8

R. sz.: AP-082203
ISBN 978-963-328-396-7

A sorozat további kötetei

AP-052203
Imrehné Sebestyén Margit
A képzelet világa 5. HORVÁTH KATALIN

Horváth Katalin  A képzelet világa 8.

AP-062204

A képzelet
Imrehné Sebestyén Margit
A képzelet világa 6.

AP-072203
Imrehné Sebestyén Margit
A képzelet világa 7.

AP-092203
Imrehné Sebestyén Margit
A képzelet világa 9.

AP-102203
Horváth Katalin - Imrehné Sebestyén Margit
világa
A képzelet világa 10.
vizuális kultúra tankönyv

AP_082203_A_kepzelet_vilaga_8_TK_borito_2020_PG.indd 1 2020. 06. 03. 16:40:41

 Horváth Katalin

A képzelet világa 8.
vizuális kultúra tankönyv a 8. évfolyam számára

OKTATÁSI HIVATAL

AP_082203_A_kepzelet_vilaga_8_TK_beliv_1_2_oldal_2021_OA.indd 1 2021. 04. 06. 5:39:12

 Kedves Diákok!
Ez egy környezetbarát tankönyv.
Vigyázzatok rá, hogy a következő évfolyam tanulói is használni tudják! Ezzel ti is hozzájárultok Földünk, környezetünk
megóvásához.

A kiadvány 2019. 03. 29-től tankönyvi engedélyt kapott a TKV/2676-11/2019. számú határozattal.
A kadvány megfelel a módosított 34/2014. (IV. 29.) EMMI-rendelet 3. sz. melléklet 2. 2. 14. Vizuális kultúra kerettanterv
az általános iskola 5–8. évfolyamára megnevezésű kerettanterv előírásainak.

Lektorálta
SZALAY JÓZSEF művésztanár, közoktatási szakértő, a MROE elnöke

Felelős szerkesztő
BOLDIZSÁRNÉ KOVÁCS GIZELLA

A tankönyvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők

Dr. Paréjné Tóth Gabriella, Király Ildikó

Illusztrálta
HORVÁTH KATALIN, VÁMOS NORBERT
A közös jogkezelés alá tartozó, a kiadványban közölt képzőművészeti alkotások felhasználása a Hungart engedélyével
történt. © HUNGART, 2019

Tipográfia
VÁMOS NORBERT

© Horváth Katalin, Oktatási Hivatal (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2016

ISBN 978-963-328-396-7

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: AP-082203
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Görög Gabriella, Orosz Adél
Grafikai szerkesztő: Vámos Norbert, Feledi Eszter
Terjedelem: 14,42 (A/5) ív
Tömeg: 283 g
1. kiadás, 2021
TARTÓS TANKÖNYV
Nyomdai előkészítés: Vámos Norbert
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

AP_082203_A_kepzelet_vilaga_8_TK_beliv_1_2_oldal_2021_OA.indd 2 2021. 04. 06. 5:39:12

 Bevezető

Előszó
A képzelet világa című tankönyv a művészetek megértéséhez és kre-
atív alkalmazásához nyújt segítséget. Az elméleti ismereteken túl
a fantáziádat megmozgató ötleteket ad ahhoz, hogy te is kipró-
bálj alkotásaidban egy-egy megismert stílust, témát vagy művésze-
ti technikát.
A művészettörténeti fejezetekben a kor legjellegzetesebb épü-
letei, festményei, szobrai, használati és dísztárgyai mellett az adott
időszak öltözékeit is megismerheted. Betekintést nyerhetsz néhány
olyan témába is, amely a mozgókép és médiaismeret területéhez
kapcsolódik. A népművészeti fejezetet tanulmányozva bővítheted
az eddig megszerzett hon- és népismereti tudásodat.
A műelemzési módszerek elsősorban arra hívják fel a figyelmedet,
hogy milyen összetett egy műalkotás: mennyire sok szempontra kell
odafigyelni ahhoz, hogy megértsd a művész szándékát, és eljuss a
látható külső formától a mű mondanivalójáig. A megértés szintje tő-
led is függ. A te egyéniséged, a pillanatnyi lelkiállapotod, érdeklődé-
sed, ízlésed is befolyásolja, hogy érvényesül-e a mű hatása vagy sem,
elfogadod-e a művész kifejezőeszközeit, és tetszik-e a látott mű.
Természetesen ha többet tudsz egy mű keletkezéséről, a mű-
vész életéről, akkor valószínűleg az alkotói stílusát is jobban meg
fogod érteni, azonban az ismeretek megszerzése mellett leg-
alább olyan fontos, hogy a műalkotás látványa elgondolkod-
tasson, és az érzelmeidre is hatással legyen. Ha lehetőséged
nyílik rá, eredetiben is tanulmányozd a műalkotásokat a külön-
böző múzeumokban, tárlatokon!
A műalkotások képei mellett szöveges elemzések is szerepel-
nek gondolatébresztőként, de bátran egészítsd ki azokat saját
gondolataiddal, észrevételeiddel!
A tankönyv jellegzetessége, hogy az elméleti ismereteket
különböző tevékenységek során szerezheted meg. Az is-
meretközlő részekhez szóbeli, írásbeli és rajzos feladatok is
kapcsolódnak.
Egy-egy témához több alkotó feladat is tartozik, azon-
ban nem kell mindegyiket elkészítened. Válaszd ki azt, ame-
lyikről a legtöbb ötlet jut eszedbe és a legjobban tudod
megvalósítani! Segíthet az is, ha a témákat, az alábbi Pi-
casso-idézetet figyelembe véve közelíted meg.
„A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”
(Pablo Picasso)

A tankönyv szövegében vastag betűvel láthatók

a legfontosabb fogalmak és ismeretek.
Ha * szerepel egy szó mellett, akkor annak magyarázatát a könyv
végén lévő Kislexikonban találod meg.
Ha többet szeretnél tudni egy-egy korszakról, művészről vagy mű-
vészeti technikáról, akkor a tankönyv végén lévő Irodalomjegyzék
ajánlott könyveiben és az interneten is utánanézhetsz az érdeklődé-
sednek megfelelő témáknak.
Sikeres munkát kíván: a szerző és a kiadó
Fogalmak, technikák, életrajz
Az ilyen jelöléssel ellátott szöveg egy fontos művészettör-
téneti fogalmat, képzőművészeti technikát vagy életrajzi
adatokat ismertet meg veled.
Tudod-e,
…hogy az így megjelenő szövegből sok érdekességet tud-
hatsz meg az adott témához kapcsolódóan?

3
 A képzelet világa 8.
A szecesszió* (88–)
Joseph Maria Olbrich: Sezession épülete
(189–1898), Bécs
A Sezession épülete
Joseph Maria Olbrich (1867–1908) bécsi építész által ter-
vezett Sezession (szecesszion) kiállítási épületének gömb-
kupolája kovácsolt vasból készült.
A burjánzó, áttört mintájú, aranyozott levélformákból ál-
ló kupolát négy torony fogja közre. A főbejáraton és kétol-
dalt a falakon futó díszítést a kupolamotívum szövevényes
leveleinek ismétlése adja, valamint a három női fej kacska-
ringós hajfürtjei teszik jellegzetessé. A főhomlokzat mel-
letti két hatalmas, mozaikos kerámiaedényt egyenként
négy bronzteknős tartja.
A Sezession főbejáratát díszítő gorgófejek a festészetet, az
építészetet és a szobrászatot személyesítik meg
4
A szecesszió az utolsó olyan nagy korstílus, amely több ország-
ban egyszerre jelentkezett és viszonylag egységes volt a formavi-
lága. A 19–20. század fordulóján, az 1890-es években élte fénykorát.
Angliából indult ki és onnan terjedt el Európa-szerte.
A szecesszió latin eredetű szó (secessio), jelentése ‘kivonulás’, az-
az a múlttal való szakítás. Alkotói az akadémizmussal*, a historizmus-
sal és a kor hivatalos normáival helyezkedtek szembe. Tiltakoztak a
tömegtermelés silánysága ellen, ezért újjáélesztették a kézműves
mesterségeket. A természettől kölcsönzött növényi és állati mo-
tívumokat kreatívan használták fel. Erőteljesen stilizáltak*, gaz-
dag ornamentikát*, jellegzetesen kanyargó vonalakat alkal-
maztak. Az egzotikum iránti fogékonyságuk műveiken tükröződött.
Kedvelték a különleges színeket (pl. aranyat, ezüstöt, opált). Az ösz-
szes művészeti ágat egységbe kívánták fogni, azaz a képzőművé-
szet, az iparművészet és az építészet szoros kapcsolatát való-
sították meg. Az épületek külsejét összehangolták a belső terekkel.
A bennük elhelyezett bútorok, műalkotások, valamint a dísztárgyak
formái és mintázatai hasonló stílusúak voltak, így teremtettek össz-
hangot. A megmunkálásuk során a legapróbb részletnek is (mint pl.
egy kulcslyukdíszítés) nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Az építészet adta meg a hátteret, amelyből a szecesszió külön-
féle eredményei kiemelkedtek. A korszak építészei lelkesedtek az új
nyersanyagokért, például a vasért és az acélért. Az eddigi gyakorlat-
tól eltérően az ezekből készült elemeket nem próbálták beburkolni,
elrejteni, inkább az alapvető teherhordó funkciójukat megtartva de-
koratív szereppel is felruházták azokat.
Victor Horta: Tassel-ház homlokzata és lépcsőháza (1900), Brüsszel
Victor Horta (1861–1947) belga építész a brüsszeli Tassel-házban olyan újszerű építészeti
megoldásokat alkalmazott, amelyek megrendelések sorát hozták számára. A lépcsőházba és
a hallba helyezett vas tartóoszlopokat nem fedte el téglával és vakolattal, hanem fantasz-
tikus növényi motívummá formálta. Az oszlopfők pálmalevél és inda motívumait a falak-
ra festve és a padlómozaik díszítményein ismételte meg. A lépcső kovácsoltvas korlátját is
indákra emlékeztető tekergő-kanyargó vonalakból szerkesztette meg, gondosan ügyelve a
belső tér összhangjára. Sokan ezt a – Tassel gyáros felkérésére épült – villát tekintik az első
egyértelműen szecessziós stílusú lakóépületnek Európában.
 A szecesszió (88–)

Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész, a spanyolországi sze-

cessziós építészet legkiemelkedőbb alakja volt. Nagyra becsülte a
középkor – különösen a gótika – művészetét, a keleti és a mór stílu-
sú építészetet. Kedvelte a természetes, egyszerű anyagokat (pl. terra-
kotta, tégla, kovácsolt vas). Sokszor díszítette épületeit színes, moza-
ikszerűen rakott mázas kerámiával.
Fő művének a Sagrada Familia (szágrádá fámilia, Szent család)
katedrálist tekintette. Építését személyesen irányította olyannyira,
hogy 1918-ban odaköltözött a helyszínre és folyamatos utasításokkal
látta el a munkásokat. Bár haláláig dolgozott e monumentális mű-
vén, mégsem sikerült befejeznie. Az építkezés azóta is folytatódik,
tiszteletben tartva az ő eredeti, öthajós, keresztházas, szentélykörül-
járós elképzeléseit.

A Sagrada Familia szimbólumrendszere

A templom csupa szimbólum: a központi 170 méteres Jézus-tornyot négy torony fogja köz-
re, amelyek a négy evangélistát – Mátét, Márkot, Lukácsot és Jánost – jelképezik. Az apszis
feletti 123 méter magas torony Szűz Máriát, a többi a 12 apostolt szimbolizálja majd. A ke-
leti homlokzat Krisztus születését, a nyugati a passiót (Krisztus szenvedéstörténetét), a déli
főhomlokzat a mennybemenetelt idézi meg.
Gaudí haláláig mindössze az ún. Születés-homlokzat készült el teljesen, amelynek köze-
pén lévő ciprus a katolikus egyházat jelképezi. Csak 1978-ban sikerült befejezni a Passió-
homlokzatot, 2002-re pedig a templomhajót. 2010-re pedig elkészült a főhajó boltozata is.
A szakemberek véleménye szerint 2026-ra várható az építkezés teljes befejezése. Antoni Gaudí: Sagrada Familia templom, Születés-hom-
lokzat (1882-től), Barcelona
Mátyás Júdás Simon Barnabás

Lukács Id. Jakab

János Pál
Mária Jézus
Péter
Máté
Márk András

ifj. Jakab Bertalan Tamás Fülöp

A templom egyszerűsített alaprajza a tornyok által jelképezett személyek neveivel

. Melyik középkori művészeti stílusból meríthetett ihletet Gaudí a

tornyok megnyújtott arányainak tervezésénél?
. Keresd meg a népszerű internetes videomegosztó oldalon azt
az animációs filmet, amely bemutatja a templom építésének szaka-
szait és modellezi az eddig még el nem készült részeket!

Gaudí jó barátja és patrónusa, Eusebio Güell gazdag

gyáros felkérésére, egyedi formavilágú parkot hozott
létre (Güell-park), ahol a lépcsőket, a padokat, vala-
mint a kerthez tartozó pavilonok oszlopait és meny-
nyezetét Güell üzemeiből származó törött csempe-
darabokkal borította.

5
 A képzelet világa 8.

A magyar szecesszió építészete

Magyarországon Lechner Ödön (1845–1914) alkalmazta először az új
stílust, a szecessziót. Fő művét, az Iparművészeti Múzeumot épí-
tésztársával, Pártos Gyulával közösen tervezte. Az impozáns épüle-
tet 1896. október 25-én Ferenc József magyar király és osztrák csá-
szár személyesen avatta fel, ez az építészpáros kiváló munkájának
elismerését jelentette.
A múzeum díszítőanyagaként színes majolikát*, pirogránit* ke-
rámiát (a pécsi Zsolnay gyár világhírű termékét), kovácsolt vasat és
vakolatlan téglát használtak. Motívumaikhoz az indiai és a mór mű-
vészet elemeiből, valamint a magyar népművészetből merítettek
ihletet, ezeket egymással ötvözték. Az egyéni díszítés mellett olyan
korszerű technikai és belsőépítészeti megoldásokat alkalmaztak,
mint a lépcsőház üvegkupolája, valamint a nagycsarnok áttört hen-
gereltacél tartógerendái.

A fotókon ismert magyar szecessziós épületeket látsz. Nézz utánuk

Lechner Ödön – Pártos Gyula: Iparművészeti
Múzeum (1893–1896), Budapest
az interneten vagy a könyvtárban! Párosítd a leírásokat a hozzájuk
tartozó képekkel!
a) A Reök-palotát Reök Iván szegedi vízügyi mérnök megbízásából
Magyar Ede tervezte. A megrendelő foglalkozását tükrözte a vízi
világot idéző homlokzat díszítése.
b) A Márkus Géza által -ben tervezett épületben ma a Kecs-
keméti Képtár működik.
c) A Bedő Béla által építtetett, egyúttal régen otthonaként szolgáló
házat Vidor Emil építész tervezte, ma a Magyar Szecesszió Háza
nevet viseli. Állandó kiállítása a ‘békebeli idők’ budapesti polgári
életének hangulatát idézi meg.
d) A Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján -ben épült Havas
Boldogasszony katolikus templom Zebegény jelentős műemléke.

Az Iparművészeti Múzeum üvegkupolája és

nagycsanoka

1. 2.

Az Iparművészeti Múzeum bejárata 3. 4.

6
 A szecesszió (88–)

A szecesszió festészete
Gustav Klimt (1862–1918) osztrák festő és grafikus a bécsi szecesszió
legmeghatározóbb alakja, egyben az 189-ben alapított Secession
nevű művészegyesület elnöke is volt.
Klimt művészetének főbb jellemzői:
• gyűjtötte, tanulmányozta a japán metszeteket, műtárgyakat, és az
abból szerzett ismereteit a bizánci mozaikok, valamint a középkori
festészet módszereivel együtt használta fel;
• mesteri fokra emelte a stilizálást;
• festményein az arcokat és más testrészeket plasztikusan, míg a ruhá-
zatot és a háttér elemeit síkszerűen jelenítette meg;
• a képfelület díszítettségének és egységének megteremtéséért le-
mondott a térbeliség (a perspektíva) illúziójának ábrázolásáról;
• kedvelte a különleges színeket, színskáláján az arany (pl. arany kor-
szak képei) és az ezüst sokszor szerepelt;
Gustav Klimt: A csók (190–1908), olaj, vászon,
• számos portrét készített a bécsi értelmiség hölgytagjairól. 180 × 180 cm, Österreichische Galerie Belvedere,
A szecesszió hangsúlyos vonalkultuszának köszönhetően a stí- Bécs
lus képviselőinek kedvelt műfaja volt a grafika*. Henri de Toulouse-
A csók című festménye arany korszakának (1901–1908) fő
Lautrec (anri dö tuluz lotrek; 1864–1901) francia festő – Klimthez
műve. A szerelmi ölelésben összeforrt pár teste egyetlen
hasonlóan – számos grafikát készített. Különösen a litográfiái (kő-
lepelbe olvad, míg arcuk és kezük plasztikusan emelkedik
nyomatai) tették híressé. Plakátjain fontos szerepet tulajdonított a fel- ki a háttérből. A virágos réten térdeplő hölgy átadva magát
iratoknak. A tervezésnél az írás és a kép stílusegységét tartotta szem az érzelmeknek felénk fordul, szeme csukva van, a férfi óvó
előtt. A plakátművészetben először alkalmazott módszereivel iskolát alakja fölé magasodik, kezei a nő arcára simulnak. Klimt a
teremtett, hatása máig fellelhető. figurák ruházatát gazdag, absztrakt mintázatú textúrával*
Lautrec művészetének főbb jellemzői: fedte, ornamentikává változtatta.
• kiváló technikai és rajztudás, lendületes vonalvezetés, a . századi A férfias elemeket szögletes téglalapformákkal, míg a női-
japán fametszetek hatására utaló határozott kontúrok alkalmazása; es elemeket íves, kanyargós csigavonalakkal és körökkel jel-
• pillanatképszerű, esetlegesnek tűnő, furcsa, szokatlan képkivágású képezte.
kompozíciók tervezése;
• főbb témáit a Montmartre (monmárt; párizsi művésznegyed) éle-
tének eseményeiből merítette: a kávéházak, a mulatók, a lokálok,
a kabarék, a nyilvánosházak világát mutatta be képein. Ő maga is
sokszor megfordult ezeken a helyeken, így személyes tapasztalatait,
élményeit tudta megfesteni.

Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer képmása I. (190),

olaj, vászon, 138 × 138 cm, Neue Galerie, New York
Klimt 1903-ban járt Ravennában, ahol rendkívüli hatást
gyakoroltak rá a bizánci mozaikok. Ezen utazás élménye-
it Adele Bloch-Bauer portréján a hölgy ruhájának és a kép
hátterének mozaikszerű, absztrakt aranydekorációján lát-
hatjuk viszont. Az élethűen megfestett arc és a kifejező ke-
zek kontrasztot alkotnak a kompozíció többi elemével.
A művész a perspektivikus látásmód helyett a síkszerű, de-
Henri de Toulouse-Lautrec: Tánc a Moulin Rouge-ban (1890), olaj, vászon,
115,5 × 150 cm, Philadelphia Museum of Art, Philadelphia
koratív kifejezésmódot helyezte előtérbe.

7
 A képzelet világa 8.
Henri de Toulouse-Lautrec: Divan Japonais
(1892–1893), színes litográfia (plakát), 80,8 × 60,8 cm
Litográfia
Kőrajz, sokszorosító grafikai eljárás, amely azon
a kémiai tételen alapul, hogy a zsírok és a víz nem vegyül-
nek egymással. A szénsavas mészkőre zsírtartalmú krétá-
val rajzolják fel a kívánt kompozíciót. A követ ezután vízzel
itatják át. A kőre hengerelt festék csak a zsírkrétával fedett
helyeken tapad meg, innen pedig a ráfektetett papírlapra
kerül gyenge nyomású hengerlés következtében.
A litográfiát 1798-ban egy német színész, író és költő,
Alois Senefelder találta fel.
Alphonse Mucha: Lefèvre-Utile sütik (189), litográ-
fia, 61,4 × 44 cm
8
Plakátművészet régen és ma
Plakátokat már a 16–1. században is készítettek: kialakulásukat két
forradalmi technikai találmány tette lehetővé, a könyvnyomtatás és
a litográfia. A 19. század végére a sokszorosító grafikai eljárások fej-
lődésének köszönhetően a plakátművészet fénykorát élte. Egyre
kedveltebbé vált ez a hirdetési forma, Európa nagyobb városait
míves – művészek által tervezett – falragaszok sora lepte el.
A 20. század második felére ebben a művészeti ágban is egyre fon-
tosabb szerep jutott a fotónak. A mai utcaképhez pedig már hozzá
tartoznak az óriásplakátok. Bármerre is utazunk, szinte elkerülhetet-
len, hogy tekintetünk – ha csak egy pillanatra is – ne időzzön el né-
melyiken. Van köztük olyan, amely mosolyt csal az arcunkra, vagy el-
gondolkodtat, esetleg megdöbbent. A lényeg az, hogy akaratlanul is
hatnak ránk. De mivel érik el ezt a hatást? Ismételjük át alapvető jel-
lemzőiket, akkor talán megkapjuk a választ!
A plakátok általános jellemzői:
• Formájuk és méretük nagy.
• Nyomdai úton, sokszorosított grafikai eljárással készülnek.
• Képpel és szövegrésszel is rendelkeznek.
• A feliratok méretének és a betűtípusoknak változatos alkalmazása.
• A kép és az írás nagyobb távolságból nézve is jól látható.
• Az egységes, síkszerű kompozíciós elemeket részesíti előnyben.
• Figyelemfelkeltő, dekoratívabb jellegű ábrázolásmód jellemzi.
• Élénk színeket vagy erős színkontrasztokat alkalmaznak.
. Hasonlítsd össze Alphonse Mucha, Koloman Moser és Berény
Róbert plakátját a kompozíció, a formai megoldás és a téralakítás
szempontjából!
. Tervezz olyan plakátot, amely egy szecesszió korabeli divatbe-
mutatóra csábítja a közönséget! A feladat elkezdése előtt nézz utá-
na, milyen ruhákat hordtak abban az időben az emberek!
Koloman Moser: Plakát a sze- Berény Róbert: Plakát (1928), papír, 125 × 95 cm
cesszió 13. kiállításához (1902),
litográfia, 95,5 × 62,5 cm

A –. század fordulójának viselete
A századfordulón kialakuló modern nagyvárosi élet, a technikai újí-
tások bevezetése a hétköznapokba, az egyenjogúsági törekvések
hatottak a divatra is. A nők szerepében, életében bekövetkezett
változásoknak megfelelően átalakult az általuk hordott ruházat is.
Létrejött az ún. reformruha, amely sokkal kényelmesebb volt elő-
deinél. A mell- vagy a derékvonaltól lágyan omlott a földre, és nem
viseltek alatta fűzőt. A kényelmi szempontok ellenére ez a viselet
nem honosodott meg, mert a hölgyek továbbra is a karcsúságot tar-
tották nőiesnek.
Őszi kalapok egy korabeli divatújságból (1900)
Sétakosztüm (1904) Cilinderes úr (1910 körül)
A szecesszió (88–)
A női divat jellemzői
1890-ben a karcsú szoknya sziluettet (elöl szűket, hát-
rafelé pedig uszályosat) és az ún. harangszoknyát ked-
velték. A felsőruházat magasan záródott. A derekat övvel
emelték ki. Fontos ruhadarabbá vált a férfias szabású, kü-
lönböző hosszúságú zakóval rendelkező kosztüm. 1910-
re a szoknyák olyan szűkek lettek, hogy alig tudtak benne
járni. Az elnevezésük találóan bukjelszoknya lett.
Amikor a terjedelmes frizurák divatba jöttek, a kalapok is
követték a méretüket. Ezeket színes tollakkal, művirágok-
kal, szalagokkal díszítették. Az utcai viselet elengedhe-
tetlen kellékei a kalapokon kívül a kesztyű, a kézitáska,
nyáron a napernyő, télen a muff (henger alakú szőrme
kézmelegítő) volt. Az esti toalett (fényűző társasági ruha)
kiegészítőihez a pompás ékszerek és a legyezők tartoztak.
A férfidivat jellemzői
Az urak magasan záródó zakóval különböző öltönyöket
hordtak. Nadrágjuk lefelé keskenyedett, élére vasalt és
alul hajtókás volt. A zsakettet (derék alatt elöl lekerekí-
tett kabát) visszahajtás nélküli csíkos nadrággal viselték.
A társasági összejövetelekre frakkot vagy szmokingot
vettek fel. Alkalomtól függően nemezkalapot, kemény-
kalapot vagy cilindert tettek a fejükre. Lábukra fűzős
vagy gombos bokacipőt húztak. A férfiak öltözetét dísz-
zsebkendő, sál, kesztyű és sétapálca tette teljessé.
Bukjelszoknyát viselő hölgy (1910) Cilinderes úr, fénykép 1911-ből
9
 A képzelet világa 8.

Zsolnay Vilmos (1828–1900) A szecesszió iparművészete

Zsolnay Vilmos alapította azt A szecesszió iparművészete elválaszthatatlan egységet al-
a kerámiagyárat Pécsett, ame- kotott az építészettel. Többször előfordult, hogy az építész
lyet a testvérétől megvásárolt nemcsak a házat, hanem a bútorokat, a lámpákat, a ta-
műhelyből alakított ki és fejlesztett péták és a textilek mintáit, sőt vázákat, egyéb kiegészítő
világhírűvé. Az itt dolgozó tervezők legje- dísztárgyakat is tervezett.
lentősebb alkotásaikat szecessziós stílusban
A kor iparművészei (pl. René Lalique [röné lálik], Emile
készítették. Különleges technológiákat
(pl. pirogránit) alkalmaztak.
Gallé [emil gállé], Louis comfort Tiffany [luiz komfort
tifáni]) a sorozatgyártással szemben a kézműves techni-
Zsolnay
kákat részesítették előnyben. A tárgyak és mintáik forma-
tulipános váza világát főleg a természetből kölcsönözték. Különösen a belga és
a francia tervezők kedvelték a tekergő, rafinált növényindákat,
a lendületes íveket, a lekerekített, egymásba simuló formákat.
Az állati és a növényi motívumok mellett sokszor ábrázoltak
kecses mozdulatú, táncoló, hosszú hajú, titokzatos hölgyeket
is. Ezek a nőalakok olykor domborműszerűen díszítették a vázák,
tálak, edények oldalát, olykor pedig szoborszerűen tartottak egy-
egy gyümölcsöstálat, kaspót vagy éppen tükröt.
Az ötvösművészet is megújult. Az iparművészek az ékszerek ter-
vezésénél az eddig használt nemes anyagok mellett (pl. arany, ezüst)
teknőspáncélt, korallt, gyöngyházat vagy elefántcsontot is használ-
tak. Kedvelték a különleges, olykor szokatlan anyagpárosításokat. Az
ékszerek formái is főleg természeti formákat (pillangót, szitakötőt,
Émile Gallé pávát, darazsat, kígyót, liliomot, orchideát stb.) utánoztak. A kor
által tervezett váza hölgyei általában különleges alkalmakkor vették fel a gazdagon dí-
szített ötvösremekeket.

René Lalique:
Bross (1903–1904),
arany, opál, igaz-
gyöngy

Louis comfort Tiffany (1848–1933): Tiffany-lámpa,

mozaik, bronz, színes üveg
Tiffany lámpáit színes üvegmozaikból, az üvegablak
technikához hasonló módszerrel, kizárólag kézzel
készítette. Nagy sikert és ismertséget hoztak számára Georg Kleemann:
ezek a különleges formájú (pl. pipacs, liliom, harang, Bross (1905),
szitakötő), egyedi tervezésű, és ezért rendkívül drága türkiz, gyöngyház,
lámpák. Egy árverésen például 3 millió fontot (mint- René Lalique: Bross (1901), arany, rubin, sma-
egy százmillió forintot) fizettek egy ritka „bazsarózsás” arany, igazgyöngy ragd, ametiszt,
darabért igazgyöngy

10
 A szecesszió (88–)

Választható tárgytervezési feladatok

. Tervezz világítótestet (asztali vagy állólámpát, falikart)! Térbeli
rajzokat készíts! Mutasd be több nézőpontból a lámpát, és na-
gyítsd fel az egyes részleteit is! Készíts a működését szemléltető
vázlatokat!
. Tervezd meg egy bútor kulcslyukdíszítését!

Régi szekrényfiók (1890 k.), diófa

Georges de Feure (zsorzs dö főr): Szecessziós kulcslyuk-

Kilincsveret vagy kulcslyukdísz tervezése veretek (1900 körül), ezüstözött réz
A munka menete:
a) Rajzold meg a veret befoglaló formáját (pl. ellipszis, kör, téglalap)! . Készíts ékszerterveket! Tervezz fülbe-
b) A körvonalon belül vázold fel a kulcslyukformát! valót, medált vagy övcsatot egy általad
c) Tervezd meg a kulcslyuk köré a kívánt mintát! Rajzolhatsz arcszerű, plasztikus formát, de választott természeti forma stilizált (leegy-
síkszerű, stilizált, ívesen tekeredő növényi motívumokkal is kitöltheted a felületet. szerűsített) alakjának felhasználásával!

Ékszerek vagy övcsat tervezése

A munka menete:
a) Rajzolj vázlatokat az állat vagy a növény fotója alapján!
b) Alakítsd, egyszerűsítsd vagy torzítsd az alakját a tárgy
funkciójának megfelelően! Tükrözéssel többször is fel-
használhatod a kiinduló formát, de összeépíthetsz több-
fajta növényt vagy állatalakot is.

11
 A képzelet világa 8.

A művészet szerepének megváltozása

Időrend
Egyetemes történelem
1914. június 28. Szarajevói merénylet
1914–1918. Az első világháború
1918–1922. Polgárháborús időszak Oroszországban
1922. október 28. Mussolini hatalomátvétele
Olaszországban
1922. december 31. A Szovjetunió megalakulása
1929. október 24. A világgazdasági válság kezdete
1933. január 30. Hitler kancellárrá választása,
Németországban hamarosan kialakul az egypártrendszer,
a fasizmus térhódítása
1936–1939. A spanyol polgárháború időszaka
1939–1945. A második világháború
1945–1970-es évek. A második világháború után kialakult
az ún. hidegháború időszaka. Ez elsősorban az USA vezet-
te kapitalista és a Szovjetunió vezette szocialista tábor el-
lentétein alapult
1970–1990. A politikai enyhülés időszaka
2000-es évek. Az Európai Unió bővülése
Magyar történelem
1916. november 21. Ferenc József halála
1919. március 21.–augusztus 1. Tanácsköztársaság
1920. március 1. Horthy Miklós kormányzóvá választása
1920. június 4. Trianoni béke
1920 után az ún. revíziós (felülvizsgálati) politika idősza-
ka, amely a trianoni békében elvett területek visszaszer-
zésére irányult
1941. április 3. Gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága
1941. április 11. Magyar katonák csatlakoztak a Jugoszlávia
elleni háborús eseményekhez
1941. június 27. Magyarország hadba lép a Szovjetunió ellen
1944. március 19. Magyarország német megszállása
(Margaréta-terv)
1944. november 4-től a Szálasi Ferenc vezette nyilas rém-
uralom
1945. február 13. A németek kiűzése Budapestről
1949–1950. A szovjet típusú pártállam létrejötte
1956. október 23. Forradalom és szabadságharc
1989–1990. Rendszerváltás időszaka
2004. május 1. Magyarország az EU tagja lett
A művészet szerepe a gazdasági, társadalmi és politikai változások
miatt a 20. századra jelentősen átalakult. A változások kiindulópont-
jának a 19. századi ipari forradalmat tekinthetjük, amely a népesség
növekedését, a tudomány és a technika rohamos fejlődését eredmé-
nyezte. A műszaki találmányok sorának, a tudományok új felismeré-
seinek hatására a 20. században lezajló különleges változások törté-
nelmi hátterét a két világháború és a háborúkat követő válságok, a
kommunizmus és a fasizmus eszméinek létrejötte, valamint az 1945
után kialakult hidegháborús időszak feszült légköre adta. Az emberi
aggyal, a tudattal kapcsolatos kutatások, a röntgensugár felfedezése,
az atommaghasadás megismerése újfajta gondolkodásmódot alakí-
tott ki. Módosult az embereknek az univerzumról, térről és időről val-
lott felfogása is; felgyorsult a világ.
Az új nemzedék a látható dolgok mögé akart nézni, hogy így va-
lószerűbb képet alkothassanak a világról. Képzeletük határait a köz-
lekedés, a repülés, a telefon, a fényképészet és a film fejlődése is to-
vább tágította. Ezek az új találmányok nagy hatást gyakoroltak az
emberek hétköznapi életére is.
A századforduló megannyi forradalmi változásának rögzítéséhez új
festői nyelv kialakítása vált szükségessé. Az új stílussal és technikák-
kal kísérletező művészek csoportokba tömörültek, különböző irány-
zatokat hoztak létre (fauves, kubizmus, futurizmus stb.).
Az új ismeretek birtokában nyilvánvaló lett, hogy a valóság sokkal
több annál, mint amit a szemünkkel láthatunk belőle. René Magritte
az Ez nem pipa című festményével kiválóan rámutat erre a problé-
mára. Hiszen bármennyire is hiteles megjelenítésű, realisztikus a
tárgy megfestett képe, akkor sem azonos a valódi pipával, mert an-
nak csak a leképezése, csupán festék. Ha jobban belegondolunk,
napjainkban is sokan annak alapján ítélnek meg egy-egy műalkotást,
hogy az mennyire valósághű; de a legéletszerűbb kép sem több op-
tikai illúziónál. Ebből kiindulva a valósághű ábrázolás igénye egyre
inkább háttérbe szorult.

Tudod-e,
…hogy a 19. és a 20. század fontosabb találmányai (pl. a
vasbeton, a távírókészülék, a telefon, az izzólámpa, a rá-
dió, a filmvetítő gép, a léghajó, a motoros repülő, a gépjár-
művekkel kapcsolatos szabadalmak, az atommodell stb.)
megváltoztatták az emberek életét. Újfajta gondolkodás-
módot alakítottak ki, amely a művészetben az úgyneve-
zett izmusok létrejöttéhez vezetett. Az izmus: eszmét,
irányzatot jelölő főnévképző. A 19. század második felében
útjára induló művészeti irányzatoknak az összefoglaló el-
René Magritte: Ez nem pipa (1928–1929), olaj, vászon, 62,2 cm × 81 cm,
nevezése. Pl. szimbolizmus, impresszionizmus stb.
Los Angeles county Museum of Art, Los Angeles

12
 A művészet szerepének megváltozása

Mi a modern művészet?
A modernség fogalmát a művészettörténészek általában az imp-
resszionizmustól jelentkező új művészeti stílusokra vonatkoztatják.
Egyrészt történeti kategória, másrészt a kor előrehaladtával az újsze- Nem is hasonlít
semmire!
rű törekvések jelzője is. Összességében a hagyományokkal való sza- Egyáltalán mit
ábrázol ez?
kítás, a perspektíva tör vényeinek figyelmen kívül hagyása, a nonfi-
guratív ábrázolás jellemzi. A művészek a kifejezés érdekében sok- Ezt még egy kisgye-
rek is meg tudná
szor torzítják, átalakítják a formát, vagy az absztrakt ábrázolásmódot festeni!

választják.
A 20. század művészetének talán legjelentősebb újítását az abszt-
rakció megszületése jelentette. A kifejezés a latin abstractae (elvo-
natkoztatni) szóból származik. Az absztrakció tárgy nélküli, nonfi- Horváth Katalin:
guratív (nem alakot megjelenítő) ábrázolásmód, amely lemond a Improvizáció, akvarell
természet pontos másolásáról. A művészek a képzeletük által te-
remtett elemekkel (pont, vonal, folt, geometrikus vagy szabálytalan
formák) és a szín kifejezőerejével közvetítik mondanivalójukat. A ké-
pi tartalmat gondolativá változtatják. Az ilyen jellegű művészetet so- Az avantgárd irányzatok jellemzői
kan még ma sem tudják elfogadni, és az illusztráción bemutatott ér-
tetlenséggel fordulnak az absztrakció felé. • A hagyományokkal való szakítás, a régi értékek teljes le-
A 20. század elején alakult művészeti mozgalmakat avantgárd- rombolása vagy átértelmezése.
nak (előőrs, élcsapat) nevezzük. Olyan korukat megelőző, a hagyomá- • A művészi formanyelv radikális megújítása minden mű-
vészeti ágban.
nyokon túlmutató művészcsoportok (műalkotások) összefoglaló ne-
• A teljes emberi és művészi szabadság megvalósítása,
ve, amelyek a meglévő értékek ellen lázadtak, új utakat, stílusokat és mindenféle konvenció megszegése vagy hiánya.
módszereket keresve. • Általában társadalomformáló programmal is rendelkez-
Az avantgárd művészetet a merészség jellemezte, sokszor meg- tek, mert nemcsak az emberek érzelmeire, hanem a gon-
botránkoztatást váltott ki a nézőközönségből. A botrány és a meg- dolkodásmódjukra is hatni kívántak.
hökkenés azonban mulandónak bizonyult. Az idő előrehaladtával • Az egyes művészeti ágak közeledése, összemosódása,
már indulatok nélkül tudjuk szemlélni az új alkotásokat, így felfedez- tiszta műfajokról már csak ritkán beszélhetünk. Új műfa-
hetjük igazi értékeiket. Lehet, hogy a maga idejében közfelháboro- jok keletkezése.
dást kiváltó mű később csodálatot és elismerést kap.

. Milyen képi eszközök segítségével érzékelteti a küzdelmet Franz . Fess olyan absztrakt képet, amelyen a for-
Marc a festményén? Fogalmazd meg, mitől absztrakt ez a mű! mák egymáshoz való viszonyával fejezed ki
a kép hangulatát! Válassz az alábbi címek
közül! Formák robbanása, Szimmetrikus har-
mónia, Mozgásban – lendületben, Felfelé
törekvő alakzatok, Harcoló formák

Franz Marc: Harcoló formák (1914), olaj, vászon, 91 × 130 cm, Staatliche Robert Delaunay: Ritmus, életöröm (1930), olaj, vászon,
Sammlungen, München 228 × 200 cm, Mussée National d’Art Moderne, Párizs

13
 A képzelet világa 8.

Színismeretek áttekintése
Isaac Newton (ájszek nyúton) híres fizikus 166-ban kísérleti úton
kimutatta, hogy a fehér napfényt háromélű prizma segítségével
alkotószíneire lehet bontani. Ezek a bíbor, narancs, sárga, zöld,
ultramarinkék, sötétkék és az ibolya voltak. Megállapította, ha
A fehér fény bontása prizmával valamennyi hosszúságú hullám egyszerre éri el a szemünket, akkor
fehéret érzékelünk. Ez a szín a szivárvány összes színét tartalmazza.
Minden színnek megvan a saját hullámhossza: az ibolyáé a legrövi-
debb, a vörösé (bíboré) a leghosszabb.

Az ábrákat megfigyelve és eddig megszerzett ismereteid alapján

válaszolj a kérdésekre!
• Melyek a főszínek, és miért pont ezek?
• Két-két főszín összekeverésével másodlagos színeket kapunk,
melyek ezek?
• Sorold fel a semleges színeket! Magyarázd meg, mit hívunk derí-
tésnek! Hogyan nevezzük a színek különböző világossági és sötét-
ségi fokozatait?
• Sorold fel a komplementer (kiegészítő) színpárokat!
A főszínek és a belőlük kikeverhető árnyalatok
A 20. századi absztrakt festészet egyes képviselői különösen fon-
tos szerepet tulajdonítottak a színeknek. Olyan műveket festettek,
amelyek kizárólagos főszereplője maga a szín lett. Néhány művész
(pl. Kazimir Malevics, Yves Klein, Josef Albers, Mark Rothko) egészen
„addig merészkedett”, hogy csak egyetlen színnel vagy annak árnya-
lataival dolgozott. Ezt nevezzük monokróm festészetnek.

Nagyméretű színkompozíció készítése

Anyagok és eszközök: szabályos mértani formákra vágott lapok, körző, vonalzó, ceruza,
tempera.
a) Tervezzétek meg a kiindulási kompozíciót! Ez állhat egyre kisebbedő négyzetekből, de
létrejöhet egy négyzeten belül valamilyen geometrikus forma (vagy formák) ismétlődé-
séből is. A lényeg az, hogy mindenki azonos kompozíciót szerkesszen az előzőleg A/4-es
lapokból kivágott négyzetre!
b) A vázlat megrajzolása után egyéni színválasztással, színárnyalatosan fessétek meg a raj-
zot! Utána „kirakós módszer” segítségével válasszátok ki a legharmonikusabb elrende-
zést! Végül ragasszátok fel egy nagy kartonra!

