekeken guruló, átalakítható, lecsapható, le- és szorosítják, akkor szériabútorrá válik.)
felcsavarható, zenélő, spriccelő, doromboló ülést, széket, hintaszé- . Tervezz olyan ülőbútort, melynek
ket, egyszóval alkalmatos ülőkét csinálni, amit aztán bevonhat formája, részletmegoldásai vagy min-
szövettel, bőrrel, prémmel, franciabársonnyal, burlonnal, laxszal, tázata megmutatja tulajdonosának
texszel…” (Részlet Bruno Murani A művészet mint mesterség cí- foglalkozását vagy kedvelt időtöltését!
mű könyvéből) Előzetes feladatok: írd össze a választott
tevékenység jellegzetes tárgyait, majd
gondold végig, hogy melyikből lehet-
ne székláb, karfa, ülőlap vagy
háttámla! A tervezett szék
ne csak formailag legyen
érdekes (azaz formalista),
hanem a törekedj a hasz-
nálható (azaz funkci-
onalista) megoldá-
sokra!
Takács Zita: Az ének-

tanár széke. Filctoll
103

Hagyományos és szokatlan tárgyak

. Gyűjts képeket régi korok és napja-
ink használati tárgyairól! Rajzold le az
egyiket a látványnak megfelelően, . .
majd úgy, hogy átalakítod egy válasz-
tott stílusnak megfelelően! Pl. tervezz
gótikus mobiltelefont, barokk vasalót,
ógörög iskolatáskát, egyiptomi lámpát
stb.! Előzetes feladatként gyűjtsd össze
a választott stílus jellegzetes formai
megoldásait és díszítőmotívumait!
. .
. Tervezz szokatlan, vicces vagy képte-

len tárgyat! Készíts a rajzhoz szöveges
használati utasítást és piktogramokkal
rajzolt magyarázatot is!
.
.
. A különböző művészettörténeti stí-

luskorszakok tanulmányozása során
különleges tárgyakkal is találkozhat-
tunk. Ezek között voltak ember alakú
vagy emberi és állati testrészekkel kie-
gészített tárgyak (pl. kanópuszedény,
aquamanile, hettita ivóedény, miska-
kancsó stb.)
Gyűjts megszemélyesített (emberi és
állati tulajdonságokkal rendelkező) Kanópuszedények
tárgyakat különböző stíluskorsza-
kokból! A jellegzetességek megbe-
szélése után alakíts át egy napjaink-
ban is használatos tárgyat úgy, hogy
egyes részletei emberi vagy állati for-
mát öltsenek (pl. a lábasnak tényleg
lábai legyenek, a székláb állatlábak-
ban végződjön, vagy a szék karfája
emberi karokat formázzon stb.)!
Szirén (keveréklény: női fej, haltest, madár-

szárny), görög kerámiaedényről készült rajz Miskakancsó
104

Színkompozíció tárgyakkal
Készítsetek közös kompozíciót kollázstechnikával az iskola

ebédlőjének falára! A kompozíciót alkotó elemek a főzéshez
és az étkezéshez használt tárgyak stilizált, egyszerűsített for-
mái legyenek! Ügyeljetek arra, hogy minél többféle forma
szerepeljen majd a közös kompozícióban!
Előzetes feladatok: régi és napjainkban használt konyhai esz-
közök képének gyűjtése, a tárgyak jellemző nézetének rajza
(ez általában az oldalnézet).
A kollázs készítésének menete:
a) Rajzold meg a tárgy stilizált képét ábrázoló sablont!
b) Illeszd a sablont színes papírra, és rajzold körbe!
c) vágd ki a formát a körvonala mentén! (Többféle színű papí-
ron is megismételheted a forma kivágását.)
d) Terítsétek ki egy nagyméretű színes kartonon a kivágott for-
mákat, majd a legjobb kompozíciót ragasszátok fel a lapra!
105

Az utca művészete
Az utcán közlekedve különböző információkat hordozó képek-
kel, szobrokkal, feliratokkal és tájékoztatást segítő jelekkel talál-
kozunk. A képek nagy része árut vagy eseményt népszerűsí-
tő reklámplakát. Az utcai plakátok elsődleges célja, hogy a
különböző vizuális eszközökkel hívják fel a hirdetett tartalomra
a járókelők figyelmét.
A települések központi területein – a parkokban és a tereken –
gyakran láthatunk híres személyeket ábrázoló szobrokat, törté-
nelmi eseményeket megörökítő emlékműveket, továbbá egy-
szerű témájú szobrokat, dekoratív szökőkútfigurákat és
játszótéri szoborkompozíciókat is. A szabadban álló szobrok
legtöbbjét mészkőből, márványból vagy fából faragják, illetve
bronzból öntik, de láthatunk ma már műanyag szobrokat is.
. Gyűjtsd össze, hogy lakóhelyed közelében milyen témájú

