Egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő képzés

Ágyi poloska
(Cimex lectularius)

Sallay Andrea
Az ember és az ágyi poloska kapcsolata

● Az ágyi poloska kapcsolata az emberrel igen

régi keletű, már ókori leírások is említést
tesznek róla. (Az ókori Rómában az ágyi
poloskából készült bájitalt hatékony szernek
tartották kígyómarás, fülfájás és hisztéria
kezelésére.)
● A faj őshazája valószínűleg a Földközi- tenger
keleti sarkában volt.
● Feltehetőleg eredetileg denevér parazita volt,
majd a barlanglakó embert lakótársként követte
és az egész világon elterjedt, kozmopolita
emberparazitává vált.
● (Afrika, Közép-és Dél-Amerika valamint
Délkelet-Ázsia meleg égövi területein egy
rokon faj, a trópusi poloska / Cimex hemipterus
előfordulása jellemzőbb)
● Az ember számára kedvező hőmérséklet és
páratartalom az ágyi poloska megtelepedésére
és elszaporodására is megfelelő körülményeket
biztosít. Az ember lakókörnyezete az ágyi
poloska számára búvóhelyet is biztosít.
 Az ágyi poloska elterjedtsége a XX. században
és napjainkban

Az ágyi poloska előfordulása a XX. század elején általános volt. A fejlett országokban azonban
az 1930-as évektől az ágyi poloskák száma fokozatosan csökkent, és az 1970-1990. közötti
években viszonylag alacsony szinten maradt. Az 1990-es évek végén szinte egy időben egyre
nagyobb számban kezdtek megjelenni Európában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is.
Az Egyesült Királyságban 2000-ben és 2001-ben megjelent kiadványok arról számolnak be,
hogy az ágyi poloskák számának növekedése az 1990-es évek közepén kezdődhetett. Az
Egyesült Államokban a növekedésről szóló jelentéseket először 1999-ben, Ausztráliában pedig
2002-ben publikálták. Habár a fent említett publikációk mindegyike arról számol be, hogy a
növekedés először a XX. század utolsó pár éveiben vált nyilvánvalóvá, az is lehetséges, hogy az
ágyi poloskák számának növekedése évekkel korábban kezdődhetett, csak nem figyeltek fel erre.
Budapest zsúfolt lakóházaiban, szegénynegyedeiben az ágyi poloskával fertőzött lakások aránya
az 1930-40-es években 70-80%, míg 1945-1960 között 60-80 % volt. A DDT (diklór-difenil-
triklóretán) felhasználása és a gázosítás (kezdetben hidrogén-cianid, majd diklórfosz = DDVP
alkalmazása) hatására a poloska fertőzöttség jelentősen visszaszorult. Az ágyi poloska
előfordulási aránya 1997-től kezdve a fővárosban folyamatosan emelkedett, majd erőteljesebb
elszaporodása 2004-2005-re következett be. Jelenleg nemcsak Budapesten, hanem a vidéki
nagyvárosokban is egyre gyakrabban és egyre nagyobb számban fordul elő.
 Az ágyi poloska napjainkra bekövetkezett
elterjedésének okai
Általános okok
● Az ágyi poloskákkal kapcsolatos
ismeret/tapasztalat hiánya
● Az utazások megnövekedett száma
(turizmus, vendégmunka stb.)
● Használt bútor, egyéb használt cikkek
kereskedelmének élénkülése. Az ezzel
foglalkozók hiányos ismeretei, a
járványügyi rendelet vonatkozó
passzusának be nem tartása.
Rovarirtó szerekkel összefüggő okok
● A géllel végzett csótányirtás előtérbe
kerülése a permetezéssel szemben.
● A permetezésre használt irtószer
hatóanyag típusok számának
csökkenése, a szerves foszforsav-
észterek alkalmazásának megszűnése.
● A szintetikus piretroidokkal szemben az
ágyi poloska populációk gyorsan
kialakuló rezisztenciája.
● Nem megfelelő módon végzett
irtószeres kezelések.
 A denevérpoloska
(Nem kötelező tananyag)

