villamos energetika

Villamos biztonságtechnika
Érintésvédelmi megoldások
Miért van szükség az érintésvédelemre?

2
Az áram élettani hatásait befolyásoló
tényezők

- Az áram nagysága
- A behatás időtartama
- Az áram útja
- Az áram frekvenciája
- Az emberi test ellenállása
- Az egyén testi és lelki állapota

3
 KIF hálózatok érintésvédelme
• Nullázás: TN-C rendszer

4
 KIF hálózatok érintésvédelme
• Nullázás: TN-S rendszer

5
 KIF hálózatok érintésvédelme
• Nullázás: TN-C-S rendszer

6
 Földelések
• Földelések célja:

1. A villamos rendszerek üzemszerűen áramot vezető

pontjainak (csillagpont, PEN vezető, egyik fázisvezető)
földhöz viszonyított potenciáljának rögzítése. Ezek az
üzemi földelések (KIF)

2. A normál üzemben áramot nem vezető és érinthető

fém részek (testek) hiba folytán feszültség alá
kerüléséből eredő baleset megakadályozása. Ezek a
védőföldelések (NAF, KÖF)
7
 Földelések
• Földelő: a talajban elhelyezett, és azzal villamos összeköttetést
létesítő villamosan vezető tárgy vagy szerkezet

• Földelővezető: Olyan vezető, amely egy rendszer vagy egy

létesítmény adott pontja és a földelő között villamos összeköttetést
létesít, vagy annak egy részét képezi

8
 KIF hálózat

2
4

9
 Mitől függ a jó földelési érték?
A talaj fajlagos ellenállásától!

• A talaj fajlagos ellenállása függ:

– Nedvességtartalom
– Talaj hőmérséklete
– Sótartalom
– Mesterséges, talaj ellenállás javító anyag (pl.: bentonit,prönit)

– A nedvességtartalom mélyebb rétegekben jobban fellelhető

– Télen a talajban a megfagyott nedvesség fagyhatárig (70-80cm)
szigetel
– A talaj szerkezete fontos a tervezés szempontjából (talajmechanikai
vizsgálat)
– Túl nagy fajlagos ellenállás esetén mesterséges javító anyagok (pl.:
bentonit) alkalmazása szükséges.

10
 Földelés javítása
Bentonit (anyagásvány) PRÖNIT

 Az aktivált bentonit vízfelvevő képessége az eredeti 6-8 szorosa

 A felvett vizet nem adja le
 Az előkészített talajba a bentonit 6-10%-os vizes oldatát,
folyóméterenként 0,1m3-t telepítünk. Betemetés előtt 1-2 óra
száradási idő biztosítja a kocsonyásodást.

Hazai tapasztalatok:

 A vízáteresztő kavicsos, homokos, hordalékos talajok esetében

négyszer, a tömör, sziklás talajok esetén legalább kétszer jobb
fajlagos ellenállást lehet elérni ezzel a módszerrel.

11
 Földelések típusai
• szalagföldelők
 Legalább 70-80 cm mélyen
 Sziklás, rossz vezetőképességű
homogén talajba
 Előnye: Nagy földmennyiséget von be
az áram vezetésébe

12
 Földelések típusai
• Rúdföldelők
 Legalább 4m a számottevő
földelésnek megfelelő hossz
 Eléri a talaj mélyebb, nedves rétegeit
 Kisebb helyigény

13
 Földelések típusai
• Keretföldelők

 Betonalap köré telepítik

 Kisebb helyigény

14
 Földelések típusai
• Potenciálbefolyásoló földelőkeret

15
 Földelések típusai
• Keretföldelő rúdföldelővel a kezelőtér előtt földelőkerettel

 Alkalmas a kezelőszemélyzet védelmére

(lépésfeszültség csökkentése)
 A rúdföldelők biztosítják az üzemi és
védőföldelés szétterjedési ellenállását.

16
 Hálózatok földzárlatvédelme
• A csillagpont rögzítés módjai:
FÁVA

Szigetelt

FÁNOE
Mereven földelt Hosszúföldelt Kompenzált

17
 KÖF hálózatok érintésvédelme
Kompenzált (induktív reaktancián
keresztül földelt)
(Szabadvezetékes hálózat)

18
Visszakapcsoló automatika

19
 Kiegészítő védelem

– Környezet elszigetelés: kőzúzalék (10 cm kavicsréteg),

• aszfalt burkolat (2 cm aszfaltréteg – szilárd alépítményre –
tégla,beton), szélessége legalább 1,25 m,

– Elkerítés: legalább 1,8 m magas kerítéssel, kerítésen figyelmeztető

tábla.

– Potenciálbefolyásolás: – lépésfeszültség csökkentése – a talaj felszíne

alatt 0,2-0,5 m.

• A környezetben levő műtárgyakat szükség szerint figyelembe kell

venni és az előírásoknak megfelelően be kell vonni a védelembe.

20
 NAF hálózatok érintésvédelme
• Alapelv: A földzárlati áram nagyságától és a kikapcsolási időtől függ az érintési és
lépésfeszültség megengedett értéke.
• A hibafeszültség nagyon nagy, így az ember által érinthető, illetve lépéssel
áthidalható érintési és lépésfeszültségre méretezzük, melynek effektív értéke:
– 250V, ha a fennállásának időtartama 1 másodpercnél nem nagyobb
– 125V, ha a fennállásának időtartama 1 másodpercnél nagyobb.