plakátokat látsz mostanában az utcán! Fényképezz le néhá-
nyat! állapítsd meg, hogy melyek a plakátok kidolgozásának
közös jellemzői! A megfigyelés szempontjai: milyen a kompo-
zíció, milyen vizuális eszközökkel emeli ki a fő motívumot, mi
a színek szerepe a figyelem felkeltésében, hogyan alkalmaz-
Reklámplakát kodik a feliratok stílusa a témához, milyen a plakátok mérete.
. Milyen kompozíciós fogásokat alkalmazott a Holnap halnap
című plakát tervezője? Mi a szerepe a plakáton olvasható rek-
lámszlogennek*?
. Tervezd meg egy általad kedvelt terméket reklámozó plakát
kompozícióját és feliratát!
. Elemezz egy lakóhelyed közelében látható szobrot! Írd le
az első benyomásaidat arról, illik-e a szobor témája, stílusa és
kidolgozása az adott környezethez!
. Rajzold meg a Királylány című szobor párját! Milyen szo-
borfigurát ültetnél mellé a budapesti Duna-korzó korlátjára?
Tervezhetsz műanyagból öntött, színesre festett szobrot is.
Marton László: Királylány (1989), bronz

A szobor a Duna pesti oldalán látható Jean Tinguely és niki de Saint Phalle: Sztravinszkij-szökőkút (1983), Párizs
106

Színes város
A házak tömege, homlokzati részletei és színei meghatároz-

zák a városképet, és befolyásolják az emberek hangulatát.
Lehangoló a szürke, piszkos, kopott falak látványa, és örömmel
töltenek el bennünket az egyhangúságot megtörő színes falak.
Egyre több helyen találkozhatunk már a tűzfalakat beborí-
tó, az épített környezethez és az épület szerkezetéhez alkal-
mazkodó, hatalmas felületű, ötletes, térhatású falfestményekkel.
A falakra festett ablakok olyanok, mintha igaziak lennének, a
festett ablakokból kinéző festett emberek olyan valóságosak-
nak tűnnek, hogy első pillantásra úgy érezzük, hogy ők is a ház
lakói közé tartoznak.
A street art (sztrít árt), azaz a művészeti galériákon kívüli
„utcai művészet” többféle műfajból áll. Ide sorolhatók a fes-
tékspray-vel készült graffitik (figuratív rajzok, betűkompozíciók,
firkák, jelek), melyek elsődleges célja a megbotránkoztatás. Sze-
rencsére egyre több helyen láthatunk már a tűzfalakat díszítő
igényes, hangulatos kompozíciókat is.
néhány éve kezdődött a Színes Város mozgalom Budapes-
ten és néhány vidéki városban is. A mozgalom elindítói szerint
a művészeteknek ki kell vonulni a közterekre, és a mindenna-
pok részévé kell válniuk. Törekvésük következtében kiszínesed-
tek egyes tűzfalak és a sötét vasúti aluljárók. A színes tűzfalak
ugyanis javítják a városképet, és turisztikai vonzerőt is jelent-
hetnek.
. Keress az interneten vagy a lakóhelyed közelében házfalak-

ra festett képeket! Csoportosítsátok őket közösen a követke-
ző szempont alapján: mely képek esztétikusak és igényesek,
és melyek azok, amelyek célja csak a firkálás és a rongálás? Színesre festett tűzfal Budapesten a Dob utcában
Az illuzionisztikus* festmény azt a hatást kelti,
mintha egy valódi zöldség-gyümölcs üzlet nyíl-
na a földszinten, a házra félköríves ikerablakokat
építettek volna, és valódi építőmunkások dol-
goznának a falon és a háztetőn. Pedig amit
látunk, csak látszat, a tűzfalon semmilyen valósá-
gos forma nincs, minden részletet a falat festő
képzőművész képzelete alkotott.
. Mondd el a véleményedet az itt lát-

ható, színesre festett házfalakról! Mi
lehetett velük a művészek célja?
. Fényképezz le egy olyan házat, mely-
nek nagy, szürke tűzfala még díszítés
nélkül áll! Tervezz erre a falra egy figye-
lemfelkeltő, a környezetbe illő esztéti-
kus kompozíciót!
James Rizzi: Színes házfalak Braunschweigben
 tűzfal: egy épületnek a szomszédos épület felé néző, nyílások nélküli,