Barna késeidenevéren (Eptesicus fuscus) vért szívó keleti denevérpoloska (Cimex adjunctus)
A keleti denevérpoloska (Cimex adjunctus) megjelenésére
az USA közép-nyugati területein és Skóciában lehet
számítani

● Az ágyi poloska (Cimex lectularius) és a

keleti denevérpoloska (Cimex adjunctus)
elkülönítése mikroszkópos bélyegek alapján
lehetséges.
● A keleti denevérpoloska a téli hibernációra
lakóépületeket felkereső denevérekkel kerül
az ember környezetébe. Miután a denevérek
tavasszal telelőhelyüket elhagyják, a
hátrahagyott parazitáik melegvérű gazdát
keresve találják meg az embert.
● A denevérpoloska csak kényszerűségből
fanyalodik embervérre.
● A védekezés leglényegesebb eleme a
denevérek távol tartása (műszaki
megoldások).
 Az ágyi poloska (Cimex lectularius) közegészségügyi
jelentősége

Ártalma elsősorban abból ered, hogy a rovar nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és

viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva
bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. Csípése iránt az emberek érzékenysége
különböző, egyesek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont nem is érzik.
A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl.
nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri. A csípést kis piros
folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a
csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű
tünetek kíséretében.
A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így
fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és
munkaképességét. A vakarózás során a bőrbe skarifikált baktériumok másodlagosan
bőrgyulladást idézhetnek elő. Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt.
A rovarok bűzmirigy váladékának jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró
lehet.
Fertőző betegségek terjesztésében játszott szerepe nem igazolt (biológiai vektorként nem
kompetens).
Az ágyi poloska ártalma
 Az ágyi poloska fejlődési alakjai

Szárnyatlan, rozsdabarna színű, kifejlett állapotban 4-7 mm hosszúságú, hát-hasi irányban

lapított, ovális alakú szárnyatlan rovar, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka. Egyedfejlődése
során a mintegy 1 mm nagyságú petéből kikelő lárvát négy további (1-4,5 mm-ig fokozatosan
növekvő nagyságú) lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az imágók.
Minden egyes stádium obligát vérszívó, a lárvák egyetlen vérszívást követően vedlenek, az
imágók azonban több hónapig tartó életük során több alkalommal táplálkoznak.
Az ágyi poloska testfelépítése

● Testtájak: fej-tor-potroh
● A fejen hosszú, fonalas csápok, 1 pár
összetett szem, szúró-szívó szájszerv
(szipóka)
● A torhoz kapcsolódik 3 pár futóláb,
melyeken tapadókorongok találhatók
és karmokban végződnek
● Szárnyatlan, röpképtelen rovar.
(Nem bogár!)
● A toron és potrohon bűzmirigyek
találhatók.
 Az ágyi poloska (Cimex lectularius) egyedfejlődése

● Kifejléssel fejlődik, öt lárvastádiuma van

● A nőstény élete során (1-2 év) folyamatosan petéket rak, naponta 1-6 db-ot
● Ideális körülmények között évente 3-4 nemzedéke fejlődik ki
● Szorosan kapcsolódik az emberi lakókörnyezethez, a szabad természetben nem él meg.
Az ágyi poloska szúró-szívó szájszerve
(szipóka)
Táplálkozó ágyi poloska lárva és kifejlett egyed
Táplálkozó ágyi poloska
 Az ágyi poloska életmódja

