Salvador

DALI
 �.:.Js alapja: Salvador Dalí. Sirrocco 2005
f.:--.i :otta: Szabó �lária
Sze'" ·esztette: Nagy Mézes Rita
_ -,:.zatszerkesztó: Kézdy Beatrix

"".?doi programvezető: Szuba Jolanta

e CQ"' dential Concepts. worldwide. USA 2005

e H_„garran translation Szabó Mária
;,ssuth Kiadó 201 O

• ....;::�r: jog fenntartva

-- o-s-063-oq-6121-9
Salvador
/

DALI

KOSSUTH KIADO
Salvado r Dalí n yilv á n o s t i tkai

a lvador Dalí h a r m i nchét éves korá b a n megírta az ö n életrajzát, és ezt a címet adta

S neki: Salvador Dalí titkos élete. Fölvázolta benne a gyerekkorát, madridi d i á kéve i­
nek napjait és a híressé válás korai pá rizsi éveit egészen 1 940-ig, a m i kor az Egye­
sült Á l l a m o kba költözött. E beszá m o l ó pon"t ossága több helyen megkérdőjelezhető:
gyakran téved az időpo ntokba n , és sok gyerekkori élmény t ú l ságosan pontosan i l leszke­
dik a b i ográ fiához. Az a kép, a m elyet Dalí 1 942-ben rajzolt magáró l , s a m e lyhez 1 989-
ben bekövetkezett h a l á l á i g hú m a radt, egy exce n t r i k u s személyiséget m u tat be, a k i akkor
érezte magát legjobba n , ha pózolhatott. E n nek el l e n é re életének sok i ntim részletéről
őszintén szá m olt be a kamerák előtt. Az i lyen ö n lelep lezés, m i n t életrajzában e l m agya­
rázza, a viviszekció egyik fo r m á j a , a m i kor az ember merő ná rciz m u sból közszemlére
teszi eleven, pucér testét. Á mde m i nél többet mutatott meg magából n y i l vá nosa n , a n n á l
jobban e l rejtette magát. A magára öltött á lcák egyre nagyobbak és egyre pompázatosab­
bak lettek: i'.1gy beszélt magáró l , mint „ I stenhez mérhető gén i u szró l " . De hogy m i lyen volt
a valóságb a n a Dalí mögött elrejtett e m ber, az továbbra i s titok.

A ki rály évei
A figuerasi és a cadaqués i gyermekko r és ifjúság

Da l í memo á rja két h ó n a p p a l a születése - 1 904. m á j u s 1 1. - előtt kezdőd i k . V i sszaemlé­

kezve erre az időre, „ m éhen bel ü l i Para d icsomró l " szól, melyet „a pokol színeivel - vörös­
sel, n a r a n cssárgáva l , sárgával és bíborli lával -, a tűz, a lá ngok színeivel " fest le; „ m i nde­
nekfölött azonban csöndes, m e l eg, puha, szimmetrikus, k i bélelt és ragacsos" volt. Meg­
születésének, a Paradicsomból való ki űzetésének, a h i deg és vakítóan fényes vi lágba való
kita szításá n a k döbbenetes em léke két ová l i s alakú, a levegőben lebegő tojást formázott,
melyeknek foszforeszkált a fehérjéje: „ Ezek a tüzes tojások végül nagyon puha és végte­
l e n ü l ruga l m as, a m orf masszává olvadta k . Később a tec h n i k a i tárgyak lettek a legna­
gyobb e l l e n sége i m , példá u l az órák, a m elyeknek p u h á k n a k k e l lett volna l e n n i ü k , vagy
sem m i lyeneknek. "
D a l í életét beárnyékolta a bátyja h a l á l a . A család elsőszülött fia a l ig kétéves korá­
ban, 1 903. a ugusztus 1 - jén halt meg bélfertőzésbe n . I. A cadaquési kikötó

A gyermek Salvador c s u p á n halott testvére pótléká n a k látta magát. „Egész (Éjszaka) (1q1 Q
Olaj. vászon
gyermek- és ifjú koromat abban a tudatban éltem l e , hogy h a lott bátyá m n a k egy része
18,7 x 24.lcm.
vagyok. Azaz testemben és l e l kemben hordoztam e n n e k a h a l ott testvérnek a hozzám Salvador Dah \ltiZ<--
tapadt tetemét, mert a szü leim á l la nd ó a n a másik Salvadorról beszélte k . " St. Petersburg FLJ
2. José Torres arcképe
(1920 k.).
Olaj. vászon.
49.5 x 39,5 cm.

Musco de Arte Moderno.

Barcelona

3. Önarckép (1921 k.).

Olaj, vászon,
36.8 x 41.8 cm.
Salvador Dali Múzeum.
St. Petersburg (FU
- Önarckép
Raffaello-nyakkal

9�0-1921).
e a \'.lszon.
- .5 x 53 cm.
Ga a-Salvador Dali
::. ap rv.lny. Figueras
5. Családi jelene! (Jq�JI.
Olaj, gouache. kanon,
105 x 75cm.
Gaia-Salvador Dalí
Alapilvány. Figueras
 A szü lők attól való fél e l m ü kb e n , hogy m á sodszülött f i u k is megbetegszik és megha l ,
valósággal agyonszerették és -kényeztették Salvador!. Először az a n y j a , F e l i pa
Doménech Ferrés, később pedig a nagya nyj a , M a r ia Ana Ferrés és a nagy n é n j e , Cata l i n a
épített védőburkot köréje. D a l í m e g í r j a , h o g y va l a h á n yszor e l m e n t ottho n ró l , a z a nyja
rászólt, hogy kössön sálat a nyakába. Ha megfá j d u l t valamije, megengedték, hogy ágyban
ma radjo n . Négy évvel fiata l a bb h úga, Ana M a r i a azt írja Salvador Dalí visto par su hermana
(Salvador D a l í a h úga szemével) címmel megj e l e n t könyvében , hogy az a n yjuk ritkán
engedte k i látóköréből Salvadort, és sokszor virrasztott az ágya m e l lett, mert h a a f i ú föl ­
riadt á l má b ó l , és észrevette, hogy egyedül va n , szörnyű c i rku szt rendezett.
Salvador élvezte a n ő k , kü l ö n ösen a nála idősebb nők - a nagyanyja és Lucía - társa­
ságát. A vele egykorú gyerekekkel a l ig volt kapcsolata. Sokszor játszott egyedü l . K i rá l y­
n a k képzelte, és hosszan nézte magát a tükörben: „fejemen koronáva l , a vál la m ra terített
stó lával, egyébként pedig teljesen meztele n ü l . A nemi szervemet a két combom közé
szorítottam, hogy úgy nézzek k i , mint egy lány. M á r a kkor h á rom dolgot csodá lta m :
a gyengeséget, a fényűzést és a z érett· kort . "
Salvador! a z a n yja mérhetetlen ü l szerette, s ő t egyenesen i mádta. A z a p j át másfajta
kapcsolat fűzte hozzá. Salvador Dalí y Scu s í egy, a fra ncia-spanyol határ közelében
lévő kata l á n vásárváros, Figueras jegyzője volt. Egyházellenes szabadgo n d o l kodó lévén
úgy határozott, hogy a fiát nem egyh á z i , h a n e m á l l a m i i s kolába íratja be, noha társad a l m i
helyzetéhez a z előbbi i l lett vol n a . Csak a z u t á n engedte m e g , hogy átvigyék a fra ncia
szaléz i á n u sok katol i k u s iskolájába, hogy a f i ú az e l ső évben nem érte e l a z előírt s z i n tet.
A nyolcéves gyermek ott tanult meg fra nciá u l - a fra ncia később m á sod i k a n ya n yelve
lett -, és ugya ncsak ott kezdett e l rajzol n i és feste n i . Ugya n e k k o r rendezte be e l ső m ű ter­
mét a csa ládi h á z padlásán lévő régi, h a s z n á l aton kívü l i mosókonyhában: „ O d a á l lítottam
a székemet a cementpadlóra, és a széles fa lapot (amely a mosónőt védte a kifröccsenő
forró víztől) a z üstre fektettem - ez lett a ra jza szta l o m . " Dalí legrégibb fön n m a radt
m u n ká i 1 9 1 4-ből datá l ó d n a k : k i s méretű a kvarellek, t á j képta n u l má nyok Figueras kör­
nyékérő l . A t i z e n egy éves fiútól származó n é h á n y o l a jfest m é n y főleg azok n a k a m e ster­
m ű v e k n e k a másolata, a m e lyeket a z apja jól összevá logatott m ű vészeti a l bu m a i ba n
t a l á l t . Salvador s z á m á ra a „ m ű t e r m e " l ett m a g á n yos ó rá i n a k „ szentélye". A k i s k i rá l y
a m o s ó k o n y h á b a n ú j j e l m e zt próbá l t f ö l :
„ E lkezdtem figyel n i maga m . G o n o s z mosollyal és p i s l ogássa l kísért grim aszokat
Kubista önarckép (1923). vágtam, s közben a l e l ke m mélyén tudta m , hogy h a b i zonyta lami l i s , de a zseni szerepét
„ac e. kollázs, karton,
próbá lgato m . Ó, Salvador D a l í! M a már tudod, hogy h a a zseni szerepét játszod , az is
5 x ;"4 cm.
��a Királvné Művészeti leszel!" Később így elem ezte a visel kedését: „ H ogy eltépjem magam h a lott bátyámtól,
.jzr- nt. .\1adrid a z s e n i t k e l l ett megjáts z a n o m , m i n tegy bi ztosítandó magam afe l ő l , hogy én n e m
7. A beteg gyermek 0:3 ·
Olaj, gouache. karton
57 x 51cm.
Salvador Dali �1úzeum.
St. Pctcrsburg (FLI

