A BAB NÖVÉNYVÉDELME

DR FODOR LÁSZLÓ
 A BAB BETEGSÉGEI

 Babmozaik (Bean common mosaic potyvirus

Bean yellow mosaic potyvirus
Cucumber mosaic cucumovirus)
 Baktériumos paszulyvész (Xanthomonas campestris pv.phaseoli
Pseudomonas syringae pv. phaseolicola
Curtobacterium flaccumfaciens)
 Babfenésedés (Colletotrichum lindemuthianum)
 Babrozsda (Uromyces pisi)
 Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
 Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)
 BABMOZAIK (BCMV, BYMV, CMV)
TÜNETEK:
BCMV
 Mozaikfoltosság, érszalagosodás a leveleken:
• BCMV  világoszöld – sötétzöld elmosódó szegélyű
• BYMV  élénkzöld – sárga, éles határvonalú
 A levelek fodrosodnak, hólyagosodnak, fonákuk felé
sodródnak  általános klorózis.
 A növények satnyák, gyökerük fejletlen.
BYMV  A hüvelyek aprók és deformáltak.
BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:
 Fertőzési források: vetőmag és az évelő gazdanövények.
 Átvitel: • levéltetvekkel,
• mechanikailag, szövetnedvvel,
• a BCMV pollennel is (belső magfertőzöttség).
 A fertőzöttség mértéke a levéltetvek elszaporodásától függ.
VÉDÉEKEZÉS:
 Vírusmentes vetőmag használata (negatív szelekció).
 A levéltetvek rendszeres irtása.
 Korai vetés, 2-3 km-es izolációs távolság, ellenálló fajták.
 BABMOZAIK TÜNETEK LEVÉLEN

BCMV BCMV

BYMV CMV
 A BAB BAKTERIÓZISA
(BAKTÉRIUMOS PASZULYVÉSZ)
A bab legjelentősebb betegsége  20 – 40 %-os terméscsökkenés
TÜNETEK

Levél- és hüvelyfoltosság Hervadás

(zsírfoltosság)
Kórokozók:
Curtobacterium phlaccumfaciens
Xanthomonas campestris pv. phaseoli
Pseudomonas syringae pv. phaseolicola  A leveleken mozaikszerű
 A leveleken apró, szögletes, vizenyős foltok foltok  lankadnak,
elszáradnak,
sárga udvarral, felületükön baktérium nyálka.
 Nekrotizálódnak  beszakadoznak. lehullnak.
 Edénynyaláb barnulás, benne
 A száron barna, megnyúlt, vizenyős foltok.
 A hüvelyeken kerek, vizenyős foltok. élénksárga baktériumnyálka.
 A magvak kényszerérettek,
 A magvak ráncosak, sárgán foltosak.
ráncosak, sárgán foltosak.
A Xanthomonas campestris pv. phaseoli által
okozott tünetek:

Vizenyős folt A folt körül sárga udvar Nekrotikus foltok

A levelek Kerek vizenyős

Tünetek állományban
beszakadoznak foltok a hüvelyeken
A Pseudomonas syringae pv. phaseolicola által
okozott tünetek:

Klorotikus, majd zsírfolt típusú, vizenyős foltok a leveleken

Vizenyős, barna foltok a hüvelyeken A levelek leszáradnak

A Curtobacterium flaccumfaciens által okozott
tünetek:

A levelek
lankadnak,
elszáradnak

A magvak
Tracheobakteriózis, sárgán
hervadás elszíneződnek
BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:
 Curtobacterium és Xanthomonas spp.  meleg, csapadékos időjárás kedvez
 Pseudomonas spp.  hűvös, csapadékos nyarakon fertőz
 Terjedés: • vetőmaggal,
• a „zsírfoltosságot” okozók széllel, vízzel és rovarokkal is.
 Fertőzés: sebzéseken, sztómákon át.
Mag  sziklevelek (talajfelszín)  eső, öntözővíz  levél, szár, hüvelyek.

