Hogyan kell a színeket kikeverni?

A kisgyerekek egyik legkedveltebb elfoglaltsága a festés. Ha visszaemlékszünk, mi is

számtalan képet festettünk ovis vagy kisiskolás korunkban, kisebb- nagyobb sikerrel. Ebben a
cikkben bemutatom, hogy az egyes színek összekeverésével milyen színárnyalatokat
kaphatunk. A festés nem csak kiskorban ajánlott a kreativitás fejlesztésére, hanem felnőtt
korban is mókás. Megnyugtat és kikapcsol, ráadásul roppant szórakoztató módja az aktív
pihenésnek.

Lépések
1. Három alapszínt különböztetünk meg: piros, sárga és kék. Különlegességük abban
rejlik, hogy nem keverhetőek ki más színekből. Ezeket nevezzük alapszíneknek. A
három szín teljes keveréke a fekete. Az alapszínekből kikeverhető színek pedig a
másodlagos színek, melyek a következők:
o piros + sárga = narancs
o kék + sárga = zöld
o kék + piros = bíbor, vörös
2. Az alapszínek különböző arányával a következő színeket keverheted ki:

1
 o kevés kék + sok piros = barna
o sárga + pici piros =narancssárga
o sok piros + pici sárga =narancsos vörös
o sok kék + kevés sárga =sötétzöld
o kék + kicsi sárga =türkiz
3. Egy elsődleges és egy másodlagos szín keverékéből születnek a harmadlagos színek.
o sárga + pici barna =okker, vagy mustársárga
o piros + fehér =rózsaszín
o kék + sárga + fehér =menta
o fekete + fehér = szürke
o piros + kevés kék + fehér =krém, vagy bézs
o sárga + fehér =vanília
o kék + kicsi sárga =türkiz, esetleg azúr
o kevés barna+sárga=arany vagy mustár színű lesz

Tippek
 Ha sötétebb színárnyalatot szeretnél kreálni, akkor keverj feketét a színekhez.
 Ha pedig világosabb színárnyalatra vágysz, akkor keverj hozzá fehéret.
 Minden szín után öblítsd le az ecsetet és jól húzd le róla a vizet.
 Cseréld gyakrabban a festékes vizet is!

2
Amire szükséged lehet
 Ecset,
 Vízfesték/tempera/ egyéb festék,
 Papír/Karton,
 Víz

Figyelmeztetések
 Ne keverj össze komplementer színeket, mert akkor a végeredményed szürkés lesz.
 Diszharmonikus színeket ne használj nagy felületen, mert az eredmény kedvezőtlen
lesz. Ilyen színek általában azok, amelyek ugyanabból az alapszínből készültek.
 Figyelj a víz mennyiségére! Ha túl sok víz keveredik a festékkel, akkor elmosódik az
eredmény, sokkal halványabb végeredményt kapsz.
 A tempera élénkebb, erőteljesebb színeket kölcsönöz, mint a vízfesték.

 piros + sárga = narancs
kék + sárga = zöld
kék + piros = bíbor, vörös
kevés kék + sok piros = barna
sárga + pici piros =narancssárga
sárga + pici barna =okker, vagy mustársárga
sok piros + pici sárga =cinóber
piros + fehér =rózsaszín
kék + sárga + fehér =menta
sok kék + kevés sárga =sötétzöld
fekete + fehér =a szürke minden árnyalata
piros + kevés kék + fehér =krém, vagy bézs
sárga + fehér =vanília
kék + kicsi sárga =türkiz, esetleg azúr

Read more: http://mstclans.hupont.hu/17/szinek-kev..#ixzz6YsKvnmEI
 Színek, színrendszerek

A színek kapcsolatrendszerét általában színkörrel illusztrálják. Az alapkategóriák a

következők: elsődleges színek a vörös, kék, sárga. Elvben minden szín előállítható
belőlük. A másodlagos színek két elsődlegesből jönnek létre, a harmadlagosak pedig
egy elsődleges és egy másodlagos színből. Ismert még két további csoportosítás is a
tónusértékek alapján: a világos színárnyalat, amely fehér hozzáadásával keletkezik, és
a sötét színárnyalat, amelyhez feketére van szükség. Fontos alapfogalom a
komplementer (kiegészítő) színek, amelyek a színkörben egymással szemben
helyezkednek el. Összekeverve kioltják egymást, semleges szürkét adnak. Egymás
mellé helyezve viszont kölcsönösen fokozzák egymás telítettségét, így élénk
kontrasztot képeznek. Diszharmonikusnak általában azokat a színeket érezzük,
amelyeknek közös tulajdonságaik vannak, például az élénk rózsaszín és a
gesztenyebarna - mindkettő a vörös származéka. Egy diszharmonikus színt
használhatunk egy másik kiemelésére, de nagy felületen inkább ütik egymást.
Megkülönböztetünk még meleg, illetve hideg színeket, amelyeket elválasztó tengely a

