Egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő képzés

Az ízeltlábú élelmiszer-kártevők
biológiája

Dr. Sallay Andrea

 Az ízeltlábú élelmiszer-kártevők általános jellemzői

● Rendszertanilag egymástól távol álló ízeltlábú csoportok képviselői:

bogarak, lepkék és atkák
● Egész életüket a károsított élelmiszerben, terményben (ill. annak
közvetlen közelében) élik le – rezidensek.
● Döntően (de nem kizárólagosan) passzív úton terjednek.
● Mivel élettevékenységeik a károsított anyaghoz kötődnek, abban
megtalálható lesz az élő és elpusztult kártevő, annak ürüléke, levedlett
kültakarója, fejlődési alakjai.
● A károsított termény nedvességtartalma megnő, ami kedvez különböző
mikroszkopikus gombák elszaporodásának is. E gombák ún.
mikotoxinokat termelnek, amik a fertőzött terményt, élelmiszert
elfogyasztó ember vagy állat egészségét veszélyeztetik.
● Allergénként lehetnek jelen az élelmiszerekben akár súlyos allergiás,
gyulladásos jelenségeket indukálva.
 Ízeltlábúak törzse – Arthropoda
Általános jellemzés

Az ízeltlábúak testalakulása

● Testük szelvényekből épül fel (heteronom szelvényezettség)

● A szelvények testtájakba tömörülnek
● Kitin tartalmú külső vázuk van
● A külső váz nem növekszik az állat testével vedlés
● A külső vázhoz tapadó harántcsíkolt izmokkal mozognak
● Végtagjaik ízekből állnak
● A végtagok módosulásából alakultak ki a szájszerveik
 Az ízeltlábú kártevők csoportosítása
(rendszertani alapon)

Ízeltlábúak törzse

Rovarok Pókszabásúak
osztálya osztálya

● Pikkelykék ● Atkák
● Fülbemászók ● Kullancsok
● Csótányok
● Termeszek
● Egyenesszárnyúak (tücskök)
● Tetvek
● Bolhák
● Poloskák
● Bogarak
● Hártyásszárnyúak (hangyák, darazsak)
Az ábra nem tükrözi az ízeltlábúak
● Lepkék (molyok) rendszerét, kizárólag a téma szempontjából
● Kétszárnyúak (szúnyogok, legyek) lényeges csoportok kerültek feltüntetésre!
 Az ízeltlábú kártevők főbb jellemzői

Rovarok Pókszabásúak
osztálya osztálya

● Testtájak: fej + tor + potroh ● Testtájak: előtest + utótest (de össze

● A végtagok a toron erednek is olvadhatnak)
● 4 pár végtag (első lárva stádiumban
● 3 pár végtag
3 pár)
● A toron erednek a szárnyak (2 pár, ● Nincsenek szárnyaik
1 pár vagy nincs)
● 2-8 pontszem (nincs összetett szem)
● Összetett szem (+ pontszemek)
● Csáprágó
● Változatos felépítésű szájszervek
(legősibb típus a rágó szájszerv)
● Kifejlés
● Teljes átalakulás (bogarak, lepkék,
szúnyogok, legyek, bolhák, hangyák,
darazsak)
● Kifejlés (tetvek, csótányok, poloskák)
 A rovarok szájszervének alaptípusai

A. Vizkievicz
A rovarok legősibb szájszerv típusa a rágó szájszerv.

Rágó szájszervvel rendelkeznek pl.:

● bogarak (lárva és imágó)

● csótányok (lárva és imágó)
● lepkék lárvái (hernyó)
● bolhák lárvái
Forrás: www.mozaikweb.hu
A bogarak egyedfejlődése – teljes átalakulás

A Nagy lisztbogár (Tenebrio molitor)

egyedfejlődése

Forrás: http://aphukrescue.org.uk/faq/life-cycle-of-the-mealworm
A lepkék egyedfejlődése – teljes átalakulás

Aszalványmoly
(Plodia Incterpunctella)

http://entnemdept.ufl.edu/creatures/
A rovarlárvák típusai I.
A rovarlárvák típusai II.
 A rovarok bábjának típusai

Aszalványmoly
Nagy lisztbogár (Plodia interpunctella)
(Tenebrio molitor)

Házi légy
(Musca domestica)

Szúnyogbáb

1. Szabad báb 2. Fedett báb vagy múmia báb 3. Tonnabáb

A fejlődő végtagok és szárnyak szabadon,
elmozdíthatóan fekszenek a báb felületén.
● bogarak (kivéve a katicabogarakat)
● hártyásszárnyúak (darazsak, hangyák)
A fejlődő végtagok és szárnyak
láthatók, de nem mozdíthatók el.
● lepkék (molyok)
● szúnyogok
● katicabogarak
Az utolsó lárvastádium kutikulája
hordószerű burokként veszi körül
a bábot, a végtagok nem vehetők
ki.
● magasabbrendű legyek
Az atkák testfelépítése I.

● Rendszerint néhány tizedmilliméteres, vagy legfeljebb

egy-két centiméteres ízeltlábúak.
● Testük kerekded, rajta szelvényezettség gyakran
egyáltalán nem látszik.
● A második és a harmadik lábpár között az atkák egy
részénél látszik egy barázda, ami a testet előtestre és
utótestre osztja.
● Az előtest csúcsán található terület a gnathosoma mely
a csáprágókat, a tapogatólábakat, valamint az 1. és 2.
szelvényt egyesíti.
● Csáprágójuk 2-3 ízből áll, életmódjuknak megfelelően
ollós, karmos vagy szuronyszerű.
● Az atkáknak kifejlett állapotukban általában négy pár
járólábuk van. A parazita fajokon a lábak erősen
redukálódtak. A lábfejeken sok faj esetén nagy
kapaszkodókarmok találhatók.
 Az atkák testfelépítése II.

Lisztatka (Acarus siro) Közönséges kullancs

fénymikroszkópos képe (Ixodes ricinus)

Forrás: www.cvbd.org

Szerző: Joel Mills

 Integrated Pest Management (IPM)

Élelmiszer-biztonság
„from stable to table” – „from farm to fork”

Megelőzés Monitoring 852/2004 EK rendelet

Hazard Analyis and Critical Control Point

(Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási
Irtás Pontok)
GHP (Good Hygiene Practice)
Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer
(ISO 22000, IFS)

● Fizikai-mechanikai módszerek Dokumentáció

● Biológiai-élettani módszerek
● Vegyi módszerek Kommunikáció
 Készlet- és élelmiszer-kártevő ízetlábúak
Bogarak rendje (Coleoptera) – általános jellemzés

● Testük legnagyobb részét kemény kitinképletek borítják

● Rágó szájszerv (imágó és lárva esetében is)
● 1 pár összetett szem (+ pontszem is lehet)
● 2 pár szárny (kemény fedőszárny + hártyás szárny)
● A fedőszárnyak össze is nőhetnek
● Röpképes > röpképtelen fajok
● 3 pár láb (futóláb)
● Lábfejízek száma és a csáp alakulása fontos rendszertani bélyeg
● Teljes átalakulás
● Szabad báb
 Gyászbogárfélék családjába tartozó fajok
(Tenebrionidae)
Lisztbogarak – másodlagos kártevők