Yves Klein: Szivacsrelief (1960), fa, szivacs, akril,

200 × 165 cm, Museum Ludwig, Köln

Tudod-e,
… hogy Yves Klein (1928–1962) francia festőművész egy
kémikus barátjával együtt kísérletezte ki az ultramarinkék
képen látható árnyalatát, amelyet Nemzetközi Kleinkéknek
nevezett el. Eleinte kizárólag egy színre épülő festménye-
ket alkotott, később szivacsokat ragasztott a kompozíci-
óba, így domborműszerű hatást ért el. Hogy mi késztette
ilyen képek megalkotására, arról önmaga így vélekedett:
„Magyarázkodás, szavak nélkül megérinteni a lelket és meg-
festeni ezt az állapotot, azt hiszem, ez vezetett el a mono-
króm festészethez”. Csoportmunkával készített geometrikus kompozíció, diákmunkák

14

Színkontrasztok – színellentétek
Érzékszer veink mindig összehasonlítások során
képesek érzékelni a különböző jelenségeket.
Egy magas ember még nyurgábbnak tűnik egy
alacsony mellett. A fülig érő haj egészen hosz-
szú egy kopasz fejhez képest. Hasonlóképpen
lehet fokozni vagy csökkenteni a színek hatását
is a kontrasztszínek segítségével.
Hét színkontrasztot különböztetünk meg:
1. magábanvaló színkontraszt (színezettségi),
2. fény-árnyék kontraszt (tónus),
3. hideg-meleg kontraszt (hőfok),
4. komplementer kontraszt (kiegészítő),
5. szimultán kontraszt (egyidejű),
6. minőségi kontraszt (telítettségi),
. mennyiségi kontraszt.
. A színábrák a felsorolt hét kontraszt közül
hármat mutatnak be. Válaszd ki a felsorolás-
ból, melyek ezek!
Johannes Wolfgang Goethe: Színtan (A szukcesszív* kontraszthatást bemutató
ábra)
Színismeretek áttekintése
. Kísérletezz! Kövesd az utasításokat, és
bizonyítékot nyersz a szemünk működésé-
nek egyik furcsa játékára!
a) Merően nézd (kb.  percig) Goethe Szín-
tan című ábráján a középső mezőben lévő
szürke pontot. Utána vidd a tekinteted
a felső szürkésfehér részen elhelyezkedő
pontra! Mondd el, mit tapasztaltál! (A meg-
a)
oldást ellenőrizheted.)
rös látható.)
kék, baloldalt pedig narancs árnyalatú vér vö-
bor, jobboldalt a sárga ellenképe, az ibolya-
a bíbor helyett zöld, lent a zöld helyén a bí-
(Lebegő, fordított színkép jelenik meg. Fent
b) b) Ugyanezt végezd el az alsó, vérvörös
mezőben lévő szürke ponttal is!
(A megoldást most is ellenőrizheted.)
vér vörös lesz látható.)
egy erős kárminvörös; baloldalt egy erőteljes
be hajló szürke; jobboldalt a bíbor vörös; alul
mező színével. Részletesen: fent egy zöld-
c)
(A kontrasztszínek keverednek majd az alap-
Melyik kontrasztfajtával hozható összefüg-
gésbe ez a jelenség?
. Gyűjtsetek ellentétpárokat! (Fekete-fehér,
szeretet-gyűlölet, kicsi-nagy, szabálytalan-
szabályos stb.) Jelenítsetek meg három
ellentétpárt egy festményen! A képek egy-
más mellé kerüljenek, és kizárólag színfol-
tokból épüljenek fel! Az ábrázolás nonfi-
guratív legyen! A festéshez temperát vagy
akvarellt használjatok!
Hornok Rita: Ellentétek – édes-savanyú, nappal-
éjszaka, víz-tűz, tempera (tanár: Horváth Katalin)
15
 A képzelet világa 8.
A színek szimbolikus jelentése – mandalák tervezése
Szerzetesek mandalakészítés közben
Ennek a mandalának az az érdekessége, hogy finom
szemcséjű homokból szórják. A szórásához két esz-
közt használnak. Az egyik egy hosszú, vékony fémtöl-
csér, amelybe felül töltik bele a színes homokot, a
másik fémeszközt pedig ennek oldalán húzogatják-
rezegtetik, így szabályozzák a homok mennyiségét.
E két tárgy a bölcsességet és a könyörületességet
szimbolizálja. A rendkívül nagy türelmet igénylő
készítési folyamat is a meditációhoz tartozik
16
A színek nemcsak optikailag hatnak ránk, hanem különböző érzelme-
ket is kiváltanak belőlünk.
A fehér: a fényt, a tisztaságot, a tökéletességet, az ártatlanságot, az
egyszerűséget és a lelket jelképezi. Mivel a fehér minden szín ösz-
szessége, ezért lehet a világmindenség szimbóluma is. Kínában
a gyász színe. Az európai kultúrában is kapcsolódhat a halálhoz (pl.
halotti lepel, gyertya színe), ilyen értelemben a szellemeknek és a kí-
sérteteknek a színe.
A fekete: a sötétség, az éjszaka, a halál, a gyász, a bánat, a komor-
ság, az alvilág jelképe. A hinduizmusban Kálit, a pusztító istennőt, az
ókorban Hádészt, az alvilág istenét szimbolizálta.
A vörös: a vér, az éltető energia, a harag, az izgalom, az aktivitás, a
férfiasság, a tűz, a szerelem jelképe. A rómaiaknál Marsnak és Jupi-
ternek a színe. Kínában szerencsét hozónak tartják. Az ókori babonák
szerint démonűző, bajelhárító hatású.
A sárga: a Nap, a fény, a vidámság színe. Kedélyjavító hatású. Ma-
gában hordozza az arany egyes tulajdonságait. Ugyanakkor bizo-
nyos árnyalatai betegséget, esetleg irigységet fejezhetnek ki. A kö-
zépkorban például a vesztegzár jelképeként élénksárga zászlót
használtak, így jelezték a veszélyt.
A barna: a föld, a természetesség, a termékenység, az anyaság, a
melegség színe. Az ókorban és a középkorban a vezeklés, az egysze-
rűség, az alázat színeként jelenítették meg. Egyes szerzetesek öltözé-
kének színeként a szegénységet szimbolizálja.
A narancs: aktivizál, bátorít, életenergiát ad, növeli az önbizalmat.
Mivel átmenetet képez a vörös és a sárga között, ezért a szellemiség
és a testiség egyensúlyát jelképezi. A keleti kultúrában a szeretet, a
boldogság, a bölcsesség szimbóluma.
A kék: az ég, a víz, a tenger, a végtelen, az értelem, az emberi lélek,
az elmélkedés, a hűvösség, a tisztaság, a biztonság, a nyugalom, a ki-
egyensúlyozottság, a szabadság és a béke színe. A keresztény szim-
bolikában a könyörületességet, a hűséget, egyben Szűz Máriát és a
mennyei dicsőséget jelképezi.
A zöld: a természet, a termékenység, a remény, az újjászületés, az
egészség, a nyugalom színe.
A lila: a misztikus erő, a meditáció, a titok színe. Néha felszabadítóan,
boldogítóan hat ránk, olykor pedig nyomasztó, távolságtartó hatású.
Egyes kultúrákban a gyász, a bánat színeként is megjelenik.
A mandala a meditációs gyakorlatok során használt színes, szim-
metrikus, geometrikus formákból felépülő kép, amely a budd-
hista és a hinduista valláshoz kapcsolódik. Gyakorta előforduló
téma a kínai, a japán, a tibeti és a hindu művészetben. A világegyete-
met szimbolizálja. Gyógyító erőt tulajdonítanak neki. A benne elhe-
lyezett négyzet a földi életet, a kör a szellemiséget, a színek pedig az
érzelmeket jelenítik meg.
Tervezz szerkesztőeszközök segítségével középpontosan szim-
metrikus, geometrikus formákból felépülő mandalát! Olyan man-
dalát is tervezhetsz, amely valamelyik évszak jellegzetes motívu-
maiból, formáiból, színeiből épül fel.
 Színismeretek áttekintése

Színek és érzelmek
Olvasd el a színekről szóló idézeteket! Fogalmazd meg, számodra Ösztönös firkakép készítése
mit jelentenek a színek! Anyagok és eszközök : műszaki rajzlap, színes ceruza
• A szín az emberi lélekre való közvetlen hatásgyakorlás eszköze. és filctoll.
(Vaszilij Kandinszkij) Az elkészítés menete:
• Általában a szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a a) Rajzold tele a lapot lendületes, szabad vonalakkal!
billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. Közben ne emeld fel a fekete filctollat!
A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billen- b) Tanulmányozd az elkészült kompozíciót, és vastagítsd
meg azoknak a formáknak a kontúrját, amelyeket bele-
tyűt, és megrezegteti a lelket.
látsz a vonalhálóba!
(Vaszilij Kandinszkij)
c) Kedvenc színeid közül válassz ki hármat és csak ezeket
• A szín szerepe nem az, hogy díszítsen, hanem hogy új tereket hozzon használva színezd ki a felületet! Dolgozz a színek tömör-
létre, megküzdjön az ürességgel. re satírozott és csíkos változatait egymással váltogatva!
(Lucien Hervé) d) Kísérletezz tovább, hozz létre több variációt is, más szí-
• Életünkben egyetlen szín létezik, mint valami festő palettáján, s ez ad neket felhasználva és formákat kialakítva!
értelmet az életnek és a művészetnek. A szerelem színe.
(Marc chagall)

Önjel tervezése színekkel

Neked melyik a kedvenc színed? Válassz ki a színek közül tízet, amely valamiért különösen tetszik!
Fesd rá ezeket egy rajzlap szélére!
A fennmaradt helyre tervezd meg az egyéniségedet legjobban kifejező jelet! Egyszerű, geometrikus
vagy szabálytalan formákkal dolgozz!
Például ha te nyitott, barátságos, társaságot kedvelő ember vagy, akkor hullámos, szabálytalan,
amőbaszerű formákat rajzolhatnál. Ha inkább zárkózott, visszahúzódó, néha kicsit mogorva, ak-
kor a zárt, szögletes formákat részesíthetnéd előnyben. Mindenesetre mielőtt elkezded a feladatot,
gondolkodj el azon, hogy milyen a személyiséged! Vajon milyen formákkal lehet azt kifejezni?
Az általad választott tíz szín közül csak a hozzád legközelebb álló három színt használd fel az „önjeled”
megfestésénél! Ügyelj a színek arányára is! A jel legnagyobb részében kedvenc színed szerepeljen!

Horváth Julianna: Önjel, tempera

Diósi Réka: Önje, tempera Tóth Fruzsina: Önjel, tempera

Farkas cseke János: Önjel, tempera Pogácsás Gergely Dávid: Önjel, tempera

17
 A képzelet világa 8.

A fauvizmus* (–)
Maurice de Vlaminck (1876–1958)
Ő testesítette meg a csoport tagjai közül a leginkább az
ösztöneire hagyatkozó „vad” szellemiséget. Szenvedélyes
lelkülete festményein is tükröződött. Néha a festéket köz-
vetlenül a tubusból nyomta rá a vászonra, így hagyta sza-
badon érvényesülni az anyag nyers, fizikai tulajdonságát.
Megpróbált minden lehetséges kifejezőerőt kihozni a szí-
nekből. 1907-ig kizárólag tiszta, keveretlen színekkel dol-
gozott. A Marly-le-Roi-i vendéglő című műve is ebből a
korszakából származik. Ezen a képén az előtérben elhe-
lyezkedő fák, a köztük lévő füves, virágos rét és a háttér-
ben húzódó házsor egyértelműen felismerhető, ugyan-
akkor a színeket nem a valóságnak megfelelően, hanem
egyénien, belső érzelmeitől vezérelve ábrázolta.
Cézanne hatására 1908-tól színvilága sokkal nyugodtabb,
kevésbé harsány, letisztultabb lett. A kubizmus irányába
mutató kompozíciókkal is kísérletezett, de mivel ez össze-
férhetetlennek bizonyult heves alaptermészetével, rövid
időn belül felhagyott vele. Később a kifejezés új lehetősé- Maurice de Vlaminck: A Marly-le-Roi-i (marli-lö-roá) vendéglő (1905), olaj, vászon,
geit kutatta: a fény és az árnyék kontrasztját kihasználva 81,5 × 60 cm, Musée d’Orsay
drámai hatású tájképeket festett.
A minden művészeti ágra egyformán kiterjedő, az egyes országok-
ban azonos időben jelentkező, és a viszonylag egységes formavi-
Keress egy tájképfotót! Fesd meg ezt a táj- lágú nagy korstílusok időszaka a szecesszióval véget ért. A 20. szá-
képet a vadakra jellemző szín- és faktúra- zad elején több olyan művészeti irányzat alakult ki, amelyek egy-
használattal! mástól élesen nem különíthetők el. Maguk a művészek alkotói tevé-
kenységük során többfelé indultak el, többféle kifejezési móddal
kísérleteztek, vagy a különböző stílusirányzatok ábrázolási módsze-
Tudod-e, reit együttesen alkalmazták. Az egyik legkorábbi ilyen művésze-
ti csoport, a Fauves (‘fóv’, Vadak) tagjainál is találkozhatunk ezzel
A magyar festőművészek közül az ún. Neósok és a a jelenséggel.
Nyolcak (két avantgárd művészeti csoport, lásd a 40. ol- A Vadak elégedetlenek voltak a valóság hagyományos ábrázolásá-
dalon) tagjai követték leginkább a Vadak stílusát. Rippl-
val, újszerű megoldásokra törekedtek. Elődeiknek a posztimpresszi-
Rónai József pedig az ún. „kukoricás” korszakában készí-
onista* mestereket (Vincent van Gogh, Paul Gauguin, Paul cézanne)
tett hasonló jellegű festményeket.
tekintették, de művészetük sokban eltért tőlük. Nem képviseltek
egységes stílust, inkább felfokozott színviláguk és festészettech-
nikai megoldásuk kapcsolta össze őket. Csaknem tiszta színekre
épülő képeket festettek. Főleg a szín hatásával akartak érzel-
meket ébreszteni. Szakítottak a látvány élethű másolásával,
a művészi formát tartották a festői kifejezés egyetlen eszközének.
Meggyőződésük volt, hogy a szín és a forma önálló kifejező értékkel
bír. Sokszor heves gesztusfestészetet* valósítottak meg.
A mozgalom vezetője, szellemi vezére Henri Matisse (anri mátisz;
1869–1954) volt. A csoporthoz tartozott még André Derain (andré
dören; 1880–1954), Maurice de Vlaminck (mórisz dö flámenk; 186–
1958), Albert Marquet (álber márké; 185–194), Georges Braque
(zsorzs brák; később kubista, 1882–1963), Kees van Dongen (kísz fán
dongen; 18–1968) és Raoul Dufy (rául düfi; 18–1953). A Vadak
mozgalma 1905 és 190 között virágzott igazán, azután más törekvé-
seké lett a vezető szerep. Mestereik közül egyesek a kubizmus, má-
André Derain: A Westminster híd (1906), olaj, vászon, sok az expresszionizmus elgondolásait követték.
81 × 100 cm, Musée d’Orsay

18
 A fauvizmus (–)

Henri Matisse francia festő, szobrász és grafikus jogi tanulmányai

után a párizsi művészeti akadémia növendéke lett. Kezdetben az
impresszionizmus hatása alatt dolgozott. A művészet legfontosabb
alapköveinek a szépséget és a harmóniát tekintette. Festészettel
kapcsolatos érzéseit önmaga így fogalmazta meg: „Én nem vagyok
képes a természet szolgai utánzására, szükségét érzem, hogy értelmez-
zem, idomítsam a kép szelleméhez. Valamennyi tónusom viszonylatának
a színek eleven összhangját kell eredményeznie, egy olyan harmóniát,
amely a zenei kompozícióhoz hasonló.” (Matisse: Egy festő feljegyzései)
Művészetének további fontos jellemzői:
• tiszta, tompítatlan színek, erőteljes színkontrasztok alkalmazása;
• a látványtól való elszakadás;
• később mélység nélküli, dekoratív stílus kialakítása, amelynél meg-
határozó lesz az arabeszkszerű* vonal és a ritmus.
194-ben újra visszatért a kollázstechnikához. Olyan kompozíciókat
hozott létre, amelyek leegyszerűsített formákból építkeznek. Ismét
az élénk, tiszta színek kifejezőerejét hangsúlyozta.

Bese Tímea, czeglédi Katalin, Ferencz Alíz, Horváth

Noémi: Zöldsugaras portrék, tempera, kréta (tanár:
Horváth Katalin)

. Keresd meg az interneten vagy egy

albumban azt a Matisse-képet, amelyet a
diákok a munkáikhoz kiindulásként hasz-
náltak! Kiről készítette a művész a portrét?
Fogalmazd meg, az eredeti kép miben tért
el a hagyományos arcképfestéstől!

Henri Matisse: A király szomorúsága (1952), gouache, papír, vászon, 292 cm × 386 cm,
National Museum of Modern Art – Georges Pompidou center, Párizs
A gouache
A gouache (guas) egy olyan magas pigmenttartalmú* fes-
tékfajta, amely egyben egy vízfestési technikának is a ne-
ve. Ennél az eljárásnál a vízfestékhez különböző kötőanya-
gokat adnak (enyvet, tojásfehérjét, mézet stb.), így a festék
átlátszatlanná válik. Mivel több réteg festhető egymásra a
színek keveredése nélkül, ezért a gouache-t fedőfestésként
szokták alkalmazni. Fontos tulajdonsága még, hogy meg-
száradva kicsit más színű lesz, mint nedvesen, ezért nehe-
zebb kikeverni belőle a színeket. Matisse kollázsainak alap-
formáihoz is ezt a festékfajtát használta. Munkamódszere
az volt, hogy gouache-sal lealapozta a kompozícióhoz szük-
séges papírokat, majd száradásuk után kivágta a formákat,
elrendezte és ráragasztotta a vászonra (kollázstechnika).

. Készíts papírkivágással emberi figurát

megjelenítő képet! Egyszerű formákból
építkezz! Az alakot mozgás közben, a jel-
lemző mozdulat megragadásával ábrá-
zold! Alapanyagként színes vagy újságpa-
Horváth Katalin: Kollázsok, színes papír. Matisse gouache-sal festett kollázsai ihlette pírt is használhatsz!
munkák

19
 A képzelet világa 8.
A kubizmus (–)
Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok (190), olaj,
vászon 243,9 × 233, cm, MOMA, New York
Az Avignoni (avinyoni) kisasszonyok című festményével
Pablo Picasso forradalmian újat alkotott. (Sokan ezt a ké-
pet tekintik az első kubista műnek). A kompozíció öt me-
zítelen nőt ábrázol, előttük az asztalon gyümölcsök hever-
nek. A jobb oldali alsó figura testtartása ellentmondásban
van a természetes emberi mozdulatokkal, ugyanis míg a
testet hátulról, addig az arcot szemből láthatjuk. A mögöt-
te elhelyezkedő nő kék függönyt húz szét, mintha éppen
csak most csatlakozna a többiekhez. A középső, felemelt
karú, kezeit feje fölött átfogó hölgy alakjáról Picasso külön
vázlatot is festett. Érdekes, hogy ezt az aktot a klasszicista
festészet kiemelkedő mestere, Dominique Ingres (domenik
engr) A török fürdő című képéről kölcsönözte.
Jean Auguste Dominique Ingres: A török fürdő (1862),
olaj, vászon, átmérő 108 cm, Louvre, Párizs
20
A mozgalom neve a cubus* (kocka) latin eredetű szóból származik.
A művészettörténészeknek eltérő az álláspontja arról, hogy a katalán
Pablo Picasso (pikásszó; 1881–193) vagy a francia Georges Braque
(zsorzs brák; 1882–1963) volt-e a mozgalom elindítója. Az is elképzel-
hető, hogy ugyanabban az időben, egymástól függetlenül hasonló
műveket hoztak létre. Később a művészeti rivalizálás során barátok-
ká váltak, és közösen fejlesztették önálló stílussá ezt az új, formákat
síkokra daraboló, egyszerűsítő képalkotói módszert.
Az alapítókon kívül még Fernand Léger (fernán lezsé; 1881–1955),
Albert Gleizes (álber gléz; 1881–1953), Jean Metzinger (zsán meccin-
ger; 1883–1956), Juan Gris (huán grisz; 188–192) és Robert Delaunay
(rober döloné; 1885–1941) tartozott az irányzathoz.
A kubizmus története három szakaszra osztható. Az első az
ún. plasztikus szakasz (1907–1909) volt, amelyben a cézanne-i
tanításokat követték, miszerint a természetet hengeren, kúpon és
gömbön keresztül érdemes megközelíteni. Ebben a felfogásban ké-
szültek a természeti formákat mértani testek együtteseként ábrázoló
tájképek és csendéletek sorozatai.
A második, az ún. analitikus kubizmus szakaszában (1910–1912)
már szinte teljesen elszakadtak a valóságtól. Ebben az időszakban a
festményeken szereplő tárgyakat, alakokat – különféle nézőpontból
ábrázolt – részformákká tördelték szét. Azután síkba terítették ki, és
szimultán (egyidejűleg) jelenítették meg a vásznon. Ezért a mélység,
a testek plasztikussága többé nem volt érzékelhető. A képek síksze-
rűvé váltak.
A kubisták merőben eltértek a reneszánsz perspektíva normái-
tól, szerkesztési szabályaitól. Sajátos térábrázolásukba bevonták
a negyedik dimenziót, az időt is. Ezt úgy hajtották végre, hogy az
adott „pillanatfelvételeiket”, amelyeket egymást követően készítet-
tek, egyetlen kompozíción belül sűrítve festették meg. A látvány
szempontjából végül ez a formák (figurák, tárgyak stb.) és a háttér
tökéletes egybeolvadását eredményezte. A néző szabad képzeleté-
re bízták az emberi (vagy más) alak egyes alkotórészeinek felfedezé-
sét és összeillesztését.
Általában olyan színeket használtak, amelyeknek semmi köze
sem volt az ábrázolt tárgyak valóságos színéhez, vagyis a kolorit*
másodlagossá vált, csupán a kép formai szerkezetiségét hangsú-
lyozta. Az élénk, tiszta színeket mellőzték, inkább a barnát, a bézst, a
szürkét és a kéket, valamint ezek árnyalatait részesítették előnyben.
Nemcsak a színhasználatukban voltak visszafogottak, hanem témá-
ikban is a semlegességre törekedtek.
Harmadik szakasz (1912–1914) a szintetikus kubizmus. A tár-
gyak most mint egységes, a végsőkig leegyszerűsített síkformák ke-
rültek a festményekre. Gyakran nem is festve, hanem kivágott és a
vászonra ragasztott tapétából, kottából, textildarabból vagy újság-
papírból. Ez a kollázstechnika régóta ismert eljárás volt, de a benne
rejlő térábrázoló lehetőséget a kubizmus fedezte fel, amikor a síkido-
mokat – egymást részben fedve – felragasztotta. A szintetikus kor-
szak kollázsain a hétköznapi tárgyak ugyanolyan szerepet töltenek
be a műveken, mint a festett felület. A kompozíció egyenrangú ré-
szeivé váltak. (Például egy kártyalap – megfosztva eredeti funkciójá-
tól – képalkotó elemmé változik át).
 A kubizmus (–)

Kedvelték a különböző vegyes technikákat is, például a papírra-

gasztást szénnel vagy krétával egészítették ki, majd olajfestékkel
foly tatták. Gyakran a vastagabban felvitt olajfestékrétegbe faerezetet
utánzó vonalakat vagy tapétamintát karcoltak. Bátran kísérleteztek a
különböző anyagokkal (például néha fűrészforgácsot, olykor homo-
kot is kevertek a festékhez).
E periódus fontos megkülönböztető jegye még a szín visszaté-
rése a festményre. Az árnyalatok fokozatosan intenzívebbek lettek,
a szürkék és barnák mellett már élénkebb színeket is használtak.
A kubizmus lendületét az első világháború szakította meg. A cso-
port meghatározó tagjai (Picasso, Braque és Léger) túlléptek az
irányzaton, érdeklődésük más irányba fordult. A mozgalom újításai
azonban tovább éltek, más irányzatok (pl. futurizmus, dadaizmus,
szürrealizmus) számára jelentettek inspirációt.

. Elemezd Juan Gris képét! Állapíts meg, mely stílusjegyek utalnak

arra, hogy a mű a szintetikus kubizmus szakaszában készült!
. Melyek azok a színek, amelyek kizárólag csak ennek a korszaknak
a jellemzőjeként kerülhettek a festményre?

Juan Gris: Hegedű és gitár (1913), olaj, vászon,

100 × 65,5 cm, colin Gyűjtemény, New York

Étienne Jules Marey: Ugró férfi (1882), kronofográfia

A francia művészcsaládból származó Marcel Duchamp (márszel

düsám; 188–1968) igazából nem tartozott szorosan a kubisták köz-
ponti tagjai közé, de a Lépcsőn lemenő akt című remekműve mégis
ide kapcsolja személyét.
Nagyon érdekelte a fotográfia, különösen Marey (márí) és Muy-
bridge (májbridzs) fényképeit tanulmányozta, akik a mozgás leké-
pezésével kísérleteztek. Ez érezhető az egymás utáni pillanatokban,
mozgás közben ábrázolt aktján. Ez a képe kiválóan szemlélteti az
időbeliséget, az időben lezajló folyamatot úgy, hogy a lépcsőn le-
menő figura alakját megsokszorozza. Bár a mozgás érzékeltetésére
a síkokra bontó kubista képszerkesztési módot használta fel, a kép
mégsem tekinthető kubista alkotásnak. Olyan előremutató megol-
dásokat alkalmazott, amelyekről a következő fejezetben olvashatsz.
Érdekes, hogy amikor 1913-ban New Yorkban a modern művésze-
tek nemzetközi kiállításán ezt a festményét a közönség elé tárta, he-
ves viták okozója lett, ugyanakkor egy csapásra híressé vált. A nega-
tív kritikák egyáltalán nem keserítették el, hanem még furcsább és
meghökkentőbb alkotások, az úgynevezett ready-made-ek* (redi- Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt (1912), vegyes
médek) létrehozására ösztönözték. Ezekkel később, A dadaizmus cí- technika, 14,5 × 89 cm, Museum of Art,
mű fejezetben ismerkedhetsz meg. Philadelphia

21
 A képzelet világa 8.

A nagyvárosi élet ábrázolása

Robert Delaunay: Az Eif fel-torony (1910), olaj, vászon, 195 × 129 cm, A festmény központjában álló torony rajzi kiemelése
Kunstmuseum, Bázel

Robert Delaunay (1885–1941)

Festészetében egy rövid ideig a Vadak hatása alatt dolgozott, és csak 1910-től fordult ér-
deklődése az analitikus kubizmus formavilága felé. Legjobban a ritmus és a szín dinami-
kájának problémái érdekelték. A színekkel kapcsolatos tanulmányai során arra a következ-
tetésre jutott, hogy „ha a formát a fény felbontja, színes síkokat hoz létre.” Híres sorozatait a
Saint-Severin-székesegyházról (szen szeverin), Párizsról és az Eiffel-toronyról anélkül fes-
tette meg, hogy elszakadt volna a színes kolorittól, amely a fauvista korszakát jellemezte.
Az Eiffel-torony építése idején szenvedélyes vitákat kavart. Sokan csodálatosnak, a mérnö-
ki építészet csúcsteljesítményének tartották, viszont akadtak olyanok is, akiknek egyálta-
lán nem tetszett. Köztük voltak a francia művészélet nagy alakjai (pl. Guy de Maupassant,
ifjabb Alexandre Dumas írók). Delaunay természetesen a torony csodálói és nem az ellenzői
közé tartozott. Eiffel mérnökcsapatának a tiltakozók gúnyolódásain kívül számos nehézség-
gel kellett megküzdenie, például a nagyon szűkös határidővel – mindössze két évet kaptak
a torony felépítésére –, az alapozásnál fel-feltörő víz okozta károkkal, a munkálatokat éjjel-
nappal végző munkások sztrájkjával stb. Mindezek ellenére az 1887-ben elkezdődött épít-
kezés, tiszteletre méltó gyorsasággal, havonta mintegy 12 méterrel haladva nőtt, és 1889-
ben be is fejeződött. Magassága több mint 300 méter lett, két és félmillió szegecs tartja
össze. Megépültekor a világ legmagasabb építményének számított, és az is maradt 1930-ig,
a New York-i Chrysler Building elkészültéig.

Hasonlítsd össze a fényképet a festménnyel! Fogalmazd meg,

mitől nem valósághű a festményen ábrázolt Eiffel-torony és a
körülötte lévő városrész!
Fénykép az Eiffel-toronyról

22
 A kubizmus (–)

A kubizmushoz kapcsolódó feladatok

. Fess vagy rajzolj meg egy ismert épületet az analitikus kubizmus
módszerével! A feladathoz szükséged lesz az ábrázolandó épület
fényképére.

A Tádzs Mahal épülete

Farkas Kira: Eiffel-torony, színes ceruza Dimanopulosz Daphne: Eiffel-torony,

(tanár: Horváth Katalin) grafitceruza (tanár: Horváth Katalin)

. Készíts hangszereket (pl. gitárt, hegedűt) ábrázoló kollázst a

szintetikus kubizmus képszerkesztéséhez hasonló felfogásban! Max Dániel: A Tádzs Mahal épülete, olajpasztell
Anyagok és eszközök: színes papírok, régi kottalapok, tapétadara- (tanár: Horváth Katalin)
bok, újságpapír, olló, ragasztó.
. Válassz ki egy ismert, élethűen ábrázolt szobrot! Alakítsd át a mű
eredeti kompozíciós szerkezetét megtartva úgy, hogy a grafikád a
kubista stílus formajegyeit tükrözze!

Jakab Zsófia: A Tádzs Mahal épülete, tempera

(tanár: Horváth Katalin)

Farkas Ildikó: A Tádzs Mahal épülete, olajpasztell

Auguste Rodin: A csók (1886), márvány, 8 × 51 × 55 cm, Museé Rodin, Párizs (tanár: Horváth Katalin)

23
 A képzelet világa 8.

A futurizmus (–)
Umberto Boccioni: Az utca zaja behatol a házba
(1911), olaj, vászon, 0 × 5 cm, Sprengel Museum,
Hannover
Umberto Boccioni az itt látható bonyolult, mozgalmas fest-
ményén kísérletet tett az utca zajának képpé formálására.
Minden négyzetcentimétert nyüzsgő alakokkal népesített
be. A kép előterében, a korlát rácsain lovak dugják be a fe-
jüket. A középső részen építkezés folyik. A gödörben dolgo-
zó munkások kopácsolásának hangja tölti be a levegőt. Az
épületek visszhangként ismétlődnek a vászon szélén, mint-
ha hanghullámokat vernének vissza.
A művész sűrítésekkel (több nézőpont egy képen való ábrá-
zolásával) és átfedésekkel jelezte a különböző helyekről ér-
kező zajokat. A modern gépek zúgó-süvítő világa iránti lel-
kesedéséből születhetett meg ez az alkotása.
. Figyeld meg Az utca zaja behatol a házba
című képet! Milyen festői módszerrel jele-
nítette meg a művész a különböző helyek-
ről érkező zajokat, a nagyváros lüktető rit-
musát?
. Keresd meg az erkélykorlát közelében
ábrázolt lovakat! Összesen hányat találtál?
. Elemezd a festmény koloritját!
. Készítsd el a kép kompozíciós vázlatát!
Külön rajzlapon dolgozz!
A kubizmussal egy időben bontakozott ki a vele sok tekintetben
rokon, Olaszországból kiinduló futurizmus. A név a latin futurum
(jövő) szóból származik.
A mozgalom alapítója, Filippo Tommaso Marinetti (186–1944)
író és költő 1909-ben, egy párizsi újság (Le Figaro) hasábjain külö-
nös kiáltványban fogalmazta meg gondolatait. „A világ nagyszerűsé-
ge új szépséggel gazdagodott: a sebesség szépségével… egy bömbölő
autó, amely úgy száguld, mint a kartács*, szebb, mint a Szamothrakéi
Niké (szobor).” Ezekkel a szavakkal lázadt Marinetti a múlt művésze-
te ellen. Szerinte nincs már semmi szükség a múzeumokra, a könyv-
tárakra, az akadémiákra. Minden olyan szálat, amely az embereket a
múlthoz kötötte, meg akart szakítani. A kor igaz szellemének, a jövő
meghatározó irányának az örök mozgást, a száguldást, a sebességet
tekintette.
Mindezeket szem előtt tartva bontakozott ki az eredetileg irodalmi
reformmozgalomnak szánt, de később a képzőművészek körében is
követőkre találó futurizmus.
Az első közös kiállításukat 1911-ben, Milánóban rendezték. Itt Um-
berto Boccioni (boccsóni; 1882–1916), Carlo Carrà (kárló kárrá; a ké-
sőbbi metafizikus festészet* képviselője, 1881–1966), Giacomo Balla
(dzsákomó bállá; 181–1958), Gino Severini (dzsínó szeverini; 1883–
1966) és Luigi Russolo (lujdzsi ruszolo; 1885–194) alkotásait tekint-
hette meg a közönség.
Újabb kiáltványban hirdették, hogy a „művészetük fő eleme a Bátor-
ság, a Vakmerőség és a Felháborodás”. Szerintük a művészetnek nem
a hagyományokból, hanem az életből kell táplálkoznia. Határ-
talanul lelkesedtek a technikai újítások iránt. A fotóért és a filmért
is, amelyek nagy hatást gyakoroltak új képszerkesztői módszerükre.
Egymást követő mozdulatokat, benyomások egész sorát festet-
ték meg egyazon vásznon, így érzékeltették az időt.
A mozgalom első, legkreatívabb szakaszának bukását – akárcsak
a kubisták esetében – az első világháború okozta. A háború után át-
alakulva, de újra feléledt a futurista mozgalom.

Giacomo Balla: Kutya pórázon (1912), olaj, vászon,

90,8 × 110 cm, Albright-Knox Art Gallery, Buffalo
Giacomo Balla egyik legismertebb és egyben legmulatságo-
sabb festményén mind a kutya, mind az őt sétáltató gazdája
szinte „százlábúként” halad előre. A művész a látványt elemei-
re bontotta szét, láthatóvá téve az egyes mozzanatokat.
A mozgás fázisait kicsit mindig odébb festette meg, így a kör-
vonalak elmosódottá váltak.

24

„Minden mozog”
Giacomo Balla: A dinamika és sebesség terjeszkedése (1913), olaj, vászon
National Gallery of Modern Art, Róma
A képzőművészeket mindig foglalkoztatta, hogyan lehet megörökí-
teni az elröppenő pillanatot. Szerették volna megoldani a művészet
nagy problémáját: megragadni és érzékeltetni a mozgást a mozdu-
latlan festményen, szobron. Erre a problémára keresték a megoldást a
futurista művészek is. Miközben rátaláltak sajátosan egyéni képalkotói
módszerükre, a következő stílusokból és technikákból is merítettek:
• a késő impresszionista festők pointillista technikája;
• a fotográfiának az a módszere, amely lehetővé tette, hogy egy egész
mozgásfolyamatot egyetlen lemezen rögzítsenek (kronofotográfia);
• a kubizmus térfelfogása, síkokra daraboló technikája;
• az egyidejűség (szimultaneitás) elmélete: az időben egymás után lezaj-
ló eseményeket sűrítik, egyesítik, azaz egyszerre ábrázolják a képen.
Giacomo Balla: Erkélyen szaladó kislány (1912), olaj, vászon, 125 × 125 cm,
Modern Művészetek Galériája, Milánó
A futurizmus (–)
Eadweard Muybridge (edvárd májbridzs) fényképe
(188)
Már tanultunk róla, hogy Eadweard Muybridge, hol-
land származású angol fényképész fotókon örökítette meg
az állati és emberi mozgást, mozdulatokat. A fotózás során
egyszerre több fényképezőgépet is használt. Általában
12 kamerával dolgozott, amelyeket sorban helyezett el és
zárjukhoz egy-egy zsineget kötött. A modell (pl. egy ló) el-
futott a kamerák előtt, így egymás után szakította el, egy-
ben oldotta ki a kamerák zárszerkezetét. Ezáltal a fény-
képezőgépek mindegyike más-más mozzanatot örökített
meg. Ezzel a módszerrel készítette híres fotósorozatait.
A francia fiziológus, Étienne-Jules Marey már elődjét is
túlszárnyalta az ún. kronofotográfia (időfényképezés,
mozgó testek fényképezése gyors egymásutánban) mód-
szerének alkalmazásával. Ennek lényege, hogy egy képle-
mezre rögzítette a mozgás 12 fázisát.
Pointillizmus (divizionizmus)
Az apró pontokból, kisebb ecsetvonásokból felépített
kompozíciót korábban, a 19. században már alkalmazták.
A divizionizmus (vagy ismertebb nevén pointillizmus)
Georges Seurat (zsorzs szörá) és Paul Signac (pól szinyák)
késő impresszionista festők szín- és fényfelbontó módsze-
re volt. Tiszta, keveretlen színeket helyeztek egymás mel-
lé, így a színek optikai keveredéséből jöttek létre az ár-
nyalatok. Nem a vásznon, hanem a néző szemében. Balla
festményén jól érzékelhető ennek a technikai módszernek
a hatása. Bár őt nem annyira a színkeverés, mint inkább a
szaggatott ecsetkezelésből adódó dinamizmus izgatta.
Figyeld meg, milyen festészeti megoldást
alkalmazott Giacomo Balla az Erkélyen sza-
ladó kislány című képén! Beszéljétek meg,
hogyan teszi láthatóvá a mozgást!
25
 A képzelet világa 8.

A futurista szobrászat
A futurizmus egyik vezető személyisége, Umberto Boccioni nem-
csak festészettel foglalkozott, hanem jelentős szobrász és művészet-
elmélet-író is volt. 1912-ben ő szerkesztette meg a Futurista szobrá-
szat technikai kiáltványát. Társaival együtt ebben a dokumentumban
összegezték esztétikai programjukat, amelynek lényege a követke-
zőkben foglalható össze:
• A figurát nem önmagában kell ábrázolni, hanem a körülötte lévő
térrel, környezetével együtt.
• A szobrok létrehozásához bármilyen anyagot fel lehet használni.
(Akár olyan szokatlan anyagokat is, mint a bőr, lószőr, textil, tükör,
ablakkeret, erkélykorlát stb.)
• A tömegformálás során a negatív (üres) részeknek ugyanolyan fon-
tos szerepe van, mint a pozitívaknak.
• A mozgást, a testek mozgási energiáját érdemes megjeleníteni.
Boccioni érdeklődése 1913-tól fordult a szobrászat felé. Akárcsak a
festészetben, úgy a szobrászat területén is a mozgás, a dinamizmus
kifejezésének lehetőségei foglalkoztatták.
Raymond Duchamp-Villon: Nagy ló (1914), bronz, Hasonlítsd össze a Szamothrakéi Niké ókori görög szobrot az Izmok
43,6 × 41 cm, National Museum of Modern Art –
Georges Pompidou Center, Párizs
dinamizmusa című szoborral! Milyen közös vonásokat fedezel fel
bennük? Hogyan érzékeltetik a mozgást?

Szamothrakéi Niké, ókori görög szobor (Kr. e. 2. Umberto Boccioni: Izmok dinamizmusa (1913),
század), márvány, 245 cm, Louvre, Párizs bronz, 114 × 87 × 37 cm, Kröller-Müller Museum,
Arnhem, Hollandia

26

kepzeletv8_ujtanterv_2016.indd 26 2017. 05. 31. 11:37

 A futurizmus (–)

Járművek tervezése – választható feladatok

A Ford T-modell, amelyet a makói születésű Galamb

József tervezett, a 20. század legfontosabb vívmányai
közé került

. Gondolkozz és válaszolj! Milyen érvek

sorolhatók fel az autóhasználat mellett?
Milyen problémákat vet fel a gépjármű-
használat és a gépjárművek egyre növek-
vő száma?
. Autó tervezése. A formatervezők ren-
geteget fáradoznak azon, hogy kialakítsák
az újabb és újabb egyedi formájú model-
leket. Téged is bevonnak ebbe a munkába.
Arra kérnek, rajzold meg, milyennek képze-
led el a jövő autóját! A tervezés szempont-
jai: ötszemélyes, gyermekbarát, könnyű
parkolást lehetővé tevő, megújuló energi-
ával működő, környezetkímélő, a fenntart-
ható fejlődésnek maximálisan megfelelő,
újszerű, organikus formájú.
. Léghajó tervezése. Előzetes feladat:
nézz utána, vajon mikor emelkedett leg-
először a magasba hőlégballon! Egy fran-
cia testvérpár nevéhez fűződött ez a fontos
találmány. Kik voltak ők? Tervezz olyan for-
májú léghajót vagy más különleges repülő
szerkezetet, amellyel szívesen utaznál!

Juhász Márk: Wildchat (2013). Ez a képsorozat egy nemzetközi formatervezési

pályázaton második helyezést ért el. A pályázati kiírásban különböző szavak voltak
megadva, azok közül kellett kiválasztani hármat, amelyekből az autótervezés
indult. Juhász Márk, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakos hallgató-
ja a természet, a kommunikáció és az öltözködés szavakat választva készítette el Hőlégballonok a magasban
terveit

27
 A képzelet világa 8.

Az expresszionizmus (–)
Az expresszív szó jelentése: kifejező. Sokan a modern művészetek
általános jellemzőjeként használják ezt a fogalmat. A művészettörté-
nészek inkább az impresszionizmus ellenpontjaként létrejövő képző-
művészeti mozgalmak gyűjtőnevét jelölik így. Konkrétan a német-
országi Die Brücke (dí brükke; A Híd) és a Der Blaue Reiter (A Kék
Lovas) művészcsoport tevékenységét sorolják ide. Létezik olyan
elképzelés, amely a franciaországi Fauves-ot is ehhez az irányzathoz
kapcsolja, mivel sok a közös tulajdonságuk. Például a merész, kont-
rasztos színhasználat, a formák redukálása, a reneszánsz perspektíva
elvetése és a törzsi művészet újrafelfedezése. A különbséget pedig
abban látták, hogy a Vadak nem foglalkoztak a művészet társadalmi
szerepével, míg a német expresszionisták közül többen felvállalták
ezt. Így ők az emberi természet komorabb, sötétebb oldalát is ábrá-
zolták műveiken.
A Die Brücke (A Híd) csoportot 1905-ben, Drezdában négy épí-
tészhallgató – köztük Ernst Ludwig Kirchner (ernszt ludvig kirhner)
– alapította meg. Művészetük jellemzői:
• Lázadtak a kor hivatalos művészete, az akadémizmus ellen. Ez az
akadémiai festészeti szabályok megszegésében (pl. a perspektíva
elvetése, a valóságos formák és színek átalakítása), és bohém, pol-
Edvard Munch: A sikoly (1893), olaj, gouache, kazein, gárpukkasztó életvitelükben nyilvánult meg.
pasztell, karton, 91 × 3,5 cm, Nasjonal-galleriet, Oslo
Az expresszionizmus gyökerei Munch szimbolista,
• Képeik témáit a mindennapi életből, környezetükből merítették.
valóságtól elszakadó, szubjektív művészetéhez nyúl- Portrékat, utcarészleteket, tájképeket, műterembelsőket festettek.
nak vissza. A sikoly megszületésének pillanataira • A törzsi művészetet (pl. afrikai és óceániai fafaragásokat) tanulmá-
Munch így emlékezett vissza: „Két barátommal men- nyozták és nagyra becsülték.
tem végig az úton – a Nap lement, hirtelen piros lett az
• Az olajfestés mellett kedvelt technikájuk a fametszet* volt. Szá-
ég –, megálltam, holtfáradtan egy kerítésre támaszkod-
tam – a barátaim továbbmentek, én ottmaradtam a mos stilizált ábrázolású, durvább formákkal kialakított, fekete-fe-
félelemtől reszketve –, és éreztem, hogyan hatol át egy hér ellentétre építő kompozíciót készítettek. Később a fametsze-
végtelen sikoltás az egész természeten” tek töredezett, szögletes vonalait a vásznakon is alkalmazták.
A Blaue Reiter (A Kék Lovas) csoportot 1911-ben, Münchenben
Vaszilij Kandinszkij és Franz Marc (fránc márk) alapította meg.
Műveik témáiban nem feszegettek társadalmi problémákat, inkább
az élet szépségét akarták megmutatni. A líraiság, a befelé fordulás
válik számukra fontossá. A durvább színvilág helyett festőibb forma-
nyelvet alakítanak ki. A felszín mögötti világot akarják megláttatni.
Paul Klee a csoport egyik jelentős festőművésze így fogalmazta
meg: „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz”. Ez
a felfogás arra ösztönözte őket, hogy képeikről száműzzenek min-
denfajta tárgyi utalást és eljussanak az absztrakt ábrázolásig.