tűzbiztos fala 107

Kislexikon
akvarell: vízfestés, vízfestmény. dolmány: általában térdig vagy combközépig érő, álló-
alaprajz: épületek vízszintes metszetben ábrázolt rajza. galléros, zsinórozással, esetleg hímzéssel díszített férfi
A vízszintes metszet az ablakpárkány magasságát ve- felsőruha.
szi alapul. életkép (zsánerkép): a festészet (és néha a kisplasztika)
axonometrikus (tengelyméretes) ábrázolás: műsza- egyik témaköre, amely a polgári, paraszti és udvari élet
ki ábrázolás, mely kiküszöböli a perspektivikus torzu- köznapi eseményeit, jeleneteit ábrázolja.
lást, a rövidülést, a kisebbedést és a párhuzamos élek ellenfény: a látott forma hátulról kapja a megvilágítást,
látszati közeledését. A tárgy képe a három képsíkon ezért a kép szemből nézve árnyékos, a részletek ke-
adott vetületek alapján szerkeszthető meg. A tárgy vésbé rajzolódnak ki.
képét létrehozó vetítősugarak párhuzamosak, ezért enteriőr: az épület belső helyiségei, felületei és a ben-
a valóságban párhuzamos élek a rajzon is párhuza- nük lévő bútorok, tárgyak látványa, ill. az ezeket ábrá-
mosak maradnak. Az ábrázolás módszerei: egy- és zoló festmény.
kétméretű axonometria. faktúra: a felület különböző kidolgozási módja, pl. lendü-
baluszter: a balusztrád (báboskorlát) alkotóeleme. letes vagy aprólékos ecsetkezelés, lazúrosan vagy vas-
A korlátot esztergályozott, tagolt kis oszlopok (ba- tag rétegben lefestett felület, pontokból vagy vonalak-
luszterek) alkotják. ból alkotott grafika stb.
bitumen: az ásványolaj lepárlása után visszamaradó fe- falumúzeum (skanzen): mesterségesen kialakított te-
kete anyag. lepülés, melyet azzal a céllal hoznak létre, hogy be-
brokát: aranyszállal átszőtt szövet. mutassák a látogatóknak a népi építészet jellegzetes
burleszk: a némafilmek korszakának kedvelt műfa- formáit, a hagyományőrző életmódhoz tartozó beren-
ja. A film szereplői tréfás jeleneteket adnak elő, és dezési és használati tárgyakkal. A házakban nem lak-
különböző tragikomikus helyzetekbe keverednek. nak, a falu múzeumként működik. A „skanzen” elneve-
Gyakran láthatunk a jelenetekben helyzetkomiku- zés a Stockholmban 1891-ben létesített falumúzeum
mokra épített üldözéseket, verekedéseket, vicces nevéből került át a mai köznyelvbe.
hasraeséseket, tortacsatákat, furcsán mozgó figurá- frakk: a 19. században hétköznapokon is, napjainkban ün-
kat, visszafelé lejátszott jeleneteket. A némafilmek nepi alkalmakon használt férfiöltöny. A kabát szárnya-
leghíresebb sztárja Charlie Chaplin (csárli cseplin) inak eleje lekerekített vagy a derékvonalban egyenes,
volt. Az első burleszkfilmet a Lumiére testvérek készí- hátul két villás szárnnyal alakították ki. A kihajtója feke-
tették A megöntözött öntöző címmel. A film helyzet- te selyem. A nadrág oldalát vékony selyemcsík díszíti.
komikuma abból adódik, hogy az ügyetlen kertész füstöskonyha: kémény nélkül épített főző-, sütő- és fű-
saját magát locsolja meg. A burleszkfilmek leghíre- tőhelyiség, amelyből a füst csak az ajtón vagy a falba
sebb színészpárja a Stan és Pant játszó Stan Laurel és vágott kisméretű nyíláson, esetleg a mennyezetbe vá-
Oliver Hardy volt. A komikus helyzetek a testalkatuk- gott füstlyukon távozhatott. A füstöskonyha magába
ból és jellemükből is következtek: a kövér Pan mindig foglalta a lakóház sütőkemencéjét, amelyet szárításra,
magabiztosan viselkedett, a sovány Stan pedig álta- főzésre is használhattak, de helyt adott az ételkészítés,
lában feltűnően gyávának mutatkozott. vízmelegítés nyílt tűzhelyeinek is. A füstöskonyhába
camera obscura: sötétkamra vagy lyukkamera. Fény- nyíltak a szomszédos lakószoba vagy lakószobák külső
től védett doboz vagy egy sötét szoba, amelybe csak fűtésű kályháinak tüzelőnyílásai.
egy apró lyukon keresztül jut be fény. A kis lyukon át- géniusz: az embert egész életén át végigkísérő védő, ve-
haladó fénysugarak a külső látvány kicsinyített, fordí- zérlő szellem.
tott képét vetítik a nyílással szemközti falra helyezett geometrikus: mértani.
vászonra vagy papírra. A camera obscurát a művé- grácia: kecses, bájos nőalak.
szek is használták segédeszközként a látvány pontos historizmus: a képzőművészetek történetének kb.
megörökítése érdekében. Különösen a perspektivi- 1850–1900-ig terjedő szakasza, amelyen belül – egy-
kus rövidülések megrajzolásakor alkalmazták elősze- mással párhuzamosan – több művészeti irányzat je-
retettel ezt a korszakalkotó optikai eszközt. lentkezett. Pl.: neoromán, neogót, neoreneszánsz,
cilinder: lapos tetejű, magas fér fikalap. neobarokk.
csonkolás: az egész formából részletek kiemelése met- horizont (látóhatár vagy szemmagasság): az elméleti lá-
szősíkok segítségével. tóhatár az a vonal, melynek mentén az ég és a föld lát-
szólag találkozik. A horizont magassága mindig sze-
108

