A kifejezetten kedveznek a vadászati, és ez- zel összefüggésben a kinológiai (a kutyafajták Rituális állatáldozatok Viszonylag nagy számban kerülnek elõ fejlõdéstörténetével foglalkozó tudomány) tár- a legkülönbözõbb korszakokból magá- gyú mûvek születésének. Egy-egy fõúri vagy ki- nyosan álló kutyatemetkezések. Megle- rályi vadászat valóságos lovagi hadjárattal ért het, az elpusztult kutyáknak ma is fel. Ennek az életmódnak meghatározó képvi- selõje volt Gaston Phoebus, a „Pireneusok sokan ekként adják meg a végtisztessé- Oroszlánja”. A 60 évesen, 1391 januárjában get, a régészeti lelõhelyeken talált ku- gazdag életet maga mögött hagyó nagyúr, mi- tyasírok értelmezése azonban nem után I. Károly francia király javára lemondott mindig egyszerû. Jelenthetnek kultikus hercegi koronájáról, megtért õseihez. Nevének áldozatot is, de ennek egyértelmû bizo- fényét jórészt az 1387-ben írt Livre de Chasse nyítása (például régészeti mellékletek (A vadászat könyve) õrizte meg az utókor híján) sokszor nem lehetséges. Vannak számára. A kötet betekintést enged egy 14. szá- Gaston Phoebus: Livre de Chasse azonban olyan helyzetek, mint például zadi fõúr életének egyik legnagyobb szenvedé- (1387) címû mûvének egy lapja a szokatlan helyszínekre (kemencébe, lyébe, a vadászat tudományába. agyagedénybe) temetés, vagy a csont- A kor vadászati tudományát enciklopedikus teljességgel összefoglaló, gazda- váz erõszakos halált sejtetõ testhelyze- gon illusztrált, díszes mûnek már a címoldalán pompás agarak, erõteljes Szent te (kitekert nyak vagy végtagok; vagy Hubertusz-kutyák, alantok (kis termetû, masztiffhoz hasonló kutya) és egy épag- akár a csontváz hiányos volta, amikor neul (madarászkutya) láthatók. A kódex szerzõje a vadállatok életének, szokásai- csak egy koponya jelenik meg az adott nak ismertetése mellett kitér a kutyákkal kapcsolatos bánásmódra is, kiemelve a objektumban), amelyek egyértelmûen kutya és ember közötti bizalom kiépítésének fontosságát. A vadászat sikerének arra utalnak, hogy áldozati állattal ál- zálogát a jó vadászkutyában látja. Ehhez szerinte egész évben nagy gondossággal lunk szemben. kell az ebekkel foglalkozni. A Livre de Chasse külön fejezetben foglalkozik a kutyák betegségeivel és azok Néhány esetben a csontokon ejtett kezelésével. Elsõként a veszettséget írja le mint a legrosszabb, halálos kórt. Emel- vágásnyomok nagy száma is utalhat er- lett ismerteti a rühösséget; a szem, fülek, torok, a mancsok, végtagok, a vállak és re. Balatonkeresztúrról került elõ pél- ivarszervek betegségeit. Gondol a vadászat közben elõforduló sebesülésekre is, dául egy pontosabban nem datálható így például a bokrászáskor visszacsapódó ágak, tövisek okozta sérülésekre. A le- õskori eb. A vázának nagy részén meg hetséges kezelési módokat miniatúrákkal szemlélteti. lehetett figyelni vágásnyomokat, olyan A vadászkutyák kiképzése és formában tartása a mindennapok feladatai közé csontokon is (például az állkapcso- tartozott. Súlyos és elkerülendõ bajként említi a szerzõ az engedetlenséget. En- kon), amelyek étkezési szempontból nek orvossága szerinte a falka állandó felügyelete és az odaadó gondoskodás. Két teljesen értéktelenek; ez esetben fel- vadászat között is el kell kerülni a tétlenséget, mivel az a kutyák fegyelme szem- tehetõleg nem egyszerû konyhahulla- pontjából végzetes. A kutyák oktatása kiterjedt a vadászat közben alkalmazott dékkal van dolgunk. kürtjelek megismertetésére is. A különbözõ vadak vadászata eltérõ adottságokat Olykor egyéb állatfajok is felbuk- kíván, amelyeket a munka aprólékosan ismertet és a miniatúrák szemléletesen be- kannak a kutyák mellett különös régé- mutatnak. A legelterjedtebb alkalmazási módok: a kopózás és agarászat, emellett szeti közegben. Zamárdiból olyan nép- a szerzõ megemlíti a madarászkutyákat és a spánieleket is. vándorlás kori, germánokhoz köthetõ K.-B. R. P. 6. századi gödör került elõ, amelyben egy hiúz kiterített testére két hím és Sérült kutyák ellátása és agárfajták. két nõstény ebet helyeztek. Szintén eb- Miniatúrák Gaston Phoebus könyvének 1500 körül készült másolatából be a korszakba tartozik az a Keszthe- lyen talált három germán sír, amelyben lovak és kutyák feküdtek egymás mel- lett. Ugyancsak Keszthely városának egy másik (szintén népvándorlás kori) lelõhelyén pedig egy macska csontvá- zát temették két kutya mellé. Sajnos épp ezeknek a különleges leletegyütteseknek az értelmezésével vagyunk a legnagyobb gondban, hiszen a rituális állatáldozat fogalom- körébe sorolt jelenségek nagy részénél nem lehet megállapítani a konkrét indítékot.