Ernst Ludwig Kirchner (1880–1938)

A Híd csoport legmeghatározóbb tagja volt. Festészete kezdetén tiszta, nagy, egységes szín-
foltokból, sík felületeket alkalmazva építette fel kompozícióit, ami egyértelműen rokon vo-
násokat mutatott a párizsi fauvizmussal. Amikor Berlinbe költözött, felfedezte a nagyváros
nyüzsgő forgatagát mint témát, amely a modern élet dinamizmusát és egyben az elidegene-
dést testesítette meg számára. Ezzel az érzéssel nem volt egyedül. Számos kortársánál vissza-
térő motívummá válik a városi élet. 1911 és 1914 között olyan képeket festett, ahol az emberek
szinte bábuként sétálnak az utcákon. Ebből a korszakából származik az Utcai jelenet című műve is,
amelynek gótikusan elnyújtott, karószerű, hegyes arcú és lábú figurái már érett stílusát tükrözik.
Ernst Ludwig Kirchner: Utcai jelenet (1913), olaj, vászon,
121 × 95 cm, Die Brücke Museum, Berlin

28
 Az expresszionizmus (–)

Franz Marc, A Kék lovas csoport egyik kiemelkedő tagja teológiát,

filozófiát, majd Münchenben festészetet tanult. A természet és külö-
nösen az állatvilág nagyon közel állt hozzá. Számos képén örökített
meg őzeket, gazellákat, lovakat és másfajta állatokat. Festői módsze-
rét tekintve a valóságból indult ki, mégis teljesen átalakította a lát-
ványt. A festés folyamán inkább emlékképeire hagyatkozott. A for-
mákat leegyszerűsítette, a színeket saját belső énjén, érzelmein szűr-
te át.

Valóság és mese
. Készíts rajzokat a kedvenc állatodról az alábbiak szerint!
a) A kiválasztott állatot valósághűen, életszerűen mutasd be!
Grafitceruzával vagy színes ceruzával dolgozz!
b) Az állat alakjának kontúrvonalát valósághűen rajzold fel, de a
belső részt kitalált, változatos mintákkal és színfoltokkal töltsd ki!
c) Az állatot úgy jelenítsd meg, mintha meseillusztráció lenne
egy gyerekeknek szóló mesekönyvben! A technikát szabadon
választhatod meg.
Franz Marc: Kék ló I. (1911), olaj, vászon, 112,5 × 84,8 cm,
Städtische Galerie im Lenbachhaus, München

Lovak Zombory Lajos: Lótanulmány Tóth Alexandra: Lovak, filctoll, színes ceruza
rajza egy vázlatfüzetből (tanár: Horváth Katalin)

Franz Marc: Az istálló (1914), olaj, vászon, 3,5 × 15,5 cm, Guggenheim Museum, New York. Marc ezen a művén még nem egészen sza-
kadt el a figurális ábrázolástól, hiszen a négy ló alakja felismerhető a kompozícióban. Formáikat viszont a háttérbe, környezetükbe
olvasztotta, azzal egyenértékűvé tette

29
 A képzelet világa 8.
Paul Klee művészete
Paul Klee: Csicsergőgép, 151 (1922), monotípia, vízfesték,
kartonra ragasztott papír, 41,3 × 30,5 cm, Museum of
Moderne Art, New York
Monotípia
Egy példányban készített, egyedi grafikai nyomat. Több
módszerrel is készülhet.
• A művész olajfestékkel (vagy linocolorral) üveglapra, fém-
lemezre, esetleg vastag papírra festi (egy vagy ritkán
több) színnel fel a képét. A vékony festékrétegről erős pré-
seléssel nyomja át papírra az alkotását.
• A másik módszernél a gumihengerrel egyenletesen elosz-
latott festékrétegre óvatosan ráhelyezi a lapot, majd he-
gyes eszközzel megrajzolja a mintát. Végül leveszi a kész
képet. A vonalak mentén a festék felragad a papírlapra,
így a nyomásnál könnyen előforduló „folthibák” gazdagít-
ják a nyomat szépségét.
Paul Klee: Falvirág (1922), akvarell, 25,8 × 30,2 cm,
Museum of Fine Arts, Boston
30
Paul Klee (189–1940) svájci festőművész, a modern képzőművé-
szet meghatározó alakja. A Kék Lovas csoport egyik alapító tagja volt.
Zenészcsaládba született. Már kiskora óta foglalkozott a zenével, de
kiváló rajztudással is rendelkezett. Tehetséges hegedűsként tartot-
ták számon. Mindössze 11 éves, amikor egy komolyzenét játszó zene-
kar tagja lett. Az érettségi után döntött úgy, hogy inkább a festésze-
tet választja fő hivatásának. A Müncheni Képzőművészeti Akadémián
folytatta tanulmányait.
Művészetében egy 1914-es Tunéziába tett utazás hozott döntő for-
dulatot. Addig szinte csak grafikákat, legfeljebb akvarelleket készített,
ezután fordult érdeklődése a festészet irányába. Itt fedezte fel a színt
mint önálló képalkotó nyelvet. Naplójegyzetének tanúsága szerint
maga is így érezte: „Birtokába vesz a szín, nem kell őt többet hajszol-
nom. És mindig birtokolni fog. Ezt jelenti e boldog óra: a szín és én eggyé
váltunk. Festő vagyok.”
Képei rendkívül egyéni látásmódot tükröznek, művészi stílusuk-
ban több irányzatot (pl. expresszionizmus, kubizmus, szürrealizmus,
absztrakt) is egyesítenek, de egyikbe sem sorolhatók. Kiemelt fi-
gyelemmel tanulmányozta a gyermekrajzokat. Nagyra becsülte ar-
chaikus kifejezőerejüket, őszinteségüket, formai leleményességüket,
szabadságukat, lényegre törő ábrázolásmódjukat, bátor színhaszná-
latukat, olykor mosolyt fakasztó humoros előadásmódjukat. A gyer-
meki látásmód tanulságait beépítette művészetébe. Hasonló szem-
pontok miatt tanulmányozta a törzsi művészetet is.
Kutatta a zene és a szín kapcsolatát, zeneelméleti ismereteit fest-
ményeiben kreatívan használta fel, amikor a tónust a hangszínnel,
a színfokozatokat a hangmagassággal, a telítettséget a hangerővel
hozta összefüggésbe.
Kísérletező alkat révén kedvelte a vegyes technikákat. Számos új
grafikai-festészeti eljárást is kidolgozott (pl. a monotípia egyik vál-
faját). 1920-tól a Bauhaus tanáraként Weimarban, majd Dessauban
több ismert művészegyéniséggel (pl. Kandinszkijjal) alkotott együtt.
1931-ben a Düsseldorfi Művészeti Akadémia professzorává nevez-
ték ki, azonban a fasiszta hatalomátvétel után, 1933-ban családjával
együtt Bernbe költözött.
Paul Klee: Kék éjszaka (193), pasztell, vászon, 50,5 × 6,5 cm, Kunstmuseum, Basel
 Az expresszionizmus (–)

Vonalak és színek szimbolikus ereje

Klee többször meglátogatta a lucerni szanatóriumban betegeskedő
feleségét. Az ottani park látványa inspirálta az oldalon szereplő képé-
nek megalkotását. Az erőteljes, fekete vonalak a természetet, a fákat,
ágakat, bokrokat és a parkon átvezető utakat, ösvényeket jelképezik.
A vonalakat körbevevő, pasztellszínekkel megfestett felületek pedig
a faleveleket, lombokat ábrázolják.

Tájkép ábrázolása
Készíts tájképet, erdőrészletet megjelenítő festményt! A növények és a közöttük sétáló em-
berek alakját jelképes vonalakkal ábrázold! Érdekesebb hatást érsz el színes alapon dolgozva.

a) b)
Paul Klee: Lu(zern) melletti park, 129 (1938), olaj,
gouache, zsákvászon, újságpapír, 100 × 0 cm,
Kunstmuseum Bern

Figyeld meg Klee a Lu(zern) melletti park

című képét! A művész milyen nézőpon-
tokat alkalmazott a kompozíción? Hogyan
stilizálta a park látványát?

c)

Soós Márta Regina, Bese Gábor: Fák és emberek, tem-

Farkas Ildikó: Az erdőben, tempera (tanár: Horváth Katalin) pera (tanár: Horváth Katalin)

31
 A képzelet világa 8.
Szakítás a valósággal
Vaszilij Kandinszkij: Töredék II. a Kompozíció VII-hez
(1913), olaj, vászon, 8 × 99,5 cm, Albright-Knox Art
Gallery, Buffalo
Jackson Pollock (1912–1956)
Jackson Pollok (dzsekszon pollok) amerikai festőművész,
az absztrakt expresszionizmus* kiemelkedő képvise-
lője volt. Vissza akarta állítani a művészet eredeti mágikus
rendeltetését. A festés folyamatát „szertartásként” fogta
fel. Az indián sziklarajzok és homokfestészet hatottak mű-
vészetére. A képalkotásban az ihletnek, magának az alko-
tási folyamatnak szánt nagy szerepet. Szerette, ha önmaga
is az alkotás része lehet, ezért a földre fektette nagymé-
retű vásznait vagy papírtekercseit, és azokon állva dolgo-
zott. A festéket közvetlenül, előzetes tervezés nélkül fröcs-
költe, csöpögtette, öntötte a vászonra. Ezzel a dripping*
(csurgatásos) technikával 1947-ben készített először fest-
ményt. Az általa fémjelzett irányzatot tasizmusnak*
(franciául tache, jelentése folt) is nevezik.
Hangsúlyozni kell, hogy az absztrakció mint stílus és mint
kifejezési mód a mai napig fellelhető és meghatározó fon-
tosságú a képzőművészetben, számos követője van.
Jackson Pollock: Kék póznák, Number 11 (1952), lakkfesték, olaj, vászon, 212,9 × 489 cm, Australian National Gallery, canberra
32
Vaszilij Kandinszkij: Sárga-vörös-kék (1925), akvarell, 12 × 200 cm, National Museum
of Modern Art – Georges Pompidou center, Párizs
Sokan Vaszilij Kandinszkij (1866–1944) orosz származású festő-
művésznek tulajdonítják az első absztrakt (azaz nonfiguratív)
kép megalkotását, amelynek születéséhez érdekes történet fűző-
dik. Egyik este hazaérkezve műtermébe, a keze ügyébe eső, tájké-
pet ábrázoló festményét 90 fokkal elforgatta és hosszasan nézeget-
te. A kompozíció teljesen megváltozott, a színek és a formák újszerű-
nek hatottak, pedig a mű ugyanaz maradt. Ez döbbentette rá, hogy
a művészetnek el kell szakadnia a valóságos tárgyak ábrázo-
lásától. Fontos azt is megjegyezni, hogy több kortársához hason-
lóan ő is hosszú előkészítő munka után, fokozatosan jutott csak el
ehhez a kifejezésmódhoz. Ez 1910-ben történt, ekkortól képcímei
(Kompozíciók, Improvizációk, Impressziók stb.) is jelzik a tárgyi valóság-
gal való szakítását. Később festményeit már csak időrendi sorszámo-
zással különböztette meg. Mély vonzalma a zene iránt végigkísérte
egész életét. Mindvégig kutatta a zene és festészet kapcsolatát, azt
állította, amikor a színeket látja, közben zenét is hall. A színek elosz-
tását a vásznon partitúraként – a színek „szólamainak” kottájaként –
fogta fel.
 Szakítás a valósággal

A konstruktivizmus (–)
A konstruktivizmus kifejezés a latin construere (össze- Absztrakt kartondombormű készítése
szerkeszteni, építeni) szóból származik. Ez a művészeti
irányzat Oroszországban született meg. Fénykora 191- Anyagok és eszközök: hulladék kartondobozok, hullámkartonok; olló; ra-
től (a szocialista forradalomtól) az 1920-as évek vége gasztó; tempera.
közötti időszakra tehető. Az orosz avantgárd művészeire a–b) Vágd ki az alapformát és azokat a formákat is, amelyekből felépíted a
a kubizmus, a futurizmus és a Vadak mozgalma együt- domborművet! Kísérletezz a formák ide-oda tologatásával, és a legjobb-
tesen hatott. Külföldi társaikhoz hasonlóan kiáltványok- nak vélt kompozíciót ragaszd fel az alapra!
ban, elméleti és politikai nyilatkozatokban tették közzé c–d) Válaszd ki a színeket, és fesd meg először a magasabban lévő,
véleményüket. Számos propagandista* művet alkottak. majd az alacsonyabban elhelyezkedő formákat, végül az alapot is!
Új kultúrpolitikai irányt alakítottak ki, amelyben több Hangsúlyosabbá teheted a dombormű kompozícióját, ha a formákat fe-
kete temperával kiemeled, kontúrozod.
művészeti ágat (festészet, szobrászat, grafika, fotó) kíván-
tak egységbe fogni úgy, hogy az a forradalom szellemét
testesítse meg. Munkásságukra jellemző a geometriai
absztrakció és a technika összekapcsolása a művé-
szettel.
A konstruktivizmusnak Európában több központja
is kialakult. Ide tartozónak tekintjük:
• Hollandiában Piet Mondrian és a köré csoportosuló
művészek tevékenységét,
• Németországban a Bauhaus művészeti iskola törekvéseit,
• Magyarországon az ún. síkkonstruktivisták (Kassák
Lajos és Bortnyik Sándor) munkásságát,
• Oroszországban többek között Kazimir Malevics (–
1935), Vlagyimir Tatlin (1885–1953), El Liszickij (1890–1941)
és Alexander Rodcsenko (1891–1956) tevékenységét.

Kazimir Malevics: Fekete négyzet fehér alapon (1913), olaj, vászon,

106,2 × 106,5 cm, Szentpétervár, Orosz Állami Múzeum
A szuprematizmus kifejezés a latin supremus (legfelső, végső) szóból ered.
Lényege a tiszta mértani formákból építkező, absztrakt kompozíciók kialakítá-
sa volt. Malevicstől származik a kifejezés, aki a tárgyi valóságtól végleg elsza-
kadva képeinek mondanivalóját és kompozícióit oly mértékben leegyszerűsí-
tette, hogy már csak egyetlen színmezőt ábrázolt.

33
 A képzelet világa 8.

Piet Mondrian művészete

Az absztrakcióval kapcsolatos kísérletezések a holland Piet Mond-
rian (182–1944) munkásságában teljesedtek ki. A téma absztrahálá-
sával* egyre elvontabb kompozíciókat hozott létre (pl. a Fák sorozat
darabjai). Alapító tagja volt az 191-ben először megjelenő De Stijl*
(A Stílus) című lapnak. Több cikkében is az absztrakt művészet sajá-
tosságairól és lehetőségeiről írt. Sokszor hangsúlyozta, hogy a művé-
szet nem lehet szubjektív. A képeken nincs helye a dinamizmusnak
(mozgásnak), sem a mélységnek. Szigorú, geometrikus, egymás-
ra merőleges vonalakkal tagolt sima felületekből építette fel kom-
pozícióit. A tiszta főszínek (vörös, sárga, kék) mellett semleges szí-
neket (fekete, fehér, szürke) használt. Arra törekedett, hogy képei-
ről száműzze a térbeli alakzatokat. Főleg aszimmetrikus, kétdimen-
ziós festményeket alkotott. Ezeken a művészeti elveken alapult a
neoplaszticizmus*, amelynek szellemi atyja volt.

Piet Mondrian: Kompozíció vörössel, sárgával és kékkel

(1930), olaj, vászon, MOMA, New York
Mondrian festményein különböző méretű négyszögeket he-
lyezett el, de a kiterjedésüket a síkon, a színek elosztását és
az egymást metsző egyenesek számát, valamint vastagságát
megváltoztatta. Mintegy húsz éven keresztül foglalkoztatta,
hogy egyazon kompozíciós megoldáson belül újabb és újabb
változatokat dolgozzon ki.

Mondrian éveken át festette ugyanazt a

fát, sorozatban örökítve meg érzéseit, gon-
dolatait a témáról. A fa nemcsak a saját jel-
képe, de egyben ideálja is volt. Mennyiben
emlékeztetnek a valóságos fákra az itt
bemutatott festmények? A kompozíciók-
ban a fák mely részeit emelte ki a művész? Piet Mondrian: Virágzó fák (1912), olaj, vászon, 66 × 5 cm

Piet Mondrian: Kompozíció No. 8. (1930), olaj, vászon, Piet Mondrian: Virágzó almafa (1912), olaj, vászon, 8,5 × 10,5 cm,
MOMA, New York Haags Gemeentemuseum, Hága

34
 Szakítás a valósággal

Mondrian művészete nyomán – választható feladatok

. Tervezz absztrakt, geometrikus formákra épülő sík képet! A kom-
pozícióhoz csak négyszögeket és egymásra merőleges vonala-
kat használj! A színek, a négyszögek méretének és a vonalak vas-
tagságának megváltoztatásával hozz létre különböző variációkat!
A sorozatot főleg főszínekből alakítsd ki!
. Fejleszd tovább a feladatot! Használj fel más geometrikus formá-
kat (kör, trapéz stb.) is a tervezéshez! A vonalak egymással bezárt
szögét is változtasd meg! Már ne csak derékszögűek legyenek!
A színeket is bátran alkalmazd a festés vagy a színezés során!
. Rajzold le szerkesztőeszközök segítségével a monogramodat!
Készíthetsz különböző típusú és méretű betűkből álló, szabadon
elrendezett kompozíciót is! Ezután töltsd ki a betűket az illusztráci-
óhoz hasonló mintázattal!
. Írd fel a teljes nevedet vagy csak a keresztnevedet a rajzlapra!
Vámos Norbert: Mondrian ihlette kompozíció,
Vastag betűkkel dolgozz! A betűk felületét díszítsd az illusztráció vektorgrafika
szerint!

Fejes Máté: Mondrian ihlette kompozíció, filctoll

(tanár: Horváth Katalin)

. Rajzolj fel egy állatot ábrázoló körvonalat a lapra! A körvonal által

határolt felületet töltsd ki a rajzokon bemutatott módon!

Rashid Hanzla: Absztrakt kompozíció, filctoll

(tanár: Horváth Katalin)

35
 A képzelet világa 8.

Összefoglalás
A stílusirányzat A szó eredeti Jelentősebb
A stílusirányzat főbb jellemzői
neve jelentése képviselői
Fauvizmus A francia Fauves, • tiszta, tompítatlan színek, erőteljes színkontrasztok Henri Matisse
(1905–190) jelentése Vadak alkalmazása André Derain
• a színek érzelmi szerepének hangsúlyozása Maurice de
• szakítanak a látvány élethű másolásával, átírják azt Vlaminck
• a festés folyamata nyomon követhető a vásznai- Albert Marquet
kon, ecsetkezelésük lendületes Kees van Dongen
• dekoratívabb formaképzés Raoul Dufy
Kubizmus Latin eredetű • a valóságtól elszakadó ábrázolás Pablo Picasso
(190–1914) cubus, jelentése • a reneszánsz perspektíva szerkesztési szabályainak Georges Braque
kocka megszegése Fernand Léger
• kevert nézőpont alkalmazása Albert Gleizes
• síkokra egyszerűsítik a látványt Jean Metzinger
• a formákat geometrikus alakzatokká tördelik Juan Gris
• a színhasználat másodlagossá válása Robert Delaunay
• témáikban semlegességre törekedtek
• a hagyományos technikák mellett különböző ve-
gyes technikákkal (pl. kollázs szénnel kiegészítve,
homok keverése festékbe) is kísérleteztek
Juan Gris: Csendélet szőlővel és körtével
(1913), olaj, vászon, 54,5 × 3 cm

Futurizmus A latin futurum, • Olaszországból kiinduló irányzat Umberto Boccioni

(1909–1944) jelentése jövő • a törzsi művészetet nagyra becsülték carlo carrà
• a valóságtól elszakadó ábrázolást alkalmaznak Giacomo Balla
• lelkesednek a technikai újításokért, a gépekért, a Gino Severini
mechanika világáért, éltetik a sebességet, a dina- Luigi Russolo
mizmust
• az egymás utáni mozgásfázisokat egyidejűleg jele-
nítik meg a képen
• az időben egymás után lezajló eseményeket egy-
azon kompozíción összevonva ábrázolják
• a mozgás irányát erővonalakkal érzékeltetik
• felhasználják a pointillizmus technikáját
• a fotográfia módszereiből is merítenek
Umberto Boccioni: Rugalmasság,
100 × 100 cm, Pinacoteca di Brera, Milánó

Expresszionizmus Az expresszív • Németországból kiinduló irányzat Ernst Ludwig

(1905–1920) szó jelentése ki- • csoportjai: A Híd és A Kék lovas csoport Kirchner
fejező, kifejezés • a törzsi művészetet rendkívül nagyra becsülték Erich Heckel
• a valóság torzításával közvetítették szubjektív érzé- Karl Schmidt Rottluf
seiket Fritz Bleyl
• eltértek a a reneszánsz perspektívától Vaszilij Kandinszkij
• lázadtak az akadémizmus ellen Franz Marc
• a valóságos formákat és színeket a legtöbbször át- August Macke
alakították Paul Klee
• mindig a színek érzelmi szerepét hangsúlyozták

Vaszilij Kandinszkij: Kompozíció VII. (1913),

olaj, vászon, 200 × 300 cm,
Tretyakov Képtár, Moszkva

36
 Összefoglalás

. Nevezd meg azt a stílusirányzatot, amelyhez a festmények tartoznak!

1. 2. 3. 4.

. Melyik művészeti irányzat képviselői „mondhatták” az alábbiakat?

a) Kollázstechnikával készült csendéleteinkbe gyakran f) csoportunkat -ben, Drezdában alapítottuk meg.
tapétát vagy újságot ragasztottunk. g) Elsősorban tiszta színeket alkalmazunk, a színek hatá-
b) Irányzatunk egyik jeles képviselője nagyon kedveli sával akarunk érzelmeket ébreszteni.
az állatokat, számos képet festett róluk, de mindig a h) Munch és Ensor művészetének csodálói vagyunk.
valóságostól eltérő színeket alkalmazott. i) Irányzatunk egyik jeles képviselője így nyilatkozott:
c) A mozgást, a száguldást és a sebességet dicsőítjük. „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem látha-
d) Szellemi irányítónknak Matisse-t tekintjük. tóvá tesz”.
e) A cézanne-i tanításokat követjük, miszerint „a termé- j) A szobrászatban a mozgást, a testek mozgási energi-
szet valamennyi formáját a gömbre, a kúpra és a hen- áját érdemes megjeleníteni.
gerre lehet visszavezetni.”

. Ki írhatta a képzeletbeli SMS-t? Szóban válaszolj!

a) Tudom, hogy az öt nőt a képen kicsit szokatlanul fel-
szabdalt, elnagyolt formákkal ábrázoltam, de remé-
lem, neked elnyeri a tetszésedet. Holnap minden-
képpen gyere fel, hadd mutassam meg a festményt!
Kíváncsi vagyok a véleményedre.
b) Furcsa dolog történt velem, szinte éreztem, hogyan
hatol át egy végtelen sikoltás az egész természeten.
c) Képzeld, a zsűri egyik tagja azt mondta a festmé-
nyemről, hogy apró kubusok vannak rajta.
d) Befejeztem a szobrot, de a kiálló részletek miatt elég
nehéz volt becsomagolni. A „lépő figura” lábánál foly-
ton kiszakadt a papír.
e) „A színek a kezünkben robbanótöltetekké váltak”, csupa
festék lett a vászon, de sajnos a fal is.

. Döntsd el az alábbi állítások közül, melyik igaz és melyik hamis!

a) Gustav Klimt osztrák festő és grafikus a bécsi szecesszió legmeghatározóbb alakja.
b) Antoni Gaudí, amikor befejeződött az általa tervezett Szent család-templom építése, személyesen vett részt az
épületátadó ünnepségen.
c) Louis comfort Tiffany ismert német expresszionista festőművész nemcsak festészettel, hanem iparművészettel
is foglalkozott.
d) A szecesszió művészei alkotásaikhoz a természetből merítettek ihletet. A díszítésben stilizált növényi motívumo-
kat, tekeredő íves vonalakat, különleges megoldásokat alkalmaztak.

. Végezd el a műveleteket, és megkapod a magyar festészet egyik kiemelkedő művészének születési dátumát! Ki
lehet ő? (A feladat elvégzéséhez használhatod a könyvedet.)
• A Der Blaue Reiter csoport ebben az évben alakult meg.
• Ezt az évet add össze azzal az évvel, amikor Picasso az Avignoni kisasszonyok című képét festette!
• Vond ki az így kapott összegből az analitikus kubizmus kezdetének a dátumát!
• Ehhez az összeghez add hozzá Rippl-Rónai „kukoricás korszakának” kezdetét! (Lapozz a . oldalra!)
• Végül ebből az összegből vond le annak az évnek az összegét, amikor Yves Klein meghalt!
• Mennyi lett az eredmény?
• Nevezd meg azt a magyar festőművészt, aki ebben az évben született!

37
 A képzelet világa 8.

Magyar művészet a . században

A 20. század elejének magyar művészeti életét bizonyos kettősség
jellemezte. Az egyik irányzathoz a konzervatív felfogású, az akadé-
mizmus normáit követő, hivatalosan elfogadott művészek tartoz-
tak. Őket a Műcsarnokban megrendezett tárlataik nyomán „műcsar-
noki művészeknek” is nevezték. A másik irányzat képviselői szakítottak
a festészet addigi sablonos megoldásaival, és a külföldön megismert
új stílusokat próbálták itthon meghonosítani. Ők különböző bará-
ti és alkotói csoportokba tömörülve művésztelepeket hoztak létre.
Köztük a legjelentősebbek a nagybányai, a gödöllői, a szolnoki,
a hódmezővásárhelyi és a szentendrei művésztelepek voltak.
Hollósy Simon: Rákóczi-induló (1899), olaj, vászon,
92 × 12 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A nagybányai művésztelep
A nagybányai művésztelepet Hollósy Simon (185–1918) és művész
barátai alapították 1896-ban. Réti István (182–1945) és Thorma
János (180–193) adták neki az ötletet, hogy a müncheni szabadis-
kolájának tanítványai itthon, a festői Nagybányán töltsék nyári gya-
korlatukat. Így indult a művésztelep élete. A historizmustól és az aka-
démizmustól végleg elszakadó festőkre nagy hatást gyakorolt a táj.
Rendkívül élvezték a szabadban való festést, a természet közelsé-
gét, a fény színekre gyakorolt hatását, vagyis a plein air (plener) fes-
tési módot. 1901-től Hollósy már nem ment Nagybányára, a Felső-
Tisza vidékén, Técsőn szervezett új nyári művésztelepet. Ezért 1902-
től az egykori tanítványok, Ferenczy Károly (1862–191) és Iványi
Grünwald Béla (186–1940), majd 1906-tól Réti és Thorma vették át a
telep irányítását.

Ferenczy Károly: Napos délelőtt (1905), olaj, vászon,

91,5 × 92,3 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Beszélgessetek a Kisvárosi délelőtt című

képről! Keltsétek életre a szereplőit! Vajon
lassú sétájuk során miről társaloghattak?
Játsszátok el ezt a jelenetet! Támasszátok
alá néhány tömören megfogalmazott
mondattal a következő állításokat!
• A festmény plein air hatású.
• A napfény ragyogását bravúrosan sikerült
érzékeltetnie a művésznek.
• Az üresnek tűnő síkokat is gazdag szín-
részletek töltik ki.
• A kompozíción alkalmazott lila reflexek
és árnyékok mesteri színkultúráról árul-
kodnak.
• A kép a kisváros nyugodt, csendes han- Fényes Adolf: Kisvárosi délelőtt (1902 ), olaj, vászon, 0 × 90 cm, Magyar Nemzeti
gulatát rendkívüli élethűséggel adja visz- Galéria, Budapest. A szolnoki művésztelepre (1902–1914) nyári gyakorlatra érkező
Képzőművészeti Főiskola növendékeinek Fényes Adolf tanította az emberábrázo-
sza. lást, amelynek kiváló mestere volt

38
 Magyar művészet a . században

Csontváry és Rippl-Rónai festészete

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919)
Kezdetben gyógyszerészként dolgozott, és csak később,
27 éves korától kezdett el egy belső sugallatra festeni.
41 évesen olyan anyagi hátteret teremtett, hogy már csak
a festészettel foglalkozott. Otthagyta munkahelyét, a pa-
tikát, és a művészetnek szentelte életét. Szorosan nem
tartozott egyetlen irányzathoz sem, de művészete rokon-
ságot mutat a szimbolizmussal és az expresszionizmussal.

. Fess vagy rajzolj olyan képet, amely

csontváry Magányos cédrusához hasonlít,
de a színvilága eltér az eredetitől!
. Készíts másolatot a Magányos cédrusról
úgy, hogy olyan kompozíciós elemekkel is
kiegészíted, amelyek nem szerepelnek az
eredeti képen!
. A fa az életerő, az öröklét szimbóluma.
csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (190), olaj, vászon, 194 × 248 cm,
csontváry Múzeum, Pécs
A libanoni cédrust a keresztények, a zsi-
dók és az iszlám hitűek egyaránt szent
fának tartották, az isteni dicsőség és töké-
Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus és a Zarándoklás letesség jelképének. Ha magadat fa alakjá-
a cédrusokhoz Libanonban című műveit sokan ellentétes jelenté- ban kellene ábrázolnod, milyen fa lennél?
sű önarcképként értelmezik. Az ágaival az égbe, a szellemi szférá- Jelenítsd meg ezt a különleges „faönarc-
ba emelkedő magányos cédrus az élete csúcsán lévő, de meg nem képet” egy festményen vagy grafikán!
értett hőst jelképezi, azt a művészsorsot, amilyen csontváryé is volt.
Ezzel szemben a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című az
ünnepelt, a körberajongott művészt szimbolizálja.
A Magányos cédrus című képének fája hármas tagolású. A felszínen Rippl-Rónai József (1861–1927)
lévő gyökérzete egy lábait behajlított, földre rogyott állatra, míg szá- Festészeti tanulmányait Münchenben végezte az akadémi-
raz ágai madárra és kést markoló kézre emlékeztetnek. A lombkoro- án, majd Párizsba utazott, ahol Munkácsy Mihálynál vállalt
na szerteágazó, lapos teteje kacskaringós ágaival szétfeszíti a képme- munkát. Kezdetben még követte mesterének stílusát, de
zőt, mintha csak ki akarna törni ebből a világból. A művész nemcsak később már elfordult az akadémista festészettől. Elvetette
a fa formáját alakította ki belső érzelmeitől vezérelve, hanem a kép a naturalista ábrázolást, új festői módszereket keresett,
színkontrasztokra (pl. lila-sárga, narancs-kék stb.) építő koloritját is. így jutott el az ún. „kukoricás” képeinek megalkotásához.
Ennek az 1907-től kezdődő festői korszakának az első da-
rabja az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című műve
volt. Festészetének új szakaszát a felfokozott színhaszná-
lat és a darabos, pöttyszerűen felvitt festékfoltok alkalma-
zása tette jellegzetessé.
1920-tól érdeklődése a pasztelltechnika felé fordult.
Barátait arcképsorozatban örökítette meg, közöttük olyan
hírességeket is, mint Babits Mihály és Móricz Zsigmond.
Pasztell korszakának, egyben életművének is utolsó darab-
ja egy – az arcvonásait éppen csak sejtető, finom tónusú –
önarckép volt.

. Figyeld meg, az Apám és Piacsek bácsi

vörösbor mellett című képen milyen szí-
neket és színkontrasztokat jelenített meg
Rippl-Rónai! Beszéljétek meg, mennyire
támasztja alá a festmény szereplőinek han-
Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett (190), olaj, karton, gulatát a művész által használt színvilág!
68 × 100 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

39
 A képzelet világa 8.

A Neósok és a Nyolcak (kiegészítő anyag)

A 20. század elejének művészeti életét a már említett kettősség mel-
lett egy másik tényező is befolyásolta. Az, hogy a magyar művé-
szek külföldi útjaik során egyidejűleg ismerkedtek meg cézanne-
nal, a Vadakkal, a kubizmussal és a korai német expresszionizmus-
sal. Így nem meglepő, hogy a legtöbbjük munkáiban összefonó-
dott a felfokozott, expresszionista érzelemvilág a kubista, majd kon-
struktivista formaalkotással. Kialakult egy sajátosan vegyes stílus,
a kubo-expresszionizmus*. Az első magyar avantgárd csoport,
a Nyolcak művészetét is ez jellemezte.

czóbel Béla: Festők a szabadban (1906) olaj, vászon,
13 × 18 cm, Musée National d’Art Moderne, Párizs
Neósok
A szó a neoimpresszionizmus lerövidítéséből származik.
Czóbel Béla 1905-ben ismerkedett meg a Fauves mozgalom
festőivel, és velük közösen állította ki műveit. 1906-ban ha-
zatért Nagybányára, és bemutatta a Párizsban készített,
tiszta, keveretlen színekből felépülő, síkszerűen megkom-
ponált festményeit. Művésztársainak nagyon megtetszett
az új stílus, és hamarosan ők is kipróbálták. Így indult el a
Neósok (Ziffer Sándor, Perlott Csaba Vilmos, Bornemisza
Géza, Tihanyi Lajos) mozgalma. Közös vonásuk a kortárs
francia művészek (a Vadak) stílusának követése volt.
Czóbel a Nyolcak mozgalmához is csatlakozott, bár inkább
csak barátilag. Az itthoni csoportok tevékenységében ké-
sőbb nem vett részt aktívan, mivel Párizsban és Berlinben
töltötte ideje nagy részét. Ha ellátogatsz Szentendrére,
személyesen is megtekintheted festményeit, ugyanis ott
1975-ben Czóbel Múzeum nyílt.
A Nyolcak
Tagjai: Kernstok Károly (1873–1940), Márffy Ödön (1878–1959), Czóbel Béla (1883–
1976), Tihanyi Lajos (1885–1938), Czigány Dezső (1883–1937), Pór Bertalan (1880–
1964), Orbán Dezső (1884–1987) és Berény Róbert (1887–1953), 1909-ben, a budapesti
Könyves Kálmán Szalonban rendezték meg első kiállításukat. Ekkor még „Keresők” néven mu-
tatkoztak be, és csak 1911-ben, a második kiállításuk alkalmával vették fel a Nyolcak nevet.
A csoport – bár mindegyiküket az újítás szándéka vezérelte – korántsem volt egységes.
Más-más egyéni alkotói utat jártak be, és különböző módszerekkel dolgoztak. A közös pon-
tot az jelentette, hogy elsőként ők ismerkedtek meg az új stílusokkal (kubizmus, Vadak stb.)
és honosították meg itthon azokat. Kernstok Károlyt tekintették a mozgalom szellemi vezé-
rének. Ő, Pór Bertalan és a mozgalom idősebb tagjai sokféle kísérletet tettek arra, hogy túl-
haladják az impresszionizmus látványfestészetét. Ám tényleges sikereket ezen a téren in-
kább a fiatalabbak: Czóbel Béla, Czigány Dezső, Berény Róbert és Tihanyi Lajos értek el.
. Figyeld meg Tihanyi Lajos és czigány Dezső művét! Bizonyítsd
be, hogy a magyar művészekre erősen hatottak a külföldön meg-
ismert irányzatok!
. Tihanyi Lajos korának egyik híres íróját, művészegyéniségét, a
Dada művészcsoport alapítóját (lásd a . oldalon) jelenítette meg
az itt látható festményén. Milyen irányzatok nyomait véled felfe-
dezni Tihanyi portréján?
. Melyik irányzat formajegyeit tükrözi czigány Dezső műve?

czigány Dezső: Két nő arcképe (1909), Tihanyi Lajos: Tristan Tzara arcképe (1926), Berény Róbert: Csellózó nő (1928), olaj, vászon,
olaj, vászon, 54,8 × 40 cm, Rippl-Rónai Múzeum, olaj, vászon, 103 × 3 cm, Magyar Nemzeti 135 × 102 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Kaposvár Galéria, Budapest

40
 Magyar művészet a . században
Szőnyi István és Egry József festészete
Szőnyi István: Fuvaros (1951), tempera, vászon; 50 × 69 cm, Magyar Nemzeti Galéria,
Budapest
. Olvasd el Szőnyi István Fuvaros című festménye melletti le-
írást, és válaszolj a kérdésekre! Melyik főiskolán tanult? Kik voltak
a mesterei? Melyik művésztelepen dolgozott? Miért költözött
Zebegénybe? Sorold fel művészetének fontosabb jellemzőit!
Egry József: Visszhang (1936), olaj, vászon, 114 × 125 cm, Magyar Nemzeti Galéria,
Budapest
. Figyeld meg Egry József Visszhang című festményét! Beszéljétek
meg, hogyan érzékelteti a művész a láthatatlan kiáltást és az azt
követő visszhangot! Milyen festői módszereket használ?
Szőnyi István (1894–1960)
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Ferenczy
Károly, később Réti István tanítványaként. Nyarait
Nagybányán töltötte, részt vett az ott folyó alkotómun-
kában. Korai műveiben az expresszivitást a plein air fes-
tészettel ötvözte. 1920-ban ismerkedett meg a rézkarco-
lással, hamarosan mestere lett a technikának. 1924-ben
feleségül vette Bartóky Melindát, és Zebegénybe költö-
zött. Ez fordulópontot jelentett életében és művészetében
is. Itt lelte meg igazán egyéni stílusát. Az 1930-as évektől
kezdődő korszakában inkább tojástemperát használt, szí-
nei világosabbak, áttetszőbbek lettek. Művészetét ekkor a
lírai hatású puha ecsetkezelés, lágy pasztellszínek*, finom,
érzékeny, atmoszférikus, fény-árnyék hatások alkalmazása
jellemezte. Festményein és metszetein a zebegényi embe-
rek mindennapjait, hétköznapi tevékenységeit mutatja be.
Képeit eredetiben nézheted meg, ha ellátogatsz a zebegé-
nyi műterméből átalakított múzeumba.
. Nézz utána, a felsorolt festmények közül
melyik képet készítette Szőnyi István!
Vajon ki festette a többi művet? Zebegényi
temetés (), Este (), Magányos céd-
rus (), Reggel (), Zarándoklás a céd-
rusokhoz Libanonban (), Fuvaros (),
Udvaron (), A taorminai görög színház
romjai (), Vasárnap délután (), Eser-
nyők (), Átkelés a Dunán ()
Egry József (1883–1951)
A „Balaton festője” tanulmányait a Képzőművészeti Fő-
iskolán folytatta, ahol Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly
voltak a tanárai. Kortársaihoz hasonlóan több-kevesebb
időt töltött Münchenben, Párizsban, sőt tanulmányúton is
járt Belgiumban.
Az első világháború végén Keszthelyen telepedett le, ami
meghatározta további művészetét. A balatoni táj szépsé-
gét, hangulatát, a végtelennek tűnő vízfelszín atmoszférá-
ját, a párás levegőt és a fénytöréseket idézte meg vegyes
technikával készített képein. Sejtelmes színeket, halvány
tónusokat alkalmazott, amelyeket lendületes vonalveze-
téssel, foltszerűen vitt fel a vászonra. Badacsonytomajon
alkotta művészetének legjelentősebb darabjait. Itt 1973-
ban az egykori műterméből múzeumot rendeztek be, ez-
zel állítva méltó emléket munkásságának.
. Egry Józsefet a Balaton festőjének neve-
zik. Nézz utána, vajon miért! Ki az a híres
magyar szobrász, aki a festő emlékmúzeu-
ma előtt álló Egry-portrét készítette?
41
 A képzelet világa 8.

A tanulmány
Több művész, mielőtt hozzákezd egy-egy műalkotás kivitelezé-
séhez, tanulmányokat készít. Olyan grafikai, festészeti vagy szob-
rászati vázlatokat, amelyek az ábrázolandó kép, esetleg szobor rész-
leteit rögzítik, azaz a tervezett mű részproblémáival foglalkoznak.
A drapériatanulmányok is szolgálhatnak hasonló célokat, de néha
önálló alkotásként is szerepelnek. (Drapéria: művészien redőzött tex-
tilanyag.)

Választható feladatok
. Rajzolj le egy felfüggesztett textildarabot grafitceruzával! A befog-
laló forma felvázolása után fogj hozzá a redőzet részletes megjele-
nítéséhez! Fess a beállításról temperával szín- vagy tónusvázlatot is!
Ügyelj a helyes arányok megtartására!

Tycho Olívia: Drapériatanulmány, grafitceruza (tanár: Horváth Katalin)

. Készíts olyan tanulmányrajzot (vagy festményt), amely valamilyen

tárgyat takaró textíliát ábrázol! Például teríts rá egy lepedőt az asz-
Horváth Katalin: Felfüggesztett drapéria, grafitceruza
talra vagy egy székre, és rendezd el szépen a ráncokat, majd rajzold
le a látványt! Próbáld a formát alakító fényt és árnyékot minél érzék-
letesebben megjeleníteni!

Horváth Katalin: Drapériatanulmány, tus Beállítás és az arról készült tanulmányrajz

42
 A tanulmány

Drapériák a műalkotásokon René Magritte (1898–1967)

Belga festőművész, a szürrealizmus (lásd a 98. oldalon)
irányzatának meghatározó személyisége volt. Tökéletes
technikai tudással kidolgozott munkáin gyakran jelenített
meg szokatlan környezetben egyszerű, hétköznapi tár-
gyakat (pl. almát, pipát, virágot), új jelentést kölcsönözve
ezzel a megszokott dolgoknak. Így történt ez A szerelme-
sek című képén is. Az amúgy teljesen hagyományos témát
egészen furcsán ábrázolta, amikor a csókolózó pár arcát
kendőbe burkolta.
Több ilyen képet készített 1927–1928 között, egész soro-
zatot alkotva a szerelmesekből. Az arcokat mindegyik fest-
ményen drapériával takarta, így igazából nem tudni, kik
rejtőznek a kendők alatt.

