MICHELANGELO

.:�s a.apja: .\1iche1-Ange. Sirrocco 2005

".: -:: :o::a: Bardos Miklós
_zer esztene: Rappai Zsuzsa
.:-·::".'.a;szerkesztó: Kézdy Beatrix
.?.:e trogramvezetó: Szuba Jolanta

e -� ... T:dential Concepts, worldwide. USA 2005

e: H- -ganan translation Bárdos Miklós
�s_.th Kiadó 201 1

-=i'„ og fenntartva

:s. o-s-963-09-6132-5

.a ·t!Ssuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója

odA az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
es ·cm'\terjesztők Egyesülésének tagja
.:sza'·i vezető Badics Ilona
MICHELANGELO

KOSSUTH KIADÓ
 ichelangelo neve egyet jelent a „ m ű vészi gén i u s z " foga l m ával. Egyfelől mert

M m o n u m entá l i s életműve a szobrászatról a festészeten és a z építészeten át

a költészetig szi nte vala mennyi m ű vészeti ágat átfogja, másfelől mert egyszerre
volt alkotóművész mester, esztéta és go ndolkodó, vagyis a reneszánsz ember tökéletes
megtestesítője. ó volt a z a m űvész, a ki n ek személyében és m űvei b e n , hosszú és teljes
életében a reneszánsz h u ma n i z m u s törekvései m a radékta l a n u l kiteljesedhettek. E z a h u ­
m a n i z m u s a legkevésbé sem pusztán valam iféle doktrína volt, sokkal i n kább mental itás,
gondol kodásmód, középpontjában a z elvont foga l m a k és a z eszmék mellett elsősorban
maga a z ember á l lt. A h u ma n isták a lét nagy kérdéseit foga l m azták ú j ra , a z ember szem­
szögéből. H o n n a n ered a z ember? Hol a helye a v i lágegyetem ben ? Létezik-e tökéletesség
a Fö ldö n ? Megannyi olya n kérdés, amelyekre végleges, dogmatikus válasz nem létezik.
A h u m a n i z m u s sokféle lehetett - keresztény, világi, pogány, és vá laszai i s sokfélék
voltak. A z első nagy h u ma n isták - M a rsilio Ficino, Pico del la M i ra nd o l a , Leonardo da
V i n c i - Firenzében éltek és alkottak, i n nen sugárzott k i a z ú j gondolatrendszer egész
Európára. M ichelangelo maga i s Firenze szellemi szülöttje volt, és i n nen i n d u l t ú t n a k , hogy
teremtő gén i u sza és m űveinek kifejező ereje, életének teljes íve és m ű vészetének fenséges
tisztasága révén a reneszánsz ideá l já n a k legtökéletesebb megtestesítőjévé váljon.

Gyermek- és ifjúkor

A XV. század vége új korszak h a j n a lát jelentette Eu rópa-szerte. A több évtizedes, véres
háborC1k, pusztító járványok és éhínség után a kontinens élete megváltozott. E változás
m i ndenekelőtt a menta l i tásba n éreztette hatását. A középkori értékek háttérbe szo rultak,
a nyugat-európai népek a virágzó kereskedelem és a z ú j találmá nyok eredményeire
támaszkodva, de főként a társa d a l m i áta l a k u l á s i rá nti a l a pvető igénytől hajtva ú j ideálok
felé törekedtek. A szélesebb látókörű ural kodók, m i n t Firenzében Lorenzo de' Medici vagy
Franciaországban 1. Ferenc k i rá l y a m ű vészeteket éppoly szenvedéllyel támogatták, m i n t
a háború kat. A könyvnyomtatás t a l á l m á n yá n a k köszön hetően széles körben kezdett
erjed n i a k u ltúra.
E változó, forrongó korba n történt, hogy a z ősi, de elszegényedett firenzei nemesi
családból származó Ludovico di Leonardo B u o n a rroti S i m o n i , m i u tá n a z a rezzói kerület
felügyelőjévé (podesta) nevezték k i , családjával Caprese városában telepedett le, a h o l 1 . Michelangelo turbános
1 47 5 . m á rc i u s 6 - á n megszületett másod i k fiúgyermeke, M i c h elangelo. Megbízása lejártá­ arcképe
Giuliano Bugiardininak
val a család visszatért a Firenze melletti Settign a n óba , ahol Ludovico tisztes b i rtokkal
tulajdonítva
rendelkezett, és a hol m é ltó életkö r ü l m ényeket b i z tosíthatott egész csa ládja szá m á ra .
Tollrajz. 36,5 x 25 cm.
1481-ben azonban felesége meg h a lt, és Ludovico egyed ü l m a radt öt gyermekével. Louvre, Párizs
 M i c h ela ngelo ekkor hatéves volt. Az a nyai szeretet h i á nya is hozzájá r u l t , hogy
n e h é z természetű, h a l lgatag, ma kacs gyermek vált belőle. Apja egy kőfaragó fa m í l i á h o z
a d t a nevelésre, a s o r s a feletti keserűségét a f i ú ú g y k ü zdötte le, h o g y a kőfaragó mester
gyermekeivel együtt nehéz kőtömböket fejtett a szomszéd kőbá n yá b a n . Ezek a z évek
életre szóló tudáshoz és m a j d a n i remekművei mega l kotás á h o z n é l k ü l ö z h etetlen tapaszta­
lato k hoz juttatták: „Ha van egyá l t a l á n valam i lyen jó t u l a j d o n ságo m " , vallotta meg később
barátjá n a k , Vasa r i n a k , „ a n n a k a z a z o k a , hogy ( . . . ) Arezzo közelében születtem, s ott jó
a levegő; és a daj kám tejével együtt szívtam magamba szobrászszersz á m a i m , a véső
és a k a l a pács kezelésének tudományát".
E gyermekkori élmény Michelangelo szer i n t művészi indíttatásának alapmotívuma
volt. Míg fivérei a selyemszövő céhben kereskedői pályára léptek, ő elsősorban i ntelligenciá­
jával és érzékenységével t ű n t ki, ezért apja úgy döntött, hogy Francesco d'Urbino grammati­
k a i iskolájába íratja be. Urbino mester beavatta a z ifjú B u o na rrotit a formálódó reneszánsz
m ű vészet és h u m a n i z m u s szépségeibe. Ó azonban a klasszi k u s ta n u l má nyoknál jobba n ér­
deklődött a rajzolás iránt. Barátságot is· kötött egyik iskolatársával, Francesco Granaccival,
a k i egyúttal a festő Domenico Gh irlandaio növendéke volt.
G ra nacc i , akit lenyűgözött Michelangelo szenvedélyes vonzódása a művészethez,
a festői pályára próbálta rábeszélni barátját, és még a B u o na rroti család fejét is igyekezett
meggyőzn i. Az apa m i n deddig h a l l a n i sem a k a rt fia művészeti ambícióiról, mivel a festői
pálya ekkor még a kézműves kasztéval egyenértékű társada l m i helyzetet jelentett, a m i t
méltatl a n n a k tartott a Mediciek szolgálatában jelentős érdemeket szerzett nemesi család
sarjához. Michelangelo ma kacsul kitartott vágya mellett, így apja végül beleegyezett, hogy
G h i rlanda i o segédjeként ta n u ljon a neves festő m ű helyében. M ichela ngelo 1 488. ápri l i s
1 -jén , tizenhárom évesen lépett be G h i rlandaio m ű h elyébe. E z v o l t a z e l s ő fontos lépés
afelé, hogy hama rosan a z itá l i a i reneszánsz legnagyobb a l kotójává bontakozzék ki.

Az első művészi hatások és a Mediciek

Domen ico G h i rl a n d a i o k i zá rólag a gazdag firenzei csa ládok megrendelésére dolgozott.

A freskófestészet szakértőjének számított, és a z elsők között a l k a l m a zta a festészetben
a születő renesz á n s z szellemi és tec h n i k a i vív m á n yait. Részt vett többek között a Sixtus­
kápolna m e n nyezet- és falfres k ó i n a k elkészítésében is, Botticel l i , Pintu ricc h i o , Rossel li
és természetesen Perugino mellett, aki a z egész vá l l a l k o zást összefogta és i rá nyította.
G h i rl a n da i o egyúttal Lorenzo de' M ed i c i körének dekorátorai közé tartozott.
M i chela ngelo G h i r l a n daiótól elsajátította a rajzolás és a festészet a l a pvető mester­
fogásait. Kimagasló tehetsége h a m a r kiemelte őt a tan ítványok köz ü l : a régi mesterek
m űveiről készített m á solatait nem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. G h i rlandaio
meglátta benne a zsen i t , és ettől kezdve megkü l ö n böztetett figyelemmel foglalkozott
tehetsége művelésével és kibontakoztatásáva l.
Első mestere M a saccio, Giotto és a S a n to Spirito-te m p l o m festményeinek ta n u l m á ­
nyozására ösztönözte a z ifjú M ic h e l a ngelót, a k i a m ű h elyben eltöltött h á ro m esztendő
a l att többek között Donatello és Jacopo del l a Quercia m ű vei ről készített m á solatokat.
Ezek a m u n ká k, ta n u l má nyok, m á solatok mind fejlesztették látásmódját és segítettek
neki felfedezni kivételes adottságait: a k i v á l ó megfigyelőképességet, a kifi n o m u lt elemző­
készséget, a m o z d u latok p o n tos érzékelését és a nagyszerű színérzéket. Már a m ű hely­
ben irigyeket és ellen ségeket szerzett magá n a k : orra élete végéig őrzi majd a heves
természetű szobrász, Torrigia n i öklének nyomát, a k i nek el is kellett m e n ek ü l n ie a város­
ból később A n g l i á b a n királyi síremlé kek neves a l kotója lett.
M i c h elangelo hosszú élete folya m á n soha nem volt h a j l a ndó beismern i , hogy
G h i r l a n da i o m ű helye számottevő hatással bírt volna művészetére és fejlődésére. Pedig ha
más n e m , a z b i z o n yosan mestere érdeme, hogy megismerkedhetett Lorenzo de' Medicivel.
Michela ngelo azonban becsvágyó természete és tehetségébe vetett rendületlen h i te foly­
tán m i nden sikerében saját g é n i u s z á n a k elis merését akarta látni. Szerencsére a kor,
amelyben élt, kedvezett a m ű vészeknek és a művészeteknek.
Lorenzo de' M edici, a k i a m ű vészetek és a t u d o m á n yo k szerelmese volt, bőkezű
mecénási tevékenysége mellett saját palotáján belül szobrásziskolát is létesített, Bertoldo
di Giova n n i vezetésével, aki a z ekkorib a n Firenzében igen elismert Donatello tanítványa
volt. A legtehetségesebb fiatalokat ide k ü l dték szobrászatot ta n u l n i . Így lépett Michelangelo
a Mediciek szolgálatába.
A szobrásziskola újabb jelentős állomás volt a fo rmálódó tehetség m űvészi fejlődé­
sében . Michelangelo felfedezhette magá n a k a Med i c i -család gazdag, pompás a n t i k
szoborgyűjteményét, a m el y n a g y hatást tett rá. A z ó k o r i művészet, a m ely a z egész rene­
szánsz megújulás a l a pvető ösztönző b á z i sa volt, s z á m á ra k ü l ö n ösen k i m eríthetetlen
i h l etforrásnak bizonyult.
M i c h elangelo itt lelt rá a saját útjá ra, és ekkor határozta e l , hogy m i ndenekelőtt
szobrász lesz. A z iskolában h a m a r k i t ű n t társai között, és elnyerte a palota u ra, Lorenzo
de' Med ici kitüntető kegyeit. Lorenzo támogatásán a k köszön hetően keresett, neves
szobrász lett, és megismerkedett a firenzei udvarban forgolódó vala men n y i jelentős mecé­
nássa l , p o l i t i k u s s a l , művésszel és h u m a n istáva l .
Új ismeretségei között k ü l önösen a k é t ifjú Medici játszott döntő szerepet a későbbiek

