Növénytan

gyakorlat BSc

II.
Növényrendszertan

Fák, cserjék
I.
 Tulipánfa –
Liriodendron
tulipifera
Magnólia - Magnolia x soulangeana
• Alaktani jellemzők: Kis- vagy
közepes termetű, lombhullató
fafaj. Levelei tagolatlanok, ép
szélűek. Arasznyi virágai
rózsaszínűek, pirosak vagy
ibolyáspirosak, lombfakadás előtt
nyílnak. A belső lepellevelek
öblösek, felállók, a külsők
visszahajlók. Nagyszámú
termőleveléből megnyúlt
terméscsoport jön létre, melyben a
tüszők a háti varraton nyílnak fel.
• Rendszertani besorolás:
Liliomfafélék (Magnoliaceae).
• Virágzási idő: IV – V.
• A M. liliiflora és a M. denudata
hibridje. A szülőfajok hazája Kína
és Japán.
• Hazánkban parkokban és
kertekben ültetve fordul elő.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Magnólia - Magnolia x soulangeana
Magnólia - Magnolia x soulangeana
 Sóskaborbolya -
Berberis vulgaris
• Alaktani jellemzők: 1-3 méter
magas, sűrűn ágas, tövises,
lombhullató cserje. Hajtásai
négyélűek, szárcsomóikon hármas
pálhatövisek és visszás-tojásdad
alakú, szálkásan fogazott szélű,
kissé bőrnemű levelek vannak.
Illatos, sárga virágai 3-5 cm hosszú,
bókoló virágzatokban fejlődnek.
Termése hosszúkás tojásdad,
éretten korallpiros, savanykás,
ehető.
• Rendszertani besorolás:
Borbolyafélék (Berberidaceae).
• Virágzási idő: IV – V.
• Gyógyhatás: A népi gyógyászatban
ismert növény.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
• Rokon fajok: A nemzetségnek
hazánkban további faja nem él.
Sóskaborbolya -
Berberis vulgaris
Mahónia - Mahonia aquifolium
Mahónia - Mahonia aquifolium
Erdei iszalag - Clematis vitalba
Platán- Platanus hybrida
Platánliget
Tamariska - Tamarix tetrandra
Jezsámen - Philadelphus coronarius
Egres - Ribes uva-crispa
Bortermő szőlő - Vitis vinifera
Bortermő szőlő - Vitis vinifera
Mogyorós hólyagfa - Staphylea pinnata
Mogyorós hólyagfa - Staphylea pinnata
Bibircses kecskerágó - Euonymus verrucosus
• Alaktani jellemzők: 1-2,5 méter
magasságot elérő cserje. Hajtásait
barnásfekete paraszemölcsök
borítják. Levelei általában
tojásdadok, 3-7 cm hosszúak,
lekerekített vagy ékvállúak,
csúcsuk kihegyesedő, szélük
finoman fűrészes. A levélnyél 2-3
mm hosszú. Virágai négytagúak, a
kerekded szirmok zöldesbarnák,
pirosan pettyezettek. Termése
tompán négyélű kárminpiros tok, a
felnyílás után kilógó magvakat a
piros magköpeny csak részben
takarja.
• Rendszertani besorolás:
Kecskerágófélék (Celastraceae).
• Virágzási idő: IV – VI.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Bibircses kecskerágó - Euonymus verrucosus
Csíkos kecskerágó - Euonymus europaeus
• Alaktani jellemzők: 1,5-4 méter
magasra növő cserje. Hajtásai
éleiken paralécesek. Ősszel
megpirosodó levelei 3-8 cm
hosszúak, hosszúkás-elliptikusak
vagy lándzsásak, csúcsuk
hegyes, szélük finoman fűrészes.
A levélnyél kb. 0,5 cm-es. Virágai
négytagúak, hosszúkás-tojásdad
szirmaik sárgászöldek. Termése
10-12 mm átmérőjű, éretten
narancsvörös, tompán négyélű
tok.
• Rendszertani besorolás:
Kecskerágófélék (Celastraceae).
• Virágzási idő: IV – V.