. Beszélgessetek A szerelmesek című, össze-

tett szimbolikát hordozó festményről!
Próbáljátok megfejteni, mire utalhatott
René Magritte: A szerelmesek (1928), olaj, vászon, 54 × 4 cm, Richard S. Zeisler, azzal a művész, hogy a szerelmesek arcát
New York drapériába burkolta! Segíthet, ha egy híres
közmondásra gondoltok!

Barabás Márton (sz. 1952)

A kortárs festőművész nagy tisztelője az ókori görög mű-
vészetnek. Párkák című festményét a Parthenon keleti
oromzatának jobb oldali, a sors istennőit ábrázoló szobor-
csoportja ihlette. A három női alak formáját és a testüket
takaró ruharedőket megtartotta. A mű, bár a múlt elemeit
idézi, mégis újszerű, avantgárd, különleges hatású.

Párkák, ókori görög szoborcsoport az athéni Parthenon oromzatáról

A görög Moirák római megfelelői a Párkák voltak, a sors istennői. A végzet irányí-
tói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító, illetve elvágó három istennő: Klóthó
(fonó), Lakheszisz (sorsjuttató), Atroposz (kérlelhetetlen)
. Ismételd át a Parthenonról tanultakat!
Hol helyezkedett el? Kinek a tiszteletére
építették? Melyik épületegyüttes közpon-
ti épülete volt?
. Vesd össze a Párkák című görög orom-
zatszobrot Barabás Márton azonos című
festményével! Sorold fel, milyen hasonlósá-
gokat és különbségeket fedeztél fel!
. Készíts olyan grafikát, amelyen a drapé-
riatanulmány központi szerepet játszik, de
a kép kiegészül valamilyen nem hagyomá-
nyos megoldással (pl. szárnyakat kap a tex-
til, vagy egy faágra tekeredik, különleges
tájba helyeződik stb.)! Barabás Mártonhoz
hasonló felfogásban is gondolkodhatsz.
Kiindulhatsz egy régi görög vagy római
szobortöredéket megjelenítő fotóból is.
Azt valósághűen lemásolhatod, és a saját
ötleteiddel folytathatod a képet.
Barabás Már ton: Párkák (1989), olaj, vászon, 110 × 140 cm

43
 A képzelet világa 8.

Természeti forma részletes elemzése

1. Illusztráció készítése. Egy könyvkiadótól megbízást kapsz.
Citromtanulmány Azzal a kéréssel fordulnak hozzád, hogy a hamarosan megjele-
Készíts tanulmányokat egy citromról! nő növényhatározót illusztráld. Te döntheted el, melyik növényt
mutatod be az olvasóknak. Több rajzot készíts (pl. ábrázold az
egész növényt, a termését és annak kereszt- vagy hosszmetszetét)!
A jellemző részleteit nagyítsd fel! Próbálj ki különböző technikákat
(pl. grafitceruza, tus, akvarell vagy tempera)!

a) Tedd magad elé a formát!

b) Ábrázold több nézőpontból!

Dióról készült rajzok, grafitceruza, tus

c) Vágd ketté a citromot!

Bogáncsról készült rajzok, tus, grafitceruza

d) Rajzold le a keresztmetszetét is!

e) Készíts a forma egyszerűsítésével dekoratív mintasort!

Gránátalmáról készült rajz, akvarell, tus

44
 A tanulmány

2. Koponyatanulmányok készítése
Kérjetek kölcsön a biológiaszertárból különböző állatkoponyá-
kat! Helyezzétek el őket az asztalon úgy, hogy mindenki jól lássa
a beállítást! Készítsetek különböző technikával (grafitceruza, akva-
rell, tempera, viaszkarc vagy tus) tanulmányrajzokat a kiválasztott
koponyáról! Ha nem sikerül koponyát szerezni, a tankönyv képei
alapján is dolgozhattok.

Juhkoponya oldalnézetből

Juhkoponya
felülnézetből

Horváth Katalin: Muflonkoponyák, fotó, grafitceruza, akvarell Horváth Katalin: Muflonkoponya, tus

45
 A képzelet világa 8.

A perspektíva (vonaltávlat)
A perspektíva (távlat) a latin per (teljesen, alaposan) és specto (lát,
megnéz) szavak összetételeként született meg. A művészetben is
használatos ábrázolási rendszerek egyik fajtája. Lehetővé teszi a
háromdimenziós (azaz térbeli) tárgyak, formák síkon történő meg-
jelenítését. Egy nézőpontból meggyőzően kelti a látszat illúzióját.
Pontos matematikai számításokon, ábrázoló geometriai ismerete-
ken alapul, mégis csupán nagyjából közelíti meg a szem bonyolult
működését. Mint tudomány, közel áll a látás törvényszerűségeit kuta-
tó optika tudományához, de nem azonos vele.
A perspektíva rendszerének „feltalálását” két firenzeinek: a nagy
műveltségű, reneszánsz polihisztor Leon Battista Albertinek (1404–
Vonatsínek, Kelenföldi pályaudvar, Budapest
142), valamint a szobrász és építész Filippo Brunelleschinek (bru-
nelleszki; 13–1446) tulajdonítják. Mindkettőjüket foglalkoztatta a
helyes térábrázolás módszereinek kutatása. Brunelleschi tervezte a fi-
renzei dóm kupoláját, amelyet a saját korában is kimagasló teljesít-
látómező
ményként értékeltek. Elsőként mutatott be perspektívával kapcso-
latos kísérleteket, de valószínű, hogy Alberti dolgozta ki a rendszer
alapjául szolgáló elméletet.
Albertinek 1436-ban jelent meg a Festészetről című munkája. Eb-
ben összegyűjtötte a perspektívaszerkesztés geometriai szabályait.
néző
A festmény felületét olyan síknak képzelte el, melyet sugárnyalábok
szelnek át. Leírta és meghatározta a szerkesztéshez szükséges alap-
látósugár fogalmakat is. Ezek a következők: alapsík, párhuzamos irányvona-
lak, keresztvonalak, horizont, enyészpont, ellenőrzővonal.
képsík
alapvonal horizont enyészpont

alapsík párhuzamos
irányvonalak

A perspektíva fogalmai
• Alapsík: ezen a síkon áll a néző. A képsík alsó szélétől a alapvonal
horizontig (szemmagasság vonala) terjedő sík.
• Párhuzamos irányvonalak: olyan távolba veze-
tő vonalak, amelyek a kép alapvonalának osztásaitól az
enyészpontba futnak. horizont enyészpont
• Keresztvonalak: az alapvonallal párhuzamos egyene-
sek. A padló vízszintes vonalai.
• Horizont: látóhatár. A természetben a földet az égtől el- keresztvonalak
választó – a perspektívában – a szemmagasságot jelölő
ellenőrzővonal
vízszintes, képzeletbeli vonal.
• Enyészpont: az egy iránypontos (centrális) perspektívá-
ban az a pont, ahová az ortogonálisok és minden távo-
lodó párhuzamos tart. A nézővel szemben, a horizonton
helyezkedik el.
• Ellenőrzővonal: egy olyan átlós irányú egyenes, amely- alapvonal
nek segítségével ellenőrizhető a szerkesztés helyessége.

46

A látszati ábrázolás
A perspektivikus ábrázolás egyik fontos jellemzője a rövi-
dülés törvénye. Ami azt jelenti, hogy a nézőtől távo-
labb lévő tárgyakat kisebbre kell rajzolni. Azonban
nemcsak az élettelen dolgokra érvényes ez a szabály,
hanem az emberi test arányaira is.
Mantegna képének újszerűsége abból adódik, hogy az
előző korok Piétá ábrázolásaihoz képest a testet erőteljes
rövidülésben, perspektivikusan jelenítette meg, így Krisz-
tus emberi és nem annyira isteni mivoltát hangsúlyozta
a reneszánsz szellemiségének megfelelően. A részletek
aprólékos kidolgozása, az anatómiai tökéletességre va-
ló törekvés felerősítik ezt a hatást. Bár az arányokat nem
pontosan ábrázolta, hiszen a lábakat kisebbre, míg a fejet
nagyobbra festette egy fekvő helyzetű figurához képest.
Andrea Mantegna: A halott Krisztus siratása (1480), tempera, vászon,
68 × 81 cm, Pinacoteca di Brera, Milánó
. Készíts egyszerű mértani testek (gúla, hasáb, kocka
stb.) összeragasztásával térbeli makettet! Modellként
elkészítheted egy valódi épület kicsinyített mását is.
Összetett formájú papírmakett
A perspektíva (vonaltávlat)
. Kísérletezz! Szerezz be áttetsző műanyag fóliát vagy
bármely olyan anyagot, amelyik teljesen átengedi
a fényt, pl. celofánt, pauszpapírt, esetleg műanyag
mappát! Ragaszd fel celluxszal egy olyan szobának
az ablakára, amelyiken keresztül az utcára láthatsz!
Fekete filctollal rajzold át a látványt (az épületek, a fák,
az utca stb. körvonalait)! Vesd össze az igazi és a raj-
zolt képet! Beszéljétek meg, mi közöttük a különbség!
Gondoljatok a rövidülés törvényére!
. A saját készítésű papírmakettről rajzolj grafitceruzá-
val tónusos tanulmányt! Több nézőpontból is ábrázold
a makettet! Ügyelj a fények és az árnyékok érzékletes
és pontos megjelenítésére!
Tónusos ceruzarajz a makettről
47
 A képzelet világa 8.

A perspektíva helye az ábrázolási rendszerek között

A reneszánsz művészek térábrázolása a tapasz talati látszattanból
indult ki, azaz a természet megfigyelésén alapult. Azt szokták rá mon-
dani, hogy a félszeműek számára találták fel, mivel egy középpont
(centrum) nézőpontjának megfelelő képet hozott létre. Elevenítsétek
fel a 6. és . osztályban az ábrázolási rendszerekről tanultakat!

A vetítési módszerek alapján a térgeometriában három rend-

x, x, szert különböztetünk meg:
1. a Monge-féle derékszögű vetületi ábrázolást;
2. az axonometria ferde vetítési módszerét;
3. a perspektíva iránypontos vetítési módszerét.

a) x,
. Mindegyik axonometrikusan ábrázolt geometriai testről készült
hozzá tartozó vetületi kép. Keresd meg az összetartozó párokat!
z

. .

b)
y x .
.
z

a) b)

c) x

I1 I2
horizontvonal c) d)

d)

. Állapítsd meg, melyik ábrázolási rend-

szer felhasználásával készültek a rajzok!

48
 A perspektíva (vonaltávlat)

A perspektivikus kép készítésének szabályai

A távlati kép készítésénél először a nézőpontot (szemmagasságot)
kell meghatározni. A nézőpontunknak az alapsík feletti magassága
határozza meg a rálátás mértékét, a képsíktól való távolsága pedig a
látott kép torzulásában játszik szerepet.

A perspektivikus ábrázolás fajtái

Megkülönböz tetünk egy (centrális perspektíva), két (szögperspek-
tíva), illetve három iránypontos perspektívát (lásd a rajzokat).
I1 I3

I1 I2
1. Természetes nézőpont
A kép horizontvonala a néző szemmagasságához
viszonyul. Ha a néző az alapsíkon helyezkedik el, a hori-
I1 I2 zontvonal megegyezik a szemmagasság vonalával

Egy iránypontos Két iránypontos Három iránypontos

(centrális perspektíva) (szögperspektíva) perspektíva

A két iránypontos perspektív kép szerkesztésének alapvető fo-

galmai és szabályai:
1. Az iránypontok azok az ideális pontok, amelyek felé a valóság-
ban párhuzamos egyenesek összetar tanak. Mindig a horizonton
helyezkednek el.
2. Az alapsíkra merőleges egyenesek képe minden esetben függő-
leges marad.
3. A képsíkra merőleges egyenesek tőlünk távolodva egyre kisebb-
nek látszódnak. A közöttük lévő távolság pedig egyre csökken.
4. Az azonos méretű formák arányos rövidülésének ábrázolását az
osztópontok teszik lehetővé.

2. Magas nézőpont (vagy madártávlat)

Ha a néző felmegy egy magasabb domb tetejére és
onnan néz le ugyanarra a jelenetre, akkor a horizont-
vonal továbbra is szemmagasságban van, de nagyobb
felületet lát az alapsíkból. Rálátás alakul ki

Az osztópontok szerkesztése

5. A kör perspektív képe ellipszis lesz.

3. Alacsony nézőpont (vagy békatávlat)

Ha a néző például leguggol vagy lefek szik, azaz ala-
csony nézőpontot választ, akkor a horizont vonal lej-
jebb kerül, és az alapsíkból kevesebb fog látszódni.
A kör perspektív képe ellipszis Alálátás alakul ki

49

kepzeletv8_ujtanterv_2016.indd 49 2017. 05. 31. 11:37

 A képzelet világa 8.

Az egyszerűsített két iránypontos perspektíva

A perspektivikus kép szerkesztésének többféle módja van. Most az
egyszerűbbel ismerkedhetsz meg. Ennél a horizont felvétele után
az iránypontokat (I1; I2) tetszőlegesen adod meg. célszerű egymástól
minél messzebb, a rajzlap szélénél elhelyezni azokat (lásd a rajzot).
A szerkesztésnél a hoz zád legközelebb eső oldalélből indulj ki!

. Felnőttkorodban te milyen házban laknál szívesen? Rajzold meg

egyszerűsített két iránypontos vonaltávlati szerkesztéssel!

I1 I2

. Szerkeszd meg a fenti, izometrikus axo-

nometriával megjelenített ábra két irány-
pontos perspektív képét! Külön, műszaki
rajzlapon dolgozz!

Kiss János: Mértani formák perspektív képe,

színes ceruza (tanár: Horváth Katalin)

Buruzs András: Összetett térbeli forma perspektív képe,

színes ceruza (tanár: Horváth Katalin)

50
 A perspektíva (vonaltávlat)

Centrális (egy iránypontos) perspektíva

A középpontos távlati ábrázolás lényege, hogy csak egyetlen irány-
pont van, amelybe összefutnak a szerkesztés irányvonalai. Az alapvo- . Gyűjtsetek az interneten olyan honlapo-
nallal párhuzamos egyenesek képe párhuzamos marad az alapvonal- kat, amelyek lakberendezéssel, lakáskultúrá-
lal (pl. a padló, kövezet vonalai). Az alapvonalra merőleges egyenesek val foglalkoznak! Nézzétek meg a legújabb
képe függőleges lesz. A rövidülés törvénye itt is érvényesül. lakberendezési „trendeket” (irányzato-
kat)! Beszélgessetek arról, hogy hozzátok
melyik lakberendezési stílus áll közel, példá-
. Szerkeszd meg a nevedet vagy egy választott feliratot a centrális ul a klasszikus, a romantikus, a mediterrán,
perspektíva rendszerében! a neobarokk, a minimal, a high tech (háj
tek), a retró vagy esetleg a loft! Előzetesen
tájékozódjatok az interneten a felsorolt lak-
berendezési stílusok jellemzőiről!
. Keress egy olyan szobát (pl. nappali, dol-
gozó stb.) ábrázoló képet, amely neked
nagyon tetszik! Hozd be a vizuális kultúra
órára! Mondd el a többieknek, miért pont
ezt választottad!
. Figyeld meg az oldalon látható fotót!
Beszéljétek meg közösen, hogy vajon kik
lakhatnak abban a házban, ahová ez a
nappali tartozik?
. Rajzolj le a centrális perspektíva rend-
Bakos Ádám: Névszerkesztés, centrális perspektíva madártávlatból, színes ceruza szerében egy szobát! A benne elhelyezett
bútorok és tárgyak, fejezzék ki a lakójának
ízlését, korát, foglalkozását! Készíts írásos
dokumentációt arról, kinek a számára ter-
vezted!
. Gondolkodtál már azon, hogyan fogunk
élni a következő században? Milyenek lesz-
nek a jövő épületcsodái és a bennük lévő
helyiségek? Tervezd meg azt az „álomszo-
bát”, amely (egyelőre csak) a képzeleted-
ben létezik!
Vámos Norbert: Névszerkesztés, centrális békaperspektíva, vektorgrafika

Lőrincz Gábor: A főnök irodája, színes ceruza, filctoll (tanár: Horváth Katalin) Nappali szoba

51
 A képzelet világa 8.

Furfangos képi illúziók

. Alaposan vizsgáld meg William Hogarth Abszurd
perspektívák című könyvének borítóját! Milyen furcsa-
ságokat fedeztél fel ezen a metszeten? Keresd meg a
kép rajzi „hibáit”! Sorold fel azokat a helyeket és hely-
zeteket, amelyek ábrázolása nem felel meg a perspek-
tíva szabályainak!

William Hogarth: Abszurd perspektívák (154), könyvborító, metszet

Maurits Cornelis Escher (1898–1972)

A holland festő- és grafikusművész a haarlemi Építészeti és Díszítőművé-
szeti Főiskolán tanult. A magas szintű mesterségbeli tudást nagyon fontos-
nak tartotta. Számos kőnyomatot és fametszetet készített. A legtöbb grafi-
káján rafinált megoldásokat alkalmazott. Főleg geometriai és matematikai
problémák (pl. szimmetriák, tükröződések) képi ábrázolásai érdekelték.

Escher Másik világ II. című képe is eléggé különös, koc-

kaszerű építményt ábrázol. A falsíkokban – három em-
berfejű, madártestű – keveréklényt és a boltívekről zsi-
nórokon lógó, üres szarvformát (bőségszarut) helyezett
el. Mögöttük különböző nézőpontból megjelenített
holdfelszínt idéző, kietlen tájak rajzolódnak ki. A két fel-
ső boltíves, kockafejezetes oszlopokkal alátámasztott
nyíláson keresztül szinte felülnézetből a talajt, a két kö-
zépsőn szemmagasságban a horizontot, míg a két al-
són alulnézetből a csillagos eget csodálhatjuk meg.
A középpontban lévő síknak több szerep jutott – attól
függően, merről nézzük –, fal, padló és mennyezet is
egyben.

. Milyen nézőpontokból ábrázolta Escher a Másik világ

II. című fametszetén a keveréklényeket és a bőségsza-
rukat?
M. c. Escher: Másik világ II. (194), fametszet, 31,5 × 26 cm

52
 A perspektíva (vonaltávlat)

Többértelmű képek . Tedd próbára a szemed! Figyeld meg Dalí fest-

ményét! Biztos, hogy „csak” egy gyümölcsökkel telt
Salvador Dalí sok festményén rejtett el olyan formákat, kehely, amit látsz, esetleg más alakzatok is feltárulnak
amelyek első ránézésre nem tűnnek fel. Azonban hosz- előtted? Ha igen, sorold fel, melyek ezek!
szabban szemlélve már felfedezhetők.

Salvador Dalí: Szellemarc és gyümölcskehely a tengerparton (1938), olaj, vászon, 114 × 143,8 cm, The Wadsworth Atheneum, Hartford

. Nézz utána, melyik földré-

szen használt szimbólum a jin
és jang! Hogyan nézett ki ez a
jel, és mit jelképezett?
Mi lehet az összefüggés a kép
címe és a sajátos perspektíva
alkalmazása között?
. Keress rá az internetes vi-
deomegosztó oldalakon Pat-
rick Hughesra (-ben szüle-
tett brit képzőművész), és nézd
meg a róla készült felvételt!
Patrick Hughes (petrik hjúz): Jin és Jang (1999)

53
 A képzelet világa 8.
Egyéni perspektívák a kortárs festőművészetben
A kortárs művészet
A kortárs művészet kifejezés szinte az egész vilá-
gon használatos, de hogy mit is értünk pontosan a fo-
galma alatt, arra már nehéz egyértelmű válaszokat adni.
Némelyik művészettörténész szerint a ’60-as években kez-
dődő, még lezáratlan művészettörténeti korszak a kortárs
művészet. Sokan nem osztják ezt a véleményt, a korszak-
határt kb. a jelent megelőző 20-25 évre terjedő időszakra
teszik. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a mű-
vészettörténeti fogalmak lineáris kronológiájában
a modernizmust a kortárs művészet korszaka követi.
Fehér László: Kútbanéző (1989), olaj, vászon,
250 × 180 cm, Magyar Nemzeti Galéria
Fehér László: Találkozás a mackóval (2009), olaj,
vászon, átmérője 190 cm, a művész tulajdona
54
Fehér László (sz. 1953) festőművész, az európai kortárs művészet
legjelentősebb alkotóinak egyike. Pályája kezdetén, az 190-es évek-
ben a nagyvárosi élet közönyös pillanatait választotta képei témá-
jául, az aluljárók, a földalatti, a metró rideg hangulatát ábrázolta.
Színvilága a festmények hangulatához illően visszafogott, a fekete-
fehér fényképek világát idézik.
Az 1980-as évek végén lelt rá arra a kontrasztos, mindössze három
színre – a feketére, a fehérre és az erőteljes sárgára – épülő, aszim-
metrikus kompozíciós módszerre, amely akkoriban szinte mindegyik
festményét jellemezte. Ennek a sárga-(fekete) korszakának kiemelke-
dő darabja a Kútbanéző című műve, amelynek egyetlen szereplője
a kiszolgáltatott magányt testesíti meg. A kép legnagyobb felületét
uraló fekete többi színhez való aránya és az aszimmetrikus elrende-
zés is ezt a reményvesztett, szomorú hangulatot erősítik meg. A fe-
hér, kontúrrajzos alakok sokszor jelentek meg más képein is, amelyek
testetlenségük révén mindig téren és időn kívül mozogtak.
2008 és 2012 között leginkább körkompozíciókat készített. Ezeken
a hétköznapi élet ellesett pillanatait örökítette meg olyan módon,
mintha szereplői (pl. mackóval találkozó gyermekek, beszélgető mú-
zeumőrök) valamennyien az örökkévalóságban léteznének.
Bondor csilla: Kincsesláda (2014),
deszka, olaj, 68 × 68 × 2,5 cm
Bondor Csilla (sz. 195) grafikus, festőművész, 200-ben képgra-
fika szakon diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.
A legtöbbször talált hulladékfából komponálja műveit. Önmaga így
vall művészetéről:
„Több éve foglalkozom elszíneződött, hulladék deszkák grafikai, festé-
szeti hordozóeszközként való alkalmazásával.  Az időjárás viszontagsá-
gainak kitett, használt anyag felületére tussal vagy olajfestékkel festek,
majd egyes részeken visszafaragom, melynek nyomán előbújik a fa ere-
deti színe, belső fénye. […]
Eleinte a tárgyak személyessége, múltja, szépsége érdekelt, néhány éve
pedig szimbolikus jellege, szellemisége foglalkoztat. Kiragadva őket a
hétköznapi valóságból, magasabb szintre emelkedve mélyebb tartalom-
mal töltődnek fel, esetenként szakrális gondolatokat sugároznak vissza.”
1 szakrális: isteni, szent, más értelmezés szerint természetfeletti.
 A perspektíva (vonaltávlat)

Radák Eszter (sz. 191) festőművész, elméletíró, a kortárs

művészet kiemelkedő egyénisége, a Képzőművészeti
Egyetem rektorhelyettese. Alkotótevékenysége mel-
lett a festő szakon tanít is, így tanárként pályatársa-
ira is nagy hatást gyakorol. Képei választott témái-
ban és színvilágában is felüdülést jelentenek a lélek
számára. Témáit sokszor meríti a hétköznapi életből.
Kedveli a különleges képkivágásokat. Gyakran öniróni-
ával, humorral tárja elénk mindennapjainak legapróbb
részleteit. Bátran meg meri mutatni emberi esendősé-
gét, rendkívüli humorát, erről tanúskodnak beszédes
képcímei is (pl. Az egyetlen virág, amelyik túlélte a kertész-
kedésemet, Messziről klassz közelről snassz, A messzi rét min-
dig zöldebb). Kompozíciói legtöbbször síknak ható, speci-
ális perspektíván keresztül megfestett tájakat, szobabel- Radák Eszter: A messzi rét mindig zöldebb (2014), olaj, vászon,
sőket, bútorokat, csendéleteket ábrázolnak. Gazdag, kifi- 80 × 120 cm
nomult, egyéni színvilága és textúrája dekoratív, minden
részletében kidolgozott, egységes hatású.
Soós Nóra (sz. 199) festőművész, a kortárs magyar
művészet egyik kiemelkedő egyénisége. Képeit nézve
legelőször az élénk, intenzív színeket alkalmazó festői-
sége és az erőteljes kontúrokkal kialakított komponálási
módja a szembetűnő. A néző ugyanakkor a dekorativitás
mögött összetett mondanivalóval találkozik, melyet ön-
magának kell felfedeznie a vonalak és színfoltok egymás-
ra halmozott rétegeiben.
A Leértékelt áruk I. című képén, amely egy sorozat része,
divatos ruhákat viselő bábukat láthatunk a kirakat üve-
gén keresztül, előtte egy hajléktalan férfi hever. A benti
csillogás ellentétben áll a külvilág nyomorával, szegény-
ségével, de a kettő egyszerre jelenik meg a kompozíci-
ón, ezáltal elgondolkodásra készteti a nézőt. Ez az érde-
kes kettősség más festményének is sajátja. Kompozícióin
sokszor találkozhatunk egymást átfedő, egyben áttetsző
képsíkokkal, dimenziókkal.

Soós Nóra: Leértékelt áruk I. (200), olaj, vászon, 100 × 100 cm

Készíts figurákat vagy tárgyakat ábrázoló többrétegű

festményt! Az előtérben megjelenő formákon keresz-
tül a háttér formái is látszódjanak! A kompozíciót egy-
mást részben fedő, egyszínű (pl. fekete, sötétkék), erő-
teljes kontúrokból és élénk színfoltokból alakítsd ki!

Soós Nóra: Az óra körbejár (2008) olaj, vászon, átmérője 200 cm

A kompozíción erőteljes rövidülésben, speciális perspektívával megfestett,

szappanbuborékot fújó figurákat láthatunk, amelyek egymást átszelve, óra-
mutatóként jelennek meg. Ez a három alak viszont egyetlen személy, a fes-
tő önmaga. Az élénk színekben pompázó, lebegő, könnyen szétpattanó szap-
panbuborékok játékossága, könnyedsége csak a felszín, valójában mögöttes
tartalommal is bírnak, az élet gyors tovaröppenését, az elmúlást szimbolizál-
ják. A kép modern vanitas* festményként is értelmezhető.

55
 A képzelet világa 8.

A modern építészet
Walter Gropius és Adolf Meyer: Fagus Művek (1910–
1914), Alfeld, Németország
A Fagus cipőgyár felkérése remek alkalmat kínált arra,
hogy az üveget és acélt új funkcióban tegyék próbá-
ra. A fal ablakfelületté alakítását eddig csak a nagyipa-
ri csarnokokon alkalmazták. Emeletes, falazott házon
először Gropius és Meyer próbálta ki a függesztett
üveghomlokzatot. A forma itt a funkciót teljes mér-
tékben követte. A homlokzatot minden díszítéstől
mentesítették
A technikai fejlődés és az új alapanyagok (pl. acél, üveg, vasbeton)
megjelenése jelentős változást eredményezett az építészeti for-
maalakításban. A modernista mozgalom alapítóinak: Walter Gro-
piusnak (1883–1969), Frank Lloyd Wrightnak (frenk lojd rájt; 1869–
1959), Ludwig Mies van der Rohenak (mísz fan der róe; 1886–1969),
Gerrit Thomas Rietveldnek (rítfeld; 1888–1964) és Le Corbusier-
nek (lö korbüzié; 188–1965) munkásságát nyomon követve megál-
lapíthatjuk, hogy az építészetben nem alakult ki egyetlen, egységes
stílus. Azonban két meghatározó irányvonal elkülönült egymástól,
a funkcionalizmus* és az organikus építészet*.
A funkcionalizmus a mértani szigorra, derékszögekre épített, és ki-
zárólag ipari nyersanyagokból hozta létre épületeit. Az organikus stí-
lus követői az ívek dinamizmusát, szoborszerű megjelenését hang-
súlyozták, és az új anyagokat a természetes nyersanyagokkal együtt
használták fel.
. Figyeld meg a lap oldalán lévő képeket! Olvasd el a leírásokat, és
keresd meg a szövegben az épületek fontosabb jellemzőit! Vajon
melyik irányzatot képviselik a modern építészeten belül? Röviden
indokold a válaszod!

Schröder-ház
Gerrit T. Rietveld holland bútorasztalos és építész Truus Schröder belsőépítész számára
tervezte az itt látható házat, amelyen vele együtt dolgozott. Modernségével még most is ki-
tűnik az utca hagyományos épületei közül. Rietveld a De Stijl csoport alapelveit az építészet
területén is alkalmazta. A különböző tereket derékszögű síkokkal határolta. Egyszerű mér-
tani formákból (négyzet, téglalap) építkezett, mind a ház külsejét, mind a belső térformá-
lást, illetve a bútorok formáját tekintve. Az épület anyagául vasbetont és a külső burkolat-
hoz cementtel kevert tört márványt használt. Az ablaküveget vasszerkezetekkel keretezte.

Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum

(1956–1959), New York
Frank Lloyd Wright amerikai építész – szakítva a kép-
tárak építésének addigi hagyományával – spirális, fel-
felé körkörösen emelkedő, hatalmas szoborhoz
hasonló múzeumot épített. A központi részt üvegku-
polával fedte le. Az eredeti elképzelése az volt, hogy
a látogatók lifttel felmennek a legfelső, negyedik
szintre, és onnan lefelé sétálva megtekintik a kiállítási
anyagot. Természetesen ennek a fordítottja is lehetsé-
ges, erről az idelátogatók maguk dönthetnek. Ez a
műve méltó helyet biztosít a főleg nonfiguratív alko-
tásokból álló avantgárd gyűjteménynek

. Lapozz vissza a . oldalra, és nézd meg

Piet Mondrian festményeit! Mi a közös
vonás Mondrian művészete és a Rietveld Gerrit Thomas Rietveld: Schröder-ház (1924),
által tervezett Schröder-ház, valamint a Utrecht, Hollandia
Piros-kék szék között? Sorold fel a művek
közötti hasonlóságokat!
Gerrit Thomas Rietveld:
Piros-kék szék (191)

56
 A modern építészet

A Bauhaus* (kiegészítő anyag)

Breuer Marcell (1902–1981)
Magyar építész és formatervező. A Bauhaus iskolában ta-
nult, később pedig a bútorasztalos-műhely vezető tanára-
ként tanított. Ő tervezte az itt látható sorozatgyártásra al-
kalmas, csővázas, krómacélból kialakított széket, amelyet
barátjáról, Vaszilij Kandinszkijról nevezett el. A tervezés-
hez az ihletet kerékpárjának kormánya és vázas szerkeze-
te adta. Ez az ülőalkalmatosság olyan modern és elta-
lált konstrukció volt, hogy népszerűsége a mai napig sem
csökkent, most is gyártják ezt a típust.

Walter Gropius: A Bauhaus épülete (1925–1926), Dessau

A Bauhaus iskolát 1919-ben Walter Gropius alapította, a Weimari

Képzőművészeti Akadémia és az Iparművészeti Iskola egyesítésével.
Az iskola igazgatói építészek voltak: Walter Gropius (válter gropiusz), Breuer Marcell:
Hannes Meyer (hánnesz májer) és Ludwig Mies van der Rohe (mísz fán Vaszilij-szék (1926),
der róe). Olyan jeles művészek tanítottak itt, mint Vaszilij Kandinszkij, dessaui Bauhaus
Paul Klee, Johannes Itten, Breuer Marcell, Moholy-Nagy László,
hogy csak a legnagyobbakat említsük.
A Bauhaus korának egész kultúrájára rányomta bélyegét. A 20.
század építészetének, formatervezésének és művészeti oktatásá-
nak centruma lett. Programjukban a művészet és a kézművesség
egyesítését tűzték ki célul. A szecessziónak művészeti ágakat egy-
ségbe fogó törekvésén túlmutatva már a sorozatgyártás igényeit
is figyelembe vették. Az ipari formatervezés terén ez azt jelentette,
hogy a tárgyakat egyszerű anyagokból, dísztelenül, szögletes, mérta-
ni testek formáihoz hasonlóan, elsősorban a funkcióra koncentrálva
alakították ki (lásd Vaszilij-szék).
Az építészet terén is újítottak, a célszerűséget, az épületek helyes
tájolását és a fényviszonyaik legelőnyösebb kialakítását, a lakóhelyi-
ségek használat szerinti értelmes elrendezését, valamint az egyre
fontosabbá váló gazdaságosságot tartották szem előtt. Törek-
véseiket legjobban Louis Sullivan (luiz száliven) híres mondása teszi
világossá, amely így szól: „A forma követi a funkciót.” Úgy gondolták, Ludwig Mies van der Rohe: Karosszék (1926), dessaui
ezek az új elvek új oktatási módszereket kívánnak, ezért minden di- Bauhaus, Németország
ákjuk művészettörténetet, festészetet, rajzot, építészetet és formater-
vezést is tanult. 1925-ben Weimarból Dessauba, majd 1930-ban Ber- Moholy-Nagy László (1895–1946)
linbe költözött az iskola. 1933-ban Hitler hatalomra jutásakor pedig Festőművész, fotográfus, művészeti szakíró. Jogásznak in-
bezárták. Tanáraikat így távozásra kényszerítették. Kandinszkij Párizsba, dult, és csak később választotta a festészetet. 1923–1928
Klee Düsseldorfba költözött. Sokan emigráltak az Egyesült Államokba, között tanított a Bauhausban. Elsősorban absztrakt kom-
köztük Gropius, van der Rohe és Moholy-Nagy is. Ők ott tovább foly- pozíciókat készített, amelyekben a színek áthatását vizs-
tatták tevékenységüket, és létrehozták a New Bauhaust (Új Bauhaus). gálta. Központi témájává a fényt emelte. Az USA-ba költö-
A Bauhaus eredményei és eszmeisége még ma is számos területen zése után ő is a Chicagóban létrejövő New Bauhaus egyik
(pl. bútortervezés, ipari formatervezés, reklámgrafika, tipográfia stb.) alapítója lett. Munkássága előtt tisztelegve 2005-ben a
hatnak. Magyar Iparművészeti Egyetem felvette a nevét.

57
 A képzelet világa 8.

Le corbusier: Unité d’Habitation (ünité dábitászion;
Nagy Lakóegység, 1945–1952), Marseilles
Le Corbusier építészete
A Nagy Lakóegység (funkcionalista stílus)
A gyors népességnövekedés, a társadalmi igények változása hozta
létre a tömbházakat. Le Corbusier (lö korbüzié) egész „városokat”,
városnegyedeket akart egyetlen épületbe sűríteni. Ennek az eszmé-
nek a jegyében született meg a híres Nagy Lakóegység Marseilles-
ben, amely a funkcionalista stílus tipikus példája.
Le corbusier a funkcionalista építészet alapelveit öt pontba foglal-
ta össze:
1. az épületek lábakra helyezése annak érdekében, hogy minél keve-
sebb helyet foglaljanak el a természetből,
2. tetőkertek kialakítása a lapostetőn,
3. szabad alaprajz és homlokzat kialakítása,
4. a falak szinte teljes felületén végigfutó nyílások (ún. szalagablakok)
alkalmazása,
5. a szigorú mértani rendszer (az ún. „tiszta tömeg”) megtartása.

Az Unité d’Habitation
Az épület 17 lakószintjén 337 lakás helyezkedik el, maximum 1791 személy részére. A hatal-
mas tömb 137,1 m hosszú, 24,41 m széles és 56,87 m magas. A lábazat vasbeton pillérei fe-
lett gépészeti szint található, majd lakások következnek. Félmagasságban kétszintes üzlet-
sor (üzletutca) húzódik fodrászattal, zöldségessel, vendéglővel, gyógyszertárral, trafikkal és
Le corbusier: A Notre-Dame-du-Haut zarándoktemp- egyéb egységekkel. Más közösségi létesítmények (pl. óvoda, játszótér, szabadtéri színpad,
lom (1950–1954), Ronchamp, Franciaország úszómedence stb.) a kerttel együtt a tetőn kaptak helyet.
Az épület adatai: a templomhajó hossza 25 méter,
maximális magassága az oltár felett 10 méter, a
félkupolák magassága 15 és 22 méter.
Felhasznált anyagok, amelyekből az épület készült:
kő, vasbeton, fúvott beton, üveg, vas
A Notre-Dame-du-Haut zarándoktemplom
(organikus építészet)
Zománcdíszes Az organikus (szerves) típusú építészetben – akárcsak az ókori görö-
vasajtó (főbejárat) göknél vagy később a reneszánsznál – ismét az embernek a ter-
Világítófal üvegablakokkal mészettel való kapcsolata válik fontossá. Az építészeket az a törek-
vés hajtja, hogy összhangot teremtsenek az épületek és a táj
Fülke között. Le corbusier zarándoktemploma ebben a szellemben
Szűz Mária-szoborral
készült. Egy olyan második világháború idején elpusztult templom
helyén, amelynek köveit felhasználta az új épülethez. Ebből a szem-
pontból is figyelt a környezet védelmére, hiszen az újrahasznosított
falazóanyaggal csökkentette a költségeket. Kihasználta a vasbeton
héjaknak azon tulajdonságait, hogy nagyméretű és különleges for-
májú alakzatokat lehetett velük létrehozni. Szoborszerű hatást ért
el a minden nézőpontból más és más képet mutató formaképzés-
sel. A fehérre meszelt, bárkára emlékeztető kápolna monumentali-
tás érzetét keltő falait szétszórtnak tűnő, de valójában az aranymet-
szés szabályainak megfelelően elrendezett, kicsi ablakokkal tagolta.
Esti Az ablakok színes üvegkompozícióit is saját maga tervezte, akárcsak
kápolna a bejárati vasajtó tűzzománc díszítését. Mivel a templom belsejében
legfeljebb 200 ember fért el, ezért szabadtéri oltárt, énekeskarzatot
Reggeli
Szabadtéri kápolna és szószéket is kialakított (lásd a rajzon). Bár Le corbusier Nagy
oltár Lakóegységének szöges ellentéte ez a kápolna, mégis mindkettő ter-
Sekrestye vezésénél a használhatóságot tartotta szem előtt. Maximálisan érvé-
Szó- Énekeskarzat
szék
nyesítette így a funkcionális elvet is, amit nagyon fontosnak tartott.

58
 A modern építészet

Az organikus építészet

Frank Owen Gehry: Guggenheim Múzeum (199), Bilbao, Spanyolország

Frank Owen Gehry (sz. 1929) kanadai építész tervezte a bilbaói Guggenheim Múzeumot,
amely a Nervión folyó partján, központi helyen fekszik. Ez az épület méltó társa a New York-i
Guggenheim Múzeumnak, mely Wright munkáját dicséri. 1959-ben Wright is szakított a kép-
tárak építésének hagyományával, amikor a spirális, felfelé körkörösen emelkedő, szoborsze-
rű múzeumát létrehozta. Gehry hatalmas (32 500 m2-es) területen végighúzódó, többszörösen
összetett formájú, különleges épülete mind külső megjelenésében, mind belső téralakításá-
ban megfelel a legmodernebb követelményeknek. A speciális üveg felhasználásával készült
függönyfalak például nemcsak a világosságot biztosítják, hanem a fénysugaraktól és a hőtől is
megóvják a kiállított tárgyakat. A kő, acél és üveg mellett a múzeum nyersanyagául, külső borí-
tásként hosszú élettartamú titániumlapocskákat használt, ennek köszönhető a falak fémes csil-
logása. A belső, központi átrium több mint 50 m magas teréből lehet az egyes kiállítótermek
szintjeit megközelíteni. Ennek a centrális elrendezésnek a következtében a látogatók könnyen
eligazodnak a hatalmas komplexumban. Ez az építészeti mű kiváló helyet biztosít az avantgárd
művészet alkotásainak.

Ernst Haekel (ernszt hekel; 1834–1919) német orvos,

Santiago calatrava Valls: Művészetek és Tudományok városa (1995–2003), Valencia, filozófus, biológus, természettudós volt. Kutatásait,
Spanyolország biogenetikai törvényeit a tudósok azóta már megcá-
folták. Ő készítette az itt látható képeket, amelyek az
Santiago Calatrava Valls (sz. 1951) spanyol építész, szobrász, szerkezetépítő. A kortárs organi- 1904-ben megjelenő Kunstformen der Natur (Művésze-
kus építészet kiemelkedő egyénisége. Az építészmérnöki diploma megszerzése után a szob- ti formák a természetben) című könyvét illusztrálják.
rászatban és a festészetben is kipróbálta tehetségét. Pályája kezdetén hidak, vasútállomások
építésével foglalkozott. Épületeinek megtervezésekor az emberi test anatómiai felépítéséből, Tanulmányozd az oldalon látható illuszt-
vagy a természet formáiból merít ihletet. Futurisztikus, szokatlan vonalvezetésű, formabontó
rációkat, meríts inspirációt a képekből!
modern stílusa átmenetet képez az építészet és a szerkezetépítés között. A fotón bemutatott,
Tervezz természeti formákból kiinduló
350 ezer négyzetméteren elterülő Művészetek és Tudományok városa öt nagy egységből áll.
Az épületkomplexumban található operaház, oceanográfia, filmszínház és planetárium, három különleges formájú házat! Rajzolj többféle
emeletes interaktív tudományos múzeum, és 7000 négyzetméteres növényház is. organikus tetőfedési megoldást is!

59
 A képzelet világa 8.

Antropomorf Az organikus építészet magyar követői

A kifejezés a görög anthróporosz (ember) és a morphé Az organikus építészetet Magyarországon elsősorban Makovecz
(morfé; alak) szóból származik.
Imre (1935–2011), Csete György (sz. 193), Kerényi József (sz. 1939) és
Az emberre jellemző tulajdonságok, képességek átvitele a
a köréjük szerveződő építészeti iskolák, műhelyek képviselik. Nagyon
külvilág jelenségeire vagy ennek a fordítottja, a szellemi,
isteni dolgok emberiesítése (pl. a görög mitológia istenei, fontosnak tartják, hogy az általuk tervezett épületek a környezetük-
akiket nemcsak emberi külsővel, de emberi tulajdonságok- kel „szerves” egységet alkossanak, mind a felhasznált anyagok, mind
kal is felruháztak). az építmények mérete, alakja és gondolatisága szempontjából.
Épületeik közös jellemzői:
• Az antropomorfizáló jelleg, amely az építészet területén egy épít-
mény emberi jelleggel való felruházását jelenti. Ez lehet külső tulaj-
donságot, formát utánzó, ugyanakkor belső tulajdonságokat, érzel-
meket szimbolizáló is. (Pl. ennek az antropomorfizáló jellegnek felel
meg a Makovecz Imre tervezte Szentlélek-templom Pakson).
• A népi (paraszti) kultúra stílus- és motívumelemeinek (pl. a világfát
formázó fa tartószerkezetek, székelykapus bejáratok), jelképrendsze-
rének és alapanyagainak (pl. kő-, pala-, zsindely- és nádfedés) felhasz-
nálása.