8. Ana Maria arcképe

(1924 k.).
Olaj. karton.
55 x 75 cm.
Gaia-Salvador Dali
Alapítvány. Figueras
 ő vagyok, hogy nem vagyok halott. E m i att voltam kénytelen mindenféle exce n t r i kus
o. pám portréja ( 1925). pózba vág n i maga m . "
O laj. vászon. Próbálkozása i , hogy eltávolodjék ha lott fivérétől, odáig faju l t a k , hogy egyenesen
iOOx IOOcm.
h a l hatatla n n a k képzelte magát. Egy nap, a z isko la lépcsőjén lefelé menet, egyszer csak
Museo de Arte Moderno,
Barcelona felötlött b e n n e , hogy jó volna lees n i . De az utolsó p i l la natban visszatartotta a fé l e l e m .
E n n e k e l l e n ére kiötlött e g y t e r v e t a következő napra: „ M i közben l e f e l é m e n tem
' Uló lány hátulról ( 1925). a lépcsőn a z osztálytársa i m m a l , nagyot ugrotta m , m i á l ta l átrepültem n é h á n y fokot, majd
Oa vászon,
még egyszer és még egyszer, egészen addig, a m íg leértem a lépcső a ljára. Teljesen
103 x 73.5 cm.
Zsó!·a Kircllyné Művészeti elképesztettem vele a t a n ítót meg a f i ú k a t , akik u t á n a m rohantak, hogy e l kapja n a k . "
OZ!'<'OI. .\tadrid A kis királynak határta l a n gyönyörűséget szerzett a z a képessége, hogy f ö l t u d j a kelte n i
 mások figye lmét, s kivívhatja csod á l atu kat. De jobban szerette, ha az „ u dvarta rtá sa"
betartotta a h á rom lépés távolságot. Mosóko n y h a - m ű termének a b l akából kém kedett
a többi gyerek, főleg a szomszédos leányiskola t a n u l ó i u tá n .
1 9 1 6 nyarán a t i z e n két éves f i ú t vakációzni k ü ldték egy baráti család, Pitchoték
b i rtokára. A „ M ulí de la torre " - amelyet szél m a Imáról neveztek el - a l ig néhány k i lomé­
ternyire Figuerastól Sa lvador szá m á ra maga volt a varázslat. Hetekre zavarta l a n u l
átadhatta magát a z á l modozá s n a k , e r r e a z otthonában c s a k szű kre szabott órái volta k ,
a m i kor egyedül lehetett a m ű termébe n . Ebben a z időben főleg ero t i k u s témákról fa nta­
ziált. Dalí életében nagyon korán egybefonódott a z erotika és a ha lál.
A z erotikáról, a h a l á l ról és a gusztustalan dolgokról való képzelgés hálójából saját
élénk szelle m i érdeklődése mentette ki. A p u b e rtás éveiben rávetette magát a p j a gazdag
könyvtárára. Valósággal falta a könyveket, noha m i nden rendszer n é l k ü l . K ü lönösen
a filozófusok érdekelték: Volta i re , N i etzsche, Descartes, S p i n oza, dc a kedvence kétség­
t e l e n ü l Kant volt. „ B o ldogan merültem el go ndolatmenetének l a b i r i n tusába n , a h o l fiatal
szellemem egyre tágu l ó kristályai a szférák zenéjét visszha ngoztá k . "
A filozófia iránti kivételes vonzódása mellett művészettörténettel i s fogla lkozott,
s tovább próbálkozott a festéssel. Az apja ebben támogatta: vászna kat, ecseteket, festéke­
ket és folyóiratokat vett neki. De m i n t szponzor még fontosabb szerepet töltött be Pepita
Pitchot, aki b i rtokán egy pajtába n rendezett be neki műtermet. Dalí tájképeket festett
i m presszionista stílusban, de közben egyéni ötletekkel állt elő. Egyszer példá u l igazi
cseresznyeszárakat ragasztott egy cseresznyéket ábrázoló festményére. Pepita Pitchotnak
a n nyira tetszett ez az ötlet, hogy megígérte, beszél Seiior Dalíval, engedje meg, hogy Salva­
dor rajzleckéket vegyen. A következő tanévben Dalí átiratkozott egy magángi m ná z i u mba,
s közben J u a n N u iiez festőtanfolyamát látogatta a város művészeti iskolájában. Később
azt á l l ította, hogy sokat köszönhet a tanárá nak. időközben eldöntötte magába n , hogy festő­
művész lesz. A z apjának a lapjában véve nem volt e l lene kifogása, de ragaszkodott hozzá,
hogy a fia befejezze g i m n á z i u m i t a n u l mányait: előbb érettségizzen l e , és csak azután irat­
kozzék be a madridi képzőművészeti akadémiára .
D a l í 1 9 1 9 n y a r á t a z a pja szü lővá rosá b a n , a Costa Brava - i Cadaq uésben töl tötte ,
a h o l a csa l á d n a k szerény n y a r a l ó j a volt. D a l í Cadaq uést egész él etében „ fa n a t i k u s
h ű séggel" szerette.
1 9 2 1 . feb r u á r 6-án meghalt édesa n y j a , Felipa D o m é n e c h . Dalí apja nagyon
Llny az ablaknál (1925).
hamar fel eséglil vette a sógornőjét, C a t a l i n á t , aki a kk o r már 1 1 éve é l t ve l ü k közös
O'ai.\·c'iszon. _
h á z ta rtásba n . D a l ít nagyon megviselte a z a n yja e l vesztése: „egész életem legs ú lyosabb
I03 x 75 cm.
Zsó:ia Királyné- Múvészeti csapása volt. I m á d t a m őt , s z á m o m ra ő volt a z egyetlen. (. . . ) Sírva , összeszorított
p..'.'z}'.'Qnt. �ladrid foggal e s k ü dtem meg, hogy majd egy·szép napon a n n a k a s z e n t fé nynek m i n d e n
� �1aria Carbona portréja
1925).
Olaj, fa, 52.6 x 39 cm.
\luseum of Fine Arts,
\lontreal

.3 Llny hátulról (1926).

Olai fa. 32 x 27cm.
Sa \'ador Dali Múzeum,
S: Petersburg (FL)
4 Tanulmány A méz
édesebb a vérnél című
képhez ( 1 9 26). e re j é v e l , a m e l y m a j d k ö r ü l ragyogja d i c sőséges n e v e m e t , k i ragadom a n y á m a t a végzet
Olaj. fa, m a r k á bó l . " A t i z e n h a t éves fiú részletesen e l t e rvezte a jövőjét: e l ős z ö r j ö j j ö n a három­
15 x 32,6cm.
éves madridi a k a dé m i a , amelynek befejeztével e l n y e r va l a m i l y e n d íj a t , és O l a sz o rszág­
\1useum of Modern Art,
:\ewYork b a n folytatja t a n u l m á n y a i t .
M i u t á n si keresen leérettségizett, n y o l c festményét bem utatta a z o n a csoportos
5. mpurdáni lány ( 1 9 26). k i á l l ítá s o n , a melyet a Kata l á n D i á kszövetség rendezett a barcelo n a i D a l m a u -g a lériába n .
Ola1. furnérlemez.
A h e l y i sajtó megá l l a pította, hogy a fiata l festő rendkívü l i tehetséget á r u l e l . „ D a l í a nagy
51 x 40 cm.
Salvador Dali Múzeum, s i ke r ú t j á ra lépett . "
St. Petersburg (FL)
 Kívü lállóból világfi . A mad r i d i d i ákévek
1 9 2 2 őszén a tize n nyolc éves Dalí apja és a h úga, Ana M a r i a kíséretében Madridba
utazott, hogy letegye az a ka d é m i a i felvéte l i vizsgát. A jelölte k n e k hat n a p alatt k e l lett
rajzot készíten i ü k egy k lasszi kus szoborról. Dalí modellje egy Jacopo Sanso v i n o
Bacchusáról k é s z ü l t gipszmásolat volt. Felvételt nyerve beköltözött a Residencia de
Est u d i a ntes egyik szobájába; ez a z i ntézmény oxfordi és c a m b ridge-i m i n t á ra szervezett
k u lt u r á l i s d i á k - központ volt. A húszas évek elején a fiatal spanyol író- és művésznemze­
dék j ó n é h á n y tagja ütött itt ta nyát, köztük �u i s Buliu e l , Federico Ga rcía Lorca, Pedro
o :-.ö a sziklákon ( 1 926).
Garfías, Eugenio M o n tez és Pepin B e l l o . Dalí a magányos hős szerepét játszotta: meg­
Olaj. olajfa,
16 x 40cm növesztette a h a j á t , rövid nadrágot, hosszú p e l e r i n t és széles kari m á j ú , fekete f i l ckalapot
lagangyújtemény viselt. Dél előtt az órákat látogatta, délután és este pedig a szobájában dolgozott.
 A f i a t a l d i á k az a kadém i á n n e m sok ta n á rát becsülte igazá n : tú lságosan m o d e r n n e k
:artotta őket. „ T u d o m á nyt és szigorúságot, korlátokat várta m . E h elyett szabadságot,
azaságot és új megközelítési módokat ajá n lotta k! " De a m iatt i s k r i t i zá l ta a t a n á r a i t ,
gy képtele n e k eltávo l od n i a fra n c i a i m pressz i o n i z m u s t ó l , és n e m figye l n e k o l y a n ú j
' jl em é n yek re, m i n t példá u l a k u b i z m u s . D a l í magán szorga l o m b ó l e l o lvasta Georges
�raquc írása i t , és megvette képei n ek reprod u kc i ó i t . Az ú j t a n ításokat megpróbálta
a \'á sznon a l k a l m a z n i .
Egy n a p egyik d i á ktársa, P e p i n B e l l o k é t k u b ista festm é n yt látott m e g a szobájá b a n . 1 7. A l a k sziklák között

'\'o m ba n beszá m o l t a felfedezéséről a n n a k a z i roda l m i - m űvészeti k ö r n e k , a m e l y hez (Alvó nő) ( 1926).

Olaj, furnérlemez,
-aga i s tartozott. Dalít m i n d a d d i g k ü l ö n c n e k és m a ra d i n a k tartották. Senki n e m sejtette,
27 x 41 cm.
gy i lyen j ó l v a n i n formá lva a rr ó l , ami P á r izsb a n , a m ű vészet metropo l iszá b a n törté n i k . Salvador Dali Múze r.:.

:: lel e p leződést követően megvál tozott D a l í é lete. Az i rá nta megnyi l vá n u ló figyelem SI. Petersburg (FL
S. Fürdőző ( 1928).
Olaj. homok- és
k.-•icskollázs. fa,
52 x 7 1 . 7 cm.
Sal\·ador Dalí Múzeum.
St. Petersburg (FL)
.-J. Cenicitas (Hamvak)
Q1-- 1 928).
0 a . fa. 64 x 48 cm.
Z 'fia Királyné Művészeti
.:ozpont. Madrid
teljesen átala kította: a magányos farkasból egyik n apról a m á s i k ra világfi lett. Levágatta
a haját, és megvette a Madrid legelegánsabb férfidivat-üzletében kap ható legdrágább
öltönyt, s a négy hónapja tartó aszkétaélet után belevetette magát a bohémek világába.
Ah elyett, hogy a z órákat látogatta volna, éttermekbe és bárokba járt. A Café dc
Pombóban megismerkedett Luis Bufiuel l e l , a k i ből később f i l m rendező lett, és Federico
García Lorcáva l , a költővel. T a n u l m á n y a i n a k másod i k évében egy évre k i zá rt á k a z a ka­
démiáró l . A k i zá rá s egy csöppet sem aggasztotta. S z i l á rd a n h itte, hogy a t a n á rok
'
úgysem t u d j á k megta n ít a n i s e m m i re . Madri dban m a radt, és aktokat rajzolt a „szabad
a kadém i á n " , ame lyet J u l i o M o i sés, a festő a la p ított n e m sokkal korábba n .
 1924 elején visszament Figuerasba. Ana M a r i a , a húga lett a kedvenc modellje.
Többnyire hátta l festette l e a nyitott a b l a k előtt ü lve vagy á l lva. 1925 m á j u sában részt
vett az ibériai művészek 1 . Szalonján: tíz képet á l l ított ki, köztük új barátja, L u i s Bunuel
arcképét, a m elyet még 1 924-ben festett. Novemberben pedig a barcelonai D a l m a u ­
g a l é r i a megrendezte a z e l s ő ö n á l l ó k i á l l ítását.
A k i á l l ítás l á toga tói között ott volt Pablo Picasso. A negyvenegy éves festőm ű ­
vészt k ü l önösen a Lány a z ablaknál c í m ű festmény ( 1 7 . o . ) ragadta meg. D a l í f é l é v e l ­
m ú ltáva l P á r i z s ba uta zott, és meglátogatta h íres honfitársát. „ A m i kor b e l é ptem
P i ca s sóna k a R u e de l a Boétie-n lévő lakásába, o l y a n izgatott és megil letődött volta m ,
m intha a p á p á h oz jöttem volna k i h a l lgatásra. („.) F ö l m e n t ü n k a z e m e letre , a ho l
P i casso k é t ó r á n keresztül m u togatta a képeit, egyiket a m á s i k után. („.) A h ogy vette
elő a z ú j a b b és ú j a b b képeket, o l yan e leven és értő p i l l a n tá sokat vetett rá m , hogy
remeg n i kezdte m . "
D a l í nem sokáig becsülte i lyen nagyra Picassót. Később a z t á l l ította, hogy egyetlen
D a l í-kép ezerszer többet ér, m i n t Picasso egész életműve. Nem sokkal azután, hogy
h a z a u tazott Párizsbó l , le kellett volna ten n i e a záróvizsgát az a kadémián. K i j e l entette,
hogy a vizsgabizottság a lkalmatlan a z ő megítélésére. Erre újfent kitessékelték a z akadé­
m iá r ó l , ő pedig visszautazott Figuerasba.