21
 NAF hálózatok érintésvédelme
• Alapmegoldás mindig védőföldelés!
• Kiegészítő érintésvédelem: a környezet elszigetelése (zúzott kő, aszfalt
burkolat), elkerítés, potenciálbefolyásolás.

• A nagy földzárlati áram miatt gyors hálózatvédelmi lekapcsolás

szükséges! (150 ms - 0,4s – 0,8 s)

• Feszültség áthatolás elleni védelem a környezet műtárgyaival szemben:

– Konduktív (környező talajpotenciál megemelése),
– Kapacitív (idegen fémszerkezetek kapacitív jellegű potenciálemelkedése),
– Induktív (párhuzamosan vezetett műtárgyak potenciálemelkedése).

• Gondoskodni kell a vezetékek, műtárgyak érintésvédelméről!

• A műtárgyak érintésvédelme a nyomvonaltól, föld alatti-feletti helyzettől,
meglévő természetes vagy mesterséges földeltségtől függ.

22
 NAF hálózatok érintésvédelme
– Közvetlenül (mereven) földelt csillagpont
– Nagy rendszerfeszültség, nagy zárlati teljesítmény
– Védőföldelés

23
 NAF hálózatok földelései
• Ha nincs védő (villámvédelmi) vezető, akkor az oszlop egyedi földelése:
– forgalmas helyen 6 Ω,
– egyéb területen 10…30 Ω lehet (talaj fajlagos ellenállásától függően).

• Védővezető esetén az eredő földelés:

– forgalmas helyen 2 Ω, vagy egyedileg ≤ 6 Ω,
– egyéb területen 4 Ω lehet.

• Földelővezetők megengedett legkisebb keresztmetszete:

– vörösréz esetén 50 mm2,
– acél esetén 120 mm2.
• A földelők (elektródák) megengedett legkisebb keresztmetszete:
– vörösréz esetén: 50 mm2,
– horganyzott, legalább 5 mm vastag idomacél esetén 200 mm2,
– korrózió ellen nem védett kör-, vagy legalább 8 mm vastag
• idomacél esetén 300 mm2.

24
Kapcsolóberendezések,
elosztószekrények
 Káresetek
• Számos példa bizonyítja világszerte, hogy gazdaságilag milyen káros
lehet a villamosenergia-kimaradás. Németországban például a
düsseldorfi repülőtérnél bekövetkezett tűz után három napig
teljesen le kellett zárni a létesítményt, az egész repülőtér
rekonstrukciója több mint két hónapba telt. Hasonló esetek
fordultak elő az USA-ban, ez az amerikai ipar számára évente több
mint 2000 milliárd forint veszteséget jelent. Kínában a villamos
tűzre visszavezethető esetek száma elérte a 45 000-et 2008-ban.
Franciaországban a villamos tüzek okozta károk elérik az évi 274
milliárd forintot, öt tűzesetből egy villamos meghibásodásra
vezethető vissza, ami 55 000 elvesztegetett munkanapot jelent a
termelés szempontjából. Egy biztosítói statisztika szerint a
létesítményekben bekövetkezett káresetek 64 %-a tűzkár volt, és
ennek jelentős hányada a villamos rendszer hibájára vezethető
vissza (22 %).
• A káresetek hátterében a villamos hibák egy része a nem
szabványos szerelés eredménye.
http://www.villanyszaklap.hu/
http://www.villanyszaklap.hu/
 Fogalmak 4/1
Névleges feltételes zárlati •(lásd IEC/EN 60947-1; 2.5.29/IEV 441-17-20)
•Az a zárlati áram, amelyet egy zárlatvédő eszköz (pl. motorvédő kapcsoló) által védett kapcsolókészülék (pl. nagy
áram Iq teljesítményű mágneskapcsoló) a zárlatvédő eszköz lekapcsolási ideje alatt el tud viselni.

Minimális működtetőjel- •Az az időtartam, amely ideig a kioldást kezdeményező jelnek (vezérlőimpulzusnak, zárlati áramnak stb.) fenn kell állnia
ahhoz, hogy a védőeszközt működésbe hozza. Pl. egy zárlat esetén az a minimális időtartam, amely a védelmi eszköz
időtartam megszólalásához szükséges.

Névleges •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.5.3)

•Az az effektiv áramérték, amelyet a kapcsolókészülék a megadott alkalmazási kategóriája szerinti üzemi körülmények
mellett le tud kapcsolni. Az adat a névleges üzemi feszültségre és a névleges üzemi áramra vonatkozik. Az adott
megszakítóképesség kapcsolókészüléknek a megadott határértékig minden áramot meg kell tudnia szakítani.

Névleges vezérlőáramköri •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.5.1)

•A kapcsolókészülék vezérlő áramkörében a működtető záróérintkezőn mérhető feszültség. Ez az érték táptranszformátor
feszültség Uc vagy ellenállás alkalmazása esetén a névleges vezérlő hálózati feszültség értékétől eltérhet.