3
 sárgát és ibolyát összekötő egyenes. A legmelegebb szín a vöröses-narancs, a
leghidegebb a kékeszöld

Read more: http://muveszetek-lakberendezes.hupont.hu/13/a-szinekrol-
szinszimbolika-szinpreferencia-stb#ixzz6YsQLpA5w

4
A Goethe által felállított hatrészes színcsillagot fejlesztette tovább a tizenkét színű kromatikus
színkörre Hölzer, ami több ország színszabványának az alapja. A színek síkon kívüli
fényábrázolásában több neves fizikus, nyomdász és művész készített térábrázolást, a kettős
kúpot Ostwald, a hengeres testet Munsell (amire a mai nyomdai színszabványok épülnek), a
színgömböt Runge, majd Schrödinger a színkúpot.
Mindnyájan felismerték, hogy a színek és a színkeverés tudományos vizsgálatához nem elég a
színek beosztására a sík, ki kell lépni a térbe. Ezen térbeli színrendszer elképzeléseknek se
szeri, se száma.
A színek rendszerszerű elhelyezkedését a síkban a CIE színháromszög (1931)
szabványosította Grassmann törvényei alapján. Itt a megadott „x" és „y" koordinátapontok
egzaktul jelölik a színt. Ezzel vált lehetővé a színek mérése és analizálása.
Újabban a nyomdaiparban az egységes színkezeléshez a GretagMacbeth egy szín
koordinátarendszert hozott létre, melyen a síkhoz képest a függőleges középponton átmenő
egyenes negatív irányában a sötétedést, míg pozitív irányban a világosodást jelöli.

Read more: http://muveszetek-lakberendezes.hupont.hu/13/a-szinekrol-szinszimbolika-

szinpreferencia-stb#ixzz6YsQzD3PN

Pantone színek

A sokszorosító- és nyomdaiparban, valamint a festékgyártásban a Pantone Matching System

(1963) színtáblázat foglalja el az egységesített színmeghatározást. Ez a rendszer közel ezer
Pantone számmal kódolt színt különböztet meg. A színminta etalont tartalmazó négyzeteken
kívül szerepel a szín kódszáma, a színenkénti keverés százaléka a négy nyomdai alapszín
(CMYK) sorrendjében.
Egy új színrendszer megalkotásának azért vannak magyar résztvevői is. A COLOROID
színrendszer megalkotója Nemcsics Antal professzor, festőművész és Neumann László
matematikus. Színrendszerük több mint húsz éve számos ország szabványa, míg saját
hazánkban csak 2002-ben vált azzá. COLOROID rendszerükben a színeket számokkal lehet
meghatározni, amiket tárcsák beállításával, mérőműszerek mellőzésével lehet használni.

A színkeverés két elterjedt módszere az additív, összeadó (RGB) és a szubsztraktív vagy

kivonó (YMC) színkeverés.

Read more: http://muveszetek-lakberendezes.hupont.hu/13/a-szinekrol-szinszimbolika-

szinpreferencia-stb#ixzz6YsR9xmkF

5
 Oldalak
(menü)
 Bemutatkozás
 Falfestés, faldekorálás
 Fekete-fehér enteriőr
 A színekről - Színszimbolika, Színpreferencia stb.
 A színek pszichológiai hatása az interneten
 Gyermekszínezők és sablonok
 A fényképezésről
 Fotógaléria
 Kapcsolat, elérhetőségek
 Saját honlap készítés
Regisztráció
 Honlap szerkesztés
Bejelentkezés
 Weboldal toplisták

Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat
HuPont.hu Ügyfélszolgálat

A SZÍNEKRŐL
6
 

Tartalom:

A szín - A színek mint szimbólumok - Színszimbolika - Színpreferencia - A színek

szerepe egy szoba hangulatában

A szín
A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem
által látható tartományba eső részére érzékeny a szem retinája, de a különböző hullámhosszú
fényekre másként reagál, ez okozza a különböző színüket. Háromfajta érzékelő sejtet lehet
megkülönböztetni, melyek érzékenysége a vörös, a zöld és a kék színeknél a legerősebb. A
látórendszer fontos tulajdonsága a színállandóság, tehát az agy a színeket nem abszolút
módon azonosítja, hanem relatív úton, a környezethez hasonlítva.