(Amerikai) Kis lisztbogár Barna kis lisztbogár Nagy lisztbogár

(Tribolium confusum) (Tribolium castaneum) (Tenebrio molitor)

● Mindkét faj imágója kb. 3-4 mm hosszú, fénylő vörös-

barna színű (nehéz a két fajt elkülöníteni)
● Másodlagos kártevők: a sértetlen, egész gabona-
szemet nem képesek károsítani
● A lárva és az imágó is jelentős kárt okoz
● Szélsőségesen polifág (gabona, hüvelyesek, olajos
magvak, szárított zöldség-gyümölcs,csokoládé stb.)
● Malmok, raktárak, sütőipari üzemek, háztartások...
● Nedvesség- és melegkedvelők, a hideget rosszul tűrik
● Az imágó 2-3 évig is élhet (áttelelő alak)
● Bűzmirigyek (2-metil-kinon és 2-metil-hidrokinon)
 Gyászbogárfélék családjába tartozó fajok
(Tenebrionidae)
Lisztbogarak – másodlagos kártevők

(Amerikai) Kis lisztbogár Barna kis lisztbogár Nagy lisztbogár

(Tribolium confusum)
● röpképtelen
(Tribolium castaneum) (Tenebrio molitor)
● repül ● repül
● Az imágó 1,5-2 cm hosszú,
fényes barna vagy fekete,
csápjai és lábai vöröses-
barnák
● A szabad természetben is
megél
● Lárvája a „lisztkukac”

● Mérsékelt égöv alatt ● Trópusi-szubtrópusi

gyakoribb területeken gyakoribb

A két faj együtt is előfordul, gyakran elsődleges

károsítók által megtámadott terményen.
 A Kis lisztbogár (Tribolium confusum)
egyedfejlődése

Pete Lárva Báb Imágó

5-12 nap 20-120 nap 7-21 nap 0,5-3 év!
Elhúzódó peterakás, 5-12 lárvastádium
2-8 pete/nap
(≈ 500 pete/♀)
Optimum: 25-30 ºC hőmérséklet
70-75 % relatív páratartalom
 A Nagy lisztbogár (Tenebrio molitor)
egyedfejlődése
Forrás: http://aphukrescue.org.uk/faq/life-cycle-of-the-mealworm
● Évente egy nemzedék
● Az imágó élettartama 1-2 hónap
● A nőstény 100-500 petét rak le a táplálékra
● Embrionális fejlődés: átlagosan 2 hét
● A lárvafejlődés 25-27 ºC-on optimális
(6-8 hónap, 4-5 vedlés), hidegebb
környezetben 1,5 évig is eltarthat,
ezalatt 10-14 alkalommal vedlik
● A lárvák könnyen felismerhetők
● A tápanyagból készített laza szövésű gubó-
ban bábozódnak
● A bábállapot 2-3 hétig tart
● A gabonák őrleményeit és a belőlük
készülő termékeket kedvelik leginkább
● Tömeges elszaporodására párás, meleg,
korszerűtlen, hosszú ideig háborítatlan
raktárakban kell számítani
● A szabadban is megél, áttelel
Gyászbogárfélék családjába tartozó fajok
(Tenebrionidae)
Nagy kenyérbogár (Tenebroides mauritanicus)

● Az imágó 6–11 mm hosszú, teste lapított.

● Színe fénylő szurokfekete, egyes példányok
rozsdabarna színűek.
● A has oldala és a lábai vörösbarnák.
● Nyakpajzsának oldalpereme előrefelé feltűnően
kiugró.
● A nyakpajzs és a potroh között teste nyakszerűen
befűződött. Szárnyfedőin szabad szemmel is
látható pontsorok vannak.
● A lárva kifejlett állapotban 15–19 mm hosszú,
teste lapított, puha, gyengén szőrözött, színe
csontfehér.
● Feje és nyakpajzsa fekete, utóbbit középen fehér
csík kettéosztja. A nyakpajzsot követő két
szelvényen két-két feketés-barna ovális folt
látható.
● A potroh végén, két sötétbarna színű, kampószerű
nyúlványt visel. 3-7 lárvastádiuma van.
 Nagy kenyérbogár (Tenebroides mauritanicus) II.
(elsődleges kártevő)

Tápanyagok: a táplálkozás során előnyben részesíti a lisztféleségeket, őrleményeket és a

takarmányokat, tápokat. Előfordul szemes gabonaféléken kívül olajos magvakban, kókuszban,
malátában, szárított gyümölcsben és kakaóbabban. Kedveli az állati eredetű termékeket is.
Kifejlett állapotban kannibalizmusra hajlamos, egyes raktári kártevőket is pusztít.
Kárkép: a táplálkozása során kialakult kárkép nem jellegzetes, rágásnyomai szabálytalanok. Az
imágó és a lárva is előnyben részesíti a magvak csírarészét.
Elterjedés és gazdasági jelentőség: Előfordulása gyakoribb a melegebb vidékeken, valamint a
mérsékelt égövi országokban. Többnyire malmokban, raktárakban él, de megtalálható a
szabadban fák kérge alatt is. Az élelmezési célokat szolgáló áruk szennyezésével súlyos minőségi
károkat okoz. A lárva kártétele malmokban a selyem szitaszövet megrágása miatt különösen
jelentős. Megjelenésével és elszaporodásával ott találkozunk, ahol a táplálékát hosszabb ideig
háborítatlanul, kedvezőtlen raktári viszonyok között tárolják.
Fejlődésmenet: hazánkban évente egy nemzedéke fejlődik, a trópusokon akár három is.
Vegyes populációban telel (lárvák és imágók). A nőstények párosodást követően 500-1500 petét
raknak 10-40-es csoportokban, a tápanyagokra vagy a raktárhelyiségek repedéseibe. Az embrionális
fejlődés 1-3 hétig tart. 3-7 lárvastádium követi egymást.
A kifejlett lárva a tápközegtől némi távolságra vonul bábozódni (gyakran puhafa hézagaiba),
ahol gömbölyded bábbölcsőt készít lisztből vagy egyéb anyagokból. A bábokból 2–4 hét múlva
kikelő imágók 1-2 évig élhetnek.
Gyászbogárfélék családjába tartozó fajok
(Tenebrionidae)
Alombogár / penészevő gabonabogár
(Alphitobius diaperinus)
 Gyászbogárfélék családjába tartozó fajok
(Tenebrionidae)
Alombogár / penészevő gabonabogár
(Alphitobius diaperinus)
● Világszerte elterjedt faj. Baromfi létesítményekben való előfordulása általános,
de megjelenhet bárhol, ahol terményt, takarmányt, gabona őrleményt tárolnak.
● Afrikai eredetű faj, a párás, meleg környezetet kedveli. Sötétben, elsődlegesen
szürkületben aktív, rejtett életmódot folytat.
● A baromfi trágyában, alomban él és szaporodik. Innen táplálkozik, elfogyasztja a
kiszóródott takarmányt, törött tojást, elhullott baromfit. Kannibalizmusra hajlamos.
● Baromfi patogén vírusok, baktériumok (Salmonella!) és paraziták
terjesztésében jelentős szerepe van.
● Az épületek szerkezeti elemeit, szigetelő anyagait károsítja, jelentős többlet
költséget okozva ezzel. Az imágó és a lárva kannibalisztikus táplálkozásra való
hajlamának szerepe van ebben.
● A gyászbogárfélék családjába tartozik → benzokinon tartalmú bűzmirigy váladéka
van, mely a baromfi gondozók körében is okozhat egészségügyi problémákat
(bőrgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szaruhártya fekély, asztma stb.).
● Amennyiben a baromfi nagy mennyiségben fogyaszt alombogarat, a testsúly
gyarapodás csökken, a bél nyálkahártya léziói vagy bélelzáródás is kialakulhat.
 Az alombogár szaporodása