Makovecz Imre: Szentlélek-templom (198–1991), Paks

A Szentlélek-templom (1987–1991)
A római katolikus templom földből kinövő alakja külső
megjelenésében egy hátára fordított bárkára vagy eset-
leg egy pikkelyes testű őslényre emlékeztet. A pikkelyha-
tást az a sötétszürke palafedés adja, amely szinte beborítja
az egész szerkezetet. Az épület alapvetően két nagy egy-
ségre tagolódik: a főbejárat karcsú, égfelé törekvő, hármas
harangtornyára és magára a templomra. A kettő között fe-
detlen átjáró helyezkedik el, így a harangtorony kapu is
egyben. Alatta áthaladva juthatunk az üvegajtóval ellátott
templomtérbe.

Különösen a hátsó homlokzatot megfigyelve tűnik fel A Szentlélek-templom főbejárata

az épület antropomorfizáló jellege

60
 A modern építészet

Különleges építmények
Bécs városi képviselőinek felkérésére tervezte Friedrich Hundert-
wasser (hundertvasszer, 1928–2000) osztrák festő, grafikus, környe-
zetvédő, elméletíró és építész azt a róla elnevezett háztömböt,
amely a Löwengasse és a Kegelgasse sarkán áll. Az épületben 50 kü-
lönböző alapterületű bérlakást alakított ki. A ház homlokzata rendkí-
vül dekoratív, az arra járók figyelmét rögtön megragadja, mivel min-
den egyes lakás más és más színt és mintázatot kapott. A szabályta-
lan elrendezésű ablakok mérete, színe, alakja is változatos. Körülöttük
kerámiadarabkákból és kicsiny fémlapokból kialakított mozaikszerű
mintázat helyezkedik el.
A kerekded, barokkos oszlopok között sincs két egyforma. Az épít-
ményt arany és réz hagymakupola koronázza. A tetőzet sem a meg-
szokott. Fűvel, fákkal és egyéb növényekkel dúsan beültették, így
az emeleten lakók is élvezhetik a természet örömeit. Ebből a szem-
pontból az épület igazi ökológiai „álomház”.
Bécsben Hundertwasser más épületeket (pl. a spittelaui távfűtő-
művek, KunstHausWien) is tervezett. Ezek is azonnal felismerhetők
különleges homlokzati, falfelületi megoldásaikról.

. Figyeld meg a képeket, és válaszolj a kérdésekre! Milyen színeket

és anyagokat használt fel Hundertwasser az épületein a homlok-
zatok díszítéséhez? Friedrich Hundertwasser: Hundertwasser-ház
a Kegelgasse felől (1983–1985), Bécs
. Ki lehet az a neves spanyolországi építész, akinek dekorációs
módszere és építészete megihlette Hundertwassert?
. Fotózz le egy olyan épületet a lakóhelyeden, amelynek homlok-
zatát csúnyának tartod! Nyomtasd ki a fotót, hozd el a vizuális kul-
túra órára, és mondd el az osztálytársaidnak, miért nem tetszik!
Készíts a fénykép alapján új homlokzati tervet az épületnek! Ha
Hundertwasser felfogását közel állónak érzed magadhoz, dolgoz-
hatsz az ő stílusát követve is.
. Készíts egyedi formájú és díszítésű ablak- vagy ajtóterveket!
A geometrikus, élénk színű díszítőmotívumokat, mozaikszerű el-
rendezésben rajzold vagy fesd az ajtó- vagy ablakkeret köré!

Friedrich Hundertwasser: Hundertwasser-ház

löwengassei homlokzata (1983–1985), Bécs

Friedrich Hundertwasser: KunstHausWien (1989–1991) Bécs, Weissgerber utca

61
 A képzelet világa 8.
A harrogadi Harlow Carr kertje (Anglia)
Az amszterdami Van Loon-ház kertje (Hollandia)
A Villandry-kastély kertje (Franciaország)
A Fővárosi Állat- és Növénykert japánkertje
62
Kertek és parkok
A kert a kapocs a természeti és az épített környezet között. A jól kiala-
kított kertek mindig igazodnak a házhoz, a tájhoz és használóik igé-
nyeihez. Többféle típusuk létezik, közülük a legismertebbek a fran-
cia-, az angol- és a japánkertek.
Tudod-e,
…hogy a franciakerteknél a növényeket mindig valamilyen geometriai rendszerben ül-
tetik és mértani formákra nyírják. Ennek a típusnak a fénykora a barokk időszakára esett
(pl. versailles-i palota, nagycenki kastély, fertődi Esterházy-kastély kertje).
Az angolkert ezzel szemben természetességre törekszik, ellene van mindenfajta mester-
séges megoldásnak. Itt a kert a táj folytatásának szerves része lesz, beleolvad a természet-
be (pl. Harlow Carr kertje Angliában).
A japánkert a világmindenség megtestesítője. Alapvető alkotóelemei a juharfák (elsősor-
ban a japán juhar), a nád, a sziget és az ahhoz vezető híd, kőlámpások. A földet a kősziklák
jelképezik, amelyeket úgy helyeznek el a kertben, mintha öröktől fogva ott álltak volna.
A Távol-Keleten, különösen Kínában és Japánban évezredes hagyománnyal rendelkezik a
kertépítés, és nagyon elterjedtek az ún. buddhista kertek. Ezek a természet kicsinyített má-
sai. Legfontosabb alkotóelemeik a víz és a kő (szikla), amelyek szimbolikus jelentéssel bír-
nak. A víz a mozgást, az aktivitást jelképezi, legtöbbször hullámosra gereblyézett homokkal
vagy apró kavicsokkal helyettesítik. A sziklák a passzív mozdulatlanságot, az állandóságot
jelenítik meg, míg a növények a születés és pusztulás folyamatosságát szimbolizálják.
. Régen a hatalmas kertekben rengeteg ember dolgozott azon,
hogy a látványuk lenyűgöző és rendezett maradjon. Ma is örömöt
nyújt egy szépen gondozott kert látványa. Beszélgessetek arról,
hogy általában mi minden található egy kertben? Hasonlítsátok
össze az európai kerttípusokat a buddhista kertekkel! Gyűjtsétek
össze a különbségeket!
. Keressetek az interneten híres történeti kerteket (pl. a franciaor-
szági versailles-i vagy a Villandry-kastély kertje)! Egyet kiválasztva
készítsetek, képekkel gazdagon illusztrált tablót a kert történeté-
ről, jellemzőiről!
Buddhista kert (zenkert), Kyoto
 A modern építészet

Választható feladatok
. A kertekben gyakran találkozhatunk geometriai formákra nyírt
sövényekkel, bokrokkal, fákkal. Tervezz olyan kertrészletet, amely
ilyen növényekből tevődik össze! célszerű, ha rálátásból ábrá-
zolod a rajzot, mert akkor nagyobb részletet tudsz bemutatni.
Mindenképpen térben dolgozz! Készíthetsz sövénylabirintust is,
nagyon izgalmas feladat. Jó térlátást igényel. A munka megkezdé-
se előtt tanulmányozd az itt bemutatott képeket!

Geometrikus formára nyírt növények

. A rajz felülnézetből ábrázol egy kertrészletet. Figyeld meg az elrendezését! Válassz ki egy nézőpontot a képen!
Képzeld el ebből a kiválasztott nézetből a szemed elé táruló látványt! Külön rajzlapon készíts róla egy térbelisé-
get megjelenítő rajzot!

63
 A képzelet világa 8.

Álarcok és maszkok

Busók felvonulása

A világon mindenhol találkozhatunk a maszkkészítés és -viselés szo-

kásával. A legkülönbözőbb okokból és alkalmakkor (pl. vallásos szer-
tartások, színházi előadások, egyházi ünnepek, farsang) alkalmával
öltenek az emberek álarcot. Az európai jelmezes felvonulások közül
a velencei karnevál és a busójárás a leghíresebbek.
A mohácsi busójárás eredetét sokan a török seregek kiűzésé-
vel hozzák kapcsolatba. A legenda szerint a lakosok a törökök elől a
mohácsi-szigeti mocsárvilágba menekültek. Itt csapattá szerveződ-
tek, és ijesztő maszkok alá rejtették az arcukat, testüket pedig állat-
bőrökbe bújtatták. Az éjszaka leple alatt, hatalmas lármát csapva, or-
dítozva, kezükben fáklyákkal és kereplőkkel átkeltek a Dunán. Amikor
a török csapatok meglátták őket, fejvesztve elmenekültek, így sza-
badították fel a várost. Valószínűleg mindez csak legenda, kevés kö-
ze van a valósághoz. Minden bizonnyal a Mohácson élő őslakosok, a
sokácok* korábbi hazájukból hozták magukkal ezt a szokást, amely
aztán a későbbiekben tovább alakult.
A közel egy hétig tartó busójárás inkább a télbúcsúztató, ta-
vaszköszöntő szertartásokhoz kötődik.
Az ünnep elképzelhetetlen a három főszereplő, „alakoskodó” figu-
ra: a „kürtös”, a „bőrdudás” és a hamus zsákot cipelő, kormos arcú
„jankele” nélkül. Mindegyiknek más a feladata.
A kürtös (kinek a hangszere 2 és 4 méter közötti hosszúságú) hívó
hangjára gyűlnek egybe a busók, a bőrdudás zenéjére járják a tán-
cot. A „jankele” csúfolódó szövegével pedig a nézők felé fordul, és
rémisztgeti őket. Különösen a gyerekeket, mivel a szabályok szerint
ők nem közelíthetik meg a felvonulókat, mert akkor nem sikerül a va-
rázslás. Másik fontos feladata, hogy zsákjából hamut szórjon a földre,
így tartva távol a gonosz, rossz szándékú szellemeket.
A busójárásnak három nagyobb fontosságú napja van: a kisfarsang,
a farsangvasárnap és a farsangtemetés. A karnevál kezdete a kis-
farsang napja, ekkor a férfiak és a fiúk felveszik a rémisztő maszkokat.
Állatbőrökbe bújnak, majd házról házra járva ijesztgetik a lányokat.
A farsangvasárnapon is tovább folytatódik a tréfálkozás, bolondozás.
A jelmezesek a felvonulás során meghuzigálják az arra járó nők haját.
Persze csak azért, hogy az minél hosszabbra nőjön. Mohácsra ilyen-
kor sok érdeklődő érkezik más városokból, sőt, még küldföldről is, ez
Tervezz busóálarcot! A technikát szabadon
a nap a „busójárás” igazi napja. A karnevál záróünnepségén, a far-
választhatod, például tustoll, filctoll, olaj-
sangtemetés estéjén hatalmas máglyát raknak és a tűzön elégetik a
pasztell, tempera, viaszkarc vagy monotípia.
„tél okozta bajokat”, amelyeket egy nagyméretű fakoporsó jelképez.

64
 Álarcok és maszkok

Óceániai és ázsiai maszkok

A polinéziai népek családjába tartozó maori nép az Új-Zéland sziget-
csoporton lakik. Főleg vadászattal, halászattal és földműveléssel fog-
lalkoznak. Létszámukat tekintve az ausztráliai népfajok közül a legje-
lentősebbek. Kunyhóikat művészi faragványokkal díszítették. Általános
szokásuk volt, hogy mind a nők, mind a férfiak tetoválták magukat. A
tetovált formák megmutatták viselőjük társadalmi rangját, származását
és tulajdonságait. Mintázatuk szinte teljesen megegyezett a fafaragvá-
nyaik szimmetrikus felépítésű, tekervényes, íves vonalakból álló mintá-
zatával. Alapmotívumaik közé a különböző spirálformák tartoztak.

. Tervezz a maori nép maszkjainak, fafa-

ragványainak formavilágához, mintáihoz
hasonlító maszkot! Elsősorban szimmet-
Fából készült maori maszkok
rikus, spirális, különböző, ívesen tekeredő
mintákat és erőteljes színkontrasztokat (pl.
. Tervezz olyan álarcot, amely egy állatot vagy állatszerű képzelet- fekete-fehér, fekete-vörös, fekete-citrom-
beli lényt ábrázol! sárga) használj!

Ganesha (hindu elefántfejű isten) Majmot megjelenítő álarc Sárkány- és halformát megjelenítő álarc

65
 A képzelet világa 8.

Afrikai maszkok
Az afrikai maszkok jellemzői: használatuktól függően több fajtá-
juk létezik (pl. szertartási, beavatási maszk, gyógyításhoz és a szelle-
mekkel való kapcsolatteremtéshez készített maszk, táncmaszk stb.).
Általában elölnézetre komponáltak és függőleges tengelyükre
szimmetrikusak. Többnyire egyetlen fából faragták ki őket, és tollal,
gyönggyel, kagylóval, állati szőrrel vagy növényi rostokkal díszítették.

Afrikai álarc készítése

Készíts az afrikai álarcok valóságot bátran torzító, redukáló formavilágából kiinduló masz-
kokat!
Anyagok és eszközök: hulladék kartondoboz oldalai, grafitceruza, tempera, olló, ragasztó.
a) Rajzold fel a kartonra az álarc és a fejdísz körvonalait, majd vágd ki!
b) Ragaszd össze az álarcot alkotó formákat! Rajzold meg az arcot és az azt díszítő mintákat!
c) Fesd meg fehér temperával a felvázolt mintákat!
d) Végül húzd át fekete temperával a körvonalakat!
Afrikai maszkok

a) b)

c) d)

66
 Álarcok és maszkok

Észak-amerikai indián álarcok

Az Észak-Amerikában elhelyezkedő Brit columbiát a csendes-óceán
kapujának is nevezik. Ma Kanada nyugati részéhez tartozik ez a terü-
let. Az európai bevándorlók előtt már több indián nép lakta. Köztük
a haida és a kwakiutl törzsek is. Az itt élők megélhetését legna-
gyobbrészt a halászat biztosította, azon belül is jelentős volt a bál-
navadászat. Hitvilágukban központi szerephez jutott a természet, az
állatok és növények vallásos tisztelete. Jelentős számú totemoszlo-
pot hagytak az utókorra, amelyeket legtöbbször a cédrusból készí-
tett házaik előtt állítottak fel.
Hitük szerint a szellemvilág és az emberek világa között egy ki-
választott személy, a sámán közvetített, akinek fontos szerep jutott
a szertartásokon. A harci vagy varázstáncok során fából faragott,
festett álarcot viseltek, amelyek emberi arcokat, állatokat, szelleme-
ket vagy természeti jelenségeket (pl. délkeleti szél, óceán lelke, föld-
rengés vagy erdő szelleme) ábrázoltak. A kwakiutl törzsek maszkjai
Harci táncmaszk (1850), festett cédrusfa, kwakiutl,
közül néhány kettő az egyben típusú volt, ami azt jelentette, hogy Napot és sast szimbolizáló ábrázolás
a külső (pl. sast vagy egy szellemet áb-
rázoló) állatálarc alá még egy Tudod-e,
emberi arcot formázó belső
álarcot is elrejtettek, melyet …hogy a totem az észak-amerikai indián törzs nyelvén
rokont, őst jelent. Azt az őst, akivel egy adott embercso-
a sámán – a rítustánc során
port rokonságot vállal. Az indiánok úgy gondolták, hogy
– a zsinórok le-fel húzásával
őseik rokonságban állnak az állatokkal, növényekkel, eset-
tett láthatóvá. leg a természeti jelenségekkel vagy élettelen tárgyakkal
(kavicsokkal, kövekkel). Ezért ábrázoltak a totemoszlopok
Sas formájú kettős maszk (19. sz. vége), fa, zsinórok és legtöbbször állatokat (bikát, sast, farkast, medvét, szar-
tollak, kwakiutl kultúra, American Museum of Natural
vast), leegyszerűsített emberi alakokat, néha szellemeket.
History, New York
Ezeket a jelképállatokat totemnek, a hozzájuk fűződő hie-
delmeket pedig totemizmusnak nevezzük.
Készíts az észak-amerikai indiánok fafaragásaira, maszkjaira emlé-
keztető álarcterveket! Elsősorban egy természeti jelenség vagy
égitest ‘szellemét’ ábrázold! Papírmasé technikával dolgozz!

Hold maszk. Az apályt és a dagályt szimbolizálja

67
 A képzelet világa 8.
A dadaizmus* (–)
Hannah Höch: Konyhakéssel készült metszet a Weimari
Köztársaság sörhasából (1919), kollázs, 90 × 144 cm,
Staatliche Museen, Berlin
A dadaizmus művészei
A Svájcból (Zürich) kiinduló dadaizmus gyorsan terjedt,
és szinte azonos időben több helyen vert gyökeret. New
Yorkban: Francis Picabia (frenszisz pikábia) és Marcel
Duchamp, Párizsban Hans Jean Arp (hansz zsán árp) és
Man Ray (men réj), Kölnben Max Ernst (maksz ernszt),
Berlinben Raol Hausmann (raul oszman), Hannah Höch
(hökh), John Heartfield (dzson hártfild) és George
Grosz lettek a mozgalom meghatározó alakjai.
68
Az a folyamat, melyet az avantgárd festők indítottak el, a dadaiz-
musban teljesedett ki. A dada elnevezést állítólag a véletlen szülte,
amikor az egyik művész egy lexikont találomra kinyitott, és pont erre
a szóra bökött rá. (A francia dada szó jelentése vesszőparipa, hintaló.)
Az első világháború és annak következményei: gazdasági világvál-
ság, munkanélküliség, a társadalmi kiábrándultság rányomta bélye-
gét a kor hangulatára. Ezért nem meglepő, hogy a művészek elke-
seredésükben elutasították a múltat. Tagadtak mindent, sőt olykor
még magát a művészetet is. Az esetlegesség, az ösztönösség, az
anarchia mellett foglaltak állást. Megszállottan keresték a botrányos
helyzeteket, a közönséget provokálták, polgárpukkasztó magatar-
tást tanúsítottak. Lázadó énjüknek megfelelő, szokatlan művészeti
technikákat alkalmaztak, pl. fotómontázs, assemblage (asszomblázs),
ready-made (redi méd). Összemosták a műfaji határokat (pl. képvers).
A dadaizmus 1916-ban Svájcból, Zürichből – az európai emigráció
akkori központjából – indult ki. Alapító tagjai Tristan Tzara (trisztán
cárá; 1893–1963) román költő, író és Hans Jean Arp (hánsz zsán árp;
188–1966) német festő, szobrász voltak, később mások is csatlakoz-
tak hozzájuk.
Marcel Duchampot eddig mint festőt ismerhetted meg, de nem-
csak festményeket, hanem ready-made-eket is készített. A ready
-made angol szó, jelentése késztermék. Ezek olyan iparilag előál-
lított kész tárgyak, amelyeket a művész egyáltalán nem vagy csak
kismértékben alakít át, és így a kiválasztás tényével műalkotássá mi-
nősít. Duchamp állított ki legelőször ilyen „szobrokat”, köztük a leghí-
resebbek: a Szökőkút, a Palackszárító és a Biciklikerék voltak.
Talán elcsodálkoztok azon, hogyan válhatnak közönséges hétköz-
napi tárgyak művészeti alkotássá, de készítőjüknek megvolt rá az in-
dítéka. Szerinte a művész döntése, választása, hogy minek minősíti
a művét, azaz a gondolat fontosabb, mint maga a mű. Ezért a mű-
tárgyakat árucikként, a használati eszközöket pedig művészi pro-
duktumként kezelte. Ezzel a nézetével előfutárává vált a későbbi
concept (koncept; elgondolás, alapeszme) művészetnek.
Te melyik tárgyat állítanád ki műalkotásként? Milyen címet adnál
neki? Készíts ötleteidről fényképeket vagy rajzos vázlatokat!
Marcel Duchamp: Szökőkút (191), ready-made, hátára fordított piszoár, átmérője
64,8 cm, Galleria Schwartz, Milánó
Duchhamp Szökőkút című műve egy iparilag előállított piszoár (vizelde), amelyen a művész
mindössze csak három változtatást eszközölt, hogy a tárgy műalkotássá minősüljön:
• egy posztamensre (emelvényre) rakta, így kiválasztotta környezetéből;
• álnevet használva aláírta és dátumozta (R. Mutt, 1917);
• és benevezte egy kortárs művészeti kiállításra. Bár ezen a rendezvényen nem kellett zsű-
ri előtt szerepeltetni a nevezésre kerülő műalkotásokat, mégis azonnal tiltakoztak a rende-
zők, és visszautasították a „szobrot”. Ez az erőteljes elutasítás a bizonyíték arra, hogy a mű-
nek van esztétikai, érzelmi hatása, még ha az negatív, vagy megbotránkoztató is. Duchampot
az érdekelte, mikortól és mitől válik egy tárgy műalkotássá. A művészet határait feszegette.
Felismerte, hogy egy szobrot mindenekelőtt a kontextus határoz meg, az adott körülmények-
től függően változhat az értelme, ránk gyakorolt művészi hatása. Rámutatott arra is, hogy
amikor egy műtárgyat értékelünk, mekkora jelentősége van a kulturális közegnek.
 A dadaizmus (–)

A Merz
Hannoverben Kurt Schwitters (188–1948) szinte egymaga képviselte
a dadaista törekvéseket.
Kollázsait, reliefjeit, assemblage-ait Merznek nevezte el. A Kom-
merzbank kifejezésből vette át az első szótag elhagyásával, amikor a
bank egyik prospektusát egy képéhez felhasználta.
A művész az utcán eldobott hulladékokat összeszedte, és felra-
gasztva képet formált azokból. Több munkájához is a „szemétből”
válogatott alapanyagokat. Bár nagy szerepet tulajdonított a véletlen-
nek, mindig törekedett bizonyos harmóniára. A formákat ritmikusan
rendezte el, a színeket pedig gondosan megválasztotta. Esztétikai-
lag egységes hatású kompozíciókat készített.

. Figyeld meg a Merz konstrukció és a Bonyolult című képet! Miből

készíthette a művész ezeket az alkotásokat? Sorolj fel néhányat a
felhasznált anyagok közül!
. Gyűjts össze kidobásra ítélt papírokat vagy másfajta anyagokat
(pl. buszjegyet, régi bérletet, mozijegyet, bélyeget, újságképeket,
csokipapírt, műanyag dobozt, címkét stb.)! Készíts belőlük abszt-
rakt kollázst vagy assemblage-t! Törekedj arra, hogy munkád esz-
tétikus legyen!

Kurt Schwitters: Merz konstrukció (1916), assemblage,

fa, fém, kötél, vászon, bőr, olajfesték, 122 × 88 cm,
Museum of Art, Philadelphia

Assemblage
(ejtsd asszomblázs) Francia szó, jelentése összeillesztés,
összeállítás. A reliefekhez hasonló alkotás, amelyeket kü-
lönböző hétköznapi tárgyakból készítenek.
Lényege, hogy a művész a saját környezetükből kiragadott
mindennapi életünkben használt tárgyak, formák egymás
mellé rendelésével új jelentéstartalmú térbeli kompozíci-
ót hoz létre.

Kurt Schwitters: Bonyolult (1936–193), kollázs, 18 × 15 cm, Horváth Katalin: Absztrakt kollázs
Albright-Knox Art Gallery, Buffalo

69
 A képzelet világa 8.
A fotómontázs
Utcán rohanó nő, fotókollázs (alkotó: beastfromeast)
. Állíts össze magadról egy kollázst! A képek
tükrözzék az egyéniségedet (külső és belső
tulajdonságaidat), a hobbidat, ami számod-
ra fontos! Ábrázolhatod azt is, hogy később
mivel szeretnél foglalkozni. A rajzlapon elő-
ször rendezd el a képeket, majd ragaszd fel
a kompozíció elemeit!
. Gyűjts újságokból, prospektusokból
különböző épületeket ábrázoló, ponto-
san körbevágott formákat! Készíts belő-
lük kollázst! Válassz a következő témákból!
Híres épületek, Lakóhelyem nevezetes épüle-
tei, Régi és új épületek, Számomra fontos a
műemlékvédelem
Német Gábor: Híres épületek, kollázs
(tanár: Petre István)
70
Az avantgárd művészeknek, így a dada csoport tagjainak is kedvelt
technikája volt a fotómontázs*. Ez olyan mű, melyet fényképekből
vagy más nyomtatványokból (újságokból, katalógusokból, prospek-
tusokból stb.) kivágással és ragasztással hoznak létre. A fotómon-
tázs technikai értelemben nem más, mint papírkivágásokból
komponált kollázs (ragasztott kép). Fontos tulajdonsága, hogy
az eredetileg egészen más céllal készült különböző dolgokat össze-
illeszti, és ezáltal megváltoztatja jelentéstartalmukat, így biztosítja
az új szimbólumok, jelképek létrehozásának lehetőségét. Készítői a
konkrét tárgyakat, emberi alakokat ábrázoló fotókat önálló kompo-
zíciós elemekként (foltokként, tónusokként) kezelték, vagyis kivágták,
elrendezték, felragasztották, esetleg más (grafikai, festői) eszközök-
kel kiegészítették.
A pop-art* mozgalom jeles képviselője, Richard Hamilton (ricsárd
hemilton; 1922–2011) angol festőművész is kihasználta a fotómontázs
jelképteremtő erejét. Műveinek szándéka, hogy a mindennapi való-
ságos élettel, a fogyasztói társadalom kellékeivel (televízió, porszívó,
magnetofon) és nevetséges figuráival szembesítse a nézőket. Ez te-
szi a mai otthonokat… című képeslapokból kivágott kollázsát nem
önálló műnek szánta, hanem egy modern kiállítás katalógusának il-
lusztrációjaként szerepeltette. Korát kritikusan szemlélve válogatta ki
azokat a szimbolikus elemeket (pl. tökéletesre formált női és férfitest,
a Ford cég emblémája, mozireklám, plakát, modern, akkoriban diva-
tos bútorok és technikai eszközök, konzervsonka, teniszütő formájú
nyalóka, rajta POP felirattal), amelyekből összeállította kompozícióját.
Richard Hamilton: Pontosan mi az oka, hogy a mai családi otthonok olyan változa-
tosak, olyan kellemesek? (1956), kollázs, 26 × 35 cm, Kunsthalle, Tübingen
 A dadaizmus (–)

A műfaji határok összemosódása – festmény-installáció

Sipos Eszter (sz. 1982) festőművész, a kortárs művészet kiemelkedő
egyénisége. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen mesterei Károlyi
Zsigmond és Radák Eszter voltak. A Képben élve című festmény-
installációján egy jelzésszerű szoba sarkának szaggatott kék vona-
lai határozzák meg a teret. A csíkos függőágyban pihenő főszerep-
lő nem más, mint maga az alkotó, aki a kép előtt lebegve, attól kicsit
eltávolodva, gondolataiba mélyed. Az ágy perspektivikusan, rövidü-
lésben ábrázolva a néző felé fordul.
Sok munkájának fontos eleme a felirat. Ezen a képén is láthatunk
feliratokat, de itt nem a mű jelentésének értelmét segítő, meghatá-
rozó elemként, hanem inkább csak kompozíciós elemként szerepel-
nek. Az installáció jobb oldali plakátján ez olvasható: „2050-re legalább
200 millió ember kényszerül elhagyni a hazáját a klímaváltozás miatt”.
A kép közepén Szinyei Merse Pál Léghajója és Pedro Almodóvar
Volver című filmjének plakátja látható, utóbbin Penélope cruz spa-
Sipos Eszter: Képben élve (részlet, 2009–2010), fest-
nyol színésznő arcképével. mény-installáció

Beszélgessetek a Képben élve című alkotásról! Milyen ismert művé-
szettörténeti utalásokat fedeztek fel rajta? Hasonlítsátok össze,
Richard Hamilton előzőekben megismert kollázsával! Keressétek
meg hol szerepelnek feliratok a festményen! Milyen szerepe lehet
a falra festett kontúrok és a faltól eltávolódó, kiemelkedő részeknek
a kép mondanivalójában? Hány fatáblára festett kompozíciós elem
található a festmény-installáción?
Installáció*
A kifejezés a latin installatio (berendezés) szóból ered. Egy adott
térnek a művész által választott (vagy készített) tárgyakkal va-
ló berendezése. Sipos Eszter a Képben élve című művén két mű-
vészeti technikát egyesített. A falra festette rá a kompozíciót ke-
retező lilás sávjait, valamint a kék tömör és szaggatott, egyenes
vonalait. Ugyanakkor a fal síkjából kiemelkedő, fatáblára festett
képelemekkel pedig „berendezte” a teret, vagyis magát a képet.

Sipos Eszter: Képben élve (2009–2010), festmény-installáció, falfesték, akril, olaj, formázott falap, 190 × 280 cm

71
 A képzelet világa 8.

További ötletek a kollázs- és montázskészítéshez

. Fénymásolj le egy rólad készült fényképet többször! Az egyik
fénymásolatot alakítsd át neked tetsző módon, színezéssel, bele-
rajzolással! Vágj ki szórólapokból, újságokból a monogramod
betűit különböző módon ábrázoló képeket! Állíts össze egy kol-
lázst a fénymásolt, átalakított arcképeidből és a monogramod
betűiből!

Kóczán Máté: Hal, kollázs (tanár: Horváth Katalin)

Kecskés Dóra: Önarckép, kollázs (tanár: Horváth Katalin)

. Gyűjts egy általad választott település, város nevezetességei-

ről képeket! A gyűjtött képekből vágd ki a város nevét és ragaszd
fel egy rajzlapra! A feladatot úgy is megoldhatod, hogy a gyűjtött
és kivágott nevezetességek képeiből készítesz egy kollázsalapot,
majd erre ragasztod fel a város nevét egyszínű papírból.

Palovics Johanna: Madár, kollázs

(tanár: Horváth Katalin)

Xuyiling Jázmin: Pandamackó, kollázs (tanár: Horváth

Katalin)

. Készíts olyan kollázst, amelynek a befog-

laló formája és a témája is azonos!

72

A képzőművészeti és a filmes montázs összehasonlítása
Gaál István Pályamunkások című filmjéből egy kép
Tanultuk, hogy a képzőművészeti montázs technikai értelemben
egyfajta kollázs (ragasztott kép), ugyanakkor a két fogalom nem
fedi teljesen egymást. Ha összehasonlítjuk őket, megállapítható,
hogy a kollázs inkább technika, míg a montázs inkább alkotási elv.
A film esetében is tetten érhető a montázs kettős természete.
Hiszen a képsorokat összevágják, montírozzák, ebben az értelemben
technikai módszer. A filmet alkotó részletek meghatározott rendben
történő összevágását nevezzük montírozásnak. A film cselekményét
így tudják sűríteni, vagyis a történet megértése szempontjából a leg-
fontosabb eseményeket bemutatni. A montázs segítségével ala-
kítható a film cselekményének ideje, helyszíne (tere) is, de a kép-
sorok együttese gondolatsorok létrehozására is alkalmas. Ebben
az értelemben viszont a montírozás a művészi kifejezés eszköze.
Gaál István filmrendező, operatőr 195-ben készítette Pályamun-
kások című vizsgafilmjét, amely a művészi montázs máig példaér-
tékű alkotása. A mindössze 4 perces filmetűdnek (költői kisfilmnek)
hagyományos értelemben vett története nincs. Témája a vasúti síne-
ken dolgozó munkások kalapácsütéseinek lüktető üteme, amely egy-
re fokozódik, majd néhány pillanatra – egy robogó vonat áthaladásá-
ig – megszakad, majd ismét folytatódik. A hang- és a képvágások,
szimbolikus erővel bíró képmontázsok művészien szerkesztett ritmu-
sa adja a film mesteri voltát, amelynek operatőre Sára Sándor volt.
Sára Sándor és Gaál István életútja nem sokkal a fenti vizsgafilm
elkészülte után szétvált, mivel a vizsgafilm sikerének köszönhetően
Gaál 1959-től két évig a római filmfőiskolán tanulhatott. Hazatérése
után viszont a Balázs Béla Stúdióban ismét együtt dolgoztak.
Mindketten a magyar filmművészet markáns és meghatározó
egyéniségei. Munkásságukat összehasonlítva megállapítható, hogy
„míg Sára művei többségében az egyén és a történelem, addig Gaál az
egyén és a szűkebb közösség kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását
kutatta.” (Kárpáti György)
Sára Sándor operatőrként az emberi arc mögött megbúvó sorso-
kat érzékletesen bemutató képeivel olyan alkotások sikeréhez járult
hozzá, mint a Szindbád (rendező: Huszárik Zoltán), valamint az Ár-
vácska (rendező: Ranódy László) című filmek.
A dadaizmus (–)
. Tekintsétek meg Gaál István Pályamun-
kások című filmjét! Figyeljétek meg, milyen
a film hang- és képritmusa!
. Ma már sokszor előfordul a filmeken,
hogy egy jeleneten belül láthatjuk azo-
kat a szereplőket, akik más helyszínen
tartózkodnak, vagyis a képen egyszerre
jelenik meg a két helyszín. Az itt látha-
tó illusztráció ezt szemlélteti. Az egymás-
sal ellentétes irányban haladó alakok szin-
te megegyeznek néhány apróbb részletet
leszámítva. Fedezd fel a képek közötti elté-
réseket! Írj néhány soros történetet ahhoz
a jelenethez, amelyből a kép származhat!
Balázs Béla Stúdió
1959-ben alakult a kísérleti filmezés híveit tömörítő, fiatal fil-
mesekből álló műhely. Filmeiket sokszínű stílus- és formakísér-
letek jellemezték. A személyes hangvétel az általuk forgatott
dokumentumfilmeknek is a jellemzője volt (pl. Sára Sándor alko-
tásai). Később már a groteszk és az irónia stílusjegyei is megje-
lentek művészetükben (pl. Huszárik Zoltán 1965-ös montázsköl-
teménye). Az 1970-es években több képzőművész is csatlakozik
a csoporthoz (pl. Maurer Dóra, Birkás Ákos, Hajas Tibor, Szent-
jóby Tamás). Ők munkáikban a filmes kifejezés lehetőségeit ku-
tatták, válaszokat kerestek arra, hogy mi is a film szerepe való-
jában a vizuális művészetekben. Bódy Gábor filmrendezőt, aki
az 1980-as években lett meghatározó személyisége a stúdiónak,
szintén az elbeszélésmód formáinak megújítása, a film és
a társművészetek kapcsolata érdekelte. Új stílust is létrehozott:
a videoművészet kísérletezőjévé vált.
73
 A képzelet világa 8.
A kommunikáció fajtái, a média* világa
. Figyeld meg a képet! Mi lehet a karikatú-
ra mondanivalója!
A kommunikáció fajtái
1. A verbális (szóbeli) kommunikáció eszköze a beszéd és
az írás.
2. A nonverbális (nem szavakkal történő) kommunikácó
inkább ösztönös vagy nem tudatos, ide tartozik a mimika,
a gesztusok, a testbeszéd, a testtartás stb.
3. A vizuális kommunikáció szintén nem szóban történik,
hanem a látott, képi információkat jelenti.
74
Az emberek legalapvetőbb tevékenysége, hogy kifejezhessék érzé-
seiket, elmondhassák gondolataikat egymásnak, megoszthassák
véleményüket a külvilággal, vagyis kommunikáljanak egymással. Egy
beszélgetés során közvetlenül, azonnal és folyamatosan cserélőd-
het két ember között az információ a beszéd, a gesztusok, a mimika
vagy akár az érintés stb. segítségével. Rögtön számíthatunk visszajel-
zésre, és mi is rögtön tudunk reagálni a másik mondataira.
Létezik a kommunkációnak olyan formája is, amikor közvetett
úton, valamilyen médiumon (adattovábbító közegen) keresztül jön
létre az információcsere. Ekkor az információ közlője térben és idő-
ben távol van a befogadótól, így általában nincs lehetőség a köz-
vetlen visszajelzésre. A médiumok, a sajtó, a rádió, a televízió és az
internet közös jellemzője, hogy fejlett technológiákat alkalmaznak,
emberek sokaságát tájékoztatják, tömeges méretekben gyűjtik az
ezekhez szükséges információkat, és működésüket is nagyobb in-
tézmények irányítják. A mindennapi életünk meghatározó elemei,
népszerűek és egyben közkedveltek, tagadhatatlanul nagy befolyás-
sal vannak ránk.
A média alapvető feladatai
Elsősorban információt közvetít, rögzít és megőriz (dokumen-
tál), oktat (tudományt és művészetet továbbít), szórakoztat (filmek,
zene, videoklip), szolgáltat (pl. időjárás-jelentés, útinform) és piaci
funkciókat (pl. az üzletek, a különféle termékek, áruk, szolgáltatások
reklámozása) is ellát. Működése során a legtöbbször ezek a felada-
tok nem különülnek el élesen, hanem keverednek egymással. Vagyis
nem kizárt, hogy miközben kikapcsolódunk, szórakozunk, tanulunk
is valami érdekeset és fontosat.
A következőkben felsorolt fogalmakkal: hír*, tudósítás*, riport*, in-
terjú*, nap mint nap találkozhatsz a médiában, ezért fontos megis-
merned a pontos jelentésüket.
A hír egy olyan figyelemfelkő üzenet vagy információ, amely min-
dig naprakész, friss, tömören megfogalmazott, újdonságot hordozó
és közérdekű. Olykor a híreket nemcsak tényszerűen közlik, hanem
meg is magyarázzák, kommentálják. Elmondják azt is, hogy miért és
hogyan történtek az események. A hír közlése előtt lényeges, hogy
több helyről is meggyőződjenek a hitelességéről, igaz voltáról. Ezért
csak szigorú szabályok szerint működő, ellenőrzött hírügynökségeken
keresztül szerezhetik meg a szükséges információkat, nehogy véletle-
nül álhírt közöljenek, mert annak súlyos következményei lehetnek.
. Válogasd ki a felsorolásból azokat a mondatokat, amelyek meg-
felelnek a hír kritériumainak!
a) Tegnap az asztalról leesett egy telefon és összetört a fedőlapja.
b) A tervezetthez képest egy nappal később ért véget a párizsi klí-
macsúcs, de a résztvevők elfogadták az új megállapodást.
c) Méhészek tüntettek Brüsszelben, az Európába irányuló mézim-
port szabályozásának szigorítását követelve.
d) Az iskola egyik tanulója a szünetben írta meg a házi feladatát, de
amikor a tanára rákérdezett, cáfolta.
e) Viking ékszerekre és angolszász pénzérmékre bukkant egy ama-
tőr kincsvadász.
 A kommunikáció fajtái, a média világa

A televízió és a film fontosabb műfajai

A televízióban sugárzott adásokat a valósághoz való viszonyuk sze-
. A televízióban sugárzott műsoroknak
rint alapvetően három alapműfajba sorolhatjuk:
más-más a funkciójuk (pl. hírközlés, isme-
a) Fikciós (kitalált történetet feldolgozó) műfajú adások. Ide tartoz-
retterjesztés, szórakoztatás, reklámozás
nak a tévéfilmek, a televíziós sorozatok, a videoklipek, az animáci-
stb.). Elemezzétek a tévénézési szokásaito-
ós filmek és a gyerekmesék.
kat a következő kérdések alapján!
b) Nem fikciós műfajú adások. Ilyenek a hírműsorok (a napi és az
Naponta mennyi időt töltötök tévénézéssel?
összefoglaló jellegű heti híradók, az ezekhez kapcsolódó politikai és
Melyek azok a műsorok, amelyeket rend-
gazdasági háttérműsorok). A napszakokhoz köthető magazinműso-
szeresen nézni szoktatok?
rok, sportközvetítések, kulturális és tudományos magazinműsorok,
Milyen korhatár-besorolásokat ismertek?
dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, úti- és riportfilmek.
Folytassátok a felsorolást! A műsorszám
c) Szórakoztató műfajú adások. A különböző témájú talkshow-k
korhatár nélkül megtekinthető, a műsorszám
(beszélgetős műsorok), vetélkedők, tehetségkutató műsorok és a
megtekintése hat éven aluliaknak nem aján-
realityshow-k (reality = valóság).
lott…
A film fontosabb műfajai: dokumentumfilm, burleszk, western,
Mit gondoltok, miért szükséges a filmek és
történelmi film, animációs film, fantasy, sci-fi (szki-fi), akciófilm, ka-
a különböző műsorok megtekintését kor-
tasztrófafilm, horrorfilm, krimi, gengszterfilm, thriller, musical, ka-
határhoz kötni?
landfilm, vígjáték.

. Válasszátok ki a film fontosabb műfajai közül, melyekre illenek az

alábbi leírások!
a) A jövőben játszódik, témájában igyekszik követni a tudományos
felfedezéseket, és azokhoz alkalmazkodva, helyes logikai következ-
tetések által próbálja a történetet hihetővé tenni. Legtöbbször föl-
dönkívüliekről, időutazásról, robotokról vagy távoli galaxisról szól.
b) Sajátos filmkészítési, számítógépes technikával készült alkotás,
amelyben a szereplők és a történet is kitalált. A figurák alakját, for-
máját filmbeli szerepüknek, egyéniségüknek megfelelően alakítják
ki. Legtöbbször a valóságos emberi arányokhoz képest karikatúra- 1.
szerűen ábrázolják.
c) Megtörtént eseményeket dolgoz fel, létező helyszíneken játszó-
dik, szereplői valóságos személyek, tényszerűen és tárgyilagosan
mutatja be a közölnivalót. Fajtái: útifilm, portré, természetfilm stb.
d) Egy az emberiség sorsát meghatározó eseményt mutat be,
néha egy ismert történelmi személy vagy uralkodócsalád konflik-
tusain keresztül ábrázolja az adott korszakot. A történetben részt
vevő személyek, események, kosztümök és díszletek hiteles, korhű
megjelenítésére törekszik.
. Párosítsátok a leírásokhoz tartozó képeket is!
. Állapítsátok meg, a képeken ábrázolt jelenetek milyen plánnal 2.
(képkivágással) készültek!

4. 3.

