Reneszánsz művészet

• A név jelentése: „újjászületés”, olaszul:

rinascimento, franciául: renaissance
• A kor olasz gondolkodói használják először,
saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz
hasonlíthatónak vélik
 Korszakai:
• A 14. századi
előzmények (Giotto
–protoreneszánsz)
jelentik a kezdeteit
• A 15. század elején alakítják ki nagyhatású
művészegyéniségek (Brunelleschi,
Donatello, Masaccio), ez a korai reneszánsz
időszaka
• A 16. sz. eleje a virágkor (Leonardo,
Michelangelo, Raffaello), ez az
érett reneszánsz kora
Földrajzi elterjedés:
15. században Itália
A reneszánsz építészet
Téralakítás:
A téreszmény: a centrális tér
 Tökéletes formák keresése,
szabályos alakzatok kedvelése -
Platón filozófiájának hatása
Centrális templom -
tökéletes forma a Legtökéletesebb
Lénynek
Térlefedés:
Gyakori a síkmennyezet
Félköríves donga
kazettás díszítéssel
• Eltűnnek a gótika
bordás szerkezetei,
csúcsíves formái
• Visszatérnek az
antikvitás félköríves
boltozat típusai
• Gyakori a kazettás
díszítés
Centrális terek és a kupola
Emberléptékűség

Leonardo rajza
Vitruvius építészeti
könyvéhez
• Nyugodt, kiegyensúlyozott
arányok, mind a tér, mind a fal
tagolása esetében
• Statikus jelleg
• Világos, jól áttekinthető
részletek
• Megszerkesztettség,
alapegység (modul)
használata a tervezésnél
Gyakran használják az aranymetszést

• A természetben is
megtalálható, az
emberi szemnek
tetszetős arány
• a : b = b : (a+b)
• A Fibonacci - számsor
közelítőleg magába
foglalja: 1, 1, 2, 3, 5, 8,
13, 21…
• Visszatérnek az antik
tagozatok,
oszloprendek,
párkányok, timpanonok,
• Colosseum-motívum
• Egyenes vagy félköríves
ablak és ajtó
szemöldökgerendák
• Visszafogott,
mértéktartó díszítés
 Építészeti példák
Korai reneszánsz (15. sz.)
Brunelleschi

• Firenzei építész a
15. sz. első felében
• Szobrász is
• A perspektíva
szerkesztés
feltalálója
A firenzei dóm
kupolája
• A leghíresebb
műve ez
• 8 szögletű
bordás
szerkezet –
még gótikus
• Tetején:
lanterna, rajta
antik voluták –
reneszánsz
elem
A firenzei Lelencház
Az első
reneszánsz épület
• Vízszintesen
elnyúló, világosan
tagolt,
nyugalmasan derűs
hatású homlokzat
• Alul jellegzetes
árkádsor (loggia)
• Az árkádíveket
korintizáló oszlopok
tartják
A szerkesztés alapmérete az oszlopok távolsága
Jelemzőek a városi paloták – palazzók
Benedetto Maiano – Cronaca: Palazzo
Strozzi, Firenze
 Palazzo a 16. századból
Sangallo – Michelangelo: Farnese
palota, Róma
 Reneszánsz építészet Itálián kívül
Chenanceaux
 Franciaország, kastélyok a Loire
mentén
Blois
Chambord
• A középkori várakra
jellemző vizesárok
• Magas tetők,
fantasztikus
kéményerdő
• A sok középkori
vonást mutató
épületen reneszánsz
ablakok, reneszánsz
faltagolás
Reneszánsz építészet
Magyarországon
Budai várpalota
 Sokszor átépített épületegyüttes

• IV. Béla építkezik

itt először
• A 14. sz. 2. felében
az Anjouk alatt
lesz újra királyi
központ, de ők
inkább Visegrádot
lakják
Zsigmond csodálatos gótikus palotája
• Luxemburgi
Zsigmond
fényes gótikus
palotát építtet
a várhegyen
 Mátyás gótikus-reneszánsz épülete

• Mátyás tovább
építi a palotát
• A gótikus
épületek
reneszánsz
részletekkel
gazdagodnak
A visegrádi királyi palota
• Károly Róbert és
Nagy Lajos kezdi
építeni
• Zsigmond uralkodása
alatt tovább építik
• Hunyadi Mátyás
reneszánsz palotává
alakítatja
• A török korban
elpusztul
Mátyás palotája
Rekonstrukció
1.