Egy szín származhat monokromatikus fényből, ha egy adott hullámhosszúságú fénysugarat

észlelünk, vagy több fény keverékéből, ha több különböző hullámhosszúságú fénysugár
összességét érzékeljük. A szemünk ugyanúgy sárgának érzékeli a sárga színnek megfelelő
hullámhosszú fényt, mint a vörös és a zöld színeknek megfelelő hullámhosszú fények
keverékét stb. Vannak színek, amelyeknek nincs monokromatikus megfelelője, csak
színkeveréssel állíthatók elő, például a bíbor. 

Azt a színt, amely a teljes spektrumon azonos intenzitású, fehérnek nevezzük. Mivel a legtöbb
élőlény, így az emberek látása is a Nap spektrumához igazodott, az érzékelés szempontjából a
Napból érkező fényt is fehérnek nevezhetjük, noha ez csak a látható tartományban egyenletes.

A fekete színt nem fény váltja ki, hanem a fény teljes hiánya.

--------------------------------------------------

7
 

Színek, színrendszerek

A színek kapcsolatrendszerét általában színkörrel illusztrálják. Az alapkategóriák a

következők: elsődleges színek a vörös, kék, sárga. Elvben minden szín előállítható belőlük. A
másodlagos színek két elsődlegesből jönnek létre, a harmadlagosak pedig egy elsődleges és
egy másodlagos színből. Ismert még két további csoportosítás is a tónusértékek alapján: a
világos színárnyalat, amely fehér hozzáadásával keletkezik, és a sötét színárnyalat, amelyhez
feketére van szükség. Fontos alapfogalom a komplementer (kiegészítő) színek, amelyek a
színkörben egymással szemben helyezkednek el. Összekeverve kioltják egymást, semleges
szürkét adnak. Egymás mellé helyezve viszont kölcsönösen fokozzák egymás telítettségét, így
élénk kontrasztot képeznek. Diszharmonikusnak általában azokat a színeket érezzük,
amelyeknek közös tulajdonságaik vannak, például az élénk rózsaszín és a gesztenyebarna -
mindkettő a vörös származéka. Egy diszharmonikus színt használhatunk egy másik
kiemelésére, de nagy felületen inkább ütik egymást.
Megkülönböztetünk még meleg, illetve hideg színeket, amelyeket elválasztó tengely a sárgát
és ibolyát összekötő egyenes. A legmelegebb szín a vöröses-narancs, a leghidegebb a
kékeszöld.

8
 

színkör (Hölzer)

9
 

A Goethe által felállított hatrészes színcsillagot fejlesztette tovább a tizenkét színű kromatikus
színkörre Hölzer, ami több ország színszabványának az alapja. A színek síkon kívüli
fényábrázolásában több neves fizikus, nyomdász és művész készített térábrázolást, a kettős
kúpot Ostwald, a hengeres testet Munsell (amire a mai nyomdai színszabványok épülnek), a
színgömböt Runge, majd Schrödinger a színkúpot.
Mindnyájan felismerték, hogy a színek és a színkeverés tudományos vizsgálatához nem elég a
színek beosztására a sík, ki kell lépni a térbe. Ezen térbeli színrendszer elképzeléseknek se
szeri, se száma.
A színek rendszerszerű elhelyezkedését a síkban a CIE színháromszög (1931)
szabványosította Grassmann törvényei alapján. Itt a megadott „x" és „y" koordinátapontok
egzaktul jelölik a színt. Ezzel vált lehetővé a színek mérése és analizálása.
Újabban a nyomdaiparban az egységes színkezeléshez a GretagMacbeth egy szín
koordinátarendszert hozott létre, melyen a síkhoz képest a függőleges középponton átmenő
egyenes negatív irányában a sötétedést, míg pozitív irányban a világosodást jelöli.

10
 

11
 Az Ostwald-féle színtest kettős körkúp, melynek csúcsaiban a fehér és a fekete szín foglal
helyet. Ostwald színrendszere minden színt szín-, fehér- és fekete-tartalommal jellemez.