75
 A képzelet világa 8.

A dokumentumfilm fajtái – „riportfilm” készítése

A dokumentumfilm műfaja rendkívül sokrétű. Eredetileg az úti-,
vagy tájfilmek tartoztak ehhez a műfajhoz, később a riportfil-
mek, az oktató-, sportfilmek, tudományos, néprajzi, ismeretterjesz-
tő filmek, az életrajzi filmek, többen még az amatőr családi felvé-
teleket is ide sorolják. Ábrázolástechnikailag megkülönböztetünk
tényfeltáró, oknyomozó, folyamatkövető (egy vagy több részes),
helyzetmegjelenítő interjú-, montázs- vagy kompilációs (össze-
ollózott) filmeket. Számos változata létezik. A dokumentumfilm
lényeges vonása, hogy a valóságot hitelesen örökíti meg, az élet-
helyzeteket objektíven tárja a nézők elé. A tárgyilagosság úgy érhető
el, hogy a film készítője szinte láthatatlan marad, külső megfigyelő
pozíciójából mutatja be az eseményeket. Legtöbbször ez félközeli
vagy távoli, rögzített kameraállásból felvett képkivágásokkal valósul
meg. A dokumentumfilmen bemutatott eseményeket sokszor kom-
mentárokkal és szakértői véleményekkel is kiegészítik. Ezek a bemu-
tatott események mélyebb megértését, az összefüggések feltárását
szolgálják.

. Tegyétek próbára a tudásotokat! Ki lehetett az a művész aki egy

Tarr Béla filmrendező
Tarr Béla (sz. 1955)
Filmrendező, forgatókönyvíró 1980-ban készítette el Hotel
Magnezit című vizsgafilmjét, amely egy munkásszállá-
son játszódik. A történet lényege röviden az, hogy az
egyik lakónak, az idős Szepesi Tibornak lopás miatt el kell
hagynia a szállót. Szobatársai együttérzés nélkül, közö-
nyösen szemlélik végig, ahogyan az ellentmondást nem
tűrő gondnoknő veszekszik vele, majd az utcára küldi.
Mindenki elhatárolódik tőle, pedig talán a lopásban a töb-
biek is részt vettek, bár ez egyértelműen nem derül ki a
filmből, inkább csak sejthető. Mivel magát a lopást nem
láthatjuk, csak annak következménye kerül bemutatásra.
A helyszín egy szűk, emeletes vaságyakkal zsúfolt, kis szo-
ba, ahol a rendező és az operatőr csak az ún. svenket (len-
dítést) használja a forgatás során. Ez a módszer hasonló
a mai rejtett kamerás felvételekhez. További érdekessége
a filmnek, hogy a rendező amatőr szereplőkkel, de valós
helyszínen, improvizált párbeszédekkel készítette alkotá-
sát, amely érzékletesen jeleníti meg az emberi hazugsá-
got, álszentséget és közönyösséget.
. Tekintsétek meg Tarr Béla Hotel Mag-
nezit című filmjét! Az alkotás a fikciós
dokumentumfilm műfajába sorolható.
Magyarázzátok meg, hogy miért! Hol ját-
szódik a történet? Elemezzétek közösen,
hogy a főszereplő (Szepesi Tibor repülős-
tiszt) milyen érzelmi változásokon megy
keresztül! Találkoztatok-e már hasonló
közönyös viselkedéssel?
képzeletbeli riport során az alábbi kérdésekre, így válaszolt?
Kérdés: Önt már kiskora óta tehetséges hegedűsként tartották szá-
mon, mégis a festészetet választotta fő hivatásának. Mikor döntött
úgy, hogy mégis inkább festőművész szeretne lenni?
Válasz: Nem dicsekvésként mondom, de mindössze  éves voltam,
amikor egy komolyzenét játszó zenekar tagja lettem. A zene min-
dig is hozzátartozott az életemhez, mivel a szüleim muzsikusok. Az
érettségi után viszont úgy éreztem, hogy a zenélés mellett a rajzo-
lással és festészettel is mélyebben szeretnék foglalkozni, így beirat-
koztam a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára.
Kérdés: Miért tanulmányozta kiemelt figyelemmel a gyermekrajzo-
kat? Mi ragadta meg bennük?
Válasz: Rendkívül nagyra becsülöm az ösztönös kifejezőerejüket,
az őszinteségüket, formai leleményességüket, lényegre törő ábrá-
zolásmódjukat. A bátor színhasználatukat, és az olykor mosolyt
fakasztó humoros előadásmódjukat. A gyermeki látásmód tanulsá-
gait igyekszem beépíteni a művészetembe. Hasonló szempontok
miatt keltette fel az érdeklődésemet a törzsi művészet is.
Kérdés: Úgy tudom, tanítással is foglalkozik?
Válasz: Igen, -ban Walter Gropius hívását elfogadva a Bauhaus
iskola tanára lettem, később -ben pedig a Düsseldorfi Művészeti
Akadémia professzorává avattak.
. Alkossatok tanulópárokat! Játsszátok el egy általatok választott,
ismert képzőművész életét bemutató riportfilm egyik jelenetét!
A jelenetben olyan életszituációt ragadjatok ki, amelyről a bemu-
tatott művész egyértelműen azonosítható!
Előzetes feladatok. Gyűjtsetek információkat a művész életrajzáról,
munkásságáról! Nézzetek utána, milyen művészeti stílusirányzat-
hoz tartozik! Melyek a legismertebb művei? Milyen festői módsze-
rekkel alkot (alkotott)? Fogalmazzátok meg és állítsátok össze azo-
kat a kérdéseket, amelyeket a riport során feltesztek (feltennétek)
a művésznek! Az elképzelt riport forgatásán az egyikőtök legyen a
képzőművész, a másikótok pedig az operatőr, aki egyben a rende-
zői feladatokat is ellátja!

76
 A kommunikáció fajtái, a média világa

Az internet, a web és a webdesign (honlaptervezés)

Napjaink kommunikációjának szinte elengedhetetlen területe az A médiumok fajtái
internet, amely egy- és többirányú közvetítésre is alkalmas.
Ahhoz, hogy a számítógépen az internet információi elérhetővé vál- Intermédia: a műfajok közötti új területek megnevezésé-
janak számunkra, szükség van a parancsaink végrehajtására is, tehát re szolgáló fogalom (egyszerűbben: köztes műfaj).
használatát az interaktivitás jellemzi. Egy új, sajátos kommuni- Multimédia: lényege a különböző információközlési mó-
kációs rendszer is társul hozzá, amelynek lényeges vonása, hogy dok (pl. a hang, az álló- és mozgókép, a szöveg) kombi-
nációja.
az információkat – legyen az akár szöveg, kép, hang, mozgókép –
Mixed media: vegyes, kevert média.
külön-külön, de egyszerre is tudja alkalmazni, közvetíteni. Ilyen érte-
lemben multimédiás (lásd a magyarázatot oldalt) rendszer.
A web jelentése világháló, a szó az angol World Wide Web (www,
vörld vájd veb) kifejezésből származik, az internet egyik szolgál-
tatása. A weblap (más elnevezés szerint honlap) egy adott név-
hez tartozó lapgyűjtemény. A weblapok hasonló megjelenésűek, fel-
építésűek (például címek, szövegek, képek), mint az újságok, azzal
a különbséggel, hogy zenével, egyéb hangokkal és animációkkal is
kiegészíthetők. Általában azért készítik a weblapokat (honlapokat),
hogy egy-egy céget, intézményt, szervezetet vagy személyt meg-
találjanak az interneten és információt szerezzenek róla. Ez az infor-
máció lehet szöveg, kép (például egy fotó), de lehet mozgókép és
hang is, sőt legtöbbször ezek együttese.
A honlap művészettel rokonítható megjelenési formája a webde-
sign (webdizájn, honlaptervezés), amelynek tervezési elvei nagyon
hasonlóak a tipográfiához és az arculattervezéshez* (lásd a 88–89.
oldalakon). A honlaptervezés alapelvei a következők: a forma áll-
jon összhangban a tartalommal; könnyen kezelhető; felhasználóba-
rát; a szerkezete gyorsan áttekinthető; célcsoportnak megfelelő szín-
használat, grafika, fotó, képek, animáció; egyedi, figyelemfelkeltő
vizuális megjelenés.
A honlap fontos eleme az ún. banner (reklámcsík, szalaghirde-
tés). Ez az oldalnak azon része, ahol a hirdetések találhatók. Megkü-
lönböztetünk álló és mozgó bannert. Legjellemzőbb tulajdonságuk,
hogy rájuk kattintva a hirdető oldalára jutunk.

. Figyeld meg az illusztrációkat! Az egyik

a számítógép-használat előnyeire, míg a
másik a hátrányaira világít rá szimbolikus
formában. Milyen képi eszközökkel ábrá-
zolják a mondanivalójukat?
. Használtátok már valamelyik tantárgy-
hoz kapcsolódó házi feladat vagy kuta-
Válaszd az iskolánkat! Rajzszakkör indul tómunka során az internetet? Ha igen, a
Tanulmányi verseny
szerda délutánonként!
indul
kutatás folyamán milyen nehézségekbe
Mindenkit szeretettel
várunk nyíltnapunkon! Katints a részletekért ütköztetek?
Jelentkezz most!
a jelentkezéshez! . Tervezz bannert egy általad választott
iskolai rendezvény népszerűsítésére!
Honlapon megjelenő bannerminták

77
 A képzelet világa 8.

A képes forgatókönyv és a képregény hasonlóságai

Hetedik osztályban tanultuk, hogy mielőtt forgatni kezdenek egy fil-
met, először forgatókönyvet készítenek hozzá. A forgatókönyvnek
több fajtája ismert.
Az irodalmi forgatókönyvben részletes leírás található a film
vagy animáció teljes tartalmáról, fordulatairól, szövegéről.
A storyboard (sztoribord), a képes forgatókönyv a film történe-
tének fontosabb jeleneteit, cselekményét ábrázolja, a történet vizu-
álisan megjelenített változata. Alapvetően két fajtája ismert: az egy-
szerű (vázlatos, pálcikaembereket használó) és a részletesebben
kidolgozott, képregényekhez hasonlító. Fontos jellemzője, hogy
nemcsak a jelenetek rajzos változatát tartalmazza, hanem sokszor
a szereplők szövegét és különféle technikai utasításokat (pl. zene,
hangbejátszások stílusa, hangereje) is ad. Néha szabad kézzel, olykor
pedig számítógépes rajzprogrammal készítik. A technikai-szervezé-
si feladatokat tartalmazó forgatókönyvben pedig mindezek megva-
lósításához találhatók leírások, utasítások. Ezek alapján tudnak felké-
szülni a különböző szakemberek a saját szakterületüknek megfelelő
munkára.

A képregény története
Winsor Mccay: A kis Nemo Álomországban (1905–1914)
A képregény története a messzi múltba nyúlik vissza. Amikor az emberek többsége még
. Nézz utána, hogy miért nevezték ango- nem tudott olvasni, a közlésre szánt információt képek segítségével mondták el (pl. az
lul a képregényt comicsnak! egyiptomi sírkamrák ábrázolásai, a Halottak Könyvének képei; Traianus római császár osz-
. Folytassátok a felsorolást! Melyik képre- lopának domborművei; a templomok Jézus életét megjelenítő freskói; a bayeux-i falikárpit,
amely Hódító Vilmos 1066-os angliai partraszállását és a hastingsi (hésztingszi) csata ese-
gényeket filmesítették meg? Pl. Batman,
ményeit örökítette meg stb.). Azonban a szorosan vett, mai formájában (képkockák és ke-
Superman, Pókember, Transformers – Az
retek, szóbuborékok, oldaltervek kompozíciós szerkesztése stb.) csak a 19. században ala-
alakváltók, Amerika Kapitány… kult ki.
. Készítsd el egy általad választott reklám-
film képes forgatókönyvét! A képregények jellemzői:
• Sűrítésekkel, azaz csak a lényegre koncentrálva mutatják be a tör-
ténetet.
• A jelenetek megrajzolását az oldaltervek kompozíciós szerkesztésé-
vel kezdik.
• A kompozícióik a filmekhez hasonló képszerkesztéssel (közelről,
távolról stb.), plánokkal ábrázolják az eseményeket, mindig olyan
módon, ahogy azt a történet adott jelenete megkívánja.
• A képek – kerettel jelölt – méretének hangsúlyos szerep jut. Pl. ha a
keret a többi képhez képest hosszabb, elnyújtottabb, akkor azzal az
eltelt idő hosszúságát érzékeltetik.
• Ábrázolásmódjuk általában egyszerű, dekoratív, erőteljes kontúrok-
ra építő.
• Színhasználatuk főleg fekete-fehér. Ha színesek, akkor inkább az
élénkebb színeket részesítik előnyben, illetve az erőteljes színkont-
rasztokat kedvelik.

. Foglaljátok össze a képes forgatókönyv és a képregény hasonló-

ságait a következő szempontok alapján! Hogyan ábrázolják a tör-
ténetet, a cselekményt? Milyen képszerkesztési technikákat alkal-
maznak? Mi jellemzi a képek és a szöveg arányát?

Ferenci Fruzsina: Átváltozás, filctoll. A képregény Franz Kafka Az átváltozás című

novellája alapján készült (tanár: Horváth Katalin)

78
 A kommunikáció fajtái, a média világa

Képregény és művészet
Roy Lichtenstein (roj lihtenstejn, 1923–199) amerikai festőművész, a
pop-art jeles képviselője. A reklámokat és képregényeket felhasz-
nálva teremtette meg egyedülálló stílusú művészetét. Ún. raszteres
(rácsos) eljárás segítségével képregényeket, rajzfilmfigurákat, híres
festményeket vitt át vásznaira. Egész munkássága folyamán kulcs-
fontosságú szerepet szánt annak, hogy az amúgy lebecsült képre-
gény-esztétikát művészi rangra emelje. Egy interjúban hangsúlyoz-
ta, hogy azért ragadta magával a képregények világa, mert különös
kettősséget látott bennük. Erős érzelmeket fejeznek ki, mégis józa-
nabb, egyszerűbb a kidolgozásmódjuk. Kortársaihoz hasonlóan őt
is izgatta, hogy mitől válik egy alkotás művészi értékek hordozójává,
hol húzódik a határ a művészi és a köznapi között.
Lichtenstein egyik legfontosabb felfedezése a rácsos, pöttyös fe-
lületek alkalmazása volt. Az első ilyen felületeket pontozó stencillel
(festősablonnal) készítette. Munkamódszerét a következők jellemez-
ték. Egy már létező, ismert képregényből kiválasztotta az egyik je-
lenetet, majd rajzos vázlatokat készített a kompozícióról. Azután a
vázlatait vetítőgép segítségével felnagyítva kivetítette a megfelelő
méretre, végül átmásolta a kontúrokat a vászonra. A pontok előál-
lításához fémrácsot helyezett a felületre, és az olajfestéket a lyuka-
kon keresztül átdörzsölte egy kefével, ecsettel vagy festőhengerrel.
A pöttyözetlen részeket papírmaszkkal fedte le. Mindig a legvilágo-
sabb színektől haladt a sötétebb színek felé. Roy Lichtenstein a „Forget It! Forget Me!” című, 1962-ben
készült képe előtt

Ernesto Víctor Saúl Herrera Hernández: Pop-art kompozíció (Lichtenstein stílusából kiinduló illusztráció)

79
 A képzelet világa 8.

Szavak ábrázolása képregény stílusban

A képregények nyelvezete, akárcsak a rajzai sokszor egy-

szerűsítenek! Többször találunk bennük erős érzelmeket
kifejező, indulat- és hangutánzó szavakat (pl. Buuum!,
Hipp-hopp!, Kipp-kopp!, Zutty!, Jaj!, Na!, Nesze! stb.).
Ábrázolj egy számodra jelentőséggel bíró, fontos fogal-
mat érdekes formájú szóbuborékkal együtt! Alkoss
képregény stílusban, az illusztrációkon bemutatott
módon! Több megoldás is lehetséges. Például újság-
papír kollázs vagy árnyalatosra festett alapra is dolgoz-
hatsz. A betűkkel is játszhatsz, egymás mögé, alá vagy
fölé csúsztathatod őket.

Szavak ábrázolása képregény stílusban

Anyagok és eszközök: újságpapír, olló, ragasztó, grafitceruza, filctoll, tempera.
a) Készíts újságpapírból kivágott részletek felragasztásával kollázsolt, sem-
leges hátteret!
b) Tervezd meg a kompozíciót grafitceruzával!
c) Fesd ki a hátteret és a feliratot temperával!
d) Húzd ki a formákat vastagabb hegyű, fekete filctollal!
A kész munkákat egymás mellé téve csoportképet is alkothattok belőlük.

Szabó Henrietta, csikós Zsófia Nikoletta, Kalcsó Bálint, Karácsonyi Eszter: Szavak, fogalmak ábrázolása képregény stílusban,
vegyes technika (tanár: Horváth Katalin)

80
 A kommunikáció fajtái, a média világa

Képregények tervezése
. Rajzolj képregényt! Válassz az alábbi témák,
címek közül! Egy nap az életemből, Átalakulás –
metamorfózis, Időutazás, Vissza a múltba, Az élet
körforgása, Kicsik és nagyok, Az égig érő fa, Úton,
Látogatás a múzeumban. A technika szabadon
választott.
. Válassz egy neked tetsző verset vagy más
irodalmi művet, és illusztráld képtörténetben!
. Jeleníts meg, az alábbi közmondások közül
egyet képregényszerűen! Addig nyújtózkodj,
ameddig a takaród ér! Éhes disznó makkal álmo-
dik. Jobb félni, mint megijedni. Kicsi a bors, de
erős. Ki korán kel, aranyat lel! Többet ésszel, mint
erővel.
. Figyeld meg a képregényszerű, karikatúra
portrékat! Rajzold meg önmagad úgy, mint-
ha egy képregény hőse lennél! Portrét vagy
egész alakos figurát is készíthetsz.
. Figyeld meg az lenti képregényt és találj ki a
képeihez illő szöveget!

Bártfai Dorottya: Egy napom története, filctoll, Németvölgyi Általános Iskola, Budapest (tanár: Horváth Katalin)

81
 A képzelet világa 8.

Emberábrázolás – mozgás megjelenítése

. Az egészséges életmód nem képzelhető el mozgás, sport nél-
kül. Sorold fel a kedvenc sportágaidat! Magyarázd el, miért fontos
sportolni, mozogni!
. Készíts egyik osztálytársadról egész alakos krokit (kroki = gyors-
rajz, lendületes mozdulatrajz, amely sűrítéssel, kiemeléssel ragad-
ja meg a lényeget)! Ábrázold többfajta mozdulatát (pl. az asztalra
támaszkodik, ül egy széken, a táblánál áll és felírja a feladatot stb.)!
A beállítások  percesek legyenek! Próbálj ki többféle rajztechni-
kát (pl. grafitceruza, golyóstoll, tus, diófapác)!
. Képzeld magad egy kosárlabda-mérkőzés helyszínére! Készíts
mozdulatvázlatokat a játékosokról! Majd a vázlatok alapján állíts
össze egy képsorozatot a legjellemzőbb mozdulatok ábrázolásá-
val! Színes technikával dolgozz!

Horváth Katalin: Krokik, grafitceruza, filctoll

Kosárlabdázók jellemző mozdulatainak ábrázolása

Horváth Katalin: Síelő figura (vázlattól a kidolgozásig)

82
 Emberábrázolás – mozgás megjelenítése

Sportoló árnyfigurák ábrázolása

Készítsetek képsorozatot különböző sportágakat végző figurákról vagy egy sportág legjellemzőbb mozdulatairól!

Árnyfigura készítése

a) Rajzold meg grafitceruzával a figura körvo-

nalát, majd a háttér mozgást szimbolizáló
lendületes íveit!
b) Fesd ki a hátteret neked tetsző színekkel
vagy csak egyetlen szín árnyalataival, majd
a figurát és az íves vonalakat is feketével!
c) A munka befejezése után helyezzétek egy-
más mellé az alkotásokat és díszítsétek a
tornaterem előtti iskolai folyosót a képekkel!

Bártfai Dorottya, Horváth Katalin, Viola Krisztián, Kecskés Dóra, György Márton, Sanchez Aletta: Árnyfigurák, tempera (tanár: Horváth Katalin)

83
 A képzelet világa 8.

Képsorozatok színváltoztatással
. Figyeld meg Deim Pál (sz. ) kortárs festő, grafikus és
szobrászművész képsorozatának egyes darabjait! A végle-
tekig leegyszerűsített emberi pár (Ádám és Éva) alakja és
a kompozíció mindvégig azonos marad. Mégis valaminek
a megváltoztatásával új és újabb alkotásokat hozott létre a
művész. Mi lehet az, ami mássá teszi ezeket a műveket? Ha
meglelted a választ, akkor annak alapján külön papíron raj-
zold vagy fesd meg a sorozat utolsó tagját!

Wusinczky Brigitta: Ádám és Éva, sorozat, diákmunka

. Elevenítsétek fel egy beszélgetés során az első emberpár

Deim Pál: Ádám és Éva (1983), papír, szita, 12 × 12 cm
Bibliából ismert történetét! Keressetek olyan műalkotásokat,
amelyek ezt a történetet ábrázolják!
Hogyan nézhet ki a mai kor Ádámja és Évája? Te milyennek
képzeled őket? Készíts róluk egy festményt vagy grafikát!
Képsorozatban is ábrázolhatod ötleteidet.

84
 Emberábrázolás – mozgás megjelenítése

Andy Warhol (endi wórhol; 1928–198) amerikai reklámtervező, fes-

tőművész, a pop-art irányzat kiemelkedő tagja számos sorozatot
készített korának hírességeiről és ikonikus tárgyairól. Néha önálló
festményen, olykor pedig egy képen belül megsokszorozva, de a
színeket megváltoztatva jelenítette meg kiválasztott témáját. A sok-
szorosításhoz egy nyomdatechnikai eljárást (szitanyomást*) használt.
Ezzel reklámszerű, személytelenséget hangsúlyozó érzelmi hatást
ért el. A tárgyak, események, személyek többszörös szerepeltetése
egyik kedvelt technikájává, egyben művészi kifejezésmódjává vált.

Ferenci Fruzsina: Kutya hatszor, tempera

. Készíts néhány képből álló képsoroza-

tot egy zöldségről, gyümölcsről vagy ked-
venc tárgyadról! A képek kompozíciója azo-
nos legyen, csak a formák színeit változtasd
meg!
. Tervezd meg a születési dátumodat vagy
egy számodra fontos esemény évszámát
a pop-art irányzat formajegyeit követve!
Például a szám formáját, méretét megvál-
toztatva, figyelemfelkeltő színeket, érdekes,
dekoratív háttérmintákat alkalmazva.

Robogó. Andy Warhol ihlette kompozíció, vektorgrafika

Horváth Katalin: Káposztalevél pop-art stílusban, képszerkesztő programmal átalakí-

tott fotó

85
 A képzelet világa 8.
Parafrázis és a kisajátítás művészete
Vincent van Gogh: Önarckép (188), olaj, vászon,
32 × 24 cm, Kröller-Müller Museum, Arnhem
Hafner Mónika: Van Gogh önarckép (2011), festett
gipsz, 31 × 3 cm
. Figyeld meg az amszterdami Rembrandt
tér szoboregyüttesét! Az alkotók a parafrá-
zis mely módszerét alkalmazva hoztak lét-
re új művet?
. Keresd meg az interneten vagy egy
művészeti albumban azt a Rembrandt-
festményt, amelyről a szoboregyüttes
készült! Mi a kép címe? Hasonlítsd össze
az eredeti képet a róla készült parafrázissal!
86
A parafrázis egy már létező műalkotás (pl. festmény, szobor stb.)
újrafogalmazása, átírása más eszközökkel vagy más stílusban. Fontos
jellemzője, hogy az alkotó a parafrázis készítése során újító, szel-
lemes, egyéniségének megfelelő formában értelmezi át a másik
művész alkotását, de az eredeti mű mindig felismerhető marad.
Több fajtája lehetséges. Sokszor az eredeti alkotás beállítását, kom-
pozíciós szerkezetét megtartva, valóságos figurákra cserélik a sze-
replőket, azaz életre keltik a festményt, majd lefotózzák. Olykor az
eredeti festmény színvilágát változtatják meg (pl. monokróm, eset-
leg fekete-fehér tónusokra cserélik), vagy valósághűen lemásolják,
de belefestenek olyan tárgyakat is, amelyek az eredeti kompozíción
nem szerepelnek. Máskor pedig a sík, kétdimenziós művet háromdi-
menzióssá alakítják, a festményből szobrot készítenek.
A felsorolásból kiderül, hogy az újrafogalmazás lehetőségeinek tár-
háza nagyon sokféle lehet.
A kisajátítás művészete az 1980-as években indult hódító útjá-
ra New Yorkból, ahol azonos címmel rendeztek tárlatot olyan mű-
vészek munkáiból, akik ismert, híres műalkotásokat másoltak le, és
sajátjukként állítottak ki. Az akkor hatalmas felháborodást és vitákat
kiváltó „kisajátítás művészet” az 1990-es években már teljesen el-
fogadott lett, sőt alkotóira (pl. Sherrie Levine) egyenesen ünnepelt
sztárként tekintettek.
Mikhail Dronov és Alexander Taratynov szobra a Rembrandt téren, (2000), bronz,
10 m × 10 m, 2 m magas, Amszterdam, Hollandia
 Emberábrázolás – mozgás megjelenítése

Las Meninas parafrázis

IV. Fülöp spanyol király udvari festőjének, Velázqueznek
ez a festménye nagy hatást tett Picassóra. Saját egyé-
niségének megfelelően alkotta újra a barokk mester e
remekművét. A Pradóban (egy spanyol múzeumban)
látta először a Las Meninast (lász meninász), és olyannyi-
ra magával ragadta a látvány, hogy hamarosan beszerzett
egy fekete-fehér fényképet a festményről. Ezt kiakasztot-
ta egy jól látható helyre a műtermében. Ezután csaknem
fél éven keresztül foglalkozott a téma különböző változa-
tainak megfestésével. A sorozat több mint 48 festmény-
ből áll. Némelyike fekete-fehér árnyalatokra épül, és az
egész Velázquez-kompozíciót ábrázolja, míg más darab-
jain csak részleteket ragadott ki, és erőteljes, élénk színek-
kel dolgozott. A méretük is változatos.

. Azonosítsd be a Las Meninas című kép szereplőit a

Picasso-festményen! Az eredetihez képest hogyan ala-
kította át a művész az arányaikat, a mozdulataikat, a
képen betöltött szerepüket?
. A Las Meninas című kép nem csak Picassót ragadta
magával, nézz utána az interneten, milyen feldolgozá-
sok készültek még erről az alkotásról!
. Készíts parafrázist egy régebbi korokból származó, a
látványt életszerűen ábrázoló festményről! Vedd alapul
az eddig megismert stílusok egyikének főbb jellegze-
tességeit! Dolgozhatsz a stílusjellemzőket vegyítve is,
például a színhasználatban a Vadakat követed, míg a
formákat kubisztikusan széttördelve síkba teríted ki.
. Készíts másolatot egy ismert festményről, de úgy,
hogy az eredetin nem szereplő tárgyakat festesz a
képbe!
Diego Velázquez: Las Meninas (Az udvarhölgyek, 1656), olaj, vászon
318 × 26 cm, Museo del Prado, Madrid
A Las Meninas szereplői:
1. A festő kezében ecsetekkel és palettával
2. Udvarhölgy, aki az infánsnő felé fordul
3. A kép főszereplője, Margarita infánsnő (IV. Fülöp lánya)
4. Másik udvarhölgy
5. Beszélgető figurák (egy apáca és egy férfi)
6. Törpenövésű udvarhölgy
. Gyermek, aki lábát a kutyára helyezi
8. Fekvő kutya
9. A tükörben látható királyi pár (IV. Fülöp és felesége)
10. Lépcsőn felmenő férfi

. . .
.

.
.
.
.
.
.

Pablo Picasso: Las Meninas (195), olaj, vászon, 194 × 260 cm,
Museo Picasso, Barcelona

87
 A képzelet világa 8.

Alkalmazott grafika
Tipográfia és reklámgrafika
A tipográfia olyan síkművészet, amely a szöveges közlés megformálá-
sával, a kép és a szöveg elrendezésével foglalkozik. Hagyományosan
a nyomtatott szövegek, elsősorban a könyv megtervezését tekintik
tipográfiának, de ma már sok más technikája létezik (pl. számítógép
vagy televízió képernyőjére kiírt feliratok, a házak falain megjelenő
feliratok, honlapok tervezése stb.).
A tipográfia alapvető alkotóelemei: a betűk, a nyomdai díszek, a
vonalak, a foltok és a képek (illusztrációk, ábrák).
A tipográfiai tervezés főbb szempontjai:
• a képek elrendezése, a szövegek illesztése oldalpárokban gondol-
kodva;
• a kép és a szöveg foltként kezelése;
• a betűtípusok tartalomhoz illő megválasztása;
• a címrend felépítése (betűtípussal, betűmérettel, színekkel való
elkülönítés);
• a fotó, a rajz, a szöveg és az üresen maradt részek megfelelő arányá-
nak kialakítása;
• a különböző térközök (pl. betűköz, sorköz, hasábköz, margó) hierar-
chiájának figyelembevétele;
• a nyomtatott szöveg tartalmához illő borítóterv elkészítése.
A fenti szempontokat azonban mindig a legfontosabb elvnek, az
olvashatóságnak kell alárendelni.
A reklámgrafika – az alkalmazott grafika egyik ága – szintén tipo-
gráfiai ismereteken alapul. A tervezőgrafikusok mindig előre megha-
tározott feladat alapján dolgoznak. Ezért kötött a munkájuk, amely-
hez ma már szükségük van a számítógépes programok ismeretére is.
Ez a terület nagyon sokszínű. Idetartozik a plakátok, a bélyegek, a
különböző kiadványok, a prospektusok, a szórólapok, a csomagoló-
anyagok, az emblémák, a névjegykártyák, az újságban és az interne-
ten megjelenő hirdetések megtervezése.

Főcím Szedéstükör Alcím Margó

. Sorold fel a fenti illusztrációk segítségé-

vel, melyek a tervezőgrafika területei!
. Magyarázd meg a jobb oldali ábra segít-
ségével, milyen alkotóelemekből épül fel
egy oldalpár! Mit nevezünk szedéstükör-
nek?
. Tervezz hirdetést egy kortárs művészet-
tel foglalkozó szervezet vagy múzeum szá-
mára!
Oldalszám
Képfolt Szövegfolt (pagina)
88
 Alkalmazott grafika

Diagram, grafikon, piktogram, embléma

Az emberek közötti gondolatközlésben fontos szerepet töltenek
A logók típusai
be a jelek. Sokféle módon adhatunk jelzéseket (pl. füsttel, hanggal,
fénnyel, mozdulatokkal stb.). Az írás közvetlen előzménye, a képírás • Ikonikus logó: előzetes ismereteket igénylő jel (pl. a
(piktográfia) is egy sajátos jelrendszer volt. Az információban hasz- Kiváló Áruk Fórum háromszöge).
nálatos jelek ma is egyértelmű eligazítást adnak a különböző nyel- • Szimbólumlogó: mindenki számára ugyanazt jelentő ál-
veken beszélők, de az azonos kultúrában élők számára. A közlés- talános jelképpel él (pl. a vörös kereszt; a csomagmegőr-
re szánt jelszerű rajzok céljuknak megfelelően egyszerűek. Léteznek ző; a férfi- és női mosdó ábrái).
olyanok, amelyek bizonyos mennyiségeket és viszonylatokat szem- • Grafikai logó: egyéni tervezésű grafikai elem.
• Szöveg- vagy névlogó: a cég neve vagy annak rövidített
léltetnek. Például:
alakja, esetleg csak kezdőbetűje, jellegzetességét a be-
• a diagram mennyiségeket és azok változásait mutatja meg (fajtái: tűtípus adja.
oszlop-, szalag- vagy kördiagram); • Vegyes logó: a kép és a szöveg együttes hatása teszi fel-
• a grafikon (másik nevén vonaldiagram): koordináta-rendszerben ismerhetővé.
szemlélteti a két változó mennyiség közötti kapcsolatot.
A piktogram sematizált (leegyszerűsített), feliratok helyett alkal-
mazott eligazító ábra.
Embléma (jelvény, jelkép, logó). Az embléma valamely fogalom-
nak, eszmei törekvésnek jelképes kifejezése grafikai vagy plasztikai
eszközökkel, a kereskedelemben védjegy jellegű ábra. Közeli ro-
konságot mutat a logóval, amely az arculattervezés központi eleme.
A logó eredete messze nyúlik vissza. Már az ősi civilizációk (pl. a kí-
nai és az egyiptomi) is használtak sematizált ábrákat mondanivaló-
juk tolmácsolására. A 13. században az aranyművesek jeleket ütöttek
az általuk készített fémekbe, vagy szintén a középkorban használatos
nemesi címerek, cégérek is felfoghatók sajátos logóként.
A logó görög eredetű szó, jelentése „szó” vagy „beszéd”. Két meg-
határozó elemből áll, a szóból és képből. Mivel a logó a céget
univerzálisan jelképezi, meghatározza arculatát, ezért megtervezé-
sére komoly összegeket költenek. A reklámértéke is igen jelentős,
sok múlhat rajta.
Milyen a jó logó? Ha szöveget tartalmaz, akkor jól olvasható, ha
„csak” ábra, akkor könnyen felismerhető. Kontrasztos, kevés színt
használó, egyszerű formájú, stilizált megjelenésű (pl. négyzet, kör
vagy ív). A stílusa megfelel a választott célközönség igényeinek. Mé-
retét tekintve bármely méretben kerüljön is felhasználásra, állja meg
a helyét. Ugyanolyan jól mutasson egy levélpapír szélén, mint egy
hatalmas reklámtáblán. A színére vonatkozólag is hasonló a helyzet,
ne csak színesben érje el a kívánt hatást, hanem fekete-fehérben is.
Fontos az is, hogy megfeleljen a megrendelő (megbízó) tetszésének,
igényeinek, elvárásainak.

Számítógépes parancsikonok

A számítógépeken futó programok indí-

tó ikonjának grafikai megjelenése általá-
ban jellemzi a program témáját. Embléma-
szerűen fejezi ki az alkalmazás tartalmát.
Tervezd meg egy számítógépes játék
parancsikonját!
Környezetvédelmi emblémavariációk

89
 A képzelet világa 8.

Valóságos formából jel

Picasso sorozatának első képei a természet pontos megfigyeléséből
. Tanulmányozd, hogyan válik egyre jel-
kiinduló tanulmányok. A további rajzok a bika jellegzetes testrésze-
szerűbbé a bika alakja!
it követve egyszerűsödnek. A művész bizonyos elemek elhagyásával,
a forma és a körvonal redukálásával* jutott el néhány jellemző vona-
lig. Az utolsó ábrázoláson már kizárólag a leglényegesebb vonala-
kat jeleníti meg.

. Figyeld meg, miként lett a valóságos békaformából jel! Válassz

egyet a lenti bogarak közül! Rajzold le először valósághűen, majd
további rajzokat készítve, fokozatosan egyszerűsítsd a jelszerű kon-
túrig! Utolsó fázisként tervezd meg az állatot szimbolizáló jelet!
(Másik állatot is választhatsz kiindulásként!)

Pablo Picasso: Bika-sorozat (1945–1946), litográfia,

MOMA, New York

90
 Alkalmazott grafika

Összetett képi szimbólumok

Pablo Picasso leghíresebb és legmegrázóbb művei közé tartozik a
Guernica. A spanyol polgárháború (1936–39) egyik eseményét jeleníti
meg. 193. április 26-án a fasiszta Franco tábornok diktatórikus rend-
szerét támogató német Kondor-légió földig bombáz ta Guernica
városát. Az áldozatok számát körülbelül kétezerre becsülték. Ennek a
szomorú eseménynek a hatására született meg a festmény. Az 193.
évi párizsi világkiállításon a spanyol pavilon homlokzatán állították ki,
tiltakozásul a fasizmus embertelensége ellen.
A kép nem a valóságos, megtörtént mozzanatokat ábrázolta, ha-
nem a háború modern szimbólumát. Az alakok torzítása, a szétron- Magyar Tamás: Álom, színes ceruza
csolt formák, a sötét-világos szürkére redukált színvilág hűen érzékel-
tetik a pusztítás, a rombolás elviselhetetlen rettenetét.
A mű három művészeti irányzat jellegzetességeit is magán
viseli. A figuratív elemek gazdag szimbolikája miatt a szürrealizmus-
hoz, míg a kiáltó, a heves szenvedélytől eltorzult emberalakok révén
az expresszionizmushoz kapcsolható. A síkok széttöredezettsége,
a kizárólag szürkék és barnák árnyalataiból építkező kolorit, az újság-
papír esetenként előbukkanó textúrája a kubista stílust tükrözi.

A Guernica szimbólumrendszere
A kimondhatatlan fájdalmat nők és gyermekek személyesítik meg, míg az állatok (ló, bi- Farkas cseke János: Bikaviadal, filctoll
ka, madár) a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságot jelképezik. A villanyégő a börtöncellák
gyér világításának hangulatát idézi meg. Szimbolikus értelmű az ablakból előbújó, kezében
lámpát tartó nőalak is. Petróleumlámpája talán a Szentírásban emlegetett „igazság lámpá-
sára” utalhat. A kép alján fekvő ember, akinek a kezében eltört, csorba kard van, a reményt
testesíti meg. Ugyanis bár elesett és haldoklik, a kardja felett virág dugja ki a fejét a földből.

Válassz ki a képen ábrázolt alakok közül egyet! Jellegzetes körvo-

nalát, formáját, mozdulatát megfigyelve rajzold le! Helyezd olyan
környezetbe, amely megváltoztatja a festményen eredetileg betöl-
tött jelentését!
Horváth Klaudia: Öltözz!, színes ceruza

Pablo Picasso: Guernica (193), olaj, vászon, 349,3 × 6,6 cm, Museo del Prado, Madrid

91
 A képzelet világa 8.

Horoszkóp
Az emberiség a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte a
csillagokat. Úgy gondolták, hogy az égitestek mozgásai
és alakzatai befolyásolják a sorsunkat. Kialakult az aszt-
rológia, amely a bolygók állásának értelmezésén ala-
puló jóslási rendszer (csillagjóslás). Szimbólumrendszere
a bolygókat, a csillagokat és a csillagképeket használja
fel. Vizuális megjelenítési formája a horoszkóp (horos-
copos), amelynek jelentése óranézés.
Az asztrológia eredete az ókorba (Mezopotámia, Babi-
lónia) nyúlik vissza. A Kr. e. . századi agyagtáblák elbe-
szélése szerint az emberi sorsot négy égi istenség be-
folyásolja: Samas (a Nap), Szin (a Hold), Istar (a Vénusz
bolygó) és Adad (az időjárás istene).
Az ókori görögök jelentős újításokat hoztak ebben a
tudományágban is. A Kr. u. 2. században Ptolemaiosz
egyik művében a ma ismert neveket adta a csillagképek-
nek. A 12 állatövi (zodiákus) jegybe 10 égitest (a kilenc
bolygó meg a Nap) és 12 úgynevezett horoszkópház, va-
lamint ezek helyzetének egymással bezárt szögkapcso-
lata tartozik. Mindezek kölcsönhatásainak elemzésével
lehet vizsgálni az ember jellemét. (Sokan ezt vitatják, és
az asztrológiát áltudománynak tartják.)
A horoszkópkészítés ma is nagyon népszerű. Készíté-
séhez szükséges az adott személy születési éve, hónap-
ja, napja, lehetőleg percre pontos születési ideje és szü-
Limbourg testvérek: Állatövek Berry herceg hóráskönyvéből (1412–1416)
letési helye.

A zodiákus  jegyét négy, egyenként három tagból
álló csoportra osztották. Mindegyik csoporthoz egy
meghatározott elem: a tűz, a víz, a levegő, a föld tar-
tozik (lásd a táblázatot). Te melyik jegyben születtél?
Tudod-e,
…hogy „Óranézésen” a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpont-
ban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezke-
dését értjük az állatövön.

Tűzjegyek Vízjegyek
Kos (március 21. – április 20.) Halak (február 20. – március 20.)
Uralkodó bolygója: Mars Uralkodó bolygója: Neptunusz/Jupiter
Oroszlán (július 23. – augusztus 23.) Rák (június 22. – július 22.)
Uralkodó bolygója: Nap Uralkodó bolygója: Hold
Nyilas (november 23. – december 21.) Skorpió (október 24. – november 22.)
Uralkodó bolygója: Jupiter Uralkodó bolygója: Mars/Plútó

Levegőjegyek Földjegyek
Vízöntő (január 21. – február 19.) Bak (december 22. – január 20.)
Uralkodó bolygója: Szaturnusz/Uránusz Uralkodó bolygója: Szaturnusz
Ikrek (május 21. – június 21.) Bika (április 21. – május 20.)
Uralkodó bolygója: Merkúr Uralkodó bolygója: Vénusz
Mérleg (szeptember 24. – október 23.) Szűz (augusztus 24. – szeptember 23.)
Uralkodó bolygója: Vénusz Uralkodó bolygója: Merkúr

92
 Alkalmazott grafika

Horoszkópjelek tervezése
. Tervezd meg saját horoszkópjeled variációit! Több stílusban dol-
gozz! Az ábrázolt jelek között szerepelhet valósághű, meseszerű,
geometrikus, karikatúra jellegű stb.
. Kivitelezheted úgy is a feladatot, hogy mind a  horoszkópje-
let megrajzolod. Ennél a megoldásnál azonban a stílusuk azonos
legyen! célszerű először a befoglaló formát kitalálni, amelyben az
állatövet jelképező formákat vagy jeleket elhelyezed. Ez lehet kör,
ellipszis vagy bármely más geometrikus alakzat. Utána a geomet-
rikus formán belüli helyzetüket (a sorrendet) kell meghatározni, és
legvégül belerajzolni a tervezett jeleket.
A feladat kivitelezésében segítségedre lesznek az oldal illusztrá-
ciói. Ezekből is meríthetsz ötleteket, de összegyűjthetsz különböző
újságokból is horoszkópjeleket. (Természetesen ezeket ne másold
le, csak az elindulásodat segítsék!)