során : G iova n n i és G i u lia n o , Lorenzo fia, i l l etve u nokaöccse. T a n u l m ányait és szabadideje

jelentős részét is vel ü k töltötte. Később m i n d ketten pápák lettek, II. Gyu l a , i l letve X. Leó
néve n , és az ő megbízá s a i k n a k köszönhetjük M ichela ngelo legszebb a l kotásait, s vel ü k
vette kezdetét a pápai udvarral v a l ó s o k évtizedes gyümölcsöző kapcsolata.

Visszatérés az atyai házba és az utazások időszaka

M ichelangelo tize n hat éves volt, de már számos jelentős m ű vet a l kotott, köztük a késő
római kor szarkofágjaira utaló Kentaurok csatája című kompozíciót ( 1 0. o.), i l letve egy
Madonna -dom borművet, mely a Madonna a lépcsőnél címet (9. o.) kapta. Ma m i n dkettő
a firenzei Casa B u o n arroti gyűjteményében ta l á l h a tó. A végzetes 14 9 2 -es esztendő azon­
ban M ic h e l a ngelo életét is megváltoztatta. Lorenzo de' Medici halálát követően a z örökö­
söket - élü kön a tehetetlen Pieróval - Savonarola, a fa n a t i k u s dom i n i k á n u s préd i k á tor
el űzette Firenzéből. M ichelangelo e l h agyta a Medici-pa lotát, és visszatért apja birto­
kára Settignanóba. Sem festészeti , sem szobrászati ta n u l m á n ya i t nem fejezte be,
de tehetsége és mesterségbeli tudása m á r látványosan magas szi ntre jutott. A kortársak
csodálták különc j e l l e m ét i s : gőgösen büszke, nehezen megközelíthető, h a l lgatag, i n d u l a ­
t o s , igényes és zabolátlan m űvész h í r é b e n á l lt, a k i s z e n t meggyőződéssel b í z i k s a j á t
tehetségében. H i á nyzott b e l ő l e m i nden t a n u l ó i a l á z a t : m á r kezdőként kész m űvésznek
gondolta magát. Apja h á zában készítette Herkules cím ű , időközben elveszett a l kotását,
a m ely előbb a Strozzi család, m a j d 1. Ferenc k i rá ly gyűjteményének bü szkesége lett.
Az atyai házból h a m a rosa n útra kelt, hogy idegen földön keressen ú j i h letet. Elsőként
Velencébe ment, majd m i u tá n itt nem talált megfelelő támogatókat, Bolognába utazott. Itt
Francesco Aldobrandi támogatásával jelentős feladatot kapott: a Szent Domonkos-temp­
lomban befejezte Giova n n i Pisano félbemaradt Domon kos-síremlékét. Protektora, a k i ek­
koriban a bolognai városi tanács tagja volt, Lorenzo de' Medici h ű séges barátai közé tarto­
zott. Michela ngelo szobrai, a Szent Proculus (1 6 . o.) , illetve a Gyertyatartó angyal ( 1 5 . o.)
a síremlék legszebb alakjai lettek, és nagy sikert arattak. A szépen kido lgozott izomzatC1
angya l , a gazdagon redőzött leplek a latt körvonalazódó test mozdu lata i n a k szépségével
látványosan bizonyítja az ifjú M ichelangelo esztétikai és mesterségbeli felkészültségét.
14 9 5 körül M ic h e l a ngelo i s m ét Firenzében tartózkodott, a m e l y időközben Piero
de' Medici elűzése után Köztársasággá a la k u lt át. A Medici fa m ília köztársaságpárti ágának
egyik pro m i n e n s tagja, Lorenzo d i Pier Francesco tanácsára el készítette Alvó Cupido című
m űvét, a m ely valószín ű leg azonos a m a ntovai Szépművészeti Akadém i á n látható hasonló
témájú a l kotással. A m ű vet antik szoborként Rómába kü ldette, a h o l Riario d i San Giorgio
bíboros vásárolta meg. A bíboros, m i után leleplezték előtte a csa lást, m i nden áron Rómá­
ba akarta hívn i a m ű a l kotóját. M i ch e langelo Róm ába utazott, ahol még jobban e l m élyedt
a Medicieknél megcsodált ókori m ű vészet ta n u l m á n yozásába n . Megerősödött b e n n e az
2. Madonna a lépcsónel
(1490 körül).
Márvány. 555 x ..i.: c­

Casa Buonarrotí. f"renzi,;-

10
a n t i k művészet i rá n ti e l kötelezettség, és újabb i h letet me rített felfedezéseiből. E k k o r ké­
szítette el első nagy remek művét, a Bacchus című szobrot (17. o.), életművének első po­
gá ny szellemű alkotását. A későbbiek során megrendeléseinek döntő többsége a z Jtália­
és E u rópa-szerte legfőbb mecé n á s Egyház részéről é r k e z i k majd. 1 4 9 7 -ben született meg
a z egyik legismertebb M i c h elangelo-alkotás: a Pietii ( 1 9 . o.). A megrendelést egy fra ncia
bíborostól, Jean de V i l l iers de Lagraulas-tól, Sai nt-D e n i s érsekétől k a p j a , és eredetileg az
ő síremlékét díszítette volna. M a a római Szent Péter-bazilikában látható, m i n t a krisztusi
á l dozat és a belső szépség egyik legtökéletesebb megformálása. A művész e k k o r m i nd­
össze h u szon két éves volt. Ifjúkora távolról sem csupán a ta n u l á s és a kezdeti szá rnypró­
bálgatások időszaka volt, h i szen számos érett remekmű született m á r ekkor a kezei alatt.

Egy lángoló lélek küzdelmei

M ichelangelónak legnagyobb csatáját ön magával kellett megvívnia. Műve i , melyekben

gazdag szelleme műalkotássá lényegült át, örökös vívódásokról, belső konfliktusokról tanús­
kodnak, melyek idővel csak tovább mélyülnek majd. A forra d a l m i lelkületű M i c h elangelo
művészi karrierje egy gyökeresen átalahiló világban teljesedett ki. E z volt az az idős z a k ,
a m i kor a régebben egyszerű mesterembereknek tekintett festők és s z o b r á s z o k a megre n ­
delőkkel szorosabb viszonyba kerü lve fokozatosan e g y m á s i k , bonyolu ltabb világba integ­
rálódtak. A művészetpártoló hatalmasságok egy személyben voltak mecénások és töltöt­
tek be ugyanakkor divatteremtő, ízlésformáló és ideológiai szerepet. A z a l kotók helyzete
jelentősen megváltozott. A művészet nem egyszerűen szellemi vagy filozofi k u s tarta l m a k
h o rdozója, hanem egyúttal egyéni, polit i k a i és egy h á z i a m bíciók m i n d hatékonyabb
esz köze lett.
Michela ngelónál ugyanakkor egy másik, belső konfl iktus is tetten érhető: a pogány és
a keresztény gondolkodásmód ellentéte. A reneszánsz legbecsvágyóbb és legszertelenebb
művésze a katolikus hit nagy hatású h i rdetője létére egyszersm i n d mélyen pogány lélek volt.
A Sixtus-kápolna Utolsó ítéletének Krisztusában (61. o.) k i ne látná meg Zeusz alakját? M i ­
chela ngelo alkotásaiban a z alázatos, önmegtartóztató, meditatív keresztény tartalmakat
szinte szétveti a művész m indent elsöprő életenergiája, pogány életöröme. Ugya nakkor
nehéz elképzelni keresztényibb alkotást, m i n t a Szent Péter-baz i l i ka Pietaja, tele mélységes
anyai fájdalommal, empátiával és Iste n n e k való felajá nlkozással. Talán nem véletlenül
ez a z egyetlen mű, amelyet a szobrász kézjegyével i s ellátott. A Szűzanya ü l ő helyzetben, 3. Kentaurok és lapithák
csatája (1490-H911
ölében tartja fia élettelen testét, szinte vízszintesen elfekvő, gyermeki pózban. A szobrász
Márvány dombormű,
visszafogotta n , látványos eszközök nélkül ábrázolja a z édesanya érzelmeit, emberi szen­
805 x 88 cm.
vedését: maga a kompozíció m i ndennél hatásosabban érzékelteti azokat. A halál elveszti Casa Buonarroti. Firenze

11
trivialitását, Krisztus sebei átlényegülnek: az anyai gesztus magában hordozza m indazt,
ami transzcendenssé emeli a jelen etet - egyszülött fia feláldozásával a Szűzanya a z isteni
á l dozat súlyát viselő emberiség jel képévé magasztosul. Ezen a m ű vö n a test feltámadásának
bizonyossága, a z isteni megbocsátás és a túlvilági élet reménye sugárzik át. Michela ngelo
egyed ü lá lló módon látta meg és fordította anyagi valósággá a keresztény hit eme alapköveit.
Ez a fajta zseni a l i tá s tette őt kiemelkedővé kortársai között. A másik meghatározó
ifjúkori alkotás Dávid hata l m a s méretű (4,34 méter magas) szobra (2 1. o.), amelyet eredetileg
a Piazza della Signorián , a Palazzo Vecchio előtt állítottak fel (ma a firenzei Akadé m i á n
őrzik). Helyére a szobor másolata került. A m ű tervei és megvalósítása a z 1 50 1 és 1 504
közötti időszakra tehető. A hagyományos ábrázolástól eltérve Dávid nem a legyőzött Góliát
fejét tartja kezében, h a n e m meztelen, izmos ifjúként jelen i k meg, ellenfelét méregetve a távol­
ba tekint. A szobor a párha rcot megelőző elmélyült pillanatot örökíti meg a z összecsapás
helyett. Michelangelo ezúttal is mély belső tartalmakat képes kevés eszközzel, dc a n ná l
nagyobb intenzitással kifejez n i . E két ifjúkori r e m e k m ű a szobrászt k o r a leghíresebb és leg­
befolyásosabb művészei közé emelte: az antik előképekből forrada l m i a n C1j és mélységesen
h u ma n ista műveket alkotó mestert a művészek művészeként ü n n epelték. A szép, ifjú és
diadalmas Dávid-alak pedig a Firenzei Köztársaság legyőzhetetlenségének szimbólu ma lett.