● A megtermékenyített nőstény 1-5 napos időközökkel rak petéket, átlagosan

200-400 db-ot élete során (de akár 2000 db-ot is).
● A petéket a padozat, lábazat repedéseibe, résekbe, az alomba (gyakran az etető
és itató vonalak alá) helyezi el.
● A 4-7 nap alatt kikelő lárvák 40-100 nap alatt, 7-11 vedlést követően alakulnak
kifejlett bogárrá (a hőmérséklet és táplálék ellátottságtól függően).
● A bábozódásra kész lárvák szétszóródva zavartalan, bábozódásra alkalmas
helyet keresnek maguknak. Eközben járatokat fúrnak a hőszigetelő anyagba, az
ól puhafa szerkezeti elemeibe.
● A fejlődéséhez optimális a 30-33 °C hőmérséklet és a 90 % körüli relatív
páratartalom.
● A kifejlett bogarak élettartama az egy évet is meghaladhatja.
 Az alombogár fertőzöttség leküzdésének lehetőségei

● Fontos az egyszerre betelepítés-egyszerre ürítés (all in-all out).

● A madarak elszállítását követően azonnali kitrágyázás, majd a trágya
haladéktalan elszállítása szükséges legalább 3 km távolságra.
● A kitrágyázott ólba jó friss hatású irtószer kijuttatása melegköd-képző
berendezéssel.
● A melegköd hatóidejének letelte után szellőztetés, majd az ól mosása-
fertőtlenítése.
● A végfertőtlenítés előtt (szülőpár telepeken még a taposórács visszahelyezése
előtt) hosszú hatástartósságú irtószer kijuttatása permetezéssel. Ha az időjárás
lehetővé teszi, a mérlegházakat, silók környékét is kezeljük.
● Műszaki hiányosságok kiküszöbölése, a takarmány szóródásának megelőzése,
megfelelő hulladék kezelés és hullatárolás.
Korábban rendelkezésre álló alombogár-irtási technológia
A BAYCIDAL WP időközben megszűnt
Taglózó hatás ≠ ölőhatás!
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Álszúfélék családjába tartozó fajok (Anobiidae)

Aranyszőrű tolvajbogár Ausztrál tolvajbogár

(Niptus hololeucus) (Ptinus tectus)

Kis kenyérbogár Dohánybogár

(Stegobium paniceum) (Lasioderma serricorne)
 Kis kenyérbogár (Segobium paniceum)
fejlődési alakjai

Az imágó 2,2-3,5 mm hosszú

zömök, sárgásbarna színű
Szárnyfedője hosszanti sávokban
finoman szőrözött
 Kis kenyérbogár (Segobium paniceum)

Táplálékként elfogadja a szárított növényeket, magvakat, őrleményeket, tésztaféléket, szárított

zöldséget-gyümölcsöt, dohányt, kávét, kakaót, teát, fűszereket, rovar- és maggyűjteményeket,
herbáriumokat és a régi könyveket (polifág).
Kárkép: az imágók a kemény, darabos anyagokból szabályos, 2-2,5 mm átmérőjű, rágott lyukon
távoznak. A lárvák a kemény, darabos anyagokba lyukat rágnak, a szemcsés anyagokból gubókat
készítenek és azok belsejében élnek.
Elterjedés és gazdasági jelentőség: elterjedése általánosnak tekinthető. Hazánkban gyakran
megtalálható a raktárakban, a tésztaüzemekben, a háztartásokban és a könyvtárakban.
Az imágó és különösen a lárva kártétele igen jelentős lehet a rágás és a visszamaradó szennyezés
miatt, ami mennyiségi és minőségi veszteség okozója. A károsított élelmiszer étkezésre
alkalmatlan, az egészségre ártalmas. Elszaporodásukra azokban a raktárakban lehet számítani,
ahol elfekvő árukészletet tárolnak.
Fejlődésmenet: hazánkban fűtetlen helyiségekben l, fűtött helyiségekben akár 4 nemzedéke is
fejlődik. Lárva alakban telel a hideg helyiségekben és tavasszal bábozódik. A kifejlődő imágók
június-júliusban repülnek. A nőstények 20 °C körüli hőmérsékleten kezdik a peterakást. A petéket
(100-140 db) egyesével vagy kisebb csoportokban helyezik el a táplálékon vagy annak
csomagolásán. A fiatal lárvák gyorsan megkeresik a táplálékot, de az éhezést is jól bírják. A lárvák
nyálból és rágcsálékból kokont készítenek, és abban fejlődnek. A teljes fejlődési ciklus időtartama
20 °C-on 200, 26-27 °C-on 70 nap.
 A dohánybogár és a kis kenyérbogár
(lárva és imágó összehasonlítása)

Dohánybogár Kis kenyérbogár

 Dohánybogár (Lasioderma serricorne)

Tápanyagok: a nyers és feldolgozott dohány kártevője. Károsítja még a szárított

gyógynövényeket, a fűszerféléket, a kókuszdiót, a földimogyorót, aszalt gyümölcsöket,
kakaóbabot, a gabonaféléket és őrleményeit, egyéb magvakat.
Kárkép: a táplálkozás következtében kialakult kárkép könnyen felismerhető: a károsított
terméken kerek lyukak és azokból kilógó ürülék, valamint rágcsálék látható.
Elterjedés és gazdasági jelentőség: megtalálható Dél-Európában, Közel-Keleten, Indiában és
Kínában. Gyakori fajnak tekinthető a trópusokon és a szubtrópusokon. Hazánkba többször is
behurcolták. Szaporodása az év melegebb hónapjaiban lehetséges.
Nyers és készáru dohányban jelentős minőségi kárt okoz.
Fejlődésmenet: nemzedékeinek száma hazánk meleg raktáraiban 2-3 is lehet. A bogarak rövid
ideig élnek, párosodást követően petét raknak. A lerakott 25-30, esetleg 100 petéből kikelő lárvák
szétmásznak, megkezdik a táplálkozást. A lárvafejlődés 30 °C-on és 70%-os relatív páratartalom
mellett átlagosan 80 nap. Bábozódása a károsítás helyén, a rágcsálékból kialakított kokonban
történik. A fejlődés alsó határa 20, felső határa pedig 37,5 °C. Hőtűrő képességük 50 °C-on 24
óra. -7...-10 °C-on 4-5 napig élnek, -18 °C-on pár óra alatt minden fejlődési alak elpusztul.
A kis kenyérbogár és a dohánybogár jellegzetes kárképe
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Gabonaálszú (Rhyzopertha dominica) - elsődleges kártevő
Csuklyásszúfélék családja (Bostrichidae)
● Az imágó 2-3 mm hosszú, teste nyúlánk, hengeres.
sötétbarna-feketés színű, jól repül.
● Fejét a torpajzs alá húzza.
● A torpajzson pontszerű kiemelkedések találhatók,
melyek mérete a potroh felé haladva csökken.
● A csápok utolsó három íze bunkót alkot.
● A fedőszárnyon hosszanti pontsorok futnak végig.
● Leginkább gabonafélék, kukorica és más magvak
elsődleges kártevője, de táplálkozik őrleményekkel,
szárított zöldséggel-gyümölccsel, szárított hússal,
dohánnyal, sütőipari termékekkel is. A súlyosan
fertőzött búza mézhez hasonló szagúvá válik.
● Indiából származik, hidegtűrő képessége gyenge.
●
Szaporodása 20 °C felett indul meg.
● A nőstények 300-500 petét raknak le egyesével vagy
kisebb csoportokban a gabonára. A lárva berágja
magát a szembe, ott fejlődik, majd bábozódik be.
● A lárva és az imágó is károsít.
Gabonaálszú (Rhyzopertha dominica) - elsődleges kártevő
Csuklyásszúfélék családja (Bostrichidae)

