Színharmóniák És Színkontrasztok

Sznharmnik s sznkontrasztok
Vissza 4. fejezet - A sznekrl Elre

Sznharmnik s sznkontrasztok
Bizonyos sznsszelltsokat harmonikusnak, msokat ssze nem illnek rznk.
A kontrasztjelensgekkel mr Goethe (1810) s Hoelzel (1910) is foglalkozott. Vgl Hoelzel tantvnya,
Johannes Itten (svjci fest s mvszetpedaggus, 18881967, a Bauhaus tanra volt) rendszerezte s
foglalta ssze ket hres mvben: az els zben 1861-ben, nmet nyelven megjelent A sznek mvszete
cm knyvben.
A Johannes Itten ltal definilt ht klnfle kontraszt-tpusbl tbbet is legegyszerbben az n. 12
osztat sznkr alapjn rthetnk meg, melyet az 5. brn mutatunk be (a 68. brk pedig a sznkr
szerkesztsnek fbb lpseit szemlltetik).
5. bra. A 12 osztat sznkr. (Johannes Itten nyomn)
Ez a ma ismert 12 osztat sznkr hossz trtneti fejlds sorn alakult ki. Mr Newton is szerkesztett ht
sznbl ll sznkrt (szerepelt benne a vrs, narancs, srga, zld, kk, indig s ibolya). Ksbb Goethe
sznelmletben is fontos szerepet kapott a sznek kr alak elrendezse. A 12 sznbl ll sznkr Hlzel
s Itten munkja nyomn a XX. szzad hatvanas veiben vette fel vgleges alakjt. A tovbbfejlesztsi
prblkozsok a gyakorlati alkalmazs cljra tl bonyolultnak bizonyultak, ezrt ltalban ma is az
Itten-fle vltozatot hasznljuk.
A konstruktv sznelmlet szerint a 12 osztat sznkr megszerkesztsekor alapsznknt (vagy Itten
szhasznlatval lve elsdleges sznknt, elsrendbeli sznknt) kivlasztjuk a srgt, a vrset s a
Sznharmnik s sznkontrasztok 2014.09.13. 12:15
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/vizualizacio_a_tudo... 1 / 11
kket. Ezek helyezkednek el az egyenl oldal hromszg cscspontjain (6. bra).
6. bra. A 12 osztat sznkr szerkesztsnek menete 1. lps elsrendbeli sznek.
A szomszdos sznek egyenl arny keversbl kialakul sznek, az n. msodlagos, vagy
msodrendbeli sznek (a narancs, a zld s az ibolya) kerlnek a hatszg cscsaira (7. bra), s vgl a
krlrt krn ismtelten csak a szomszdos sznek (ez esetben mr persze 1-1 elsdleges s msodlagos
szn) keverkeknt alakulnak ki az n. harmadlagos, vagy harmadrendbeli sznek (8. bra).
7. bra. A 12 osztat sznkr szerkesztsnek menete 2. lps msodrendbeli sznek.
8. bra. A 12 osztat sznkr szerkesztsnek menete 3. lps harmadrendbeli sznek.
A sznkrbl egy fontos adat rgtn leolvashat, a szemben elhelyezked sznek n. komplementer vagy
kiegszt sznprok. Kiegszt szneknek (komplementer szneknek) nevezzk azokat a szningereket,
amelyek additv vagy szubtraktv keverse akromatikus (szntelen) rzkletet hoz ltre. Ha valamely
komplementer sznprnak megfelel szn, azonos intenzits monokromatikus fnyt kevernk, fehr szn
jn ltre. Ha pedig az sszekeverst festkpigmentekkel vgezzk, akkor az eredmny semleges szrke
lesz. Mindezekre a krdsekre a fejezet egy ksbbi rszben mg visszatrnk.
9.A. bra. A klnbz komplementer sznprok kapcsolatnak brzolsa a 12 osztat sznkr
segtsgvel.