Érzékszervei fejletlenek. Az embert a hő- és párakülönbség alapján csak igen kis távolságból találja meg. A
vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. Több alkalommal
próbálkozik, míg a kedvező helyet megtalálva a lárva 3 perc, az imágó 10-15 perc alatt teleszívja magát. A
vérszívás azonban kiéhezett állapotban 30 percig is eltarthat és utána a rovar azonnal rejtekhelyére húzódik
vissza. A táplálkozás gyakorisága a hőmérséklettől függ, melegben 2-5 naponként, hűvösebb időben
hetenként szív vért. Az ágyi poloska leginkább az embervért kedveli, de (főként tartós éhezés során) más
melegvérűek vérére is ráfanyalodik (kutya, macska, madarak, denevérek).
Jellemzően éjjel szívnak vért, de az éhes poloskák nappal is támadhatják a gazdaszervezetet. A fő ártalmat
okozó imágók számukra optimális körülmények közt 2-3 naponta, mintegy 10-15 percig tartó vérszívás
céljából keresik fel gazdaszervezetüket. Azonban az ivarérett alakok jól tűrik az éhezést: táplálkozás nélkül
akár 4-6 hónapig(!) is életben maradnak, bár a peterakás ekkor szünetel. A nőstény az első vérszívást
követően kész a párosodásra, majd megkezdi a peterakást; élete végéig naponta 1-5 petét rak le jellemző
búvóhelyein.
A megtelepedés kezdeti fázisában csak a hálóhely közelében fedezhetjük fel, azonban kitűnő rejtőzködő
képessége miatt ez nem könnyű feladat. Jelenlétére elsősorban a reggel felfedezett csípésnyomok és a
viszketés hívja fel a figyelmet. A megtelepedés utáni 2-3. héttől kezdődően már nem csak a csoportba
tömörülő élő rovarokat, hanem a levedlett lárvális kül-takarókat, valamint barnás-fekete ürülékfoltjaikat is
felfedezhetjük. Ha ekkor nem történik hatékony védekezés, a poloskák teljesen „belakják” a helyiséget, és
minden padló- és falrés, repedés búvóhelyükké válik, nyomuk pedig felfedezhető a tapétán, a falakon, a
függönyön és a kárpitokon is.
 Az ágyi poloska jellemzői

Legerősebben fejlett ösztöne a fénytől való irtózás, ezért rejtett életmódot folytat.
Nappal hasadékokban, résekben, nyugodt, sötét, szűk, védett helyeken tartózkodik. A levegőmozgás iránt
kifejezetten érzékeny, a hangoktól is visszariad, ezért huzat- és zajmentes helyeken húzódik meg, olyan
mélyen, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Mindig menekülésre készen, fejjel kifelé
helyezkedik el.
Vérszívó útján minden neszre, légmozgásra, vagy fényre azonnal reagál, a felületre lapul és igyekszik vissza
búvóhelyére. Sajátos jelenség, ha a falon mászó állatra ráfújunk, azonnal a felületre lapul. A kínzó éhezés
védőösztöneit csak kivételesen nyomja el.
Búvóhelyei rendkívül változatosak. Szívesen vándorol felfelé, ezért gyakran a képek és fali tükrök keretének,
illetve függönytartók, villanykapcsolók és villanyvezetékek hézagaiban, bevert szögek nyílásában, csillárok
felfüggesztési helyeinél, a felső ablakkeret, vagy a falrések között tartózkodik, de ágyak és a kárpitozott bútorok
hézagaiban is elrejtőzhet, sőt meghúzódhat könyvek között is. Kevésbé szereti a hideg érzetet keltő
fémtárgyakat, valamint a szövetet, a ruhát és a fehérneműt, mert azok szálaiba lába beakad.
Búvóhelyére rakja petéit, ott emészti a vért, fejlődik, vedlik és éli szerelmi életét. Társas lény, a búvóhelyen
csapatosan található. Ha túlszaporodás miatt búvóhelyük csökken, a falon csoportosan, szegletekben,
horpadásokban, de lehetőleg fajtársainak árnyékában helyezkednek el.
Elég gyorsan mozog, percenként 1 m utat tesz meg, de veszély esetén ennél gyorsabban szalad. A sima és a
függőleges felületen egyaránt jól mászik. Az egyszer megtett utat felismeri és a vérszívás után azonos úton halad
búvóhelyére.
Legkedvezőbb számára a nyári 25-30 oC meleg, ennél magasabb hőmérsékleten, különösen párás környezetben
életfeltételei azonban jelentősen romlanak. 10-12 oC hőmérséklet alatt mozgását beszünteti, azonban a hideget, a
0 - -6 oC közötti hőmérsékletet fél évig is elviseli. A levegő páratartalmának ingadozása iránt meglehetősen
közömbös, életét csak a szélsőségek befolyásolják. Igen száraz levegőben vedlés közben a lárvák egy része
elpusztul, párás helyen pedig gombabetegségnek esik áldozatul.
 Az ágyi poloska terjedése

