Albrecht

DÜRER
A kiadás ala pja: Dürer. Sirrocco 2005
Fordította: B árdos Mi klós
Szer kesztette: Ra ppai Zsuzsa
Sorozatszerkesztő: K ézdy Beatrix
Kiadói programve zető: Szuba Jolanta

e Confidential Con cc pts, worldwide. USA 2005

e Hungarian translation B árdos Miklós
Kossuth Kiadó 201 O

Minden jog fcnntan va.

ISBN 978-96 3-09- 6120-2

Felelős kiadó Kocsis András Sándor

a Kossuth Kiadó zRt. elnö k- vez érigazgatója
A kiadó az 1795-ben ala pitott Magyar Könyvkiad ó k
és Könyvterjesztő k Egyes üléséne k tagja
Műszaki vezető Badics Ilona
Tördelte Vigh Zoltánné
www.kossL1th.hL1 /e-mail: kiado@kossuth.hu
Nyomtatta és kötötte D ürer Nyomda K ft. Gyul án
ügyvezető igazgató Kovács J ános
Albrecht
• ••

DURER

KOSSUTH KIADÓ
Bevezető
lbrecht D ü rer sokkalta több, m i nt a Fiatal mezei nyúl, a Nagy fűtanulmány vagy a z

A Imádkozó kezek virtuóz festője: személyi sége és festészete magába s ű ríti a késő
gótika és a reneszá n sz közötti átme�et nagyszerű időszakát és belső e l l entmon­
dá sait. Sokoldali'.1 zsen i a l itása m á r a z itáliai reneszá n sz m ű vészekével rokon, h i szen n e m -
sak festőként, rajzolóként, f a - és rézmetszőként, h a n e m a m ű vészete lmé let t e r é n folyta­
tott matemati kai, nevezetesen geometriai kísérleteivel i s kiemel kedőt alkotott. Megszállott
törekvése a tökélyre és a kor formák, szabályok és m a tematikai törvények i rá n t i á ltalá nos
érdeklődése szervesen megj e l e n i k művészetében éppúgy, mint nagyszabású életművének
második korszakában szü letett írása i b a n . Az 1 5 2 5-ös évben megjelent Underweysung der
messung mit dem Zirckel und richtscheyt in Linien, Ebnen und gantzen Corporen című m u n káját
\/
h a m a rosa n latin fordításban is kiadták előbb 1 5 33-ban, majd 1535-ben és 1 605-ben i s . \'
1
E mű egyebek mel lett a z első n é m et n y e l v ű i n strukciókat tarta l mazza a n a póra készítésé­
ről, és többek között Joh a n n e s Kepler (15 7 1 -1630) csillagász és a matematik u s Ga l i lea
G a l i l e i ( 1564-1642) számára i s fontos forrá s m u n ka lett. Dü rer halála évében közreadott
egy másik nagy j e l entőségű könyvet is: az e m beri test mozgását leíró (latin és n émet
kiadásban is megjelent) négykötetes, az e m beri test arányairól írott a nató m i a i t a n könyvét
De simmetria partium in rectis formis humanorum corporum /ibri cím m e l , melynek első három
kötetében a z em beri a natómia k ü l ö n böző típusait írja le, osztályozva őket, a z utolsóba n
pedig a mozgás elemzését adja.
Kor á n a k m á s m ű vészeivel e l lentétben Dürer életéről, m ű vészi fejlődéséről, élet m ű ­
v é n e k hatásáról viszonylag s o k i nformációval re nde l kezü n k . A n a g y reformátor, Luther
Márton (1483- 1 5 4 6) kortársaként a m ű vész a nyugati kereszténység első nagy válságá­
nak törésvo n a l á n talá lta magát: e z magya rázza, hogy m i közben a kato l i k u sok a Mária hét
fáidalma szárnyasoltár vagy a Szent Jeromos kép alkotóját tiszte l i k benne, a reformátusokat
1. Önarckép iringó virággal
a Lovag, halál és az ördög című rézmetszettel és egy nagyszerű Philippe Melanchton-kép­ (1493 körül).
mással a j á n dékozta meg. Dü rer soha nem tudta és nem is próbálta fékezn i gondol atainak Olaj, vászon.

és alkotói tehetségének szabad áradását. Tizenhá rom éves korában m á r készített ezüst­ alapozott papír .
57 x 4 5 cm.
vesszővel i s rajzokat, a mely sem m i lyen javítást n e m tesz lehetővé, és azokat utólag fe l i ra­
Louvre. P ár izs
tokkal látott e l . Ezzel a tech n i kával készítette e l első, tize n h á rom éves korából származó
önarcképét. Ettől fogva szívesen ábrázolta ö n m agát, számos további ö n a rcképe bizonyítja 2. Önarckép tizenhárom

ezt (1492, 1 49 3 , 1 49 8 , i l letve 1 5 00). H ú széves kora körül fametszetek készítésében k a m a ­ éves korából ( 1484 k-r�
E züstvess zóraj z.
toztatta b r i l i á n s tehetségét, b á r e k koriban készített fametszetsorozatait gya k r a n más
27,5 x 19.ócm .
m űvészeknek t u l a jdon ítják. A h u szonnégy éves D ü re r n e m csak a z 1 4 94-ben megjelent,
Graphische Sammlung
Bolondok hajója című műhöz készített h íres i l l u sztrá ló metszetsorozatot hagyta ránk, Albe rtina, Bécs
4. Orpheusz halála
(l492 körül).
Tollrajz. papír.

28,9 x 22.5 cm.

Kunsthalle. Hamburg
6. Krisztus az Olajfak
hegyén (1515 k-r­
Tollraj z, papír.
29,6 x 22, 1 cm.
G raphische Scimmlun�
....
Al berti na, Bécs
 de egyúttal első rézkarcait is. Később hosszabb időkre kénytelen volt másodrendű művészi
feladatokkal foglalkoz n i , hogy teljesítse a császár megrendeléseit. M i n deközben folyama­
tosan összemérte magát a z itáliai mesterekkel, a k i ktől sokat ta n u lt, a né l k ü l hogy va laha is
„másolta" vagy „reprodukálta" vo lna műveiket.
Művei a racionál is, megfontolt go ndol kodás eredményességét bizonyítják, szemben
más olyan kortárs művészekkel, mint a z egy-egy m ű vével hosszú hónapokig vajúdó
Math ias G rü newald ( 1 4 70, 1 480 körü l - 1 5 2 8 ) , a z idősebb Ha ns Holbein ( 1 465 körül-
1 524) vagy a merész Hans Baldung ( 1 484 vagy 1 485- 1 545) , a k i k teljes lelküket beleadták
m u n káju kba. Csodálatos precizi tással elkészített tanu lmányai, m i n t a Dróthúzó malom
( 7 4 . o . ) , a Fiatal mezei nyúl (65. o.) vagy a Rinocérosz vagy éppen az idős, az élettől
meggyötört asszonyi arc nagyszerű ábrázolása édesanyja portréján csupán néhány példa
a sok köz ü l , ahogyan a z élettapasztalatot és a gondol kodást páratlan módon képes volt
a l kotói módszerében érvényesíten i . A XV. és XVI. század ford u l ójának mozga l mas idő­
szakában élt: Amerika felfedezésének kora, a görög klasszikusok első újkori nyomtatott
kiadása i n a k periódusa, s egyúttal a nagy társa da l m i áta l a k u lások ideje volt ez, a m i k o r
megnőtt a festők, ra jzolók és szobrászok jelentősége, h i s z e n elsősorban a művészek
lehettek valóban hiteles tanúi koruknak. Albrecht D ü rer a maga tökélyre va ló törekvése
mel lett azért is jutott kiemelkedő szerephez, mert testközelből láthatta és megfigyelhette
kora legnagyobb személyiségeit. Egyszerű mesterember fiából vált neves művésszé, a kit
előbb a bázeli nyomdászmester, M a rt i n Schongauer ( 1 450 körül- 1 4 9 1 ) vett maga mellé,
majd s z ü l ővárosában P i rckheimer tanácsos ( 14 70- 1 530) támogatását élvezte. Az itá l i a i
mesterek közü l barátai között t u dhatta , többek között Bel l i n i t ( 1 430- 1 50 7 ) é s G i o rgionét
( 14 7 8- 1 5 1 0) . J ó l ismerte a reformátor P h i l i ppe Melanchtont ( 1 497- 1 560), és kitartó
patrónusa volt a szász választófejedelem, Bölcs Frigyes. Dü rer barátságos és megfontolt
természetű, társas lény hírében állt, aki keresztü l-kasul beutazta egész Európát, s így
a legmagasabb körökben is elfogadott, sőt szívesen látott sze mély lett.

Dürer élete
- �óbanva kijárata (1505). Valószínű, hogy m i nden idők egyik legismertebb német művésze - ha használhatjuk
-... -J.·z papir
e korszakban a német szót - nem Németországból származott. Albrecht D ü rer atyai fel­
3:5. :1.scm.
-Stt- Sc-�at. Bayonne
menői Ajtósról, egy G y u l a melletti kis magyar fa l uból származtak. A D ü rer név eredeti
formája Tü rer lehetett, és a Tür (ajtó) szóból, vagyis a szülőfa l u nevéből németesítették.
.
<1 •admakfej 1495). A család 1 444-ben vándorolt el Magya rország ró!, és telepedett meg a virágkorát élő
N ü rn bergben. Az idősebb Albrecht Dü rer 1 46 7 -ben , negyvenéves korában házasodott
.:-:.
J..J..3
- • meg, a ra n y m űves mestere leányát véve n ő ü l , tizennyolc gyermekük szü letett. Albrecht
3-
5 .:-:2 - �-a eszen a h a r m a d i k volt, s egyúttal a z első, a k i megérte a felnőttkort. Szüleire szeretettel és
11
9. Vízimalom a Pegnitzca
( 1498 körül).
Akvarell. gouache. r:'a;:'"'

25,I x 36,7 cm.

Bibliotheque at1ona e

Párizs
ragaszkodással emlékezett, ami a ról u k ra jzolt, i l l etve festett portrékon is meglátszik.
Apját komoly, figyelmes férfiúként ábrázo l j a , aki minden erejével azon va n , hogy ellássa
folyton növekvő családjának szükségleteit. De még nagyobb szeretettel emlékezett meg
édesanyjáról, akit apja h a lála után magához i s vett, és a k i nek e m l é két megindító szén­
rajzon örökítette meg, sovány, a z élettől elgyötört idős asszonyként ábrázolva őt.
.
A családban rendkívül fontos hagyomány volt az aranyművesség: már a művész
nagyapja is ezzel kereste a kenyerét. Apja maga is elta n u lta, majd N ü rnbergben igen magas
szintre fejlesztette tudását, mialatt 1 45 5 -től Hieronymus Holper m űhelyében dolgozott.
Mindezek után mi sem természetesebb, mint hogy az ifjabb Albrecht is - három évi
iskolai ta n u l mányok után, amikor is olvasni, írni és számolni ta n u lt meg - maga is belépett
atyja m ű helyébe, és elsajátította az aranyműves-mesterséget. Hozzá kell ten n i , nemcsak
a családi, de a tágabb környezet is erre predesztinálta őt, hiszen N ü r n berg városa, ahol
a császári fclségjelvényeket őrizték, virágzó kereskedő- és iparváros volt, folyamatosan
növekvő hatalommal és gazdasági erővel. Dürer apja m ű helyében ta n u l t meg bánni
a nemesfémekkel, és itt ism erkedett a tervezés fortélyaival is, amely mindenfajta kézműves­
tevékcnység alapját képezi. Innentől már csak néhány lépés vezetett a festészetig.
Al brecht tizenöt évesen, 1 486. november 30-án belépett M ichael Wolge m u t
( 1 4 34- 1 5 1 9) festőműhelyébe. 1 490-ben megkezdte 1 4 94-ig tartó vándorévei!, Freiburg,
Strassbourg, C o l m a r és Bázel a l kották főbb állomásait. A rendkívü l i becsvággya l megál­
dott ifjC1 nem habozott felkeresni a német világ a k kori legismertebb festőjét és rézmetsző­
jét, M a rt i n Schonga uert. Azo n b a n odaérkezése előtt a mester váratla n u l e l h u nyt, így
kénytelen volt beérni a fivérei által nyújtott tapaszta latokka l , akik maguk is a z a ra n y m ű ­
vesség és a festészet terén tevékenykedtek. A korsza kban nem lévén ösztöndíja k ,
a z ifjúnak utazása során magána k kellett gondoskod n i a megélhetéséről. A ta n u l óévek
leghosszabb időszakát Bázelben töltötte, a h o l k ü l ö n böző nyomdászoknál elég m u n kát
ta lált m i n t fametszetekhez ra jzokat készítő tanonc. Michael Furter 1 49 3 - b a n megjelent
Ritter von Thurn című m u n kájának kal ligrafikus betűi m i nden biz o n nyal első m u n káin a k
legszebbjei k ö z é tartoz n a k . A vándorévek befejeztével D ü rer visszatért N ü r n bergbe.
A korabeli szokásoknak megfelelően édesapja távollétében kiszemelt neki egy megfelelő
arát, így hazatérve h a m a rosan külö nösebb lelkesedés és főként bármiféle szerelem n é l k ü l
megkötötte háza sságát e g y d i n a n d - i ötvösmester A g n e s Frey (a korabeli helyesírás szerint
Agnes Freyin) nevű lányával. D ü rer barátai gyakran kifogásolták a z a sszony sótl a n ter­
mészetét és száraz erényességét, s h a m a rosan maga a m űvész dicsekedett szeretőivel.
10. Kőfejtő (1495).
Talán ez i s magyarázza, hogy a házaspár gyermektelen ma radt. Ugya n a kkor m u n kakap­
Ak varell. pa pír .
csolatként a házasság kiválóan m ű ködött, hiszen például Agnes nagy sikerrel áru lta férje
29,2 x 22.4cm.
fametszetei! és rézkarcait a z 1 5 06-os fra n kfurti vásáron. Később, u ra velencei utazása 1945 óta nyom� ves zen