Kislexikon
münk magasságában van, ezért a képi megjelenítése köz zsiradékát. A zsíros rajzot gumiarábikummal rögzí-
viszonylagos. tik a felületre.
illusztráció: egy szöveg tartalmát értelmező képi ábrázolás. Nyomtatás: a nedvesen tartott kövön a rajz nélküli fe-
illuzionizmus, illuzionisztikus festés: a valóságos lületek taszítják a nyomdafestéket, a zsíros rajzeszköz-
térmélység látszatát keltő fal-, illetve mennyezet- zel megrajzolt helyekre viszont rátapad. A rajzot litog-
kép festésére törekvő művészi irányzat. A falakra és ráfiai préssel nyomtatják rá a papírlapra.
a mennyezetre építészeti elemeket (oszlopokat, pár- lokálszín: a forma minden környezeti hatástól mentes
kányokat, fülkéket), lebegő formákat festenek úgy, saját színe.
hogy a néző szemében a valóságos formákhoz ha- madártávlat: a látványt felülről, nagyon magasról mu-
sonlóvá, sőt nagy távolságból szemlélve megkülön- tatja. A néző szemmagassága (a horizont) jóval a lát-
böztethetetlenné válnak a valóságos és festett formák. vány felett van.
interaktív: kölcsönös, közvetlen kapcsolaton alapuló. makett: épületek, szobrok, ipari vagy egyéb formák és
kárpitozás: bútorok és más berendezési tárgyak bútor- szerkezetek kicsinyített modellje.
szövettel való bevonása. mente: prémmel díszített, bélelt, zsinóros magyaros rö-
kisplasztika: életnagyságnál jóval kisebb szobor. vid felsőkabát, melyet gyakran panyókára (bal vállra
kollázs: különböző tárgyak (sík- és térbeli) és különböző vetve) viseltek.
anyagok (papír, textil, fém, fa) felragasztása egy terve- mimika: arcjáték.
zett kompozíció szerint egy felületre. Az alaplap lehet montázs (film): a film képkockáinak összevágása, a képek
papír, vászon vagy fa. A felragasztott rétegek vastagsá- egymás utáni elrendezése bizonyos szabályok és elvek
gától függően lehet festészeti vagy szobrászati műfaj. alapján. Kiemeli az eseményből a fontosabb részlete-
komplementer (kiegészítő) színek: a színkörön egy- ket, szűkíti, tömöríti a bemutatás szempontjából fonto-
mással szemben elhelyezkedő színpárok (pl. na- sabb eseményeket.
rancssárga-kék, vörös-zöld, lila-sárga). múzeumfalu: olyan élő település, amelynek lakói őrzik
hagyományaikat, gyakorolják szokásaikat, épületeiket
az eredeti állapot szerint újítják fel.
némafilm: a filmtörténet első évtizedeiben a cselek-
ményt nem kísérte beszédhang. Az érzelmeket erős
gesztikulációval és mimikával fejezték ki a színészek, a
legfontosabb tudnivalókat pedig feliratokkal közölték a
nézőkkel. A film hangulatához illő zenei aláfestést a ve-
títővászon mellett ülő zongorista játszotta a moziban.
neobarokk stílus: újbarokk, másodbarokk. A barokk
formakincsét túlzó módon alkalmazó stílus a 19. szá-
zad végén.
kompozíció: a műalkotások szerkezete, a részletek (vo- neogótikus stílus: a csúcsíves gótikus stílus elemeiből
nalak, színek, formák) elrendezési módja. Lehet átlós, alkotott építészeti irányzat a 18. század végén és a
háromszög, szimmetrikus, középpontos, ritmikusan 19. században.
ismétlődő, dinamikus, statikus stb. neoreneszánsz stílus: a reneszánsz stílus elemeiből al-
koronázópárkány: az épületek homlokzatán körbefu- kotott divatos építészeti irányzat a 19. század második
tó zárópárkány. felében.
kroki: a mozdulat jellegzetességeit rögzítő gyors vázlat- neoromán stílus: a román stílus elemeiből alkotott, illet-
rajz. ve azok másolásából álló építészeti irányzat a 19. szá-
linómetszet: sokszorosító grafikai eljárás a magas- zadban.
nyomtatás technikájával. A rajzolatot vésőeszkö- néprajzi tájegységek: a hagyományos életmódot
zökkel mélyítik a linóleumba, majd a felületet folytató népcsoportok használati tárgyait, művésze-
nyomdafestékkel áthengerelik. Erről a festékes nyo- tét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc) és szoká-
móformáról kell a mintát egy vékony papírra át- sait felölelő területek elnevezése. Mindezek kutatásá-
nyomtatni. val, vizsgálatával a néprajztudomány, röviden néprajz
litográfia (kőnyomat): síknyomó, sokszorosítható grafi- (etnográfia) foglalkozik.
kai eljárás. Anyagai: finom szemcséjű, kalcium-karbonát- nézőpont (szempont): szemünk magassága és a tekin-
tartalmú mészkő, rajzeszközök (grafitceruza, litográfiai tetünk tárgyakhoz viszonyított iránya.
kréta, litográfiai tus stb.), marófolyadék, nyomdafesték. Szemmagasság: egy átlagos termetű ember szem-
A rajzkészítés menete: A ter vezett formákat felrajzolják magasságában ábrázolt látvány.
a kőre, mely a felrajzolt vonalak alatt átveszi a rajzesz- Magas nézőpont (rálátás): a látvány résztvevői, tár-
109