Nemcsics Antal COLOROID színrendszere, mely 1979-ben került végleges formájában

publikálásra, a színharmónia-intervallumokra épül, elsősorban építészeti alkalmazásra
fejlesztették ki. A pszichometriai skálákat megalapozó kísérleteket 1965-től, közel 15 éven át
végezték.

Pantone színek

A sokszorosító- és nyomdaiparban, valamint a festékgyártásban a Pantone Matching System

(1963) színtáblázat foglalja el az egységesített színmeghatározást. Ez a rendszer közel ezer
Pantone számmal kódolt színt különböztet meg. A színminta etalont tartalmazó négyzeteken
kívül szerepel a szín kódszáma, a színenkénti keverés százaléka a négy nyomdai alapszín
(CMYK) sorrendjében.
Egy új színrendszer megalkotásának azért vannak magyar résztvevői is. A COLOROID

12
színrendszer megalkotója Nemcsics Antal professzor, festőművész és Neumann László
matematikus. Színrendszerük több mint húsz éve számos ország szabványa, míg saját
hazánkban csak 2002-ben vált azzá. COLOROID rendszerükben a színeket számokkal lehet
meghatározni, amiket tárcsák beállításával, mérőműszerek mellőzésével lehet használni.

A színkeverés két elterjedt módszere az additív, összeadó (RGB) és a szubsztraktív vagy

kivonó (YMC) színkeverés.

RGB színrendszer

A számítógép színmegjelenítése, működéséből adódóan az additív színkeverést alkalmazza.

A fényszínek csak átvilágítva (monitor, tv-képernyő), illetve vetítve hozhatók létre.
Minden szín leírható a vörös, a zöld és a kék (azaz a RED-GREEN-BLUE) árnyalataival,
ezért a gyakorlatban egy adott színt a számítógépen az RGB értékekkel adhatunk meg, az
RGB sorrendet alkalmazva.

  

Az additív színkeverés során a keverékszín monokróm fényforrások fényének egymásra

vetítésével áll elő. Alapszínei a vörös (red - R), zöld (green - G) és a kék (blue - B).

Read more: http://muveszetek-lakberendezes.hupont.hu/13/a-szinekrol-szinszimbolika-

szinpreferencia-stb#ixzz6YsRNKoFI

13
 A színek mint szimbólumok
 

A színek szimbolikus jelentése

A szimbólum a görög ismertetőjel, bélyeg, jegy jelentésű szóból származik, eredetileg a

felismerést elősegítő valamely jel volt, egy kettévágott tárgy, amely egymásba illesztése és
illése volt hivatott igazolni jogos tulajdonosát. Később már általánosabbá vált, elterjedt az
irodalom, de a mindennapi nyelv területén is.

Életünkben sajátos értelmet kaptak a színek is. Hazánkban a fekete köztudottan a gyász színe.
A zöld üzenete is egyértelmű, a remény jele. Élni tudó és szerető az, aki ezt a színt részesíti
előnyben. Vagy itt van a piros: nem vitás, a szenvedély színe.

Az alábbi összeállítás áttekintést, egy sajátos kitekintést ad a színszimbólumok világába.

Read more: http://muveszetek-lakberendezes.hupont.hu/13/a-szinekrol-szinszimbolika-

szinpreferencia-stb#ixzz6YsRbhtME
Színszimbólumok

Sárga  

 Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
 A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába
hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a
zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
 A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
 Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga
ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
 A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a
felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

Narancssárga  

 Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.

 Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának
színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
 A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

14
Piros 

 Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
 A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
 A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás
során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
 Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a
tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
 A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a
tíz csapás öldöklő angyalától.
 Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy
kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
 Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony
tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
 Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
 A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
 Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
 Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy
babiloni parázna" színe.
 A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
 Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű" harmadik fokozatát.
 Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

Barna  

 A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.

 Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
 Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
 A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok
megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

Szürke  

 A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az

egyhangúság jelképe.
 A keresztény szimbolikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az
értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
 A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Zöld  

 A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.

 Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező
szimbolika.

15
  A színskála „közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli
egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a
boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
 Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
 Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
 A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
 Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel
és szemmel.

Kék  

 Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia

szimbóluma.
 Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás
világához is kapcsolódhat.
 Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a
földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
 A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
 A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
 Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin
principiumra utal.

Lila  

 A mértékletesség színe.
 Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség
és az érzelmek között.
 Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot,
fájdalmat, nosztalgiát.
 A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
 A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a
várakozás kifejezője.

Fekete  

 Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.