..
 idején Agnes asszony biztosította, hogy a m ű hely fennakadás n é l k ü l m ű ködjön a mester
távollétében. 1 520-152 J-ben e l k ísérte férjét h o l l a n d i a i utazására. H a lála előtt, 1538-ban
férje hagyatékának jelentős részét teol ógusdiákoknak j u ttatta .
D ü rer a vándoréveket követően is több utazást tett, a m i rő l egyebek mellett pom pás
rajzai is tanúskodnak, a hagyományos viseletben megörökített dél-tiroli parasztokról
a tradicionális velencei öltözékekről. Második, 1505-ös velencei utazása a l k a l m ával
(közben 1494-1495-ben is tett egy rövid látogatást Itáliában) Dürer i m már érett művész­
ként tért vissza a m ű vészet földjére. A Velencéből Pirckheimerhez írott levelei ékesen
tanúsítják megváltozott ízlésvilágát.
Itália több tényező m iatt is ellenállhatatla n u l vonzotta Dürert. A kiváló matematikus
: Xürnberg nyugatról

"%- -197).
Luca Paciolival (1445 körü l - 1 518 körül) való találkozáson túl - Itália ekkoriban a mate­
"'areli. gouache. matikai kutatások elsőszámú központja volt - látogatásán a k egyéb okai is volta k : Dü rert
11 z e!es papír. egyfelől élén ken érdekelte az a n t i k motív u m o k A n d rea M a n tegna (1431-1506) által kez­
deményezett divatja, és közelről meg akart ismerked n i a gótika és a reneszánsz közötti
o1 • 34.4 cm.
e.;,: ... ng. Harzen
es ...g'·1st gyűjtemény. átmenetet a l kotó új művészeti tendenciákkal is, amelyeket a szép formák keresése jellem­
_-s:„a? e. Bréma zett. D ü rer számára a M a n tegna és ta n ítványai által készített rézkarcok, i l letve Bel l i n i
néhány késői m u n ká j a , vala m i n t egy velence i festő, Jacopo de Ba rbari ( 1 440/ 1 450- 1 5 1 6
körül) jelentős festményei szolgá l hattak támpontul. A z utóbbi v a l a m e n nyi e u rópai
udvarba bejáratos volt, és végső soron ugya n azon megrendelő, Bölcs Frigyes szász
választófejedelem ( 1 463- 1 5 2 5 ) s z á m á ra dolgozott„jacopo de Barbari igen b ü szke volt
az anató m i á ra és az e m be r i a rá nyokra vonatkozó külön l eges i s m erete i re , ám D ü re r
mélységes csalódására n e m a k a rt áta d n i s e m m i t tudásából.
Nem lehet pontosan megá l la p íta n i , mikor állt Dü rer a szász választófejedelem
szolgálatába. Egy bizonyos: 1 496-ban Wittembergben lefestette a fejedelem kastélyát,
és az ő megrendelésére készített el a wittembergi templom szá m á ra két Passió-ábrázo­
lást, a m elyeken a vi lágos tónusok domi nálnak. A drezdai Jézus születése oltár ( 1 494-
13. A nürnbergi \lcÍsárc.s.ar­
1 49 7 ) , e nagy gondossággal elkészített temperafestmény M a n tegna hatását m u tatj a . nok k.lpujához vezeró
Az oltár középső szárnyát a Madonna és a Gyermek foglalja e l , m í g a k é t oldalszárny Szent híd (1496-151�

Antalt és Szent Sebestyént ábrázolja, és a művész ren d kívü l i felkészültségét bizonyítja. Tollrajz. ak\'arell.
ví zje les papír.
A drezdai szárnyasoltárt követően D ü re r h a m a rosan újabb szá rnyasoltár-kom po­
16 x 23,2 cm.
zíciót festett, amelyet a megrendelő Pau mgartner családról Paumgi:irtner-oltárnak
Graphische Samrr.... r-g
( 1 498-1 503) neveztek e l . A viszonylag k i s méretű kompozíció középső tá blája Jézust és Albert ina, Bécs
;_
14. Három hársfa a mező
(1526 körüll.
A k varell, gouache, �ar ·

34.3 x 27.9cm.
1945 óta nvoma \e"SZe:::

15. Fenyőfa (H95-1�a­

A k var ell. gouac'1e. ;'3:' •

29,5 x 19,6 cm.

British �luseum . lo:-:!'"'-
az őt imádó pásztorokat ábrázolja, míg a szélső táblákon kezében a legyőzött sárkány
fejét tartó páncélos Szent György-alak, i l letve Szent E u stach i u s látható. A világos tónusú
kompozíció már-má r derűs, természetközeli h a ngulatú mű benyomását kelt i . Tagad­
hatatl a n u l i t á l i a i hatást tükröz egy másik, ezzel egy időben készült festmény, a Herkules
és a sztümphaloszi madarak ( 1 500), melynek modellje a firenzei Polla i u olo egy festménye
volt, és melyen Herkules egy táj fölött láth ató, ami n t íját lövésre készít i .
A X V . és a X V I . század fordulójának éveiben Dürer sorra készítette a helyi patríciusok
által megrendelt portrékat. Ezekből az évekből maradt rá nk a Tucher család tagjairól készült
képmássorozat ( 1 499), Oswolt Krel kereskedő képmása (1499) (29. o.), valamint néhány újabb
önarckép, melyek alapján e/képzelhetjük magu nknak a művészt. Ezek köz ü l kiemelkedik
az egyik különösen érdekes önábrázolás: az 1 498-ban készült változat (30. o.) , mely
a művészt há romnegyed fordulatban mutatja. D ü re r arcán ritkás szakáll, a l ighanem legszebb
ünneplő ruhájá t viseli, fején csíkos sapka, haja hosszú , h u l lámos fürtökben omlik vállára,
kezei nyugalmat és magabiztosságot árasztanak, tekintetét a nézőre irányítja.
J ó l l ehet tevékenységének java részét a fametszetek és a szárnyasoltárok festése
a l kotta , Dü rer a rézmetszés igen nehéz és nagy odafigyelést kívá n ó tech n i kája i rá n t is
érdeklődn i kezdett. Ezen a számára ú j területen ele i n te M a rt i n Schonga u e r hatása a latt
dolgozott, ám igen hamar megtalálta önálló stílusát. Egyik e l ső metszete, amely egyúttal
a legismertebbek közé i s tarto z i k , a Négy mezítelen nő (A négy boszorkány) címet visel i . Ezen
két h á tt a l álló nőalak látható egy felfüggesztett, 0, G és H betűkkel megjelölt kristálygömb
alatt, két másik, fcléjükfo rduló nőalakkal szemközt. A nők boszorkányvoltát a z a lattuk
tátongó és a pokolba vezető nyílás teszi nyilvánvalóvá. A korszakból fen nmaradt má s i k
metszetét, a Nemezis ( A nagy Fortuna) c í m ű t valamivel később, 1 5 00 k ö r ü l készítette, és
egy sziklás táj fölött lebegő erőteljes nőalakot ábrázol. A h a rmadik, a némiképp merev
összbenyomás el len ére i s feltétlenül említésre méltó Ádám és Éva című rézmetszetet,
a művész teljes neve aláírásáva l , illetve a mű keletkezésé nek évével ( 1 504) és helyével
látta el, melyek a z Ádám kezében tartott ágon ülő papagáj csőrében lévő táblácskán
olvashatók. E metszetével Dürer a szimbolizmus és a rea l i zmus együttélését teremtette
meg. A háttérben kivehető á l latalakok, a gazella, a z ökör, a macska és a nyúl a melan­
kólia, a z érzékiség, a kegyetlenség és a l u staság a l lego r i k u s á b rázolása i .
Matematikai k u tatása i n tú lmenően k é t m á s i k oka i s volt Dürernek, hogy visszatérjen
Velencébe: egyfelől égett a vágytól, hogy ala posabban t a n ulmányozza a z á l tala rajongá­
sig tisztelt i tá l i a i művészet emberábrázolásait; másfelől erősen remélte, hogy ú j megren­ 16 . Házikó a szi g et en
(1496 k ör ül).
delőket talál a hata lmát és gazdagságát ebben a korban még töretlenül őrző városállam­
A kvarell, g ouache. pap'
b a n . A másod i k velencei utat barátjától, Pirckheimer tanácsostól kölcsönkapott pénzből
21.3 x 22.2cm.
kezdhette meg 1 505 őszén. Reményeiben nem kellett csalatkoznia. Azon a tényen túl, hogy British Museum , Londcr.
17. Kankalinok Cl 52ó ·� -
Akvarell és gouac e­

pergamen.
19.2 x 16,Scm
The Arma nd Hamme„
Fou ndation. Los Ange-e-s.

18. Nagy fűtanulmánr

(1503 körü l}_

Akvarell és gouac he- ::-a.:- r

41 x 32 cm.

Gra phis c he Sarnrnlu:ig

Al berti na, Bécs
 szinte va lamen nyi magával vitt m u n kájára sikerült vevőt ta l á l n i a , a Velencében megtelepe­
dett német kereskedők körében olyan sikert aratott, hogy egy szárnyasoltár megfestésével is
megbízták. A rózsafüzér ünnepe (a címet utólag, a XIX. században kapta) (43. o.) a Madonnát
ábrázolja a gyermek Jézussal, amint jóindulata jeléül rózsafüzéreket oszt ki a köréje sereglő
embereknek, közöttük a pápá nak és a Császárnak és számos befolyásos korabeli személyi­
ségnek. A kompozíción Bellini egyértelmű hatása érződik. D ü rer az oltárkép befejezését kö­
vetően hazaindult, Bologna érintésével, miután visszautasította a velencei kereskedők aján la­
tát, hogy 200 du kátos, tisztes éves járadék fejében a város szolgálatába szegődjön. Különös
módon egyelőre ismeretlen okból Firenzét, az itáliai művészet akkori fővárosát nem kereste
fel. Az itáliai ú t anyagi szempontból felettébb kedvező lett számára: a kétéves vándorlásból
visszatérve tekintélyes házat vásárolt magának a n ü rnbergi Tiergartner Tor közelében.
D ü rer ebben a z időszakban a l kotói ereje teljében volt. Erről t a n ú skodn a k sorozat­
b a n szü lető remekművei: az 1 508-ban befejezett Tízezer keresztény vértanúsága (59. o.), a z
1 6 7 8-ban tűzvész á l dozatá u l esett Szűz Mária mennybemenetele é s megkoronázása, v a l a m i n t
a z 1 508 és 1 5 1 1 között a n ü rnbergi öregek m e n helyének (Altman n e r h a u s) kápol nája s z á ­
m á ra kés z ü lt A Szentháromság imádása (60. o . ) , a m e ly a r a j z o l t és a festett részek meglepő
kombinációja, és páratlan formagazdagsága révén emelkedik k i a l kotásai közü l.
Bá r festői m u n kássága a l apján is kora legnagyobbjai között tartjuk szá m o n , D ü re r
igazán a fekete-fehér, k i s formátu m ú művekben érezte m a g á t ele mébe n . Látványosan
ta n ú skodik erről akár a z Apokalipszis ( 1 498) , akár három h íres metszetsorozata, a Mária
élete ( 1 50 3 - 1 504), i l letve a Nagy Passió ( 1 5 1 0) és a Kis Passió ( 1 509- 1 5 1 1 ). A művészi
célokon túl gyakorlatias megfontolások is á l l hatta k e művészi stratégia mögött: a bibliai
témájú fametszetek minden polgárt képesek voltak megszólítani, akik számára Krisztus,
az apostolok és a szentek élete a m i n d e n n a pi életben példaképként szolgált. Bármi vezette
is a mestert, a rézmetszés D ü rer számára mindvégig kedvelt kifejezési mód maradt:
e technika tökéletesítése élete végéig szenvedélyesen foglalkoztatta. Ugyanakkor az elsők
� \'izparti vár