• A 20. században
megindul
régészeti
feltárása és
rekonstrukciója
Rekonstrukció 2.
 Oroszlános kút
Dísz kutak:
Herkules kút maradványai
 A díszudvar

• Keverednek a
gótikus
csúcsívek a
reneszánsz
árkádokkal
• Bábos korlát
• Herkules kút
 Az esztergomi Bakócz - kápolna

• Bakócz Tamás esztergomi

érsek építette a 16. sz.
elején
• A középkori székesegyház
oldalába épült
• A dóm maradványait a
török háborúk után
elbontották
• A kápolnát beépítették az
új Főszékesegyház
épületébe
A sárospataki vár
• Az olasz mesterek
által épített
toronynak
reneszánsz
faragványai vannak
 A tornyot palota szárnyakkal
egészítették ki már a 16. században
• A palotának is
szép
reneszánsz
részletei vannak
A várudvar legszebb része a kora
barokk Lórántffy loggia
 Barokk művészet, 16-17. sz.
fordulójától a 18. sz. közepéig
Az elnevezések
 Barokk („barroco”)
• Valószínűleg a portugál
barroco: „szabálytalan
gyöngy/kő” szóból
• A 19. századi
klasszicizmus szemléletét
tükrözi: a reneszánsszal
szembe állítva, leértékeli
ezt a stílust: a klasszikus
szabályoknak
ellentmondó,
szabálytalan, „rossz
ízlésű”
Rokokó

• A francia rocaille: „kagyló”

szóból
• A barokk folytatása vagy
utolsó szakasza a 18.
században
• A 17. sz. súlyos
ünnepélyessége után,
könnyed, kecses,
elegáns, dekorativ
• Gyakori díszítmény a
rocaille (stukkó díszek)
Stukkó: gipsz díszítmény
Copf

• Hajfonatszerűen
lecsüngő virágfüzérről
kapta nevét
• A barokk késői,
klasszicizáló változata
Ausztriában,
Magyarországon
• Visszafogottabb,
józan, kimért
Földrajzi kiterjedés: Európa
 Ellenreformáció

• A 16. sz. közepén

ülésező tridenti zsinat
a művészetnek a
katolikus hit
megerősítésének
szerepét szánja: a
lélek meggyőzését a
szépség, a pompa
által
 Stílus változatok: mozgalmas,
érzelmekre ható katolikus barokk
Építészet
Téralakítás
Tengelyes szerkesztés, irányított terek
és térkapcsolatok
 Hatáskeltés, fokozás :
sala terrena, lépcsőház, díszterem
 Tengelyekkel irányított centrális terek:
egyesül a hosszházas és a centrális tér
Elliptikus kupolák
A tengelyek mozgást visznek a térbe:
dinamikus téralakítás
A rész elveszíti önállóságát és beolvad
az egészbe
Emelt ívű kupola
Tömegformálás: mozgalmas, nyitott
körvonal
A fal mozgása: homorú, domború,
hajlított falsík
A színek és a formák bősége
A társművészetek gazdagsága
Az első barokk templom: Il Gesu,
Róma
Vignola-della Porta: Il Gesu, Róma
16. sz. 2. fele
Bernini: Szent Péter tér, Róma, 17. sz.
 Hosszházat építenek hozzá: a
hagyományos latinkereszt alaprajz
Az építkezés új problémákat szült
Homlokzat eltakarja a kupolát
Palotaszerű homlokzat
Szent Károly templom a négy kútnál
A hullámzó fal kitágítja a teret a
végtelen felé
Örvénylő mozgás
 Levau és Hardouin-Mansart:
Versailles-i kastély, 17. sz. vége
- az abszolutista királyi hatalom kifejezése
Levau épülete: egy reneszánsz kastélyt
bővít ki, az épület magjának
megőrzéséhez ragaszkodott a király
Mansart oldalszárnyakkal bővíti
„Galamb sasszárnyakkal”
A Tükörgaléria: a tükrök bővítik a teret
A király hálószobája
Le Notre főműve: a park
Tengelyes szerkesztés, az építészet
uralja a természetet is
Teraszok, víz csatornák, medencék
Geometrikusra nyírt növények –
mértani vagy franciakert
Zwinger, Drezda, Németo.,18. sz. e.