Leonardo, a mester és a rivális

M i után megte k i n tette Leonardo da Vinci Szent Anna harmadmagával és a gyermei? Keresztelő
Szent Jánossal című kompozíciójának kiállított kartonjait Firenzében, Michelangelo egész
esztétikai koncepciója átformálódott. Leonardo forrada l m i festői újításai ekkoriban egész
művésznemzedékek felfogására voltak meghatározó hatással, és e hatás alól Michelangelo
sem mentesült. Későbbi á l l ítása szer i n t a mű „az alakok közötti viszonyok C1j értelmezésére"
tanította, a „testtömegek erőteljes megjelen ítése és a z általuk elfoglalt tér ábrázolása révén".
Firenze szabad város lett: a Medici-család telj hata l m a véget ért. A fiatal és lelkes
Köztársaság nagyszabású művészeti -politi k a i válla l kozásba kezdett: e l határozta, hogy
a város törté n e l m é n e k jel képes pilla natait megörök ítve a kor legnagyobb m ű vészeivel
á l l íttat örök m e m e n tót F i r e n ze dicsőségé n e k . A k i szemelt m ű vészek között volt a városba
n e m régi b e n visszatért Leonardo is.
Leonardo szerződést kötött a várossal, hogy közre m ű ködik a városháza , a Palazzo
Vecc h i o tanácstermének dekorá lásába n . A megrendelt festmény a firenzeiek és a m i l á n ó i a k
között 1 43 4-ben lezajlott a ng h i a r i csatát ábrázolta vol n a . M i c hela ngelónak ugyanitt egy
m á s i k csataképet kellett elkészítenie, a m elynek témája a casc i n a i csata volt. Jó l le h et végül
egyik terv sem valósult meg, a párhuzamos m u n ka felszította a lappangó riva l i záció tüzét.
 M i c h e langelo n e m tagadhatta le Leonardo hatását, ami ugyanakkor módfelett irri­
tálta. E l l e ntét ü k a k o r k ü l ö nbségen túl (Leonardo 23 évvel idősebb volt) elsősorban eltérő
szem élyiségjegyeik re vezethető vissza: m íg Leonardo rac i o n á l i s és t u d o m á n yos felfogású
m ű vész volt, M ichel angelo s p i r i t u á l i s és s z e n z u á l i s alapon alkotott. Leonardo go ndolko­
dásmódja mégis i ns p i rá l ó lag hatott rá, és esztétikai felvetései erősen foglalkoztatták.
A két m űvész e l l e n téte egy napon nyilván osan i s man ifesztálódott. Leonardo a Santa
Trin ita-tem plom előtt elhaladtában ifjak csoportjával tal á l kozott, akik k i kérték a vélemé­
nyét egy filozófiai kérdésben. É ppen arra jött M ic h e langelo i s , mire az idős mester azt
felelte az ifjaknak, kérdezzék meg M ichelangelót. M i c h e langelo hetykén fe lelt, becsm érlő 4. Antonio da Sangallóna ·
szavakkal nyilatkozva Leonardo Francesco Sforzáról készülő lovas e m l é k m űvéről , amelyet tulajdonított másolat
A cascinai csata
a mesternek soha n e m állt módjában befejez n i .
kartonjáról (15-11 kórii .
A z esztétikai ellentéten túl nyilvánvaló, hogy főként Michelangelo természete gerjesz­
Magángyújtemeny,
tette kettőjük ellentétét. A régebbi mesterek alá zatával éles ellentétben Michelangelo egyfajta Norfolk
zsenitudattal tekintett ö n magára és m űveire, és ez nehezen összeférhetővé, magányossá és
gőgössé tette. Ahogy ő maga mondta: „A legnagyobb veszély n e m az, hogy kitűzött cél u n k
túlságosan magas vol n a é s n e m érj ü k e l , h a n e m éppen a z , hogy t ú l a lacsony é s t ú l kön nyen
elérj ü k . "

Az „isteni" szobrász pályaképe

A szobrászat kétségkívül M ic h e l a ngelo m ű vészi pályá j á n a k vezérfo n a l á t a l kotta. Jóllehet

festői és rajzolói z se n i a l itásá hoz sem fér kétség, és építészként is m a radandót a l kotott,
a szobrászat révén vá lt e l i s mert m ű vésszé és ez a l a pozta meg hírnevét. Szobrászati ta n u l ­
m á n y a i sorá n a l a k ította k i sajátos felfogását: m e rész újító kedve és m ű vészi koncepciói
már ifjú szobrász korá b a n k i k ristályosodtak.
A szobrászat iránti vonzódása b i zonyára gye rmekkori él ményeken a la p u lt, dc az
ifjúkori ta n u l má nyok és hatások i s döntő szerepet játszottak benne. A kőfaragó mesternél
töltött gyermekévek, m i nt láthatt u k, kdrán hozzászoktatták a kőtö m b ö k kel és a vésővel
való b á n á s h o z . ő maga lega lábbis előszeretettel h ivatkozott e korai é l m ényekre . A m űvé­
szi p á l ya szem pontjából lega lább i lyen meghatározó volt a Mediciek P i a zza di S a n
M a rcó-i kertjében tett sok elmélyült s é t a . A h u m a n ista s z e l l e m i környezet felfedeztctte
vele az ókori művészetet, és m ű vészi merészségre, szel l e m i n y i tottságra ösztönözte.
Már e k ko r k i a l a k u lta k a szobrászatról val lott a lapel képzelései és a z a fajta s z e l l e m i füg­
getlenség, a m e l lyel a mesterekhez viszonyult, és a melyre hivatkozva igazi autodidakta
m űvész n e k v a l l otta magát.
A szobrászat magas fok ú m ű veléséhez a reneszá n sz korban már elengedhetetlen
feltéte l n e k szám ított a z a nató m i a megfelelő i s m e rete. A korabeli egy h á z i ti ltás e l l e nére
M i c h e la n ge l o k ü l ö n engedélyt szerzett a Santo Spi rito irga l m a s kórház perjclétől, hogy
a családo k á ltal nem keresett holttesteken a nató m i a i célzatú bonco l á st végezzen. A félig­
meddig i l legá l i s , így korá n tsem veszélytelen kísérletekből fontos tapasztalatokat szerzett,
a zokat nem i s rejtette véka a l á , büszkén h a ngoztatva a l a k j a i vonala i n a k élet h ű ségét.
A z „autodidakta" szobrász va lójában igen sokat köszö n h etett mesteré n e k , Bertoldo
di G iova n n i na k . Bertoldót saját mestere, a h íres Donate l l o egy ízben „a Quattrocento
legnagyobb szobrá s z á n a k " nevezte. Legfo ntosabb újítása a m ű a l k otásról és szerepéről
k i a l a kított új k o n cepció volt. A korábbi felfogással szembehe lyezkedve a zt h i rdette, hogy
a m ű vészetnek nem szolgá l n ia k e l l , h a n e m gyönyörködtetn ie. A m ű a l kotást a reneszá n s z
kor m á r k é p e s v o l t ö n magáért i s csodá l n i . E k ko r jelente k meg a z e l s ő m űgyű j te mények,
a k i e m e l kedően szép a l kotásokat k i á l l ították. Lorenzo de' Medici, M i c he l a ngelo nagyvo­
n a l ú mecénása a z új típusú m ű pártolók e m i n e n s példája volt. Lorenzo h erceg i s m e retségi
5. Gyertyatartó angyal
( 1 49 5 ) . Márvány.
Szent Domonkos­
templom, Bologna
 6. Szent Proculus ( 1495).
Márvány.
magassága 58.5 cm.
Basilica San Oomenico.
Bologna