.;06-1497). között foglalkozott a vasmetszés tech nikájáva l , a rézmetszetek ugyanis nem tették lehető­
T;i[lrajz, papír, vé nagyobb sorozatok kivitelezését. A technika, amelyet leegyszerűsített fo rmában
:1.3 x 20.2cm. Rembrandt fejlesztett tovább, később teljesen kiszorította a rézmetszést. Az olyan
5.t- :oteca Ambrosiana.
metszetek, mint a Szent Jeromos a sivatagban vagy a Kánon a rró l ta n ú s kodnak, hogy D ü re r
,a:ió
ebben a sokszorosítási eljá rásban is rendkív ü l magas szintű tudásra tett szert. D ü rer h á ­
__ \.z Arco látképe rom legismertebb metszete, m e lyek reprodu kciói századokon át a polgá ri otthonok elma­

f
"SD::: örül). radhatatlan díszei voltak, kétségkívül az 1 5 1 3-ban született Lovag, halál és az ördög (Krisz­
:la:-eli. gouache
tus katonája), az 1 5 1 4-es Szent Jeromos a cellájd ban, i l letve a szi ntén 1 5 1 4-ből származó
és �e'""é!'" festék. papír,
nevezetes Melankólia /. Keletkezésük időbeli közel sége és hasonló méretü k e l l e nére h á rom
:: 1 x .:':2.1 cm.

�- ;e, Párizs egymástól teljesen k ü l ö n böző j e l legű alkotásról van szó. A Krisztus zászlaja a l a tt vonuló
.. �
 Onarckép prémes
köntösben ( 1500).
O a fatábla.

-\:e Pinakothek. 1\lünchen

:: Oswolt Krel kereskedő

kép mása ( 1499).
:-t .a \'aszon.

..:.;:: x JQcm.

:e P "akothek. München
30
eltökélt és vad tekintetű Lovag felnyitott sisakrostélyával pompás és ápolt lová n , tekintetét
mereven előre szegezve halad, ügyet sem vetve a z ú t szélén álló csontvázszerű, visszata­
szító, kezében vészjóslóan pergő homokórát tartó H a l á l ra . A két ló között meghatározha­
tatlan fa jtájú kutyaféle állat látható, sajátos formájú fejével, gazdájáért bármikor ugrásra
készen . Az Ö rdög fa n tasztikus alakj a , mely talán a nagy utazók regényes leírá s a i n a k
ihletésére született, és egyszarvú szörnyfejével bizonyá ra e r ő s e n izgatta a kortá rsak
fa ntáziáját, nagyobbrészt rejtve marad a többi figura mögött, csak feje és patás lába
bukkan ki a ló és a kutya mögött.
A Biblia fordításán dolgozó tudós Szent Jeromos, a cellájában elmélyülten dolgozó
szerzetes a kor sztereotípi á j á n a k felel meg. Kopasz, előrehajló feje élesen elválik a háttér­
től a homlokát övező glória fényében. A katedrálüveg-ablakokon keresztül éles fény á rad
a gótikus stílusú cellába, oldalról megvilágítva a mu n kálkodó szen tet, a z idő mú lására
és az ember hala ndó mivoltára emlékeztető, elmaradhatatlan koponyát, valami n t az elő­
térben békésen heverésző bárány és oroszlán csoportját.
A sorozat harmadik metszete a Melankólia elmélázó alakját megmintázó rejtélyes értel­
mű kompozíció, melyen a korszakban oly kedvelt geometrikus motívumok, a mágikus négyzet
és az oldalra döntött kúp igen fontos helyen jelenik meg. A kép címadó jelképes alakjának
teste félig rejtve marad bő redőkben leomló ruhájában, míg körülötte számtalan szerszám és
eszköz hever szanaszét a helyiségben, melyek szimbolikus összefüggéseit századokon át
szorgosan igyekeztek megfejteni a tudósok, ám nyilván csak részben vagyu n k képesek értel­
münkkel felfogn i . A Melankólia térdére támasztott bal kezébe hajtja arcát, amelynek látható
része is félhomályba burkolózik, mintegy jelképezve a mélabús ember komor gondolatvilágát.
Az idősödő 1 . M i ksa német-római császár (1 459- 1 5 1 9) , a k i t a z utolsó lovagként
emlegettek, 1 51 2 -b e n N ü r n bergbe érkezvén h a ladé- k tala n u l szolgá latába a k a rta fogad n i
az ekkor má r nagyhírű Dü rert. M i ksa, a k i brili á n s és átgondolt politikai stratégiájával két
trónt és számos hercegséget hagyott utódai számára, nagyszabású középkori propa­
ganda-hadj á ratot i n d ított a Habsb u rgok h a ta lmá n a k legitimálása érdekéb e n . C i rkalmas
stíl u s ú , pompázatos formában kivitelezett irodalmi művek sorát jelentette meg udvari
nyomdájába n , melyek egy részét ő maga írta, más részét Treuzschauerwein nevű titkos
írnoká n a k d i ktálta le, és saját maga (vagy névtelen udvari nyomdászok) által tervezett,
szokatla n u l nagy méretű fó l i á n sokon adott közzé. Egy a nekdota szerint, amikor a császár
először látogatott el D ü rer műhelyébe, és a mester le a k a rt aka szta n i a fa l ró l egy viszo ny­ 23. Kesztyús önarckep

lag magasan elhelyezett képet, hogy közelebbről megmutassa a csász á r n a k , a z u r a l kodó (Önarckép tájkeppel
(1498).
ráparancsolt egy kíséretében lévő nemesúrra, hogy tartsa a mester létráját. Amikor
Olaj, vászon. 52! x -1 �
a büszke nemesifjú vonakodott eleget ten n i a parancsnak, M i ksa császár így rivallt rá:
Museo Naciona1 de p„a......

Madrid
• 3_
24. Elspcth Tuchcr képma=
( 1499 körül!.
Olaj. fa . 29 x �3 c­
Staatliche unstsa-- _ -p
Kassel

25. Fiatal velencei holg...-

portréja ( 1505
Olaj. fa.16 x 35 --­

Kunsthistons�hes
�1useen. Bécs
 „ A l b recht D ü rer több m i n t egy nemes. Nem tudod hát, hogy hatalmamban áll bá rmely
parasztból nemest csi n á l n i , de egyetlen nemesből sem csinálhatok Dü rert".
Nem t u d n i , men nyire szívesen lett Dü rer császári könyvillusztrátor, ám a n ny i
bizonyos: a z elkövetkezendő évek „melléktermékeiként" számon tartott m u n ká i sokkal jelen­
tősebbek, mint a hivatalos császári kiadványokhoz készített udvari portrék. Ta lán legcsodá­
latosabb példái Dürer alkotói szabadságának a M iksa császár pergamenpapírra nyomtatott
Ima könyvének lapszéleit díszítő, olyan rendkívül könnyed rajzillusztrációk, mint a Szent János
és a Madonna, az Alabárdos, a Róka és a baromfiak vagy az Ember tevével, maiommal és lúddal.
Igen valószínű, hogy a könyv illusztrálásából egyébként más neves kortársak, mint Baldung,
Kranach vagy Burgkmaier, valamint számos mára elfeledett mester i s kivette a részét.
A rajzok egy része befejezetlen hatást kelt, s maga a könyv sem nevezhető tökéletesen
késznek, h i szen egyes lapszélek szűzen maradtak. D ü rer rögtönzésszerű rajzai egészen
másképpen bizonyítják a mester páratlan tehetségét, mint a metszetformában megvalósított
m u n ká k . 1 . M iksa 1 5 1 9-ben, a b i rodalmi gyűlés idején h u nyt el. Dü rer csupán a császár
halála előtt egy évvel kapott lehetőséget rá, hogy megalkossa az uralkodó portréját,
melyet rézmetszet formájában készített el. A műről készült nyomatok, melyek felső felében
az lmpemtor Caesar Maximilianus Pius Felix Augustus hangzatos felirat olvasható, rendkívül
népszerűek lettek a császárságban. Olajfestmény is készült a császárról (47. o.) . Ez a látvá­
nyos siker, amelyhez az udvari festői cím és 1 5 1 5 -től rendszertelenül folyósított 1 00 arany­
forintos életjáradék („Leibgeding") járu lt, a valóságban nem hozott jelentős javulást Dü rer
anyagi helyzetében. 1 5 1 9-ben Dü rer főleg azért vágott neki harmadik nagy utazásá nak,
hogy M iksa utódjával, V. Károllyal ( 1 500- 1 5 58) megerősíttesse a császári kegydíjat.
Fontos szerepet játszhatott u tazásában a sürgető vágy is, hogy a nagy művész-kor­
társak kal va ló találkozásból merítsen (1jabb ihletet. Feleségével II. Frigyes pfa l z i gróf
kíséretéhez csatlakozva i n dultak Fra n kf u rto n , K ö l n ö n , Brüsszelen és Genten keresztül
Antwerpenbe. D ü rer előzetes tervei között szerepelt a z is, hogy később hajóra szál lva
Angliát vagy Spanyolországot i s felkeresse, ám erről végül letett. A németalföldi útról
készített n a plójegyzetekben a pompázatos ü n nepségek leírá sai mellett arról pana szkodik
D ü rer, hogy több pénzt költött e l , m i n t ame n n yit művei eladásával keresett. Az u ta zá s egy
rendkívül kedvezőtlen fordulatot is hozott életében: egy zeelandi k i r á n d uláson sú lyosan
megbetegedett, s élete végéig nem gyógyult meg teljesen.
Az utazás legfontosabb célja azonban teljesü lt: D ü re r számos németalföldi művész­
szel találkozott, és az eszmecserék mellett n é h á n y saját metszetéért cserébe megszerezte
a kiváló h o l l a n d rézmetsző, Lucas v a n Leyde n ( 1 4 94 - 1 5 3 3 ) metszetei n e k teljes sorozatát.
Ismeretségi köre tovább bővü lt, sok befolyásos németalföldi személyiséggel találkozott,
így Rotterdami Erasmussal ( 1 4 6 6/ 1 46 9 - 1 5 3 6 ) , akit emlékezetből le i s rajzolt.

• H
26. Címerpajzsok
( 1499 körüll.

Olaj, fa. -!9,3 x 15.".-­

és49.7 x 15,icm

Alte Pinakothek. \lü --

27. Mária a Gyermekkel

(A Hallcr-�ladonna
( 1498 körüll.
Olaj. vászon.
52.4 x 41.� cm.
National Gallery o·
Washington

28. Madonna csízzel

( 1506 körüli.
Olaj. vászon.

76 x 9 1 cm.

