Állattan vizsgakérdések

1. Határozza meg a rendszertani kategóriákat, a faj feletti szerveződési szinteket!

Faj feletti taxonok: törzs (phylum), osztály (classis), rend (ordo), család (familia),
nemzetség (genus).

2. Ismertesse a faj fogalmát és a faj alatti szerveződési szinteket!

Faj: azon egyedek összessége, melyek lényeges külső és belső tulajdonságaiban

megegyeznek, és egymással párosodva termékeny utódokat hoznak létre.

Faj alatti taxonok: alfaj, változat, forma.

3. Ismertesse a lapos- és a hengeresférgek testfelépítését, néhány gazdaságilag

fontos faj fejlődésmenetét!

Laposférgek: Szelvényezetlen testük háthasi irányban lapított. Szabadon élők, vagy

külső- ill. belső élősködők. Végbélnyílást nem találunk rajtuk. A mikroszkópikus
mérettől a többméteres hosszúságig változó nagyságúak.

Hengeresférgek: Hengeres testűek, Bőrizomtömlővel mozognak. Bőrön át lélegeznek.

Végbélnyílásuk van, bélcsatornájuk egyirányú.

Fejlődésmenet: A hengeres férgeknél megjelenik a végbélnyílás, megjelenik az elő-

közép és utóbél. Az ősszájból kialakul a szájnyílás.

Kergeféreg fejlődésmenete: A pete a legelőre kerül, a juhok felveszik a lárvákat

tartalmazó petéket, a lárvák a juhok agyában hólyagféreggé alakulnak. Az állatot
levágják, melynek fejéből a kutyába kerül a hólyagféreg és átalakul galandféreggé.

4. Jellemezze a hazai puhatestűek főbb taxonjait, ezek testfelépítését, fontosabb

fajait!

Törzs: puhatestűek.

Osztály: Csigák.
35-50 ezer fajt különböztetünk meg. Szárazföldön, édes- és sós vízben egyaránt
előfordulnak. Héjuk aszimmetrikus. Hímnősek. Hasi oldaluk ellaposodott, erőteljes
bőrizomtömlővel ellátott testrész, melynek segítségével helyváltoztató mozgást
végeznek.
Faj: Éticsiga.
Magyarországon őshonos faj. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A
párzás közben mindkét állat megtermékenyül.

Osztály: Kagylók.
Közel 10 ezer fajt különböztetünk meg. Méretük változó. Két szimmetrikus teknő
védelmezi őket. Tolólábbal változtatnak helyet. Nincs fejük. Életmódjuk változatos, de
csak vízben élnek.
 Faj: Folyamkagyló, Vándorkagyló, Amúri kagyló.

5. Ismertesse az ízeltlábú állatok általános testfelépítését!

Hasdúclánc idegrendszer. Szelvényezett test (Fejtor, potroh). Kitines kültakaró. Ízelt

láb. Trachearendszer.

6. Ismertesse a rovarok testfelépítésének főbb jellemzőit!

Testük három részre osztható: fej (caput), tor (thorax), potroh (abdomen).
A fej az első hat embrionális testszelvényből alakul ki. Rajta egy pár csápot (antenna)
találunk. Szájszerveik a rágó (mandibula), az állkapocs (maxilla) és az alsó ajak
(labium), amelyek ízeltláb származékok.
A tor (thorax) három testszelvényből áll. Rajta három pár ízelt láb (arthropodium) és
alapszabásban két pár szárny (ala) van.
A potroh (abdomen, vagy pleon) jellemzően 11 testszelvényből épül fel, rajta
nincsenek járólábak.
A köztakaró hámját kitin tartalmú kutikula borítja. A vázelemek között izületi
(arthroidalis) membránok vannak.
Tápcsatornájuk fejlett (rágógyomor, középbéli mirigy).
Légzésük légcső- (trachea)rendszerrel történik.
Keringési rendszerük egyszerű, nyílt, központja a potrohban levő, cső alakú szív.
Váltivarú állatok.
Fejlődésük közvetett.
Fejlődési alakjaik a pete, lárva, (báb) és imágó.
Idegrendszerük erősen központosult dúcidegrendszer.
Összetett és egyszerű szemeik vannak.