gyai jól elkülönülnek egymástól, mert a magas ho- részletek elhagyásával és a jellegzetességek hangsú-
rizontvonal (szemmagasság vonala) miatt a tárgyak lyozásával jön létre.
közé is belátunk. szabásrajz: egy elkészítendő tárgy anyagának kisza-
Alacsony nézőpont (alálátás): az alacsonyra került ho- básához, összeállításához szükséges, pontosan szer-
rizontvonal miatt a látvány elemei takarják egymást, kesztett és méretezett műszaki rajz.
emiatt zsúfolt kompozíció jön létre. szaru: a szarv anyaga.
Madártávlat: nagyon magas nézőpontból ábrázolt szimultán kontraszt: a színek megváltoztatják egymás
forma. hatását azzal, hogy minden szín a kiegészítő színére
Békaperspektíva: nagyon alacsony nézőpontból áb- színezi környezetét. Szemünk egy adott szín nézése-
rázolt forma. kor egyidejűleg (tehát szimultán módon) létrehozza
öntöttvas: a vas öntéssel előállított ötvözete. A nyers- annak kiegészítő színét. A létrejövő szín csak a sze-
vas átolvasztásával nyerik ócskavas hozzáadásával. münkben van jelen. Izgalmas hatást érhetünk el az
Az így előállított anyag öntvények készítésére alkal- egymás mellé festett kiegészítő színekkel.
mas. Lehűlés után könnyen megmunkálható. Az ön- tájház: a tájház olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények-
töttvasból előállított termékek az élek lecsiszolása, nek ad helyet, amelyek az adott település vagy táj-
hozzáfolyások és felöntések levágása után további egység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi épí-
megmunkálás nélkül is felhasználhatók (pl.: lámpa- tészet szempontjából jelentős lakásbelsőket, olykor
oszlopok, vaskályhák stb.). a műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egysze-
papírmasé: enyves papírdarabka vagy enyves papír- rűbb ipari létesítményeket mutatják be. A tájháznak
pép, amelyből papírformák készíthetők. A ragasztós legalább egy helyiségét a településről származó tár-
papírt egy alapformára tapasztják, amely a kiszára- gyakkal enteriőrként kell berendezni.
dás során megszilárdul. Készíthető tapétaragasztóval talpasház: a talpasház igazi építészettörténeti kurió-
vagy csirizzel is. zum. A középkortól a 19. század végéig alkalmazták.
parafrázis: egy már létező, és általában ismert mű át- Eredetileg úgy készült, hogy téglalap alakban négy
írása, átértelmezése, átdolgozása. Az újraalkotás tör- talpgerendát helyeztek a földre. A sarkokra függő-
ténhet a színek és a felületek megváltoztatásával, leges oszlopok kerültek, ezek tartották a koszorúge-
behelyettesíthetjük a szereplőket és a tárgyakat más rendákat. A talpgerendák és koszorúgerendák közé
formákkal, átrajzolhatjuk a szereplők öltözetét más karókat állítottak, közeit vesszővel fonták be, a vesz-
stílusúra, alkothatunk élőképet a mű kompozícióját szőfalat sárral tapasztották, és ez nyers állapotban si-
követve, a jellegzetességek kiemelésével készíthe- mítható, faragható volt. Építése olyan egyszerű volt,
tünk karikatúrát (lásd Mona Lisa-parafrázisok) stb. hogy a parasztember maga is elkészíthette. Ha más
perspek tíva (távlat): a térbeli látvány tökéletes vissza- területre akart költözni, akkor a ház közfalait kiverte, a
adására törekvő, a valóság illúzióját keltő ábrázolás. gerendából ácsolt szerkezetet a szekérre rakta és ma-
A háromdimenziós látvány úgy jelenik meg a síkon gával vitte, majd az új helyen ismét felépítette.
(kétdimenziós felületen), hogy azt háromdimenziós- tanulmányrajz: a forma arányait, tónusait valósághűen
nak érzékeljük. A térmélységet kifejezhetjük vonalak- megörökítő rajz.
kal (vonalperspektíva), tónusokkal (levegőperspektí- vályog: törekkel kevert agyagos sár.
va) és színekkel (színperspektíva). veret: bútorokat díszítő fémpánt vagy fémlemez
rekamié: íves láb- és háttámlájú empire fekvőbútor. vetületi ábrázolás (síkábrázolás): a térbeli tárgyak há-
nappali pihenésre használták. nevét Mme Réca- rom képsíkba (elöl-, oldal-, felülnézet) kiterített és áb-
mier-ről kapta, akit ezen a kanapén fekve festett meg rázolt képe. A Monge-féle derékszögű vetítés lényege,
Jacques-Louis David. hogy a tárgy jellegzetes nézetei a képsíkra merőle-
reklámszlogen: jelmondat, jelszó. Egyértelmű tartalma ges vetítősugarak segítségével a képsíkra vetítődnek.
segíti az embereket a döntésben, kedvet teremt a rek- A létrejött képet vetületnek nevezzük.
lámozott termék megvásárlására. western: a filmtörténet egyik legrégebbi műfaja. A ka-
relief (dombormű): plasztikusan kiemelkedő, faragott landfilm helyszíne mindig az amerikai vadnyugat.
vagy mintázott ábrázolás kő-, fém-, fa-, csont- vagy A western az amerikai polgárháborúban ketté-
agyaglap felületén. Kiemelkedésének mér téke sze- szakadt Észak és Dél viszályát, a nyugati partvidék
rint lehet lapos dombormű, féldombormű és magas meghódítását, a telepesek és az indiánok küzdel-
dombormű. Az egyiptomi művészetben a mélydom- mét eleveníti fel. Az első western, A nagy vonatrablás
bormű is szokásos volt. 1903-ban készült.
reprodukció: egy eredeti mű hiteles képi másolata. zsúptető: kézzel kicsépelt és csomóba kötött rozsszal-
stilizálás: a valóságos formák leegyszerűsítése a lénye- mából készült tető.
ges jellegzetességek megtartásával. A forma jele a
110