Staatliche .\1useen. Se„ -

• Jó
�Q. Körtés Madonna
(1526).
O la j, fa. 49 x 32cm.
Uf fizi Galéria, Firenze

30. Szekfús Madonna

(1516).
Fatáblára erősít ett
p ergamen, 36 x 25 cm.
Alte Pina kothek. M ünchen
 A jogtudós, és csillagász Nicolaus Kratzer és II. Keresztély dán király ( 1 48 1 - 1 559).
vendége volt. Szemta n ú j a lehetett Aache n b e n V . Károly koronázási ü n nepségének, majd
Antwe rpen be való pompás bevonulásának is. Brüsszelben megcsodálhatta a Mexikóból
érkezett míves a ra nykincseket, a szerencsétlen zee l a n di kirándulás során egy rozmár!
sikerült megfigyel nie és meg is örökítenie (Rozmárfej, 1 52 1 ) . A n a p l ójegyzetek egyik leghí­
resebb oldalán kétségbeesetten t i l takozását fejezi k i Luthernek Wartburg várából való
elrablása miatt. D ü rer ugyan soha nem sza kított a z Egyházzal, Lutherben azonban azt
a z embert látta, aki révén a kereszténység újra megta lálhatja azt a dicsőséget, amelyet
a Nagy Passió és a Kis Passió fametszetsorozatokon j e l e n ített meg. A németalföldi utazás
során számos rajz született, az útközben látott tájak és érdekes arcok vázlatai mellett néhány
komolyabb portré is, mint Barent von Orley tussal készített nagyszerű képmása ( 1 52 1 ).
A nagy utazásról hazatérve Dürer hét gazdag a l kotó évet töltött N ürnbergben .
Utolsó korszakában leginkább a metszetek formájában kivitelezett portrékra koncentrált.
A városi tanácstól is kapott megrendelést, ám a tanácsházába szán t , Appellész történetét
ábrázoló freskó végül soha nem készült e l . A Keresztrefeszítés, a Sírbatétel, a Madonna
angyalokkal és a Madonna a Gyermekkel, angyalokkal és szentekkel című kompozíciókból is
csupán csodálatosan szép vázlatok maradtak rán k . Dürer mindemellett - a ligh a n em
Pirckheimer barátjával közösen - egy négykötetes elméleti m u n kát is megalkotott. Három
kötet napvi lágot látott még életéb e n , a negyedik csak kevéssel h a lála után j e l e n h etett meg,
ez a geometriáva l , a z erődítés tudományával, va lamint a z emberi test arányaival foglal­
kozik. Az utolsó korszak rézmetszetei köz ü l a legfontosabbak a Bölcs Frigyes választófeje­
delmet ( 1 52 4 ) , az 1 5 1 8 -ban bíborosi rangra emelt gőgös Brandenb urgi Albertet ( 1 52 3 ) .
a Philippe Melanchtont ( 1 52 6 ) é s a Pirckheimert ( 1 524) ábrázoló portrék. A rézmetszés
mellett D ü rer a z olajfestészetet sem h a n yagolta el: erről tanúskodik Jakab Muffel városi
31. Szent Anna
tanácsos ( 1 52 1 körül) és Hieronymus Holzschuher ( 1 52 6 ) pompás olaj portréja. Dürer két
harmadmagával
'estet! fatáblát ajándékozott N ü rn berg városának: a z egyik János apostolt ábrázolja Szent (1519 körül).
Péter társaságában , a másik Márk evangélistát Szent Pál l a l . A város 1 1 4 forintos pénz­ Tempera. olai. \".:iszc-�

díjjal hálálta meg a meste rnek a m u n kákat. A két festményt felirattal is el látta, Luther 60 x 49,8 cm.
Metropolitan Muse_ -
példáját követve az adventisták veszélyes fa nati zmusa és a képrombolók e l l e n emeli fel
New York
a szavát. Dlirer 152 8 . április 6-án h a l t meg, valósz í n ű leg egy lázroham következtébe n ,
é s barátai számára i s váratla n u l . É letműve közel 80 festményt, m i n tegy 900 rajzot, 350 32. Szent Anna

ametszetet, 1 00 rézmetszetet és rézkarcot számlál. A leltár számarányai is mutatják harmadmagával

(1514 körül).
a metszetek t ú l n yomó jelentőségét a festői életművel szemb e n . M i n demellett a nürn bergi
Toll, akvarell.
mester elméleti és személyes, irodalmi jel legű írásai is re ndkívül jelentősnek mon d hatók.
24.7 x 19.4cm.
Dü rer sírjára a feliratot a h ű barát, Pirckheimer tanácsos foga lmazta , egyszerű latin Germanisches

szavakka l : M e . A l . D u . Quicquid Alberti D u reri mortale fuit, sub hoc conditur tumu lo. Nationalmuseu ,..... --�

Emigravit VIII. Idu s Aprilis M DXXVIII.

 A festői életmű
Albrecht Dürer festészete az 1 490-es évek közepétől kezdve bontakozott k i , amikor
.
33 Királyok imádása (1504)
az ifjú mester elsajátította a terek, színek és formák kezelésének fortélyait. A festészet
Olai. fa. 100 x 1J4 cm. tech n i k á j á n a k köszönhetően életre kelő tér már a korai m u n ká ko n olyan érzékletes erőt
U;-;zi Galéria. Firenze és szuggesztív hatást közvetít, amely minde nképpen túllépi a rajz vagy a metszetek
kereteit, és a festészet eszközei után kívá n ko z i k . D ü rer azonban a térábrázolásban
megőriz egyfajta középkori egyszerűséget, és soha n em jelennek meg képei n rejtett,
természetfeletti fényforrásból érkező megvilágítások, modern fény-árnyé k hatások,
34. A rózsafüzér ünnepe
az éjszakai tájon elömlő gyertya- vagy holdfénysugarak, mint a kortá rs németalföldi
(1506).
mesterek a l kotása i n .
Olaj, fa. 162 • 1 o; cr.
Národ ni GalE>ri e. Prága

35_ ...\tizenkét éves Jézus
a Templomban
506 körül).
O.aj. vászon. 65 x 80 cm
Tr1·ssen-Born emisza
�ar:-·r..-ány. Madrid
Dürer festői életműve va lójában több eltérő és egymástól k ü lönböző felfogás kivételes
szintézise. Festői világában éppúgy meghatározó elem a továbbélő középkori hagyomány,
mint az északi festészeti realizm u s , előbbi dekoratív statikusságával és sajátos térfelfogá­
sával, utóbbi a részletek bámu latosan pontos élethűségével. Festményeit csodálva ugyan­
a kkor h a m a r felfedezhető egy ha rmadik, az előbbiekkel merőben ellentétes hatás: a kortárs
itália i festőké, akik revelatív él ményt jelentettek D ü rer szá m á ra. A festő szeme előtt ifj ú ko­
rától s z ü n te le n ü l a nagy példakép, M a ntegna lebegett, az ő művészetéhez mérte ön magát,
ugyanakkor m i nden erejével igyekezett e l l e n á l l n i az imitáció kísértésének.
Az 1 4 96-ba n elkészült drezdai Jézus szíve oltár a festői életmű egyik első fontos
állomását jelentette. D ü rernek h a m a r szembesül nie kellett a problémával, miké nt lehet
a térbeliséget és a formákat a lehető legjobban visszaadni a korban elterjedt, á m kevéssé
hatékony eszközökkel: a vászonra felvitt temperafestékkel. A mű középső része, a lapo­
sabban megvizsgálva. hagy némi kívá n n ivalót maga után: a festő látható igyekezete
ellenére a gyermek Jézus a lakja merevre, a rcszíne sápatagra sikeredett, a mi a n nál jobban
kiemeli Mária rózsaszín orcáinak üdeségét és ru háinak szabályosan leomló redőit.
A belső tér szűkös hatást kelt, és kevéssé érvénye s ü l , míg a hátu l , az ablakon á t látható
táj a kor bevett szokásaihoz viszonyítva túl hangsúlyos és nagy méretű. A szárnyasoltár
két oldalsó táblája a kompozíció természeténél fogva háttérben m a ra d , a jobb oldali
táblán látható Szent Sebestyén-ábrázolás rendkív ü l i szépsége ellenére is. A bal tá bla
sötétebb, barnás t ó n u sa ival eleve fakóbb benyomást kelt: ezen Szent Antal látható á l lva,
kezében könyvvel.
D ü re r térkezelési techniká j á n a k fejlődését jól szemlélteti a művész édesa pjáról
1 4 90-ben , illetve 1497-ben festett két, haso n ló beál l ítású portré. A korábbi, rózsafüzéres
á b rázoláson a tekintet irányá n a k pontos visszaadása és a test modellálásá n a k ereje
e l l e n ére a festő az apa i m á dkozó, á j tatos attitűdjét emeli ki, és a részletek kidolgozása
m á sodlagos, kevéssé átgondolt. A második kompozíción ezzel szemben a félig olda l ra ,
a helyiség h á t s ó része f e l é forduló felsőtest a t é r érzetét erősíti. E z z e l párh u za m osa n
a modell ábrázolása is mélyebb érzelmi töltetet kap: az élet fá radalmaitól fakó tekintet,
a z összeszorított száj, a díszes, e l ölj á ró k öltözetére e m lékeztető kabát redőiben elrejtett
kezek szuggesztívebb e m berábrá zolást eredményeznek.
Az 1497 és 1 503 között festett Paumgartner-oltár két oldaltábláján látható zászlós
szentek délceg alakjain a korabeli páncélzat és díszes lovagi ruházat ábrázolása szinte
minden más részletet e l h a lványít. A gyermek Jézus körü l játszadozó angyalok és az oldalsó
alakok m á r - m á r ma nószerű figurákká zsugorodnak a két főa l a k és a nagyszabású
díszletezés mel lett. Ha sonló aránytalanságok figyelhetők meg a Királyok imádása című
kompozíción (4 2. o.), a m e ly talán leginkább haso n l ítható D ü rer művei közül a ném etalföldi
36. Patrícius portréja

(1524 körül)
Ola j, fatábla, 50 x 36 cm.
Prado. Madrid

r 1. �liksa császár
portréja ( 15 19)
Olaj, fatábla, 74 x 61.5 cm
Kunsthistorisches Museen,
Bécs
 mesterek nagy kompozíciói hoz. A valószínűleg 1 5 04 - be n született m ű a szelíd mosolyú
Má ria kissé fakó a lakja és a gyermek Jézus helyett m i ntha a középen á l ló, pompás külsejű
k i rá ly köré szerveződne, akinek a művész saját arcát kölcsönözte; a két álló k i rály valószí­
n ű leg a n ü rnbergi a ranym űvesség mesterm u n káit tartja a kezében. A kép ugyanakkor
bővelkedik a p ró, pompás részletekben, m i nt a szélen iszákjában kotorászó török fiú vagy
az ágaskodó lovával háttérben látható Fantázia a la kj a .
Az 1 5 0 6 - o s velencei tartózkodás i d e j é n született A rózsafüzér ünnepe ( 4 3 . o . ) kétség­
te len ü l D ü re r legfo ntosabb festményei közé tartoz i k . A m ű egy velencei n é m et kereskedő
megrendelésére készült, és a XVII. században egy szállítás sorá n számos sérülést szenve­
dett. A kép még e n n e k ellenére is a festészet történetének legnevezetesebb a l kotásai közé
tartozik a csodálatosan kidolgozott, északi tájra emlékeztető háttér és a rózsafüzér átadá­
sának s z i m bo l i k u s jelenetébe sűrített (egyebek közt a Pápáról, a Császárról és más kora­
beli hírességekről m i n tázott) pompás portrék, vala m i n t a kék, a zöld, az a ra ny és
a bíbor tónusok h a r m ó n iá j á n a k köszönhetően.
Az 1 5 0 7-ben festett, több mint két méter magas, Ádámot és Évát á b rázoló két nagy­
szabású tabló az itáliai festők, elsősorban Giorgione hatásá n a k leglátványosabb megm u ­
tatkozása. Az a l a kokat körbevevő t á j gyakorlatilag eltű n i k a sötét tónusú háttérben, é s
c s a k a f a törzse, i l l etve á g a vehető k i . Ád á m mosolyra nyíló és vágytól égő arcát a k á r egy
antik szoborról is m i n tá zhatta volna a festő, teste i s az a n t i k ideálhoz közelít, lá bujj hegyre
emelkedő, É va felé fo rduló testtartása d i n a m i k u s hatást kelt. A merész tekintetű É va egyik
lábát a m á s i k elé helyezve előrelép. fo rmás, de erőteljes kezében tartva a nevezetes a l mát,
a m it a fára tekeredő kígyótól kap.
Az 1 508-ban festett Tízezer keresztény vértanúsága ( 5 9 . o.) nagyszámú, igen szabad
modorban megfestett a l a kjával és portréival k ü l ö n ös, egyedi á llomást jelent Dürer festé­
szetében. A perzsa király á ltal kivégeztetett büth i n i a i keresztények vértanúsága a korszak
kedvelt témája volt. A sziklás tájban m i nde nfelé a legendából i s m ert kegyetlen jelenetek
38. Rotterdami Erasmus
( 1 526).
láthatók a turbános perzsák és a mezítelen keresztények sokaságával, amit bizarr módon
Szénraiz. papír, ellensúlyoz a z előtér jobb oldalán kutyájával játszadozó gyermek, i l letve a kép közepén
3 7 ,3 x 2 7 . 1 cm. díszes köpönyegben P i rckheimer b a rátja társaságában álldogáló, a képből kifelé tekintő
Louvre. Cabinet des
D ü re r alakja, kezében a m ű keletkezési évéről tudósító zászlóval.
Dessins. Párizs
A Madonna -portrék közül a z egyik legszebb kétségkívli l a valósz í n ű l eg szintén
39. Hicronymus P i rckheimernek ajá ndékba szánt, 1 5 2 6-ban festett Körtés Madonna ( 3 8 . o . ) . Az enyhén
Holzschuher képmása előre hajló, e l m erülte n , s z i n te csukott sze m mel mélázó M á ria néhány elszabadult,
finoman leomló hajti ncsével, kezében a cs i llogó szemű gyermekkel erős érze l m i töltetet
( 1 526 körül).
Olaj. fatábla.
sugároz, a kép legfőbb értékét azonban az adja, hogy D ü rernek m i nd e n más a l kotá s n á l
--18 x 36 cm.
Staatllche Museen. Berlin tökéletesebb harmóniát sikerült létrehoznia a színkezelés és a rajz f i n o m sága között.
40. Fiatal nő képmása
( 1 506 körül).
Olaj, fa, 28 x 21 cm
Staatliche Museen. Ber „

4 1 . Jakob Muffel képmas.a

( 1 5 2 1 körül).