Névleges üzemi zárlati •(lásd IEC/EN 60947-2; 4.3.5.2.2)

•Az a névleges üzemi feszültségtől függő zárlati áram, amelyet egy megszakító ismételten meg tud szakítani (vizsgálat O – CO
– CO, korábban P-2). A zárlat megszakítása után a megszakító a névleges folytonos áramot túlmelegedés mellett képes
megszakítóképesség Ics tovább vezetni, ill. túlterhelés esetén az áramot meg tudja szakítani.

Névleges üzemi •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.2.3)

•Azt adja meg, hogy egy kapcsolókészülék a megadott alkalmazási kategória szerinti üzemi körülmények mellett, névleges
üzemi feszültségen mekkora teljesítményt tud kapcsolni, (például AC-3 alkalmazási kategóriájú, nagy teljesítményű
teljesítmény mágneskapcsoló: 37 kW 400 V esetén).
 Fogalmak 4/2
•(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.1.1)
Névleges üzemi feszültség Ue •Az a feszültség, amelyre a kapcsolókészülék jellemző értékei vonatkoznak. A névleges üzemi feszültség semmi
esetre sem lehet nagyobb, mint a kapcsolókészülék névleges szigetelési feszültsége.

•(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.2.3)

Névleges üzemi áram Ie •Az az áram, amelyet a kapcsolókészülék névleges üzemi feszültségen az üzemidő alatt, az alkalmazási
kategória szerinti üzemi körülmények és a megadott környezeti hőmérséklet mellett vezetni tud.

•(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.2.4)

Névleges folytonos áram Iu •Az az áram, amelyet egy kapcsolókészülék folytonos üzemben (heteken, hónapokon vagy éveken át) vezetni
képes.

Névleges •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.5.2)

•Az az áramérték, amelyet a kapcsolókészülék a megadott alkalmazási kategória szerinti üzemi körülmények
bekapcsolóképesség mellett és az adott névleges üzemi feszültségen be tud kapcsolni.

•(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.3)

Névleges frekvencia •Az a frekvencia, amelyre a kapcsolókészülék méretezve van, és amelyre további jellemző adatai vonatkoznak.

Névleges zárlati •(lásd IEC/EN 60947-2; 4.3.5.2.1) Az a maximális zárlati áram, amelyet egy megszakító meg tud szakítani
(vizsgálat: O-CO, korábban P-1). A zárlat megszakítása után a kapcsolókészülék – megnövelt tűrés mellett – a
határmegszakítóképesség Icu túlterhelést le tudja kapcsolni.

Névleges szigetelési •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.1.2 Az a feszültség, amelyre a szigetelési vizsgálatokat végezték és a kúszóáramutak
vonatkoznak. A megengedhető legnagyobb névleges üzemi feszültség csak kisebb lehet, mint a névleges
feszültség Ui szigetelési feszültség.
 Fogalmak 4/3
Névleges zárlati •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.6.3)
•Az a legnagyobb áram, amelyet egy kapcsolókészülék névleges üzemi feszültség és névleges frekvencia mellett
megszakítóképesség Icn meghibásodás nélkül kikapcsolni képes. A megadott áram effektív értéket jelent.

Névleges zárlati •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.6.2)

•Az a legnagyobb zárlati áram, amelyet egy kapcsolókészülék meghatározott névleges üzemi feszültség és névleges
frekvencia mellett meghibásodás nélkül bekapcsolni képes. A megadott áram – ellentétben a többi jellemző adattal –
bekapcsolóképesség Icm csúcsértéket jelent.

Névleges rövididejű •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.6.1)

•A kapcsolókészülék azon képessége, hogy meghatározott ideig nagy áramot (a névleges rövid idejű határáramot) tudjon
(termikus) határáram Icw károsodás, ill. meghibásodás (pl. megengedhetetlen túlmelegedés) nélkül vezetni.

Névleges teljesítmény •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.2.3)

•A megadott névleges üzemi feszültségen a fogyasztó (pl. motor) teljesítménye.

Névleges vezérlőáramköri •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.5.1)

•A kapcsolókészülék vezérlő áramkörében a bemeneti kapcsokon mérhető feszültség. Ez az érték táptranszformátorok vagy
feszültség Us ellenállások alkalmazása esetén a névleges vezérlő- áramköri feszültség értékétől eltérhet.

Névleges lökőfeszültség- •(lásd IEC/EN 60947-1; 4.3.1.3)

•A kapcsolókészüléken belül található légközök átütési szilárdságának mértéke impulzus jellegű feszültséglökésekkel
szemben. Megfelelő kapcsolókészülék választásával biztosak lehetünk abban, hogy a lekapcsolt hálózatra, ill. a leválasztott
állóság Uimp hálózatrészre csatlakozó berendezésekre a kapcsolóberendezésen keresztül a hálózatról semmilyen túlfeszültség sem kerül.

http://megaohm.hu/
 Fogalmak 4/4
Névleges áram In • (lásd IEC/EN 60947-2; 4.3.2.3)
• Megszakító esetén a névleges folytonos árammal és a egyezményes – nyitott szerelési (szabad levegőjű) – termikus árammal azonos érték.
(megszakítóé)

Érintés elleni védelem • Azok a szerkezeti (konstrukciós) megoldások, amelyek a feszültség alatt álló berendezésrészek közvetlen (szerszámok nélküli) megérintésének megakadályozására
szolgálnak (az ujjak és a kézhát biztonsága).