Festő és költő barátsága. Dalí és Garda Lorca

Dalí és Federico García Lorca, a költő 1923-ban ismerte meg egymást Madridban,
de a barátságuk csak 1925 -ben vált szorossá, a m ikor együtt utaztak Figuerasba. majd
Cadaquésbe. Dalíék otthonában García Lorca két felolvasást tartott e l ső színdara bjából,
a Mariana Pinedából. E l u tazása után élénk levelezés kezdődött a két fiatal művész,
valam int Ana Maria között, a ki hez García Lorca gyengéd leveleket írt. Dalí később
többször k i j e l entette, hogy a költő szerelmének ő volt a z egyed ü l i tárgya: „ Közismert
homoszexuá l i s volt, és őrü lten belém szeretett." A García Lorcához intézett leve l e i
azonban m á s hangnemben íródta k : t e l j e s e n mentesek v o l t a k a t t ó l a cinizm u st ó l , amely
később a festő jel l e m ző tulajdon sága lett. Levelezésükből csak a festő levelei m a radtak
fönn szinte hiányta l a n u l; a többi javarészt e l k a l l ódott a polgá rháború idején. Ga rcía Lorca
1926-ban ódát írt Sa lvador Dal íhoz: „De főként hadd daloljam közös gondolkodásunk, /
mely borús és aranyló napokban összeforraszt. A fény, m e l y elvakítja sze m ü n k , nem
a Művészet, / szeretet s barátság i n kább s á jó közös h a rc . " (Somlyó György fordítása)
Ugya nebben a z évben készült a Csendélet (Meghívás alvásra) cím ű D a l i -festmény.

; :
20. Antropomorf tengerpart
( 1 928).
Olai. parafa. kő, vörös
szivacs és fából faragott
polikróm uji. vászon.
47.5 x 27.5 cm.
Salvador Dali Múzeum.
St. Petersburg (FL)
 D a l í egy fé nykép a l a p j á n , m e l yet A n a M a ria készített 1 9 2 5 - b e n az a lvó k ö l tőről ,
az a n t i k m e l l szobrok s t í l u s á b a n festette meg Lorca fej é t . A r e l i e f p l a s z t i c i t á sa és
a k o n t ú rok á rnyékokká és a m o d e l l vonásaivá ala k u l tak á t . A k ö l tő és a festő n e m
csak a z egymásról készített m ű be n u t a l t a m á s i kra; e g y ü t t d o l go z t a k e g y s z í n d a ra b o n

A vágy talánya -
is. A Mariana Pineda ba rce l o n a i b e m u ta t ó j á ra D a l í készítette a d ís z leteket és a jel­
Anyám, anyám, anyám m e zeket. A Goya Színház azonban ú j ra meg ú j ra e l ha l a s ztotta a próbák e l kezdését.
( 1 929). 192 7 tavaszán Dalí t ü re l m et l e n ü l írta G a rda Lorcá n a k : „ Mind e n n a p v á r l a k ! "
Olaj. vászon,
M á j u sb a n a költő végre megé rkezett Figu e rasba, h o g y e g y ü t t véglegesítsék a d ís z l e ­
0 x 150,7 c m .
teket. A p r e m ierre j ú n i u s 24-én kerü l t sor. Ez v o l t a z u to l s ó n y á r , a m e l yet együtt
Staatsgalerie Moderner
Kunst. München töltött a két j ó barát.
1928 tavaszán D a l í e l készítette a cím laptervet a Galla c í m ű folyó i ra t h oz, a m elyet G a rda
Lorca adott k i G ra nadába n . A költő és a festő azo n ba n időközben eltávolodott egymástól,
kettej ü k útja elvált. Dalí m ű vészetellenes a kciókban vett részt, és a szürrealistákhoz
csatlakozott, Garda Lorca pedig egyre jobban érdeklődött a n é p m ű vészet i rá n t , és 1 928-
ban p ublikálta a Cigányrománcokat. Nem sokkal a spanyol polgárháború kitörése után
Franco katonái meggy i l kolták. Dalí 1 966-ban írta le, hogyan reagált fiatal barátja h a l álá­ 22. A nagy maszlurbátor

n a k hírére: „ A m i k o r tudo mást szereztem róla, hogy meghalt, úgy reagáltam rá, m i n t egy ( 1 929).
Olaj, vászon.
h a r a m i a . Vala k i elhozta nekem az ú j ságot, és a m i ko r megtudta m , hogy egy lövészosztag
110 x ISOcm.
kivégezte, így kiáltottam fö l : Olé! ( . . . ) , mert ezt tartottam a leginkább hozzáillő végnek: Zsófia Királyné r-+-lúvészet1
elesn i a polgárháború harcmezején . " Központ. Madrid
 23. A láthatatlan ember
( 1 929).
Olaj, vászon, 140 x 80 cm .
Zsófia Királyné Művészeti
Központ. Madrid

24. Paul Éluard arcképe

(1929).
Olaj, karton, 33 x 25 cm .
Korábban a Gaia-Salvador
Dali Gyűjteményben

JO
 A fölmetszett szem. Dalí és Bufíuel

D a l í és B u fi u e l ismertsége régebbi volt, m i n t a festő és García Lorca barátsága, de D a l í

csak a z u tá n k e r ü l t k ö z e l e b b a költőhöz, h o g y B u fiu e l Párizsba költözött. Ó k ketten már
M adridban tervezgették, hogy közösen készítenek filmet, ez azonban csak 1 92 8 nyarán
öltött k o n k rét formát, a m i kor B u fi u e l meglátogatta Dalít Figuerasb a n . Fél évvel később
ú j ra talá l koztak, hogy befejezzék a forgatókönyvet, a melynek az Andalúziai kutya címet
adták. Később m i nd a ketten azt á l l ították, hogy a közös terv magja tőle szá r m a z i k, sőt
Dalí váltig kitartott a m e l l ett, hogy egyedül készítette el a z egész forgatókönyvet. „Az ő
elképzelését abszolút közepesnek ítéltem: h i hetetlen ü l n a i v és avantgárd jel legű volt.
Megmondtam neki, hogy a z ő sztorija a legkisebb érdeklődést se keltené. É n viszont
írtam egy nagyon rövid szce náriót, amely a zse n i keze nyomát vise lte magá n , és teljesen
e l l e n tétes volt a fi l m ről a l kotott j e l e n l egi el képzelések kel . " A f i l m némely motív u m á t
m e g l e h e t ta l á l n i Dalí k o r á b b i festményein és írása iba n . 1 92 6 végén kezdte el festeni
A méz édesebb a vérnél című képét (56„o.). Egy meztelen nőa l a k látható rajta a tengerparton,
a feje, a két keze és l á ba le van vágva, viszont ott hever mel lette García Lorca feje és egy
szamár oszladozó teteme. Az Andalúziai kutya fő témája is egy szamártetem, legismertebb
meghökkentő jelenete képsorában pedig borotvával föl metszik egy nő p u p i l l á ját. A s z ü r ­
rea l i sták egy i k fő m ot í v u m a a f ö l m etszett s z e m . D a l í 1 9 2 9 tavaszán P á r i z sba uta zoll,
hogy megnézze a f i l m forga tását. A fra n c i a fővá rosban való tartózkodását a r ra is
fö l ha sz nálta , hogy ü zleti ügyei u t á n n é z z e n . Szerződést kötött C a m i l l e Goe m a n s
g a l é r i a t u l a j do n os s a l és J o a n M i ráva l , a k i ne k a csa l á d egy i k barátja m u tatta be, é s
a k i bevezette h o n fi t á rsát a p á r i z s i i roda l m i és m ű vészeti körökbe. Így i s m e rkedett
meg René Magritte-ta l , Hans A rppa l , a szobrásszal é s Paul É l u a rd - ra l , a k ö l tőve l .
Az Andalúziai kutyát 1 9 2 9 . j ú n i u s 6 - á n m u tatták be a z U r s u l i n e s stú d i ó b a n , z á rt körű
vetítésen. A p u b l i k u m pontosan úgy fogadta, a hogy Dalí várta és remélte: „ A z t a ka r­
tam, hogy megdöbbentse és megzavarja a n o r m á l i s g o n d o l a t m e n etet éppúgy , m i n t
azt a s z e m l é l etet és ízlést, a m i t a fővárosi i n t e l l e kt u e l ek és a s z n o b o k , n o h a l e n é z n e k ,
s z ó r a kozta t ó n a k m i nősítenek; ezt a f i l m e t a r ra s z á n t u k , h o g y m i n d e n n é zőjét vigye
vissza gye rekkora titkos b i roda l m á b a . "

:3 Reszleges hallucináció. Az Andalúziai kutya u t á n B u fi u e l és D a l í végérvényesen helyet kapott a p á r i z s i k u l t u ­

H41t le-nin-íej jelenése rá l i s életben.
„ laangversenyzongorán
C h a rles de N o i l les vi komt és M a rie-La u re, a felesége azt javasolta a két spa nyo l n a k ,
h o g y készítsenek m é g e g y f i l m e t , ezúttal azonban egész estét betöltő h a ngosfilmet.
A z a ri sztokrata házaspár fedezte volna a gyártás költségeit. A film címét többször meg­
változtatták, m íg végül megá l la podtak a z Aranykorba n . Ami D a l ít i l leti, a két f i l m között
eltelt időben több fontos és meghatározó esemény, il letve változás következett be az éle­
tébe n . 1929 nyarán ta lálkozott Cadaq uésben Gaia É luard-ral, és kölcsönösen egymásba
szerettek. November végén, nem sokkal azután, hogy Buiiuel Figuerasba érkezett vol n a ,
Dalí és az a p j a sú lyos vitába keveredett. D a l í Cadaq uésbe utazott. N é h á n y n a p p a l később
26. Vérző rózsák ( J 930J.
az apja értésére adta, hogy a család többé n e m akar t u d n i ró l a . Az apa haragj á n a k egyik Olaj. vászon. 75 x o..t c­
oka Salvador és Gaia viszonya lehetett - az asszony ugyanis még Paul É luard felesége volt. Magángyújtemény. Ger:'

A más i k ok pedig ta lán D a l í n a k egy rajza: a Szent Szív, a m elyre azt írta a festő: „ N é h a ,
27. Tell Vilmos öregkor.1
m e r ő tréfábó l , l e k ö p ö m az a n yám arcképét."
( 1 9 3 1 ).
B u 1iuel ugya nebben az időben kezdett bele Párizsban az Aranykor forgatásába. Olaj. vászon. Q J( 1-h:t e--
Dalí nem volt j e l e n a forgatásnál, és nem i s szerepelt b e n n e . Ehelyett távolból foglalkozott Magángyűjtemény
:.E Az emlékezet állandó­
sjga (Lágy órák) ( 1 9 3 1 ). vele, és levélben közölte az észrevételeit a rendezővel. Partnere nem m i ndegyiket vette
Olaj, vá szon . 24 x 33 cm figyelembe, vagy ha mégis, jelentősen megváltoztatta.
\luseum of Modern Art,
„ M ég a z o k b a n a n a po k b a n i s - írta Dalí a z ö n é l etra j zá b a n - erősen fog l a l kozta­
'ewYork
tott és megfertőzött, sőt m o n d h a t n i , a h a t a l m á b a kerített a kato l i c i z m u s nagysága és
:.:: Tükörtojások p o m pá j a .
serpenyőben, serpenyő Azt közöltem Bufiuellel: e b b e n a f i l m b e n rengeteg érseket, szentségtartót és csontot
nelkül 11932).
a k a rok l á t n i . Kü lönösen o l ya n érsekeket, a k i k a Creus-fok leomló s z i k l á i közt fürdenek
Ca \·ászon, 60 x 42 cm .
S.a �.:tdor Oalí Múzeu m . hímzett püspöksüvegbe n ! Bufiuel a maga n a ivitásában és aragó n i a i csökönyösségével
::. Petersburg (FL) m i n dezt közönséges a nt i k lerika l i z m u ssá változtatta."
30. Millet architektonikus
Angclusa ( 1933).
Olaj. vászon. 73 x 61 c­