• Elterjedés: Európai elterjedésű
faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem
alatt.
Csíkos kecskerágó - Euonymus europaeus
Fehér fűz - Salix alba
Hamvas fűz - Salix cinerea
• Alaktani jellemzők: Általában
félgömb alakú, termetes, tövétől
ágas cserje. Levelei hosszúkás-
visszás tojásdadok, 4-11 cm
hosszúak, ékvállúak, a felső
harmadukban a legszélesebbek.
Szélük csipkésen fűrészes vagy
majdnem ép. A levéllemez színe
szürkészöld, fénytelen, rövid szőrű,
fonáka sűrűn molyhos, szürke
színű, jól látható sárgás erezettel.
A pálhák fejlettek és sokáig
megmaradnak. Virágzatai
elliptikusak, ülők, korán,
lombfakadás előtt nyílnak.
• Rendszertani besorolás:
Fűzfafélék családja (Salicaceae).
• Virágzási idő: III – IV.
• Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű
faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Hamvas fűz - Salix cinerea
Kecskefűz - Salix caprea
Rozmaringlevelű fűz - Salix repens subsp. rosmarinifolia
Fekete nyár - Populus nigra
Rezgő nyár - Populus tremula
Fehér nyár - Populus alba
• Alaktani jellemzők: Legfeljebb 35
méter magasságúra megnövő fa.
Kérge eleinte fehéresszürke, később
sötétszürke, mély repedésekkel.
Levelei méretük, alakjuk és tagoltság
tekintetében igen változatosak. A
hosszúhajtások levelei tenyeresen,
3-5 tompa karéjúak, 6-16 cm
hosszúak és szélesek, fonákukon
fehéren nemezesek. A rövidhajtások
levelei kisebbek és kerekdedek vagy
tojásdadok, durván öblösen fogazott
szélűek. Porzós barkái 5-6 cm
hosszúak, tömöttek, a termős
füzérek nyúlánkabbak.
• Rendszertani besorolás: Fűzfafélék
családja (Salicaceae).
• Virágzási idő: III – IV.
• Gyógyhatás: A népi gyógyászatban
ismert növény.
• Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Krisztustövis - Gleditsia triacanthos
• Alaktani jellemzők: 20-40 méter
magasságot elérő, egylaki fa.
Törzsén és hajtásain 5-20 cm
hosszúságú, rendszerint elágazó
tövisek fejlődnek. Levelei párosan
szárnyaltan összetettek, szórt
állásúak. A levélkék sötétzöldek,
fényesek, tojásdadok, ép szélűek.
Virágai öttagúak, a porzós és a
termős virágok külön virágzatokban
fejlődnek. Termése 30-40 cm
hosszúságú, lecsüngő, sokmagvú
hüvelytermés.
• Rendszertani besorolás: Hüvelyesek
családja (Leguminosae).
• Virágzási idő: VI – VII.
• Őshazája Észak-Amerika.
Hazánkban parkokban, kertekben
ültetve fordul elő, homokfásításra is
használják.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Krisztustövis - Gleditsia triacanthos
Japánakác - Sophora japonica
Selymes rekettye - Genista pilosa
Festőrekettye - Genista tinctoria
• Alaktani jellemzők: Rendszerint
20-60 cm magas, felálló szárú
félcserje. Üdezöld levelei max. 4,5
cm hosszúak és 1 cm szélesek,
szélükön begöngyölődők,
lándzsásak. A sárga virág 8-16
mm-es. Érett hüvelytermése 20-25
mm hosszú, fényes sötétbarna,
többmagvú.
• Rendszertani besorolás:
Hüvelyesek családja
(Leguminosae).
• Virágzási idő: VII –VIII (– X).
• Gyógyhatás: A népi
gyógyászatban ismert növény.
• Élőhelyigény: Száraz, szikár
gyepek; száraz, meleg erdők.