16
7. Bacchus (1496-1497)
Márvány.
magassága 203 cm.
Bargello, Firenze

17
 köre és baráta i egyengették a z ifjú M ichela ngelo fejlődésének útját a z u tazások idősza­
kában i s . Bolognában G i a n francesco Aldob r a n d i n a k köszö n h ette első megrendeléseit,
melyek szobrászi pályá j á n a k újabb fontos á l l omását jelentették.
Rómában rendkívül mély hatást tettek rá a z ekkoriban megkezdett nagy m u n k á la to k
nyomán felszínre került csodálatos a ntik m ű k i n csek , amelyek elsősorban m o n u mental itá­
s u k k a l ragadták meg fa ntáziáját. A z Örök Város, amelyet ő maga is újabb nagyszerű k i n ­
csekkel gazdagított, mélyreható él ményt jelentett s z á m á r a . Ottani támogatója Jacopo G a l l i
b a n k á r v o l t , a k i nek hatékony segítségével jelentős presztízzsel és m a g a s honorá r i u m m a l
j á ró megrendelésekre tett szert. A z 1 496-ban keletkezett, m a Fi renzében látható Bacchus
( 1 7. o . ) volt első iga z á n jelentős ö n á l l ó m ű ve. A Pietii ( 1 9. o . ) , amelyen 1498-tól több
m i n t két évet dolgozott, nagyobb összeget - 450 dukátot - hozott a l kotój á n a k . Ezt a szob­
rot a megrendelő a fra n c i a k i rá lyok Sa i nt-Denis-i szentélyébe szá n ta , dc végül Rómában
maradt, és m á r saját korában is a v i l á g egyik leghíresebb m ű a l kotása lett.
A F i renzei Köztársa ság idős z a k á ba n a város ú j r a ráta l á l t a m ű vészek s z á m á ra
o l y term ékeny és v o n z ó békéjére, der ű jére. A Rómából v i sszatérő M i c h el a ngelót F i ren­
z e úgy fogadta, mint a város h íres s z ü löttét é s b ü s z k eségét. E h írnevét a Dávid- szobor
v a l ó sággal megso ks z o rozta: a győzedelmes ifjú a l a k ja - mint e m l ítettük - a z o n n a l
a vá ros s z i m b ó l u mává emel kedett. Ebben a zsen i á l i s m ű be n h á rom é v m u n ká j a é s
szenvedése teste s ü l t meg.
A firenzei dicsőséges évek után ú j ra a z Örök Város szól ította M ichela ngelót.
Ill. Piusz 1 503. november 1 -jén bekövetkezett h a l á l a után Lorenzo de' Medici u n o kaöccse,
G i u l i a n o della Rovere foglalta el Szent Péter tró n u sát, II. Gyula néven . II. Gyu la volt az
egyik ifjú Medici-roko n , a k i Lorenzo i l Magn ifico kertjeiben m á r kamaszkorá b a n megcso­
dá l hatta M i c h elangelo tehetségét. II. Gyula pápa meggyőzte a szobrászt, hogy költözzön
ismét Rómába, és egyúttal nagyszabású síremléket és egyéb m o n u mentális m ű veket
rendelt tőle. II. Gyu la türelmetlen, i ndulatos természete m i a tt kette j ü k viszonya korántsem
volt súrlódásmentes, á m a pápa bőkezű sége és bizalma M i c h elangelo s z á m á ra mégis
nagyszerű lehetőséget teremtett tehetsége kibontakoztatásá ra.
A nevezetes II. Gyu la-síremlék története éppoly viszontagságosra sikeredett, mint
a m i lyen maga a pápa és a m űvész viszonya volt. Bár a megrendelés szigorú szerződéses
kötöttségeket rótt rá , Michela ngelo ragaszkodott ö n á l l óságá h o z , és többször i s megszakí­
s. Pieta (1498-1499).
Márvány. totta a sírem lék m u n ká latait. M i után a pápa jóvá h agyta első, m o n u mentá lis tervét, először
magassága 1 74 cm, két rabszolga szobrát formálta meg, a k i k a sírem lék felső részén kaptak volna helyet.
talpazatának '
A szobrok végül befejezetle n ü l m a radtak, a m iben a pápával való k o n fliktusok mellett
szélessége 195 cm.
M i chelangelo abszolút tökélyre való törekvése is közrejátszhatott. M i c h elangelo végül
Szent Péter-bazilika,
Róma barátj á n a k , Roberta Stro z z i n a k ajá ndékozta őket, és soha nem kerültek a síremlékre.

..
 9
11
 9. Vázlat egy parittyás
Dávid-alakhoz ( 1 50 1 ).
Louvre. rajzgyújtemény,
Párizs

20
10. Dávid ( 1 50 1 -1504).
Márvány,
magassága 434 cm.
Galleria dell'Academia,
Firenze

21
 1 1. Szent Mátyás
( 1505-1506).
Márvány,
magassága 2 71 cm.
Galleria dell'Academia,
Firenze

1 2. Haldokló rabszolga
( 1 s 1 3- 1 5 1 6) .
Márvány,
magassága 2 1 S cm.
Louvre, Párizs

13. Lázadó rabszolga

( 1 5 1 3- 1 5 1 6) .
Márvány,
magassága 21 S cm.
Louvre, Párizs

22
 14. Rabszolga („Atlasz")
(1519-1530).
Márvány.
magassága 277 cm.
Galleria dell'Academia,
Firenze

24
Helyettük egy m á s i k m o n u m entális a l kotá s n a k , a Mózest á b rá z o l ó 2 , 3 5 méter magas ü l ő
szobor e/készítésének szentelte magát.
A 1 5 1 5 - 1 5 1 6- b a n elkészített Mózes (26. o . ) M i c h elangelo m o n u mentá l i s a l kotásai
közé tarto z i k , amelyek a k l asszi k u s eszmények jegyében s z ü l ettek, és m i n denekfölött
k i a k n á z z á k a legnemesebb a nyagban, a m á rványban rejlő szépséget és páratlan kifeje­
zőerőt. Az lilő Mózes-a l a k jobb kezében a Törvény kőtábláit ta rtj a . E z a szobor, mely
osztatlan csodálatot ébresztett a kortársa k b a n , végül a II. Gyula pápa síremléke végső válto­
zatá n a k (27 . o.) középpontjában kapott helyet.
A síremlék nem egyszeri a l kotás vagy vala miféle közbü l ső á l lomás volt Michela ngelo
fejlődésében, sokkal i n kább kiteljesedése lett a m űvész érett korszakának. A megvalósítá­
sa m i n dent összevéve közel negyven évig tartott, és a z utókor viszontagságos történetét
a „síremlék tragéd i á j á n a k " (Tragedia del/a sepultura) nevezte el. A m i k o r megkezdte a m u n­
kát, Michela ngelo első dolga az volt, hogy Carrarába utazzon, a h o l gyakorlati l ag egy
teljes évet töltött a híres márványbá nyába n . Maga válogatta ki a lega l ka l m a sabb már­
ványtömböket, amelyeken helyben el i s végezte a kezdő m u n kálatokat a könnyebb szállít­
hatóság kedvéért.
Hamarosan gylilekezni kezdtek a z első v i h a rfelhők. A hosszadalmas előkészü letek
kölcsönös türelmetlenséget szültek Michelangelo és a pápa között. Közben a szobrász
távollétében a Vatikánban M ichelangelo ellen ségei sem tétlenkedtek. M i után M ichelangelo
h iába kopogtatott a Vatikán kapuin a Carrarában a l k a l m a zott m u n kások bére ügyében,
a feldühödött szobrász mindent félbehagyva visszatért Firenzébe, ahol tárt karokkal fogadták.
1 5 1 2-be n , közelgő végét érezvén, II. Gyula ü zent M ichelangeló n a k , hogy sü rgősen
fejezze be a félbemaradt síremléket. A szobrász, a k i n ek időközben tovább nőtt a hírneve,
és válogathatott a megrendelésekben, most sem sietett a m u n káva l . A z újabb késedelmek
ismét felkeltették a pápa h a ragját, á m a sírem lék e n n ek ellenére sem kész ü l t el a r ra
az időre, a m i kor II. Gyula 1 5 1 3-ban távozott az élők sorából. A pápa örökösei újabb
szerződést kötöttek Michelangelóval a mű befejezésére. Az eredeti terv közben jelentős
módo s u l á sokat szenvedett, a szobrász pedig ezúttal (1jabb hét évet és 16 500 d u kátot
- kisebbfajta vagyont - kapott a befejezésre.
II. Gyula utód j a , X. Leó nehezen viselte M ichelangelo kezelhetetlen természetét,
és szívesebben dolgoztatta a z engedelmes Raffaellót. Pápasága idején M i chelangelo renge­
teg időt pazarolt meg nem valósult tervekre, és i n kább vissza is tért Firenzébe. II. Gyula 15. Giacomo Rochetti

síremlékét végül csa k 1 5 4 7-ben, Ill. Pál pápasága a latt si került befejeznie. A síremlék tollrajza r..1ichelang� :"t
II. Gyula-síremléL:ehe-z
II. Gyu la ókor iránti rajongását tiszteletben tartva, /áthatóan magán visel i a pápának a vati­
1 5 1 3-ban készüh ter.e„:
káni Belvederében őrzött ókori szoborgyűjteménye i h letését. Mózes mellett Lea és Ráchel
Tollrajz. 52,5 x JQ �
kaptak helyet, akik a z aktív, illetve a szemlélődő keresztény életformát testesítik meg. Staatliche Museen. Ber ...
26
16. Mózes (1 513-1515).
Márvány,
magassága 235 cm.
átdolgozva 1542-ben
részlet II. Gyula papa
síremlékéból.
San Pietro in Vinc li­
ternplom. Róma

17. II. Gyula pápa

síremléke (1 SOS- 5-t5
Márvány. 263 x 1 So ..:­
San Pietro in Vinc
templom, Róma
 1 8. Medici-Madonna
( 1 524- 1534).
Márvány.
magassága 226 cm.
Medici-kápolna,
San Lorenzo-templom,
Firenze

28
 Időközben, a firenzei visszatérést követően M i c helangelo ú j a bb nagy tervekbe fogott
szülővárosában, a h o l ezúttal a Mediciek márvány síremlékeinek tervein dolgozott.
VII. Kelemen pápa, a k i a pápai seregek élén meghódította a z Arno-parti várost, még a zt
is megbo csátotta a szobrásznak, hogy részt vett a város védelmében, csak hogy m i h a m a ­
r a b b megvalósíthassa e m űvét. 153 I . november 2 1 - i brevéjében „ kiátkozás t e r h e alatt "
kötelezte M ichel angelót a S a n Lorenzo-kápolna m u nkálataina k befejezésére, és a kápol­
nába tervezett Medici-síremlékek megvalósítására.
Firenzében 1512-ben újabb gyökeres for d u l a t következett be: a Köztársaság b u kása
után ismét a Medici csa lád kerü lt hata lomra. A Mediciek folytatták korábbi fényűző élet­
módju kat és nagyszabású városszépítő tevékenységüket, így M i c h elangelo ú j ra a z ő szol­
gálatu kba á l líthatta tehetségét. Első nagy válla lkozása a Medici-család tem p l o m a , a San
Lorenzo h o m l okzatának újj átervezése volt. A megrendelést 1518-ban visszavonták, így
19. A Medici-kápolna
végül a h o m lokzat terve soha nem valósult meg. A San Lorenzo épü letegyüttesén bel ü l
belső tere ( l 5.!0-' 33-
azonban t ö b b csodálatos M i c h elangelo-al kotás is s z ü l etett. A családi kápolnában kapott
San Lorenzo-temp o.­
helyet Lorenzo és Giu/iano de' Medici síremléke ( 3 0 - 3 3 . o.). M i ndkettőt két-két a l legorikus Firenze
10. Lorenzo dc' Medici
síremléke (1524-1531).
J\.lárvány, 630 x 420 cm.
Medici-kápolna,
San lorenzo-templom,
Firenze
21. Giuliano de' �ledici
síremléke ( 1526- 53
Márvány. 630 x 410 c­
Medici-kápolna.
San Lorenzo-temp O"""
Firenze
 22. A Hajnal, részlet Lorenzo
de' Medici síremlékéból.
(1524-1531).
Márvány. hossza 194 cm.
Medici-kápolna.
San Lorenzo-templom.
Firenze

�
32
23. Az Éj, részlet Giuliano
de' Medici síremlékéból.
(1526-1531).
Márvány. hossza 194 cm.
Medici-kápolna.
San Lorenzo-templom.
Firenze
 24. Brugge-i Madonna
( 1503-1506).
Márvány,
magassága 128 cm
Notrc Dame-templom,
Bruggo

' J-J
25. Madonna a Gyermekkel
és a gyermek Keresztelő

Szent Jánossal

(Taddei-tondo)

(1503-1504).
Márvány, 1 04 x 1 06,S cm.
Royal Academy of Arts,
London

26. Madonna a Gyermekkel

és a gyermek Keresztelő

Szent Jánossal

(Pitti-tondo) (1504-1505).