Zsófia Királyné �1úvészet

Központ. �ladrid

31. Geológiai fcjlódés

(1933).
Olaj, fa, 2 1 x 16cm.
Magángyújtemény
 Az Aranykort 1 930. október 22-én m u tatták be zárt körű vetítésen. válogatott
közönség e l őtt. Megh ívták többek közt Gertrude Ste i n t , M a rcel Duchamp-ot, A n d ré
M a l ra ux-t és Man Rayt. A filmet h űvösen fogadták, a legtöbb néző a „Vége" fel i rat után
a z o n n a l távozott. Nove mber 28-án kezdték volna vetíteni a nagyközönségnek a Studio
28-ba n . A premieren testületileg részt vettek a párizsi szü rrea l i sták. December 3-án
a mozit megtámadták a z Action Fran<;a ise - egy jobboldali, a n tiszemita szervezet - tag­
j a i . A támadás nyilvánvalóan nemcsak a f i l m ellen irányu lt, hanem a zsidó származású
producer, M a r i e-Cla i re de N o i l les ellen is. Egy héttel később - ezalatt a szürrealisták
:;: Tell Vilmos talánya k i á l l ított képeinek legtöbbjét i s megrongálták - a z Aranykort betiltották Franciaországban,
QJJJ. és 50 évig nem vetítették. D a l í. nem a n n y i ra meggyőződésből, mint i n kább a B u 1iucl
Olai .vászon.
iránti szo l ida ritásból, védelmébe vette a filmet: „Elfogadtam a felelősségemet a szentség­
:Ji.s x J46cm.

lcderna �luseet, törő botrány m i att, noha s e m m i efféle a m bíciót nem táplálta m . " Kettejük barátsága
_, - holm azonban megingott. A végső szakításra 1934-ben kerü lt sor. Dalí megnézte a z Andalúziai
kutya (1j verzióját, és észrevette, hogy a neve nem szerepel a stáblistán. Ugya nebben az
időben B a rcelonában úgy hirdették a filmet, m i n t B u fi u e l „ Da lí közreműködéséve l " készí­
tett filmjét, azaz nem egyenrangú partnerként tüntették föl őket. A rendező visszautasí­
totta i l yen igényét. A következő években adott i nterj ú ikban egy i k ü k sem fárasztotta
magát azza l , hogy tisztázza, m e l y i k ü k m i lyen szerepet játszott a film létrejöttében.

Gaia, vagy a gyógyító Gradiva. A p á rizsi szü rreali sta évek

1 9 2 9 nyarán C a m i l le Goem a n s ga lériatu l a j do n os meglátogatta Da lít Cadaquésben René 33. Gaia, vállan ket baranv­
Magrittc, Luis B u 1iuel és Paul É l uard társaságába n . É l u a rd-t elkísérte Gaia, a felesége, bordát egyensúlvon·a

1933J.
akibe Da l í azon n a l beleszeretett. É l u a rd - n a k több nővel volt viszonya, és nem volt ki­
Olaj. fa, 6 x S.::=.
fogása a z e l l e n , hogy a felesége is más férfiakkal élje ki a szenvedélyét. 1 92 1 és 1924 Gala-Sal\'ador Da"
között M a x Ernst, a festő egy háztartásban l a kott a házaspárral, s ebben az időben Gaia Alapítvány. Figueras
34. Mazochista
instrumentum
(1933- 1 934).
Olaj, vászon,

62 x 47 cm.
Magángyűjtemény

35. Szürrealista plakát

(1934).
Olaj. litográfia. kulcs.

69 x 46 cm.
Salvador Dalí Múzeum.
St. Pctersburg (FLI
36. Atavisztikus romok

eső után ( 1934).

Olaj, vászon. 65 x 54 e:-.
Perls Galleries.
New York

3 7. A csáberő kísértete
(1934).
Olaj. fa. 1 8 x 14 cm.
Gaia-Salvador Dali
Alapítvány. Figueras
szeretője volt. Sok szü rrea l ista udvarolt a szép Madame É l uard-nak. A n d ré Breton „a z
örök nő"-nek nevezte. A m i k o r Gaia 1 92 9 -ben szemet vetett Dalíra, É luard nem nagy jövőt
jósolt e n n e k a viszonynak. Tévedett. Gaia elvált tőle, és egészen 1982-ben bekövetkezett
h a l á l á i g kitartott Da l í mellett. Négy évvel É l u a rd ha lála után, 1956-ban templomban
esküdött h ű séget a festőművésznek. Dalí m i n d u ntalan hangsúlyozta, hogy sosem lett volna
belőle az a Dalí, a k ivé végül lett, ha n i ncs m e l lette Gaia , aki a m ú zs á j a , a modellje és
a menedzsere volt egy személyben. ő intézte az üzleti ügyeit, mert - mint a férfi bevallotta -
őt m i n d ig m i nd e n k i becsapta. Azzal honorálta a felesége érde meit, hogy nem egy képét
így szignálta: Gaia-Salvador Dalí. A z asszony ezen túlmenően megszabadította i m poten­
cia-komplexusától, a mely kora ifjúsága óta paralizá lta . A festő a z a pj á ra vezette vissza
saját félelmét a szexualitástó l , a k i gyakran fejtegette a gyermekifjú előtt a vérbaj szörnyű
következményeit. No meg arra, hogy sok leírást olvasott szado- mazoch i sta játékokró l ,
s tévesen azt h itte, hogy e z e k a valóságos szerelmi a kt u s leírá s a i : „Abban a z időben
a l ibidóm az eroti k u s i d i o t i z m u s olyan állapotába j u tott az i m potencia- komplexus követ­
keztében, hogy („.) királynak öltöztem és m a szturbálta m ; ha nem találok rá Galára, ilki
segített fölfedezn i , hogy úgy m o n d j a m , a normális szerelmet, nem több m i n t két év múlva
a hallucinációim átlépték volna a paranoia k ü szöbét, és pszichopatává váltam volna."
A z 1 922 őszén e l kezdett képek egyikének címe: A nagy maszturbálor (29. o.). dc több
más ekkori festményen is fölfedezhető a „ m asztu rbátor" feje. A vágy talánya címet viselő
képen (28. o.) egy hatalmas méhsejt-st ru ktú ra látható, melynek sejtjeibe D a l i beleírta:
„ m a mére" (anyá m ) . Ugyanez alkotja a Siralmas játék és a z lhletell élvezetek központi
magját. A négy képet 1 92 9 novemberében Dalí e l ső párizsi önálló kiállításán m utatták
be Goe m a n s ga lériájába n . A Siralmas játékot Noilles vikomt vásárolta meg, és a z ebben
az időben kész ü l t képek közül e z vívta k i a legnagyobb csodálatot. D a l ít úgy ü n nepelték
a szürrea l i stá k , mint a k i vitathatatla n u l közéj ü k tartozik, de azért voltak fe n n tartása i k .
A n d ré Breton dicsh i m n u szából a kétség h a n g j a i i s k i ha llhatók. D a l í a szürrealisták meg­
ítélésében alapvető kritéri u m n a k tekintette viszonyukat az exkre m e n t u m h o z : „ B i rtokom­
b a n volt a kom m u n i káció ideális módszere és képessége. Breton azonban csa kh a m a r
fö l háborodott a sok obszcén e l e m jelen lété n . Ő nem a kart se exkrementu mot, se M a d o n ­
na-képeket. Ha bevezetik az ellenőrzés rendszerét, s e m m i érte l m e t ö b b é a merő a utoma­
t i z m u s n a k , mert a z exkrement u m n a k ezek a képei közvetlenül, biológiai úton jöttek
hozzá m . "
Dalí kezdettől fogva a kívülálló pozícióját foglalta e l a szürreali z m u s párizsi színpa­
d á n . Nem csak Breton cenzúrázott a u to m a t i z m u sát nevette ki - éppen így távol tartotta
magát a csoport politikai elkötelezettségétől. A szürrealisták e n n e k ellenére éveken át
úgy ü n nepelték, m i nt legfontosabb képviselőjüket. Breton szeri n t Dalí magasabbra eme lte
38. Mae \<\lest arca, amely
szürrealista lak.isn.ak
is felhasználható
( 1934-1935).
Gouache, újságpapir.
31 x 17cm.
The Arc lnst1tute
Chicago (IU
39. A Halál lovasa IQ35 _
Olaj. vászon. 54 x 6-= c­
André-Fram;ois Peut
Collection. Párizs

40. Nő rózsákból
alkotott fejjel 11035
Olaj. fa, 35 x 2i e ....... _
Kunsthaus. Zürich
 a szürrea l i z m u s eszméjét, m i n t bárki más őelőtte. A nyi lvánva lóan haszonta l a n szürrea­

41. Antropomorf szekrény l i szt i k u s tárgyak m e l lett Dalí a praktikus tárgyak egész sorát találta föl, például bakcl i t­
(1936). b ú torokat, a m elyek el képzelése szeri n t a vevők testéhez i d o m íthatók, vagy a fürdőkádat
Olaj. fa, 25,4 x 44,2 cm . pótló „víznadrágot". Azt remélte, hogy ezekkel az eredeti ötletekkel pénzt kereshet,
Kunstsammlu ng
mert ebben az időben meglehetősen gyönge volt a kereslet a képek iránt. Dc éppily nehéz
Nordrhein-Westfalen,
Düsseldorf
volt ráven n i valakit e talál mányok előállítására. D a l í a zo n b a n örökös pénzgo n d j a i mellett
i s m i ndig azt á l l ította, hogy Gaiá n a k és neki soha nem kel lett a „bohémek" életét é l n i .
Lágy szerkezet A l a kásu k négy fa la között roppa n t takarékosan é l t e k , de az ott h o n u ko n k ívül azt d e ­
fótt babbal -
m o n strálták, hogy a r e m e k ötleteknek köszönhetően m i nd e n a legnagyobb rendben
A polgárháború
elóérzete ( 1936).
va n . Dalí a n yagi viszonyai a valóságban 1 933-ban kezdtek javu l n i , a mikor a m űgyűjtők
Olai . vászon, 100 x 99 cm. egy csoportja már rendszeresen vásárolt tőle képeket.
The Philadelphia Kü lönc ötlete i n e k következtében egyre nagyobb ismertségre tett szert Párizsba n ,
.
�luseum of Art Louise
a m i számos társa d a l m i jelentőségű vendégség a j taját nyitotta m e g előtte. „ N é l klilöz­
es Walter Arensberg
g)Üjteménye.
hetetlen lettem az összes u ltrasznob összejövete l e n , ahol az én pálcám verte a taktust
Pr. ladelphia (PE) sok s i keres esté lye n . („ .) Apró tükörctarabokból fab r i káltam m ű körmöket, a melyek
visszaverték a szemek csillogását; (. .. ) egy n a p egy vízzel megtöltött, átlátszó k i ra ka t i
b a b á v a l j el e n tem m e g , a m e lyben a ra n y h a l a k úsztak körbe-körbe. M i nden megje lenésem
eseményszámba ment." 4 3 . Az é g ő zsiráf