irodalom- és képjegyzék
Irodalomjegyzék
Barabás Jenő – Gilyén nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatá- K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai. Corvina Kiadó, Budapest
sához. Műszaki Kiadó, Budapest, 1979 Kolta Magdolna: Képmutogatók – A fotográfiai látás kultúrtörténete.
Bárth János: Magyar népi építészet. Kolibri Könyvek. Móra Kiadó, http://www.fotoklikk.hu
Budapest, 1982 Lastrego–Testa: Nézz, láss, kérdezz. Az emberi alak. Gondolat, Buda-
Boronkay István: Római regék és mondák. Móra Kiadó, Budapest, pest, 1983
2008 Művészeti kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973
David Piper: A művészet élvezete. Helikon Kiadó, Budapest, 1984 Művészettörténeti ABC, Terra kiadás, Budapest, 1961
Dr. Sevcsik Jenő – Hefelle József: Fényképészet. Műszaki Könyvki- S. Kovács Ilona: Pásztorélet, pásztorművészet. Kolibri könyvek. Móra
adó, Budapest, 1980 Kiadó, Budapest, 1983
Escher, M. C.: Grafikák és rajzok. Benedikt Taschen, Köln, 1989 Stan Smith: A rajzolás iskolája. Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
Genton István: Magyarország művészeti emlékei. Corvina Kiadó, Bu- Szilágyi Gábor: A fotóművészet története. Képzőművészeti Kiadó,
dapest, 1980 Budapest, 1982
Fejős Imre – Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története. Zádor Anna: A klasszicizmus és a romantika építészete Magyarorszá-
Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest gon. Magyar Helikon/Corvina, Budapest, 1981
Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Corvina Kiadó, Budapest, http://en.wikipedia.org/wiki/Phenakistoscope – Phenakistoscop
1980 http://en.wikipedia.org/wiki/Zoetrope – Zoetrope
Képjegyzék
A szerző és a kiadó köszönetet mondanak a felsorolásban szereplő rajztanároknak és tanítványaiknak a diákmun-
kák megjelentetésének engedélyezéséért:
Horváth Katalin, Budapest, xII. kerület, németvölgyi általános Iskola (76. o.), Istvánff y Ilona, Kecskemét, Katedra
Gimnázium (36. o.), Rab Beatrix, Szolnok, Fiumei Úti általános Iskola (65. o.), Reményi Brigitta, Budapest, xII. kerü-
let, Diana Iskola (69. o.), Szabó Imre, Budapest, Alternatív Közgazdasági Gimnázium (69. o.), Papp Károly, Téglás,
II. Rákóczi Ferenc általános Iskola (66. o.), Pollner Erika, Miskolc, Zrínyi Gimnázium (90. o.), vértesaljai Mária,
Budapest, xII. kerület, városmajori Gimnázium (94. o.)
Külön köszönetet mondunk a tankönyvben szereplő művészeknek, akik hozzájárultak alkotásaik megjelentetésé-
hez (az oldalszámok megjelölésével): HoKata (Horváth Kata) – grafikusművész (95. o.), Ipach Fruzsina grafikusmű-
vész (77. o.), Keserü Ilona – festőművész (33. o., 93. o.), németh Zsófia Alíz – divattervező (71. o.), Szabó Sára – grafi-
kusművész (61. o.)., Szántói Krisztián – grafikusművész (57. o., 63. o.), F. Farkas Tamás festőművész (89. o.)
Imrehné Sebestyén Margit grafikái: 6., 9., 21., 24., 27., 30., 35., 38., 55., 58., 59., 62., 67., 68., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 79., 84.,
85., 96., 97., 98., 100., 101.
Fotó:
Egri főszékesegyház (4. o., váradi Zsolt), a párizsi Pantheon (9. o. Jean-Christophe Benoist), A Magyar nemzeti
Múzeum madártávlatból (10. o., Civertan. www.latvany-terkep.hu/www.legifoto.com), a gyömrői Teleki-kastély (11.
o., Merl Antal György), Halász-kúria, Dabas (11. o., Derzsi Elekes Andor), Laterna magica (44. o., Andreas Praefecke),
velencei karnevál álarcosai (72. o., Frank Kovalchek), Tinédzser szobája (102. o., James Cambridge), nappali szoba
(http://moebel-lega.de), Színes házfalak Braunschweigben (107. o. Benutzer Brunswyk), vasarely köztéri szobra
(vámos norbert, 90. o.)
A szerző fotói: Eiffel-torony (18. o.), Operaház (12. o.), Parlament (12. o.), a párizsi Diadalív és a domborművek (20. o.).,
Schumacher-ház (31. o.), Lánchíd (51. o.), vigadó (54. o.), térplasztikák (96. o.), térbeli betűk (97. o.), kockák (98. o.),
Marton László Királylány című szobra (106. o.), Sztravinszkij-szökőkút (106. o.), színes tűzfal (107. o.)
Cultiris Képügynökség, Profimédia–REDDOT Képügynökség
111

