Elektronika

3.

1
Zajok elektronikus áramkörökben
Zsom: El.ákII/A/I. Hainzmann: El ák.
Az áramköreink helyes működését károsan befolyásoló „jelek”:
• Külső forrásból származók: Hatásuk megfelelő árnyékolással általában
kiküszöbölhető.
• A belső áramköri elemekből (akív és passzív) származó, nem megszüntethető jelek
(áram, vagy feszültség)
Most: belső zajforrások hatásának vizsgálata.
Cél: A zaj természetének ismeretében hogyan lehet a hatásait csökkenteni?

Tipikus zajfeszültség időfüggése: Szinuszos jel és additív zaj:

2
Alapfogalmak

A zaj véletlenszerű jel: Nem tudjuk előre megmondani, hogy mikor mekkora az értéke.
A zaj pillanatnyi amplitúdójára csak statisztikailag lehet „jóslást” tenni:

Ilyen statisztikai jellemző a zaj eloszlásfüggvénye:

Gauss eloszlás:
Legvalószínűbb (várható) érték: 0. Ennél kisebb ill. nagyobb értékek csak egyre kisebb
valószínűséggel fordulhatnak elő. ( Ez már egy komoly ismeret)
Az RMS érték természetesen nem nulla (abszolut értéket képzünk)!
3
 Zajtípusok elektronikus rendszerekben
Termikus zaj
Vezető anyagban a töltéshordozók – hő indukált - véletlenszerű rezgései okozzák.
Szokás Johnson-, ill. Nyquist-zajnak is nevezni (Ők tanulmányozták először, 1927-1928)
Egy vezetőben a zajteljesítmény:
k : Boltzmann állandó :1.87 ∗10 −23 Ws / K,
PTt = k ∗ T ∗ BZ , T : a vezeto abszolut hom érséklete,
Bz : a mérorendszer sávszélessége,
Pl. 290K-en, 1Hz sávszélességnél:
P0 = 4x10-21 W, 1W-ra vonatkoztatva : -204 dBW, 10lg(P0/1W)
1mW-ra vonatkoztatva : -174 dBm,
€ Ezt szokás szobahőmérsékleten a zaj alapszintnek nevezni.

Ellenállások zaj modellje: RS

Ideális zajmentes ellenállás

A valós ellenállás által termelt Valós

zajfeszültség (RMS!) Ut
ellenállás

4
Ellenállás zajszámítás

Egy ellenállásról (mint vezetőről) a maximális teljesítmény illesztett lezárásnál

vehető le:

RS

UZt U0 RL = Rs, ⇒ Uo = UZt / 2,

RL

Az ellenálláson keletkező zajfeszültség

teljesítménye:

UO2 U Zt2 U Zt2

PZt = = = ,
RL 4RS 4R

5
 Ellenállások Termikus zaja

Az előzőek alapján: A zajfeszültség: (egy ellenálláson mérhető

zajfeszültség)
UO2 U Zt2 U Zt2
PTt = k ∗ T ∗ BZ , PZt = = = ,
RL 4RS 4R

U Zt2
€ PZt = k ∗ T ∗ BZ = , U Zt2 = 4kTRBZ , U Zt = 4kTRBZ ,
4R

€ R € BZ UZt

pl. 1k 1Hz 4nV

U Zt =1.27∗10−10 RBZ , RMS!
1k 200Hz 60nV
1k 2MHz 60μV

€
A termikus zaj teljesítménysűrűsége: (Power Spectral Density)
(1Hz sávszélességre jutó zaj teljesítménye)
U Zt2 = 4kTRBZ ,

A zajfeszültség: (keskenysávú)
U2
Zt
"V %2
€ " V %
SD( f ) = , $ ' U Zt = SDni ( f ), $
BZ # Hz & '
# Hz &
Voltage Spectral Density

€ €
Ezt a mennyiséget lehet áramokra is definiálni:

A zajáram: (keskenysávú)
2
IZt " A2 % ! A $
SD( f ) = , $ ' I Zt = SDni ( f ), # &
BZ # Hz & " Hz %
7
Current Spectral Density

7
 Zajtípusok
Termikus zaj
A termikus zaj spektrális sűrűsége állandó, frekvenciafüggetlen. (fehérzaj)
2
U Zt
SD( f ) = = 4kTR,
BZ

€ A zajfeszültség: f
" V %
U Zt = SDni ( f ) = 4kTR, $ '
# Hz &

Zajos ellenállás modellezése zajmentes

ellenállással és zajforrással:

Megjegyzés: Tiszta reaktáns elemek nem termelnek zajt. Valós reaktív elemek zaját a
veszteségi ellenállásaik (komplex imp. valós része) hat. meg.