Döntően passzívan, jellemzően használati tárgyak (pl. használt bútor, festmény, dísztárgy,
antikvár könyv, ruha, bontásból, illetve lomtalanításból származó építkezési faanyag stb.),
valamint az ezeket rendszeresen szállító járművek közvetítésével terjednek.
Akár tömegközlekedési járműveken is beszerezhetjük őket (hajléktalanok szerepe).
Utazásaink során a fertőzött szállodai szobából poggyászunkban is hazavihetjük az ágyi
poloskákat.
Sajnos egyes egészségügyi intézményekben is időről-időre megjelenik a fertőzöttség.
Aktív terjedésükre leginkább panel technológiával épített házakon belül, társasházaknál az
egyes lakások között kell számítani, villanyvezetékek, fűtéscsövek átvezetésére szolgáló
faláttöréseknél (ezt a hatékony védekezés megtervezésekor figyelembe kell venni).
Traumatikus megtermékenyítés
 A traumatikus megtermékenyítés jelentősége
az ágyi poloska terjedésében

● Hím egyed
● Nőstény egyed
● Hím túlsúlyú
csoportosulás
● Nőstény túlsúlyú
csoportosulás

Traumatic Insemination in Bed Bugs

Margie Pfiester, Philip G. Koehler, Roberto M. Pereira, American Entomologist, Winter 2009.
 Az ágyi poloska elleni védekezés
jogszabályi kötelezettség!

A 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet 4. sz. mellékletének 5. pontja kimondja:

Az ágyi poloska megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente

legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni a következő helyeken:
a) szállodákban,
b) üdülőkben,
c) diákotthonokban,
d) munkás- és tömegszállásokon, valamint
e) minden más olyan helyen, ahol a lakók gyakorta cserélődnek.
Használt textíliát (ruhaneműt, ágyneműt, takarót, matracot), bútort és képet stb. csak
rovarmentes állapotban szabad eladni vagy forgalomba hozni.
Használt holmik vételével és eladásával foglalkozó jogi és természetes személyek az
általuk forgalomba hozott tárgyak, illetőleg a tárgyakat szállító járművek
rovarmentesítéséről gondoskodni kötelesek.
Épületbontásból származó faanyagot (ajtó- és ablaktokot, fal- és padlóburkoló anyagot
stb.) csak 6 hónapig tartó üres, használaton kívül álló helyiségben történő tárolás,
illetőleg hatásos rovarmentesítés után szabad forgalomba hozni.
 Az ágyi poloska elleni védekezés

A védekezés célja: maradéktalan elpusztítás

A védekezés IPC (Integrated Pest Control) elvek alapján történjen

● A kártevő fertőzöttség felderítése, a fertőzött területek felmérése

● A kártevő irtása
● Az aktuális helyzet folyamatos követése (monitorozás)
● Dokumentáció
● Az újrafertőződés megelőzése
● Az érintettek megfelelő tájékoztatása
Az ágyi poloska fertőzöttség felderítését segítő
egyszerű eszközök
Ágyi poloska kereső kutyák
Hol keressük az ágyi poloskát?
 Hol keressük az ágyi poloska fertőzöttség jeleit?

● Ágy, ágykeret, ágytámla, fejtámla mögötti rész

● Matrac, matrac szegélye
● Párnák, takarók
● Éjjeli szekrény belseje, hátoldala, fiókjai
● Ágyhoz közeli lambéria, faliszőnyeg és annak szegőlécei
● Ágyhoz közeli bútorok, pl. szekrények belseje és hátoldala
● Bútorok illesztékei
● Asztalok és székek
● Kárpitozott bútorok (bútorhuzat varratai, rojtok)
● Padlón és falon levő rések, repedések
● Tapéta szegélyei és hibái
● Nyílászárók keretei és szegőlécei
● Képkeretek, falitükrök illesztései, illetve ezek hátsó oldala és a fal közötti terület
● Függöny, szalagfüggöny és ezek hajlatai
● Függönykarnis
● Parketta csatlakozások, szegőlécek alatti terület
● Elektromos kapcsolók és dugaljak, illetve ezek dobozai (ÁRAMTALANÍTÁS!!!)
● Elektromos készülékek (telefon, TV, rádió)
● Távirányítók, különösen azok elemtartó rekeszei
● Füstérzékelő
● Álmennyezet és illesztései
Mit keressünk?