7. Ismertesse a bogarak rendjét, fontosabb fajaikat!

Testnagyságuk és életmódjuk igen változatos.

Lárváik általában rejtett életmódot folytatnak a talajban, növényekben, kéreg alatt.
A lárvák feje erősen kitinizált, rágóik jól fejlettek.
Bábjaik általában szabad bábok (pupa libera).
A legtöbb faj szárazföldi, lényegesen kevesebb a vízi, a paraziták száma csekély.

Család: Katicabogarak
Félgömb alakú, rövid csápú, rövid lábú bogarak.
Testfolyadékuk rossz ízű vegyületeket tartalmaz, ezért kevés természetes ellenségük
van.
Ezt a sárgás folyadékot védekezésképpen lábizületeiknél préselik ki.
Faj: Hétpettyes katicabogár.

Család: Levélbogarak
Növényevők, nagyon sok mezőgazdasági szempontból is jelentős faj van közöttük.
Zömök, kerek vagy tojásdad testű, rövid lábú bogarak.
Faj: Burgonyabogár.
8. Ismertesse a lepkék rendjét, gazdaságilag fontosabb családjait, fajait!

100.000-nél is több faj tartozik a lepkék rendjébe.

A lepkék testét szőrzet borítja, ami a legtöbb fajnál a szárnyakon pikkelyekké módosult
(hímpor).
Az imágók szájszerve a pödörnyelv.
A pödörnyelv segítségével elsősorban nektárt és egyéb növényi nedveket, virágport
fogyasztanak.
Teljes átalakulással fejlődnek, lárvatípusuk a valódi hernyó és az araszoló hernyó.
A hernyók rágó szájszervvel rendelkeznek, közöttük sok a mezőgazdasági kártevő.
Bábjaik rendszerint fedett bábok (pupa obtecta) .

Család: Fehérlepkék
Fehér vagy sárga alapszínű,
nagyon elterjedt, közönséges lepkék.
Több fajuk hajlamos tömeges elszaporodásra
erdő- vagy mezőgazdasági kár!
Faj: Káposztalepke

9. Ismertesse a kétszárnyúak rövidcsápú alrendjének családjait, fontosabb fajait,

életmódjukat!

Család: Lószúnyogok
• Karcsú, megnyúlt testű, igen hosszú lábú fajok tartoznak ide.
• Nem vérszívó állatok.
• Sok faj kifejlett egyedei egyáltalán nem táplálkoznak.
• Lárváik a talajban fejlődnek és fontos szerepet játszanak az avarlebontási
folyamatokban.

Család: Igazi szúnyogok

• Karcsú testű, hosszúlábú fajok.
•A nőstények rendszerint vérszívók (peteérés!), a hímek nem.
• Lárváik vízben fejlődnek.
• Bábjuk mozgékony, aktív.

Család: Bögölyök
•Nagy fejük kissé hajlott, félgömb alakú.
• Fejlett szúró-szívó szájszerv, de csak a nőstények szívnak vért.
• Általában nagy testű emlősöket szúrnak
• A hímek virágok nektárjával táplálkoznak.
• Lábaik vastagok, erősek.
•Sokféle kórokozót terjesztenek.

Család: Fúrólegyek
• Általában apró termetű legyek.
• Fejük gömb alakú.
• Toruk rövid, erőteljes.
• Szárnyaikat sötét foltok tarkítják.
• Lárváik élő növényi szövetekben fejlődnek.
 Család: Harmatlegyek
• Kis méretű legyek.
• Gyorsan fejlődő, szapora állatok.
• Összetett szemük jól fejlett, piros színű.
• A fajok életmódja változatos.
• Petéiket gyakran rothadó gyümölcsbe, esetleg trágyába rakják.

Család: Igazi legyek

• Közepes testű, szőrös legyek.
• Különösen a láb szőrözöttsége fontos bélyeg.
•Lehetnek ragadozók, vérszívók, vagy növényi nedvekkel táplálkozók.
• Lárváik trágyában, komposztban, bomló növényi anyagokban fejlődnek.