Hibás kapcsolási állapot • Annak valószínűsége, hogy az érintkező élettartama alatt olyan kapcsolási állapotok alakulhatnak ki, amelyek az érintkező után kapcsolt elektronikus vezérlés (PLC egység)
hibás működését eredményezik. A hibás kapcsolási állapot elleni védettség vizsgálatát IEC/EN 61131-2 szabvány szerinti jellemzőkkel rendelkező jelekkel végzik.
elleni védettség

Nedves meleg, állandó • Klímaállósági vizsgálat, amely során a kapcsolókészüléket 40 °C hőmérsékletű, 93%-os páratartalmú környezetbe helyezik. A klímaállósági vizsgálat alatt meghatározott
időközökben ellenőrzik a kapcsolókészülék villamos és mechanikus részeinek működőképességét.

• Klímaállósági vizsgálat, amely során a kapcsolókészüléket változó klímájú környezetbe helyezik. A mérési ciklus egy 12 órás 40 °C környezeti hőmérsékletű és 93%-os relatív
Nedves meleg, ciklikus páratartalmú, továbbá egy 12 órás 25 °C környezeti hőmérsékletű és 95%-os relatív páratartalmú szakaszból áll. A klímaállósági vizsgálat alatt meghatározott időközökben
ellenőrzik a kapcsolókészülék villamos és mechanikus részeinek működőképességét.

Ujjal történő érintés elleni • Egy kapcsolókészülék akkor teljesíti az ujjal történő érintés elleni védelmi előírásokat, ha a kapcsolókészülék kezelése (működtetése) során a feszültség alatt álló részeket
ujjal nem lehet elérni. Az illető kapcsolókészülék mellett levő másik kapcsolókészülék kezelésekor se lehessen kézzel megérinteni a feszültség alatt álló részeket.
Nyomógombos kezelőszerv esetén a biztonsági tartomány a kezelőszerv működtetési irányára merőleges, legalább 30 mm sugarú körfelület. Ezen a körön belül csak a
védelem kezelési (működtetési) szinttől mérve 80 mm-nél mélyebben lehetnek feszültség alatt álló részek.

• (lásd IEC/EN 60947-1; 2.1.18/IEV 441-17-19)

Alkalmazási kategória • A kapcsolókészülék vagy a biztosító üzemi feltételeinek figyelembe vételével kiválasztott és meghatározott követelményeinek kombinációja ahhoz, hogy ezek gyakorlati
alkalmazási esetek valamely fontos csoportjának megfeleljenek. Ide tartózhatnak például: bekapcsolási képeség, kikapcsolási képesség és más jellemző tulajdonságok, a
készülékhez tartozó áramkörök adatai, az alkalmazásnak megfelelő feltételek és az üzemi viselkedés.

http://megaohm.hu/
 Fogalmak

•Túláramnak nevezünk minden olyan áramot, amely az adott áramkörben az áramkör méretezésének alapjául szolgáló névleges
Túláram áramot meghaladja. A gyakorlati életben a túláramok tartománya a névleges áramot legfeljebb 50-60 %-al meghaladó túlterhelési
áramok, továbbá az ezeknél nagyobb, a teljes rövidzárig tartó zárlati áramok tartományaira osztható.

•A túlterhelési áram olyan túláram, amely egy villamosan ép áramkörben is fellép, elsősorban egy villamosmotoros hajtásnál
előforduló mechanikai ok miatt. Ez az ok a gépészeti berendezésnél az alkalmazott technológia valamely rendellenessége lehet, ha
Túlterhelési a mechanikai terhelés szakaszosan, vagy állandóan a névlegesnél nagyobb. A túlterhelésnek természetesen villamos oka is lehet, ha
áram a gépet tápláló hálózat feszültsége jelentős mértékben lecsökken, esetleg részleges menetzárlat, kismértékű földzárlat, a
háromfázisú hálózat egyik fázisának kimaradása, vagy a villamos gép egyéb meghibásodása, esetleg a hálózatszakaszon lévő több
nagy teljesítményű fogyasztó egyidejű üzeme következik be.

•Zárlati áramnak nevezzük az áramkör üzemszerűen különböző potenciálon lévő pontjai között egy elhanyagolhatóan kis értékű
Zárlati áram ellenállás vagy impedancia formájában megjelenő hibából (véletlen vagy szándékos összekötéséből ) származó túláramot.

http://megaohm.hu/
Elosztószekrény

Az elosztó-berendezés az a
szerkezet, ahol a bejövő
betáplálást több különálló
áramkörre osztják. A kialakítandó
áramkör számot a tervező a
biztonságos energiaellátás és az
egyes funkciók gondos
megválasztása alapján határozza
meg. Az 1. ábra egy főelosztó
előlapjának részletét mutatja.

x
Kialakítás
Az elosztószekrény burkolata védi a
védelmi- és kapcsolókészülékeket a
mechanikai és egyéb (por, víz)
behatolásoktól a helyes működés
érdekében. A mechanikai és víz elleni
védettséget az IPXX jelölés
feltűntetésével adják meg. Az első
számjegy a mechanikai, míg a
második számjegy a víz elleni
védelemre utal. Gyakori védettségi
fokozatok az IP54, illetve IP65. A
burkolat fontos szerepet játszik a
személyvédelemben,
megakadályozza a feszültség alatt
álló részek közvetlen érintését.