Forrás: http://www.nbair.res.in
 Gabonaálszú (Rhyzopertha dominica)
lárva

A gabonaálszú lárvák feje barna, testük ívelt,fehéres színű.

Berágják magukat a gabonamagvakba, kiüregesítik azokat.
A gabonamag belsejében bábozódnak.
Egyedfejlődésük időtartama 35-110 nap között van.
(Szaporodási ciklusuk más tápanyagon, pl. liszten, aszalt
gyümölcsön, dohányon, szárított húson is végbemehet!)
Gabonaálszú (Rhyzopertha dominica)
kártétele búzában
 (Vörösbarna) Lapos gabonabogár
(Cryptolestes ferrugineus)
Szegélyeslapbogár-félék családja (Laemophloeidae)
● A legkisebb méretű gabonabogár (1,5-2 mm hosszú).
● Lapos, vékony testű, hosszú csápú, vöröses-barna
színű, gyors mozgású bogár.
● Az imágók röpképesek, néhány hónapig élnek.
● Megtámad mindenféle gabonát, kukoricát, rizst és
ezek őrleményeit, olajos magvakat, szárított növényi
részeket.
● Világszerte elterjedt, hazánkban is gyakori kártevő.
● Leginkább más fajokkal együtt, másodlagos
kártevőként fordul elő, de elsődleges kártevő is lehet.
● A lárva mellett az imágó is károsít, mindkettő kedveli
a magvak csíra részét.
● Rágásképe nem jellegzetes, tömeges elszaporodása a
termény felmelegedését, összecsomósodását,
dohosodását okozza.
Forrás: http://www.cropit.net ● Az alacsony és a magas hőmérsékletet is jól tolerálja.
● Raktárakban, de a szabadban is képes áttelelni.
(Vörösbarna) Lapos gabonabogár
(Cryptolestes ferrugineus)

● A nőstények 100-400 petét raknak le a maghéj

repedéseibe, a csírarész közelébe vagy
őrleményekre.
● Egyedfejlődésük a hőmérséklettől függően 4-13 hét
alatt zajlik le. 17,5 °C alatt szaporodásuk leáll.
● A gabona 12 % alatti nedvességtartalma gátolja
szaporodásukat.
● A lárvák mozgékonyak, sárgásfehér színűek. Fejük
és a potrohvégen található jellegzetes, tüskeszerű
nyúlványuk barna színű.
● Az utolsó stádiumú, bábozódásra kész lárva 3-4 mm
hosszú. Táplálékrészecskékkel borított kocsonyás
anyagú gubóban bábozódik.
● Az imágók az üvegedény falán nem képesek
felmászni.
Fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis)
Lapbogárfélék családja (Cucujidae)

Forrás: https://www.grainscanada.gc.ca
 Fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis)
Lapbogárfélék családja (Cucujidae)

● Karcsú, lapos testű, 2,5-3 mm hosszú, sötétbarna színű,

gyors mozgású bogár, repülni is képes.
● Világszerte elterjedt, nálunk is gyakran megtalálható
raktárakban, silókban, malmokban,
takarmányüzemekben, élelmiszerüzemekben.
● Torpajzsán hosszanti barázdák húzódnak, szélein 6-6
hegyes nyúlvány helyezkedik el.
● Az imágók átlagos élettartama 6-10 hónap, de akár 1-3
évig is élhetnek.
● Fűtetlen raktárakban és a szabadban, fák kérge alatt is
képes áttelelni.
● Károsítja a gabonát és gabonaőrleményeket, olajos
magvakat, szárított zöldséget-gyümölcsöt, dohányt,
csokoládét, feldolgozott élelmiszereket.
● A lárva és az imágó is nagy mennyiségű táplálékot
fogyaszt, így jelentős kárt okoz. A fertőzött tételek
Forrás: https://www.grainscanada.gc.ca felmelegszenek, dohosodnak.
● Az imágók az üvegedény falán fel tudnak mászni.
 Fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis)
http://www.nbair.res.in
● A nőstények átlagosan 150 petét raknak
le a tápanyagra.
● A mozgékony lárvák teste hosszúkás,
sárgás-fehér, fejük barna. Fejlődésük
során 3-5 alkalommal vedlenek.
● A bábozódásra kész lárva 3-4 mm
hosszú. Táplálékrészecskékből
bábbölcsőt készít magának.
● Fejlődésük alsó hőmérsékleti határa kb.
18 °C.
●
Fejlődésük 20 °C-on 13 hétig, 27 °C-on
3 hétig tart.
● Hazai viszonyok között évente több
nemzedéke is kifejlődhet.
 A leggyakoribb gabonakártevők gyors azonosítása

Ormányos
zsizsikek
Van ormánya?

Fogasnyakú gabonabogár
az üveg edény oldalán?
Fel tud mászni a bogár

hengeres testű, Gabonaálszú

sötétbarna

Vörösbarna
hangyaszerű,
lapos
3 mm-nél rövidebb
gabonabogár
A rovar testű, hosszú csápú

lapított testű,
vöröses barna 3 mm-nél hosszabb
testű, rövid csápú Kis lisztbogár
bogár
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Porvafélék családjába tartozó fajok (Dermestidae)

● Többségükben 0,3-1 cm nagyságú, ovális testű bogarak.

● Az imágók kutikuláját gyakran pikkelyek borítják, melyek sok
fajuknál tarka mintázatot alkotnak.
● Lárváik testfelülete hosszú szőrpamacsokkal borított (allergizáló,
gyulladáskeltő hatásuk kifejezett).
● Lárváik többnyire állati tetemekkel, szőrrel, tollal, szaruval,
Pusztító múzeumbogár kitinnel, kiszáradt hússal táplálkoznak (kivétel a kaprabogár
(Anthrenus verbasci) (Trogoderma granarium) lárvája, mely szélsőségesen polifág).
● Főként a lárvák károsítanak (az imágók több faj esetében
virágporral táplálkoznak).

Szalonnabogár Pusztító múzeumbogár

(Dermestes lardarius) Szalonnabogár
lárvája lárvája
 Porvafélék családja (Dermestidae)
Múzeumbogarak (Anthrenus fajok)

● Kisméretű (2-5 mm) bogarak.