Tartalom
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Rajzolás, festés, mintázás . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Épület elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Szobor és dombormű elemzése . . . . . . . . . . . . 5 Külső és belső tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Kép elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A fej arányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Időutazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
A 19. század művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Verbális és vizuális kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
A klasszicizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Érzelmek és hangulatok kifejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Építészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Színek és karakterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Klasszicista építészet Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . 10 A karikatúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Kastélyok és kúriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Képzeletbeli portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Szobrászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Fantomkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
Iparművészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A sziluett (árnykép) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Festészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A látvány átírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
A romantika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Árnyfigurák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
A magyar díszruha . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Sziluett és a divat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Új anyagok az építészetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Farsangi álarcok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
A historizmus és az eklektika Magyarországon . . . . . . 19 Síkból a térbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Szobrászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A papír hajtogatása – leporello . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Festészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A papír gyűrése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
Történelmi festészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Variációk a textil gyűrődésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A tánc ábrázolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Ábrázolási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
Realizmus a 19. században . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A perspektíva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
Valóság vagy jelkép? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A kocka látszati képe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Népi életképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Vetületi ábrázolás (síkábrázolás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Magyar népi építészet a 19. században . . . . . 30 Axonometrikus ábrázolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Néprajzi tájegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 A kocka csonkolása. Felezés, negyedelés . . . . . . . . . . . . 84
A parasztházak berendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 A kocka csonkolása. Harmadolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Faragott és festett láda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Rekonstrukciós feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
A plein air és az impresszionizmus . . . . . . . . . 34 Lehetetlen tárgyak – képtelen alakzatok . . . . . . . . . . . . 88
Az impresszionisták kiállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Szerkesztett képek – illúzió a művészetben . . . . . . . . . 89
A pillanatkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Többértelmű ábrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A képsorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Szerkesztett betűk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
A pointillizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Játék a vonalakkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Új törekvések Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Kompozíció betűkkel és számokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
A posztimpresszionizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Térplasztikák papírból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
A fénykép készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A bűvös kocka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
Milyen a jó fénykép? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 A kaleidociklusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99
A képmutogatóktól a mozgófilmig . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Stílusok és emberek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
A film felvétele és lejátszása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Az enteriőr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
A változás és a mozgás illúziója . . . . . . . . . . . . 46 Hagyományos és szokatlan ülőbútorok. . . . . . . . . . . . 103
A film és a mozi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Hagyományos és szokatlan tárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Az állóképtől a mozgóképig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Színkompozíció tárgyakkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Hogyan készül a film? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Az utca művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
A film kifejezőeszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Színes város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
A film műfajai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Mi történik a képeken? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Képjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