Horoszkópjelek, vektorgrafika

. Figyeld meg a fenti meseszerű horosz-

kópjeleket! Milyen rajzi megoldásokat alkal-
mazva egységesítette a grafikus a külön-
böző jelek stílusát? Mitől érezzük, hogy a
horoszkópjelek egy sorozatot képeznek?
Horváth Dóra: Horoszkópjelek, filctoll (tanár: Horváth Katalin)

93
 A képzelet világa 8.

Csomagolás jellemző tulajdonságai

Egy áru csomagolásának megtervezésénél számos szempontot kell
figyelembe venniük a tervezőknek. Az első az áru védelme, meg-
óvása a külső környezeti hatásoktól, például a különböző sérülésektől,
az összetöréstől, a fénytől vagy esetleg a nedvességtől. A cél mindig
az, hogy a termék eredeti állapotában jusson el a vevőkhöz. Az
élelmiszereknél különösen szükséges a csomagolás bontatlanságát,
sértetlenségét ellenőrizni.
A szállítás, a tárolás, a raktározás megkönnyítése, a csomagolás
gazdaságos anyaghasználata is kiemelkedően fontos szerepet játszik,
akárcsak a környezetvédelmi és újrahasznosítási szempontok.
A praktikus feladatok ellátása mellett egy csomagolás akkor jó, ha tet-
szetős és figyelemfelkeltő. A díszítése sem elhanyagolható, ugyan-
akkor vevőbarát is. Vevőbarátnak tekintjük azt, ha a csomagolás prak-
tikus, tiszta, higiénikus, jól megfogható, könnyen vihető és szállítható.
Feliratai, rajzai könnyen olvashatók és értelmezhetők, a formája, színe,
grafikája korszerű. Továbbá olyan jellegzetes vonásokkal is rendelkezik,
amelyekről azonnal felismerjük, így könnyen meg tudjuk különböztet-
ni más termékektől.
Összegezve a csomagolás jellemző tulajdonságai: az anyaga,
a formája, a színe, a díszítése és a különböző jelölései (grafikája, ké-
pe, felirata, kódja).

. Magyarázzátok meg, a termékeket miért szükséges különbö-

ző anyagokba csomagolni! Soroljátok fel, milyen csomagolóanya-
gokat ismertek! Jellemezzétek az egyes csomagolóanyagok tulaj-
donságait!
. Gyűjtsétek össze, milyen kötelező információk, adatok találhatók
meg egy csomagoláson! (Például a termék neve, származási helye,
összetétele stb.)
. Nézzetek utána, mit nevezünk szavatosságnak, jótállásnak!
. Folytassátok a tudatos vásárlás szempontjainak felsorolását!
Például: vásárlás előtt bevásárlólista írása, a termék szavatossági
idejének ellenőrzése…
. Mondjátok el, miért fontos a hulladékot szelektíven gyűjteni!
Milyen hulladékot szabad kidobni a kék, és milyet a sárga kukába?

. Soroljatok fel példákat egy termék, áru-

cikk újrahasznosítására! Magyarázzátok
el, miért olyan fontos a környezettuda-
tos életmód szempontjából a csomagolás
megválasztása, újrahasznosítása!

94
 Alkalmazott grafika

Csomagolás tervezése . Gyűjts további képeket és információ-

kat más gyógynövényekről is! Például aloe
Rohanó, felgyorsult világunkban egyre többen ismerik fel a termé-
vera, bodza, cickafark, fekete nadálytő,
szettel való kapcsolatunk fontosságát. Újra előtérbe kerülnek az idő-
körömvirág, hárs, páfrányfenyő, pongyola
sebb generációk által még ismert, de korunkra már elfeledett vagy
pitypang, vadgesztenye, vörös áfonya stb.
háttérbe szorult, gyógynövény alapanyagú szépségápolási szerek.
. Tervezd meg azt a termékflakont (pl. arc-
Biológiaórán biztos beszélgettetek a kamilla bőrnyugtató, gyulla-
krém-, túsfürdő-, vagy testápolódobozt),
dáscsökkentő, sejtműködést serkentő vagy a levendula illóolajának
amelynek alapanyagához gyógynövénye-
fájdalomcsillapító, stresszoldó, nyugtató hatásáról. Ma ismét sokan
ket használtak fel! A csomagolás színei,
keresik a természetes alapanyagokból készült termékeket.
képei, feliratai utaljanak a termék termé-
szetességére, a benne lévő növényekre!

. Keressetek az interneten Magyarországon használatos ökocím-

kéket (öko = környezetbarát)!
. Tervezz bioélelmiszerek árusításával foglalkozó bolt számára
emblémát és papírtáskát!

Tudod-e,
…mit nevezünk biotermékeknek? A bioélelmiszerek ter-
melése során nem használnak vegyszereket, növényvédő
szereket. Országonként változó, de nagyon szigorú előírá-
sok szabják meg a termelésüket, a tárolásukat és a forgal-
mazásukat. Általában speciális márkajelzéssel is ellátják
ezeket a terményeket, termékeket.

95
 A képzelet világa 8.

A modern szobrászat
Az egyes művészeti irányzatokhoz kapcsolódóan már megismer-
hettél néhány 20. századi szobrászati alkotást. A festészethez hason-
lóan a plasztika formavilága is jelentősen megváltozott a 19-20. szá-
zad fordulóján.
Auguste Rodin (ógüszt roden; 1840–191) a 19. század végének
legkiemelkedőbb szobrásza volt, azonban szellemisége inkább a
20. századhoz kötötte. Nagy csodálója volt a gótikának és a rene-
szánsznak (Donatello és Michelangelo művészetét példaértékűnek
tekintette). Beállításainak pillanatszerűsége az impresszionizmushoz
sorolja. Ugyanakkor a szimbolizmussal is rokonítható a szobrásza-
ta, mivel alkotásaiban fontos szerepet kap a jelképes tartalom. Sok
plasztikáját szándékosan hagyta „befejezetlenül”, a néző képzeletére
bízva a foly tatást. Szobrainak fő témája az ember (mindennapi gesz-
tusai, mozgása, szenvedélyes lelkiállapota stb.) volt.
A Dante által írt irodalmi mű, az Isteni színjáték ihlette fő alkotását,
A pokol kapuját, amelyen bár egész életén át dolgozott, mégsem si-
került befejeznie. Ez a hatalmas bronzkapu a leendő párizsi Iparmű-
vészeti Múzeum főbejáratát ékesítette volna. Eredeti elképzelése sze-
rint a kompozíció kétszáz figurából tevődik össze, amelyek közül
néhányat önálló szoborként is elkészített. A Gondolkodót, a Három ár-
nyat vagy A csók szerelmespárját is ide szánta. Végül A csók című szo-
borpár nem került fel a kapuzat szereplői közé, de a másik kettő igen.
Auguste Rodin: A pokol kapuja (1880–191), bronz,
365, × 548,6 cm, Rodin Múzeum, Párizs

. Tanulmányozd a bronzkaput! Keresd

meg a Gondolkodó és a Három árny című
szobrot a kapun!
. Nézz utána, miről szól Francesca de
Rimini és Paolo Malatesta története!

Auguste Rodin: Gondolkodó (1881), Auguste Rodin: A csók (1886), márvány,

Auguste Rodin: Három árny (1880), bronz, Musée
Rodin, Párizs
A Három árny című szoboregyüttes tulajdonképpen
egyetlen személyt ábrázol, Ádámot, akinek alakját
árnyként megháromszorozza. Így fejezve ki a Paradi-
csomból való kiűzetése feletti fájdalmát
bronz, 1,5 × 40 × 58 cm, Musée Rodin,
Párizs
A szobor a gondolataiba mélyedt
Dantét jelképezi, de egyben az embe-
ri értelem és tudás szimbóluma is
81 × 51 × 55 cm, Musée Rodin, Párizs
A pár a Dante-mű (Isteni színjáték) szereplő-
it, Francescát és Paolót ábrázolja, akiket egy-
más ölelése közben ragadott el a halál. A
történettől elvonatkoztatva a szerelem álta-
lános szimbólumaként is értelmezik a művet

96
 A modern szobrászat

Összehasonlító szoborelemzés
Medgyessy Ferenc (1881–1958) az orvosi diploma
megszerzése után Párizsban, majd Firenzében tanul-
ta a művészeti mesterfogásokat. 1913-ban a hódmező-
vásárhelyi művésztelep majolika- és agyagipari részle-
génél több művét sokszorosíttatta, így kapcsolódott
be a telepen folyó alkotómunkába. Az első világhábo-
rúban katonaorvosként szolgált. A háború vége felé a
sok szomorúság mellett nagy öröm érte, ugyanis meg-
született kislánya. Ez a személyes élmény ihlette az itt
látható plasztikáját.

. Hasonlítsd össze Medgyessy Ferenc és Borsos Miklós

Anyaság című szobrát! A témájuk azonos, mégis más
felfogásban készültek a szobrok. Párosítsd a szobrokat
a rájuk jellemző tulajdonsággal! Folytasd a felsorolást
saját gondolataiddal!
a) élethűségre törekvő, b) gúlába foglalható kompozíció,
c) absztrakt alkotás, d) függőleges elrendezésű, e) gömb-
forma, f) érdes felületű, g) gyermekét szoptató anya,
h) részletesebb kidolgozású, i) születés előtti állapot,
j) mezítelen test, k) egyéni karakterek, l) leegyszerűsített
geometriai forma, m) általános, elvont, n) teljes alakot
Medgyessy Ferenc: Anyaság (1932), Borsos Miklós: Anyaság (190),
ábrázoló, o) anyaméh, p) ruhába öltözött test márvány, 41,5 cm, Magyar Nemzeti márvány, 96 cm
Galéria, Budapest

Henry Moore (henri mór; 1898–1986) brit szobrászművészt a belső

lényeg feltárása foglalkoztatta plasztikái készítésénél. Kedvelt témái: . Mintázz agyagból vagy gyurmából
a fekvő ember, anya gyermekével, a család voltak. Legtöbbször emberi figurát! A formákat tömbszerűen,
monumentális hatású, nagyméretű műveket készített, amelyeket geometrikus egyszerűséggel alakítsd ki!
lenyűgöző szépségű tájba helyezett el. Mindig a valóságból indult Dolgozhatsz Moore-hoz hasonló felfogás-
ki, de organikus formákra egyszerűsítve jelenítette meg a látványt. ban is, eltérve az élethűségtől. A munka
Fekvő alakjai ábrázolásánál fokozatosan szakadt el az anatómiai megkezdése előtt készíts szoborterveket
pontosságtól. Végül természeti formákhoz hasonló, vízcsiszolta kavi- rajzban! A vázlatok közül az általad leg-
csokra emlékeztető figurákat készített. jobbnak ítélt tervet valósítsd meg térben!

Henry Moore: Fekvő alak (1936), fa, 48,3 × 89 × 38 cm, Albright-Knox Art Gallery, Henry Moore: Hegyvonulatok (193), bronz, Bécs
Buffalo

97
 A képzelet világa 8.
A szürrealizmus (–)
Giorgio de chirico: Hektor és Andromakhé (1935 körül),
olaj, vászon, 82 × 60 cm
Hektor és Andromakhé
A kép sajátos módon dolgozza fel Hektor és Andromakhé
mitológiából ismert történetét. A trójai herceg, a trójai vár
parancsnoka, Hektor és Andromakhé házastársak voltak
és nagyon szerették egymást. Hektor a háború folyamán
egy párviadalban megölte Patrokloszt, aki legjobb barát-
ja, Akhilleusz páncélzatát öltötte magára. Ez lett a vesz-
te, mert Hektor azt hitte, Akhilleusszal küzd meg. Viszont
amikor Akhilleusz tudomására jutott legjobb barátjának,
Patroklosznak a halálhíre, azonnal párbajra hívta a trójai
herceget és bosszút állt, megölte Hektort. Andromakhé
nemcsak férjét veszítette el a trójai háborúban, hanem fi-
át is. Gyermeküket, a kis Asztüanaxot a győztes görög ka-
tonák letaszították a várfalról. Talán így jobban érthetővé
válik, miért olyan melankolikus a festmény hangulata.
chirico Hektor és Andromakhé című képén a
házaspárt fa alkatrészekből összeeszkábált,
arcvonások nélküli figurákként ábrázolta.
A mitológiai alakokat kietlen, színpadsze-
rű tájba helyezte. A padló megjelenítésé-
nél melyik ábrázolási rendszert alkalmazta?
98
A francia sur (szür) szóból származik a kifejezés, jelenté-
se feletti (surréalisme = valóságfeletti). Az irodalmi, filo-
zófiai és képzőművészeti irányzat az 1920-as évek
Franciaországában született meg, előzménye a dadaiz-
musba nyúlik vissza. A dadaistákon kívül nagy hatást
gyakoroltak a csoport tagjaira Sigmund Freud (zigmund
frajd; neurológus, pszichoanalitikus) és carl Gustav Jung
(kárl gusztáv jung; pszichiáter, pszichológus, analitikus)
mélylélektani, álmokkal kapcsolatos kutatásai, ugyanis a
szürrealisták műveinek központi témája volt az álom.
Festészetük fontos jellemzője, hogy a valóságot az álom-
szerű képzelettel ötvözték. Realisztikusan ábrázolt
képrészletekből egy irreális (nem valóságos), misztikus
világot teremtettek.
Legjelentősebb képviselői a spanyol Salvador Dalí
(szálvádor dáli; 1904–1989) és Joan Miró (zsoán miró;
1893–1983), a belga René Magritte (röné mágritt; 1898–
196), a német Max Ernst (ernszt; 1892–1959), valamint
az orosz Marc chagall (márk ságáll; 188–1985) voltak.
Mindegyikük sajátos, egyéni stílust alakított ki, így stí-
lusjegyeik különböztek, de a valóságfeletti keresése, az
ember tudatalatti, ösztönös viselkedésének vizsgálata
mindannyiukat összekötötte.
A szürrealisták által felfedezett és nagyra becsült
comte de Lautréamont (komtö dö lutrémo) költő híres
mondása, miszerint: „Szép, mint egy esernyő és egy varró-
gép véletlen találkozása a boncasztalon” kifejezte a külö-
nös iránti vonzódásukat.
A szürrealizmus közvetlen előzményének Giorgio de
Chirico (dzsordzsó de kirikó; 1888–198) metafizikus festészetét*
tekintették, amelyet leginkább a látomásos kísérletezések jellemez-
tek. Számos szürrealista nagyra értékelte furcsa kompozícióit és kö-
vetendőnek tartotta művészetét.
A Párizsból kiinduló szürrealizmus az 1930-as évektől kezd nem-
zetközileg elterjedni. Ekkor további hírességek csatlakoztak a moz-
galomhoz, köztük Luis Buñuel (luisz bunyuel; 1900–1983) a spanyol
születésű filmrendező, aki barátjával Salvador Dalíval többször dol-
gozott együtt. Közösen készült filmjeikben a cselekmény nem össze-
függő történetet mesél el, hanem furcsa, álomszerű képek (pl. egy
férfi tenyeréből hangyák másznak ki, zongorákat maga után von-
szoló ember) láncolataiból áll. A forgatás során követendő elveiket
Buñuel önéletrajzi írásában így fogalmazta meg: „egyetlen olyan ötle-
tet, egyetlen olyan képet sem vehetünk be, melyet racionális, pszichológi-
ai vagy kulturális alapon meg lehet magyarázni. Szabad teret kell enged-
nünk az irracionálisnak. Csak olyan képet szabad elfogadnunk, amely
minden magyarázható ok nélkül lenyűgöz bennünket.” Filmjeik fontos
eleme, hogy a belső és a külső világot egymással teljesen egyenér-
tékű valóságként kezelték.
A második világháború kitörése miatt sok szürrealista művész Eu-
rópa elhagyására kényszerült, többségük az Amerikai Egyesült Álla-
mokban talált menedéket. A háború végén visszatértek, de akkor
már mások vették át a kezdeményezést a modern művészetben.
 A szürrealizmus (–)

Giorgio de chirico: Múzsák (1922), olaj, vászon,

9 × 66 cm, magángyűjtemény

Chirico az ókori görög, valamint a reneszánsz firenzei és fer-

rarai művészetből merített ihletet. A Múzsák című festmé-
nyén klasszikus szobrokból, illetve azok részleteiből építette
fel a főszereplőket. A háttérben pedig reneszánsz épületeket
20. századi gyárkéményekkel vegyítve ábrázolt.
Sajátos perspektívával, több nézőpontból festette meg a tár-
gyakat. Szinte mindegyiket külön arányrendszerrel és önálló
térbe helyezéssel alkotta meg. Együttesen nézve őket, mint-
ha megállt volna felettük az idő. Kísérteties csend és mozdu-
latlanság honol mindenütt.

Fess vagy rajzolj olyan képet, amelynek

alakjait szobortöredékekből, épületrészle-
tekből vagy egyéb alkotórészekből (pl.
edényekből, bútordarabokból, lámpaer-
nyőkből, villanyégőkből stb.) állítod össze!
Festményed különleges figuráinak kiala-
kításában segítenek az oldalon szereplő
illusztrációk.

Pintér Bálint: Szürrealista pár, tempera

Dimanopulosz Dorina: Emberpár, filctoll Nagy Eszter: Szürrealista pár, színes ceruza Debreczeni Zsuzsanna: Szürrealista pár,
(tanár: Horváth Katalin) (tanár: Horváth Katalin) filctoll, tempera (tanár: Horváth Katalin)

99
 A képzelet világa 8.
Salvador Dalí: Az emlékezet állandósága (1931), olaj, vászon,
24 × 33 cm, MOMA, New York
Salvador Dalí: Az égő zsiráf (1936–193), olaj, fa, 35 × 2 cm,
Kunstmuseum, Bázel
Tudod-e,
…hogy már gyermekkorában megmutatkozott kimagasló rajztehetsége,
de furcsa, olykor igen különös viselkedése is? Például egyszer kapott egy
sebesült denevért, amit kedvenc búvóhelyén, a mosókonyhában elrejtett.
Másnapra azonban az állat elpusztult, és tetemét hangyák lepték el. Ez a
látvány mérhetetlen dühöt váltott ki belőle, ezért megharapott egy em-
bert. Bár nem biztos, hogy a történet minden részletében igaz, de a „han-
gyamotívum” nagyon sok festményén szerepel.
100
„A különc zseni”
Salvador Dalí neve sokaknak egyet jelent magával a
szürrealizmussal, bár politikai nézetei és különc cseleke-
detei miatt még ki is zárták a csoportból.
Pályája kezdetén – hasonlóan kortársaihoz – több stí-
lussal próbálkozott (impresszionizmus, fauvizmus, kubiz-
mus). Mély benyomást tett rá chirico művészete. Hozzá
hasonlóan sokszor helyezte alakjait, tárgyait mély pers-
pektívájú, végtelennek tűnő tájba.
Elsőként használta fel Freud kutatásait, és ezen alapu-
ló sajátos gondolatrendszert dolgozott ki, amelyet „pa-
ranoiakritikus” módszernek nevezett el. A lényege en-
nek a szabad asszociációk során különböző, valósághűen
megfestett képi elemekből egy álomszerű világ megte-
remtése volt. Lényegében a festő gondolt valamire, ami-
ről aztán újabb és újabb gondolatok jutottak az eszébe.
Mindezek együttesét pedig képpé formálta. Dalí legtöbb
alkotásánál arra törekedett, hogy vásznain az álmokat
kézzelfogható valósággá változtassa. A fotográfia élethű-
ségével festette meg képzelgéseit, hallucinációit.
Az emlékezet állandósága című alkotása is álomszerű.
A kép kompozíciója a kemény és lágy anyagok ellentét-
párjára épít. A kemény részekhez sorolhatók a háttér sziklái
és az előtérben egy lemetszett ágú csupasz olajfa, amely
szögletes dobozon nyugszik. A lágy részekhez az órák tar-
toznak, valamint a festmény közepén elterülő fejszerű kép-
ződmény is. A kép előterében, a zsebóra tetején nyüzsgő
hangyaboly látható. Dalínak állítólag camembert sajt evé-
se közben támadt az az ötlete, hogy az órák kemény fém-
jeit puhán, lágyan jelenítse meg. Az elfolyt anyagok ábrá-
zolása művészetének egyik fontos jellemzője.
. Keress egy Dalí-albumot! Nézd meg azokat a műveit
is, amelyek nem szerepelnek a könyvedben! Folytasd
a felsorolást, gyűjtsd össze művészetének főbb motí-
vumait!
Hangyák; hátán obeliszket vivő, megnyújtott lábú elefán-
tok…
. Téged is biztos érdekelnek a titokzatos dolgok. Vajon
Az égő zsiráf című képnek kik a főszereplői? Az elő-
térben álló nőalak testéből miért bújnak elő fiókok?
A kezeit furcsán maga elé tartva, fejét a sötét ég felé
emelve merre tarthat? Te mit gondolsz minderről? Találj
ki egy történetet a festmény szereplőiről, tartalmáról,
és írd le!
. Beszéljétek meg, milyen jelképes tartalommal ren-
delkezik Az emlékezet állandósága című kép! Hogyan
kapcsolódhat a mű témaválasztása a régebbi korok
vanitas csendéleteihez?
. Fess olyan képet, amely egyik álmodat ábrázolja!
Próbáld a festmény némelyik részletét élethűen, fotó-
szerűen megjeleníteni! Használj temperát vagy akva-
rellt, esetleg vegyes technikát!
 A szürrealizmus (–)

A szürrealista szobrászat
A szürrealisták továbbfejlesztették a dadaisták által alkalmazott kész-
termékeket felhasználó szobrászatot. A tárgyakat megfosztották hét-
köznapi rendeltetésüktől, és új jelentéssel ruházták fel.
Általában szimbolikus szerepet szántak alkotásaiknak, ezért a szob-
rok címeinek nagy fontosságot tulajdonítottak. Sokszor össze nem illő
elemeket társítottak egymással, hogy költői tartalmakat hordozó mű-
veket hozzanak létre.
A fiókos milói Vénusz című szobrot Dalí egyik barátjával, Marcel
Duchamp-mal közösen készítette. A fiókokat ő tervezte, Duchamp
pedig a gipszöntésben segédkezett. Az ötletet valószínűleg az ad-
hatta Dalínak, hogy ismerte a 1. századi Giovanni Battista Bracelli Bracelli: Figurák (1. század)
(dzsovanni batiszta bracselli; 1584–1609) rajzait, aki dobozokból, ütők-
ből, harangtornyokból és más tárgyakból komponált emberi alakokat. Hasonlítsd össze a három Vénusz-szobrot!
Dalí számos festményén szerepel a fiókos motívum. Milyen céllal készültek? Az eredeti milói
Vénuszt miként alakítot ták át? Hogyan
változott meg a szobor ránk gyakorolt
hatása?

Milói Vénusz (Kr. e. 2. sz.),
márvány, 202 cm, Louvre, Párizs
Salvador Dalí: A fiókos milói Vénusz (1936),
gipsz, szőrmepamacs, 98 cm, Museum
Boymans Van Beuningen, Rotterdam
Kleomenész: Medici Vénusz (1. század), márvány, Uffizi
Gallery, Firenze. A Medici-Venus a Szemérmes Aphrodité
nevű görög szobor másolata, amely római ásatások
során került elő, és később a Medici-család birtokába
jutott

101
 A képzelet világa 8.
Chagall és Miró művészete
Marc chagall: Én és a falu (1911), olaj, vászon 192 × 151
cm, MOMA, New York
. Sorold fel az Én és a falu című festmé-
nyen ábrázolt falusi életre utaló motívu-
mokat! Milyen a festmény kompozíciója,
a képszerkesztési módja? Jellemezd a kép
színhasználatát is!
Joan Miró: Holland belső I. (1928), olaj, vászon, 92 × 3 cm,
MOMA, New York
102
Marc Chagall (márk ságál; 188–1985) az oroszországi Vityebszkben
született. Az itt töltött évek kitörölhetetlen nyomot hagytak művé-
szetében. Számos festményén dolgozta fel oroszországi emlékeit.
Tudásvágya 1910-ben Párizsba vitte, ahol megérkezése után egy évvel
festette meg a fő művének tartott Én és a falu című képét, amelyen
az avantgárd törekvéseit sajátosan ötvözte a népművészettel. A lát-
ható világon túli valóságot – látomásait, emlékképeit – költői módon
ábrázolta. Olyan képzeletbeli birodalmat varázsolt a vászonra, amely-
ben emlékei egyben jelképek is. A perspektíva szabályait nem vette
figyelembe, a tapasztalatnak ellentmondó arányokat és nézőponto-
kat alkalmazott. A kép témáját a kompozíciót át- meg átszelő ívekkel,
átlókkal és a középpontjában elhelyezkedő körrel rendezi egységbe.
A témafeldolgozása és a színvilága is inkább a lelki tapasztalásának a
megnyilvánulása, mintsem a valóság természethű bemutatása.
A katalán származású Joan Miró (zsoán miro; 1893–1983) hollandi-
ai utazása hatására festette meg a Holland belső I. című képét. Több
festményből álló sorozatban dolgozta fel ottani élményeit. Ihletet a
1. századi németalföldi művészek életképeiből merített, de a maga
módján alakította át a látványt. Az eredetitől eltérő, fantasztikus, lá-
tomásszerű képi világot teremtett.
A 20. századi modern festők közül sokan – Miró is – növénygyűjte-
ményeket tanulmányoztak azért, hogy a természetből nyerjenek ins-
pirációt. A mikroszkóp alatt megfigyelhető lények változatos alakjai-
hoz hasonló formákkal népesítették be a vásznakat.
. Hasonlítsd össze Miró és Sorgh (szorg) alkotását! Mondd el,
hogyan változott meg az eredeti kép a parafrázis során!
Hendrik Martensz Sorgh: Lantjáték (1661), olaj, vászon,
Rijksmuseum, Amszterdam
 A szürrealizmus (–)

A magyar szürrealizmus és a népművészet

Szürrealista festőcsoport Magyarországon igazából soha nem ala-
kult meg, de az irányzat több művészre (például Vajda Lajos, Korniss
Dezső, Ámos Imre, Bálint Endre, Anna Margit, Ország Lili) is jelen-
tős hatást tett. Leginkább Vajda Lajos és Korniss Dezső művészeté-
ben fedezhetünk fel szürrealista vonásokat. Mindketten nagy tiszte-
lői voltak Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak, rájuk hivatkozva fogal-
mazták meg művészeti elképzeléseiket is: „Abból indulunk ki, hogy
tradíció nélkül nem lehet semmit sem csinálni, s ez a magyar körülmé-
nyek között csakis a magyar népművészet lehet, (…). Ugyanazt akar-
juk körülbelül, amit Bartók és Kodály a zenében már megcsináltak, azt
hiszem, hogy a piktúra területén ilyen törekvések még eddig nem voltak,
ha sikerül célt érnünk, akkor mi leszünk az elsők ezen a területen.” (rész-
let Vajda Lajos feleségéhez írott leveléből, Szentendre, 1936. augusz-
tus 11.)
Vajda Lajos (1908–1941) és Korniss Dezső (1908–1984) egyaránt
fontosnak tartották a népművészeti motívumok gyűjtését, műveik-
hez sokszor merítettek ihletet a népművészet formakincséből. Az új,
absztrakt és a népi hagyományokat egységesítő művészeti periódu-
sukat konstruktív szürrealizmusnak nevezték el.

Olvasd el Juhász Gyula A faluvégi ház című versét, és készíts róla

illusztrációt! A kép megalkotásánál kövesd a konstruktív szürrealiz-
mus leegyszerűsítő, szimbólumokat felhasználó ábrázolásmódját! Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel (1936) tempera,
papír, 30 × 23 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A faluvégi ház

A falu végén áll egy kicsi ház.
A messze, távol tájra kivigyáz.
Úgy ég a napban, mint az esti láz.
A faluvégi házból zene szól.
Elvágyó bánat cimbalma dalol
A messzenéző eresze alól.
Fecskéje az egekbe fölcikáz,
Kéménye is merengve fölpipáz,
A faluvégről égre néz e ház.
De rávigyáz a mohos, ó torony
S homályos, álmos, fázós alkonyon
A homlokán egy denevér átoson.
Korniss nagyszabású kompozíciója tiszteletadását fejezte ki
példaképe előtt, a kép másik címe (Hommage à Bartók)
is erre utal. A festményt a Tücsöklakodalom című népdal
ihlette. Az alkotó a kompozíció figuráit (tücsök, bodobács,
szitakötő, szöcske stb.) mértani formákká egyszerűsítette,
a konstruktivista formaalkotás elveit követve.
A kacsafigura alá sematizált, busómaszkszerű álarcokat
festett. A mű közepén, sötét foltba illesztve szintén egy pi-
ros-fekete maszk látható, amelynek színei és mintázata ha-
sonlít a suszterbogáréhoz.

Korniss Dezső: Tücsöklakodalom (Hommàge à Bartók, 1948), olaj, vászon, 120 × 300 cm, Ferenczy Múzeum, Szentendre

103
 A képzelet világa 8.

Népművészet
Minden nemzet büszke a hagyományaira, kulturális értékeire, és
megpróbálja megőrizni azokat az utókor számára. Ebben nagy sze-
rep jut a különböző tájházaknak, skanzeneknek, néprajzi és helytör-
téneti múzeumoknak, de a hagyományőrző csoportoknak és fesz-
tiváloknak, kézműves portékákat kínáló vásároknak is. A különböző
tájegységeken élőknek egymástól eltérő volt az építészetük, a vise-
letük, más motívumokkal díszítették a tárgyaikat is. A következőkben
betekintést nyerhetsz a dunántúli tájegységhez tartozó Őrség nép-
művészetébe.

Zsúpfedeles boronaház. Szalafő, Pityerszeri Szabadtéri

Múzeum Az Őrség népi építészete
Ezen a területen az építkezés jellemző anyaga a fa volt. A borona-
falú házak alapját a földre helyezett erős tölgyfagerendák alkották,
a falakhoz keresztvéges csapolással összeillesztett fenyőt használtak.
A külső vakolatot szalmatörekes sározással oldották meg, amit
felül meszeltek, alul agyaggal kentek be. A tetőt zsúppal (rozsszal-
mával) vagy fazsindellyel fedték. A kicsi ablakokon át kevés fény jutott
be a szobákba, inkább csak a szellőztetésben játszottak szerepet.

Csonkakontyos kerített ház. Szalafő, Pityerszeri Szabad-

téri Múzeum

A zsúptető belső, padlás felőli oldala. A kévékbe fogott rozsszalmát a gerendákra

erősítették

Az Őrség fontos turisztikai látványossága a Pityerszeri Szabadté-

Emeletes kástu, Szalafő, Pityerszeri Szabadtéri Múzeum
Szobabelső, Szalafő, Pityerszeri Szabadtéri Múzeum
ri Múzeum. Fogadóépületében a környék kézművesei által készített
kerámiákat árusító kézművesbolt működik. A skanzenhez három te-
lek tartozik, 10 épülete közül két épületegyüttes eredeti állapotában
és helyén tekinthető meg, míg a harmadik telek füstösházát a közeli
Papszerről telepítették át ide. Ez a zsúpfedeles boronaház a múze-
um legrégebbi épülete. Két helyiségből: egy szobából, ami egyben
a konyha is, és kamrából áll, amelyhez kívülről disznóól, felette desz-
kalépcsős csirkeól csatlakozik. Döngölt padlójú, kémény nélküli tűz-
hellyel rendelkezik. Mivel a füst csak az ajtón és a felette vágott kis
nyíláson tudott távozni, ezért nevezték füstösháznak.
További nevezetességek még a kerített ház és az emeletes
kástu. A kerített házak udvarát három oldalról, U alakban épületek
fogták közre, elöl a zárható kerítéssel. A zárhatóság azért volt fon-
tos, mert a lábasjószág egy részét itt tartották, így az állatok nem
kóboroltak el és a vadaktól is védve voltak. A kástu az őrség jelleg-

104
 Népművészet

zetes gazdasági épülete. A háztól különálló éléskamrát nevezték így.

Két fajtája ismert: az emeletes és a földszintes. Pityerszeren mindket-
tő megtalálható. A fából készült, zsúppal fedett építmény földszinti
részén tárolták a zöldségféléket és a bort; az emeleten a húsárut és
szemes terményeket. A kástu mellett helyezkedik el az úgynevezett
tóka, amely egy mesterségesen ásott gödör. Az agyagos talaj miatt
víztartó tulajdonságú, a telek felszíni vizeit és az esővizet gyűjti össze.
Az állatok itatására, a len áztatására és mosásra használták.

Az őrségi fazekasság
Az Őrségben a rendelkezésre álló agyagos talaj miatt a fazekasság
jelentős szereppel bír. Az itt élő fazekasok (gerencsérek) fontos esz-
köze a bal oldalas lábhajtású korong és a fatüzelésű boglya (búbos)
kemence, ahol száradás után az edényeket kiégették. Az igények-
nek megfelelően inkább sütő-, főző- és tárolóedények készül-
tek, díszkerámiák kevésbé. Jellemző minták a hullámos vonalak, csí- Konyha korsókkal és fazékkal, Szalafő, Pityerszeri Sza-
kok, egyszerű virágformák. Mázszínek a fehér, a zöld, a barna és a badtéri Múzeum
sárga. A gerencsérek sokszor cserélték el edényeiket a szomszédos
megyékben gabonáért, kukoricáért vagy babért, mert a sovány föl-
dek önmagukban nem nyújtottak elegendő megélhetést, így szük-
ség volt a jövedelmük kiegészítésére.

Az őrségi népviselet
A nyári női és férfi viselet alapanyaga a maguk által szőtt lenvá-
szon volt. Az idősebb és a fiatalabb férfiak egyaránt bő, széles, alul
15-20 cm-es sávban rojtozott gatyát és ümögöt (inget) hordtak.
Templomba járáskor vagy ünnepnapokon fehér hímzett vászonkö- Fazekasház, Magyarszombatfa. Az egykori kamra ma a
tényt kötöttek a gatya fölé. Nyáron a fejükre keskeny karimájú kala- Belső-Őrség fazekasainak 100 éves cserépedényeit őrzi
pot, télen báránybőr sapkát tettek. Felsőruházatuk meghatározó
darabja a bekecs és a félrövid, birkabőrrel bélelt posztókabát volt.
Az idősebbek ritkán gubát vagy szűrt is viseltek.
A nők is vászoninget hordtak és egyszerre 3-5 szoknyát is felvettek.
A legalsó szoknyát pucának nevezték, ez volt a szoknyák közül a leg-
rövidebb. Mivel legtöbbször az egész öltözetüket a fehér lenvászon
alkotta, ez lehet a magyarázata, hogy országszerte fejérnépnek vagy
vászoncselédnek nevezték az asszonyokat. Alkalmanként feszes rék-
lit (csípőig érő galléros blúzt) vagy bő ujjú röpikét viseltek. Nyáron
hosszabb ujjú blúzt, röppencset vettek fel, hogy aratáskor és csép-
léskor ne szúrja össze a kalász a karjukat. Ebben a mell felett elvágott,
alatta pedig redőkkel bővített blúzban könnyebben tudtak mozogni.
A blúz fölött keresztben megkötött kendőt, a felsőszoknya fölött
pedig csipkével díszített kötényt hordtak. Télen a zsinóros lajbit
(mellény) is kedvelték. Díszítést, hímzést keveset alkalmaztak. A var-
rások színe legtöbbször a fehér volt, később pedig a piros lett.
A lányok hajukat copfba fonták, az asszonyok pedig kontyba tűzték,
és arra fejkendőt kötöttek. Társaságban a kendőt nem illett levenni.
A térség jellemző fejkendőtípusa a fehér, szögletesen hajtogatott,
keményített pacsa, amely a fejtetőre laposan illeszkedett, hátul pe- Jellegzetes
dig sátorszerűen borult a vállra. Ezt a kendőtípust nemcsak Vas me- fejkendőt,
gyében, de Zala és Veszprém megye területén is kedvelték. pacsát viselő
asszony

105
 A képzelet világa 8.

Népművészeti motívumokkal díszített ing

. Készíts népművészeti motívumokkal díszí-
tett papíringet!
. Válassz ki egy határainkon túli néprajzi tájegységet (pl. Kalotaszeg)!
Előzetes feladatok. Gyűjts információkat és képeket az ott élők nép-
művészetéről! Nézz utána, milyen mintákkal díszítették tárgyaikat,
bútoraikat, öltözetüket! Készíts mintagyűjteményt és használd fel a
feladathoz!

Papíring készítése
Anyagok és eszközök: műszaki rajzlap, grafitceruza, filctoll, ragasztó, olló.
a) Rajzolj a lap felső részével párhuzamos egyenest! A magassága 3 cm legyen! Mérd ki a lap
közepét is! Ez az A/4-es lap esetében 10,5 cm lesz.
b) Vágd be kétoldalt a lap szélétől 6 cm-es szélességben a papírt!
c) Készítsd el a gallért a képen ábrázolt hajtásokkal, és ragaszd le a végeit!
d) Rajzold rá a mintákat az ingre grafitceruzával, majd húzd át kék vagy piros filctollal! Az itt
látható inget kalotaszegi, úgynevezett írásos motívumok díszítik.

Kalotaszegi díszítőelemek. Gergely János: Magyar motívumok mintagyűjteménye (1926)

106
 Népművészet

Régi bútorok – deszkatámlás székek

Magyarországon a becsapolt lábú, deszkatámlás szék csak a 1. szá-
zadban jelent meg. A 18. századtól kezdődően már falun is egyre
több helyen terjedt el. Készítési technikájára és alakjára utalóan több
elnevezést kapott: befúrt lábú, fúrott lábú vagy terpeszlábú szék.
A néprajzkutatók a támlaforma szerint használják a hegedűhátú
szék kifejezést is. Alapanyaguk főleg a keményebb dió- vagy tölgyfa.
Szép mívű, gazdag faragással (domború, áttört) vagy festéssel díszí-
tettek. A legtöbb támlás széknél a fogónyílást szív alakúra vágták.
Jellegzetes mintáik: levél, rozetta, virágok (főleg a tulipán),
virágcsokor, gránátalma, szőlőfürtök és a különböző indák. Ezeket
szimmetrikus elrendezésben faragták vagy festették a széktámlára.
A díszesebb deszkatámlás székeket mindig a tisztaszobába, a magas-
ra vetett ágy elé helyezték, és általában csak akkor mozdították el
onnan, amikor vendégek érkeztek a házhoz.

Széktámlák tervezése
Anyagok és eszközök: hulladék papírdoboz oldalai vagy karton, olló, grafitceruza, tempera.
a) Tervezd meg a széktámla formáját és vágd ki!
b) Rajzold rá a népi motívumokat idéző, szimmetrikus mintákat! Először ceruzával vázold fel
a szimmetriatengelyeket, majd a minták egyszerűsített befoglaló formáit, végül a rész-
leteket is!
c) Fesd meg egyszínű fehérrel vagy színesben a motívumokat, majd kontúrozd fekete tem- Tisztaszoba a magasra vetett ágy előtt székekkel
perával!

Kalocsai festett szék

107
 A képzelet világa 8.

Az op-art (–)
Az elnevezés az angol optical art (optikai művészet) rövidítése.
Az 1950-es években kibontakozó, de az 1960-as években virágzó
irányzat művészei a színek és a formák kölcsönhatását kutatták.
Tanulmányozták a fizika, a geometria és a matematika általános tör-
vényszerűségeit, és ezen ismereteiket beépítették a művészetükbe.
Sokat foglalkoztak a szem fizikai működésével, a látás, az érzékelés
lélektanával is. Képeiket, amelyek a mozgás látszatát keltik, legtöbb-
ször optikai illúziókra építették. Kihasználták és egyben kiaknázták
azt a lehetőséget, hogy az emberi szem megtéveszthető. Ily módon
a geometrikus elemeket sűrűn megismételve és az erőteljes szín-
kontrasztokkal manipulálni tudták a szemünkben keletkező látványt.
Pont ezért az op-artot sokan a kinetikus művészet változatának
tekintik, mivel annak központjában is a mozgás állt.
Az optical art legjelentősebb képviselői: Victor Vasarely (vik-
tor vázáreli; 1906–199), Bridget Riley (bridzsit rájli; 1931–), Yaacov
Agam (jákov ágám; 1928–), Jesus Raphael Soto (hészusz ráfáel szoto;
1923–2005), Jean Tinguely (zsán tingli; 1925–1991) és Yvaral (ivárál;
1934–2002, eredeti nevén Jean-Pierre Vasarely [zsán-pier vázáreli], aki
Victor Vasarely fia).

A kinetikus művészet
A kinetikus művészet elnevezése a görög kineiszthai (mozogni, mozdulni) szóból ered.
Az 1950-es években jelentkező művészeti irányzat központjában a különböző mozgások
megjelenítése állt. Képviselőik a plasztikus műalkotásaikat mobiloknak (mozgó szobrok)
nevezték. Nagy szerepet tulajdonítottak a mozgás mellett a szín-, a fény- és a hangeffektu-
soknak is. Fontosabb alkotóik közé az amerikai Alexander Calder (elikzandör kálder; 1898–
1976), a magyar születésű francia szobrászművész Nicholas Schöffer (nikolász söffer; 1912–
1992) és Harasztÿ István képzőművész (becenevén: Édeske; sz. 1934) tartoznak.