8
Kitérő: Colors of noise,

(From Wikipedia, the free encyclopedia)

Colors of noise

9
 Zajtípusok
Sörétzaj
Potenciálgáton áthaladó töltéshordozók okozzák. (tranzisztor, dióda, elektroncső)
2
IZS = 2qIDC BZ , q: elektron töltése
IDC: átfolyó egyenáram Ez is fehérzaj.

" A2 % teljesítményspektrum
SD( f ) = 2qI, $ '
# Hz &
Flicker (1/f) zaj
Félvezető kristály gyártási tulajdonságaitól függ.

B I, " A2 %
U 2
Zf ≈K Z , SD( f ) = K $ ' K: konstans
f f # Hz &

Kis frekvencián jelentős a hatása. Megadás inkább UPP értékkel (peak to peak)

€ Impulzuszaj (popcorn zaj) €

A félvezető kristály hibái hozzák létre (dióda, tranzisztor)

Popcorn zaj:

10
Erősítők zaja

Egy erősítőben sok zajforrás található:

• R : termikus és flicker
• L : nem termel zajt, ill. termikus (soros R)
• C : nem termel zajt, ill. flicker (elektrolit)
• D : sörét (pot.gát), termikus (hozzávezetés)
• Zéner : nagyon zajos a lavina hatás miatt
• BJT : termikus, sörét, flicker
• JFET : termikus, flicker, sörét
• MOS : lásd JFET, de a flicker nagyobb

Megjegyzés: Tiszta reaktáns elemek nem termelnek zajt. Valós reaktív elemek zaját a
veszteségi ellenállásaik (komplex imp. valós része) hat. meg.

11
A zajos erősítő modellje
A belső áramköri elemek miatt Ube= 0 esetén is van zajfeszültség: Uki ≠ 0.

Zajos erősítő modellezése:

Asszimetrikus erősítő: Szimmetrikus erősítő:

A modellben szereplő zajgenerátorok

éppen akkora zajt (zajteljesítményt)
hoznak létre a kimeneten, mint a zajos
erősítő.

A zajos erősítő teljesítmény-sűrűség spektruma frekvencia függő lehet (a komponensek

is azok), ezért a bemenetre redukált zajforrások áramát és feszültségét a keskenysávú,
bemenetre redukált zajfeszültséggel és zajárammmal célszerű megadni.

Un , In , Keskenysáv: 1Hz sávszélesség!

Ezek származtatása a teljesítmény-sűrűségből (Sn, korábbi jelölés SD):

Un = Snu , In = Sni , (1.),(2.)

12
Tipikus zajfeszültség-négyzet és zajáram-négyzet teljesítmény-spektruma

Jellegzetességek:
• Keresztezési frekvencia P (white noise) = P (flicker noise)
fku : 10..100Hz, fki= 1..10kHz
• Fehérzaj érték
U2nw =nx10-16 V2/Hz, I2nw=nx10-23 A2/Hz,
A teljesítmény-spektrumok:
f ku
Su = U n2 = U nw
2
(1+ ) (3.)
f
f ki
Si = In2 = Inw
2
(1+ ) (4.)
f
13
Tipikus zajáramok, zajfeszültségek
uA741:

AD620:

14
Erősítő bemenetére redukált eredő zaj 1.
Az ekvivalens zajfeszültség számításához az erősítő bemenetét üzemi lezárással kell ellátni,
valamint az erősítőt alkotó minden elem zaját számításba kell venni.

Asszimetrikus erősítő Rg belső ellenállású generátorral lezárva:

A Rg is termel zajt ezt is figyelembe kell venni!

A számítás elve:

A különböző zajforrások teljesítményének összege egyenlő az eredő fesz. forrás

teljesítményével. (korrelálatlan zajforrások esetén)

2 "V 2 %
U 2
ne = U + ( In Rg )
2
n
2
+U , $ '
nR (5.)
# Hz &

15
 Erősítő bemenetére redukált eredő zaj 2.
(3.), (4.) és (5.) figyelembevételével, valamint felt., hogy az Rg zaja fehérzaj:

2 1 2
U 2
ne =U 2
nw + ( Rg Inw ) + (U nw f ku + ( Rg Inw ) f ki ),
2

2 2 1 2
U ne = U nwe + (U nwe f ke ), (6.)
f
Átírva:
2
U 2
nwe =U 2
nw + ( Rg Inw ) + U nR
2
,
2 2 f ke
€ U = ne U nwe (1+ ) (7.) 2 2
f U nw + ( Rg I nw ) fki
fke = 2
,
Megjegyzés: Keskenysávú zajjellemző U nwe
€
Az eredő zaj is hasonló jellegű, mint az U és I zaj.
€
Hol is tartunk? Ismerjük a bemeneti zajt.

