Titkosszolgálatok a

diktatúrákban 1.

Németország
Titkosszolgálatok a 20-21. században
2008-11-03

 kurtán 2008
A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK
JELLEMZŐI BRZEZINSKI ÉS
FRIEDRICH SZERINT
Brzezinski és Friedrich szerint a totalitarizmusnak
két alapesete van: a szovjet és a német rendszer.
Ismérveik a következők:

1. Monopolhelyzetű, átfogó ideológia

2. Egypártrendszer, a párt és az állam-apparátus
összefonódása
3. Terror-rendszer
4. A tömegkommunikáció egyenirányítása
5. A fegyveres erők feletti ellenőrzés
6. Az összgazdaság központi felügyelete és
vezérlése
A DEMOKRÁCIA ÉS A
DIKTATÚRATÍPUSOK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LINZ ÉS STEPAN,
1995)
Pluralizmus Ideológia Hatalmi Mobilizáció
elit
Demokrácia P: lényegi Nincs központi Választásokon Állampolgári
G: van Ideológia választódik ki participáció
T: van

Autoritér P: korlátozott Nincs vezető Kis számú, Nem jellemző

diktatúra G: van ideológia, kiszámítható
T: van jellemző normák
gondolkodás-
mód
Totalitarizmus P: nincs Átfogó, diktátor, Nagyfokú
G: nincs kizárólagos kiszámíthatatlan Mobilizáció
T: nincs normák, fentről
pártkarrier
Poszt- P: nincs Átfogó Saját biztonság Rutinszerű,
totalitarizmus G: van kizárólagos, Nem csak párt csökkenő
T: van gyengülő karrier
POLITIKATUDOMÁNYI
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A
TITKOSSZOLGÁLATOK
VONATKOZÁSÁBAN

 A szolgálat helye a politikai rendszerben

 A szolgálat súlya a politikai rendszerben
 Jogi szabályozás formája
 Hírszerzés és elhárítás elkülönítése
 Ellenőrzés módja
A NÁCI NÉMETORSZÁG
TITKOSSZOLGÁLATAI
Belbiztonság: Gestapo
SD-Belföld

Hírszerzés: Amt Ausland/Abwehr

SD-Külföld
A GESTAPO
1933: Hitler hatalomra jutása után átalakul az addigi
biztonsági rendőrség megalakulnak a tartományokban
Geheime Staatspolizei Amt-ok (Titkos Államrendőrségi
Hivatal)
1936: egységesítik a tartományi rendőrségeket
újjászervezik a német rendőrséget (Orpo, Sipo)

1939: létrejön a Birodalmi Biztonsági Főhivatal

(Reichssicherheitshauptamt, RSHA)
HEINRICH HIMMLER
Heinrich Himmler
(1900-1945)

1929: Reichsführer-SS
1936: Reichsführer-SS
und Chef der
deutschen Polizei
1943: Birodalmi
Belügyminiszter
1945: öngyilkosságot
követ el
REINHARD HEYRDICH
Reinhard Heydrich
(1904-1942)

1920: belép a haditengerészet-

be
1931: becsületsértő magatartás
miatt elbocsátják a hadi-
tengerészettől
1931: belép az SS-be
1936: a Biztonsági rendőrség
vezetője
1939: a RSHA vezetője
1942: cseh ellenállók megölik
ERNST KALTENBRUNNER
Ernst Kaltenbrunner
(1903-1946)

1923-28: jogi tanulmányokat

folytat Bécsben
1930: belép az NSDAP-be
1937: az osztrák SS
parancsnoka
1939-43: Bécs rendőrfőnöke
1943-45: A RSHA vezetője
1946: A nürnbergi perben
halálra ítélik és
kivégzik
 A BIRODALMI BIZTONSÁGI
FŐHIVATAL BELSŐ TAGOZÓDÁSA

REICHSSICHERHEITSHAUPTAMT
(BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL)