● Szárnyfedőiken barnás-sárgás-vöröses
pikkelyek alkotta rajzolatok vannak.
● A kifejlett múzeumbogarak virágporral,
nektárral táplálkoznak.
● A lárvák barnás színűek, szőrösek,
fénykerülők.
● A lárvák raktározott növényi és állati
termékeket, gyapjúárut, kárpitozott
bútorokat, szőnyegeket, tollat, múzeumi
preparátumokat károsítanak
(terményraktárakban, malmokban és
keverőüzemekben ritkán okoznak
problémát).
● A természetben is előfordulnak madarak,
Múzeumbogár kártétele emlősök, hártyásszárnyúak fészkeiben is
rovargyűjteményben fejlődhetnek.
 Porvafélék családja (Dermestidae)
Szűcsbogár (Attagenus pellio)

♂ ♀

A szűcsbogár lárvája állati eredetű táplálékot (gyapjú, bőr, toll)

fogyaszt, az imágó virágport és nektárt.
Nálunk a természetben is gyakori.
 Porvafélék családja (Dermestidae)
Szalonnabogár (Dermestes lardarius)

● Világszerte elterjedt.
● Az imágó 7-9 mm hosszú, jellegzetes színezetű,
röpképes bogár, 1-1,5 évig él.
● Az imágók és a lárvák főleg állati eredetű
anyagokkal, szőrmével, bőrökkel, belekkel,
füstölt és szárított hússal, hallal, szalonnával,
sajttal, töltelékáruval, hal- és húsliszttel
táplálkoznak (a rágcsálóirtószert is kedvelik).
● Kártételükkel számolhatunk a gabonalisztben,
egyéb őrleményekben, takarmánykeverékekben,
gabonában is.
● A nőstények átlagosan 150 petét raknak le,
egyedfejlődésük 1-6 hónapig tart.
● A lárvák bábozódás előtt alkalmas helyet
keresnek, gyakran fúrják magukat fába, vagy más
tömör anyagba, ahol begubózódnak.
● Méhkaptárokban, madárfészkekben, rágcsálók
vackában és állati hullákon is találkozhatunk
velük.
 Porvafélék családja (Dermestidae)
Kaprabogár (Trogoderma granarium)
● Az imágó 2-4 mm, hosszant-ovális testű, barnás-fekete,
vörösesen tarkázott színezetű, finom szőrrel borított testű
bogár.
● Az imágók legfeljebb 30 napig élnek, röpképtelenek.
● A lárvák sárgásfehérek, fejük és a testüket borító szőr
barna.
● Fejlődésük időtartama a hőmérséklettől függően 26-220
nap, optimális hőmérséklet: 35 °C.
● A lárvák kedvezőtlen körülmények közé kerülve
diapausa állapotába kerülnek és akár évekig
túlélhetnek így.
● A lárvák rendkívül széles táplálékspektrummal
bírnak, de leginkább a gabonamagvakat és az azokból
készült termékeket kedvelik. (Szinte mindent
megesznek).
● Igen alacsony nedvességtartalmú táplálékon (2%!) is
megélnek.
● A gázosítószerekkel szemben viszonylag toleráns.
● Indiai eredetű faj, meleg, száraz klímán a legjelentősebb
raktári kártevő.
● Karanténkártevő!
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Ormányosbogár-félék családjába tartozó fajok
(Curculionidae)
● Fejük ormányszerűen megnyúlt, szájszervük ennek végén helyezkedik el.
● Csápjuk az ormányról indul, térdes, bunkóban végződik.
● Növényevő fajok tartoznak ide
● A készlet-kártevők közül a gabonazsizsik, a rizszsizsik és a kukoricazsizsik nevével
ellentétben ormányosbogár!
● Többségük mono- vagy oligofág, sok mezőgazdasági, erdőgazdasági kártevő van
közöttük.
● Lárvájuk láb nélküli „kukac”.
Ormányosbogár-félék családjába tartozó raktári kártevő
fajok egyedfejlődése, életmódja

● A nőstény a gabona magján lyukat vág, abba

helyezi petéjét, majd a nyílást gyorsan keményedő
váladékkal zárja le.
● A láb nélküli lárvák (kukacok) a szemtermés
belsejében fejlődnek, majd többszöri vedlést
követően ott is bábozódnak be.
● A fiatal imágó a maghéjon át vágott lyukon
keresztül távozik (amíg ez meg nem történik, a mag
fertőzöttsége kívülről nem látható).
● Az imágók főként a szemtermés csíra körüli részén
táplálkoznak.
● A lárva kártétele jelentősebb, de a mag
csírázóképességét az imágók is jelentősen rontják.
● Imágó alakban telel át, a garmada belsejében vagy a
terménytároló padozatának, falazatának
gerendáinak repedéseiben.
● Oxigénigényük minimális, ezért a garmada
belsejében is megélnek.
● Elsődleges kártevők
 Ormányosbogár-félék családjába tartozó fajok
Gabonazsizsik (Calandra granaria/Sitophilus granarius)

● Az imágó 3-5 mm hosszú, vörösesbarna, sötétbarna vagy

feketés színű röpképtelen bogár.
● Világszerte elterjedt, nálunk is nagyon jelentős elsődleges
raktári gabonakártevő.
● Oligofág: károsítja a gabonafélék magjait, de a bogarak
gabonakészítményekkel is táplálkozhatnak.
● Évente 2-4 nemzedékük fejlődik, imágó alakban telelnek át.
●
A telelőhelyről 10-12 °C feletti hőmérsékletnél jönnek elő.
●
A peterakás 15-16 °C-on kezdődik, 25°C optimális a
fejlődésükhöz.
● Az imágó több hónapos élettartama alatt 150-300 petét is
lerak a magvakba egyesével. Párás meleg környezetben az
imágók táplálék nélkül két hónapig is életben maradnak.
● Tömeges elszaporodását segíti a párás, meleg környezet, a 14
%-nál magasabb nedvességtartalmú gabona és a felhalmozott
készletek.
● A gabona 10 % alatti nedvességtartalma a pusztulását
okozza.
● Természetes állatellensége: Larimosphagus distinguendus
fürkészdarázs.
Ormányosbogár-félék családjába tartozó fajok
Rizszsizsik (Sitophilus oryzae)

● 2,5-3,5 mm hosszú vörösesbarna-sötétbarna vagy feketés

színű bogár, szárnyfedőjén négy világosabb, ovális folt
van.
● Az imágó repül, a csírázó gabona illata erősen vonzza.
● Oligofág: károsít a rizsen és más gabonaféléken kívül
egyéb magvakat (pl. borsó, hajdina) és ezek
készítményeit.
● Gyakran fordul elő a gabonazsizsikkel együtt, fejlődése is
ahhoz hasonló.
● Évente 2-4 nemzedéke van, imágó alakban telel át.
● A nőstény 4-5 hónapos élettartama alatt 300-400 petét
rak le a magvakba egyesével.
● A gabonazsizsiktől eltérően 8 % nedvességtartalmú
gabonában is képes élni és szaporodni.
Ormányosbogár-félék családjába tartozó fajok
Kukoricazsizsik (Sitophilus zeamais)