Victor Vasarely: Peer-Rouge (19), akril, vászon,

20 × 102 cm, Vasarely Múzeum, Budapest

Victor Vasarely (1906–1997)

1906-ban Vásárhelyi Győző néven született Pécsett.
A középiskola elvégzése után érdeklődése az orvostudo-
mány felé fordult, és csak később döntött a festészet mel-
lett. Elsősorban grafikát tanult a Bauhaus szellemiségű,
Bortnyik Sándor vezette festőiskolában. 1930-ban elhagy-
ta Magyarországot, Párizsba emigrált, ahol kezdetben rek-
lámgrafikusként dolgozott, és újságírással is foglalkozott.
Később pedig az op-art művészet kiemelkedő vezéregyéni-
sége lett. Vasarely először a fekete-fehér ellentétére épü-
lő vizuális játékokkal kísérletezett (például a Zebrák vagy
a Tengrinoir-Cin című képe), majd érdeklődése az abszt-
rakció felé fordult. Festészetét tudományos alapokra épí-
tette fel. A fizika törvényeiből, a geometria és a színminő-
ségek alapos ismeretéből indult ki. Főképp azt vizsgálta,
miként lehet a síkon a mozgás és a térbeliség érzetét kelte-
ni. Magyarországon két múzeumban is eredetiben tekint-
heted meg a világhírű művész képeit, a pécsi és a budapes-
ti Vasarely Múzeumban. Bridget Riley: Cataract 3 (196), emulzió, vászon, 222 × 223 cm, British council, London

108
 Az op-art (–)

z
Térhatás két dimenzióban
Készítsetek közösen kockaformákból álló, op-art stílu-
sú kompozíciót a leírás és a rajzok alapján! Dolgozzatok
a tavaly tanult egyméretű (izometrikus) axonometria
rendszerében!
y x

Op-art kompozíció a) b)
a) Szerkesszétek meg a 10 cm-es kocka oldaléleit! Először vegyetek fel
egy 10 cm-es sugarú kört, és rajzoljátok be a lap szélével párhuzamosan
a z tengelyt, majd a tengely felső pontjából kiindulva 10 cm-re kinyitva
a körzőt körívezzetek 60, illetve 120 fokos szögekre osztva a kört! Majd a
megfelelő pontok összekötésével rajzoljátok meg az x és y tengelyeket,
valamint a kocka oldaléleit!
b) Mérjétek ki és rajzoljátok be az oldafelező egyeneseket, majd osszátok
fel centiméterenként!
c) Kössétek össze vonalzóval az egyik oldalfelező egyenes legtávolabbra eső
pontját a másik oldalfelező egyenes legközelebbi pontjával, majd ismé- c) d)
teljétek meg a műveletet a következő pontokkal is! Így a kocka oldalain
fokozatosan kialakul a térhatású minta.
d) Rajzoljátok meg a háttér csíkjait alkotó egyeneseket is, a kocka megfe-
lelő oldaléleinek egy centiméteres felosztásával, és a pontok összeköté-
sével!
e) Színezzétek ki filctollal a kockát, majd vágjátok ki a lapból!
f) Végül helyezzétek egymás mellé a rajzokat, és ragasszátok fel egy nagy
kartonra!

e) f)

g)

109
 A képzelet világa 8.
Müller-Lyer-féle illúzió. Tedd próbára a szemed! Melyik
szakasz látszik nagyobbnak? Valójában mindkettő azo-
nos hosszúságú, de a végeikre rajzolt nyílszerű vonalak
iránya miatt az egyik kisebbnek tűnik
Hermann-rács. Ez az ábra arra mutat rá, hogy néha
olyan dolgokat is képes látni a szemünk, amelyek a való-
ságban nincsenek. Jelen esetben a négyzetek közötti
fehér folyosók kereszteződéseiben az apró köröket
Kávéházi fal. Szerinted a csempék mérete egyforma?
Milyen érzéki csalódást tapasztaltál?
Ponzo-illúzió. Lényege: a két egyenes szakasz azonos
méretű, de mégis az alsó kisebbnek látszik, mivel a mel-
léjük rajzolt, perspektivikusan összetartó vonalak a tér
érzetét keltik, így a felső szakasz nagyobbnak tűnik
110
Optikai illúziók („hiszem, ha látom…”)
Már tudod, hogy az op-art művészeit mennyire foglalkoztatta a
tudomány. A fizika és a geometria törvényeiből, a színminőségek ala-
pos ismeretéből indultak ki műveik létrehozásánál. Kompozícióik ter-
vezésénél felhasználták a különböző optikai illúziókat is. Ezek alaptí-
pusaival ismerkedhetsz meg, ha tanulmányozod a következő ábrákat.
Zöllner-illúzió. Az átlós vonalak igazából párhuzamosak, de az őket átszelő kereszt-
vonalak miatt váltakozó irányúnak látszanak. A közöttük lévő távolságot pedig
néhol kisebbnek, néhol pedig nagyobbnak érzékeljük
Hering-féle illúzió. Vizsgáld meg a két vízszintes egyenest! Milyennek érzékeled
őket? Fejezd be a mondatot! Olyanok, mintha…
Folyosó-illúzió. Hasonló elveken nyugszik, mint a Ponzo-illúzió. A perspektivikus lát-
ványra alapoz, de megszegi azt, amikor a két almát teljesen azonos méretűnek
ábrázolja. Szerinted hogyan kéne megjeleníteni a folyosón hátrébb lévő almát,
hogy a szemünk azonos méretűnek érzékelje az elöl elhelyezkedővel?
 Az op-art (–)

Ezen az oldalon olyan vizuális hatásokkal foglalkozunk, amelyeket

mozgásként érzékelünk, bár valójában statikusak. Számos fajtájuk
létezik, közülük néhányat most te is kipróbálhatsz!

Beszéljétek meg közösen, hogy az egyes képek miként kelnek élet-

re! Milyen mozgás alakul ki a kompozíciókon?

Rotációs korongok Mozgó oszlop

Változó formájú ellipszisek, amelyek mozgó hengerek illúzióját keltik

111
 A képzelet világa 8.

Fekete-fehér ellentétre épülő kompozíciók

Tervezz olyan kompozíciót, amely kizá-
rólag a fekete és a fehér ellentétére épít!
Kiindulhatsz egy valóságos forma (pl. egy
állat vagy ember) kontúrrajzából, de gon-
dolkodhatsz teljes absztrakcióban is.

Kmety Balázs: Zebrák, a festményt Vasarely Zebrák című Victor Vasarely: Zebrák (1950), akril, vászon, 116 × 92 cm, magángyűjtemény,
festménye ihlette. Tempera (tanár: Horváth Katalin) Belgium

Vámos Norbert: Op-art kompozíció (2008) Karácsonyi Dóra, Wusinczky Máté, Jánossy Barnabás, Török Anna:
Op-art kompozíciók, filctoll (tanár: Horváth Katalin)

112
 Az op-art (–)

Az op-art és a divat

. Az optikai művészet – népszerűségének köszönhetően – még

a divatban is meghonosodott. Figyeld meg, miként tükröződött a
-as évek divatjában ez az irányzat! Mit vettek át a divattervezők
az op-artból? Bridget Riley ruhatervei alapján készült rajzok
. Másold le egy rajzlapra a modell kontúrját, és tervezd meg az
op-art stílusú ruháját és kiegészítőit (pl. a táskáját, a kalapját)!

Jancsó Dalma, Kicsiny Márta, Ferenci Fruzsina: Op-art mintás ruhák, filctoll (tanár: Horváth Katalin)

113
 A képzelet világa 8.

Összefoglalás
. Az illusztrációk hat város turisztikai szem-
pontból is jelentős nevezetességeit ábrá-
zolják. Mondd el, hogy milyen városok
nevezetességei láthatók a képeken!
Válogass a következő felsorolásból: Berlin,
Bécs, Budapest, Párizs, New York, London,
Barcelona, Róma, Sydney! 1. 2. 3.
. csoportosítsd a nevezetességeket, melyik
városban találhatók! colosseum, Eiffel-
torony, Sagrada Familia, Big Ben, Notre-
Dame, Branderburgi kapu, Szabadság-
szobor, constantinus diadalíve, Tv-torony,
Pantheon, Millenniumi Kerék, I. Napóleon
által építtetett diadalív, Tower híd, Empire
State Building
4. 5. 6.

. Keresd meg az összetartozó párokat!

építészek épületek országok
a) Lechner Ödön A) Szent család-templom . Magyarország
b) Frank Lloyd Wright B) Ronchamp-i búcsújáró kápolna . Spanyolország
c) Walter Gropius C) Guggenheim Múzeum . Franciaország
d) Le corbusier D) Iparművészeti Múzeum . Amerikai Egyesült Államok
e) Antoni Gaudí E) Bauhaus épülete . Németország
. Válaszd ki a felsorolásból az elsősorban a kubizmushoz tartozó alkotók nevét!
Umberto Boccioni, Pablo Picasso, Vaszilij Kandinszkij, Marc chagall, Georges Braque, Huan Gris, Salvador Dalí,
Robert Delaunay, Piet Mondrian
. Ismerd fel a szobrokat árnyképük alapján!

1. 2. 3. 4.

. A betűrejtvényben öt híres magyar festőművész vezeték- A c F E R E N c Z Y

nevét rejtettük el. Mondd el, kik lehetnek ők!
a) Közülük ki festette a Napos délelőtt, az Október és a S Z Ő N Y I B O F U
Madárdal című képeket? P Ó B E S Z G H A T
b) Melyikőjük munkássága és élete kötődött szorosan a
Balatonhoz, Badacsonytomajhoz? S B T I H A N Y I D
c) Közülük ki örökítette meg festményein, metszetein a zebe- Z E R A F H S O G H
gényi tájat és az ott élő emberek mindennapjait?
E L I E G R Y V A R

114
 Összefoglalás

. Figyeld meg Marco Marilungo olasz grafikus és festőművész Az avantgárd művészet története című képsoroza-
tát! Párosítsd az alább felsorolt művészeti stílusokat, fogalmakat a hozzájuk tartozó karikatúrával!
a) absztrakt, b) fauvizmus, c) pop-art, d) kubizmus, e) dadaizmus, f) realizmus, g) metafizikus festészet, h) konceptu-
ális művészet, i) akcióművészet, j) Art Nouveau (szecesszió), k) expresszionizmus, l) futurizmus, m) szuprematizmus,
n) impresszionizmus (pointillizmus), o) minimalizmus, p) szürrealizmus

1. Légycsapó 2. A légy megölése a Gare de Saint 3. A fiú megöli a legyet 4. Varázslatos virágok
Marie-n egy vasárnap délután egy örömteli léggyel

5. Én és a legyem 6. Egy légycsapót tartó férfi . Egy űzött légy dinamizmusa 8. Tanulmány a légyvadászatról
portréja

9. Gazze-ra 10. A nagy vörös légy zaklatja 11. A nyugtalankodó légy 12. Tájkép léggyel és lángoló
a kis embert asztallal

13. Fénylő fekete és repül 14. Okay… 15. Férfi és légy 16. Csapó, légy, kar, férfi, asztal,
padló, cipő

115
 A képzelet világa 8.
Kislexikon
absztrahálás (elvonatkoz tatás): egy adott lát ványból a formák le-
egyszerűsítésével, geometrizálásával új kép létrehozása, amely-
ben a leglényegesebb jellemvonások kerülnek előtérbe.
akadémizmus: a régi képzőművészeti akadémiákon (egyetemeken,
főiskolákon) szigorú szabályok és elméletek tanításán alapuló,
merev, száraz, fotószerű ábrázolásra törekvő stílus. Elsősorban a
. század második felére jellemző.
akt: mez telen emberi test ábrázolása.
anatómia: a görög anatomé (boncolás) szóból származik az elne-
vezés. Az emberi test szerkezeti felépítésével (csont váz, izomzat
stb.) foglalkozó tudomány. Az anatómiai pontosságú ábrázolás-
mód azt jelenti, hogy a testet a valóságnak megfelelően jelení-
tik meg a művészek.
arabeszk: francia eredetű szó, jelentése arabos. Leegyszerűsített,
kacskaringós, indás növényi díszítés, minta.
Török Anna: Arabeszk, viaszkarc (tanár: Horváth Katalin)
arculattervezés: az egyes cégek, intézmények, egyesületek sajátos,
csakis rájuk jellemző vizuális (képi) megjelenési formáját arculat-
nak nevezzük. Az egyedi arculat segít megkülönböztetni a cé-
geket, intézményeket egymástól, egyben szemléletesen jeleníti
meg fő tevékenységüket, alapelveiket, profiljukat. Az arculatter-
vezés központi eleme a logó (embléma). A logót következetesen
használják minden megjelenési formájukon: borítékon, levélpa-
píron, névjegyen, termékcsomagoláson, reklámfilmben stb.
Bauhaus: a német „építés” és a „ház” szavak egyesítéséből keletke-
zett. A . század legkiemelkedőbb alkotóműhelye. Walter Gro-
pius alapította -ben, a weimari képzőművészeti és ipar-
művészeti iskola összevonásával. Eredeti célja az volt, hogy a
középkori építőműhelyek hagyományait felelevenítve, a művé-
szetet egybekovácsolja a kézművességgel. Egy új összművészeti
műfaj megteremtésén fáradozott, melyet a modern technika
bevonásával vittek véghez.
cubus (ejtsd kubusz): latin eredetű szó, jelentése kocka.
dadaizmus: a francia dada szóból származik, jelentése vesszőparipa,
hintaló. Antiművészet, magát a művészetet is tagadó stílus és
egyben a társadalmi együttélés szabályai ellen tiltakozó, lázadó
magatar tásforma. A dadaisták keresték a meghökkentést, a bot-
rányt, az ironikus-szatirikus eszközöket. A nevüket is a véletlen
szolgáltatta, amikor a zürichi caberet Voltaire nevű kávéházban
összegyűlt írók és művészek találomra felütöt tek egy szótárt, és
az első szembeötlő szóra (dada) bök tek.
Der Sturm (A vihar): egy német folyóirat volt, amely a modern
képzőművészet és irodalom alkotásait mutatta be. Her warth
Walden adta ki -től -ig. Berlinben egy galéria is társult
hozzá, ahol számos kiállítást rendez tek. Például  márciusá-
ban A Kék Lovas csoport tagjai állítot ták itt ki műveiket. 
őszén színházi iskolatársulat tal bővült tovább tevékenységi köre.
116
De Stijl (A Stílus): egy holland művészcsoport neve. Piet Mondrian és
Teho van Doesburg alapította -ben azt a folyóiratot, amely
ugyanezt a nevet viselte. Műveiket a tiszta geometrikus forma-
nyelv jellemezte. Elveik megegyez tek a neoplaszticizmuséval.
Tagjaik voltak még: Jacobus Johannes, Gerrit Thomas Rietveld,
Piet Oud és Georges Vantongerloo.
dripping: angol szó, jelentése csöpögtetés. Jackson Pollock alkal-
mazta ezt a festészeti technikát. A kar tont vagy vásznat a földre
terítette, és az ecsetről (vagy más tárgyról) lecsöppenő festék-
kel alakította ki a festményt. Az akciófestészet kedvelt módszere.
expresszív: a latin eredetű expressio (kifejező) szóból származik.
expresszionizmus:
. A . század első felében, elsősorban Németországban és
Ausztriában jelentkező művészeti irány zat. Két fő csoportja: a
Die Brücke (A Híd) és a Der Blaue Reiter (A Kék Lovas). Más el-
képzelés szerint a franciaországi Fauves (Vadak) csoportja is ide
sorolható. A mozgalomra Van Gogh és Munch gyakorolt alap-
vető hatást. Az expresszionista művészek fő célja érzelmeik,
gondolataik, a mélyebb valóság kifejezése volt merész ecset-
vonásokkal, a formák és színek eltorzítása révén.
. Sokan a modern művészetek általános jellemzőjeként hasz-
nálják ezt a kifejezést.
fametszet (xilográfia): magasnyomásos sok szorosító grafikai eljárás.
Őshazája Kína volt, ahol selyemfestésre használták. Elkészítésé-
nek menete a következő. Az alkotó elképzeléseit tussal egy pa-
pírra rajzolja, ezt nyirkos vagy krétázott, simára csiszolt cseresz-
nye-, körte-, esetleg puszpángfalapra (dúc) nyomja, ezáltal a rajz
tükörképét kapja meg. Ezután a vonalak mentén kimetszi a kon-
túr közötti részeket úgy, hogy a megfelelő felületek kidombo-
rodjanak. A faragott dúcot hengerrel befestékezi, majd enyhén
nedves papírlapot helyez rá. Végül könnyű nyomás hatására
megjelenik a pozitív kép. Fontos sajátossága ennek a techniká-
nak, hogy egyszerű, stilizált ábrázolást kíván, lehetőleg sima vo-
nalakkal és nagyobb foltszerű felületekkel, mivel a fa könnyen ki-
töredezhet, ha sűrű vonalhálóval dolgozunk.
fauves (ejtsd fóv): francia szó, jelentése vadak.
fauvizmus (ejtsd fóvizmus): Matisse köré tömörült művészek cso-
portja, akiknek festészetét az erőteljes, felfokozott színhasználat
és a szaggatott, darabos ecsetkezelés jellemzi. Az -ös párizsi
Őszi Szalon kiállításán mutatkoz tak be először, ahol műveik nagy
felháborodást váltot tak ki. Ekkor kapták a nevüket is: Vadak. Az
elnevezés Louis Vauxcelles (lui vószel) francia műkritikustól szár-
mazik, aki amikor a kiállításon meglátott a merész színvilágú, el-
nagyolt ecsetkezelésű festmények között egy hagyományos
mellszobrot, így kiáltott fel: „Donatello a vadak között.”
fotómontázs: fényképekből, nyomtatott anyagokból komponált ra-
gasztott kép. Máskor a kivágott képrészletek összeillesztése után
ismét lefényképezik az alkotást, és így készítik el a fotómontázst.
frottázs: a francia frot ter (dörzsölni) szóból ered. Érdes felületre pa-
pírlapot helyeznek, majd ceruzával sűrű vonalakat húzva (dör-
zsölve) a tárgy nyomatát jelenítik meg.
funkcionalizmus: az iparművészetben és az építészetben a –.
század fordulóján jelentkező áramlat, amelynek legfontosabb
törek vése, hogy az épületekről és a használati tárgyakról elhagy-
ják a fölösleges tör téneti stílusjegyeket, díszítéseket, és csak
a funkciójuknak megfelelő, letisztult formákat alkalmazzanak.
Gyakorlatban a chicagói építészeti iskola tagjai alkalmaz ták elő-
ször az -as években. Később a funkcionalizmus elveiből so-
kat merített a Bauhaus iskola is.
futurizmus: az író Marinetti által alapított művészeti mozgalom
Olaszországban. Alapdokumentuma az -ben kiadott Futu-
rista kiált vány. Tagjai szembefordultak a hivatalos akadémizmus-

sal és a hagyományokkal. Tagadták a múltat, a hagyományok
tiszteletét. A modern technikáért, a sebességért lelkesedtek.
Festményeik legfőbb témája a mozgás, a dinamizmus, a városi
élet, a repülés, a gépek.
futuro: olasz szó, jelentése jövő.
gesztusfestészet: a modern festészet válfaja. A laza, lendületes
ecsetkezelés, színfelhordás alapján nyomon követhető a festés
folyamata.
grafika: rajzeszközökkel (grafitceruza, színes ceruza, filctoll, tus, ezüst-
vessző stb.) és sokszorosítással (pl. rézkarc, linómetszet, fametszet,
litográfia) papírlapra készített alkotások összefoglaló neve.
hír: olyan információ, amely a médiafogyasztó (olvasó vagy néző)
számára újdonságot jelent, felkelti a figyelmét. Választ ad arra,
hogy „kit, mit, mikor, hol, hogyan és miért…”? A legfrissebb híre-
ket az interneten keresztül tudhatjuk meg, az aznap történtekről
a televízió tudósít, az újságok pedig az előző napi események-
ről tájékoztatnak.
installáció: a latin installatio (berendezés) szóból ered. Egy adott tér-
nek a művész által válasz tott (vagy készített) tárgyakkal való be-
rendezése.
interjú: egy olyan beszélgetés két (vagy több) ember között, amely-
nek témájával kapcsolatban a riporter azt az embert szólaltatja
meg, aki a téma szakértője, akinek a személye fontos vagy híres,
és számít a véleménye.
kartács: egy olyan lövedékfajta, amelyet ólomgolyókkal (sörét) vagy
vasdarabokkal töltenek meg. Elsősorban az ágyúkban használ-
ják. Működésének lényege: a nagy ágyúgolyó helyett sok kis go-
lyót lőnek ki az ágyúból. A megindítás alkalmával egymáshoz
ütköző sörétek különböző irányban repülnek ki az ágyú csövé-
ből, olyan kúp alakú térben mozogva, melynek csúcsát az ágyú
torkolatában, alapját pedig az ellenségnél kell elképzelnünk. Ál-
talában kisebb (kb.  lépés) lőtávolságra elhelyezkedő ellen-
séges haderők ellen szokták bevetni.
kollázs (ragasz tott kép): papír-, szövetdarabok vagy más anyagok va-
lamilyen alapra (pl. vászonra, lemezre, kar tonra stb.) tör ténő fel-
ragasz tásával készült műalkotás.
kolorit: . a festmények sajátos, egyéni színvilága. A képen alkalma-
zott színek összessége és a nézőre gyakorolt hatása. . Minta,
motívum (pl. textilminták) színváltozatai.
kubizmus: Picasso és Braque által alapított művészeti irány zat,
amely arra az ellentmondásra irányította a figyelmet, hogy a fes-
tészet háromdimenziós formákat jelenít meg kétdimenziós kép-
felületen.
kubo-expresszionizmus: a kubista és az expresszionista stílusjegye-
ket egybeöt vöző művészeti kategória, elsősorban a magyaror-
szági művészetet jellemzi.
kubo-futurizmus: a kubista és a futurista stílusjegyeket öt vöző mű-
vészeti irány zat Oroszországban.
lokális szín (helyi szín): egy tárgy fény által nem befolyásolt, tényle-
ges színe.
magasnyomás: a sok szorosító grafikai eljárások azon csoportja,
amelyeknél a nyomódúcból kiemelkednek a nyomtató felületei.
Ismer tebb fajtái: a fametszet, linómetszet, dörzsnyomat.
majolika: színesen festett, ónmázas, égetett cserép. Az elnevezés
az olasz maiolica szóból származik, amely a Mallorca sziget latin
Maiorica nevének változata.
média (médium): latin eredetű szó, jelentése: ’eszköz’ (közeg, hor-
dozó, közvetítő), mint elvont fogalom a tömegkommunikációs
eszközök, pl. a sajtó (a nyomtatott újság és online sajtó), a rádió,
a televízió és az internet összefoglaló neve.
mélynyomás: a sok szorosító grafikai eljárások azon csoportja, ame-
lyeknél a nyomóforma nyomtató felületei mélyen helyezkednek
el. Legismer tebb formái a rézkarc, rézmetszet, hidegtű.
metafizikus festészet: olasz festészeti irányzat, amelyet -ben Gi-
orgio de chirico és carlo carrà alapított. Sok hasonlóságot mutat
Kislexikon
a szimbolizmussal, és a klasszikus itáliai mesterek művészetének
tiszteletéről tanúskodik. A tárgyakat úgy festették meg, hogy azok
együttese mágikus nyugalmat, emberfeletti harmóniát sugároz.
minimalista (minimál művészet): a minimalista alkotók igyekeznek
minél kevesebb és egyszerűbb forma- és színkészletből felépí-
teni kompozícióikat. Az alkotás tartalmából kizárnak mindenfajta
illúziókeltést és szimbolikát. Művészeti stílusként az -es évek-
ben jelentkezett. A kortárs művészetben máig fellelhető ez a faj-
ta, geometriai alapformák ismétléséből álló képalkotói módszer.
modulor: a latin modulus (mér ték) szóból ered ez az elnevezés. Le
corbusier által kidolgozott méret- és arányrendszer az épüle-
tek megfelelő kialakítására. A modulor (rendszer) alapja először
egy  cm, majd későbbi módosítás eredményeként egy  cm
magasságú, felemelt karú férfi volt.
montázs: a francia monter (szerelni) szóból származik. Képrészletek
olyan egymás mellé rendelése, egyetlen műbe olvasz tása, ahol
azok kontex tusuk révén új asszociációkat teremtenek. Elvesz tik
eredeti jelentésüket, és merőben idegen tar talmat kapnak. Ez
a . század elején keletkezett újszerű kompozíciós eljárás a mai
napig kedvelt.
neoplaszticizmus: az -as években Piet Mondrian azonos cím-
mel röpiratot adott ki, amelyben a festészet általános tör vényeit
fogalmazta meg. A festőnek a tiszta szépségre, a matematika
egyetemességére kell törekednie. Ennek érdekében az ábrázo-
lást a végletekig redukálják, csak vízszintes és függőleges, egy-
másra merőleges vonalakat, színekben pedig a vöröset, sárgát,
kéket, illetve a feketét, fehéret és a szürkét használják. Képeikről
száműz ték a perspek tívát.
Nyolcak: Magyarországon . december -án alakult első avant-
gárd művészeti csoport neve. Tagjai: Kernstok Károly, Márff y
Ödön, czóbel Béla, Tihanyi Lajos, czigány Dezső, Pór Ber talan,
Orbán Dezső, Berény Róbert.
objet trouve (ejtsd obzsé truvé): francia szó, jelentése talált tárgy.
A megszokott, hétköznapi tárgyakat kiemelve környezetükből
műalkotásként állítot ták ki. A dadaisták, a szürrealisták, később a
pop-art kedvelt szoboralkotó módszere.
op-art: az angol optical (optikai) rövidítéséből származik. Az -
es években jelentkező olyan geometrikus, absztrakt művészeti
irány zat, amely a befogadóban keletkező képet befolyásolva a
mozgás vagy térbeliség látszatát kelti. Művészei az észlelés lélek-
tanának eredményeit használták fel e különleges hatás elérésére.
organikus építészet: a görög organikosz (szerves) szóból ered az el-
nevezés. A modern építészet azon válfaja, amely kerüli a túlzot-
tan szabályos technikai megoldásokat, inkább az élő szervezet
természetességéhez hasonlóan, a belülről kifelé haladó ter vezés
és kötetlen tér- és tömegalakítás híve. E szellemben valósította
meg Frank Lloyd Wright amerikai építész az épület és környe-
zete közvetlen, szer ves egységét. A finn származású Alvar Aalto
is ugyanezt a fajta építészetet érezte közel magához, akárcsak
Magyarországon Ekler Dezső, Kós Károly és Makovecz Imre.
ornamentum, ornamentika: díszítmény, díszítés a képző- és ipar-
művészetben, valamint az építészetben.
parafrázis (átírás, körülírás): képátalakítás egyéni módszerekkel. Egy
ismert mű újragondolása, átalakítása, átírása.
pasztellszín: a festékek olyan árnyalatai, amelyek fehérrel keverve
jönnek létre.
perspek tíva: a latin perspec tare (távlat) szóból származik. Térbeli
ábrázolási módszer, amelyet a reneszánszban fedez tek fel. A rö-
vidülés tör vényére építve meggyőzően kelti a térbeliség illúzi-
óját a sík lapon. Megkülönböz tetünk két iránypontos, centrális,
illetve három iránypontos perspek tívát. A szemmagasság hely-
zete szerint pedig madár távlatról és békatávlatról beszélünk.
Ezek eltérnek a normál nézőpont tól.
pigmentek: a festékeknek színt adó, szilárd és oldhatatlan részecs-
kék.
117
 A képzelet világa 8.
pirogránit: a görög pürosz (tüzi, tüzes) és a latin granum (mag) szó-
ból ered a kifejezés. Zsolnay Vilmos pécsi gyárának egyik leg-
híresebb technológiai fejlesztése, amely természetes kőzetet
utánzó, fagyálló, mázas, ritkábban máz nélküli kerámia.
pop-art: az angol popular (népszerű) szóból származik, annak rö-
vidített alakja. Az -as években született művészeti irányzat,
amely az Amerikai Egyesült Államokból indult ki. Művészei a fo-
gyasztói társadalmat tükrözték, illetve kritizálták képeiken. A rek-
lámipar emblémáit sokszor használták fel. Legjelentősebb kép-
viselői: Robert Rauschenberg, Roy Lichtenstein, Andy Warhol;
Magyarországon: Gyémánt László, Lakner László, Konkoly Gyu-
la, Jovánovics György.
posztimpresszionizmus: a . század utolsó szakaszában az imp-
resszionizmusból kinövő művészeti stílusok összefoglaló elne-
vezése, amelyek mindegyike szembefordult az impresszionis-
ták által hirdetett eszmékkel, tanításokkal és ábrázolási móddal.
Ide tar tozó művészek: Paul cézanne, Paul Gauguin, Vincent van
Gogh, Magyarországon pedig csont váry Kosztka Tivadar és
Rippl-Rónai József voltak.
propaganda: valamely eszme vagy elmélet hirdetése, terjesz tése.
Esetleg valakinek, valaminek a tervszerű népszerűsítése. Jelent-
het hír verést és reklámozást is.
ready-made: angol szó, jelentése kész. Olyan tárgy, iparilag előál-
lított kész termék, amelyet a művész egyáltalán nem vagy csak
kismér tékben alakít át, és így műalkotássá minősít. Marcel Du-
champ állított ki legelőször ilyen ready-made szobrot -ban
(Palack szárító, Biciklikerék, Szökőkút stb.).
redukálás: csökkentés, fokozatos egyszerűsítés.
riport: a helyszíni tényeken alapuló beszélgetés, de készítésénél már
a riporter színes, személyes véleménye is előtérbe kerül. Hosz-
szabb, mint a hír vagy a tudósítás. A riporter érdeklődik arról,
hogy a megkérdezett hogyan látja az adott eseményt, mi az
egyéni véleménye. Így a riport párbeszédes formában történik.
síknyomás: a sokszorosító grafikai eljárások azon csoportja, amely-
nél a nyomóforma nyomtató és nem nyomtató felületei azonos
síkban helyezkednek el. A nyomtatás a felhasznált anyagok ké-
miai kölcsönhatása révén válik lehetővé (pl. litográfia).
sokácok: a Balkánról, Bosznia-Hercegovinából Mohácsra települt
délszláv nép.
stilizálás: a latin stílus (írás, szerkesztés) szóból származik. A motívu-
mok, főleg az állat- és növény világból kölcsönzött formák díszí-
tőelemmé egyszerűsítése.
szecesszió (lat. kivonulás): a századfordulón jelentkező művészeti
irányzat. Formanyelvét a jellegzetesen kanyargó vonal, a díszes or-
namentika, a stilizált természeti motívumok alkalmazása jellemzi.
szimultánkontraszt (egyidejű ellentét): a kiegészítő színek formája.
A szemünk az adott színnel egyidejűleg létrehozza annak kiegé-
szítő színpárját (pl. vörös-zöld, kék-narancs, lila-sárga).
szimbolizmus: a . század második felének egyik fő művésze-
ti irányzata. Összekötő láncszemet képez az impresszionizmus
és az expresszionizmus között. Az általa létrehozott szuggesz-
tív képi világ a . századi expresszionista művészet előképévé
teszi. Művészei nem törekednek a természet élethű másolására,
inkább belső érzelmeiket absztraháló festői nyelv segítségével,
szimbolikus formában fejezik ki. Jellegzetes alakjai: Henri Rous-
seau (becenevén, a „vámos”), Paul Gauguin, James Ensor, Edvard
Munch.
színtávlat: a perspek tíva speciális, színekhez kapcsolódó változata.
Azon alapul, hogy egyes színek (vörös, sárga stb.) a képsíkból
előrébb tűnőek, míg mások (kék, zöld stb.) hátrébb húzódónak
látszanak.
szitanyomás (szerigráfia): sokszorosító grafikai eljárás. A kifejezés a
sericum (szerikum; selyem) szóból ered. Kivitelezéséhez szüksé-
ges egy keményfából vagy fémből készült keret, amelyre a szita-
118
szövetet ráfeszítik. A szita alapanyaga régen hernyóselyem volt,
újabban már szintetikus szálú poliészterből készül. A technika lé-
nyege, hogy a nagyon finom szövésű szitaszöveten megfelelő
eljárással létrehozott sablonon keresztül festéket nyomnak át
egy rakli (simítóeszköz: általában egy fadarabba szorított gumi-
lap) segítségével, így történik meg a nyomtatás. Fontos, hogy a
sablon által meghatározott helyeken a szövet nem engedi át a
festéket, tehát az csak a fedetlen területen hatol át. Ezt kifedé-
ses (negatív) módszernek nevezik. A . századi festők közül Va-
sarely, Andy Warhol, Roy Lichtenstein és Robert Rauschenberg
alkalmazták szívesen ezt az eljárást. A szitanyomás az iparban is
használatos, sokféle anyagra (pl. papírra, textíliára, bőrre, üvegre,
fémre, műanyagokra, fára, stb.) szoktak nyomtatni vele.
szukcesszíve (jelentése egymásra következően): mindig egymást
követően jelenik meg az előzőleg szemünkkel megragadott
színnek az ellenszíne. Így pontosan meg lehet állapítani, hogy
egy adott színhez melyik kiegészítő szín tar tozik.
szürrealizmus: a francia sur (ejtsd szür) szóból származik, jelen-
tése: feletti (surréalisme = valóságfeletti). Irodalmi, filozófiai és
képzőművészeti irányzat, amely az -as évek Franciaországá-
ban született. A szürrealista művészek a valóságot az álomszerű
képzelet tel öt vöz ték. Új eljárásokat is kidolgoz tak, ilyen volt pél-
dául az automatikus „írás”, amely víziók, szabad asszociációk
spontán képi vagy írásbeli rögzítését jelentette. Sok szor készí-
tet tek verset újságkivágással úgy, hogy a véletlenül egymás mel-
lé került, előzetesen kivágott szavakat leír ták (szabad vers). Az
irányzat legjelesebb képviselői: Andre Masson, René Magritte,
Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Salvador Dalí, Yves Tanguy, Marc
chagall. Magyarországon a szürrealizmus előfutára Gulácsy Lajos
festészete volt, később Vajda Lajos és Ámos Imre művészete so-
rolható ide.
tasizmus: a francia tache (folt) szóból származik. A nonfiguratív exp-
resszionizmus egyik válfaja, amely Franciaországban az –
-es években bontakozott ki. A művész különösebb előzetes
tervezés nélkül, ösztönösen vitte fel a festéket a vászonra. Vélet-
lenszerű festékfoltokkal töltötte ki az egész kép felületét. A stílus
alapítója Jackson Pollock volt.
textúra: valamely anyag felületi minősége. Ennek a felületi minőség-
nek a kidolgozási, megmunkálási módját faktúrának nevezzük.
tudósítás: a helyszínen készített beszámoló fontos, közérdekű ese-
ményekről szól. A tudósító a valóságnak mindenben megfelelő-
en tájékoztat az eseményekről, a történtekről.
vanitas (ejtsd vanitász): latinul hiábavalóság. Az idő múlására, a túl-
világi életre figyelmeztető ábrázolások neve. Az általában erköl-
csi célzattal készült festményeken olyan szimbolikus tárgyak (pl.
koponya, kioltott gyertya, homokóra, felborult pohár) szerepel-
nek, amelyek az emberi élet rövidségére irányítják a figyelmet.
Pieter claesz: Vanitas-csendélet (1625), olaj, falemez,
30,5 x 43,5 cm, Frans Hals Museum, Haarlem
 Irodalomjegyzék

Irodalom- és képjegyzék
Andrási Gábor – Pataki Gábor – Szücs György – Zwickl András: Magyar képzőművészet a 20. században, Egyetemi Könyvtár, corvina Kiadó, Bu-
dapest, 1999.
Bárth János: Magyar népi építészet. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1982.
Bernard, Edina: A modern művészet 1905–1945, Helikon Kiadó, 2000.
Bischoff, Ulrich: Munch, Taschen/Vince Kiadó, Budapest, 2006.
Bohm, Monica – cook, Duchen és Janet: Kalauz a modern művészethez, Holnap Kiadó, Budapest, 1993.
Brochand, Bernard – Lendrevie, Jacques: A reklám alapkönyve. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2004.
cole, Alison: Perspektíva, Szemtanú sorozat, Park Kiadó, Budapest, 1993.
csorba Géza: 20. századi magyar festészet és szobrászat, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1986. A Magyar Nemzeti Galéria katalógusa
Dalí, Salvador: Gondolatok és adomák, Glória Kiadó, Budapest, 1995.
Dempsey, Amy: A modern művészet története, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2003.
Descharnes, Robert – Néret, Gilles: Salvador Dalí, Taschen/Vince Kiadó, 1998.
Fontana, David: A szimbólumok titkos világa, Tercium Kiadó, Budapest, 1995.
Gáborján Alice: Magyar népviseletek. corvina Kiadó, Budapest, 1969.
Ganteführer-Trier, Anne: Kubizmus, Taschen/Vince Kiadó, Budapest, 2004.
Goethe, Johannes Wolfgang: Színtan, corvina Kiadó, Budapest, 1983.
Gympel, Joan: Az építészet története az ókortól napjainkig, Kultur trade Kiadó, Budapest, 199.
Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2000.
Hardy, William: Art Nouveau, Szecesszió, Gabó Kiadó, Budapest, 199.
Itten, Johannes: A színek művészete, Göncöl Kiadó, Budapest, 199.
Kolozsváry Marianna: Deim Pál, A és A Kiadó, Budapest, 1992.
Krausse, Anna-carola: A festészet története a reneszánsztól napjainkig, Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1995.
Ludwig Múzeum Budapest, Kortárs Művészeti Múzeum: Válogatás a gyűjteményből, katalógus, Budapest, 2000.
Lützeler, Heinrich: Absztrakt festészet, corvina Kiadó, Budapest, 190.
Luzi, Mario: Matisse művészete 1904–1928, corvina Kiadó, Budapest, 1983.
Madox, conroy: Salvador Dalí 1904–1989, Benedikt Taschen, Kultur trade Kft. Budapest, 1992.
Müller, Werner – Vogel, Gunher: SH Atlasz: Építőművészet, Springer Hungarica, 1993.
Munoz, Amalia Martínez: A művészet története, A 20. század, Magyar Könyvklub, 2001.
Néret, Gilles: Rodin szobrai és rajzai, Taschen/Vince Kiadó, Budapest, 2002.
Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, Budapest, 2005.
Predel, Jean-Louis: A jelenkor művészete, Helikon Kiadó, 2002.
Read, Herbert: A modern szobrászat, corvina Kiadó, Budapest, 1968.
Restany, Pierre: A művészet hatalma. Hundertwasser, Taschen/Vince Kiadó, Budapest, 2004.
Richard, Lionel: Az expresszionizmus enciklopédiája, corvina Kiadó, Budapest, 198.
Ruhrberg–Schneckenburger–Fricke–Honnef: Művészet a 20. században, Taschen/Vince Kiadó, Budapest, 2004.
Végh János – Szűcs Margit: Művészeti szótár, corvina Kiadó, Budapest, 199.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2001.
Virányi Péter: Több mint reklámtörténelem. Gondolat Kiadó, Budapest, 2014.
Zerbst, Rainer: Antoni Gaudí 1852–1926, Benedikt Taschen, Kulturtrade Kft. 1992.
Az interneten:
artportal.hu/lexikon
mek.niif.hu/02100/02115/html/ (Magyar néprajzi lexikon)
www.mohacsibusojaras.hu
www.orseg.info/hu/info/orokseg/nepi-epiteszet/orsegi-nepi-muemlekegyuttes.html
www.marilungo.com
hu.wikipedia.org/wiki/Frank_Gehry
hu.wikipedia.org/wiki/Santiago_Calatrava
www.ujmuveszetfolyoirat.hu/wp-content/uploads/2014/07/2010_november.pdf
mno.hu/grund/80-eves-a-korszakos-magyar-filmes-sara-sandor-x-1186472
www.martonbarabas.hu
www.esztersipos.hu
www.soosnora.hu
www.feherlaszlo.hu
www.arts-up.hu/muvesz/96-bondor_csilla

Képügynökségek: 123RF, cultiris, iStock, Thinkstock

A szerző és a kiadó külön köszönetet mondanak a tankönyvben szereplő művészeknek, akik hozzájárultak alkotásaik megjelentetéséhez:
Barabás Márton festőművész, Bondor csilla képzőművész, Fehér László festőművész, Hafner Mónika képzőművész, Juhász Márk animátor és
iparművész, Marco Marilungo grafikus és festőművész, Soós Nóra festőművész, Sipos Eszter festőművész, Radák Eszter festőművész

A szerző illusztrációi: 13., 1., 22., 23., 31., 35., 42., 44., 45., 48., 49., 58., 63., 64., 65., 66., 69., 2., 82., 83., 85., 90., 105., 106., 109., 114. o.

119
 A képzelet világa 8.
TARTALOM
A SZECESSZIÓ* (1880–1910) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
A magyar szecesszió építészete . . . . . . . . . . . . . . . 6
A szecesszió festészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A 19–20. század fordulójának viselete . . . . . . . . . 9
A szecesszió iparművészete . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A MŰVÉSZET SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA. . . . . . 12
Mi a modern művészet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
SZÍNISMERETEK ÁTTEKINTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Színkontrasztok – színellentétek . . . . . . . . . . . . . 15
A színek szimbolikus jelentése –
mandalák tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A FAUVIZMUS* (1905–1920) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A KUBIZMUS (1907–1914). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
A nagyvárosi élet ábrázolása. . . . . . . . . . . . . . . . .22
A kubizmushoz kapcsolódó feladatok . . . . . . . .23
A FUTURIZMUS (1909–1944) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24
„Minden mozog”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25
A futurisa szobrászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26
Járművek tervezése – választható feladatok . .27
AZ EXPRESSZIONIZMUS (1905–1920) . . . . . . . . . . . . .28
Paul Klee művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30
SZAKÍTÁS A VALÓSÁGGAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32
A konstruktivizmus (1912–1925) . . . . . . . . . . . . . .33
Piet Mondrian művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34
Mondrian művészete nyomán –
választható feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35
ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36
MAGYAR MŰVÉSZET A 20. SZÁZADBAN . . . . . . . . . .38
Csontváry és Rippl-Rónai festészete. . . . . . . . . .39
A TANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42
Természeti forma részletes elemzése . . . . . . . .44
A PERSPEKTÍVA (VONALTÁVLAT) . . . . . . . . . . . . . . . . .46
A látszati ábrázolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Az egyszerűsített két iránypontos
perspektíva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Centrális (egy iránypontos) perspektíva . . . . . . 51
Furfangos képi illúziók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52
A MODERN ÉPÍTÉSZET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56
Le Corbusier építészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58
Az organikus építészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59
Különleges építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Kertek és parkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62
ÁLARCOK ÉS MASZKOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64
Óceániai és ázsiai maszkok. . . . . . . . . . . . . . . . . . .65
Afrikai maszkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66
Észak-amerikai indián álarcok . . . . . . . . . . . . . . . .67
A DADAIZMUS* (1916–1922). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68
A Merz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69
A fotómontázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70
A műfaji határok összemosódása –
festmény-installáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71
A KOMMUNIKÁCIÓ FAJTÁI, A MÉDIA* VILÁGA . . . . 74
A televízió és a film fontosabb műfajai. . . . . . . .75
Az internet, a web és a webdesign
(honlaptervezés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77
A képes forgatókönyv és a képregény
hasonlóságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .78
Képregény és művészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79
EMBERÁBRÁZOLÁS –
MOZGÁS MEGJELENÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82
Képsorozatok színváltoztatással . . . . . . . . . . . . .84
Parafrázis és a kisajátítás művészete. . . . . . . . . .86
ALKALMAZOTT GRAFIKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88
Tipográfia és reklámgrafika . . . . . . . . . . . . . . . . . .88
Diagram, grafikon, piktogram, embléma . . . . .89
Valóságos formából jel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90
Csomagolás jellemző tulajdonságai . . . . . . . . . .94
Csomagolás tervezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95
A MODERN SZOBRÁSZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96
A SZÜRREALIZMUS (1924–1945) . . . . . . . . . . . . . . . . . .98
A szürrealista szobrászat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .101
Chagall és Miró művészete . . . . . . . . . . . . . . . . .102
A magyar szürrealizmus és a népművészet . .103
NÉPMŰVÉSZET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .104
AZ OP-ART (1950–1975) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108
Térhatás két dimenzióban . . . . . . . . . . . . . . . . . .109
ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Irodalom- és képjegyzék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119