AMT AMT AMT AMT AMT AMT AMT

I. II. III. IV. V. VI. VII.
Személy- Igazaga-
zeti tási SD Bünügyi SD Archí-
ügyek ügyek belföld Gestapo r. külföld vum

AMT
VIII.
Kat.
Feld.
GESTAPO-JELVÉNY
AZ AMT IV. (GESTAPO)
BELSŐ TAGOZÓDÁSA
IV.A. (A rendszer ellenségeinek felkutatása)
A.1. (kommunizmus, marxizmus, háborús vétkek)
A.2. (szabotázs-elhárítás)
A.3. (reakciósok, ellenzékiek, liberálisok, emigránsok)
A.4. (operatív megfigyelés)
IV.B. (szekták)
B.1. (politikai katolicizmus)
B.2. (politikai protestantizmus)
B.3. (egyéb egyházak, szabadkőművesek)
B.4. (zsidóügyek)
IV.C. (nyilvántartás)
IV.D. (megszállt területek)
IV.E. (elhárítás)
IV.P. (kapcsolattartás külföldi rendőrségekkel)
AZ AMT III. (SD-BELFÖLD)
BELSŐ TAGOZÓDÁSA (1940)
A. Alapkutatás
B. Világnézeti ellenfelek
1. szabadkőművesek
2. zsidók
3. politikai egyházak
4. marxizmus
5. liberalizmus
C. Belföldi problémák (kultúra)
D. Külföldi problémák (égtájak szerint)
A KATONAI FELDERÍTÉS

AMT AUSLAND/ABWEHR

Abteilung
Abteilung Abteilung Abteilung Abteilung
Ausland II.
I. III. Z.
hírszerzés szabotázs belső személyzeti
elhárítás ügyek
pénzügyek

„Brandenburg”
hadosztály
AZ NDK
TITKOSSZOLGÁLATAI
Belbiztonság: Állambiztonsági
minisztérium
Ministerium für Staatssicherheit
(MfS „Stasi”)

Hírszerzés: Állambiztonsági
minisztérium Hírszerző
Főcsoportfőnökség
(politikai és katonai
hírszerzés)
Verwaltung Aufklärung der NVA
(katonai hírszerzés)
AZ MfS CÍMERE
ERICH MIELKE
Erich Mielke
(1907-2000)

1925: belép a NKP-ba

1936-39: Spanyolországban
harcol
1939-45: illegalitás
1950: államtitkár az MfS-ben
1957-89: állambiztonsági
miniszter
1993: 6 évre ítélik kettős
gyilkosság vádjával
1995: büntetést felfüggesztik
2000: meghal egy öregek
otthonában
AZ NDK ÁLLAMBIZTONSÁGI
MINISZTÉRIUMÁNAK BELSŐ
TAGOZÓDÁSÁNAK NÉHÁNY ELEME
I. Főo. Katonai elhárítás
II. Főo. Kémelhárítás
III. Főo. Rádiófelderítés
VI. Főo. Útlevél-ellenőrzés
VII. Főo. Belső elhárítás
VIII. Főo. Szakszolgálat
IX. Főo. Vizsgálati ügyek
XI. Főo. Vizsgálati fogházak
XVII. Főo. Turisták ellenőrzése
XVIII. Főo. Népgazdasági ügyek
XIX. Főo. Közlekedés
XX. Főo. Államapparátus, egyházak, kultúra, földalatti
mozgalmak
XXII. Főo. Terrorelhárítás
Sz. Főo. Személyvédelem
K. Főo. Káder-

A Csfség. Hírszerzés
Őrezred (11.000 fő)
AZ MfS XX. FÖ.-NAK BELSŐ
TAGOLÓDÁSA
1. Oszt. Állami objektumok védelme
2. Oszt. Ifjúságvédelem, államellenes izgatás,
náci bűnösök
3. Oszt. sport
4. Oszt. egyházak
5. Oszt. Nyugat-berlini befolyás elhárítása
7. Oszt. kultúra
8. Oszt. iskolák, felsőfokú oktatás
9. Oszt. földalatti mozgalmak (alternatív
kultúra)
10. Oszt. Pártintézmények védelme
AKG Értékelés és ellenőrzés
AGL mozgósítás
TITKÁRSÁG infrastruktúra
AZ MfS FELDERÍTÉSÉNEK (HVA)
NÉHÁNY SZERVEZETI EGYSÉGE
I. NSZK államapparátusa
II. NSZK pártjai és tsdi. szervezetei
III. Rezindentúrák a 3. világban
IV. Katonai hírszerzés az NSZK-ban
VII. Értékelés
VIII. Operatív technika, híradás
IX. Támadólagos elhárítás
X. Aktív intézkedések (dezinformáció)
az NSZK-ban
XI. Észak-Amerika, USA-intézmények az NSZK-ban
XII. NATO és EK
XVIII. Szabotázs-előkészítés
AG S Belső biztonság
AG 5 Hadfelszerelés operatív beszerzése