Dalí pol i t i k a i nézetei m iatt nem egy heves vita tört k i a baloldali orientáci ó j ú , (1936-19 37 ).
Olaj, fa,
tekintélyes szürrealista csoporton b e l ü l . 1 9 3 3 - b a n bírálta a Szovje t u n i ó k ü l po l i tikáját,
35 x 27cm.
és Hitler bűvkörébe kerü l t. Am ikor 1934 elején a Salon des i ndependents-on k i á l l ította
Kunsrmuseum. Baze
a Tell Vilmos öregkorát (35. o . ) , valakinek eszébe ötlött, hogy a kép nevetségessé teszi
Le n i nt. Breton t a l á l kozóra hívta a szürrea l i stákat, hogy k izá rják maguk közül Dalít, „aki 44. Hitler talánya (JQ30 )
Olaj, vászon.
többször k i n y i lván ította b ű n ét e l l e n forrad a l m i akcióiva l , melyekkel H itler fa sizmusát
5 1 ,2 x 79.3cm
szándékozott dicsőíte n i " . D a l í 1 9 34. feb ruár 5-én szá j á b a n hőmérővel j e l e n t meg ezen a
Zsófia Királyné \lfaes.zt>­
t a l á l k o z ó n , és időnként leolvasta róla a hőmérsékletét. Azzal védekezett Breton vádjaival Központ. �ladrid
 szemben, hogy a szürrealizmus gra nd iózus nyelvét nem lehet logikával, erkölccsel, félelem­
mel cenzúrá z n i . „Ezekkel a szavakkal zártam: Ezért, André Breton, ha ma éjjel azt á l mo­
dom, hogy te meg én szeretke z ü n k , reggel az lesz az első dolgom, hogy meglessem a leg­
jobb pozitúrát, mégpedig a legnagyobb rész\etességge\1 Breton e\komoru\t, s pipáját a foga
-5 "'"frikai benyomások közé szorítva d ü hösen morogta: Ezt nem a j á n lom, kedves barátom. Sakk-mattot kapott."
038 Dalí ezt a groteszk szóváltást azzal fejezte be, hogy letérdelt a padlóra, és ü n nepélyesen
0 a. \dszon.
megesküdött, hogy nem ellensége a proleta riátusnak. Azután i s szürrea l i stának vallotta
01 5 x 117,5 cm.
Bov:nans-Van Beiningen
magát, hogy a párizsi csoport kizárta sorai közü l . Sót magát nyilvánította az egyetlen
uzeum. Rotterdam szürrea l i stának: „A szürrealisták és köz. t em az a külön bség, hogy é n szürrealista vagyo k . "
Képek a képek m ögött. A paranoia m i n t módszer

D a l í kifejlesztette B r e t o n m ű v é s z i e l j á r á s á n a k , az a utomatiz m u s n a k az ellen pontját.

Nem a z álom, n e m is a z őrü l et i rá nyában keresgélt, h a n e m abban az emberben találta
meg a modell jét, a k i - a m á n iá kussal ellentétben - azért para n o i d , mert „a meggyőződés 46. Lágy önarckép

paranoid erejével " rendelkezik más víziók megalkotására. Ezen t ú l m e nően az, a k i sült szalonnával 10-
Olaj, vászon.
para n oiában szenved, regisztrá l n i képes „ a z i n terpretáció szisztematikus káprázatáva l "
63,3 x 50.S cm.
a legapróbb k ü l ö n bségeket é s emóciókat. Ö néletrajzában mege m l ít i , hogy m á r gyerek­ Gaia-Salvador Dali
korá b a n kifejlesztette magá b a n azt a képességet, hogy a z optikai jelenségek mögött Alapítvány. Figueras
 47. A méz édesebb a vérnél
(1941).
Olaj, vá szon, 50 x 60 c m .
T h e Santa Barbara fel i smerjen másféle képeket is. 1 929-ben több gon d o l a tát jegyezte föl a kettős látás á ltala
Museum of Art, a l kotott foga lmáról. Gaia megszerkesztette „zavaros, kibetűzhetetlen firká l m á n y a i m at",
San t a B arbara (CA) és 1930-ban p u b l i ká l ta La femme visib/e (A látható asszony) cím m e l . A gyűjtemény e l ső ta­
n u l m á n yába n , a me l y n e k Szamártetem a címe, D a l í k ijelenti, hogy a para n o i á s tevékenység
48. Egy gránátalma körül
röpködő méhecske által - a h a l l u c i nációva l e l l e n tétben - m i n d i g e l l e n őrizhető, fölismerhető anyagokhoz kapcso­
kiváltott ólom, egy pilla­ lódik: „ A n y i lvánva ló paranoiás fo lyamat útján lehetővé vá l i k az érzékelés kettős képe,
nattal ébredés előtt. (1944).
azaz egy olyan tárgy leírása, amely a legcsekélyebb fizikai vagy a n a tó m i a i változás n é l k ü l
Olaj, vá szon. s 1 x 40,5 cm.
egyidejűleg e g y m á s i k , t ő l e teljesen k ü l ö n b öző tárgy."
Thyssen-Bornemisza
Alapítvány Múzeuma, Dalí képei para n o i á s i h letett látásának lenyomata i . A felszíni j e l e n ség mögött meg­
Madrid búvó titok identifikálásának folyamata sokszor éveken át za j l i k . Két példa erre: az Angelus

' 56
 merika költészete -
kozmikus atléták
Q4J).
Olaj. vászon.
1 16.8 x 78.7 cm.
Gaia-Salvador Dalí
!apítvány. Figueras
50. Az (1j ember születéset

figyeló geopolitikai
gyermek ( 1943).
Olaj. vászon. 45.5 x 50 e-­
Gaia-Salvador Dali
Alapítvány. Figueras
Galarina ( 1944-1945)
Olaj. vászon, 64 x 50 cm
G>la-Salvador Dalí
Alapítvány. Figueras
52. Feleségem meztelenül
lépcsőkké, egy
gerincoszlop harom
csigolyájává, égboltta
és építménnyé \'altozott
testét szemléli Q.!5 .
Olaj. fa. 6 1 x 5.'.! c-
José Mugrabi
gyűjteménye :-\ev. '�·
Jean-Fran(ois Millet nyomán, i l letve A perpignani vasútállomás. D a l í kisgyerekkora óta ismer­
te M i l let festményét. „Valahá nyszor megláttam a fö l d m ű ves és felesége képét, a m i n t
mozdulatla n u l á l l n a k egymással szemben, megmagya rázhatatlan nyugta l a n ság fogott e l .
A férfi h i p n ot i z á l va - és megse m m i sü lve - á l l a n ő előtt, és szerintem i n kább a f i ú t , m i n t
a z a p á t testesíti meg. A z t m o n d h a t n ó k , hogy a kezében tartott k a l a p - Freud n yelvén
szólva - szex u á l i s izga l mat j e l e n t , m i n tegy a férfiasság szégyenlős kifejezések é n t . "
A hatva n a s években D a l í tudomására j u tott, h o g y M i l let eredetileg e g y koporsót helyezett
a képen a fö l d m ű ves és felesége közé, a m elyben feltehetően h a lott gye rmekük fe kü dt, de
később ezt a részletet átfestette, mert t ú l ságosan melodra ma t i k u s n a k vélte. Dalí megkérte
a Louvre-t, hogy röntgenezzék meg a képet, és csakugya n föl lehetett ismerni a kis kopor­
só körvo n a lait. „ M i n d e n magyarázatot kapott! Para no i a - kritikai lángelmém megsejtette
a dolog lényegét." Hason lóképpen mági k u s helynek érezte a perp igna n i pálya udvart.
A z volt a véleménye, hogy a vasútá l l omás a kozmosz, a z u n iverz u m egzakt modellje, és
több száz fényképet szerzett be, hogy a nagyításokon megkeresse a z elrejtett titkot.
1 966-ban lelte meg a magyarázatot suga l l a tára, a m i ko r megtudta , hogy „a földgolyó
méreteit és magát a métert Perpigna n b a n számították ki s fektették le. A méter nemcsak
a Föld kerületének 40 m i l l i o mod része, h a n e m egyC1ttal Isten sajátos s ú l y á n a k for m u l á j a ,
s ez az oka a n n a k , m i é rt látta m é n ezt a helyet olyan rendkív ü l i n e k . A perpig n a n i vasC1 tá l ­
l o m á s az iga zi szentség helyévé lett . "
D a l í M i l let Angelusát s o k festményén idézte. Az 1 96 5 - b e n festett Perpignani gazdaság
vízióján látható föl d m űvescsa lád pedig s z i n tén az u n iverz u m ot kívá n j a megj e l e n íte n i .
A paranoia-kritikai módszer D a l í m u n kásságának a lapelve maradt m i nden m á s
fejleménytől függetl e n ü l . A z elemzésre azonban éveken át n e m kerü lt sor. Gyakran tett fel­
fedezéseket spontán látomásos átfestés formájában, ahogy ez a híres lágy órák esetében
történt. Dalí a következőképpen írja le önéletrajzában Az emlékezet állandósága című fest­
mény (36. o.) létrejöttét: „Vacsoránkat nagyon érett camembert-rei fejeztük be, és mi után
a többiek elmentek, én még hosszan ü l dögéltem a z aszta l n á l , és a »szu perlágy« filozófiai
problémáján tű nődtem, amit a sajt juttatott az eszembe. Fölállta m , átmentem a 111 űter111em­
be, és fölgyújtottam a villa nyt, hogy még egy utolsó pilla ntást vessek a képre, ame lyen
éppen dolgoztam. A festményen a Port Lligat melletti táj s z i k l á it áttetsző, m e l a n k o l i k u s
a l konyi f é n y világította m e g ; a kép előterében e g y o l a j f a lecsupaszított ágai meredeztek.
Tudtam, hogy a tájból sugárzó atmoszféra megfelelő közeg va lam ilyen meglepő ábrázolás
számára, de addig foga l m a m se volt, m i t kezdj � k vele. Már éppen elfordultam vol n a a kép­
től , a m i kor egyszer csak »megláttam« a megoldást: két puha órát. A z egyik szá n a l masan
csüngött a l á a z olajfa csonka ágáról. Noha a fejfájásom ebben a p i l l a n a tban kínzóvá erősö­
dött, gyorsan előkészítettem a palettámat, és m u n ká hoz látta m . "
53. Napóleon orra terhes
nővé változik eredeti
romok között (19..:5
Olaj, vászon.
51 x 65.5 cm
G. E. D. Nahmad
gyújtemén�·. Gen
Két vi lág között. Az e l ső a me r i k a i si kerek