A 911. brkon nhny pldt mutatunk az Itten-fle sznkontrasztokra, e kontrasztok mindegyiknek
rszletes bemutatsa azonban nyilvnvalan meghaladja e jegyzet kereteit.
9.B. bra. Nhny plda a komplementer sznkontraszt megvalsulsra.
A Johannes Itten ltal meghatrozott kontraszt-tpusok a kvetkezk:
magbanval-szn kontraszt 1.
fnyrnyk kontraszt 2.
hidegmeleg kontraszt 3.
komplementer kontraszt 4.
szimultn kontraszt 5.
minsgi kontraszt 6.
mennyisgi kontraszt 7.
A mr emltett kiegszt sznprok egyttes alkalmazsa komplementer kontrasztot (9.A. s 9.B. bra)
eredmnyez. A hrom legismertebb komplementerpr a kknarancssrga, a vrszld s a srgalila. A
srgalila sznpr esetben egyben fnyrnyk sznkontrasztrl (vagy ms nven sttvilgos
kontrasztl, tnus-kontrasztrl) is beszlhetnk (10.A. s 10.B. bra). A sznkr bal s jobb oldaln,
egymssal szemben elhelyezked sznprok hidegmeleg kontrasztot (11.A. s 11.B. bra) alkotnak
egymssal. Ezek kzl legerteljesebbnek a sznkr vzszintes tengelye mentn elhelyezked kkeszld s
vrsesnarancs sznek kontrasztjt rezzk.
10.A. bra. A legsttebb s a legvilgosabb szn kontrasztja a 12 osztat sznkrn.
10.B. bra. Pldk a sttvilgos (ms nven fnyrnyk) sznkontraszt megvalsulsra. (Johannes
Itten nyomn)
11.A. bra. A leghidegebb s a legmelegebb szn kontrasztja a 12 osztat sznkrn.
11.B. bra. Pldk a hideg-meleg sznkontraszt megvalsulsra. (Johannes Itten nyomn)
A sznharmnit, illetve a harmonikus sznkompozcit alkot szneket Itten gy hatrozta meg, hogy azok
a sznek, amelyek a 12 osztat sznkrben egyenl oldal vagy egyenl szr hromszggel, ngyzettel
vagy tglalappal jellhet vonatkozsban llnak egymssal harmonikusak.
A 12.A. brn az ilyen jelleg sznsszelltsokhoz tartoz nhny alakzatot mutatunk be a 12 osztat
sznkrben. Termszetesen brmely msik, a megrajzolt hromszgek vagy ngyszgek elforgatsval
kapott sznsszellts ugyangy megfelel lenne.
Mivel mind az elsrend sznek, mind pedig a msodrend sznek (kln-kln) ppen egy szablyos
(egyenl oldal) hromszg cscspontjaiban helyezkednek el, gy ezek is szablyos sznhangzatot, Itten
szerinti harmonikus sznkompozcit alkotnak. E sznek egyttes hatst szemllteti a 12.B. bra.
12.A. bra. Szablyos sznhangzatok a 12 osztat sznkrn.
12.B. bra. Balrl az elsrend sznek, jobbrl a msodrend sznek kompozcija.
A sznharmnia lmny tnyleges ltrejttben azonban nagyon sok tnyez jtszhat szerepet. Errl a
tmrl, valamint a klnfle sznek emberi szervezetre gyakorolt hatsrl s annak vizsglatrl
Nemcsics Antal Szndinamika cm knyvben olvashatunk rszletesen.
Vissza Fel Elre
Mit ltunk? Mivel ltunk? Hogyan
ltunk? (avagy: Hogyan szleljk a
szneket?)
Foldal
Egy kis trtneti ttekints

Színharmóniák És Színkontrasztok

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Színharmóniák És Színkontrasztok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Sznharmnik s sznkontrasztok

Vissza 4. fejezet - A sznekrl Elre

You might also like