szalamandrák) megjelenését az ősi halak evolúciója eredményezte; alkalmazkodva a szárazföldi légzéshez és mozgáshoz kifejlődött a tüdő (melyet bőrlégzés egészít ki), ill. a lábaik, de szaporodásuk és egyedfejlődésük nem vált el a víztől. Ők az első szárazföldi gerincesek: a kis felkapaszkodottak! Mire jó egy béka?
A béka igen hasznos tulajdonsága, hogy elkapja a legyeket. A
biológia tudománya ezért ragadozó állatként tartja számon, még akkor is, ha csak ritkán hasonlít egy tigrishez (a csatolt képen a tigrislábú makibéka látható). Persze arról se feledkezzük meg, hogy a béka békacombnak se rossz! Kis békából nagy béka…?
Jaj, nem így kezdődik…! A békanemzés
első lépéseit mindenkinek a fantáziájára bízzuk (de azért a szemléltető ábra nem marad el). Ami a lényeg: a nőstény (aztán) a petéit a vízbe rakja, amiből ebihalak (kis lárvák) kelnek ki. Kopoltyúik és úszószegélyük fokozatosan fejlődik vissza, végbemegy a nagy átalakulás… (Ezt a szakszót véssétek elmétekbe: át-a- la-ku-lás!)
…. Csak ezután jön a kis békából nagy
béka! Fontos tudni!
A kétéltűek hidegvérű, azaz változó testhőmérsékletű állatok.
Testük felveszi a környezet hőmérsékletét, ezért bőrüket általában hidegnek, nyirkosnak érezzük. Bőrük mirigyekben gazdag, és hiányoznak róla a többi gerincesre jellemző képződmények, mint például a tollak, szőrök, pikkelyek. Ezen túl általában gyengén szarusodott és vékony. Ennek oka a jelentős mértékű bőrlégzés.
Nagyon sok faj védett!
Tegyünk rendet!
Mint azt tudjátok, az osztályokon belül
rend van. Mármint a biológiában. Nézzük meg tehát, hogy a kétéltűek osztályát milyen rendekre tagolhatjuk fel.
1. lábatlan kétéltűek rendje:
ide tartoznak a gilisztagőték, hazánkban egyetlen fajuk sem él, de mi most mutatunk egy mosolygósat! Dél-Amerika és Dél-Ázsia szubtrópusi és trópusi területein fordulnak elő. Ránézésre olyanok mint a földi giliszták. A talajba ássák magukat, tehát a föld alatt élnek, ezért a megfigyelésük nagyon nehéz. 2. farkos kétéltűek rendje: ide tartoznak a szalamandrák és a (nagy farokkal rendelkező) gőték. Az alpesi gőte Magyarországon is előfordul, a foltos szalamandra pedig 2019-ben az Év Embere… akarom mondani az Év Kétéltűje volt hazánkban. A foltos szalamandra elevenszülő, teljesen mozgásképes lárvákat hoz a világra. A lárvák fejlődésének nagy része anyjuk testében zajlik le. A lárvák 25–30 mm hosszúak, testük erőteljes, végtagjaik teljesen kifejlettek. Vízben élő apró rákokkal és férgekkel táplálkoznak. 4-5 hónap után alakulnak át szárazföldön élő szalamandrává. Cuki is, érdekes is: a mexikói axolotl
Gőteféle, széles feje két oldalán több
pár kopoltyú található, mely felnőtt korára is megmarad. Egy esetben veszíti el őket: ha a tó, amelyben él, kiszárad. Ilyenkor ezek leválnak a fejről, és az állat átáll a tüdővel való légzésre. Tudtátok-e? A kétéltűek között általános, hogy képesek visszanöveszteni lábaikat, farkukat, több belső szervüket, sőt, szívük és agyuk egy részét is- na, ez sokszor jól jönne… Igaz? A regenerált részek teljesen épek és funkcióképesek. A mexikói axolotl is bír ezekkel a képességekkel. Nagyon csini a vörösfoltos keleti gőte…
…és nagyon fenn hordja az orrát
a pápaszemes szalamandra! Hatalmas a kínai óriásszalamandra - te is szeretnéd megölelgetni?
… és teljesen vak a barlangi gőte
3. farkatlan kétéltűek rendje: farkatlanságuk miatt azért ne sajnáljuk nagyon a békákat, varangyokat és unkákat; ha farkat nem is, gyönyörű hangot adott nekik a természet (felfújható tokazacskó segítségével brekegnek)! A mocsári béka hímje párzási időszakban kék frakkot ölt, elmegy a béka dalárdába, ahol a béka gavallérok kórusa koncertet ad a harmóniáktól elalélt nőstényeknek. Barna varangy Hazánkban a legelterjedtebb kétéltű faj, mindenhol megél, sík vidékeken, hegységekben, ember közelében is, pl. kertekben, pincékben. Hosszú, tapadós nyelve nyílsebes kilövellésével kapja el zsákmányát (ált. rovarokat). Ha fenyegetve érzi magát, figyelmeztető helyzetet vesz fel, merev lábain felemelkedik, testét felfújja, fejét előrehajtja és előre-hátra himbálja magát. Ezzel az ijesztő trükkel gyakran megmenekül, ellensége nem meri megtámadni. A barna varangy 30–40 évig is élhet. A sárgahasú unka nagyon szolgálatkész állat, bármikor szívesen megmutatja a sárga hasát. Hegyvidékeink lakója. A Magyarországon élő másik unkafaj a sportos testalkatú vöröshasú unka- főleg bicepszre gyúr, amint az a képen is látható. A zöld levelibékáról se feledkezzünk el! Köztudott, hogy tőle vett ipari alpinista leckéket a Mission Impossible forgatása előtt az amerikai filmstáb. És higyjétek el! Békánk - lábaujjain lévő tapadókorongjai segítségével - lényegesen ügyesebben mászik fel az üvegen, mint a Tom Cruise! Nézzünk néhány külföldi hírességet!
Bár a béka kifejezetten vízi állat,
mégis akadnak kivételek. Az egyik ilyen az Ausztráliában honos sivatagi béka (Cyclorana australis), amely a vizet a bőre alatti selyemgubószerű zsákban tárolja. Száraz időszakokban a talajba ássa magát, anyagcsere folyamatait ilyenkor lelassítja, így akár évekig életben maradhat. A tárolt víz a béka tömegének kb. a 60%-át teheti ki. Enyhe nyomásra a víz kipréselhető belőle anélkül, hogy ez káros lenne számára. Dokumentált beszámolók vannak arról, hogy a térségben élő ausztrál őslakosok egykor ivóvíz forrásként használták ezeket az állatokat; nem kutat, hanem békát ástak…! Bíborbéka
Ez a bizarr teremtmény egy élő
kövület, 120 millió éves faj, Indiában fedezték fel 2003-ban. A föld alatt él és termeszeket eszik, évente csak két hétre, a monszun idejére jön fel a felszínre, ekkor ejti szerét a párzásnak, majd igyekszik is vissza a föld alá. Vámpírbéka Kék nyílméregbéka
Ez a békafaj hártyás Bőrét halálos méreg borítja, melyre
lábai segítségével repül egy dél-amerikai fafajta kérgének fáról-fára a Vietnam déli fogyasztása során tesz szert. Akár részén található, tíz embert is képes megölni árnyékos erdőkben. pillanatok alatt, szerencsére Szerencsére nem vérrel azonban csak akkor támad, ha táplálkozik… veszélyben érzi magát. A békák nem csak dalolnak, a képzőművészetekben is mesterek! (Záróképek)