http://megaohm.hu/
 Kialakítást befolyásoló tényezők
a helyiség rendeltetése,

a terhelési követelmények,

védettség,

az alkalmazott készülékek, áramkörök száma

a készülékek szerelhetőségére,

a későbbi karbantartási és ellenőrzési feladatok ellátása

jól áttekinthetőek,

az áramkörök lekövetése, az esetleges bővítések elvégezhetőek, illeszthetőek legyenek

a kapcsolók, a vezérlőkészülékek céljának jelölésére azonosító címkét kell alkalmazni a tévesztés

elkerülése érdekében

a védelmi készülékek áramkörönként jól beazonosíthatóak legyenek

Fontos, hogy az elosztószekrények a mindenkori szakmai előírásoknak megfelelően legyenek megszerelve

x
falon kívüli kiselosztó
Multifunkciós kiselosztó

1 soros 2, 4 ,6, 8 osztás

Hátlap szimmetrikus DIN sínekkel

Kikönnyítések 4 oldalon

Plombálható előlap, beépített, feliratozható

Anyag: önkioltó szigetelőanyag

Védettség:
• EN 60529 szabvány szerint: IP30
• EN 50102 szabvány szerint: IK07

Tűz- és hőállóképesség: 650C/ 30 s

Szabványmegfelelőség: MSZ EN 60439-3

Schneider
Hátlap nélküli kiselosztó
Alapkeret:
• a felfogató furatok és a szerelősínek számára
• egyszerű vezeték-becsatlakoztatás: nincs szükség
külön furatokra, bőven van hely a bejövő és kimenő
vezetékek számára
• gyors csatlakoztatás: külön föld (PE) és nulla (N)
csatlakozóblokkokkal

Előlap:
• áramkör-azonosítás öntapadós címkékkel
(soronként egy címke)
• szimbólumokkal ellátott címkék is használhatók
• bepattintható modultakaró (soronként 5 osztás)
• kiegészítők széles választéka:
• kulcsos zár
• Ajtó
• fenéklemez

http://megaohm.hu/
Kalapsín

x
Szigetelt villás gyűjtősín

Műszaki adatok
• Névleges áram: 63 A
• Keresztmetszet:
10mm2
• Külön rendelhető:
véglezáró 3P sínhez
• Tartozékok:
takarósapka fésűfogra
Schneider
 Földelősín
Védővezető sorkapocs
Szigetelt földelősín (N/PE), zöld

EPH bekötő sín

Szigetelt földelősín (N/PE), kék

x
 Sorkapcsok

WPE 2,5 földelő sorkapocs

Ipari sorkapocs sorolható

x
Kismegszakítók pólusszám alapján:

http://megaohm.hu/
Kismegszakítók kioldási karakterisztikája:
3 Fő csoportba soroljuk
kioldási karakterisztikájuk
szerint: B, C, D jelleggörbe. A
jelleggörbék meghatározott
környezeti hőmérséklet
esetén érvényesek. Az
elektromágneses zárlati
kioldó késleltetés nélkül
működik mindegyik típusnál.
• A "B" jelölésű gyors kioldású kismegszakítók főként világítási
és dugaszoló aljzat áramköreinek a vezeték védelmére
alkalmazzák.
• A "C" jelölésű lassúbb kioldású kismegszakítók főként,
általános bekapcsolási áramfelvételű elektromos készülékek
vezeték védelmére alkalmazzák.
• A "D" jelelésű kismegszakítókat igen nagy bekapcsolási
áramfelvételű elektromos eszközök vezeték védelmére
alkalmazzák.
http://megaohm.hu/
Kismegszakítók beazonosítása és jelőlései:
1. A kismegszakító gyártója.

2. Típus szám.

3. Állapotjelző. Ha zöld az áramkőr nyitva, ha piros, az áramkőr zárva van.

4. "C" kioldási karakterisztika. Általános fogyasztok vezetékeinek védelmére.

5. 10A névleges áram. Folyamatos üzemben 10A vezetésére van méretezve.

6. 240/415V váltakozó feszültség. Névleges üzemi feszültség

7. 50/60Hz-es frekvencia. A kismegszakító névleges üzemi frekvenciája.

8. Bekötési rajz. 1. Fogyasztóhoz 2. Kismegszakítóhoz

9. Vonatkozó specifikációk, háztartási és ahhoz hasonló felhasználás esetén.

10. A kismegszakító hálózati csatlakozó pontja.

11. Névleges zárlati áram kapcsoló, megszakító képesség (Icn).

12. Kétálású kapcsolókar.

13. A kismegszakító kétállású kapcsolója.

14. CE jelölés tanúsítja, a kismegszakító megfelel az európai előírásoknak.

http://megaohm.hu/
 Egyenáramú kismegszakítók DC
A kismegszakítóknak létezik DC, azaz egyenáramú változata, melyet egyenáramú
hálózatok védelmére fejlesztettek ki, mivel az egyenáram megszakítása nehezebb,
mint a váltakozó áramnak. A DC kismegszakítóknál ügyelni kell, a polaritás helyes
bekötésre. A DC kismegszakítókkal háztartásokban ritkán találkozunk, az ipari
felhasználása a jellemző.
1. A DC kismegszakító gyártója.

