SZÍNTAN

FÉNYSZÍNEK
A nap fénye fehér – ha úgy tetszik, színtelen.
Ha egy fehér papírlapot világít meg, annak a színe nem változik meg.

Ez a fény egy prizma –

háromszög alapú hasáb
formára csiszolt üveg –
segítségével több színes
fénysugárra bontható.

Ez visszafelé is igaz: a színes fények összessége fehér fény lesz.

FESTÉKSZÍNEK
Különböző színű festékek keverésével új színeket kapunk.

Ha az összes létező színt

a megfelelő arányban
összekevernénk, feketét
kapnánk.
FŐSZÍNEK
Bármennyi különböző színű festékünk van, három színt nem tudunk
kikeverni: sárgát

Ezeket a színeket
nevezzük
főszíneknek.

kéket vöröset
ELSŐDLEGES MELLÉKSZÍNEK két főszín keveréke

kék + sárga = zöld sárga + vörös = narancs

vörös + kék = ibolya (lila)

 egy főszín és egy elsődleges
MÁSODLAGOS MELLÉKSZÍNEK mellékszín keveréke
zöld + sárga sárga + narancs
= sárgászöld = sárgásnarancs

kék + zöld narancs + vörös

= kékeszöld = vörösesnarancs

ibolya + kék vörös + ibolya

= kékesibolya = vörösesibolya
SZÍNKONTRASZTOK
kontraszt = ellentét
ALAPSZÍN KONTRASZT

Legalább három egymástól határozottan

különböző, telített szín szükséges hozzá.

A színeket tisztán, szinte keveretlenül

használhatjuk.

Például a három alapszín egymás mellet

erőteljes kontrasztot eredményez.
FÉNY-ÁRNYÉK
VAGY
SÖTÉT-VILÁGOS KONTRASZT

A színek világos és sötét

árnyalatainak különbségén alapul.
 SÖTÉT-VILÁGOS KONTRASZT
színek világosítása: színek sötétítése:
telített szín
a fehér festékhez a színbe keverjük
keverjük a színt óvatosan a feketét
derítés tompítás

Mindkét esetben a szín veszít a telítettségéből, és minél több fehéret

vagy feketét keverünk a színhez, az egyre jobban elveszíti színerejét.
A fehér és fekete színű festéket nem tekintjük színeknek.
HIDEG-MELEG KONTRASZT

A színkör leghidegebb pólusa a

zöldeskék, a legmelegebb a
vörös.

Az egyes színeket a szerint érezzük

hidegnek vagy melegnek, hogy a
kérdéses szín mennyi kék, vagy
vörös tartalommal rendelkeznek.
HIDEG-MELEG KONTRASZT

meleg
színek

hideg
színek
KIEGÉSZÍTŐ
VAGY
KOMPLEMENTER KONTRASZT

A komplementer színpárok a
legnagyobb színellentétet képviselik.

A komplementerek egymással
megfelelő arányban összekeverve
semleges szürkét (feketét) adnak.
KOMPLEMENTER KONTRASZT
sárga

zöld narancs A komplementer

színpárok a
színkörben
egymással átlósan
szemben
kék vörös helyezkednek el.

ibolya
SZIMULTÁN KONTRASZT

Az egymás mellé rakott színek

hatással vannak egymásra.

Másnak tűnik ugyanaz a szín,

más-más környezetben.
SZIMULTÁN
KONTRASZT
MINŐSÉGI KONTRASZT

A minőségi színellentét egy

telített, tarka szín kontrasztja a
kevert - derített vagy tompított -
értékkel.
MENNYISÉGI KONTRASZT

A színek kiterjedésének, felületi

nagyságának ellentéte, a nagy-
kicsi, a sok-kevés fogalompárok
megfelelője a festészetben.
SZÍNEK HARMÓNIÁJA

Sok benne a szubjektív elem.

ROKONSZÍNEK HARMÓNIÁJA

A legegyszerűbben akkor
hozhatunk létre színharmóniát,
ha rokonszíneket használunk.

A rokonszínek egymás mellett

helyezkednek el a színkörben.
HÁRMAS- ÉS NÉGYESHANGZATOK

Ha a színkörbe
szabályos
háromszöget vagy
négyzetet, téglalapot
rajzolunk,
harmonikus
színhármasokat vagy
-négyeseket kapunk.
HÁRMASHANGZAT
NÉGYESHANGZATOK
MILYEN KONTRASZTOKAT
ÉS HARMÓNIÁKAT
FEDEZEL FEL A
KÖVETKEZŐ DIÁKON?
Dolgozzatok párban!
Írjátok a megoldásokat a
képek alá!
KOMPLEMENTER KONTRASZT
ALAPSZÍN KONTRASZT
NÉGYESHANGZAT
SZIMULTÁN KONTRASZT
HIDEG SZÍNEK/SÖTÉT-VILÁGOS/MINŐSÉGI KONTRASZT
ROKONSZÍNEK HARMÓNIÁJA
HIDEG-MELEG KONTRASZT
MINŐSÉGI/ SÖTÉT VILÁGOS KONTRASZT/MELEG SZÍNEK
MENNYISÉGI KONTRASZT