Olaj. fa,48 x 36 cm.

Staatliche Museen� Be„ „
 D ü re r , miután h írnévre tett szert, leveleiben felrótta a n ü r n bergi városi tanács n a k ,
hogy n em kap szülővárosától megrendeléseket. M i ksa c s á s z á r n ü r nbergi látogatá s á n a k
előkészületei i d e j é n végre a v á r o s két p a n nót rendelt D ü rertől, N a g y Károly fra n k u ra l ko­
dó (768-8 1 4) és Zsigmond csá szár ( 1 368- 1 43 7) képmásával. Dürer szemből festette le
Nagy Károlyt d ú s szakállával, fején drágakövekkel ékített, széles koronával, pompás u ra l ­
k o d ó i öltözetén p e d i g a csá szári méltóság valamennyi attribútumával. Zsigmond képmása
Nagy Károly mellett jóval szerényeb b n e k és kevésbé meggyőzőnek mutatkozi k .
A kortársakról készített portrék legfőbb közös jel lemzője a z előkelőségek, nemesek
és gazdag kereskedők vágya a rra, hogy D ü rer páratlan tehetségével megörökítse őket az
u tókor számá r a . A nagy művészi értékű portrék között megemlíthetj ü k a Tucher családról
késúi lt, mára elveszett d i ptichont ( 1 499) vagy a Paumgtirtner családró l készült triptichont
( 1 502 körül), illetve Jakab Fugger portréját ( 1 5 1 6- 1 5 1 9) . Dü rer természetesen nemcsak
gazdag és előkelő modelleket festett, h a n em saját környezetének tagjait i s : a z 1 4 90-es
évek elején szüle i ről készített megindító portrékat, később feleségét, Agnest i s megörökí­
tette ( 1 503- 1 505) . Számos, a hagyatékából előkerült, kiváló portréról ma már nem
állapítható meg pontosa n , kik volta k a mode l l j e i : ilyen például a valószínűleg a Fürleger
család egy tagját á b rázoló Katharina Fiirlegerin (?) képmása ( 1 49 7 ) , a Velencei nő portréja
( 1 505- 1 506) vagy az !fiú mint Szent Sebestyén ( 1 499) című kompozíció.
D ü re r volt a z egyike az első festő k n e k , a k i ö n a rcképeket festett. Az ö nábrázolás
kényszere, „ a z ember legnemesebb értelmét" megjelenítő a rc állapota i n a k rögzítése u tá n i
vágy D ü rernél e l emi erővel v a n j e l e n a z életműbe n . Az ö n a rcképeket a festő kísérő felira­
tokkal is ellátta. A h u sz o nkét éves korában készített Önarckép iringó virággal ( 1 493) című
képen (4. o.) még a következő felirat olvasható: „Dolgaim úgy men n e k , ahogy elrendelte­
tett''. Az 1 498-ban festett Kesztyűs önarckép (30. o.) fel i ratán e z olvasható: „A saját külsőm
a la p j á n készítettem / Amikor h u szo n h at éves voltam''.
A leghíresebb, há rsfa táblára festett Önarckép prémes köntösben ( 1 500) (28. o.) szem­
42. Id. Albrecht Dürer,
ből, krisztusi pózban á b rázolja a festőt h u szon nyolc éves korába n , kétoldalt leomló fü r­
az apa képmása 1 �s....:.
tökkel. Ezen l a t i n nyelvű fel i rat olvasható: „ É n , Albrecht D ü re r így á b rázoltam önmagamat Ezüst vess zó. papi..-.

örökérvényű színekkel h u szon nyolc éves koromban". A kép keletkezésének éve és a festő 28,4 x 2 1 .2cm.
Graphis c he Sa mm -rg
monogramja a kép felső sarkában látható.
Al bertina, Bécs
D ü rer két évvel halála előtt kezdett bele mély vallásos meggyőződését kifejező mon u ­
mentális vállalkozásába, A négy apostol ( 1 526) című kompozícióba ( 5 5 . o.), amely festészeté­ 43. Márk apostol feie

nek csúcspontját jelenti. A diptichon két táblája, amely a feltételezések szerint egy befejezet­ ( 1 526 kör ül).
Cink vess zó, fehér
lenül maradt szárnyasoltár két szélső táblája lett vo lna, két-két életnagyságnál nagyobb
festék, bar n ás pap -.
apostol-alakot ábrázol. Az elsőn János és Péter apostolok láthatók, a másodikon Márk és Pál.
37,3 x 26.4 cm.
Az alsó kereten elhelyezett felirat Luther híveihez fordul, felszólítva őket, hogy hagyjanak fel Staatliche �1usee�. Be -
44. Á dám és Éva 3;:--
0laj, vászon. �Q'l • s: .:­
Prado. Madrid

45. A négy apostol

( 1 526 körül

Olaj. vászon. : 1 5 • -=- �

Alte Pinakotte� -- -
 a vallási vitákka l , és a szektás gondolkodás, a hamis próféták, a bűnös kicsapongás, az alap­
talan vádaskodás és a gőgös papi magatartás veszélyeire figyelmeztet. Szavai mögött rejtet­
ten a reformátor Luther műve iránti mélységes tisztelet h ú zódik meg.
Dürer festészete a marká n s vonású emberi a rcok á brázolásában tud legin ká b b k i te l ­
jesed n i . E z m u t a t k o z i k m e g portréiba n , m e l y e k festői életművének legfőbb a l kotásai közé
t a rtoz n a k , és amelyek összekapcsolják festészetét a réz- és fametszetek a l kotói v i l ágával
is. A festői életmű egyfelől a t a n u l ó - és vándorévek során tökélyre csiszolt rajztec h n i ka és
a metszetkészítésben szerzett h a ta lmas tapaszta lat érvényesítése, másfelől belejezetlen­
ségében magán viseli a császári megrendelések okozta k ü lső nyomás és a matematikai
a l a pokról folytatott elméleti t a n u lmá nyokból fa kadó belső vívódások hatását. D ü re r festői
hagyatéka min demellett számta l a n festőgen e ráció számára szolgá l t model l ü l , és megke­
r ü l h etetlen h ivatkozási p o n ttá vált a művészet történetében.

A fametszetek

A fametszés és a rézmetszés tec h n i kája a legősibb reprodukciós eljárások, amelyek segítsé­

gével lehetővé vált egyetlen mű sokszorosítása. A fametsző mesterek, a k i k az esetek többsé­
gében mesteremberek vagy egy-egy művész közvetlen segédei voltak, egy fehér festékkel
bevont fatáblára fordítottan reprodukálták az eredeti rajzot. A rajz ü res részeit ezt követően
homorú vésővel kivésték, így csak a rajz vona l a i n a k az a laprétegből kiugró peremei maradtak
meg, amelyeket ezt követően tintával vontak be. Ezután a fatáblára fehér papírlapot i l lesztet­
tek nagy gondda l , majd egy sajtó segítségével finoman rányomták, végül pedig óvatosan
l e h ú zták. A vésővel kivésett részek a metszeten fehéren maradtak. D ü rer a vándorévek során
gyakran biztosította megélhetését metszetekhez készített rajzokból. Nem tudni pontosa n ,
vajon mennyire sajátította el maga is a tec h n i kát, illetve i n kább csak figyelemmel követte
a mesterek munkálkodását. M i n denesetre a későbbi években valószínűleg vagy önmaga készí­
tette a rajzai alapján készült metszeteket, vagy pedig szorosan ellenőrizte segédei mun káját.

-: Szakallas öregember A fametszetek, amelyeket a z i l l etékte l e n másolatok elkerü lése érdekében go ndosan
sapkaban 5 1 4 körüll e l l á tott monogramjával, rendszeres jövedelmet biztosítottak Dürer számá r a , m i u tá n már
�;;; p..=.
z
h á z a s emberként berendezkedett saját műhelyében. A Ritter von Turn című sorozaton és
a Von der Exempe/n der Gotsfurcht un Eberkeit című metszeten k ív ü l ( 1 493) a legelső famet­
szetek közé tarto z i k a Tízezer keresztény vértanúsága témájára készített korai változat is
( 1 4 9 6 ) , amely a később festmény formában ! s megörökített legendás eseményt jól e l k ü l ö ­
n ü lő és rendezett csoportokba szervezve ábrázolja. Ugyanebből a z é v b ő l s z á rmazi k
a Herkules megöli Cacus-t című, körülbelül 3 9 x 2 8 c m méretű metszet i s , amelyen a z
. . Ercu les" felirat tisztasága é s a t á j vo n a l a i n a k minősége ékesen mutatj á k D ü rer ügyessé­
-- „� Pa zs gét, és egyre nagyobb magabiztosságát ebben a sokszorosító grafi k a i e l já rásba n .
1 1
'

I
1

�
 D ü rer h írnevét saját korában a metszetei a la p j á n készült nyomatok népszerűségé­
nek köszönhette, melyeket a n é m et népesség szinte vala m e n nyi rétege nagy lelkesedéssel
gyűjtött. Az első átütő sikert a z Apokalipszis (Apoca l i psis c u m figuris) című, tizenöt
metszetből álló sorozat hozta meg, mely 1 498-ban jele n t meg n é m et és latin nyelvű
felirattal, D ü re r keresztfia, Anton Koberger nyomdájába n . A J á nos evangéliu m á b a n leírt
világvége vízióját hirdető, az 1 485-ös nürnbergi b i b l i a szövegén alapuló sorozat legfőbb
erénye az a ritka k ö n n yedség, ahogy a művész a rea l i z m u st a képzelettel egyesíteni t u d j a .
Legismertebb darabja aligha n e m a negyedik, a m e l y k ü l ö n ö s e n m é l y h a t á s s a l volt a z a p o ­
kaliptikus v í z i ó k bűvöletében élő századvégi e m berek re: a metszeten a z Apokalipszis
négy lovasa halad át b a l ról jobbra a képen , fölöttük kitárt szárnyú a ngyallal.
Nagyjából a z apokalipszis-sorozattal egy időben kezdett dolgozni D ü rer a passió
témá j á n is: összesen négy különböző változatban is belefogott a z örökérvényű történet
mcgjclenítésébe. Első Passió-sorozata a papír zöldes árnyalata miatt a Zöld passió ( 1 504)
nevet kapta, és tizenkét metszetből állt. Ezt követte a Nagy passió (Passio domini Jesus
C h risti) 1 5 1 0-ben , mely szokatlan méretű, 3 9 x 2 8 cm-es nyomatai miatt is külön leges­
nek m o n d h ató. A művész m i n d e n egyes képet latin szöveggel látott el, amelyek Krisztus
életének u tolsó napjait, halálát és feltá madását mondják el verses fo rmába n . Az egyik
legszebb darab a Poklokra a lászá lló Krisztust jeleníti meg, akit egy ördögszerű a l a k
fenyeget, mögötte p e d i g Á d á m és Éva, va l a m i n t más üdvözült l e l ke k sorakoz n a k fel.
A Kis Passió ( 1 509- 1 5 1 0) h a r m i nchat metszete a Nagy Passióval szinte egy időben,
mintegy a n n a k függe lékeként jelent meg. 1 50 7 és 1 5 1 3 között mindezek mel lett egy másik
Passiót ábrázoló rézmetszetsorozat is kikerült a keze alól. Szintén a Nagy Passió időszaká­
48. Lót és leányai
ban született a Mária élete című, h ú sz metszetből álló széria is. E n nek címlapján M á ria
( 1 494- 1 49 7 körül).
s z i m bolikus ábrázolása látható, egyszerre a nyai és isteni lényeget hordozó asszonyi mi­ Olaj, fa, 50 x 39 cm.
voltába n , feje körül glóriával, a csillagos égbolt háttere előtt a fogyó holdon e l helyezkedve. National Gallerv o: Art.