D a l í és Gaia 1 93 4 novemberében u tazott először a z Egyes ü l t Á l lamokba. D a l í m u n kássá­

gát a h ú szas évek vége óta ismerték ott. ]Lilien Levy, a k i az elsők között ismertette meg
Amerikát az e u rópai szü rrea l i stá k k a l , több csoportos k i á l l ításon m u tatta be Dalí m u n káit,
1 93 3 telén pedig megrendezte a z e l ső ö n á l l ó k i á l l ítását. A Levy-galéria D a l í-kiá l l ítását
egyes ú j ságok sommásan „d ivatbe m u tató n a k " m i n ősítették, a közönség körében azonban
példátlan si kert aratott. Az Ú jvilág a szenzációs és excentri k u s Dalínak korlátlan lehető­
ségeket kínált. Nem sokkal azelőtt, hogy visszatért v o l n a az Ó v i lágba, Caresse Crosby
bú csú ü n n epséget rendezett tiszteletére a Coq Rouge nevű e l egáns New York-i étterem­
ben. Ez az „á lomestély" úgy von u l t be a művészettörténetbe, mint a z e l ső szürre a l i sta
h a p pe n i ng . Da líra nagy hatást tettek a vendégek őrült ötletei. „Társasági hölgyek fej ü k ö n
madárkalickáva l , egyébként azonban jószerivel mezte l e n ü l jele ntek m e g . ( „ . ) A lépcső­
fordu lóban egy vízzel teli fürdőkád állt olyan l a b i l i s a n , hogy félő volt, bármelyi k p i l la nat­
b a n fö lboru l , és a víz a vendégek fejére zúdul. Az előcsarnok egyik sarkában mészáros­
kampón egy egész ki belezett ökör függött, amelynek n y i tott, m a n kókkal kitámasztott
gyomrába vagy fél tucat gramofont gyömöszö l te k . "
A m i ko r visszaérkeztek Párizsba, a fra ncia főváros nyomasztóa n hatott D a l íra:
a s z ü rrea l i sták politikai konfli ktusba keveredtek. ú gy határozott, hogy Ga lával együtt
Port Lligatba m e n e k ü l . De a katalán part békéje nem tartott sokáig. Barcelonában fö l­
robbantak a polgárháború első bombá i . D a l íék az utazgatást vála sztották, és egészen
1 940-ig s z ü n te l e n ü l úton voltak. 1 93 6 - 1 93 7 t e l é n , majd 1 93 9 j a n u á rj á b a n ismét átkeltek
az óceá n o n , a közb ü l ső időt pedig O l a szországban és Dél-Franciaországban töltötték.
Da l í végleg e l d ö n tötte magában, hogy ő n e m történ e l m i személyiség.
A háború m i t sem változtatott a szemléletén. Olyan képe i n , mint a Lágy szerkezet
főtt babbal - A polgárháború előérzete (5 1 . o . ) , a vérontás víziója j e l e n t meg. A hazájabeli
helyzet politikai vonatkozásai azonban egyá l t a l á n n e m érdekelték. E h elyett a reneszá nsz
festészetet kezdte ta n u l m á nyoz n i . Véleménye szeri n t a kor történelmét nem a m o n t­
m a rtre-i kocsmákban tanyázó szü rrea l isták beszélgetései tü krözték, h a n e m a Place
Vendöme, a divatvilág központja. Dalí összebarátkozott Coco C h a n e l l e l és E l sa
Sc h ia p a re l l ivel. Az utóbbi n a k tervezett egy arany kagyló form á j ú parfü mös üveget,
egy „ci pő-ka l a pot" és n é h á n y ruhát. A d i z á j n e rek világába tett k i rá n d u lásai rossz hírét
keltették a m ű vészvilágba n .
A n d ré Bretontól származik a z „Avida Dollars" - d o l l á réhség - a n agra m m a , a m e lyet
Salvador Dalí nevének betűiből a l kotott. Dali azonban már közel j á rt céljához: n e m csak
rafi n á l t ízlésű művészbaráta i n a k , h a n e m ·jóva l szélesebb p u b l i k u m körében terjedt cl
a h íre. Második New York-i ú t j á n , 1 9 36 decemberében a Time c í m l a pjára került egy M a n
R a y á ltal készített fényképe. M á sodik, s z i n t é n a Levy-ga lériában rendezett ö n á l l ó kiá l l ítá­ 54. A szem. Díszlctten•
a „Forgószél''-hez
sa megnyitá s á n a k m á r a m á s n a p j á n mind a 25 festménye és 1 2 ra jza e l kelt. E l h a lmozták
( 1 945).
megre n delésekke l . A F ifth Ave n u e - n lévő Bonwit-Te l l e r l u xusáru h á z megbízta egyik Olaj. fa.
k i ra katá n a k berendezésével. „Egy mozgatható tagú k i ra ka t i babát h a s z n á l t a m ; a feje Magángyújtemeny
53 Szent Antal
megkísértése ( 1946) rózsákból volt, a körmei hermelin b ő i . Az aszta l ra telefont helyezte m , a m e l y homá rrá
0 a1 \'ászon. változott, a székre pedig ráterítettem h íres afrod i z i á k u mos kabáto m a t . "
a:i x l .20 cm.
D a l í ezzel a k i r a k a t t a l e l i n d ított e g y ú j divatirá nyzatot: a m i kor két év elteltével
M .... sée Royaux des Beaux

'"!S de Belgique, Brüsszel
Leda Homica ( 1949).
0.: aszon.
x 45.5cm.
-, a-S.:i vador Dali
�� !\ a ny Figu era s
visszament New Yorkba, észrevette, hogy a z elegá n s bevásárlóutcában több k i ra katot
a la Dalí rendeztek be. Hogy megmutassa a k ü l ö n bséget a valódi és az utánzott szü rrea­
l ista dekoráció között, két ú jabb k i rakatot tervezett a B o n wit-Tellernek.
Ezúttal a század e l e jéről származó régi, poros viaszbabákat használt föl , amelyeket
a z á r u ház padlásán ta l á l t . Am ikor a Bonwit-Te l le r egy nappal később lecserélte a dekorá­
ciót - a régi babák helyére másokat tett, az égő ágyat pedig eltávolította - , Dali betörte
:;- .\ Port Lligat-i Madonna
Q49).
Olai. vászon, 49 x 37,5 cm.
Haggerty Museum of Art,
M1lw•ukee (Wl)
58. A Port Lligat-i ,\ladoDJL>
( 1 950 ).
Olaj. vászon. , ..i...:. x �o :­

Magángyújtemén T.:' :
a kirakatüveget. Letartóztatták és egy éjszakát a rendőrségi fogdában töltött. A sajtó
e l l e n be n megdicsérte, a m iért nyíltan harcot i n d ított „ a z a m e r i ka i m ű vészet fliggetlen­
ségéért, melyet egyre gya krabban fenyeget a z ipar és kereskedelem által orientált
átlagember".
E u rópában kitört a háború. D a l íék megfelelő la kóhelyet keresve, a náci megszá l l á s
eshetőségét „a gasztro n ó m i a i leh etőségek mérlegelésével" kombinál ták. A Bordea ux
közelében lévő Arca c h o n ra esett a választá s u k . J ú n i u sban azonban Bordeaux-ra i s h Li l ­
l a n i kezdtek a bombák. E k k o r ú g y d ö n töttek, hogy a z Egyesült Á l l a m o kba m e n e k ü l n e k .
Da l í m é g e l ugrott Figuera s b a , meglátogatta a z apját és a húgát, a k i ket 1 1 é v e n e m látott.
A polgá rháború a z ő ottho n á t sem kímélte. A húgát megkínozta a k a to n a i felderítés,
és a megpróbáltatásokba beleőrült. A h á z erkélyét leszakította egy bomba. A z ebéd lő
csempepadlója megfeketedett a t ű z b e n . Dalí e n n e k el l e n é re úgy látta, hogy „a lapjában
véve" s e m m i sem változott. A figu erasi látogatás megerősítette abban a h i tébe n , hogy
a háború s e m m i lyen változást nem okoz E u rópá b a n . A régi vi lág ö n magát rombolja l e ,
de n e m a z é r t , h o g y v a l a m i ú j a t hozzon a he lyébe, h a n e m h o g y visszatérjen a hagyomá­
nyok gyökereihez. M á r érezte a z ú j reneszá n s z közeledését, és n e k i fogott, hogy kidolgoz­
zon egy kozmogó n i á t , m elyet ő, az iste n i Dalí fog megva lósíta n i . A z z a l igazolta ö nmaga
előtt az Egyesült Á l l a mokba való távozását, hogy nyuga l m a s helyre van szüksége tervé­
n e k e l készítéséhez. A m ikor megérkezett Amerikába, megírta önéletrajzát. Afféle vedlés
volt e z : levedlette magáról a d d igi él eté n e k bőrét.

K i tö rés a hagyo m á n y i rá nyába .

Az „ egyete m e s " zseni ú j j á s z ü letése m a r ketingszakértőkén t
D a l í egye t e m e s zse n i n e k képzelte m agát - a h ogy L e o n a rdo d a V i n c i t érte l m e z z ü k .
A festés m e l lett m i n d i g i s fogla l kozta ttá k k ü l ö n fé l e d i szcip l í n á k : t a n u l m á nyo zta
a f i l ozófiát és a p s z i c h o a n a l íz i s t , forga t ó k ö n yveket írt, bútorokat és r u h á k a t terve zett,
s z í n p a d i d ís z l e te k et és j e l mezeket k é s z ített, ba letteket koreogra fá lt. N y o l céves
a m e r i k a i ta rtózkodása e l e j é n e l d ö n tötte, hogy a d d i g i h í rnevét jövedelmező m á r k a k é n t
h a sz n o sítja. A b a j u sza lett a védjegye . E b b e n meghatározó s z e r e p e t já tszott egy
fényképész, P h i l i ppe H a l s m a n . A negyv e n e s évek e l e j é n a m ű vészről készített egy i k
e l ső képe D a l ít fra k kba n , c i l i n d e r r e l , séta p á l cá v a l á b r á z o l j a egy m e z t e l e n n őkből for­
mált koponya e l őtt.
D a l í m űtá rggyá s t i l izá lta saját l ényét. M i n d ig a velejéig i ro n i k u s a n ábrázolta magát.
Az egyik fényképén d o l l á rt h a j l ítgat a bajuszábó l , m i ntegy Breton a n agra m m á j á ra utalva.
Sosem tagadta, hogy gazdag a ka r l e n n i . Sosem vo l t elég n e k i sem a hírnévből, sem
59. Keresztes SzentJano
Krisztusa {195 •
Olaj. vászon. 105
Glasgow-i �1ú\'észe·
Galéria, Glasgow
 a pénzből, m i n t ezt egy 1 9 7 5 -ben adott i n terj ú b a n be i s va l lotta, noha a negyvenes évek­
től kezdve m i nd a kettőből bőven k i j utott n e k i .
1 94 2 végén a New Y o r k - i M u se u m of M o d e r n Art retrospektív k i á l l ítást rendezett
m űveiből, a m e lyen 50 festményét és 1 7 raj z á t m u tatták be. 1 942 decemberében Dalí