● A rizszsizsikhez küllemében, kártételében

és életmódjában nagyon hasonló faj.
● (USA-ban két elnevezése ismert: maize
weevil és greater rice weevil).
● Az imágó színezete a rizszsizsikéhez
hasonló, de mérete nagyobb lehet (4 mm).
● A két faj biztos elkülönítése mikroszkopikus
bélyegek alapján (pl. a nyakpajzs mintázata,
hím ivarszerveinek felépítése) lehetséges.
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Zsizsikfélék alcsaládjába tartozó fajok (Bruchinae)

● Régebben külön családba (Bruchidae)

sorolták őket, ma a levélbogárfélék
(Chrysomelidae) egyik alcsaládját
alkotják
● Apró, zömök testű bogarak. Jellegzetes,
hogy szárnyfedőjük a potroh végét
szabadon hagyja.
● Lárvájuk az ormányosbogarakéhoz
hasonlóan magvakban fejlődő
lábatlan „kukac”, de náluk nem a
nőstény helyezi el a magban a lárvát,
hanem a lárva rágja be magát a
magba.
Zsizsikfélék alcsaládjába tartozó fajok (Bruchinae)
Borsózsizsik (Bruchus pisorum)

♂ ♀
● Az imágó testhossza 4-5 mm, röpképes.
● Hazánkban egyedüli tápnövénye a zöldborsó.
● Az imágók a virágokat fogyasztják de a száron,
hüvelyen is sebet ejthetnek.
● A nőstények a borsó fejlődő hüvelyére teszik le
élénksárga petéiket, a kikelő lárvák a hüvelyen
keresztül berágják magukat a magba.
Ott fejlődnek, majd ott is bábozódnak be.
● Egy borsószemben egyetlen lárva fejlődik.
● A fertőzött borsószem ugyanolyan ütemben
növekszik, mint az egészséges, de a lárva a
fejlődése során többé-kevésbé feléli a mag
belsejét.
● A kifejlődött lárva közvetlenül a borsószem héja
alatt bábozódik be.
● A fiatal imágó 2-3 mm átmérőjű kerek nyíláson át
hagyja el a borsószemet.
● Az imágó a szántóföldön, raktárakban is
áttelelhet.
● Évente egy generációja fejlődik.
Zsizsikfélék alcsaládjába tartozó fajok (Bruchinae)
Borsózsizsik (Bruchus pisorum)
Zsizsikfélék alcsaládjába tartozó fajok (Bruchinae)
Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)

● Az imágó 2,5-4,5 mm hosszú, barnás

színezetű, röpképes bogár
● Tápnövénye a veteménybabon kívül több
hüvelyes faj is lehet (borsó, szója, lencse,
lednek, csillagfürt stb.)
● A nőstény petéit a babszemekre vagy azok
közelébe teszi, a lárvák berágják magukat a
magba és abban fejlődnek majd bábozódnak
be.
● A lárva 50-70 nap alatt fejlődik imágóvá.
● Egy babszemben több lárva is fejlődhet.
● Az imágó a magban vagy más védett helyen
telel át.
● Szobahőmérsékleten tárolt hüvelyesekben
egy év alatt 2-3 nemzedéke is kifejlődhet.
Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Vöröslábú hullabogár = Koprabogár (Necrobia rufipes)
Szúfarkasfélék családja (Cleridae)

● Az imágó fémes zöldes-kékes színekben

játszó testű, élénk sötétvörös lábú, 5-7 mm-es
bogár. Csápja feketés színű bunkóban
végződik.
● A bábozódás előtt álló lárva 10 mm hosszú.
● A lárva fejtokja erősen kitinizált, fejlett rágó
szájszerve van, lábai jól láthatóak.
● A lárva teste krémszínű-rózsaszínes-
bíborszínű lehet, pirosas sörték borítják.
Potrohvégén két tüskeszerű nyúlvány
található.
 Készlet- és élelmiszer-kártevő bogarak
Vöröslábú hullabogár = Koprabogár (Necrobia rufipes)
Szúfarkasfélék családja (Cleridae)
● A természetben elsősorban dögevők, de
ragadozókká, sőt egyéb táplálék hiányában
kannibálokká is válhatnak.
● Előszeretettel fogyasztják a szárított, füstölt vagy
sózott húsárut és halat, csontlisztet, hallisztet,
tojásport, nedves és száraz kutya-macskatápot,
tejtermékeket (főleg sajtokat).
● Növényi táplálékot is fogyasztanak (kókuszdió,
mogyoró, kakaóbab, aszalt gyümölcsök). Ezeket
különösen kedvelik, ha avasodásnak indultak.
● Az imágók élettartama 40-70 nap.
● Jól repülnek, a táplálék szaga nagy távolságokról is
odavonzza őket.
● A nőstények átlagosan 70-100 petét raknak (állati
eredetű táplálék esetén többet, szárított húson tartva
őket akár 350-et is).
● 20 °C feletti hőmérséklet szükséges a
szaporodásukhoz, fejlődésük optimuma 30 °C
körüli hőmérsékleten van.
● A bábozódásra kész lárvák a táplálékot elhagyva
résekbe húzódnak, fejlődésüket ott fejezik be.
 Készlet- és élelmiszer-kártevő lepkék
Lepkék rendje (Lepidoptera)
Fényiloncafélék családja

Galériásmolyok Valódi fényiloncák Karcsúmolyok alcsaládja

alcsaládja alcsaládja (Phycitinae)
(Galleriinae) (Pyralinae)
● Nagy viaszmoly Lisztilonca Aszalványmoly
(Galleria mellonella) (Pyralis farinalis) (Plodia interpunctella)
Kis viaszmoly
●
Készletmoly
(Achroia grisella) (Ephestia elutella)
Lisztmoly
(Ephestia kuehniella)
 Lisztilonca (Pyralis farinalis)
Valódi fényiloncák alcsaládja (Pyralinae)

● Az egész északi félgömbön elterjedt faj, Magyarországon

közönséges.
● Az őrleményeket károsító egyik leggyakoribb molylepke faj.
● Évente 2-3 nemzedéke fejlődik, lárva és báb állapotban telel
át.
● Szabadföldi körülmények között a lepkék hosszú időn át,
áprilistól októberig rajzanak.
● A lepke éjszaka aktív, mesterséges fényforrások vonzzák.
● A nőstény lepke 120-160 petét rak le kisebb csomókban a
táplálékra.
● A hernyó elsősorban raktározott lisztféleségeken él és károsít,
ezenkívül gabonafélékben, szénában, szalmában és más
szárított növényekben is megtalálható.
● A hernyó sűrű szövedékből csövet készít magának, ez
Nagyon tarka szárnyú lepke, feltűnővé teszi kártételét.
a szárnyak barnán, szürkén
és sárgán tarkázottak.
● Kártétele tetemes lehet, mert táplálékán kívül jelentős
mennyiségű tápanyagot sző össze maga körül.
Szárnyfesztávolsága 20-26 mm.
● A kifejlett hernyó a tápanyagot elhagyva gubót sző, abban
bábozódik be.
Aszalványmoly (Plodia interpunctella)
Karcsúmolyok alcsaládja (Phycitinae)
 Aszalványmoly (Plodia interpunctella)

● Az egész világon elterjedt faj, hazánkban is közönséges.