AP-072203 Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AP-072203 Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

R. sz.

Imrehné Sebestyén Margit

AP_072203_A_kepzelet_vilaga_7_borito_2020_PG.indd 1 2020.01.15. 13:58:21

Szerző: Imrehné Sebestyén Margit érdemes tankönyvíró

Lektor: Szalay József művésztanár, közoktatási szakértő, a MROE elnöke

Bírálók: Rab Beatrix tanító, rajz-, vizuális- és környezetkultúra-tanár,

Alkotószerkesztő: Imrehné Sebestyén Margit

Felelős szerkesztő: Tótfalusi Miklós

Szerkesztő: Vámos Norbert

Illusztráció: Imrehné Sebestyén Margit, Vámos Norbert

Borítóterv: Sellyei Tamás Ottó

Tipográfia: Vámos Norbert

© Imrehné Sebestyén Margit, Oktatási Hivatal (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2014

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

A képzelet világa című tankönyv a vizuális művészetek meg-

A tankönyv szövegében vastag betűvel kiemelten szere-

Ha * szerepel egy szó mellett, akkor annak magyarázatát

Ha többet szeretnél tudni egy-egy korszakról, mű- Fogalmak, technikák

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 3 06/05/15 18:23

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 4 06/05/15 18:23

Szobor és dombormű elemzése

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 5 06/05/15 18:23

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 6 06/05/15 18:23

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 7 06/05/15 18:23

Női viseletek a . század első évtizedében

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 8 06/05/15 18:23

Építészet . Hasonlítsd össze az ókori görög,

Poszeidon-templom homlokzata (Kr. e. 5. század

Pantheon (2. század eleje), római művészet

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 9 06/05/15 18:23

Klasszicista építészet Magyarországon

A klasszicista stílus több évtizedes késéssel jelent meg Magyar-

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 10 06/05/15 18:23

A 19. század első felében a meggazdagodó nemesség és a

Hasonlítsd össze a Magyar nemzeti Múzeum és a Teleki-

Hild József: Teleki-kastély (1838–1840), alaprajz és homlokzat, Gyömrő

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 11 06/05/15 18:23

Antonio Canova (kánova): Géniusz* (1798), márvány, síremlék a gyömrői

A klasszicista szobrászok – az építészekhez hasonlóan – az óko-

. Sorold fel az idealizált ábrázolás fő jellegzetességeit! Mondj

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 12 06/05/15 18:23

Az ókori művészetek hatása az iparművészetek területén is

. Olvasd el az Iparművészet című olvas-

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 13 06/05/15 18:23

. Olvasd el a Római regék és mon- Festészet

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 14 06/05/15 18:23

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 15 06/05/15 18:23

Beszéljétek meg, hogy melyek a romantikus ember, a roman-

Biedermeier viselet (1844 körül). A viseletekben is Biedermeier lakószoba (1830)

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 16 06/05/15 18:23

A 19. században a városi polgárok irányították a divatot Magyar-

legyező térdig érő, állógalléros, zsinór-

lapos balerinacipő sarkantyús fekete csizma,

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 17 06/05/15 18:23

A 19. század második felében új anyagok – vas, acél, üveg és

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 18 06/05/15 18:23

A historizmus* és az eklektika Magyarországon

A 19. század második felében a romantikus stílusban alkotó

. Fogalmazd meg, hogy mi a historizáló stílus lényege!

Steindl Imre: Országház (1883–1904), Budapest

képzeletvilaga7_ujtanterv.indd 19 06/05/15 18:23

A romantika szobrászatának legjellegzetesebb műfaja az em-