::� A z emlékezet
megismerkedett Eleanor és Reynolds Morse-sza l . Morse-ék négy hónappal később
állandóságának 1 200 d o l l á rért megvették a z első „ Da l íj u ka t " . A következő évben egyre magasabb á ro n
felbomlása ( 1 952- 1 954). k e l t e k e l a k é p e i . Bevételének legfőbb forrása � égsem a k é p e k eladása volt - n oha akadt,
Ola1• vászon.
a m elyi kért 300 OOO d o l l á rt kapott - ; sokkal többet keresett a reklám szerződések révén.
:5 x 33 cm.
Salvador Dali M ú ze u m , Nyak kendőket és h a m utartókat tervezett, p a rf ü m ö k és n e j l o n harisnyák h i rdetéseit készí­
S:. Petersburg (FL) tette el, c í m l a pokat rajzolt a Vogue- n a k és a z Esquire-nek. A m i l l io m os H el e n a R u b i nstein
házába h á rom hata l m a s falképet festett. Számos könyvet i l l u sztrá lt, köztü k Cervantes
Don QJi ijo l éját és Sha kespeare Macbethjét. M i ndemellett változatl a n u l dolgozott a szín­
h á z a k n a k . M i u tá n 1 93 9-ben előadták a többször átdolgozott Bacchanta/t, írt egy b a l ett­
l i b rettót az A r i a d n e - m ítosz témájára. A Labirintust 1 94 1 . október 8-án m utatta be
a Mctropo l i t a n Opera a B a l lets R u sses előadásába n , Leonid Massine rendezéséb e n .
A színpad kép e g y lehajtott f e j ű meztelen férfi óriási b ü sztjét á b rá z o l ta . A férfi mellén volt
a l a b i r i n t u s bejárata.
6 1 . Robbanás ( 1 9 5-l
H o l lywood közelsége ismét a film felé fordította D a l í figyelmét. M á r a m á sod i k
Olaj, vászon.
a m e r i k a i C1tján, 1 936-ban e l l á togatott a h o l l ywood i á l o mgyárba. 1 94 5 -ben Alfred 20,5 x 25,7 cm.
H itchcock fölkérte, hogy tervezze meg a Forgószél álom képsorát. „ M i ndaddig a filmbeli Magángyújtemén
 á lo m képeket cél i rá n yosan kavargó fel hők örvénylésével övezték, és a szereplők s z í n pa d i
hóban- köd b e n imbolyogtak föl - a l á . E z v o l t a megkérdőjelezhetetlen n or m a . É n pedig
eltökélte m , hogy va l a m i egészen m á st csinálok. D a l íra esett a választásom ( . .. ) , mert
ő pontosan le tudja képe z n i a h a l l u c i nációkat, és épp a z ellen kezőjét fej e z i ki, m i n t azok
a párák és gőzök. " A forgatás sorá n Dalínak n e m minden ötletét h a s z n á lták fö l . D a l í ezért
ú j díszletet agyalt k i . Az á lo m je l enet, többek között, átke r ü lt egy éjszakai bárba, mel ynek
függönyébe egy férfi óriási ol lóval hatalmas, szem formájú nyílásokat vágott, a m i az
Andalúziai kutya nyitójelenetére eml ékeztetett. D a l í különben a filmet mint méd i u mot
„má sodlagos form á n a k " tekintette, m i ndamellett egyre jobban vonzották tech n i kai lehe­
tőségei. A H itchcockkal va ló si keres együttműködése után néhány h ó n a ppal Walt Di sney
cserkészte be a festőt: tervezzen hatperces képsort egy Fantázia című raj zf i l m h ez . D a l í
J o h n Hench grafi kussal összefogva e l kész ítette a k é r t a n yagot, D i s n ey a z o n b a n végül
k i hagyta a projektből. Dalí 1 950-ben ismét álom képsort tervezett, e z ú ttal Vi ncente
M i n e l l i vígjátékához, A menyasszony apjához. E sokféle tevékenységnek az lett a követ­
kezménye, hogy a festés egyre jobban háttérbe szorult. A klasszicizmus felé ford u lása
n e m változtatott ezen lényegesen. A z u tá n , hogy a z Egyesli l t Á l l a mokba költözött, nem
jutott előbbre a v i l ágegyeteme megtervezésében sem, ami nehéz fe ladatnak bizonyLdt.
A H i ro s i m á ra ledobott első atombomba világszerte ti ltakozásokat váltott ki. „Az atom­
bomba föl robbantása 1 94 5 . augusztus 6 - á n földrengésszerűen megrend ített engem.
Azóta az atom került a go ndolkodásom középpontjába . Akkoriban festett képeim nek
számos j e l e nete azt a mérhetetlen fél e l m et fejezi k i , a mely akkor kerített hata l m ába,
a m i kor a bomba robban ásáról h a l lotta m . "
D a l í festészetében ú j témák jelentek meg: a vallás és a tudomány. 1 94 6 - b a n festette
az e l ső val lá sos tém á j ú képét: a Szent Antal megkísértését (66. o.). D a l í változatá b a n Szent
A n ta l t egy fölágaskodó ló és négy póklábú elefá n t ijesztgeti. 1 948-ban visszatért
a római katol i k u s egyházba. Ugyanebben a z évben jött vissza Eu rópába.

A z „ i sten ivé vá l á s " . A m egbecsü l és és a gazdagság évei

„ Bienvenida a Salvador Dalí!" A Destino című képes lap ezzel a fe l k i á ltássa l fogadta
": Raffaello a n e m zet h íres fiát, a m ikor az hazatért s z ü l őföldjére. Dalí és Gaia 1 948-ban költözött
.\tadonnájának vissza a Port Ll igat-i házba. Itt, ezen a Dalí szá m á ra gyerekkora óta különös jelentőségű
maximális sebessége
helyen következett be a festő „szentté vá l á sa " . „ A Port Ll igat-i tengerparton tudatosodott
954). .
b e n n e m , hogy a kata l ó n i a i n a p idézte elő t u d atomban a z abszolút atom robba n á sá t .
u .J' vászon. 8 1 , 2 x 66 cm.
Zsó'ia Királyné Művészeti („.) Rájötte m , hogy e n g e m r e n d e l t a s o r s a rra, h o g y a modern festészet megváltója le­
·.zpont, .\ladrid gyek. Szent lett belőlem . " M i után ekképpen szentté avatta ö n magát. G a i á t M a d o n nává
 '1��
·i� „.

.-
n y i l vá n ította: fes t m é n ye i n ő lett a dicsőséges „ I ste n a n y a " . 1 94 9 - b e n festette A Port Lligat-i
Madonna e l ső vá ltozatát ( 6 8 . o . ) . A festm é n y előképéül Piero d e l l a Francesca Madonna
a gyermekkel c í m ű 1 5. századi m ű vét vála sztotta. E z e n a képen a terhesség fe l o l d á s á n a k
bem utatásával próbál kozott. A M a do n na k ü l ö n á l l ó testrészekre b o m l i k , m e l yek a z o n b a n
í g y i s őrzik egye n s ú l y u kat és pontos a nató m i a i helyü ket. A gye rmek J é z u s a nyitott
hasban ú s z i k . Dalí 1 949 novemberében magá n k i h a l lgatáson m u tatta be M a d o n n á j á n a k
első vá l to z a tá t a pápá n a k , a k i n e k - a festő á l lítása s z e r i n t - n a g y o n tetszett a festmény.
Most, hogy a h írnév csúcsára ért, megnyílt előtte m i nden ajtó. É s ő boldogan lépett
be rajtu k . 1 95 6- b a n megengedte magá n a k , hogy Franco tábornok elé j á r u l j o n , aki n é h á n y
évvel k é s ő b b kitü n tette az I z a b e l l a - kereszttel. A m i ko r a kriti k u so k n e k iestek a m iatt, hogy
képes volt k i t ü ntettetni magát b a rá t a i gyil kosáva l , ő így válaszolt: „Azért fogadtam el
Fra n co kezéből a Kato l i k u s I z a be l l a - keresztet, mert Szovjet-Oroszországban s e n k i nem
tartott m é l t ó n a k arra, hogy k i tü ntessen a L e n i n-renddel. Mao Ce-tu ngtól is elfoga d n é k
e g y k i t ü n tetést, h a e s z é b e j u t n a megtiszte l n i vele. " D a l í egészen a provo kációig sti l i zá lta
a maga a p o l i t i k u s á l lá spontját. Azt i s t u d o m á s u l vette, hogy 1 9 60-ban m ű vészek egy
csoportja t i l ta kozott az e l l e n , hogy részt vegyen egy New York-i n e m zetközi szü rre a l i sta
k i á l l ításon - m i nden sza lagcím növelte a h írnevét, ez pedig jót tett a z üzletnek. Még
a televí z i ó i s ( melyet pedig úgy jel lem zett, m i n t „a szel l e m i l eg fogyatékos tömegek degra­
dá lásá n a k m é d i u m á t " ) jó eszköz volt arra, hogy növe l j e a z i s m e rtségét. A látványos
megjelenések azonban még hatásosa b b n a k b i z o n y u lta k , mint a provokatív n y i l atkozatok.
Da l í és G a i a 1 95 1 . szeptember 3-án hét méter magas ó r i á sokként jelent meg egy velencei
bálo n . J e l m e z ü k e t a fiatal p á r i z s i divattervező, C h ri s t i a n D i o r készítette. D a l í néhá n y
n a p ra á t h e lyezte a m ű termét a v i n c e n n es-i á l latkert ri nocéroszkifutójába , hogy o t t fesse
meg Vermeer van Dellt A csipkeverőnő című képéne.k para n o i a - k r i t i k a i v á l tozatát. A m ű ­
kriti k u so k szemében n e m c s a k a h itelét veszítette e l egyre sű rűsödő média szereplései
m iatt. Attól kezdve, hogy a k l a ssziciz m u s és a kato l i c i z m u s felé for d u l t , a festményeit is
6 3 . A hallucinogén torre.idor
negatívabban ítélték meg. A kritika e l l e n é re azonban a v i l ág szi nte m i nden m ú ze u m a ( 1 968- 1 9 70).
v á s á r o l t a képeiből a z ötvenes években. A h a tv a n a s é v e k e l e j é n p e d i g D a l í e g y s a j á t Olaj. vászon.

111(1 z e u m létrehozását k e z d t e tervezgetni szü lővárosába n , Figuerasba n . V á l a sztása 400 x 300 cm.
Salvador Dali \tuzet.:-
a városka s z í n h á z á r a , egy 1 9 . századi neoklassz i k u s épü letre esett, a m elyet sú lyos k á ro k
SL Petersburg IFLl
értek a polgárháború b a n . E lőször C1 g y gondolta, hogy romos á l l a potban veszi á t a z épü le­
tet, és k i á l l ítótere m n e k h a s z n á l j a . Ez azonban n e h é z lett volna, teki n tettel a rra , hogy 64. A haldokló Velázquez

n e m volt teteje. Ezért E m i l i o Perez P i nero építésszel összefogva tervezett föléje egy az ablak mögott e.::
Olclj. vaszon -o azs
k u po l á t , „ a m e l y m i n t p r i n c íp i u m k ü lö n ö sen szoros összefüggésben van a k i rá lysággal,
75 x 59.5 cm
a z élettel és a l i t u rgiáva l " . 1 9 7 4 . szeptember 28-án a 7 0 éves Dalí megnyitotta „ s z í n h á z ­ Gala-Sal\'ad"r Qa
m úz e u m á t " , a m e l y n e m c s a k k i á l l ítá si csarnok l e t t , h a n e m s z e n t h e l y , a h o l D a l í , a z „ i ste n " Alapítvam . F1g ers
ö n m ag á n a k hódolt. A helyet Spanyolország u ra l kodói n a k a j á n lotta, a k i k közé odaszá m í­
totta F ra n cót, a volt d i ktátort is. 1 9 7 8-ba n a spanyol királyi pár, János Károly és Zsófia
i s meglátogatta a s z í n h á z - m ú z e u mot. Még ugya nabban az évben tiszteletbeli tagjává
választotta a Francia Művészeti Akadé m i a . 1 9 7 9-ben a párizsi George Pompidou
Központ nagyszabású retrospektív k i á l l ítást rendezett, a m elyen több mint kétszázötven
képét m u tatták be. A k i á l lítás anyagát ezután a l o n d o n i Tate Ga léria i s b e m u tatta.
1 9 8 2 - ben J á n o s Károly nemesi rangra emelte Da l ít. Ezzel bizo nyos értelemben valóra
vált a művész gyerekkori á l m a .
É letének utolsó h ú s z évét a h írnév és a gazdagság jel lemezte. 1 9 7 0-től é v i jöve­