Száraz talajokon él. Bázikus
talajokon előforduló faj.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
Gyalogakác - Amorpha fruticosa
Fehér akác - Robinia pseudoacacia
Fehér akác - Robinia pseudoacacia
Pukkanó dudafürt - Colutea arborescens
Vadkörte - Pyrus pyraster
• Alaktani jellemzők:
Legfeljebb 10-18 méteres
magasságot elérő fa vagy
erdőkben tövises,
cserjetermetű növény.
Levelei elliptikusak,
tojásdadok vagy
kerekdedek, 2,5-7 cm
hosszúak és 2-5 cm
szélesek, nyelük 2-7 cm-
es. Virágai fehérek 2-3,5
cm átmérőjűek. Fanyar
termése kerekded, 13-35
mm hosszú.
• Rendszertani besorolás:
Rózsafélék (Rosaceae).
• Virágzási idő: IV – V.
• Elterjedés: Európai
elterjedésű faj.
• Természetvédelmi
helyzete: Hazánkban nem
áll védelem alatt.
Vadkörte - Pyrus pyraster
Vadalma - Malus sylvestris
Barkóca berkenye - Sorbus torminalis
• Alaktani jellemzők: Legfeljebb 6-10
méter magasra növő, széles
lombkoronájú fa vagy zárt erdő
alatt cserje termetű faj. Levélalakja
igen változó, fényes felszínű,
osztott, az alsó levéltagok
bajuszszerűen szétállnak, a
további levéltagok a csúcs felé
kisebbednek. Virágai fehérek, a
portokok sárgák. Virágzata
bogernyő. Termése barnás,
paraszemölcsökkel pontozott,
kissé körte alakú, őszre
megpuhuló almatermés.
• Rendszertani besorolás:
Rózsafélék (Rosaceae).
• Virágzási idő: V.
• Elterjedés: (Szub-) mediterrán
elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Lisztes berkenye - Sorbus aria
Egybibés galagonya - Crataegus monogyna
• Alaktani jellemzők: Általában néhány
méteres magasságot elérő igen sűrűn
ágas, tövises cserje, esetleg szabad
állásban kistermetű fa. Fiatal hajtásai
fényes vörösbarnák, erősen tövisesek.
Levelei 3-5 mélyen bemetszett karéjra
osztottak, változatos alakúak. A
levéllemez fényes zöld, fonáka kékes
árnyalatú, az érzugokban szőrös.
Fehér virágai felálló, dús virágzatot
alkotnak. Virágonként egyetlen
bibeszálát számos piros porzó
szegélyezi. Termése gömbös vagy
elliptikus, piros színű 5-7 mm-es
almatermés, csúcsán a csészelevelek
elszáradt maradványaival. Belsejében
egyetlen barna kőmag található.
• Rendszertani besorolás: Rózsafélék
(Rosaceae).
• Virágzási idő: IV – VI.
• Gyógyhatás: Hivatalos gyógynövény.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Egybibés galagonya - Crataegus monogyna
Cseregalagonya - Crataegus oxyacantha
Málna - Rubus idaeus
• Alaktani jellemzők: 1-2 méteres
magasságot elérő, talajbeli tarackokat
fejlesztő cserje. Az első éves hajtások
általában egyenesek, elágazók. A
télen elfásodott hajtások csúcsán
erednek a következő évben virágzó
vesszők. A meddő hajtások
szárnyasan összetettek, 5-7, fűrészes
szélű levélkéből állnak. A virágzó
hajtások levelei hármasan összetettek.
A levelek fonáka fehéresen molyhos,
felszíne kopasz, ráncos. A levélereket
és a nyelet apró tüskék borítják.
Virágai fehérek, bókoló virágzatban
fejlődnek. Piros, lédús, illatos és
ízletes termése éretten a vacokról
lehúzható.
• Rendszertani besorolás: Rózsafélék
(Rosaceae).
• Virágzási idő: V – IX.
• Gyógyhatás: A népi gyógyászatban
ismert növény.
• Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Málna - Rubus idaeus
Hamvas szeder - Rubus caesius
• Alaktani jellemzők: Kúszó gyöktörzsű
és rendszerint a talajon elheverő, attól
legfeljebb 60-100 cm-re felemelkedő
hajtásokat hozó cserje. Indái
csúcsukon legyökereznek,
hengeresek, deresek, egyenes
tüskéket és mirigyszőröket viselnek.