Dürer legnagyobb vállalkozása egy 208 fametszetből á l ló hata lmas sorozat lett volna, Washington

azzal a céllal, hogy 1 . Miksa császár dicsőségét hirdesse. A Diadalmenet avagy a Burgundi
49. Tízezer keresztény
nász néven is ismert sorozatba 1 5 1 6- 1 5 1 8 körül kezdett bele, de az csak 1 526-ban , hét évvel vértanúsága
a császár halála után jelent meg. Mindössze két darabja készült el: a császár pompásan ( 1 508 körül).

díszített, hatkerekű h i n tója látható rajtuk, melyet személyesen a Győzelem istennője húz, Olaj, vászon. S� x oc c­
Kunsthistorisches
benne 1 . Miksával és nejével, Burgundi Máriával, vala m i n t három nyoszolyólá n nya l .
Museum, Bécs
A legutolsó D ü rer-metszetek egyikén U l rich V a r n b üler látható ( 1 52 2 ) , a ki a festő
Pirckheimerrel közös barátja volt. A császári udvarban titkári teendőket e l látó Varnbüler 50. A Szentháromság

impozá n s frizu rájáva l , magabiztos megjelenésével megkapó ellentétet alkot k i ssé ábrán­ imádása (Landauer­
oltár) ( 1508- 5 ·;;-�
dos tekintete. A metszet felső részében Varn büler neve és a mű keletkezési éve i s fel
Olaj, fa, 1 35 x �3 � c­
van t ü ntetve. A modelltől balra félig összetekert perga m e n lapon olvasható, szövegben Kunsthistorisches
Dürer barátságáról biztosítja V a r n bülert. �luseum. Bécs
 A rézmetszetek
_ Oroszlán ( 1 49 4 körül). Németországban a rézmetszés technikáját m á r a z 1 440-es évektől használták művek sok­
szorosítá sára, és többek között Schongaue r és Dürer i s tovább tökéletesítették. A rézmet­
Gouache. aranyfesték,

pergamen.
1.:.6 x 1 7.2 cm.
szési folyamat külön böző sza kasza i n a k megfigyelésére a legjobb m ó d a próba nyomatok
•"nsthalle, Hamburg avagy „előrehaladá s i fázisok" ta n u l má nyozása. Az Ád á m és Éva rézmetszetei n e k két i lyen

. -
próbanyomata is fen n m a ra d t - ez egyébként D ü rer egyetlen ószövetségi t é m á j ú a l kotá sa.
Ezeken k ivá lóan megfigyelhető a vi lágos és a sötét terü l etek fel ü letkezelésének m i nden 52. Oroszlán ( 1 5 1 1
apró részlete. D ü rer legfőbb mestere a rézmetszésben Martin Schongauer volt, a k i a köny­ Akvarell, gouache
aranyfesték. pergar-e-r_
nyed vonalvezetés m e l lett sajátos formanyelvet i s hagyományozott ta n ítvá nyára. Az egyik
17, 7 x 28.S cm.
legfőbb rivá l i sa pedig a z a tizenöt évvel fiata la b b Lucas von Leyden németalföldi mester
Graphische Sclrr .... „-g
volt, ak ivel Dü rer személyesen i s t a l á l kozott északi utazása sorá n , és sajátjai ért cserébe Albertina, Becs
 számos m u n káját megszerezte tőle. A legkorábbi próbá l kozásokra a rézmetszés techn i ká­
jával a z 1 4 94- 1 495-ös években kerü lt sor, m i nden bizon nyal e k kor s z ü letett egyebek
m e l lett A nagy futár ( 1 494- 1 495 körü l ) , a z Erőszakos férfi ( 1 4 94 körül) vagy a Leánykérés
( 1 494 körül) cím ű kom pozíció . Ugyancsak a legelső metszetek között tartják számon
a Szent Család pillangóval ( 1 4 94) című a l kotást i s , a m e lyen még D ü rer kezdetben használt,
később megváltoztatott monogra m j a látható. Az árnyékos részeket D ü rer éles, rendezett
vonalakkal tölti ki, a gye rmek Jézus feje pedig egyá ltalán n i ncsen kidolgozva, m i közben
a háttérben h ú zódó, épü letekkel gazdagított tengerparti táj bővelkedik apró részletekben.
Az 1 496 körü l keletkezett Tékozló fiú kidolgozottabb m u n ka : Dürer a z örökségét eltékoz l ó ,
m a j d apjához b ű n bá nóan visszatérő f i ú történetének helyszínét e g y j e l legzetes frankföldi
tanya disznóólai közé teszi. A Szent Eustachiust á b rázoló a l kotás ( 1 500- 1 502) kétségkívül
Dürer legszebb rézmetszeteinek egyike. Szent E u stach i u s vadászkutyafa lkájával látható
rajta, csoportjuk és a vár között fél úton feltű n i k a keresztet cipelő szarvas a lakja a z erdő­
ben. A Három paraszt ( 1 4 96 - 1 4 9 7 ) nyomatán a p u s m ogó atyafiak - a hegyes á l l ú , a sza­
kállas és a z e n e rg i k u s külsejű parasztok - olyan életszerűen dugják össze a fej li ket,
hogy szi nte h a l l a n i izgatott beszédüket. A Tengeri szörny ( 1 4 9 8 körül) rejtélyes jelentésű,
D ü rer meglehetősen élénk fantá z i á j á ró l t a n ú s kodó kompozíció, a m e lyen a h a lfarkú ,
teknőspáncélú tengeri istenség éppen egy nőt rabol e l .
Az embera l a kokat á b rázoló k o r a i metszetek között kiemelésre m é l t ó az 1 49 7-ben
s z ü letett Négy meztelen nő. A kristálygömb a latt sürgölődő négy meztelen nőalak megjelení­
tésével Dürer a középkori boszorkányság és szere l m i babonák szellemét kívánta érzékel­
tet n i . Az a l a ko k alapján feltételezhető, hogy a m u n ka egyébként a híres Női fürdő című
tollrajz ( 1 496) figurá i t másolta. A Madonna majommal című metszet ( 1 4 9 7- 1 498 körül) az
árnyékolási tech n i ka továbbfejlesztéséről t a n ú skodik: a s ű rű vona l a k ka l hálózott sötét te­
rületek és a kevéssé m a rká nsan kivésett finomabb vonalkák közötti átmenet jóval kevésbé
látványos, ezzel a művésznek sikerü lt kikü szöbö l n i e a fekete foltszerű területeket. D ü rer
láthatólag majdnem tökélyre fejlesztette ekkor már a tec h n i kát: a ruha redői tökéletesen
érzékeltetik Mária testtartását, a játszó gyermek teste szépen kiala kított, a ném iképp
arányta lan combtól eltekintve. A díszletek ezúttal i s Dürer szű kebb pátriájába, a folyókkal
átszőtt frankföldi tájba helyezik el a jelenetet, azt viszont n e m tudjuk, honnan szerezhetett
D ü rer ilyen pontos i s m e reteket a korba n errefelé n e m igen látható m a k á kóró l . Az álom (más

53 Fiatal mezei nyúl ( 1502). nevén A kísértés, avagy A tudós és a boszorkány álma) cím ű igen ta lányos kompozíció
A ·arell, gouache, 1 4 9 7- 1 498 körü l keletkezhetett. Az ördög vonzó női testben j e l e n i k m eg egy férfi n a k , aki
'ehér fed ófesték, papír,
hátravetett fejét párnájával együtt egy kemenée oldalának támasztva, félig nyitott szájjal
:s x 13 cm.
édesdeden a l szik. A csábító szavakat s usogó női ördög nyi lvánvalóan szere l m i játékokra
Graphísche Sammlung,
\.:bertina, Bé cs akarja csábítani a férfit, m i közben lejjebb, a kép a lsó részén, a kemence lábánál C u pido
Fekvő oroszlán kétségbeesetten igyekszik fel hágni gó lya l á b a i ra (a gólyaláb a kor egyik legkedveltebb gyer­
520- 1 52 1 ) . mekjátéka volt), hogy közbelépjen. Egy feltételezés szerint a női ördög a „fra nckórként"
Ezüstwsszórajz. pc:1pir.
e m l egetett szifi l i szt jel képezheti , a mely szánÍolat l a n u l szedte á ldozatait a XVI. századba n .
l: Q x I Q cm.
A D ü rer-kutatók köz ü l s o k a n va l l j á k , hogy Az álom valójába n a híres Melankólia /.
Gr.w ische Sammlung.

... ..-:·na Becs c í m ű remekmű ( 1 5 1 4 ) előkészítő ta n u l má nyá n a k teki nt h ető. A Melankólia /. k ü lönös, félig
denevérre, fél ig sárkányra emlékeztető kis szörny á ltal tartott szalagra felírt címében
az l-es a feltételezések szerint a melankólia egyszerű, „ kön nyű " jelentésére utal hat.
Fekvő kutya ( 1 5101
A melankólia foga l mát elsőként egy Galenus nevű ró m a i orvos haszná lta ( 1 2 9- 1 99),
SS.

Ezüstvesszórajz. pap r.
a k i az embereket négy csoportba osztotta: a kolerikus, a melankolikus, a flegmatikus és
1 2 , 3 x 1 7 .S cm.
a szangvi n i k u s a l k a t ú a k csoportjába. A melankóliára való h a j l a m , a m elyet gyakran az British Museum, Lo..,cci-
a l kotó emberek jellegzetes vérmérsékleti sajátosságá n a k tartottak, D ü rernél erős testalka­
tC1, vonzó k ü lsejű szárnyas a ngyal képében testesül meg. A fa l i harangcsengő a latt a mű­
vész egy mági k u s négyzetet helyezett el, m e lynek· vízszi ntes, függőleges és átlós számai is
ugyanazt az összeget teszik k i , és a melynek utolsó sora egyúttal a m ű keletkezésének évét
is m u tatja . A korabeli h iedelmek szerint a mágikus négyzet képes volt megvédeni a lelki ba­
jokban szenvedőket attól , hogy kóros hajlamaik az önpu sztításig fokozódjanak. Ugyan így
a mela nkólia betegsége e l l enszereként értelmezhető a mélabú angya l á n a k fején látható le­
vélkoszorC1. A jelképes a lak elmerü lten írásába mélyed, teljesen elfeledkezve a kü lvilágró l .
Fölötte szivárvány í v e l végig a k é p bal felső sarkában a szebb jövő reményét jelképezve.
Az előtérben elhelyezett szerszá m o k - a gya l u , a fűrész, a fogó, a véső, a körző - m i n d
Dü rer m ű vészi tevékenységeire uta l n a k ; a szá m ításokkal és körzővel megszerkeszthető
poliéder a matematikai t a n u l m á nyokra u ta l . A létra jelentése ta lányos: a fokai a l kotta
a b lakokon át m i n iatűr tájkép bonta kozik ki kis fa l uval, tengerparttal és egy lehorgonyzott
hajóva l . A kép hátterében, a címet h i rdető szalag m el l ett - a korabeli gondolkodásban
a világvége közeledtét j e l ző - üstökös hli zza végig fényes csóváját, bevilágítva az égboltot.
A rézmetszetek Madonna-ábrázolásai a korabeli fiatal n ü rnbergi polgárasszonyok
anyaságát megidéző ta n u l m á nyoknak tekinthetők. Mária a gyeppadon ( 1 503), a Mária
a Gyermekkel és egy fával ( 1 S 1 3 ) , a Mária a Gyermekkel a városfalnál ( 1 5 1 4) vagy a Mária
a bepólyált Gyermekkel ( 1 5 2 0) mega n nyi, N ü r n bergben m i ndennapos látványt emel művészi
magaslatokba. A gyermek Jézus m i nden metszeten életteli, természetes, törődést
és figyelmet igénylő apró lényként jelenik meg. D ü re r szokása szerint különféle jelzésekkel
- koronával, a közelben suhanó a ngya l l a l - utal Mária szent mivoltára, a középső síkot
ugyanakkor tipikusan német, ódon tölgyfa sorompóval zárva le. J e l legzetes példa a fentiekre
a Mária a gyermekkel a városfalnál, a m e lyen Szűz M á ria övében vaskos kulcscsomóval jelenik
meg. A fehér háttér előtt sűrű vona l kázássa l kidolgozott arcú Mária a duzzogó, nagy fejével
enyhén groteszk a l katú kisgyermeket szemléli elmélyü lte n . Mária ru hája gazdagon redőzve
o m l i k alá, a háttérben fi n o m , könnyed vo nalakkal részletezett tájkép látható, erődítmény
körvonalaiva l. A nevezetes Szent Jeromos a cellájában díszletei i s feltűnően emlékeztetnek
D ü rer saját dolgozószobájára, amely tágas házának első emeletén volt ta l á l ható. A széles,
míves ablakokon át bőséges napfénnyel elöntött helyiség a men nyezet nyers, barnára pácolt
gerendáival a korabeli német polgári jólét jel legzetes ábrázolását adja. Sőt a Melankólia /. tu­
dós, ábrándozó angyala lakja is m i ntha csak D ü rer egyik n ü rnbergi d i ákszobájának díszletei 56. Szalakóta sz.ár-n)"l