Márvány, 85,5 x 82 cm.

Museo di Bargello, Firenze

35
 2 7. Firenzei Pietil
( 1 547-1555).
Márvány.
magassága 226 cm.
Museo dell'Opera
del Duomo. Firenze

36
28. Palestrinai Piet..1
( 1 555 körül)_
Márvány.
magassága 253 cm.
Galleria dell'Academ1a.
Firenze
38
a l a k ékesíti - Gi u l ianóét az Éjszaka és a Nappal. Lorenzóét az Alkony és a Hajnal-, melye­
ket a szobrász hangst'.ilyosan érzékletes fo rmákkal a l kotott meg. Az oltár fa lához került
elhelyezésre a Madonna. mel lette a Mediciek két védőszentjével. Szent Kozma és Szent
Damján ala kjával, Montorsoli, i l l etve Montelupo a l kotása iva l . A z 15 2 1 -ben elkezdett, de
csak 1 5 34-ben befejezett Madonna-alak d i na m i k u s kompozíció. A Szűzanya fél kezével
tartja a gyermek Jézust, akinek arca nem látható, mert édesanyja felé ford u l . A tekintet
óhatatlanul Mária arcán á l lapodik meg, amely telt, derűs és ugyanakkor szomorú is, mint­
egy előrevetítve fia fájdalmas és magasztos sorsát. Az egész szobor feltűnően nélkülöz min­
denfajta ünnepélyes pátoszt- a természetes kompozíció leginkább a hétköznapokból ellesett
életképre emlékeztet. M i chelangelo ismét tanújelét adta páratlan művészi szabadságának.

Michelangelo, az építész

M i chelangelo építészeti tevékenysége viszonylag későn kezdett kibontakozni. Építészeti

felfogása középpontjában az építmény és az á ltala elfoglalt tér viszonya á l lt. A reneszánsz
egyik törekvése az volt, hogy az épületek méretét az emberi léptékhez igazítsa. M ichelan­
gelo a maga részéről továbbfejlesztette a h u manista építészeti koncepciót. Szemében nem
csak a méretek és a z arányok kaptak kiemelt jelentőséget, hanem a z épület gazdaságos­
sága és funkciona litása is. Ugyanakkor a z épü let k i a l a kítása során elsődleges szempont
volt a z emberi anatóm iával való analógiák figyelembevétele.
M i c h elangelo építészként Ró má ban tette meg az első lépéseket, a m i ko r 1 5 1 3 és
1 5 1 6 között elkészítette Szent Kozma és Szent Da m ján, a Mediciek védőszentjei tisztele­
tére emelt k i s kápolna h o m l o kzatának tervét. A klasszi kus építészeti elemek fel h a szná lá­
sa mel lett m á r ekkor nem egy ú j szerű eljárást i s érvényesített tervében. A megtört vona l ú
párkányok szokatlan fény-árnyék hatásokat eredményeznek. A perspektíva töréseket
a hom lokzaton k i a l a kított dombor m ű - és ornamentikaelemek folytatják, váltakoztatva
a megvilágított és árnyékos fel ü l eteket. Maga a márvány sem egyszerűen csak fel ü let: 29. A Medici-kápolna
erezete, fénye, vastagsága ú j a b b látványhatásokat tesz lehetővé. Hasonló elemeket kupolájának belseje.

a l k.al m a zott M i c helangelo egy évvel később Fi renzében a Medici-pa lota a b l a k a i na k San Lorenzo-templom.
Firenze
tervezésekor i s .
E l ső igazán jelentős é s nagy hatású építészeti a l kotása s z ü l ővárosában a m á r emlí­
30. Tervvázlat a San
tett San Lorenzo-templom h o m l o kzatának terve volt 1 5 1 9-ben. A San Lorenzo kiemelkedő Lorenzo-templom

a l k a l m a t jel entett számára , hogy egyetlen m ű ben egyesítse m indazt a tudást, amit három homlokzatához (1S1-'·
Toll-, fekete kréta-
fő m ű ködési területén, a z építészetben, a szobrászatban és a festészetben fel h a l mozott.
és vörös ceruzarajz.
A h o m l o kzattervben, a mely végül befejezetlen m a radt, a kontrasztok iránti vonzódás
2 1 ,2 x 1 4,4 cm.
d o m i ná l , m i nd a színek, mind a fényhatások. m ind a vona l a k szempontjából. Casa Buonarroti. Firenze
40
 Egy m á s i k k i em elkedő építészeti alkotása is Firenzéhez kötőd i k : ez a Bib/ioteca
Laurenziana terve. M i L1tán V I I . Kelemen pápa a Mediciek egykori könyvtárát felajánlotta
a San Lorenzo-temp lomnak, Mich elangelo felkérést kapott, hogy tervezze meg a régi kéz­
iratok olvasótermét. A templom o l dalából nyíló terem alighanem leglátványosabb eleme
a templom felőli előtér (4 1 . o . ) , amely a z olvasóterembe vezető h á r m a s osztatú lépcsősor­
ral páratlanul ha rmoni k u s és ugyana kkor merészen modern összhatást eredményezett.
Michelangelo egyik késői, római építészeti alkotása a Farnese-palota (42-43. o.) átépí­
tése volt. A nagy m ú ltú család eredetileg Sangallót bízta meg a feladattal, aki 1 5 23-ban meg
is kezdte a kivitelezést, a homlokzat, va l a m i nt a belső udvar, a z ún. „cortile" megalkotásá­
l(a l. Miután Alessandro Farnese bíborost 1 5 3 4-ben pápává választottá k , a z újdonsült 31 . Az előtér lépcsője,
Biblioteca J\ledicea
Ill. Pál - a ki M ichelangelo nagy csodálója volt - elhatározta, hogy ú j státusának megfelelően
Laure nziana.
módosíttatja a terveket, és a homlokzatot és a z udvart egyaránt megnagyobbíttatja.
San Lorenzo-templo�.
A ho mlokzati párkányok megtervezésével megbízott M i c h elangelo Sangallo 1 5 46- Firenze
ban bekövetkezett h a l á l a után átvette az egész építkezés irányítását. Két év alatt gyökere­
32. Az olvasóterem,
sen átformálta a pa lota koncepcióját: a viz u á l i s arányokat megfordítva a legsú lyosabb
Biblioteca �tedicea
épülettömeget fe lü lre helyezte át, számos boltívvel és osz loppal támogatva meg azt.
laurenziana.
A Farnesc-palotát ezzel Róma máig egyik legszebb épületévé nemesítette. Firenze
33. A római Farnese-palota
homlokzata. lfiabb

Antonio de Sangallo
eredeti homlokzattervét
Michelangelo. maid
Giacomo Vignola
és Giacomo della Porta
fejlesztette tovább
34. Farnese-palota, Róma.
a belső udvari homlokzat.
a második és a harmadik
emelet részlete. Előbbi
ifjabb Antonio de Sangall
tervei alapján készült
1 5 17-ben. utóbbi
Michelangelo tervei nvo­
mán 1549 és 1569 k - zc::
35. Etienne Dupérac:

Mkhclangelo terve

a római Capitolium tér

átépítésére ( 1558).

Rézmetszet.

BibliothC-que Nationale.

Párizs

36. A Capitolium tér mai

látványa madártávlatból.

Róma
 A Farnese-pápa, Ill. Pál, aki feltét l e n ü l megbízott M i c he l a nge lo tehetségében,
számos nagy építészeti feladatot bízott Michelangelóra. 1 5 38-ban a római méltóságok
és h u m a n i sta körök ismételt sü rgetésére a pápa tervbe vette a Capitoliu m-domb ókori
főterének átalakítását, egységesebb, korszerű arculatot adva a térségnek. Ezt a feladatot
is Michela ngelóra bízta . A z antik tér helyére a m ű vész nagyszerű építészeti együttest
képzelt el, amely egyesíti a z ókori tökéletességigényt saját korá n a k tec h n i k a i tudásáva l .
A r ó m a i közélet és a politikai élet központi, szimboli k u s térségének ú j ra á l m o dója­
ként M i c h elangelo egy ová l i s teret tervezett, a melynek közepén M a rcus A u r e l i u s császá r
lovas szobra e m e lked i k . Egyúttal módosította a Campidogliót uraló két palota - a Szenátorok
Palotája és a Palazzo d e i Conservatori - h o m lokzatát is. A két épület eredeti, m o n u mentá­
lis j e l legét ugya n a kkor gondosan megőrizte, csupán a homlokzatok áttervezésével adott
egységes képet a térnek (44-45. o.).
M ichela ngelo ezen fel ü l egy harmadik palota tervrajzát is elkészítette a Palazzo d e i
Conservatorival szembe n , a n n a k látványos replikája ként. A h á r m a s együttes r é v é n tud
ideálisan érvényesülni a Capitoli u m -do m b j á n a k csúcsát elfoglaló jelképes értékű tér.
M i ndeh h e z M i chelangelo teljesen áttervezte a tér kövezetét is, egy centrifugális elrende­
zésű, s z i m m etrikus ábrába rendezve a szü rke és fehér kőlapokat.
A kompozíciót a térhez vezető lendületes, fenséges lépcsősor teljesíti k i . Michelangelo
maga azonban nem láthatta meg tervei megvalósulását, mivel a z általa gondolt pompás
építészeti együttes csak a XVII. században valósulhatott meg.
Michelangelo életének utolsó fő teljesítménye kétségtelen ü l a római Szent Péter-bazilika
(4 7-49. o.) m u nkálatainak irányítása volt. Raffaello, Baldassari Peru z z i , Antonio Sangallo és
Bramante után Ill. Pál őt nevezte ki a kereszténység legnagyobb templomának főépítészévé.
A görög kereszt alakú alaprajz koncepcióját folytatva Michelangelónak sikerült dinamiz­
m u st v i n n ie a z épületbe, elkerülve a hatalmas kőtömeg masszív és nyomasztó hatását.
Ami a k u polát illeti, a l a posan megváltoztatta Brama nte korá b b i , pantheonszcrű
ku polatervét. A z épü leten belül betöltött központi jelentőségét figyelembe véve, re ndkívül
d i n a m i ku s kupolaformát tervezett, melynek ívei 1 3 6 , 5 méter maga s a n futnak össze. A ha­
rangtornyot fenséges párkányzat tartja a magasba. A z egész terven erősen érezhetőek
a firenzei h a tások. M ic h e l a ngelo a Szent Péter-bazilika befejezését sem é l h ette már meg,
de h a lála kor a m u nkálatok már igen előrehaladott állapotban volta k , így remé l h ette,
hogy azo kat a későbbiekben nem módosítják lényegesen. Barátja és életraj zírója, Vasari
3 7. A római Szent Pétcr­ szerencsére halá l a előtt famakettet készíttetett vele tervéről, amely később létfontosságú
bazilika kupolájának
szerepet töltött be a m u n ka befejezése során.
nyugati látképe
A mester legutolsó építészeti tervei alapján olyan nagyszerű a l kotások születtek,
(1546- 1 564).
Vatikán mint a Santa Maria degli Ange l i templom, vagy a Porta Pia ( 4 9 . o . ) . E két feladatot I V . P i u s

• -b
 38. A bazilika kupolájának
belseje.
É pítését Michelangelo
irányításával kezdték meg
1 546-ban, és Oomenico
Fontana fejezte be
1 593-ban.
Szent Péter-bazilika,
Vatikán

39. A Szent Péter-bazilika

látképe madártávlatból.