Pöppelmann
A fal szinte eltűnik a szobrászi
díszítmények alatt
Esterházy kastély, Fertőd, 18. sz.
A „magyar Versailles”
Kovácsolt vas
díszkapu
A főhomlokzat, a középtengelyben a
legdíszesebb terek
Mértani vagy franciakert
 A klasszicizmus
(kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)
 A klasszikus ókor más korokban is
hatással volt az európai művészetre
• Reneszánsz, 20. századi újklasszicizmus stb.
I. A korszakról általában
 1. A név: klasszikus
• Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása
• Tökéletes, példaképül ajánlható
• Művészeti értelemben: az antik (görög-római)
művészet stíluseszményéhez igazodó,
különösen a görög „klasszikus kor” (i. e. 5-4. sz.)
alkotásaihoz
4. Művészeti céljai
 Az ésszerűség, a szabályok, a rend
erkölcsi szükségszerűség is
• A barokk zavaros,
szabálytalan,
érzelmes és
megtévesztő, el kell
vetni
• Szükség van valami
mércére,
mintaszerűre, hogy
mérhető legyen a
művészi teljesítmény
 5. Az antikvitás divatja

• Az új eszmékért
lelkesedők áramlanak
Itáliába, a
művészetek földjére
• Az ekkoriban
megkezdett pompeji
ásatások növelik az
antikvitásról nyert
ismereteket
Pompeji
II. Klasszicista építészet
Új építészeti feladatok: új középületek

• Múzeumok
(a tudomány és a
művészet
temploma)
• Bankok
(kapitalizmus)
• Állami épületek
(politikai hatalom)
Tiszta tömegek, egyszerű geometriai
formák
• Hasábok, kockák
(épülettest)
• Hengerek
(kupoladob)
• Félgömbök (kupola)
• Szimmetria,
áttekinthetőség
• Nyugodt arányok
(aranymetszés)
 Zárt falsíkok, visszafogott
díszítmények, szabályszerűen
alkalmazott antik épülettagozatok
(timpanonok, oszloprendek)
a/ British Múzeum, London, 1823-44.
 A múzeum könyvtára
• Az épületbelsőben megjelenik a kupolás,
centrális tér motívuma
• A kupola tetején lévő
köralakú nyílás
(opeion, antik idézet:
a római Pantheon)
b/ Péchy Mihály: Nagytemplom,
Debrecen, 1805-21.
• A magyar klasszicista
építészet egyik
legfontosabb korai
alkotása
• Nemzeti
jellegzetességet is
mutató (a nemes
építőanyagok rideg
ünnepélyessége
helyett alkalmazott
tégla), az alföldi,
alacsony építésű
városképbe szervesen
illeszkedő, széles
homlokzatú épület
c/ Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum,
Bp.1837-47.
• A Széchényi Ferenc
felajánlására létrejövő
gyűjtemény
elhelyezését
szolgálta, nemzeti
kultúránk jelentős
intézménye
Tiszta geometriájú tömegek, sík falak,
kiegyensúlyozott, mértéktartó
díszítmények
A főtengely reprezentatív térsorát indító
portikusz 8 oszlopa és szobordíszes
timpanonja
A portikusz
korinthoszi oszlopai
Az emelet
Pantheon-szerű
körterme