között merülne fenséges töprengéseibe. A XVI. században a páncélkészítő mesterek á l ta l Akvarell. gouache

pergamen.
kifejlesztett és alkalmazott vaslapokra vésett metszetek techn ikáját elkezdték a l k a l m a z n i
1 9,7 x 20cm.
a nyomdá kban. E n nek egyik e l s ő példája v o l t a Plutón elrabolja Proserpinát c í m ű kompozíció
Graphischc Sarir -'"f.
( 1 5 1 6) , melyen egy robusztus férfialak látható, a m i n t a középkor egyik legkedveltebb Albertina. Becs
3; \'arrom folyóparti
sziklás ormon ( 1495).
·arell. gouache.
rergamen.
1 5.3 x 24,9 cm.
B·e!:'a. Kunsthalle
m i tológi a i á l la tá n , egy vad u l lihegő, vágtató u n i kornison lovagolva magával cipel egy
kétségbeesetten ti ltakozó asszonyt. A Krisztus az Ota;fák hegyén című metszeten ( 1 5 1 5)
a megkínzott arcú Krisztus fölött angyal s u h a n át, a háttérben a szélben erősen haj ladozó,
csenevész fa látható. D ü rer utolsó rézkarca Az ágyú ( 1 5 1 8) címet viseli: a Forchheim közelé­
ben található frankföldi tájban egy jel legzetes korabeli német kút mel lett török jel mezben
a művész a la k ja ismerhető fel, a m i n t a z ágyú célszerű ségét dicséri a korabeli E u rópára
á l landó fenyegetést jelentő törökök elleni háborúba n .

Dürer rajza i

Dü rer rajza i b a n jóval felszabadu ltabb, kötetlenebb, k ö n n yedebb és nagyvo n a l ú b b a l kotó­

n a k bizonyu l . m i n t bármely más m űfa jba n . M i ndig először a látott formákat vázolja fö l ,
m a j d utólag a p ró l ékosan kidolgozza é s k i e m e l i a részleteket. Egyes rajzokat k ü lö n féle
díszítő tec h n i k á k k a l szín esít, m i n tegy saját örömére. E z a szabad kifejezésmód a raj z ter­
mészetéből i s adód i k , h i szen i l yenkor n e m kellett sem a megrendelő kívá n sága it, sem az
elhelyezés szem pontjait, sem a nyomdászok aggályait vagy korláta i t szem előtt tarta n i a ,
és a ra j z n e m kívá n t o l y a n a p ró l é kos tech n i k a i kidolgozást, m i n t péld á u l a rézmetszés.
D ü rer rajzolt tájképei egy hasznosan eltöltött szabadidő szemgyönyörködtető terméke i .
Az eredménynek e z e k esetében a m űvész végső soron va j m i kevés jelen tőséget t u l a j do n í­
tott. É ppen a z e l l e n kező m o n d ható el a növényekről készített ta n u l m á nyokról: itt Dü rer
felfogása h o m l okegyenesen e l l e n tétes volt, a legpontosabb részletkidolgozásra törekedett,
tudomá nyos a l a possággal figyelve meg és reprod u k á l va m i nden k i s apróságot, odafigyel­
ve m i n den á rn ya latra. Ezek a ta n u l m á n yok i s lenyűgöző ered m é n yt hoztak: D ü rer szeme
olyan dolgokat volt képes meglá t n i , m i n t senki más előtte - elég csak a Nagy fűtanulmány
( 2 5 . o.) mocsa ras t a l a j o n fe l b u rj á n zó m i n ia t ű r őserdejének pompás ábrázolá sára gondol­
ni, mely a papír nagy mérete (4 1 x 31 , S cm) el lenére pára t l a n üdeséggel t á r u l e l é n k , vagy
az /bo/yacsokor (dá t u m és a l á írás n é l k li l ) f i n o m gyökérzetére, a m e lyet éppoly gondosság­
gal rajzolt meg, m i nt h a csa k egy császári korona ékköveit örökítette volna meg. M i ndez
vala m e n nyi növényta n u l m á nyáról e l m o n d h ató: ezért va n , hogy a Liliom ( 1 4 9 5 ) , a z Anchu­
sa officina/is ( 1 49 5 ) , a Két vadmákfej ( 1 49 5 ) ( 1 1 . o.) vagy éppen a Harangláb ( 1 5 03) meg­
a n nyi h a l h a ta t l a n rem e k m ű ké n t tarta t n a k s z á m o n a művészettörténetben.
D Ci rer ugya n i lyen aprólékos gondossággal dolgozza ki á l lato król készített rajzait is.
Ló-ta n u l má nyoknak i s beillő rajza i n , mint a Lovag ügető lovon ( 1 4 9 3 ) , a Két ifiú lovag
58. Kócsag 5 5 „ _
( 1 4 93) vagy a Zsoldoskatona ( 1 4 93) című kompozíciókon bá m u latos érzéken ységgel és
Akvarell. rerga-e--
pontossággal adja vissza a l ó izom zatá n a k és testfo r m á j á n a k m i nden részletét. A rézmet­ 26.7 x J.1 ; .:-.
szeteken , péld á u l a Szent Eustachiuson vagy a Lovag, ördög és halál nyoma t á n távol ró l sem Staatliche 1 .see - Se-

3.:: Dróthúzó malom
403-1 494).
�·:\'arell. gouache. papír.
::.s.6 x 42.6 cm.
S:.aat:i he Museen.
� r�erstichkabinett. Berlin
i lyen sikerült a lóalakok megformálása . Alighanem az i s közrejátszhatott ebben, hogy
Dü rer szerette volna az utóbb iakon a l k a l m a z n i a nagy erőfeszítések á rá n kidolgozott e l ­
méleteit az ideális a rányokról, és megpróbált � a természetet a rézmetszés kereteibe kény­
szeríteni. A rajzokon ezzel szemben nyoma s i n cs semm iféle erőlködésn e k . Előszeretettel
rajzolt a p róbb á l latokat, sót rovarokat is, vala m i n t kedvelte a kutya motívu mokat, a melyek
legcsodálatra méltóbb darabjai a hollandiai utazása sorá n jegyzetfü zeteiben lerajzolt
Fekvő kutya-rajzok ( 1 5 20) ( 6 7 . o . ) . Ugyanez a szabad és elképesztően precíz m űvész kö­
szön vissza a Szalakóta szárnyán ( 1 502) vagy a bunda kidolgozá sának tökélye folytán t a l á n 60. A Szent János-tem
m i n degyik közül legismertebb raj zo n , a m á r e m l ített Fiatal mezei nyúlon ( 1 502) (65. o.) . és tcmetö �ürnbe-1'8
mellett 1 1 •0•
A ra jzoláshoz a m ű vész fémhegyű tollat, ezüstvesszőt, tollat, hegyes ecsetet, tust, vízfes­
Akvaren. g :.. .:c
: 1-.e ... .?-.
téket, áttetsző festéket, dörzskövet vagy szenet használt. A papírok gyakran előre színe­
29.3 • 42.o cr­
zett, speci á l i s eljárással készített j ó m i nőségű papíro k volta k , mint a h íres velencei kék Kunstha ie. Bré-.a
 papír, de előszeretettel használt olykor sötét, majdnem fekete tón u s C1 papírt is. Máskor
egyszerű jegyzetlapokra, emlékeztető céd u l á kra rajzolt, a m i lyenekre a gondolatait jegyez­
te fel, és a m elyeket gyakran továbbadott tanítvá nyainak vagy segédei nek, hogy m i ntaként
használják a készülő festményekhez, má skor viszont önálló m ű vekként elajá ndékozta őket
baráta i n a k . Az Imádkozó kezek (ecsetraj z , fehér festékkel és szli rke tussal kiem elve, kékes
a lapszínű papírra - korá bban Apostol-kezek néven volt ismert) például 1 508-ból a H el ler­
oltár előkészítő ta n u l má nyaihoz sorolható. R i tkábban az is előfordult, hogy a rajzok vagy
akár egész sorozatok kezdettől fogva pusztán ö n magukért születtek meg.
Düre r ra jzait már saját korá b a n i s nagyra értékelték és s z i n te vadászták a szenve­
délyes gyű jtők. Csodá lói között nem kisebb személyiségeket találhatu n k , mint példá u l
R e m b ra n dtot. D ü re r előtt egyetlen művésztől s e m m a radt fen n ilyen i m pozá n s m e n n yisé­
gű rajz, talán néhány itá l i a i kortársat leszá m ítva. Pedig m ilyen lázas, bizonyta l a n és
olykor fél é n k igyekezettel próbálkozott a legelején a ra jzolással. Tizenh árom éves korá­
ban készített e l ső rá n k m a radt ö n a rcképén apró, óvatos vonásokkal satírozta be a z árnyé­
kos területeket, s m i ntegy m e n tegetőzésképpen rá i s írta a ra jzra: „ Ezt a z ö n m aga m ra
h a so n l ító portrét egy tükör segítségével festettem az 1 484-es évbe n , a m ikor A l brecht
D ü rer még csa k egy gyermek vo lt". A vándorévek és a fametszetek eladásá n a k a nyagi
kényszere kel lett a h hoz, hogy D ü re r megta l á l j a önbizal mát.
Ettől kezdődően írásképe is alaposan megváltozik, s lelkiál lapota alkotása i n a k eredmé­
nyén i s látványosan megmutatkozik. A jellemátalakulást leglátványosabban talán az Agnes
asszonyról készített két raj z , az 1 494-es Mein Agnes és az 1 5 2 1 -ben készített Agnes Dürer
című ezüstvesszőrajz stílusa közötti kü lön bség szemlélteti. Az Orpheusz halála címet viselő
( 7 . o.) korai rajzot, amelyet eredetileg 1 494-re datáltak, de amely könnyen lehet, hogy már
a z első itáliai utazás terméke, már-már pedáns igyekezetet tükröző aprólékos pontossággal
dolgozta ki. Robusztus, ijedt férfi látható rajta térdelve, a m i n t rém ü l t tek i n tettel mered az őt
bal felől bottal fenyegető másik alakra, nem véve észre a jobb oldalon a háta mögött rejtőző
másikat, s a borzadva menekülő kisgyermeket. M i n d a négy alak jól mutatja Dürer erő­
feszítéseit, hogy visszaadja az emberi mozgás d i n a m i káját, s ezáltal elsajátítson egy olyan
technikát, amelyet itá l i a i kortársai már régen magukévá tettek.
E ra j z készítésével nagyjából egy időben a l akult ki Dü rernek a természettel való
sajátos érzel m i viszonya, ami viszont valóban egyedinek m ondható a kortársak között.
o . Innsbruck látképe észak
felől az Inn folyón át N ü rnberg környékén tett sétái és k i r á n d u l á s a i , m e lyeket még Wolge m u t hatása a latt
1494). kezdett e l , idővel szenvedélyes természet- és tájszeretetet fejlesztettek a lelkében. A fes­
-\kvarell. papír.
tőelődökkel szemben, akik ugyan e l őszeretettel j á rták a tájakat, de soha n e m készítettek
l�.7 x 1 8.7 cm.
vázlatokat, D ü rer ceruzá kka l , ecsetekkel, pa pírokkal felfegyverkezve sétálgatott, még a
Graph1sche Sammlung
Albertina. Bécs fárasztó utazásokon is m i n dig készen á l lva, hogy megragadjon egy-egy fontos p i l l a n a tot,
mozzanatot. Szeretett h i rtelen jében vázlatokat készíte n i , ha n e m is tudta, m i lyen módon
veheti hasznát később azoknak. Így t a n u lta meg a tá jat szerves egységnek, a természetet
koherens és nagy pontossággal megszerkesztett egésznek látn i .
Ezeknek a vázlatoknak az egyik legnagyszerűbb példája A Szent János-templom és teme­
tő Nürnberg mellett című ( 7 5 . o.) aprólékos, finoman díszített, vízfesték és olajfesték keveredő
hatását idéző színekkel megrajzolt kis kompozíció. A Nürnbergtől nyugatra elterülő, a váro­
si hatástól még teljesen szűz területen készítette a Házikó a szigeten című ( 2 2 . o.) remekbe
sikerült rajzát, a fűzfákkal szegélyezett tavacska partján álldogáló magányos házi kóval.
A sorozat talán legszebb darabja a Dróthúzó malom ( 1 494) (74. o.), mely egészen
k ü lö n ös h a ngu latot áraszt a z előtérben h a rsányan zölde l l ő , hata l m a s fá k k a l , a merészen ,
de mégis törékenyen ívelő és rozoga fa h íddal é s a békésen e l terülő víz partjá n egymáshoz
h ú zódó apró házak soráva l .
D ü rer kivételesen ben sőséges viszonya a természettel, a mely az idővel n e m gyen­
gült, sőt tovább mélyült, egyes fa metszeteken i s érezhető: i lyen péld á u l a Bolondok hajója
i l l usztrációk ( 1 494) egy része vagy a Ritter von Thurn ( 1 4 9 3 ) . M á s rajzok viszont azt m u ­
tatj á k , hogyan fejlődött tovább a ra jzolásban elsajátított szabad, kö n nyed tec h n i k a . i lyen
a Dróthúzó malom ról kész ü l t sorozat ( 1 49 8 ) , melyet később, Itá l i ából visszatérve ( 1 5 1 0)
vízfestékkel és tussal i s mét megidézett. Az utóbbin egy pata k partj á n h ú zódó m ű hely-
és építménysor látható, őszi színekben pompázó fá k a latt, míg a víz visszatü krözi a fakó­
kék ég színét és a halványan fe lsejlő dombokat. Hasonló k i s remekmű a nyolc évvel
később keletkezett Kőbánya kijárata ( 1 49 5 ) című tollrajz ( 1 0 . o.), vagy a Nilrnberg nyugatról
( 1 4 9 7 körül, elveszett) c í m ű ( 1 8 . o.) pom pás a kvare l l , a m elyet már a m á sodik itá l i a i ú t
után rajzolt meg.
É rett korszakából is sorolhatná n k Dürer csodálatosnál csodálatosabb rajzait. A Királyok
imádása ( 1 5 24) tussal készített változatát, amelyen a jól ismert motívum festmény formájá­
ban i s megindító emberséggel és egyszerűséggel jele n i k meg. Vagy az 1 5 1 5-bcn készített
Fantasztikus oszlopok iparművészeti tervremeknek is beillő rajzát, a Női fürdő ( 1 5 1 6) már
e m l ített, rendkívül hatásos vázlatát, a remekbe sikerült rajzolt portrékat, m i nt Eoban Hesse
retorika- és poétikaprofesszor ezüstvesszővel vagy Szulejmán szultán tollal készült portréját,
vagy a nagyszerű tusportrékat édesanyjáról ( 1 5 1 4) , Miksa császár ól ( 1 5 1 4) és Rotterdami
Erasmusról ( 1 5 26) (48. o.), akár az egyszerű fej- vagy testrészvázlatokat, m i n t a m i lyenek
a tizenkét éves Jézus kezeiről készített nevezetes vázlatok.
A rajzi életmű fenti, önkényesen k i ragadot t példá kkal sze m léltetett gazdagsága és
.
a z életmű többi részéhez fűződő szerves kapcsolata m u tatja, hogy D ü re r rajza i n a k n e m
pu sztán h e l y ü k van a z oeuvre-be n , de m ű vészettörténeti szempontból i s abszo l ú t értéket
képvise l nek. Olyan élő, szuggesztív erő á rad ma i s belőlük, amely m i n d e n szemlé lőjét
a z o n n a l megragadja.
A FESTŐ ÉLETRAJZA