 A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
 A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
 Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
 A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés
jelképe.
 A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés
szerzetesek ruházatuk színéül választották.
 Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való
alászállás jelképe.

16
 

Fehér  

 A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség

jelképe.
 Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
 Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom
elefántja; a Szentlélek galambja.
 A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti
lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
 A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság
megvalósulása.
 Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a
ravaszságot jelzi.
 A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
 Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel
szavaztak a vádlott felmentése mellett.
 A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez
tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
 A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
 A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

Ezüst  

 Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.

 Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
 Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat „ezüstfolyónak" nevezték.
 A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog
világával szemben a hanyatlás kezdete.
 Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
 Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

Arany  

 A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.

 Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
 A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany
háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig
a megdicsőült szentekre.
 Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

 
17
 Színszimbolika

 A Keresztény Művészet Lexikona alapján

Bizonyos színeknek, elsősorban középkori műalkotásokon, kétségtelenül szimbolikus

jelentésük van. A színek konkrét jelentése azonban nem egyértelmű és nem is egységes.

Barna: mint a föld (lat. humus) színe, az alázatot (lat. humilitas) és a szegénységet jelképezi,
ezért pl. a ferences koldulórend (Assisi Szt. Ferenc) öltözetének is barna a színe.

Bíbor és lila: a római császárok ruhájának színe, ezért Krisztusra is vonatkoztatták, mint a
világ igazi urára. A vöröshöz hasonlóan a passiót és Krisztus vérét is jelképezi.

Fehér: a tisztaságot, az ártatlanságot, a gyõzelmet, a tökéletességet és az isteni fényt

jelképezi, pl. Krisztus színeváltozásánál Krisztus feltámadásánál, Krisztus
mennybemenetelénél és az Apokalipszisban (Jel 6, 7 és 19 fej.).

Fekete: a gyász, a halál, a világmegvetés és az alázat színe.

Kék: az ég, a levegõ és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hûséget jelképezi. Az

Istenanyát gyakran kék köpenyben ábrázolják. Kék angyalok (ill. az ég kék szférájában
látható angyalok) azt jelzik a színükkel, hogy már a földi légkörhöz tartoznak; néha azonban
Lucifer bukott angyalait különböztetik meg kék színnel.

Sárga: gyakran az arany helyett áll; a Nap, az isteni fény, az örökkévalóság színe. Negatív
értelemben viszont jelentheti az epét és az irigységet is. A középkor óta Európában a zsidók
megkülönböztető színe (sárga kalap, sárga jel, zsidó csillag), az áruló Júdást gyakran sárga
köpenyben ábrázolták.

Vörös: jelenti a tüzet, a mennyei ragyogást (vörös angyalok állnak az Úr trónja körül), a
fényt, a melegséget, a szeretetet, a vért, tehát Krisztus és a vértanúk áldozatát is (ezért a
bíborosok színe is), de a hatalmat (a római császári öltözet színe, vö. bí bor és lila), sőt a
pokol tüzét.

Zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe.

Mint a földhöz tartozó színt, hozzárendelték a pokolhoz, az ördöghöz és démonaihoz.

A liturgikus színek
Használatuk a 13. sz-ra alakult ki:

zöld: köznapi, vörös: vértanúk, fehér: szüzek, hitvallók, lila: bűnbánat, fekete: gyász.

(A keresztény mûvészet lexikona, Corvina, Szerkesztette Jutta Seibert, a Herder Verlag

lexikonszerkesztõségének a közremûködésével. A mű eredeti címe: Lexikon christlicher Kunst Themen,

18
Gestalten, Symbole © Verlag Herder, Freiburg im Breslau 1980. Fordította: Harmathné Szilágyi Anikó
© Hungarian translation, Harmathné Szilágyi Anikó, 1986, 1994. A magyar változat munkatársai:
Körber Ágnes, Marosi Ernő, Szilárdfy Zoltán, Végh János)

Színpreferencia

A színekhez való egyéni viszonyunkat a színpreferencia kifejezésével jellemezzük. Ezt

befolyásolhatja, hogy milyen kultúrában élünk, hány évesek vagyunk, milyen a
szociális helyzetünk, lelki adottságunk és hogy melyik nemhez tartozunk. A színek
érzékeinkre való hatása bizonyított, és azalól senki sem kivétel. Lépten-nyomon külső
ingerek érnek bennünket. Ezeket tudatosan ellensúlyozhatjuk megfelelően
kiválasztott színek alkalmazásával, például a hőséget hideg, világos színekkel, a
hűvöset meleg, pasztell-árnyalatokkal. Az erős zajokat derített sárgával, világos hideg
színekkel, a nedves és hűvös levegőt homokszínnel, naranccsal és bézzsel, a száraz
meleget zöld és kék színek használatával ellenpontozhatjuk.