2. Típus jelőlés.

3. "C" kioldási karakterisztikájú.

4. 63A névleges áram.

5. 250V egyenfeszültség. A kisautomata névleges üzemi feszültsége.

6. A DC kismegszakítóra vonatkozó specifikációk.

7. Maximális megszakító képesség (10kA).

8. A áramkőr nyitva "OFF". Az áramkőr zárva "ON"

9. Polaritás helyes bekötési rajz.

10. Hálózati csatlakoztatási pontok (két polusú).

11. Kétállású kapcsolókar

http://megaohm.hu/
 Fi-relé, Áramvédő Kapcsoló
Több elnevezéssel is találkozhatunk Magyarországon, ha ezekről a védőkapcsolókról
beszélgetünk. Fi-relé, áramvédő kapcsoló, életvédelmi relé. Fi-relét közvetlen
érintésvédelemre fejlesztették ki. Az áramvédő kapcsoló érzékeli a föld felé folyó
hibaáramot. Ha egy elektromos berendezés testje életveszélyes nagyságú feszültség
alákerül, a Fi-relé automatikusan 0.2 mp belül lekapcsolja a védett hálózatot. Védelmet
nyújt a közvetlen érintésre is, vagyis a villamos hálózat üzemszerűen feszültség alatt lévő
részeinek érintésére. A Fi-relé, vagyis az áramvédő-kapcsoló, a legkorszerűbb, és
manapság az egyik alappillérének számító eszköze a modern érintésvédelemnek.

Új villamos hálózat kiépítésénél, vagy felújításnál az áramvédő kapcsoló beépítése

alaptételnek számit. A régi hálózatok is felszerelhetők Fi-relével, ha rendelkeznek a
beépítéshez szükséges feltételekkel. Fi-relé tűzvédelmi feladatot (feltételesen) is ellát,
mivel észleli a szigetelés hibáit is. Fi-relék beépítését előírják építkezések elosztóiban,
uszodákban, egészségügyi helyiségekben, laborokban, iskolákban, és tűzveszélyes
üzemrészekben.

http://megaohm.hu/
Az áramvédő kapcsoló működési elve
Fi-relében egy áramváltó van, melynek vasmagján vezetjük át a beérkező fázisvezetőt,
és az üzemi nulla vezetőt. Az áramkörben az átfolyó áramok pillanatnyi értékének
összege nulla, gerjesztés ilyenkor nincs. Testzárlat esetén az eddigi egyensúly
megbomlik. A megzavart áramegyensúly gerjeszti az áramváltó szekunder tekercsét. A
szekunder tekercs egy relét táplál. Zárlat esetén a tekercs szekunder oldalán a
hibaárammal arányos áram folyik, mely működésbe hozza a relét. A lekapcsolásnak 0,2
másodpercen belül meg kell történnie. Háromfázisú rendszerbe háromfázisú ÁVK
építendő be.

http://megaohm.hu/
Áramvédő kapcsoló (Fi-Relé) bekötése:

http://megaohm.hu/
Áramvédő kapcsoló típusa
Az "A" típusú áramvédő kapcsoló:
• A váltakozó áramú körökben alkalmazott különböző, félvezető, egyenirányító
elemeket tartalmazó szabályozó elektronikák, mint a fényerőszabályzó,
szükségessé teszik az „A” típusú áramvédő kapcsoló alkalmazását. Az "A" típusú
áramvédő kapcsoló váltakozó áramra és pulzáló egyenáramra érzékeny.

Az "AC" típusú áramvédő kapcsoló:

• Csak váltakozó áramú körben alkalmazható. Az "AC" típusú áramvédő kapcsoló
csak szinuszos váltakozó áramra érzékeny.

Szelektív áramvédő kapcsoló „S”:

• Az ilyen áramvédő kapcsolók S-jelöléssel vannak ellátva. A szelektív áramvédő
kapcsolók késleltetéssel vannak ellátva, így ugyanarra a hiba áramra később
kapcsol le, mint a hagyományos.

http://megaohm.hu/
Áramvédő kapcsoló (Fi-Relé)
beazonosítása:
1. Az áramvédő kapcsoló gyártója (ABB).

2. A Fi-relé típusa.

3. AC tipusú áramvédő kapcsoló.

4. Névleges áram (25A).

5. A Fi-Relé érzékenysége (30mA).

6. Névleges üzemi feszültség (230V).

7. Maximális megszakító képesség.

8. Rövidzár tűrés 100A-s előtét biztosítékkal.

9. Maximális zárlati áram (10000A).

10. Az áramvédő kapcsoló bekötésirajza.

11. Hibaáram tesztgomb.

12. Állapotjelző. Zöld: KI - Piros: BE

13. Környezeti hőmérséklet minimális értéke -25°C.

14. Kétálású kapcsolókar.

15. Hálózati csatlakozás.

16. Fogyasztói csatlakozás.

http://megaohm.hu/
 Fi/LS Kapcsoló (RCBO)
A Fi/LS kapcsoló az áramvédő kapcsoló (Fi-relé) és a vezetékvédő kismegszakító
kombinációja. A Fi/LS kapcsolók egyszerre nyújtanak védelmet a túlterhelés, rövidzárlat
esetén, és hibaáram fellépésénél. Vagyis az RCBO-k egyetlen tokban egyesítik a
kismegszakítók és az áramvédő kapcsolók minden előnyős tulajdonságát. A FI/LS kapcsoló
csak a hibás áramkört kapcsolja le. Ezek a védőkapcsolók Magyarországon nem túl
elterjedtek. Számtalan előnyük ellenére, egészen biztosan nem fogják (egyelőre) kiszorítani
a kismegszakítókat és a Fi-reléket, a nem túl baráti árképzésük miatt.

http://megaohm.hu/
 FI/LS kapcsolók (RCBO) beazonosítása:
Mivel a Fi-relét és a kismegszakítót egyesíti, fel kell tüntetni mind a
kettőnek a műszaki paramétereit.