VÉDEKEZÉS:
 Egészséges vetőmag használat.
 Esőztető öntözés helyett barázdás vagy árasztó öntözés.
 3-5 éves vetésváltás, növénymaradványok beszántása.
 Ellenálló fajták termesztése (Róna, Vajla).
 Állománypermetezés réztartalmú szerekkel vagy
KASUMIN 2L-el:
- 2-3 leveles korban,
- 6-7 leveles korban,
- a virágzás előtt és után,
- a hüvelyfejlődés időszakában.
BABFENÉSEDÉS (Colletotrichum lindemuthianum)
TÜNETEK:
 A szikleveleken barna, szabálytalan bemaródások 
csíranövény pusztulás.
 A leveleken barna foltok, a levélerek elbarnulnak.
 A hüvelyeken 4-5 mm-es, kerek vagy ovális,
bemélyedő barna foltok (antraknózis). A foltok
közepén rózsaszínes, nyálkás lepedék (acervuluszok)
 A magvak foltosak, fénytelenek, ráncosak.
BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:
 Primer fertőzési forrás: a fertőzött vetőmag (micélium)
 Terjesztés: eső, szél, rovarok.
 Csapadékos, párás, hűvös nyár (18°C), valamint a
sűrű állomány és az esőztető öntözés kedvez.
VÉDEKEZÉS:
 Agrotechnikai (állománysűrűség, vetésváltás, stb.)
 Egészséges, fertőzésmentes vetőmag használata.
 Vetőmagcsávázás (AGROCIT, BUVISILD K, stb.)
 Állománypermetezés (CAPTAN 50WP, FOLPAN 80 ...)
BABROZSDA (Uromyces appendiculatus)
TÜNETEK:
 A nyár közepétől levélen, száron és a hüvelyen
világosbarna, kidomborodó uredotelepek 
sötétbarna, porzó teleutotelepek.
 A rozsdatelepek körül sárgás udvar.
 Az erősen fertőzött levelek sárgulnak, elhalnak,
a fertőzött hüvelyek deformálódnak.

BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:
 Egygazdás (teljes fejlődésű) rozsdagomba.
 Fertőzési forrás: a beteg növényi részek.
 Meleg idő, párás klíma kedvez a fertőzésnek.

VÉDEKEZÉS:
 Agrotechnikai ( vetésváltás, növényi maradványok
talajba forgatása).
 Kémiai (ALTO COMBI 420, DITHANE M-45
AMISTAR, SAPROL, stb.)
 A BAB KÁRTEVŐI

 Polifág talajlakó kártevők (pajorok, drótférgek)

 Kis csipkézőbarkók (Sitona spp.)
 Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura)
 Fekete répa-levéltetű (Aphis fabae)
 Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
 Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)
 Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)
 KÖZÖNSÉGES TAKÁCSATKA
(Tetranychus urticae)
POLIFÁG
Különösen a szárazbab KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:
termesztésben jelentős.  Valamennyi fejlődési alakja károsít.
 Az idősebb állományban az alsóbb leveleken
jelentkezik először.
 A levelek színén apró szívásfoltok  bronzbarna
elszíneződés (klorofill elhalás)  levélszáradás.
 A fonáki részen finom szövedék.
 A szívogatott hüvelyek torzulnak.
ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:
 5 - 7 n. / ♀ (szabad földön)
 Májustól szeptemberig károsít.
 Száraz- meleg években szaporodik fel.
 A párás mikroklímát kedveli (sűrű állomány,
öntözés).
VÉDEKEZÉS:
 Atkaölő szerekkel, VI. hó vége - VIII. hó
(NISSURON, MITAC 20, TORQUE 50WP, stb)
 GYAPOTTOK BAGOLYLEPKE
(Helicoverpa armigera)
A mediterrán területekről KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:
betelepült POLIFÁG kártevő.  A növények generatív részeit károsítja.
 A L - k a zöldbab hüvelyét kilyuggatják.
ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:
 Több nemzedékes faj, az egyes nemzedékek
összefolynak az év folyamán.
 Az I nektárt fogyaszt  a nagy nektártermelő
növényeken okoznak jelentősebb kárt.
 Előrejelzés: szexferomon – és fénycsapdákkal.
VÉDEKEZÉS:
 A fiatal L - k ellen, míg be nem rágják magukat
a növénybe ( ELŐREJELZÉS alapján ).
 Kémiai (FENDONA 10EC, CHINETRIN 25EC, stb )
A szert a lombozat alá kell permetezni !
A zöldbabnál ügyelni kell az
ÉLELMEZÉSEGÉSZSÉGÜGYI VÁRAKOZÁSI IDŐ
betartására.
 BABZSIZSIK (Acanthocelides obtectus)
VESZÉLYES
KÁRTÉTEL, KÁRKÉP: KÁROSÍTÓ
 A L-k a mag belsejét kirágják. Egy magban több
L is károsít !
 A babszemen röplyukak jelzik az I távozását 
„ ablakos szem”.
ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:
 Melegigényes faj  főleg raktári kártevő.
 Raktárakban  3 – 4 n. / I (babszem, búvóhelyek).
 A szabadföldön csak hosszú, száraz, meleg ősz
esetén fejlődhet I-vá  Kukoricaszár vagy más
növényi maradványok között telel.

VÉDEKEZÉS:
 Állománypermetezés preventív jelleggel
( virágzás után és az érés kezdetén)
 A raktárak tisztítása, fertőtlenítése.
 Tárolás hideg és száraz körülmények között.
 A fertőzött termény gázosítása.