Forrás: Lapoda Multimédia

http://www.kislexikon.hu/szinpreferencia.html

A színek szerepe egy szoba hangulatában

 

Kisebb térbe világosabb színt ajánlok az egész falfelületre, pláne, ha a fény is kevesebb.
Azonban, ha Te sötét csokibarnára akarod festeni a falad, semmi akadálya - de ellensúlyozd
ezt az erős sötét színt világos, vagy élénk színekkel. Pl. fehérrel, vajszínnel; és valamilyen
erős színnel, teszem azt, kivizölddel. Ha sötét a fal, legyenek világosak a bútorok.

A nagyobb tér könnyebben elviseli a merész színválasztást. De itt is figyeljünk az

ellensúlyozásra, a harmóniateremtésre!

19
Az imént leírtak értelmüket vesztik, ha kifejezetten az a cél, hogy egy eldugott, sötét kis zugot
hozzunk létre, esetleg kaotikus szobára vágyunk. Nem sok ember érzi jól magát ilyen
környezetben, de létezik ilyen személyiség, vagy átmeneti érzelemvilág. Azonban ha
depressziósok vagyunk, ne tetézzük a gondokat azzal, hogy sötét, búskomor, szomorú
környezetet teremtünk magunknak, mert az nem fog segíteni. Ugyanígy, ha gyermekünk a
kamaszkort éli át teljes lelki bedobással, és szeretnénk hagyni, hogy kibontakozzon, akkor -
észszerű keretek között - engedjük neki, hogy átalakítsa a szobáját olyanra, amilyenre
szeretné. A kamaszoknak rendkívül fontos az önkifejezés. Valószínűleg később rájön majd,
hogy a fekete szobában nem lehet olvasni, vagy nem találja a zoknija párját, de segítsük
abban, hogy megteremtse magának a sötét, ámde harmonikus szobát.

Vegyünk neki
lakberendezési magazint, vagy keressünk az interneten olyan szobát, ami inkább ódon, férfias,
meleg hangulatot áraszt akkor is, ha éppenséggel a teljes szoba sötét. (Ajánljunk érdekes
kiegészítőket, vagy tükröket, színes lámpákat, vagy fekete lámpát színes égővel, lávalámpát
stb.)

Létezik a sötét szoba ellentéte: a világos szoba. Fehér fal, fehér padló, fehér bútorok... Az
ilyen tér végtelenül nagynak, tisztának, homogénnek, fenségesnek hat; de nehéz benne a
tájékozódás, összemosódik minden, és rendkívül rideggé válhat (és takarítani sem olyan
könnyű:).

20
 

Én azt ajánlom, törjük meg az egyszínűséget, és csempésszünk valami kedveset a szobába,

valami színeset. Csak egy keveset.

Régi trükk, hogy az általunk oly kedvelt szín jobban mutat fehér háttérrel. Ha biztosra
akarunk menni, hagyjuk a falakat fehéren, a bútorokat barnán, a fotelt, ágyat, kanapét
valamilyen semleges színben; és színezzük ki a szobát a kiegészítők, drapériák (függönyök,
díszpárnák, takarók...) segítségével! Ha imádja a narancssárgát, nem kell feltétlen minden
falat narancsra színeznie. Talán nem is kell. Vagy csak egyet: a főfalat. Így arra irányul a
tekintet.

A színekkel kapcsolatos témát még folytatom, de most rátérnék a bevezetőben említett

virágos hengerre...

Divatosak a falmatricák, könnyű őket elhelyezni (persze ezt is végig kell gondolni), de nem
mindig tükrözik egyéniségünket, és talán nem is a legolcsóbb megoldás. Ezért ajánlom a
falfestést, faldekorálást. Diszperzites falra egy kis színezőfesték, esetleg tempera, és máris az
kerül a falra, amit mi szeretnénk.

Használhatunk kivetítőt, projektort, bármilyen sablont munkánk megkönnyítésére.

 Íme néhány: sablonok

Read more: http://muveszetek-lakberendezes.hupont.hu/13/a-szinekrol-szinszimbolika-

szinpreferencia-stb#ixzz6YsRii6xm

21