d e l mét fé l m i l l i ó d o l lárra becsü lték. „ Bi roda l m á n a k " igazgatásával Dalí egész k i s udvar­
tartást foglalkoztatott, amely úgyszólván s z ü n t e l e n ü l vele volt. l n terjC1 ib a n m i ndig azt
á l lította , hogy a hírnévből sosincs elég, Gaia azonban nyuga l masabb helyre vágyott.
Da l í még 1 9 6 7 -ben megvásárolta neki a fé l ig romos p ú b o l i kastélyt, melyet a saját ízlésük
szerint renováltattak és rendeztek be. G a i a egyre gyakrabban von u lt ide vissza.
D a l í személyes ügye i n e k intézésére, amit azelőtt ő maga és felesége végzett, m á r
1 96 2 -ben szerződtetett e g y v o l t katon atisztet, J o h n P e t e r Moore-t, a k i t 1 9 76-ban E n rique
Sabaterrel váltott fö l . Sabater csa k h a m a r többszörös m i l l i o mos lett D a l í költségén.
A m űvész a nyolcva n a s évek elején Parkinson-kórban megbetegedett. Párizsban
kezeltette magá t , és va l a k i azt a pletykát terjesztette e l , hogy G a i a el a ka r válni tőle. Sőt
Rou meguere doktor, a pszich iáter, a k i évek óta kezelte a festőt, azzal i s megvádolta
az asszonyt egy újságcikkben, hogy zsarnokoskodik a férje fölött. G a ia 1 98 2 -ben uréter­
fertőzést kapott, a m ibe belehalt. Kívá n ságá n a k megfelelően a p ú b o l i kastélyban temették
e l . Dalí a temetés után i s ott m a radt, és valóságos remeteéletet élt. De a m u n ká t betegsége
e l l e nére sem hagyta abba. Itt festette 1 983-ban a z u tolsó képét, melynek a Fecskefarok
címet adta: a René Thom francia m a temat i k u s képleteiből vett mérta n i jelek formájában
ábrázolt egy ru hadarabot. A fecskefarok föl k u nkorodó végei D a l í baju szára e m lékeztet­
nek. A festmény befejezése után néhány h ó n a ppal tűz ütött ki a kastélyba n , melynek
okát sosem tudták k ideríte n i . D a l í sú lyos sérüléseket szenvedett. Fölgyógyulása u t á n
visszatért szülővárosába, és a m ú z e u m m e l lett la kott egészen 1 989-ben bekövetkezett
h a l á l á ig. Figuerasban temették e l a szín h á z - m ú z e u m kupolája a latt. Végrendeletében
m i ndenét - több m i nt kétszázötven festményt és kétezer rajzot - a spanyol á l l a m ra
hagyta.
A FESTŐ ÉLETRAJZA
1 904 Salvador D a l i m á j u s 1 l -én született a spanyolországi Figuerasban. Apja Salvador D a l i
y S c u s i F i g u e r a s szabadgondolkodó jegyzője, anyja Felipa D o m é n e c h Ferrés.
1 9 1 0- 1 9 2 0 Rajztehetsége és íráskészsége igen hamar megmutatkozott. Családja pártolja művészi
ambícióit s a tervét. hogy gimnázi u m i t a n u l m á nyait befejezve a madridi San Fernando
Képzőművészeti Akadé m i á n képezze magát.
1 92 1 - 1 92 7 Az Akadémia növendékeként diákszálláson lakik, ahol barátságot köt Garcia Lorcával
és L u i s B u fi u e l l e l . Renitens viselkedése miatt kizárják a z Akadémiáról . 1 92 5 novembe­
rében megnyílik első önálló k i á l l ítása Barcelonában. Párizsba látogat. felkeresi
Picassót. Kidolgozza a tárgyszerűség esztétikai elméletét.
1 92 9- 1 930 B u ii ue l é s D a l i elkészíti Az andalúziai kutya című filmet. A párizsi szürrealisták hivatalo­
san is maguk közé fogadják. Mi ró bemutatja Tristan Tzarának é s Paul E l u a rd - n a k .
Egymásba szeretnek G a lá v a l , E l u a rd feleségével, a k i e g é s z é l e t é n á t D a l i társa
és imádott m ú zsája lesz. Kidolgozza paranoia-kritikai módszerét. Házat vásárol
Cadaqués-ben.
1 93 1 - 1 938 K i á l l ít a szürrealisták első amerikai k i á l l ításá n . 1 9 34-es New York-i k i á l l ítása elsöprő
sikert arat, Londonban i s nagy érdeklődést vált k i . Párizsban részt vesz a szürrealisták
kiállításán, a k i kkel elkezdődik szakadáshoz vezető vitája. Londonban meglátogatja
Freudot.
1 93 9 - 1 948 Végleg szakít a szürre a l istákka l , André Breton élesen bírá l j a . A spanyol polgárháború
idején távol tartja magát a politikátó l . Az elkövetkező években Amerikában é l n e k .
Röpiratot t e s z k ö z z é a k é p z e l e t függetlenségéről. D a l í- M i ró- k i á l l ítás a New York-i
Museum of Modern Artban. 1 942-ben Amerikában jelenteti meg önéletrajzát Salvador
Dalí titkos élete címmel. A könyv magyarul i s olvasható. Közreműködik a f i l m i pa r b a n ,
dolgozik Walt D i s n e y és Alfred Hitchcock s z á m á r a i s .
1 94 9 Dali és Gaia visszatér E u r ó p á b a . D a l i díszleteket tervez P e t e r B r o o k (Salomé)
és Luchino Visconti számára. Megfesti A Port Lligat-i Madonnát.
1 95 1 - 1 95 6 Megjelenteti Misztikus kiáltványá t . A részecske - korszak kezdete. K i á l l ítások Rómában
és Velencében. Nagy sikerű előadást tart a Sorbonne-on. A washingtoni National
G a l lery-ben i s k i á l l ítása nyílik.
1 958- 1 963 Happeningeken vesz részt. K ü l ö n böző techn i k a i találmá nyok foglalkoztatják.
Festészetére a misztika lesz j e l l e m ző. Az u n iverzum középpontjának kezdi látni
a perpignani vasútállomást. Megjelenik A lángész naplója.
1 9 7 1 - 1 9 7 9 Clevelandban Salvador Dali M u se u m nyíl i k . Hipersztereoszkopikus képeinek
bemutatása a Guggenheim M ú ze u m b a n . A párizsi Képzőművészeti A k a d é m i a tagjává
választják. Nagyszabású retrospektív k i á l l ítása nyíl ik a Centre George Pompidonban.
1 98 2 J ú n i u s 1 0-én m e g h a l G a i a . D a l i ettől kezdve púboli kastélyában él visszavonulva,
megkapja a Púbol őrgrófja címet.
1 984 Súlyos égési sérüléseket szenved, a m ikor t ű z ü t k i a kastélyában. Amerikában
monográfia jelenik meg életéről és művészetéről. Életében utolsó jelentős kiállítása
Ferrarában.
1 98 9 J a n u á r 2 3 - á n h a l meg szívelégtelenségben. Végakaratát teljesítve figuerasi
szín h á z - m ú z e u m á n a k kriptájába temeti k . Teljes vagyonát és műveit a spanyol
á l l a m ra hagyományozta.
Képek jegyzéke
. A cadaquési kikötő (Éjszaka) ( 1 9 1 9) . 3 5 . Szürrealista plakát ( 1 9 3 4 ) 43

:. José Torres arcképe ( 1 9 2 0 k . ) . . . . . . . . . . . • . . 3 6 . Atavisztikus romok eső után ( 1 93 4 ) 44

3. önarckép ( 1 92 1 k.) . . . . . . . . . . . . . . • . . . 3 7 . A csáberő kísértete ( 1 9 3 4 ) . 45

4 Önarckép Raffaello-nyakkal ( 1 9 2 0- 1 9 2 1 ) 38. Mae West arca, amely szürrealista lakásnak

5 . Családi jelenet ( 1 9 2 3 ) i s felhasználható ( 1 9 34 - 1 9 3 5 ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

39. A Halál lovasa ( 1 93 5 ) . . 48

o Kubista önarckép ( 1 9 2 3 ) 1 1
4 0 . Nő rózsákból a l kotott fejjel ( 1 935) 49
i. A beteg gyermek ( 1 9 23 k . ) 12
4 1 . Antropomorf szekrény ( 1 93 6 ) 50
S. Ana Maria arcképe ( 1 92 4 k.) 13
4 2 . L á g y szerkezet főtt b a b b a l - A polgárháború
Q Apám portréja ( 1 92 5 . ) 14
előérzete ( 1 9 3 6 ) . 51
1 0 Ülő l á n y hátulról ( 1 92 5 ) . 15
4 3 . Az égő zsiráf ( 1 9 36- 1 93 7) 52
1 1 . Lány az ablaknál ( 1 925) . 17
44. Hitler talánya ( 1 93 9 k . ) 53
1 2 . �laria Carbona portréja ( 1 9 2 5 ) 18
4 5 . Afrikai benyomások ( 1 9 3 8 ) 54
1 3. Lány hátu l ról ( 1 9 26) 19
4 6 . Lágy önarckép s ü lt szalonnával ( 1 9 4 1 ) 55
H. Ta n u lm á n y A méz édesebb a vérnél
4 7 . A méz édesebb a vérnél ( 1 94 1 ) 56
című képhez ( 1 926) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
4 8 . E;gy gránátalma körül röpködő méhecske 51tal
. m purdá n i l á n y ( 1 9 2 6 )
1 5 . .O. 21
kiváltott álom, egy p i l lanattal ébredés előtt ( 1 944) . 57
l o . :-<ő a sziklákon ( 1 92 6 ) . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
49. Amerika költészete - A kozmikus atléták ( 1 943) 58
1 ;_ Alak sziklák között (Alvó nő) ( 1 92 6 ) . 23
50. Az új ember szü letését figyelő geopolitikai gyermek
I S . Fűrdőző ( 1 928) 24
( 1 943) . 59
J Q. Cenici tas (Hamvak) ( 1 9 2 7 - 1 9 2 8 ) . 25
5 1 . G a l a r i na ( 1 9 44- 1 945) 60
:0. Antropomorf tengerpart ( 1 92 8 ) . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
5 2 . Feleségem meztelenül lépcsőkké, egy gerincoszlop
: 1 . A vágy talánya - Anyá m , a n yá m , anyám ( 1 929) 28 három csigolyájává, égbolttá és építménnyé változott
: :• .0. nagy masztu rbátor ( 1 9 2 9 ) 29 testét szemléli ( 1 945) . 61

23. A l á t h a t a t l a n e m b e r ( 1 9 2 9 ) 30 53. Napóleon orra terhes nővé változik

eredeti romok között ( 1 9 4 5 ) . 63
24 Paul É l u a rd arcképe ( 1 9 2 9 ) 31
5 4 . A szem. Díszletterv a „Forgószff'-hez ( 1 94 5 ) 65
:s Részleges h a l l ucináció. Hat Lenin-fej jelenése
a hangversenyzongorán ( 1 93 1 ) . . . . . . . . . . . . . . . . 33 5 5 . S z e n t A n t a l megkísértése ( 1 94 6 ) 66

:o. \'érző rózsák ( 1 930) 34 5 6 . Léda Atomica ( 1 94 9 ) 67

:;. Tell Vilmos öregkora ( 1 9 3 1 ) . 35 5 7 . A Port Lligat-i Madonna ( 1 949) 68

:s. Az emlékezet á l la ndósága 5 8 . A Port Lligat-i Madonna ( 1 9 5 0 ) 69

!Lágy órák) ( 1 9 3 1 ) . 36 5 9 . Keresztes Szent János Krisztusa ( 1 95 1 ) 71

:Q. Tükörtojások serpenyőben, 6 0 . Az emlékezet á l l a n dóságának felbomlása

serpenyő nélkül ( 1 93 2 ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 ( 1 95 2 - 1 95 4 ) . „ „ „ „ „ „ 72

3' ' let architekto n i k u s Angelusa ( 1 93 3 ) 38 6 1 . Robbanás ( 1 95 4 ) . 73

31. Geológiai fejlődés ( 1 93 3 ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 62. Raffaello Madonnájának

32. -:-e Vilmos talánya ( 1 9 33) . 40 maximáli� sebessége ( 1 9 5 4 ) . . . . . . . . . . . . . • . 75

33. Gaia. ,·állán két báránybordát egyensúlyozva ( 1 9 33) . 41 6 3 . A hallucinogén torreádor ( 1 9 68- 1 9 7 0) . 76

3.:, Jazochista instrumentum ( 1 93 3 - 1 934) 42 64. A haldokló Velázquez az ablak mögött ( 1 9 82) . 77