Levelei hármasan összetettek,
vékonyak, szélük durván,
egyenlőtlenül fogazott. Kb. 3 cm-es
virágai fehér színűek. Az éretten
hamvaskék termés néhány
résztermésből áll, nedvdús,
savanykás.
• Rendszertani besorolás: Rózsafélék
(Rosaceae).
• Virágzási idő: V – X.
• Gyógyhatás: A népi gyógyászatban
ismert növény.
• Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
• Rokon fajok: A nemzetségnek
hazánkban további 28 faja (köztük
számos kisfaj) él.
Hamvas szeder - Rubus caesius
Vadrózsa - Rosa canina
• Alaktani jellemzők: 2-3 méteres
magasságot elérő lombhullató cserje.
Kopasz vagy gyengén szőrös,
mirigytelen vagy ritkán gyéren
mirigyes, de megdörzsölve sem illatos
levelű, görbe tüskéjű faj. Hajtásai
ívesen hajlanak, elágaznak, sűrűn
horgas tüskések. Páratlanul
szárnyaltan összetett levelei
változatosak, csupaszok, fonákuk
világosabb árnyalatú. A levélkék széle
fogazott. Virágai halvány
rózsaszínűek, a csészelevelek az
elvirágzás után visszahajlók és korán
lehullanak. Ovális csipkebogyója élénk
skarlátvörös.
• Rendszertani besorolás: Rózsafélék
(Rosaceae).
• Virágzási idő: V – VI.
• Gyógyhatás: Hivatalos gyógynövény.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
• Rokon fajok: A nemzetségnek
hazánkban további számos faja él.
Vadrózsa - Rosa canina
Parlagi rózsa - Rosa gallica
Kései meggy - Padus serotina
Kökény - Prunus spinosa
• Alaktani jellemzők: 1-4 méteres
magasságot elérő, dús elágazású,
tövises, lombhullató cserje.
Egyszerű levelei ép szélűek, szórt
állásban fejlődnek, 2-5 cm
hosszúságúak és 1-2 cm szélesek,
kissé szőrösek, tompazöldek,
színük enyhén ráncos. A 10-15 mm-
es virágok fehérek, lombfakadás
előtt nyílnak. Csonthéjas termése 1-
1,5 cm átmérőjű, kerekded,
hamvaskék, fanyar ízű, zöld húsú.
• Rendszertani besorolás: Rózsafélék
(Rosaceae).
• Virágzási idő: III – IV (–VI).
• Gyógyhatás: A népi gyógyászatban
ismert növény.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Kökény - Prunus spinosa
Sajmeggy - Cerasus mahaleb
Sajmeggy - Cerasus mahaleb
Madárcseresznye - Cerasus avium
Keskenylevelű ezüstfa - Elaeagnus angustifolia
• Alaktani jellemzők: Legfeljebb 10
méter magasságot elérő kisebb fa, de
gyakran cserjetermetű faj. Törzse
általában görbe, alacsonyan elágazó.
Levelei lándzsás vagy szálas-lándzsás
alakúak, 3-8 cm hosszúak, az alsó
harmadukban a legszélesebbek,
tompa csúcsúak és ép szélűek, színük
zöld, fonákuk szürkésen molyhos.
Virágai négytagúak, belül sárgák,
bódítóan édes illatúak. Termése 10-16
mm hosszú csontár, a csúcsán
csészemaradványokkal.
• Rendszertani besorolás: Ezüstfafélék
(Elaeagnaceae).
• Virágzási idő: V – VI.
• Elterjedés: Idegen eredetű, hazánkba
behurcolt faj. Őshazája a Földközi-
tenger keleti medencéjétől Belső-
Ázsiáig húzódik.