Család: Gyomorbagócsok
• Tojásaikat általában páratlanujjú patások (ló, szamár) szőrére ragasztják.
• A kikelő lárvák a tápcsatorna különböző területein élősködnek.

Család: Fémeslegyek
• Feltűnő, ismert állatok sokfelé előfordulnak, a tor és potroh színe jellegzetes.
• Állategészségügyi jelentőség (lárvák)!
• Petéiket a gazda bőrére, nyílt sebekbe vagy a test nyílásaiba helyezik.
• A kikelő lárvák a szövetekbe fúrják magukat és roncsolják azokat.

Család: Húslegyek
• Nagy, szürke legyek.
• A tor hátán sötét hosszanti csíkok (3 vagy 5), a potroh hátoldalán sakktáblaszerűen
szürke, fekete foltok láthatók.
• Jellemző az elevenszülés (viviparizmus).

Család: Kullancslegyek
• Lapos testű, erős kitinpáncélú fajok.
•Lábfejeik végén erős kapaszkodókarmok
• Legtöbbször elevenszülők.
•Külső élősködők (madarak, emlősök).
• Nem gazdaspecifikusak.
• Fénykerülők.

10. Ismertesse a gerinces állatok általános testfelépítését!

Testüket belső (porcos vagy csontos) váz merevíti, ennek központja a

gerincoszlop. A gerincoszlopot csigolyák alkotják. A gerincoszlophoz harántcsíkolt
izmok tapadnak (mozgás).
Testük részei: fej, törzs, farok, végtagok (kivétel: fejgerinchúrosok, porcos és
csontos halak). Végtagjaik párosak (mellső – hátsó), másodlagos testüreg (belső
szervek). Kültakarójuk többrétegű laphámból és irhából áll. Emésztő szervrendszerük
három szakaszos (elő-, közép- és utóbél).
Keringési rendszerük zárt, melynek központja a szív. A szív lehet két-, három-
vagy négyüregű. Testfolyadékuk a vér (hemoglobint tartalmaz). Idegrendszerük
központi és környéki részre tagolható. A központi idegrendszer részei: koponyaagy,
gerincagy. a környéki idegrendszer részei: agyidegek (12 pár), gerincvelői idegek.
 Hormonális szabályozásuk fejlett (belső elválasztású mirigyek).

11. Jellemezze általánosságban a csontoshalakat, és ismertesse főbb szervezettani

sajátosságaikat!

Halaink tipikus testformája az oldalról többé-kevésbé összenyomott orsó alak.

A halakon három testtájat különböztetünk meg: a fejet, a törzset és a farkat.
A halak mozgásában elsősorban az úszók játszanak szerepet.
A halak kültakarója kétrétegű. A legtöbb hal testét pikkelyek fedik. A középső
pikkelysor mentén egyenes vagy hullámos lefutású áramlásérző szerv, az oldalvonal
(linea lateralis) húzódik végig.

A halak gázcseréjének típusai

1) gázcsere a kopoltyún keresztül
2) bőrlégzés (alacsony oxigén-tartalmú vizekben) _ akár a teljes gázcsere 20 %-a is
lehet
3) „pipálás” _ rövid ideig fennálló oxigénhiány esetén a szájüreg nyálkahártyája is
képes felvenni a légköri oxigént
4) béllégzés _ pl.: csíkhalfélék, felúsznak a felszínre és a lenyelt levegőt végigpréselik
a bélcsatornájukon

11. Ismertesse a hazai csontoshalak rendjeit, ezek főbb jellemzőit!

Ingola-alakúak

Tokaalakúak

Angolnaalakúak
Kígyószerűen megnyúlt test
Testüket igen apró pikkelyek fedik vagy csupaszok
A mel lúszók szabadok, a többi egységesen összenőtt
Ragadozó életmód

Pontyalakúak
pikkelyeik cycloid típusúak
úszóikat kemény (pl.: bognártüske) és lágy úszósugarak merevítik
a hasúszók a mellúszók mögött, a hátúszók alatt találhatók
változatos életmód, nagyszámú faj