• A kazettás kupola és
az 1:1 arányú tér
klasszikus idézet
d/ Hild József: Főszékesegyház,
Esztergom, 1839-57.
Az esztergomi várhegyen épült, a török
időkben elpusztult középkori templom
helyén
A mai kép kialakítója Hild József (több
jelentős egyházi épület alkotója)
Eger. Székesegyház. Hild József, 1830-37
 Romantika és historizmus
(a 18. sz. végétől a 19. sz. végéig)
 1. A név: a regényesség stílusa
• „Roman”: regény
• A középkori lovagregények hangulatára
emlékeztető
 a/ Elidegenedés
• A felvilágosodás
ésszerűsége
megrendíti a vallásos
világkép erejét, az Ég
és a Föld mitologikus
egysége széttörik
• Az ember magára
marad, idegenül,
otthontalanul érzi
magát a világban

Delacroix: Hamlet a sírásókkal

 c/ Elvágyódás
• A magára maradt
ember egy jobb, egy
szebb, egy élhetőbb
világba vágyakozik –
a romantikus
életérzés
alapélménye ez
• Az elvágyódás
területei
fogalmazódnak meg a
romantikus művészet
témaköreiben
Friedrich: Krétasziklák Rügenen
A kaland és
a hőskultusz
• Az átlagostól az
emberfelettiig
• A történelem
formáló egyéniség
igézete
(a romantikus
hős, a kalandor
megtestesülése:
Napóleon)
Az egészségtelen városi lét helyett a
természet nagyszerűsége

Friedrich: Elba parti táj

A végestől a végtelenbe

Friedrich: Szerzetes a tengerparton

 Az angolpark vagy tájkert
• A geometrikus,
barokk parkok
(franciakert)
szabályosságát
elvető, szabad, festői
természetet idéző,
antik épületet, gótikus
műromot, remetelakot
(parasztház vagy
kínai pagoda stb.)
rejtő kerttípus
 Az élet helyett a pusztulás, az
enyészet, halálvágy és romkultusz
 d/ Középkor kultusz

• Az európai nemzetek
saját gyökereiket
kutatva a középkor
felé fordulnak
• A klasszicizmus ókor
imádatát a gótika
szeretete váltja fel

Corot: A chartres-i Notre Dame

 Megváltozik a múlthoz való viszony:
a műemlékvédelem születése
• A 19. sz. másként
viszonyul a
történelemhez
(a megelőző
korokban csak a
jelen volt a fontos,
gátlás nélkül
rombolták le,
alakították át a
régebbi dolgokat),
a múlt emlékei
értékessé válnak
3. Historizmus, eklektika, akadémizmus
• A 19. sz. 2. felében
kibontakozó művészeti
jelenség, a múlt stílusait
éleszti újjá (historizmus:
neoromán, neogót,
neoreneszánsz,
neobarokk), válogat a
régi irányzatokból
(eklektika), a művészeti
iskolákban (akadémia)
tanultakhoz ragaszkodva
II. A 19. századi építészet
 1. A múltba fordulás jellemzi leginkább
• A század elején a
klasszicizmus ókor
utánzása a jellemző
• A romantika főleg a
középkor művészetét
(„gótikus újjászületés)
ötvözi az egzotikussal
(arab, indiai, kínai) a
század közepén
• A historizmus válogat a
múlt nagy stílusaiban
(neoromán, neogót,
neoreneszánsz,
neobarokk) a század 2.
felében
 a/ „Gótikus újjászületés”
• A klasszicizmus
stílusa nemzetközi, a
romantika a nemzeti
múlt újraélesztésére
törekszik, ezért fordul
a középkor felé
• A „gót” stílusnév
(német, barbár, bizarr,
ízléstelen)
átértékelődik, új
tartalmat nyer
(nemzeti, haladó)
Parlament, London, 1840-65.
Karcsú tornyok, csipkeszerűen áttört
falak, a gótika minden jellemzője
A legismertebb
részlet,
az óratorony
(Big Ben)
b/ Nemzeti romantika
 Feszl Frigyes: Vigadó, Bp., 1859-65.