• Hazai előfordulásai: Hazánkban ültetve
fordul elő.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Keskenylevelű ezüstfa - Elaeagnus angustifolia
Varjútövisbenge - Rhamnus catharticus
• Alaktani jellemzők: Cserje vagy
legfeljebb 6 méter magasra növő,
kistermetű fa. Hajtásai rendszerint
tövisben végződnek. Levelei
általában átellenesen állnak,
elliptikusak vagy tojásdad-lándzsás
alakúak, csipkésen fűrészes
szélűek, ék- vagy lekerekített
vállúak, röviden kihegyesedő
csúcsúak. A levéllemez kissé
bőrnemű, 3 ívelt érpárral, felszíne
ráncos. Virágai általában egyivarúak,
négytagúak, a csészehasábok
nyúlánk háromszög alakúak.
Termése borsó nagyságú, éretten
fekete, zöldes húsú.
• Rendszertani besorolás: Bengefélék
(Rhamnaceae).
• Virágzási idő: V – VI.
• Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
Varjútövisbenge - Rhamnus catharticus
Kutyabenge - Frangula alnus
• Alaktani jellemzők: Felálló szárú
cserje vagy ritkán legfeljebb 5 méter
magasra növő kisebb fa.
Lombhullató. Levelei általában
visszás-tojásdadok, 4-8 cm
hosszúak, ép szélűek, ék- vagy
lekerekített vállúak. A levélnek 7-9
érpárja van. Virágai levélhónalji
álernyőkben, 2-7-esével fejlődnek,
kinyílva csillag alakúak. Termése
borsó nagyságú, gömbös, eleinte
zöld, majd piros, éretten fekete, 3
magvú csontár.
• Rendszertani besorolás: Bengefélék
(Rhamnaceae).
• Virágzási idő: V – IX.
• Gyógyhatás: Hivatalos
gyógynövény.
• Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
• Rokon fajok: A nemzetségnek
hazánkban további faja nem él.
Kutyabenge - Frangula alnus
Vénic szil - Ulmus laevis
Hegyi szil - Ulmus glabra
Mezei szil - Ulmus minor
• Alaktani jellemzők: Legfeljebb 30
méteresre növő lombhullató fafaj.
Levelei igen változatos méretűek és
alakúak, aszimmetrikus vállúak,
hirtelen kihegyesedő csúcsúak, szélük
kétszeresen fűrészes, alakjuk tojásdad
vagy visszás tojásdad. A levéllemez
sima, fényes felületű, fonákán az
érzugokban szakállas. A levélnyél 10-
15 mm-es, A fiatal hajtások
mirigyesek. Virágai aprók gömbölyű
csomókban nyílnak. A tölcsér alakú
lepel 4-5 karéjú. Termése kerekded
vagy fordított tojásdad alakú, 15-20
mm-es, rövid kocsányú szárnyas
makkocska.
• Rendszertani besorolás: Szilfafélék
családja (Ulmaceae).
• Virágzási idő: III – IV.
• Elterjedés: Európai elterjedésű faj.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
• Rokon fajok: A nemzetségnek
hazánkban további 3 faja él.
Nyugati ostorfa - Celtis occidentalis
• Alaktani jellemzők: legfeljebb 25 méter
magasra növő lombhullató fafaj. Kérge
idősebb korában szabálytalanul
repedezett. Levelei hosszúkás
tojásdadok, 5-10 cm hosszúak,
lekerekített, gyakran aszimmetrikus
vállúak, kihegyesedő csúcsúak, felső
részükön fűrészes szélűek, előrehajló,
szálkás végű fogakkal. Fonáka az
ereken a levélnyéllel együtt szőrös.
Termései 1,5-2,5 cm-es kocsányokon
csüngenek, éretten pirosasbarnák,
kellemetlen ízűek.
• Rendszertani besorolás: Szilfafélék
családja (Ulmaceae).
• Virágzási idő: IV – V.
• Hazai előfordulásai: Hazánkban
parkokban, kertekben ültetve fordul
elő, illetve elegyfaként ültetik. Gyakran
elvadul.
• Természetvédelmi helyzete:
Hazánkban nem áll védelem alatt.
• Rokon faj: A déli ostorfát (C. australis)
díszfaként gyakran ültetik.
Nyugati ostorfa - Celtis occidentalis