Harcsaalakúak
testük megnyúlt, csupasz, fejük lapos
fejükön 3 pár bajuszszál található
ragadozó életmód
nagy testűek lehetnek (akár 100 kg. felett)

Lazacalakúak
mintegy 320 faj tartozik ebbe a rendbe
cycloid pikkelyek
zsírúszó
lágy úszúsugarak
 egyes fajokra jellemző az anadrom ívási vándorlás

Tőkealakúak
a hasúszójuk egészen torokállású
az északi félteke hideg tengereiben honosak
egyetlen édesvízi képviselőjük hazánkban is él, ez a faj a menyhal (Lota lota)

Sügéralakúak
több mint 7700 faj tartozik a rendbe, melyek közös jellemzője a kemény
úszósugarak megléte, és az, hogy testüket leginkább ctenoid pikkelyek fedik
főleg tengeriek, de számos édesvízben élő faj is van közöttük

12. Ismertesse a kétéltűek anatómiai jellemzőit, szaporodásukat!

a kétéltűek változó testhőmérsékletű, valódi végtagokkal rendelkező gerincesek

szaporodásuk vízhez kötött
farkos és farkatlan (és lábatlan) fajok

Kialakulásuk:
a légköri levegő hasznosítása –tüdő kialakulása
a nedves, párás környezetben kiegészítő légzés –bőrlégzés
a szárazföldi mozgás eredményezte a valódi ötujjú végtag és az ezekhez kapcsolódó
függesztőövek kialakulását
a vízközel i életmód miatt a kültakaró nem szarusodik el
megjelenik a kommunikáció új formája a hangadás
a ragadozó életmód révén tökéletesedik a látás és a hallás

Szaporodás:
A kétéltűek váltivarú állatok
A farkos kétéltűek (szalamandrák, gőték) belső, a farkatlan (békák) kétéltűek külső
megtermékenyítésűek
Pete – lárva – kifejlett állat (metamorfózis)
A békapeték fajra jellemzőek (pl.: barna ásóbéka, varangyfajok: petezsinór,
zöldlevelibéka: petecsomó)
a szaporodást a párválasztás előzi meg
a hímeken kialakul az átölelési reflex (amplexus)
a nőstény átkarolása történhet a mellső vagy a hátsó végtagnál

13. Ismertesse a hazai kétéltűek családjait, fajait!

Család: Szalamandra- félék

Faj: Foltos szalamandra
Pettyes gőte

Család: Korongnyelvűbéka- félék

Faj: Vöröshasú unka
Sárgahasú unka

Család: Ásóbéka –félék

Faj: Barna ásóbéka
 Család: Varangyfélék
Faj: Barna varangy

Család: Levelibéka- félék

Faj: Zöld levelibéka

Család: Valódibéka- félék (szakállas vagy valódi békák)

Faj: Mocsári béka
Erdei béka
Gyepi béka

Család: Valódibéka -félék (zöld békák)

Faj: Kecskebéka
Tavi béka
Kis tavibéka

14. Ismertesse a hüllők anatómiai jellemzőit, szaporodásukat!

Szaporodásuk:
Általában tojással történik.
Ivadékgondozás nem jellemző. A tojásokban a Nap melege indítja el az embrionális
fejlődést.
Néhány gyík- vagy kígyófajra az elevenszülés jellemző. pl. elevenszülő gyík, rézsikló,
viperák

15. Ismertesse a hazai hüllők családjait, fajait!

Család: Mocsári teknős- félék

Faj: Mocsári teknős

Család: Lábatlangyik- félék

Faj: Lábatlan gyík

Család: Nyakörvesgyík- félék

Faj: Fürge gyík

Család. Siklófélék
Faj: Vízisikló

Család: Viperafélék
Faj: Keresztes vipera
Rákosi vipera

16. Ismertesse a madarak testfelépítését, külső morfológiai sajátosságaikat!

A madarak tollakkal fedett gerinces állatok.

Testrészeik: fej, törzs, végtagok, farok.
Mellső végtagjuk szárnnyá módosult.
A fej speciális része a csőr.
A hátsó végtag speciális képlete a csüd.
 Tojásokkal szaporodnak.
Tipikus repülő életmódot folytatnak, egész testük ehhez az életmódhoz
alkalmazkodott.