A lanterna Giacomo
della Porta tervei alapján
készült

40. Porta Pia ( 1 56 1 ) .

Róma

48
 pápától kapta. A közel nyolcva nöt éves mester a Porta Pia tervezésével szobrászi , festői
és építészeti m u n k á ssága után „várostervező mérnökként" is b e m u ta t k o z hatott. A város­
kapu fenséges és m o n u mentális megj e lenése az agg mester egyéni stílu s á n a k v a l a m e n n y i
ismertetőjegyét magá n visel i . 1 5 6 1 -b e n a reneszá n s z e g y k o r i nagyja i már v a l a m e n nyien
rég eltávoztak a z élők sorából. Egyedül Michela ngelo érte meg a z a n n a kidején egészen
k i véte l e s n e k számító maga s kort, és még m i n dig folyamatosan gazdagította a z Örök Vá­
rost. A Santa M a ria degli Angeli templom terveiben példá u l bravúros megoldással hasz­
n á l ta fel D i ocletia n u s termá i n a k megmaradt fa l a i t , a m elyeket I V . P i u s pápa a karth a u z i
4 1 . A Szent Család

(Doni-tondo), szerzetesek n e k adomá nyozott, h o g y a h e lyü kön templomot és kolostort emeljenek.

( 1 504 körül).
Kör alakú fatábla,
tempera, átmérő: J 20 cm. A festői életmű
Uffizi, Firenze
Agnolo Doni 1 50 7 k ö r ü l egy festményt re ndelt M ichela ngelótól a Szent Családról. A képen
42. A Sixtus-kápo/na: a k a rva-akaratlan u l felfedezhető Leonardo d a Vinci egyérte l m ű hatása: a kompozíciót
a mennyezet. az Utolsó
a festő egy függőleges tengely m e n té n építette fe l , a melyen a z a la k o k - mind egymást
ítélet, a déli és a z északi
kereső t e k i n tetü k k e l , mind egymást ölelő k a r j a i k k a l - szorosa n összefonódva helyezked­
fal - a freskók
restaurálása után nek e l . E z M i c h ela ngelo első i s m e rt , befejezett festménye. A kép meggyőző tec h n i k a i

; 50
43. A Sixtus-kápolna
mennyezete
( 1 508- 1 5 1 2 között).
Teljes mérete 1 OOO négyzet­
méter. A restaurálás után.
Vatikán
44. A Vízözön (a boltozat
második jelenetei.
FaHreskó. Sixtus-kapo -,
Vatikán

45. Ádám teremtése
(a boltozat hatodik
jelenete),
( 1508-1 5 1 2). Falfreskó.
Sixtus-k,ípolna, Vatikán
46. A Bűnbeesés
és a Kiűzetés
(a boltozat negyedik
jelenete),
( 1 508- 1 5 1 2). Fal freskó.
Sixtlls-kápolna, Vatik.:in
54
tudásról és magabiztosságról tanúskod i k , és a z a l a ko k felfogása is sajátosa n egyéni
koncepción a l a p u l .
A V a t i k á n b a n talál ható Sixtus- kápo l n á t I V . S i x t u s p á p a építtette magá n a k , építését
Giova n n i de Dolci 1 484-ben fejezte be. Eredeti fo rmájában i s számos freskó d í s z ítette,
a m elyek k ü lönféle m űvészek keze m u nkáját dicsérték. 1 4 8 1 -től kezdve a Vatikán a legne­
vesebb itá l i a i festőket kérte fel a fa l a k dekorálására: P i n t u ricchio, a nagyszerű Bottice l l i ,
Perugino, G h irlandaio (Michelangelo mestere) és Sign orelli szerepeltek a kiválasztottak
között. 1 5 08-ban II. Gyula is e l h atározta , hogy m a ra d a n dóan h o z z á j á r u l a Sixtt1s-kápolna
végső formá j á n a k k i a l a k ításához. Természetesen M i c h e l a ngelóhoz ford u l t , a k i ekkoriban
éppen Firenzében é l t . A pápa saját sírem lékének tervét e l h a lasztva megrendelte tőle
a z eddig ü resen m a radt m e n nyezet teljes dekorációj á n a k elkészítését (5 1 -60. o.).
Gyula pápa megrendelése h a t a l m a s feladatot rótt rá, a m i a l ó l M i c h e l a ngelo eleinte
m i nden módon próbá lt k i b ú j n i . Ám végül kénytelen volt beadni a derekát, és m u n ká hoz
látott. A z eredet i , 1 508-ban előterjesztett terv szerint M i c h e la ngelo a tizenkét apostolt
szerette volna megfeste n i , a fen n maradó teret pedig o r n a m entá l i s motívumokkal töltötte
volna ki. Á m végül ö n m aga vizsgálta fel ü l el képzelését, és egy jóva l a m bicióz u sabb válto­
zat m e l l ett döntött: középre kilenc j e l e n etet helyezett el a Genezisből. m e l ye k szélein
meztelen a l a kok á l ta l tartott medal ionokon a Kirá lyok könyvéből vett epizódok láthatók.
A m e n nyezet építészeti stru ktúrájá n a k a lapját képező boltívbélletek felületét a tizen két
próféta és s z i b i l l a tölti ki, akik a latt a l u n ettá kban Krisztus ősei j e l e n n e k meg. A kápolna
négy sarká b a n , a csegelyeket a kiválasztott nép történetéből vett négy jelenet díszíti.
A h a ta l m a s kompozíciót M ic h e l a ngelo 15 1 2 -ben fejezte be.
Ezt követően 2 3 évig n e m került sor újabb fej l e m ényre a Sixtus-kápolna történeté­
ben. Ekkor Ill. Pál rendelt újabb freskót Michelangelótól, ezútta l a kápolna e l ü lső fa lára,
a z utolsó ítélet témájára. A kompozíció elkészítése hét év kemény m u n ká j á t igényelte.
A Sixtus-kápolna dekorációja végül 1 5 4 1 -ben vált teljessé. Az Utolsó ítélet ( 4 7 „ 6 1 - 6 3 . o.)
1 3,7 x 1 2 , 2 0 méteres felületet tölt k i , a melyen közel négyszáz a l a k mozog, ö l e l k e z i k
ö s s z e , k ü z d , emelkedik a z ég fel é , vagy h u l l i k a pokolba, fá j d a l m á b a n keservesen zokog­
va. Akkorib a n , a m i ko r III. Pál a megrendeléssel megkereste M ic h e l angelót, a m ű vész sokat
e l m é l kedett a lélek h a l á l utáni üdvö z ü l ésének kérdéséről. E z az e l mélyültség hatja át
a z egész kompozíciót. A központi motív u m a bű nös emberiség d rá m á j a , a megváltásban
reményked n e k , a m ely csakis Istentől j ö h et. Em berek számtalan n e m zedéke támad fel
pora i ból, hogy megje l e n jen é l ők és holtak legfelsőbb bírá j á n a k színe előtt. A m ű vész
szerint a z e m berek egymásnak n e m l e h etnek bírái: n i ncsenek e l eve nemes és j ó , vagy
h i tvány és gonosz érzel m e k , p u sztán a föl d i élet e m beri d i m e n z i ó j a , melyben a b ű n ö k
e m berem lékezet ó t a átszőtték a törté n e l m et, és a m e lyről csa k az utolsó megmérettetés
•-. A delphoi Szibilla

(a boltozat prófcta­
es Szibilla-alakjai).
Falfreskó.
Sixtus-kápotna, Vatikán
48. lzaiás próféta
(a boltozat próféta­
és Szibilla-alak ai ·

Falfreskó.
Sixtus-kápolna. \a:

49. Éva teremtése
(a boltozat ötödik
jelenete), ( 1 5 1 0- 1 5 1 1 ) .
Falfreskó.
Sixttis-kápolna. Vatikán
50. Ezékiel próféta
(a boltozal próféta-
és Szibilla-alakjai), ( 1 5 1 1 ) .
Falfreskó
Sixtus-kápolna, Vatikán
bírája íté l k e z het. M i c h ela ngelo ö n magát i s megjelenítette a kápolna falfrcskóján, egy
szerzetes képébe n , aki a z égből a l á e reszkedő Krisztusra m u tat.
A z Utolsó ítélet a kortársak körében lelkes fogadtatásra t a l á l t , meglepő módon csak
maga a m ű vész foga l m azott meg o l ykor kriti kákat s a j á t m űvével szemben. Vasari a rról
számol b e , hogy a m i kor 1 5 4 1 . október 3 1 -é n eltávolították a z á l lványzatokat, és
Ill. Pál j e l e n létében megnyitották a k á p o l n á t , a tömeg „döbbenten és á l m é l kodva" fogad­
ta a z eléje t á r u l ó látvá n yt. A z Utolsó ítélet a fé l e l m e k , a kétségek és a hit nagyszabású
tablója, a m e lyen a fö l d i világ b ű n ö k kel és b ű nösökkel va n t e l e , és a megvá ltáshoz vezető
út k í n o k o n és szenvedésen át vezet. Ill. Pál e nagysza b á s ú a l kotás m e l l ett további két
freskót rendelt M i c h e l a n gelótól a Capella Paol i n a két egymással szem közti fa l á ra :
a 1 5 4 2 és 1 5 4 5 között festett Szent Pál megtérését, va l a m i n t a z 1 5 5 0-ben befejezett Szent
Péter keresztre feszítését.
60
5 1 . Jeremiás próféta
(a boltozat prólé...a­
és Szibilla-ala a

Falfreskó.
Sixtus-kápc a .:· ...