• A magyar
romantikus
építészet
főműve
 Nemzeti stílus keresése
• A pesti régi Vigadó
épülete (Pollack M.)
klasszicista stílusú
volt, 1849-ben
elpusztult
• Az új épületet a
nemzeti stílus
keresése (Bach-
korszak, az
elnyomatás évei)
hatja át
 Volt-e „magyar oszloprend”?
• A magyar
középkor elemei
(román stílus)
• Magyarország
sajátos földrajzi
helyzete, kelet és
nyugat között
(bizánci)
• Keleti
származásunk
(arab, „mór” stílus
elemek)
A különböző elemek harmonikus
egysége (román félkörök, bizánci
patkóívek, mór rácsozatok)
A mozgalmas ívek és a nyugodtabb
síkok egyensúlya
Nagy tömegek és apró díszítmények
A belső keleties hangulata
 c/ Historizmus építészete
(a 19. sz. 2. fele)

• A feladat határozza
meg a stílust -
politikai épület:
neogót vagy ókori,
templom: neoromán
vagy neogót, színház:
neoreneszánsz vagy
neobarokk
Operaház, Párizs, 1860-75.
Az érett reneszánsz eleganciája és a
barokk pompája
Ybl Miklós: Operaház, Bp., 1875-84.
 Neoreneszánsz

• Európa talán legszebb operaháza, a 16.

sz. olasz, érett reneszánsz stílusát
egyezteti a rendeltetés támasztotta
követelményekkel
Oszloprendek, colosseum-motívum,
bábos korlát stb.
 Pazarló gazdagság:
freskók (Lotz Károly) és stukkók
Steindl Imre: Országház, Bp., 1885-94.
 A gótika minden stílusjegyét felidézi
• Neogótikus, eklektikus
• Támpillérek, támívek,
fiatornyok, vimpergák,
mérművek, kúszólevelek,
keresztvirágok,
szoborfülkék, vízköpők stb.
A kupolaterem

• A katedrálisok
főhajóinak tagolását
idézi, csúcsíves
árkádok, trifórium,
ablakok, bordás
boltozat
A lépcsőház a reneszánsz, sőt a
barokk stílusára is emlékeztet
 Szépművészeti Múzeum
(Schikedanz Albert), Bp. 1899-1906
 Klasszikus külső, különböző stílusú
belső terek, eklektikus épület
• Szigorú klasszicitású
homlokzat
(korinthoszi oszlopos
portikusz, a
timpanonban az
olimpiai Zeusz-
templom oromzat
szobrainak
rekonstrukciója)
• Reneszánsz, barokk
stb. termek belül
 A budavári Nagyboldogasszony-
(Mátyás-) templom, 13-15. sz. és 19.
sz. v. (Schulek Frigyes - restaurálás)

• Az eredetileg
(IV. Béla, Anjouk,
Mátyás idején építik)
is gótikus épületet
Schulek neogótikus
stílusban újítja meg a
19. sz. végén
 Neoromán mesearchitektúrával
keretezi (Halászbástya)
• Kiszabadítja a
tömegét a mellette
álló épületek
elbontásával és a
francia romanikát
idéző, a budai
városképet
alapvetően
meghatározó keretbe
foglalja
 Eiffel: Eiffel torony, Párizs, 1889.
• Öntöttvas elemekből összeállított mérnöki
alkotás
 A diadalmas nehézipar új építészeti
lehetőségeinek bemutatása
• Alkalmi építménynek
szánják egy
világkiállítás idejére
• Kemény viták után a
megőrzése mellett
döntenek, azóta
Párizs jelképe
(kilátóhely, étterem,
újságszerkesztőség,
adó állomás)
Az ipari forradalom „művészete”: az új
lehetőségek szimbóluma
III. Szecesszió
- A latin secessio:
„kivonulás” szóból
- Nemzetközi
művészeti stílus,
csak Ausztriában és
Magyarországon
hívják így, főleg az
építészetben és az
iparművészetben
jelentős, festészete
a szimbolizmussal
rokon
a vonalak öncélú dekorativitása már az absztrakt
felé mutat előre
1. Formajegyei:
ornamentális,
dekoratív jelleg
(Ornamentika:
„díszítmények”,
dekoratív: „díszes”)
- Sajátos, egyedi
formakincs: növényi
motívumok csavart,
hullámzó, ritmikus
ismétlődése
- Arany, ezüst, opálos és fémes színek szeretete
építészettől az iparművészetig,
alkalmazott grafika
2. Szecessziós építészet
a/ Jellemzői:

- Először szakad el a
történelmi stílusok
formakincsétől
- Előkészíti a modern
építészet két
főirányát: a
geometrizáló
funkcionalizmust és
az organikus
építészetet
Ollbrich: A szecesszió háza, Bécs
- Szívesen használja a fémet és az üveget a
hagyományos anyagok mellett
- A főleg növényi elemeket használó díszítmények
a homlokzatok legjellemzőbb elemei
3.Kötelező épületek és alkotók
a/ Victor Horta

- Belga építész
• Szívesen
használ
viszonylag szűk
térben fém
tartóelemeket és
nagy
üvegfelületeket
- Tassel-ház,
Brüsszel, 1893.,

• Egy gyáros
megbízásából
épült
az első teljesen
szecessziós ház,

• A homlokzat
egyszerű, csak a
középrész fém
elemei és
üvegfelülete sejteti
a belső tér
jellemzőit
a lépcsőház
a legjellemzőbb:
szerkezet és
díszítmény
egysége
• Az oszlop a rájuk
nehezedő fém íveken át
egymásnak adják át a
terhet és mozgásba
hozzák a teret
• A fiatal fára emlékeztető
vasoszlop, a korlát
díszítése, a fal és a padló
hullámzó vonalai
egységessé, elegánssá
teszik a teret
• A tető üvegén át érkező
megvilágítás tágassá,
levegőssé teszik az
egyébként szűk belsőt
(Brüsszelben a drága telek
árak miatt kicsik a
házhelyek)
c/ Antonio Gaudí
• Katalán
Kísérletező
művész
és szuggesztív
(Spanyolország)
stílusa
• látványos és népszerű
Barcelonában műveket
és környékén több jelentős
eredményezett
szecessziós épületet („Modernisme”)
tervez, főleg mecénásának, a textilgyáros
Güell-nek megbízásából
- Sagrada Familia székesegyház, Barcelona

• Talán legismertebb
műve a neogótikus
stílusban elkezdett
székesegyház
építésének vezetése,
ami a művész halála
miatt befejezetlen
maradt
• Pontosan megrajzolt
előzetes tervek nélkül,
szinte rögtönzéses
módon alakította a
faltestet, ami idézi
ugyan a középkori
katedrálisokat, de a
természetes formákat
(barlang,
sziklaképződmény,
csontstruktúrák) is
• A szobrász felülkerekedett az építészen a
művész lelkében:
hihetetlenül
gazdag plasztikai
dísz

• Szándéka szerint
színes burkolatot is
kapott volna a
homlokzat
• A gótikára emlékeztető merész szerkezeti
elemek
• Gaudí életműve egy romantikus eszményt, a
művész-építész szabadság igényét valósítja meg
 Magyar szecesszió

Hold utca, Postatakarékpénztár

 Magyar szecesszió

Magyar Iparművészeti Múzeum

 Magyar szecesszió

Magyar Földtani Intézet

 Magyar szecesszió

Állatkert
 Magyar szecesszió

Cifra Palota, Kecskemét

 Magyar szecesszió

Reök-palota, Szeged