17. Ismertesse a hazai madarak fontosabb rendjeit az énekesmadarak kivételével!

Tyúkalakúak
Lúdalakúak
Harkályalakúak
Kakukkalakúak
Bagolyalakúak
Galambalakúak
Darualakúak
Lilealakúak
Sólyomalakúak
Gólyaalakúak

18. Ismertesse az énekesmadarak főbb ismérveit, családjait, a jellegzetes fajokat!

Kistermetű, szárazföldi madarak fajgazdag csoportja. A hátsó lábujj aránylag nagy, jól
hajlítható, az előre néző három lábujjat hatékony fogószervvé egészíti ki.
Anyagcseréjük élénkebb, testhőmérsékletük magasabb mint a hasonló méretű más
madaraké.
Aránylag nagy agyuk van, tanulóképességük gyakran föltűnő például a hangutánzás
terén. Fiókáik fészeklakók.

Család: Varjúfélék
Faj: Szarka
Vetési varjú

Család: Légykapófélék
Faj: Feketerigó

Család: Seregélyfélék
Faj: Seregély

Család. Cinegefélék
Faj: Széncinege
Kék Cinege

Család: Fecskefélék
Faj: Füsti fecske
Molnárfecske

Család: Verébfélék
 19. Ismertesse az emlősök általános testszerveződését.

Testüket szőr borítja.

Kültakarójuk számos bőrmirigyet hordoz.
Tejmirigy, emlő.
Koponyájukon 2 nyakszirti bütyök található.
Tetrapoda.
A fejen fejlett bőrizomzat található (mimikai izmok).
Rekeszizom (diaphragma) a mell- és a hasüreg között.
Két vérkörbe kapcsolt, tökéletesen négy osztatú szív.
Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak (thecodont).
Terjedelmes nagyagy, fejlett agykéreggel.
Homoiothermia (közel állandó testhőmérséklet).
Váltivarúság.
Intenzív ivadékgondozás.
Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció.

21. Ismertesse az emlősök fogazattípusait, az eltérő életmódú csoportok

táplálkozó szervrendszerét!

Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak)

Homodont
Heterodont
metszőfogak (dentes incisivi)
szemfogak (dentes canini)
előzápfogak (dentes praemolares)
utózápfogak (dentes molares)
tépőfog = felső fogsor utolsó előzápfog + alsó fogsor
első utózápfog
Teljes, vagy hiányos fogazat

Fogazattípusok:
Rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló.

Tápcsatorna:
Előbél
Középbél
Utóbél
Fontosabb tápanyagcsoportok emésztése:
szénhidrátok emésztése:
nyál + hasnyálmirigy keményítőbontó enzimje bontja
szimbionta gyomor és bélflóra
zsírok bontása:
epe emulgeálja + hasnyál lipáz enzimje bontja
fehérjék bontása:
gyomornedv pepszinje + hasnyál tripszinje bontja
22. Mutassa be a ragadozó emlősöket és a patásokat.

Ragadozók:
Mellső lábon általában 5, a hátsón 4-5 ujj található, fejlett karmok, koponya tetején
általában nagy nyíltaraj a tépőizmok tapadására, teljes fogazat, szemfogak fejlettek, fejlett
látás és szaglás, kétszarvú méh, korongos méhlepény.

Patások:
Páratlan:
Lábujjak közül a középső viseli a súlyt, a többi csökevényes, teljes fogazat, bár
a szemfog hiányozhat (gyakran csak a hímeknél van meg), hosszú farok, sörény.
Páros:
2 vagy 4 lábujj, az első ujj mindig hiányzik, kétszarvú méh, szórt méhlepény.

23. Ismertesse a rágcsálók főbb ismérveit, fontosabb fajait, gazdasági jelentőségüket!

faj és egyedszámban a leggazdagabb emlősrend

nagyon jó alkalmazkodóképesség, folyton növő metszőfog
szemfoguk nincsen

Fajok: Vörös mókus

Mezei pocok
Közönséges hörcsög
Házi egér
Vándor patkány
Nyugati földikutya
Mezei nyúl