Dr.

Békési László Szabolcs

Méhbetegségek

Apiliteratura hungarica
 Tartalomjegyzék
Előszó ....................................................... 7
A méhbiológia alapjai ........................ 9
Méhészeti alapismeretek ............................. 11
A méhek és a méhészkedés haszna ... 12
A mézelő méh testfelépítése és
élettana ................................................................ 16
Testfelépítés .................................................... 16
A fontosabb mirigyek és funkcióik ...... 20
Az emésztés szervrendszere ................... 22
A kiválasztás szervei ................................... 22
A légzés szervrendszere ........................... 22
A keringés szervrendszere ....................... 23
Az idegrendszer ........................................... 23
Az ivarszervek és a szaporodás ........... 24
A méhek egyedfejlődése ............................ 25
A méhek viselkedése ..................................... 26
Tisztogató hajlam ........................................ 26
Méhek tánca ................................................. 27
Rablás ............................................................... 27
Rajzás ................................................................ 28
A virágpor jelentősége a méhek
életében ............................................................... 29
A virágpor kémiai összetétele ............... 30
A méhek és a virágpor minősége ...... 31
A pollen és a család népessége ........ 33
Pollenpótlás, immunerősítés ................... 33
Betekintés a méhek genetikai
anyagába ........................................................... 35
A méhek betegségei ......................... 37
A méhek vírusfertőzései ................................ 39
Heveny méhbénulás vírus ....................... 41
Idült méhbénulás vírus ............................. 41
Fekete anyabölcső vírus .......................... 42
Deformált-szárny vírus ............................... 42
Költéstömlősödés vírusa ........................... 43
Izraeli heveny paralízis vírus .................... 43
Kashmir méhvírus ......................................... 44
Homályos-szárny vírus ............................... 44
Irizáló méhvírus ............................................. 44
Virusfertőzések megelőzése ................... 45
Baktériumos betegségek ............................. 46
Nyúlós (amerikai) költésrothadás ........ 46
Európai (enyhébb) költésrothadás ..... 52
Gombák okozta betegségek ..................... 55
Költésmeszesedés ........................................ 55
Költéskövesedés ........................................... 57
Paraziták okozta betegségek .................... 58
Noszéma-betegség ................................... 58
Amőba-betegség ............................................ 63
Atkák okozta fertőzések ................................ 64
Légcsőatkakór .............................................. 64
Varroa atka okozta fertőzöttség ........... 65
Trópusi méhtetű-atka ................................. 79
8 tanács a varroa elleni védekezéshez ... 80
Bizonytalan kóroktanú betegségek ........ 82
A kaptárelhagyás (CCD) kórképe
és hazai vonatkozásai .................................... 86
A méhállományok védelme ....................... 93
Mézhigiéniai rendelkezések ........................ 94
Állatgyógyászati készítmények az EU-ban .. 95
Betegségeknek ellenálló méhek
tenyésztése ............................................. 98
A méhek kártevői .................................. 103
Viaszmoly ............................................................ 104
Méhtetű, méhfarkas ....................................... 104
Hangyák, nünükék, pókok, egerek ......... 105
Madarak .............................................................. 105
Kis kaptárbogár, légyfajok .......................... 106
Méhmérgezések ................................... 109

Immunitás és rezisztencia a
méheknél ............................................... 112

A genetikailag módosított (GM)

növények és a méhek ......................... 118

Mézminőség, mézszennyezés,
mézhamisítás ........................................ 123

Epilógus: betegek-e a méhek? ......... 128

Függelék ................................................. 129

Háromnyelvű szakszótár
Felhasznált irodalom
Hasznos adatok
 Erről tanúskodik a mesterien szerkesztett,
ma is hasznos, nyolc kiadást megért könyve,
a “Méhek között”.
Magyarországon a méhegészségügy az ál-
lategészségügyi hatóság jogkörébe tartozik,
amelynek szakmai irányítását állatorvosok
végzik. Munkájukat az ország mintegy 1300
méhegészségügyi felelőse segíti.
Mint világszerte, nálunk is örvendetes mó-
don szaporodik a főfoglalkozású méhészek
és a családi méhészetek száma, ahol a fia-
talok minden alkalmat megragadnak isme-
reteik bővítésére, szakképesítés megszerzé-
sére, továbbképzéseken való részvételre. A
méhészeti ismeretek nagy részét eddig száj-
hagyomány útján, családi, baráti kapcsola-
tokból nyertük, ám ma már ez nem elég. A
könyv első része főképpen kezdőknek szól.
A méhészet viszont egyre inkább tudomány
lesz, mint mesterség, amelyet csak felsőfokon
lehet művelni. Az állandó önképzés, olvasás,
kísérletezés, feljegyzések készítése a méhész
alapelemévé vált. A jövő a magas higiéniai
követelményeknek megfelelő mézet terme-
lő kis- és középüzem, amelynek fenntartható
mezőgazdaságunk részeként kell beilleszked-
nie Európába. Új információival, gondolatéb-
resztő fejezeteivel ehhez szeretne segítséget
nyújtani a könyv második része.

Dr. Békési László Szabolcs

Gödöllő, 2012

8
 A méhbiológia alapjai
A mézelő méh az állatvilágon belül az ízelt- A mézelő méh a rendkívül fajgazdag rovar-
lábúak (Arthropoda) törzsébe, illetve annak világ egyik jellegzetes, minden tekintetben
légcsövesek (Tracheata) altörzsébe, a rova- legtöbbet vizsgált és így legjobban ismert
rok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyú- tagja. Anatómiájával Snodgrass (1956); Dade
ak (Hymenoptera) rendjébe, a fullánkosok (1962) és Schönfeld (1962), fiziológiájával
(Aculeata) alrendjébe, s abban a méhfélék Roeder (1953) és Chauvin (1968) munkái fog-
(Apidae) családjába tartozik. A család fajai- lalkoznak.
nak döntő többsége magányos méh. Az ún.
családalkotó méhek közül két fajnak (egyesek
szerint a “háziasított méheknek”) van gazda-
sági jelentősége. Ezek a Távol-Keleten és Indi-
ában tenyésztett keleti- vagy indiai
méh, az Apis cerana és a kontinen-
tális klímához jobban alkalmazko-
dott, nálunk is honos nyugati- vagy
európai méh, az A. mellifera. Utób-
bi fajon belül számos fajtát külön-
böztetünk meg, amelyek kialaku-
lása szinte kivétel nélkül spontán
mutáció eredménye. Ilyen pl. az
északi méh, a krajnai méh, az olasz
méh, a kaukázusi méh, a ciprusi
méh, a szíriai méh, az afrikai tarka
méh. Magyarországon a krajnai
méh (A. mellifera carnica) a leg-
elterjedtebb és pannon változata
őshonosnak tekinthető, ám olasz
jellegű méhcsaládok is gyakran
előfordulnak (Szalainé, 2002). Köz-
ismert az afrikai méh és az európai
méh egyik hibridjének az elterje-
dése az amerikai kontinensen. Tá-
madó hajlama ellenére az egyik
legjobban termelő fajtaként vált
ismertté.

10