● Élő rovar (különböző fejlődési alakok)

● Elpusztult rovar
● Levedlett lárvabőr
● Ürülék
● Jellegzetes szag
● A lakókon található csípésnyomok
 Az ágyi poloska irtása

Az ágyi poloska rejtett életmódú rovar. A hatékony irtáshoz offenzív (támadó) módszer
alkalmazása szükséges, célszerű kombinált kezelést alkalmazni.
A tartós méregmező létesítése kellő alapossággal történjen (célzott sávpermetezés, rés -és
repedéskezelés).
Kiűzőszer alkalmazása erőteljesen ajánlott!
Az ölőhatás gyorsítására füstképzés-légtértelítés alkalmazható.
A kárpitozott bútorok, illetve a búvóhelyként szolgáló elektromos szerelvények kezelése csak
porozással történhet. (Utóbbi esetben az áramtalanítást ne felejtsük el végrehajtani!)
A rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében érdemes rovarfejlődés gátló hatóanyagú
készítményt is alkalmazni (ha önmagában alkalmazunk ilyen hatóanyagot, akkor gyors
ölőhatásra nem számíthatunk, ezért célszerű pl. szintetikus piretroiddal kombináltan bevetni).
Ágyi poloska esetében ismételt irtásra nagy valószínűséggel (biztosan) szükség lesz.
Léteznek lakossági felhasználásra szánt készítmények (felületkezelő aeroszol palack,
rovarirtó permet stb., de az ágyi poloska elleni hatékony fellépéshez szakértelem és alaposság
szükséges.
 Az ágyi poloska elpusztítására alkalmazható
irtószermentes eljárások

● Magas hőmérséklet (mosás magas hőfokon, vasalás, szaunáztatás, ruhaszárító gép

használata).
● Gőzölés.
● Alacsony hőmérséklet (fagyasztóba helyezés, szárazjég vagy folyékony CO2 alkalmazása.
(Sajnos a hatás elmaradhat, ha nem sikerül a poloskának elegendő ideig kellően magas /
alacsony hőfokot elérnie.)
● Porszívózás és az összegyűlt ágyi poloska fejlődési alakok elpusztítása.
● Táplálék megvonás (de főleg hűvösebb épületben nagyon hosszan, akár fél évig is
túlélhetnek és melegvérű állatokon is képesek táplálkozni!)

● A fizikai hatáson alapuló poloskamentesítési eljárások hatékonysága nagymértékben függ

az alkalmazott építészeti technológiától (50 cm-es vályogfal – könnyűszerkezetes fal).
● Az alkalmazott módszereket mindig az adott épület sajátságainak figyelembe vételével
válasszuk ki!
 Monitoring eszközök

BB Alert passive BB Alert active

„mesterséges búvóhely” Tesmeleget imitáló párnával
hatáson alapuló ragasztós csapda ellátott ragasztós csapda
 Monitoring eszközök

Hőt és CO2-ot kibocsátó, a gazda szagát is imitáló árkos csapda

 Megelőzés

Megelőzésre a vegyi módszerek közül elsősorban a permetezés alkalmas, amellyel a

passzív úton behurcolt rovarok elpusztíthatók, így megtelepedésük és
elszaporodásuk megakadályozható.
A használt bútorokat, képeket, antikvár könyveket érdemes nemcsak vásárláskor,
hanem közvetlenül a lakásunkban való elhelyezés előtt is fokozott figyelemmel
megvizsgálni!
Utazáskor a szálláshely előzetes átvizsgálása, hazatéréskor a poggyász körültekintő
kezelése sok bosszúságtól kímélhet meg.
A lakásoknál megfelelő műszaki megoldások alkalmazása (pl. csőáttörések
szigetelése) segíthet megelőzni az ágyi poloskák szomszédos lakásokból történő
aktív betelepedését.
 Egyéb védekezési módok
Nattaro Safe ágyi poloska irtó szalag