● Magyarországon az aszalványmoly a raktárakban és a háztartásokban
károsító molylepkék egyik legáltalánosabb faja, hernyója szinte minden
növényi eredetű élelmiszert károsít.
● Az aszalványmoly egymást váltó nemzedékei raktárakban,
háztartásokban egész éven át folyamatosan fejlődhetnek.
● A teljes kifejlődési idő 20 °C-on 6-8 hét, 28-31 °C-on 36 nap.
● Szabadföldi körülmények között is át tud telelni.
● A kifejlett hernyók és a bábok telelnek át.
● A lepkék éjszaka és nappal is repülnek, a mesterséges fény vonzza őket.
● A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le 300-400 db
petéjét a táplálékul szolgáló anyag felszínére.
● Az aszalványmoly hernyója károsítja a gabonaféléket, egyéb
"Indianmeal moth 2009" by Kaldari magféleségeket, őrleményeket, aszalt gyümölcsöket, mogyorót,
- own work.
https://commons.wikimedia. földimogyorót, szárított zöldséget, dohányt, gyógynövényeket,
fűszerféléket, csokoládét és más édességeket.
● A hernyók jól látható szövedéket készítenek, melyben rágcsálék- és
ürülékcsomók találhatók.
● Gyakran a táplálékot elhagyva, rejtett zugokban bábozódnak.
Aszalványmoly (Plodia interpunctella)
 Készletmoly (Ephestia elutella)
Karcsúmolyok alcsaládja (Phycitinae)

● Világszerte elterjedt faj, hazánkban is gyakori.

● A hernyó károsításával találkozhatunk gabonában, őrleményekben,
tésztafélékben, szárított zöldségben, gyümölcsben, gombában,
gyógynövényekben, dióban, dohányban, kakaóbabban, kávéban,
őrölt paprikában és csokoládéban.
● A hernyók szövedékcsomókat készítenek, amelyekben
megtalálhatók a tápanyagrészecskék és az ürülékcsomók.
● A felszaporodott hernyóállomány mennyiségi és minőségi
veszteséget okoz. Azok a termények, amelyekből a rágcsálék
csomók nem távolíthatók el, felhasználásra alkalmatlanok.
● Hazánkban áprilistól októberig 2-3 nemzedéke fejlődik, fűtött
raktárakban előfordulhat 4 nemzedék is.
● Egy nemzedék kifejlődése 40-200 nap. A telet lárva alakban tölti,
majd tavasszal bábozódik, és áprilistól rajzanak a lepkék.
● A lepke főleg az alkonyati órákban repül, a mesterséges fény
vonzza.
● A nőstények 100-300 petét raknak a tárolt termények felületére.
Elszaporodásuknak kedvez a meleg, korszerűtlen, rosszul szellőzött
A lepke 8-11 mm hosszú,
szárnyfesztávolsága 13-18 mm. raktárhelyiség és a termény hosszú ideig történő tárolása.
● Háztartásokban is gyakran előfordul.
 Lisztmoly (Ephestia kuehniela)
Karcsúmolyok alcsaládja (Phycitinae)

● A faj életmódja, a lárva táplálékspektruma és kártétele a készletmolyéhoz

igen hasonló.
● A lisztmoly a liszt és a lisztből készült termékek gyakori és jelentős
kártevője, de megtalálható szárított gyümölcsben, olajos magvakban,
édesipari termékekben.
● A hernyó a táplálékban fonadékot készít. A kifejlett hernyó a táplálkozási
helyét elhagyja, különféle felületeken gubót készít, majd bebábozódik.
● Kiszitálhatatlan ürüléke, szövedékcsomói, csoportos bábtelepei jelentik a
fő károsítást. Malmokban a lisztjáratokat és selyemszitákat eltömhetik.
● A lepke 8-11 mm hosszú, szárnyfesztávolsága 17-25 mm.
 Valódimolyfélék (Ruhamolyfélék) családja
(Tineidae)

Gazdasági jelentőséggel bíró fajok:

● Takácsmoly
(Trichophaga tapetzella)

Ruhamoly
(Tineola bisselliella)

Raktári gabonamoly
(Nemapogon granellus)

● Raktári gombamoly
(Nemapogon cloacellus)
 Ruhamoly (Tineola bisselliella)

Az egész világon elterjedt faj, Magyarországon is

mindenhol megtalálható.
A lepkék elülső szárnya világos csillogó vagy áttetsző
szalmasárga, rajzolatmentes. Repülési idejük a
szabadban áprilistól szeptemberig tart. Két nemzedéke
fejlődik, kifejlett hernyói telelnek át. Fűtött lakásokban
évente akár négy nemzedéke is kifejlődhet.
A hernyó állati eredetű, keratint tartalmazó anyagokon
él és károsít. Fő táplálékául a gyapjúból készült
ruhanemű szolgál. Megeszi az ágytollat, a szőrméket,
filcet stb. Lakásokban a padlózat repedéseibe hullott
hajszálakon és törmeléken is megél. A hernyó
lepkehernyóktól eltérően lábatlan, a táplálékául
szolgáló anyagból készített fonadékcsőben él.
Kárképe feltűnő: a táplálékul szolgáló anyagon
szabálytalanul elhelyezkedő lyukrágásai, a
tápanyagnál világosabb ürülékcsomói és a megrágott
anyagból összeszőtt fonadékcsövek jól felismerhetővé
teszik jelenlétét.
 Raktári gabonamoly (Nemapogon granellus)

A lepke szárnyának fesztávolsága 10–14 mm.

Elülső pár szárnya szürkésbarna, elmosódott,
ezüstfehér és sötétbarna foltokkal.
Egyszínű hátsó szárnyai fénylő fehéres-szürkék.
 Raktári gabonamoly (Nemapogon granellus)

Tápanyagok: a hernyók gabonamagvakban, őrleményekben, szárított zöldségekben,

gyümölcsökben és gombában, olajos magvakban, tésztafélékben, háztartási készletekben
károsítanak. (Még a téli szalámi nemespenész bevonatában is megtelepszik.) A gabonafélék
közül leginkább a búzát és a rozsot kedvelik.
Kárkép: a kártétel könnyen felismerhető a gabonagarmadákon, mert a hernyók a felső, 5-10
cm vastagságú réteget finom szövedékkel átszövik. A hernyók ebben a szövedékben élnek, és
a gabonaszemeket rágják. A szövedékben rágcsálék és ürülék található. Az erős károsítás
következtében a termény dohosodása lép fel.
Elterjedés és gazdasági jelentőség: Európában és Észak-Amerikában mindenütt
megtalálható. Hazánkban gyakori faj. Különösen kedveli a nedves gabonákat és a páratelt
raktárakat. A raktári kártevők között az egyik legveszedelmesebb fajnak tekinthető ott, ahol
az életfeltételek kedvezőek számára.
Fejlődésmenet: hazánkban évente két nemzedéke fejlődik. A telet hernyó alakban tölti a
raktárakban. Tavasszal bábozódik, majd júniusban rajzik a lepke. A nőstények párosodás
után 70–200 petét raknak egyesével vagy kisebb csomókban a gabonaszemekre. Az L1-es
lárvák a magvak csírarészeit fogyasztják. A hernyó fejlődése folyamán 20-30 szemet tesz
tönkre. A kifejlett hernyók bábozódási helyet keresnek a raktár repedéseiben, a sarkokban és
a falon. Sűrű szövésű, laza gubóban bábozódik. A rajzás szeptemberig eltarthat.
A garmadák tetején található pókhálószerű szövedékben megállapítható a hernyók
egyedszáma és kártétele.
 Lisztatka (Acarus siro)

A gabonafélék szemtermésén és azok őrleményei közül leggyakrabban a búzalisztben fordul elő.