1. Gyártó (ABB).

2. FI/LS típusa.

3. „B” kioldási karakterisztika.

4. 16A névleges áram. 16A vezetésére van méretezve.

5. FI/LS érzékenysége lΔn=0,03A (30mA).

6. 230V Névleges üzemi feszültség.

7. "A" típusú áramvédő kapcsoló.

8. Maximális zárlati áram (10000A).

9. Szelektivitási osztály: 3

10. Állapotjelző. Zöld: KI - Piros: BE

11. Minimális környezeti hőmérséklet.

12. Fi/Ls kapcsoló bekötési rajza.

13. Kétálású kapcsolókar.

14. Hibaáram tesztgomb.

15. Fogyasztói csatlakozás.

16. Hálózati csatlakozás.

http://megaohm.hu/
 Biztosító

A biztosító olyan készülék, amely az erre a célra

tervezett és méretezett alkatrészének túláram
vagy zárlat esetén a létrejövő hőhatásra történő
kiolvadása útján nyitja azt az áramkört, amelybe
be van iktatva, megszakítva az áramot, ha az egy
adott értéket elegendő ideig meghalad, ezáltal a
mögötte lévő vezetékrészt és berendezéseket,
fogyasztókészülékeket megóvja.

tracon
 Olvadóbiztosítók előnyei
Ha megfelelően építik be, nem robbanás- és tűzveszélyes,

semmilyen karbantartást nem igényel,

a zárlati áramot rendkívül gyorsan és nagyon rövid idő alatt szakítja meg gyakorlatilag
veszélytelen túlfeszültség mellett.

Beépítésük és alkalmazásuk igen olcsó annak ellenére, hogy minden kioldás után betétet kell
cserélni,

teljesítőképességük a betétek könnyen változtatható és

olyan helyeken való alkalmazásuk ahol csak ritkán kell kapcsolni, a lehető legolcsóbb,
leggazdaságosabb és legegyszerűbb.
Háromfázisú áramkörökben az egyik fázis biztosítóbetétjének kiolvadása az épen maradt fázisok
túlterhelődését okozza, amiért azok is, de legalább az egyik rövid időn belül kiold, és így az
áramkört lekapcsolják a táphálózatról. tracon
 Kiolvadás jelensége
A kvarchomok töltet kisebb túláramoknál történő kiolvadáskor csak hűtőhatást
fejt ki.

Nagyobb zárlati áramoknál a megolvadt fémszál a környező kvarchomokot is

megolvasztja, és egy negatív karakterisztikájú kvarc-fém olvadék félvezető-csövet
képez.

A környező homok hűtőhatása folytán ennek vezetőképessége gyorsan csökken,

és így a zárlati áramot igen gyorsan korlátozza.

Ez a jelenség nagyon gyorsan, 2-3 ms-nál rövidebb idő alatt játszódik le, tehát az
olvadóbiztosítónak áramkorlátozó hatása is van.

tracon
 Biztosító részei
A biztosítóaljzat a biztosítónak az a biztosítóbetét befogadására és tartására szolgáló
rögzített része, amely érintkezőkkel és csatlakozókapcsokkal van ellátva.

A biztosítóbetét a biztosítónak az a része, beleértve az olvadóelemet, amelyet a

biztosító működése után ki kell cserélni.

Az olvadóelem a biztosítóbetétnek az a része, amely a biztosító működésekor kiolvad

A kiolvadásjelző olyan eszköz, amely jelzi, hogy a biztosító kiolvadt.

A biztosítóérintkező két vagy több olyan vezető rész, amely a biztosítóbetét és a

megfelelő biztosítófoglalat közötti áramköri folytonosság biztosítására szolgál.

A csatlakozókapocs a biztosítónak a külső áramkörökhöz való villamos csatlakozására

kialakított vezető része.

tracon
 Kezelés
A késes érintkezőjű biztosítókat elsősorban
nagyteljesítményű hálózatokban alkalmazzák.
Használatuk és kezelésük csak feljogosított,
kioktatott és szakképzett személyek számára
engedélyezett.

tracon
 NH biztosítóbetét
Az NH biztosítóbetét egy olyan szándékos leválasztási pont, amely a védett berendezés
számára biztosítja a termikus és elektrodinamikus túlterhelés elleni védelmet. A
meglehetősen nagy energiák kikapcsolását a biztosítóbetét a méretezett "olvadó-
vezető"-vel éri el. Az "olvadó-vezető"-t speciális kvarchomok közegbe helyezik, amely a
hűtést és a kiolvadáskor keletkező ív megszüntetését segíti elő. Az "olvadó-vezető" szál
elolvadás, illetve az elpárolgás fizikai tulajdonságai miatt a kiolvadás pillanatában ún.
befolyásolhatatlan rövidzárlati áram korlátozását eredményezi. A berendezés
elektrodinamikus megterhelése jelentősen csökken, és a készülék I2 t értéke (termikus
áteresztőképesség) is védelem alá kerül.

x
 Felépítés
A betétek két végén egy-egy késalakú érintkező található.