52. Az Utol.só 1t�e"t

53. A z utolsó ítéletre

hívó harsonákat fujo

angyalok, részlet

az Utolsó ítélet •

Falfreskó. restaur.l.<b „....„_

.

Sixtus·kápolna \ .a; 2-
 5 4 . Szent Pál megtérése
( 1 542- 1 545).
Falfrcskó. 624 x 6 6 1 cm
Cappella Paolina, Róma

64
55. Szent Péter
keresztrefeszítésc

( 1 546- 1 550).
Falfreskó, 6 2 5 x 661 cm.
Cappella Paolina, Róma

65
 56. A feltámadt Krisztus
( 1 5 1 8- 1 520).
Márvány.
Santa Maria sopra
Minerva, Róma

.
66
Michelangelo rajzai

Jóllehet a rajzolás folyamatosan végigkísérte M i chela ngelo életét, nem teki nthető igazi k i ­
fejezési eszközének, csupán közbülső lépésnek a z esztétikai abszolútum és a transzcendens
megfogal m azása felé, az alkotói folyamat kihagyhatatlan fázisá n a k . Michelangelo számá­
ra az alkotás létszükséglet, már-már létforma volt: kamaszkorától agg koráig csillapít­
hatatlan m u n kakedvvel dogozott. Jellemző e p i zódok a h a lotta sházban eltöltött hosszú
napok, a melyek során tollal és fekete ceruzával a kezében megszállottan igyekezett töké­
letesen visszaa d n i a z emberi test vonalait. A rajz kiemelt közlési forma vo lt, elsősorban
ön maga számára, m i n tha csak benyomásokat, érzelmeket, jegyzeteket és ötleteket örökí­
tett volna meg rajzok formá j á b a n . M i c h e l a nge lo számos rajza m a radt fe n n : a megrende­
lőknek benyújtott tervvázlatok, itt-ott fe l l elt vagy á ltala elajándékozott rajzok ma ritka
értéket képviselnek. Legtöbbjük Firenze, London, Oxford és Párizs grafi kai gyű j teményeit
gazdagítja.

Michelangelo, egy új művészalkat

„Most látom, a szenvedélyes szeszély / mely bálványommá a művészet álmát / tette, valójában
milyen sivárság, / s milyen kín a vágy annak, aki él" (Rónay György fordítása). E hetvenéves
kora körül született verssorok sokat elá r u l n a k a rról, m i lyen m é ly belső kü zdel meket és
feszültségeket élt át emberként és m űvészként e páratlan a l kotó. A szabadság megszállott­
ja volt, noha a l kotói i h l etét óhatatl a n u l ezer kötelék és korlát kötötte gúzsba. H u m a n i sta­
ként egyszerre hordozta magá b a n az ó kori pogány életszeretetet, a mely mélységesen fel­
szabadító hatással volt rá, és a keresztény e l kötelezettséget, a m ely egyszerre vo lt i h lető
szenvedély és a lázatra intő belső kényszer. E kettős el lentmondás el lenére s i k e r ü l t egysé­
ges és oszthatatlan életm ű vet a l kotnia, melynek három fő j e l l emzője a magabiztos, erőtel­
jes és - hordozótól független ü l - mi ndig szoborszerű vonások és vonalak; a mély belső
tarta l m a kat kifejező arcok ; és a mezítel e n emberi test központi szerepe a maga tömegével
és mozgásával. M i c h e l a ngelo művészetéről számtalan t a n u l m á n y született: kiemelték
festészete szobrászi karakterét, esztétikailag egységes voltát, összevetették a nagy kor­
társsa l , Leonardóva l . Számta l a nszor leírták , hogy M ic h elangelo valóságos őserő volt,
páratlan teremtő és ú j ító g é n i usz. Á m talán senki nem ragadta meg pontosab b a n e m ű ­ S 7. A Porta al Prato

vész karakterét, m i n t a kortárs Vasari: „Olya n rendkívü l i és tökéletes képzelőereje volt, erődítési ten1e

(Firenze) ( 1 5 2QL
e l m éjében olyan nagyszerű és félelmes gondolatok fogantak meg, hogy azokat még az
Toll- és ceruzaraiz.
ő keze sem tudta formába önteni, ezért gya k r a n félbehagyta m űveit, sőt sok a l kotását meg
41 x 5 7 cm.

i s sem m i sítette; magam is tudom, hogy nem sokkal h a l á l a előtt temérdek rajzát, vázlatát Casa Buonarro ·. Fn�--_ze
58. Férfi hátakt a Cascinai
csatához ( 1 504 körül).
Tus és toll,
40,8 x 28,4 cm
Casa Buonarroti, Firenze

59. Tanulmány a Líbiai

Szibillához ( 1 5 1 1 ).
Vörös ceruza,
28,5 x 20,5 cm.
Metropolitan Museum,
New York
oo. Tanulmány a Líbiai
Szibillához:
� jósnó jobb kezével
es hat rabszolgával.
Toll és tinta, papír.
28.8 • 1 9,4 cm.
Ashmolean Museum ·
Oxford
6 1 . Piet.1 ( 1 538- ' 5..:� ·

Fekete kretara·z.
2 9 x J 9 cm.

lsabetla Stewa� Gar�- „

Museum, Bost r.

62 Egy irányba nyi la zo

íjászok csoportja

( 1 5 3 1 kö rül).
Ceruzarajz.

2 1 ,s x 32 cm.

Royal Ubrary. Wi�c_'°r

63. Másolat �lichela"":ge ':!

Kleopátra-torzo � -..:

rajzáról ( 1 53:'. ·e..-.:.

Fekete kréta. par �

26 x 20.S cm.

Casa B uonarrot . F :c--ze

64. Akttanulmánv a SLttas­

kápolna mennyezetdtrz

( 1 5 1 1 körülL
Ceruzarajz.

29,7 x 2 1 .� CT..
Teyler �luseurr:, H>· •-
65. A megfeszített Krisztus
Mária és Nikodémusz

között

( 1 550- 1 555 körül).

Tus, fehér és szürke
festékkiemelésekkel,
4 1 .S x 28,S cm.
British Museum, London
66. Krisztus a kereszten
( 1 540 körűll.
Tusrajz. 3- x :i- e:::
British J\tuseum. lor.:�-
és karto n j á t égette e l , m e rt n e m a k a rta, hogy bárki is lássa, men nyit k e l lett fáradozn ia, és
h á n yszor kellett próbára t e n n i e tehetségét, míg tökéletes m űvel á l l hatott elő" (Zsá m b o k i
Zoltán fordítása).
M i c h e l a ngelo előszeretettel e m l egette baráta i n a k , hogy a u todida kta m ű vész, és
csak kevesekről i s m e rte e l . hogy hatottak rá. Mestere, G h i rl a n daio hatását tagadta,
és Bertoldóét i s éppen csak hogy e l i s m erte. I n d ividual ista, s egyben mélységesen modern
egyéniség volt, a k i belső, öntörvényű i h letét követte, és tan ítványokat sem nevelt k i .
T a l á n csa k barátjáva l , Vasarival bocsátkozott komoly m űvészeti eszmecserék b e , a k i
végül e l ső életrajzírója lett.
E m berként a szabad ságvágyó, keze l h etetlen és mértéktelen m űvésznek még egy
sajátos jel lemvonása rajzolód i k ki. A fé ltékeny pályatárssal va ló ifjúkori összetűzésből
vissz a m a radt orrtörés á ltal elcsúfított arcú, gye r m e k kori sére l m e ket őrző Michela ngelo
sajátos „szenvedésk u l t u s z b a " m e n e k ü l t . Család n é l k ü l , e l z á r kózva magá nyban élte éle­
tét, és gya k r a n i l l ette keserű megjegyzésekkel a kortársak szeretetétől övezett pályatár­
sakat, így a Vatikánban „fejedel m i kísérettel" vo n u ló Raffaellót. Utolsó éveit számos
e m beri és m ű vészeti vita és konfliktus á rnyékolta be, jóllehet soha n e m kellett a z e l i s me­
rés h i á n yától szenved n i e .
Lehet-e vita t n i e kivételes m űvész nagyságát? M á r a kortársak is m i nd e n k i m á s
f ö l é helyezték Michelangelo tehetségét. Ahogy T i z i a n o , Leonardo, Veronese, Raffaello,
Caravaggio korában is nyi lvá nvaló volt, m a sem kétséges, hogy e z a sokolda l ú a l kotó, a k i
egyszerre vo lt szobrász, festő, grafi k u s , építész, hadmérnök és városmérnök, h a l hatatlan
m űvekkel gazdagította a z embe riséget, és egész m u n kássága a z e u rópai m űvészet törté­
netének legnagyszerűbb fejezetei közé tarto z i k .
67. Rondanini Pieta

( 1 564, befejezetlen).
Márvány,
magassága 1 9 S cm.
Museo del Castello
Sforzesco, Milánó

77
A MŰVÉSZ ÉLETRAJZA

1 475 Capresében, a casentinói járásban március 6 - á n megszületett Bounarroti Michelangelo.