Elszaporodhat még a hüvelyesek magvain és őrleményein, az olajtartalmú magvakon (napraforgó), a
szárított anyagokon (zöldség, gomba, gyümölcs, dohány), a lisztből készített száraz termékeken és
állati eredetű anyagokon (bőr, hús) is. Kedveli a nedves szalmát és a szénát is.
a lárva, nimfa és a kifejlett alak egyaránt károsít. A csírát és a szemek belsejét részben vagy egészben
elfogyasztják, csupán az ürülékkel, rágcsálékkal és az atkák tömegével kitöltött maghéj marad vissza.
Tömeges megjelenése esetén a gabona vagy az őrlemény víztartalma megnő, nyirkos tapintású lesz,
összetapad. Az atkás lisztből készülő pékáru keserű ízű lesz.
A károsított anyagokban gombák és baktériumok szaporodnak el, maguk az atkák allergiás,
gyulladásos megbetegedéseket idézhetnek elő.
Hazánkban elterjedt kártevő. A raktárakba csomagolóanyaggal, terménnyel vagy termékkel kerülhet.
Terjesztésében legyek, csótányok, verebek és rágcsálók is részt vesznek.
Kisebb mértékű károsításuk nem szembetűnő. Maguk az atkák szabad szemmel nehezen vehetők észre
(0,3-0,8 mm nagyságú, áttetsző testű ízeltlábúak), ezért kártételüket rendszerint más kártevők rovására
írják.
A raktárak rendszeres tisztítása, a korhadó növénymaradványok és a hulladék eltávolítása alapvető
fontosságú a védekezésben. A verebek bejutásának megakadályozására és a rágcsálók irtására is
gondot kell fordítani.
 A lisztatka testfelépítése és szaporodása

A lisztatka életciklusa

lárva protonimfa
(3 pár láb) (4 pár láb)
deutonimfa
pete (hipopusz)

tritonimfa
(4 pár láb)

♀ ♂
Forrás: www.spidermites.net
 Lisztatka (Acarus siro)

A kifejlett atka vagy a nyugvó hipopusz telel át. Tavasszal 10 °C feletti hőmérsékleten kezd
táplálkozni.
Párosodást követően a nőstények naponta 3-4, életük során 20-30 petét raknak le. A petéket csomókban
a táplálékul szolgáló anyagokra helyezik el.
A 3-6 napig tartó embrionális fejlődés után megjelenő lárvának 3 pár lába van. Néhány napos
táplálkozás után protonimfává alakul és megjelenik a 4. pár lába. A protonimfák egy része 8-10 nap
elteltével deutonimfává, majd pedig tritonimfává alakul. Abban az esetben, ha a deutonimfa állapotot a
faj terjeszkedési igénye váltotta ki, akkor mozgó hipopusz fejlődési alakról beszélünk. E fejlődési alak
hasi oldalán lévő szívókorong segítségével rovarokra, madarakra, a táplálékra vagy az emberre tapadva
viteti magát mindaddig, amíg kedvező életfeltételek közé nem kerül. A nyugvó hipopusz alak lehetővé
teszi a faj fennmaradását még szélsőségesen kedvezőtlen életfeltételek között is. Mindkét hipopusz
alak tritonimfává, majd újabb vedléssel ivarérett egyeddé alakul. A lisztatka fejlődési ideje a
hőmérséklettől és a páratartalomtól függően 2-4 hét.
Kedveli a párás, meleg környezetet. Elszaporodására ott számíthatunk, ahol a termény víztartalma
12%, liszt esetében pedig 13% felett van. Életfeltételeit leginkább a 15,5 % nedvességtartalom és a 20-
22 °C hőmérséklet elégíti ki. 11,5%-nál alacsonyabb nedvességtartalom esetén az atkák elpusztulnak, a
34 °C meleget és a -7 °C hideget még károsodás nélkül elviselik.
 Az ízeltlábú raktári kártevők elleni védekezés alapelvei
Megelőzés

● A telephely rendezettsége, megfelelő hulladékkezelés

● A kártevők behatolásának megakadályozása (hálózás)
● A raktár, siló állagának megóvása (beázások megelőzése)
● A betárolásra kerülő tételek előzetes átvizsgálása
● A betárolásra kerülő termény rostálása (sérült, tört szemek eltávolítása)
● Betárolás előtt a raktár, siló alapos takarítása (kiegészítve irtószeres kezeléssel)
● A várhatóan hosszú ideig tárolt (kártevőktől mentes!) termény preventív
növényvédőszeres kezelése (Actellic 50 EC, Reldan 22 EC, K-Obiol 25 EC)
● FIFO-elv: hosszú ideig elfekvő készletek mellőzése
● Megfelelő raktározási körülmények (hőmérséklet, páratartalom) biztosítása
● Gyakori átmozgatás, a tételek rendszeres ellenőrzése
● Megfelelő csomagolás, csomagolt élelmiszerek esetében a sérült csomagolású
tételek eltávolítása vagy újra csomagolása
● Csapdák (feromonos, elektromos) kihelyezése és rendszeres ellenőrzése
Az ízeltlábú raktári kártevők elleni védekezés alapelvei
Monitoring

● A betárolt termények rendszeres ellenőrzése!

➢ Jelentősége kiemelkedő fontosságú a betárolt termények minőségének

megőrzésében az esetleges fertőződések idejében történő észlelése
révén. A kártevő fajának meghatározása szükséges a megfelelő
kezelési mód kiválasztásához.
➢ A hőmérséklet mérése 2 hetenként, (síktárolóban elsősorban a falak
mentén és az oszlopok környékén). A termény hőmérsékletének a
környezeti hőmérséklettől való pozitív irányú eltérése kártevők
megjelenését jelzi.
➢ A betárolt terményből több helyről vett, mintegy fél liternyi térfogatú
mintaelemek vizsgálata szitálással, 2 mm lyukátmérőjű szitával (2-4
hetente). A mintavételhez szonda használata is ajánlott.
➢ A terménybe helyezett veremcsapdák tartalmának rendszeres
ellenőrzése.
Monitoring eszközök
 Az ízeltlábú raktári kártevők elleni védekezés alapelvei
Irtás (kuratív kezelés)

● Alacsony / magas hőmérséklet (terménykezelésnél inkább elméleti lehetőség -

háztartási körülmények között jobban alkalmazható).
● Gázosítás (alumínium-foszfid, magnézium-foszfid)
A szükséges koncentrációt és behatási időt a gázosítani kívánt termény, a hőmérséklet
és a kártevő faja határozza meg. A magnézium-foszfid alapú készítményekből a
hatóanyag könnyebben szabadul fel, alacsony hőmérsékleten célszerű ezt választani.
A foszfingáz nagyon mérgező a melegvérűekre (így az emberre is), specifikus
ellenszere nincs! Kizárólag egészségügyi gázmester alkalmazhatja!
● A gázosításnak tartós hatása nincs, a szellőztetést követően a termény akár azonnal
visszafertőződhet!
● Hidegköd-képzés
● Füstképzés
● Permetezés (zárópermetezés)