A betétek ezen érintkezőkkel csatlakoznak az aljzat érintkezőihez.

A betétek és aljzatok rézből készült érintkezői felületi bevonattal, ezüstözéssel vannak ellátva.

Az olvadóbetét a

• kerámiából készült betét testből,

• az abba két oldalról becsavarozott, a késérintkezőket tartó, és a kezelőfogantyú csatlakoztatására szolgáló szerelvénnyel
ellátott véglapokból,
• a véglapokat összekötő olvadóelemekből és
• jelzőszálból,
• valamint az olvadóelemeket körülvevő
• kvarchomok töltetből és
• jelzőszemből épül fel.

tracon
Biztosító aljzat
A biztosítóaljzatok csatlakozókapcsai
saruzással előkészített vezetékek, vagy
sínek csatlakoztatására alkalmasak.

tracon
 Feladatok - készülékek
A villamos kisfeszültségű
hálózatok és • védelem,
berendezések • leválasztás,
vonatkozásában az "NH"
biztosítórendszerrel a • földelés és rövidzár,
következő feladatok • kapcsolás.
láthatók el:

A feladat, amelyet az • NH biztosítóbetétek,

"NH" biztosítórendszerrel • NH biztosítóajzatok,
kívánunk megoldani, a
következő készülékekkel • NH biztosító kezelőfogó,
végezhető el: • NH szakaszoló kapcsolóbiztosító.

http://www.villanyszaklap.hu/
 Biztosítóbetétek üzemosztályai

A "gL/gG" típusú biztosítóbetétek a vezetékekre pontosan meghatározott védelmi görbe

szerint lettek méretezve: így mindenféle kár ellen (termikus és elektronikus kár) maximális
védelmet és biztonságot garantál.

Az "aM/gM" típusú biztosítóbetétek a motorok indítóáramához (ezt a biztosítóbetét

átengedi) és a kapcsoló berendezés rövidzárlati áramára vannak méretezve. A "gR/ és az aR"
típusú biztosítóbetétek alacsony I2t érték mellett, a rövidzárlati áram jelentős korlátozásával,
gyors kikapcsolással alkalmasak; tirisztorok, tirisztoros berendezések védelmére, mivel ilyen
berendezéseknél a termikus és elektrodinamikus túlterhelés nem engedhető meg!

A "gTr" típusú biztosítóbetétek a transzformátorokat védik, és a

transzformátor néveges teljesítményéhez van illesztve. A biztosítóbetéteken
lévő felirat a transzformátor "látszólagos névleges teljesítményét" adja meg
kVA-ban. (50 kVA-1000 kVA-ig 400 V-os névleges feszültségnél.)

http://www.villanyszaklap.hu/
 Biztosítóbetétek méretezési feszültsége

Az "NH" biztosítóbetétek gyártói az egységesített villamos hálózatok

bevezetésével (400 V-os névleges kisfeszültségű hálózatok) lehetőséget
láttak abban, hogy a "gL/gG" karakterisztikájú biztosítóbetétek
méretezési feszültségét - amely 500 V - lecsökkentsék 400 V-ra,
amelynek következtében a biztosítóbetétek belső ún. watt-vesztesége
számottevően csökkenthető.

Napjainkban azon kisfeszültségű villamos elosztóhálózatokon, ahol 400

V-ra méretezett biztosítóbetéteket alkalmaznak, jelentős megtakarítás
érhető el!

http://www.villanyszaklap.hu/
A biztosítók méretnagyságaihoz
tartozó névleges áramok

Méretnagyság Névleges áram tartománya (A)

00C 6-160
00 4-160
0 6-160
1 32-250
2 125-400
3 315-630

http://megaohm.hu/
 Veszteség
Méretnagyság Névleges áram (A) Veszteségi teljesítmény (W)
00C 160 7,5
00 160 12
0 160 16
1 250 23
2 400 34
3 630 48

http://megaohm.hu/
Biztosítóbetétek méretei

tracon
Biztosító aljzatok méretei

tracon
Kapcsolható biztosító

A kapcsolható biztosító olyan mechanikus

kapcsolókészülék, amelyben a behelyezett
biztosítóbetét késérintkezői működnek
mozgóérintkezőként. A készülék
állóérintkezőit a biztosítóaljzat érintkezői
alkotják. A hárompólusú kapcsolóba 3 db
biztosítóbetét helyezhető be, a fedélen
kiképzett tartókba. A kapcsoló ki- és
bekapcsolása a fedél nyitásával és
zárásával történik. A kábelsaruval szerelt
csatlakozóvezetékeket vagy a réz
gyűjtősíneket csavaros
csatlakozókapcsokhoz lehet bekötni.

x
Szerelt szekrények

x
Szerelt szekrények

x
Szerelt szekrények

x
Tokozott kialakítás

http://megaohm.hu/
Elektromos elosztó

x
Köszönöm a figyelmet!