Apja a z elszegényedett firenzei nemesi családból származó Ludovico di Leonardo
B u o n a rroti Simoni podestá második fiúgyermeke. Édesanyja Francesca d i Neri de
M i niato del Sera meghal, a m ikor a gyermek a l ig hatéves.
1 48 1 Apja a j ó eszű kisfiút beíratja a Francesco d a Urbino gra m matikai iskolájába .
1 488 M i ndennél jobban érdekli azonban a rajzolás és festés. Domenico G h irlandaio neves
festő műhelyébe lép be, hogy festészetet t a n u l j o n . Hamar kitű n i k tehetségével.
1 48 9 - 1 492 A művészetpártoló Lorenzo de' Medici támogatásával bekerül a Piazza di San Marcó-i
kertben működő szobrásziskolába, Bertoldo mester tanítványa lesz. Tan u l m á nyozhatja
a z ott őrzött szoborgyűjtemény!.
1 494- 1 496 A Mediciek bukását követően Michelangelo elhagyja Firenzét. Velencében, majd
Bolognában tartózkodik, m ű a lkotásokkal ismerkedik. Végül Rómába utazik.
1 49 7 - 1 500 Pártfogókra talál. Jacopo Galli megvásárolja tőle a Bacchus-szobrot, Jea n Bilhi:res
bíborossal szerződést köt fiatalkori remekműve, a Pietá elkészítésére. 4 5 0 dukátot
kap a z egy éven belül átadott szoborért. Megfesti a római Sa n t Agosti no-templom
oltárképét. X I I . Lajos francia seregei elözö n l i k Itáliát.
1 50 1 - t 504 Michelangelo visszatér Firenzébe. A Köztársaság szerződést köt vele Dávid márvány­
szobrának elkészítésére. Egy gazdag brugges-i kereskedő Madonna-szobrot rendel tőle.
Elkészíti a Taddei- és a Pitti-tondót.
A z elkészült Dávid-szobrot a Piazza della Signorián á l l ítják fel, a firenzei szabadság
jelképévé válik. Időközben II. Gyula lesz a z ú j pápa.
1 505 t i . Gyula Rómába hívja Michelangelót, megbízza egy nagyszabású síremlék elkészíté-
sével. Ezzel kezdetét veszi a művész és a pápa viszontagságos kapcsolata.
Michelangelo Carrarába megy, hogy személyesen válassza ki a márványtömböket.
1 506- 1 50 7 Egy sértődést követően visszatér Firenzébe s elkészíti a Doni-tondót.
1 508- 1 5 1 5 A pápa Rómába rendeli Michelangelót és megbízza a Sixtus-kápolna mennyezeti
freskój á n a k elkészítésével, a művész lelkesen lát a m u nkához.
1512 október 3 t -é n a freskókat bemutatják a nagyközönségnek.
II. Gyula meghal, Michelangelo az örökösökkel újabb szerződést ír a l á síremlékének
elkészítésére, de a m u n k álatok még hosszú ideig el fognak h ú zódni.
15 t 6 - t 5 2 0 Michelangelo ismét visszatér Firenzébe. X. Leo pápa megbízza Michelangelót a San
Lorenzo-templom homlokzatá nak átalakításával.
A Medici-kápolna terveivel kezd fogla l k o z n i .
1 5 2 1 - t 5 2 7 M i c h e l a n g e l o t e l j e s egészében a Medici-kápo l n á n a k s z e n t e l i m a g á t . E l k e z d dolgozni
a Mediciek síremléke i n . Hozzálát a Lorenzo de Medici síremlékére szánt Alkony
és Hajnal a l a k j a i n a k kifaragásához.
Megbízzák a Biblioteca Laurenziana terveinek elkészítésével.
idegen csapatok kifosztják Rómát (sacco d i R o m a ) . A Mediciek e l m e n e k ü lnek
Firenzéből.
1 5 2 8 - t 5 3 3 Michelangelo aktívan közreműködik a firenzei városrendezési, erődítési és hadmérnöki
m u n kálatokba n . A Firenzei Köztársaság kapitulációja után a Mediciek visszatérnek
a városba. Folytatódnak a Medici-kápolna m u n k á l a t a i .
1 534 Alessandro Farnese lesz I l l . Pál néven a z új pápa. A h u m a n ista mecénás egyházfő
felkéri Michelangelót, hogy fesse meg a Sixtus-kápolna számára a z Utolsó ítélet
freskóját.
1 5 3 6- 1 54 1 Michelangelo elkezd dolgozni a Sixtus-kápolnában a z Utolsó ítélet kompozíción,
amelyet öt év l a n kadatlan m u n k á j á n a k eredményeként 1 54 1 október havában
fognak leleplezni.
Közben hozzálát a Campidoglio-tere átalakítási terveinek előkészítéséhez.
1 5 42 f
Michelangelo megkezdi a Capella Paolina reskóin a k festését.
1 545 E l készül //. Gyufa síremléke, melynek legcsodálatosabb a l kotórésze a nagyhatású
Mózes-szobor.
1 5 46- 1 54 9 A művész életében előtérbe kerü l n e k a z építészi feladatok. Átveszi a római Szent
Péter-bazilika építésének irányítását, áttervezi a kupoláját. Fontos szerepet játszik
Róma egyik legszebb épülete, a Farnese-pafota végleges for m á j á n a k k i a l akításában.
Meghal Vittoria Colon n a , Michelangelo szerelme és levelezőtársa.
1 5 50 A Capella Paolina freskóinak befejezése. Elkezdi a Firenzei Pieta néven ismert
nagyszabású kompozíció faragását.
1 552 Elkészül a C a m p idoglio-teréhez felvezető lépcső.
1 55 5 Az új pápák is megerősítik Michelangelo megbízatását a Szent Péter-baz i l i ka
befejezésére.
1 5 60 Medici Katal i n felkéri Michelangelót, hogy tervet készítsen II. Henrik síremlékére.
Készü l n e k a Porta Pia tervei.
1 563 A F i r e n z e i R a j z a k a d é m i a megalapítása. Michelangelót n e v e z i k k i a z Akadémia
igazgatójává.
1 564 A befejezetlenül i s csodálatos Rondanini Pietan, utolsó művén dolgozik a művész.
Február 1 8- á n Rómában meghal Michelangelo, m i nden idők egyik legsokoldalúbb
a l kotója.
 Képek jegyzéke
1. Michlangelo turbános önarcképe . . . • . • • . . . . . . . . . . 3 6 . A Capitolium tér m a i látványa madártávlatból . 45

2 . Madonna a lépcsőnél, 1 4 90 körül 3 7 . A római Szent Péter-bazilika kupolájának nyugati

3 . Kentaurok és lapithák csatája, 1 4 90- 1 492 10

látképe. 1 S46- I S64 . 4i

38. A bazilika kupolájának belseje . 48

4 . Antonio d a Sangallo másolata A cascinai csata
kartonjáról, l S 4 2 körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 39. A Szent Péter-bazilika látképe madártávlatból .

S . Gyertyatartó angyal, l 49S . . . . . . . . . • • . lS 40. Porta P i a , l S6 I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 . Szent Proculus, l 49S . . . . . . . . . . . . • • . 16 4 1 . A Szent Család (Doni-tondo), l S04 körül .

7. Bacchus, 1 4 96- 1 4 9 7 . . . . . . . . . . . . . . . 17 4 2 . A Sixtus-kápolna: a mennyezet, az Utolsó ítélei,

8 . Pieta, 1 4 98- 1 4 9 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
a déli és az északi fal - a freskók restaurálása után
19
4 3 . A Sixtus-kápolna m e n n yezete a restaurálás utá n . s:
9 . Vázlat egy parittyás Dávid-alakhoz, l SO 1 20
44. A Vízözön (a boltozat második jelenete) 53
1 0 . Dávid, 1 S O 1 - 1 S04 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . 21
4S. Ádám teremtése (a boltozat hatodik jelenete) . 55
1 1 . Szent Mátyás, l S O S - l S 0 6 . 22
46. A Bűnbeesés és a Kiűzetés (a boltozat negyedik
1 2 . Haldokló rabszolga, l S 1 3- 1 S l 6 . 23
jelenete)
1 3 . Lázadó rabszolga, l S 1 3 - 1 S l6 . 23
4 7 . A delphoi Szibilla (a boltozat próféta- és Szibilla-alakjai) Só
1 4 . Rabszolga („Atlasz"), l S l 9- l S30 24
4 8 . lzaiás próféta (a boltozat próféta- és Szibilla-alakjai) . s-
l S . G i a c o m o Rochetti: Michelangelo
49. Éva teremtése (a boltozat ötödik jelenete) 58
II. Gyula-síremlékének l S 1 3-as tervezete 2S

1 6 . Mózes, l S 1 3- 1 s 1 s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . 26
SO. Ezékiel próféta (a boltozat próféta- és Szibilla-alakjai) so

1 7 . I I . Gyula pápa síremléke, l SOS- l S4S . 27

S 1 . Jeremiás próféta (a boltozat próféta- és Szibilla-alakjai) . 6l'

1 8 . Medici-Madonna, l S24- l S34 28

S 2 . Az Utolsó ítélet, l S 3 4 - l S 4 I . 61
S 3 . A z utolsó ítéletre hívó harsonákat fújó angyalok
1 9 . A Medici-kápolna belső tere, l S 2 0 - l S 3 4 29
(Utolsó ítélet, részlet) 62-63
20. Lorenzo de' Medici síremléke. l S24- l S3 I 30
S 4 . Szent P á l megtérése, l S42- l S4S . . . . . . . . . . . . .
2 1 . G i u liano de' Medici síremléke, l S 2 6 - l S3 I 31
S S . Szent Péter keresztrefeszítése, t S46- l S S O . 65
2 2 . A Hajnal, l S24- l S3 I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
S6. A feltámadt Krisztus. l S l 8 - l S20 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6c
2 3 . Az Éj, I S 2 6 - I S 3 1 . 33
S 7 . A Porta a l Prato erődítési terve, l S29 . . . . . . . . . . . . . . . • 1,;
24. Brugge-i Madonna, l S03- l S06 . 34
S 8 . Férfi hátakt a Cascinai csatához, l S04 körül . • 6S
2 S . Madonna a Gyermekkel és a gyermek Keresztelő
Szent Jánossal (Taddei-tondo), l S03- l S04 3S
S9. T a n u l m á ny a Líbiai Szib i l l ához, l SI 1 . 6"

26. Madonna a Gyermekkel és a gyermek Keresztelő

60. Ta n u l m á ny a Líbiai Szibi l l á h o z ;e
Szent Jánossal (Pitti-tondo), l S04- l SOS 3S 6 1 . Pietá, t S 3 8 - t S40 . . . . . . . . . . . ;i

2 7 . Firenzei P i e t a , I S 4 7 - I S S S . 36 6 2 . Egy irányba nyilazó íjászok csoportja, l S 3 t körül . il

28. Palestrinai Pieta, l S S S körü l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 63. Másolat Michelangelo Kleopátra-torzó

29. A Medici-kápolna kupoláj á n a k belseje . 38

című rajzáról, l S32 körül .

64. Akttanulmány a Sixtus-kápolna mennyczetéhez,

30. Tervvázlat a San Lorenzo-templom homlokzatához, lS17 39
l S t 1 körül .
3 1 . Az előtér lépcsője, Bibl ioteca Medicea Laurenziana 40
6S. A megfeszített Krisztus Mária és Nikodémusz között,
32. Az olvasóterem, Biblioteca Medicea Laurenziana . . 41
l SS0- 1 SSS körül .
3 3 . A római Farnese-palota homlokzata 42
66. Krisztus a kereszten, l S40 körül IS
3 4 . Farnese-palota, Róma, a belső udvari homlokzat . 43
6 7 . Rond a n i n i Pieta, l S 6 4 , befejezetlen .
3 S . Etienne Dupérac: Michelangelo terve a római
Capitolium tér átépítésére, l S S 8 . 44

80
ES FES