1 47 1 Május 2 1 -én Nürnbergben megszületik Albrecht Dürer, harmadikk é n t

a Magyarországról (Ajtós községből) bevándorolt a r a n y m ű v e s m e s t e r tizennyolc
gyermeke közü l .
1 4 77 D ü r e r megkezdi t a n u l mányait a l a t i n nyelvű városi iskolába n .
1 484 Édesapja m ű helyében sajátítja e l a z aranyműves mesterség alapjait.
1 486 Michael Wolgcrnut n ü rnbergi mester műhelyébe kerül tanoncnak.
1 4 90- 1 4 94 Vándor- és tanulóévek során eljut Freiburgba, Colrnarba, Strassbourgba és Bázelbe.
1 494 Hazatérve feleségül veszi Agnes Frey jómódú polgárlányt. Elutazik Olaszországba, ahol
a reneszánsz mesterek, főleg Mantegna művészetét t a n u l mányozza.
1 495 Velencéből egy sor akvarellel, tájképpel visszatérve Nürnbergbe, fametsző m ű helyt
alapít.
1 498 Megjelenik Apokalipszis cím ű fametszetsorozata, a m e l lyel híressé vá l i k . Szoros
barátságot köt Pirckheimcr császári tanácsossal, jeles h u m a n istával.
1 505 - 1 5 0 7 I t á l iába utazik, Rómában, Bolognában, Ferrarában és Velencében tartózkodik.
Gyümölcsöző kapcsolatokat teremt, s megismeri Leonardo és Raffaello művészetét.
1 509 Tekintélyes házat vásárol Nürnbergben a Tiergartnertornál - ez ma Dürer-m ú z e u m .
Beválasztják a v á r o s Nagytanácsába.
1 5 1 2-től 1 . Miksa császár udvari könyvillusztrátoraként is sok a teendője.
1 5 1 3 - 1 5 1 4 Megszületik három legismertebbé váló metszete: a Lovag, halál és ördög, va l a m i n t
a Melanliólia. A császár é v i százguldenes fizetést adományoz szám á r a .
1 5 1 8- 1 5 20 N ü r n b e r g képviseletében r é s z t v e s z az augsburgi birod a l m i g y ű l é s e n . T ö b b portrét
készít az 1 5 1 9 j a n u á rjában e l h u nyt M iksáról. Dürer feleségével együtt Németalföldre
utazik, Antwerpenen és Brüsszelen át Károly, az ú j császár kíséretéhez csatlakozva
egészen Kölnig jut el.
1 52 1 Antwerpenben a németalföldi művészetet t a n u l m á nyozza. J ó néhány fontos festménye
készül c l .
1 52 5 - 1 5 2 7 Megjelenteti e l s ő e l m é l e t i írását: Underweysung der Messung (Méréstan) címen.
Elkész ü l A négy apostol, egyik leghíresebb ojajfestménye, továbbá Erődítéstan cím ű
hadászati értekezése.
1 5 28 Á p r i l i s 6 - á n h a l t meg a z újkori európai festészet egyik legnagyobb művésze.
 Képek jegyzéke
1. önarckép iringó virággal, 1 4 93 körül . 32. Szent Anna harmadmagával, 1 5 1 4 kör ü l . 41

2. önarckép tizenhárom éves korából, 1 48 4 körül . . 3 3 . Királyok imádása, 1 5 04 . 42

3 . Harcosok, 1 48 9 körül . 34. A rózsafüzér ünnepe, 1 5 06 . 43

� Orpheusz halála. 1 4 92 körü l . . . . . . . . . . . • . . . 3 5 . A tizenkét éves Jézus a Templomban, 1 506 körül . 45

5. Sétáló ifjú pár, 1 49 2 . 36. Patrícius portréja, 1 5 2 4 körül . . 46

6. Krisztus az Olajfák hegyén, l S l S körül . 3 7 . 1 . Miksa császár portréja, 1 5 1 9 . . . • 47

- Kóbánya kijárata, l S O S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1O 38. Rotterdami E r a s m u s , 1 5 2 6 . . • . „ . • • • 4

. Két vadmákfej, l 4 9 S . . . . . . . . . . . . . . . • • . 1 1 39. Hieronymus Holzsc h u her képmása, 1 5 2 6 körül . 4Q

Q Vízimalom a Pegnitzen, 1 498 körül 12-13 40. Fiatal nő képmása, 1 5 06 körül . 50

1 0. Kófejtó, 1 4 9 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 4 1 . Jakab Muffcl képmása, 1 5 2 1 körül . .

1 1 . Erdei tó, 1 4 96. 1 6- 1 7 4 2 . Id. Albrecht Dürer, az apa képmása, 1 48 4 s ::

L . 'ürnberg nyugatról, 1 4 96- 1 4 9 7 . . 18 4 3 . Márk apostol feje, 1 5 2 6 körül . . . . . . . . . . . . . . • • . 53

1 3. A n ü rnbergi vásárcsarnok kapujához 4 4 . Ádám és Éva, 1 5 0 7 .

\'ezetó híd, 1 4 96 - 1 S 1 2 . 19
4 S . A négy apostol, 1 5 26 körül . 55
1 4 . Három hársfa a mezőn, l S 2 6 körü l . 20
46. Szakállas öregember sapkában, 1 5 1 4 körül 50
1 5 . Fenyőfa, 1 4 95- 1 4 9 7 . . . . . . . . . . . . . . • . 21
47. Sisak három különböző nézelből, 1 5 1 4 körül
1 6. Házikó a szigeten. 1 4 96 körü l . 22
4 8 . Lót és leányai, 1 4 94- 1 4 9 7 körül . . . . . . . . . . . . . • . SS
1 7 . Kankalinok, 1 5 2 6 körül . . 24
4 9 . Tízezer keresztény vértanúsága, 1 5 08 körü l . 5q
1 8. agy fúta n ul m á ny, l S03 körül . 25
50. A Szentháromság imádása
1 9. Vízparti vár, 1 4 96- 1 4 9 7 . 26 (Landauer-oltár), 1 5 08- 1 5 1 1 körü l .

2 0 . Az Arca látképe, 1 5 02 körül . . . . . . . . . . . . • . . . 27 5 1 . Oroszlán, 1 494 k ö r ü l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . 6 2

2 1 . Önarckép prémes köntösben, l SOO . . . . . . . . . . . . . . . 28 5 2 . Oroszlán, 1 5 2 1 . . . . 63

2 2 . Oswolt K r e l kereskedő képmása, 1 4 9 9 . . . . . . . . . . • . 29 53. Fiatal mezei nyú l , 1 50 2 . 65

2 3 . Kesztyűs önarckép (Önarckép tájképpel), 1 4 98 30 5 4 . Fekvő oroszlán, 1 5 2 0- 1 5 2 1 . • . . . . 66

24. Elspeth Tucher képmása, 1 49 9 körül . . . . . . . . . . . • . 32 55. Fekvő kutya, 1 5 20 . . . . . . . . . . . . . . 6<
2 5 . Fiatal velencei hölgy portréja, 1 5 05 . . . . . . . . . . . . • . 33 56. Szalakóta szárnya. l S 0 2 . „ 6�

2 6 . Címerpajzsok, 1 4 99 körü l . 35 5 7 . Várrom folyóparti sziklás ormon, 1 4 9 5 . 70- 1 1

2 7 . �lária a Gyermekkel ( A Heller-Madonna), 1 4 98 körü l . 36 5 8 . Kócsag, 1 5 1 5 körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • .

2 8 . Madonna csízzel. 1 5 06 körül . 37 5 9 . Dróthúzó malom, 1 4 93 - 1 4 9 4 . . . . . . . . . . . . • • • .

29. Körtés Madonna, 1 5 26 38 60. A Szent János-templom és temető

30. Szekfüs Madonna, 1 5 1 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . 39

Nürnberg mellett, 1 4 9 4 . ;:
6 1 . Innsbruck látképe é s z a k felől az l n n folyón át, 1 4 94 .
3 1 . Szent Anna harmadmagával, 1 5 1 9 körü l . 40

80