Gyíkok, Kígyók

KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ZALÁN

 Gyíkok

 A gyíkok túlnyomórészt a szó legszorosabb értelmében vett szárazföldi

állatok, mert még a nedves helyeket is elkerülik.
 Testükön rendszerint világosan megkülönböztethetők a fej, nyak, törzs, farok
és a végtagok.
 A különböző fajok szerint sokféleképpen változó pikkelyeket tábla vagy
szemcsés, zsindely- és örvös-pikkelyekre osztják.
 A pikkelyek és pajzsok mellett nem ritkán fordulnak elő tövisek, lécek,
tarajok, s másforma szaruképződmények is.
 A gyíkok a kör­nye­ze­t me­le­gé­vel tart­ják fenn tes­thő­mér­sék­le­tüket, ezért el­ső­
sor­ban a me­leget sze­re­tik.
 A leg­több gyík­faj a tró­pu­sokon, il­let­ve szub­tró­pu­si éghajlaton él.
 Fajaik: zöld gyík, fali gyík, fürge gyík stb…
 Egyik legismertebb Fajtájuk:
Fürge gyík
 Bár neve különleges gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé
tartozik.
 A fürge gyík a farkával együtt általában 20-25 cm hosszú.
 Testét a vízisiklókhoz hasonlóan száraz pikkelyek borítják.
 A pikkelyek összeolvadásától a fejen és hasi oldalon szarupajzsok képződtek.
 A szorosan elhelyezkedő pikkelyek, pajzsok védik az állatot a környezeti hatásoktól és
meggátolják a testük kiszáradását.
 A kültakaró színe egyben segíti a rejtőzködést is.
 A gyíkokra jellemző, hogy növekedésük során többször vedlenek.
 Kövekhez, faágakhoz dörgölőzve, darabokban válik le róluk a régi kültakaró felső rétege.
 Gyorsaságát a hajlékony gerincoszlopa és a hozzákapcsolódó izomzat biztosítja.
 A fürge gyík változó testhőmérsékletű, ezért gyakran sütkérezik a napon, ilyenkor
melegíti fel testét, ami az életfolyamatainak felgyorsulásához szükséges.
 Szaporodása

 A párzási időszak májusban érkezik el, ilyenkor az esetleg összetalálkozó

hímek vehemens, bár komolyabb sérüléssel sosem járó harcot vívnak,
melynek legfeljebb egy-egy alapvetően is ledobható farok esik áldozatul.
 Ha megriadnak valamitől, akár több méter magasból is levetik magukat, a
jelenséget főként hímeknél lehet megfigyelni a párzási időszakban.
 Kb. 5-6 hét után ássa el nőstény puha héjú tojásait avar vagy kövek alá.
 A rejtekhelyre később földet is kapar, hogy melegen tartsa a 10-12 tojást.
 A fiatal fürge gyíkok július-augusztus fordulóján kelnek ki, és azonnal
megkezdik önálló életüket.
 Az idősebb egyedeknél általában később vonulnak telelni.
 Életmódja, Előfordulása

 A fürge gyík október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes

helyen, farönkök között, lyukakban.
 Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik, bár meglehetősen korán
megkezdi táplálék- vagy párkereső körútját.
 Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről.
 Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok,lepkék, egyenesszárnyúak, legyek
 Európa hideg övezeti és mediterrán éghajlatú területeiről, illetve Írországból, Nagy
Britannia nagy részéről és a francia atlanti-óceáni partvidékről hiányzik, keleten egészen
a Bajkál-tóig előfordul.
 Élőhelyét tekintve nem válogatós, de a magas füvű, nedvesebb területeket különösen
kedveli.
 Magyarországon erdőkben és napos helyeken található.
 Kígyók

 Legközelebbi ma élő rokonaik a gyíkok, melyekkel közös őstől erednek,

így monofiletikus egységet, kládot alkotnak.
 Testalkotásuk igen sajátos, szinte semmilyen más állatcsoporttal össze nem téveszthetők.
Végtagjaikat az evolúció során teljesen elvesztették, így hason kúszó, esetleg vízi szervezetekké
alakultak.
 Majdnem 2400 kígyófaj létezik a 10,4 cm-es Leptotyphlops carlaeától az óriási kockás pitonig,
melynek hossza elérheti a 6,95 m-t.
 Színük, mintájuk és zsákmányszerző taktikájuk változatos.
 A kígyók mindent megesznek a hangyáktól, tojásoktól, meztelen csigáktól kezdve a nagyméretű
állatokig, például a kajmánokat és a kecskéket is.
 Egyes kobrafajok mérget köpnek, hogy megvakítsák a ragadozókat, a nem mérges pitonok pedig
úgy kerekednek felül zsákmányukon, hogy megragadják és szorosan köréje fonódnak.
 A közép- és dél-amerikai zöld hegyesfejű kígyó 2 m-esre is megnő, átmérője viszont alig 1,3 cm.
 Sok kígyó, különösen a mérges kígyók ragyogó színükkel figyelmeztetik a ragadozókat, hogy ők
veszélyesek.
 Életmódja
 A kígyók kivétel nélkül ragadozó állatok, növényevő alakjaik nem ismertek.
 A nagy testű óriáskígyók náluk sokkal nagyobb termetű zsákmányállatokat is
elejtenek, patásokat, krokodilokat is.
 A kisebb termetű fajok apróbb gerincesekre, például halakra, békákra,rágcsálókra
vadásznak.
 Az ősibb, nagy testű óriáskígyóknak nincs méregfoga, így ők
az izomerejükkel végeznek az áldozattal.
 A mérgeskígyók nem izomerővel ölnek, hanem a méregmirigyeikben termelődő
méreganyaggal, mely az idegrendszert támadja meg
 A kígyók nagy része szárazföldi állat, de vannak másodlagosan vízi életmódra
áttért fajok is.
 Ennek mértéke különböző lehet, hisz például a hazai vízisikló gyakran kijön a
szárazföldre, ahol ugyanolyan gyorsan mozog, mint a vízben.
 A kígyók nagy része tojásokat rak, melyet aztán magukra hagynak, és
a Nap melege költi ki őket.
Képek
Köszönöm a figyelmet!