Kérdés: Mekkora a kimeneten a zaj?

16
Az erősítő kimeneti zajának számítása 1.
Mitől függ?
• Bemeneti zaj
• Az erősítés nagysága
• Az erősítő frekvencia átvitele
Az erősítő kimenetén az effektív zajfeszültség: (szélessávú jellemző)

∞
2 2 2
U ki eff = ∫U ne ( f ) Au ( f ) df , (9.)
0

Az erősítő átvitele
A bemeneti zaj feszültség
€
Au ( f ) = Au0 • au ( f ), (10.)

Normalizált fr. átvitel

Sávközépi erősítés
€
17
Zajsávszélesség (Equivalent Noise Bandwith, ENB)

A aktuális áramkör teljesítményátvitelének megfelelő ideális (négyszögletesnek

feltételezett) áramkör sávszélessége

Idealizált átvitel (A)

A Valóságos áramkör átvitele (B)

(A) (B) 18
Zajsávszélesség meghatározása sávszűrő jellegű átvitel esetén

Normalizált átvitel au ( f )

2
Átalakítás: au ( f )
€
lineáris fr. skála

€
Területek azonossága (azonos teljesítmények)
alapján a zajsávszélesség:

Δf = f an − f fn , (11.)

Aluláteresztő jellegű átvitel esetén: Oldalmeredekség: BZ

€ -20 dB/D 1.57 f-3dB
RC-RC 1.22 f-3dB
-40 dB/D 1.33 f-3dB
-60 dB/D 1.15 f-3dB
 Az erősítő kimeneti zajának számítása 2.
A zajsávszélesség alapján az integrálási határok redukálhatók:

∞ f fn
2
U ki2 eff = Au0
2
∫ U ne2 ( f ) au ( f ) df = Au02 ∫ U ne2 ( f ) df (12.)
0 f an

(7.) és (10.) alapján:

€ 2 2 2
# f fn &
U ki eff =A U
u0 new %Δf n + f ke In ( (13.)
$ f an '

A kimeneten mérhető zaj effektív értékének négyzete.

(RMS mérő, sávszélessége nagyobb, mint a zajsávszélesség)
€
A (13.) eljárás recept a kimeneti zaj meghatározására:
A bemenetre redukált zajgenerátorok és R-ek ismeretében hogyan hat. meg
a kimeneti szélessávú zajfeszültség.

20
Megjegyzések fehérzaj dominancia esetén
Sok esetben a kimeneti zaj csúcstól, csúcsig értékét adják meg.
(1Hz alatti frekvenciatartományban „spontán jelingadozások” formájában megjelenő
zajokat nem célszerű effektív értékkel megadni –nem lehet jól mérni-)

Fehérzaj dominancia esetén : fke < fan

U ki pp = (6..8) •U kieff ,

U 2 kin eff = Au0

2
•U 2 n weΔf n ,
€
A fenti összefüggés a feltétel (fehérzaj) teljesülése esetén jó közelítő számítást
tesz lehetővé.
€

21
Optimális generátor ellenállás ( Rg )

Az erősítő (bemenetre redukált) zajkomponensei és eredő zaja

BZ=1Hz sávszélességnél, 2
Rg függvényében: U 2
ne = U 2
n + ( I R
n g ) + U 2
nR , U ne = U n2 + In2 Rg2 + U nR
2
,

Tervezési szempont:
Minél kevésbé növelni az erősítővel a
€ €
bemenő jelhez hozzáadott zajt.
Ez a feltétel az Rg opt értéknél teljesül.
(Ennél kisebb Rg-nél Un „növeli”, míg
nagyobb Rg-nél InRg „növeli”.)
Ekkor:

Un
U n = Rgopt In , → Rgopt = ,
In

A zajfeszültség
különböző sávszélességeknél:
€

22
 Zajtényező – zajszám – erősítőlánc zaja
Erősítők, tranzisztorok összehasonlítására alkalmas a zajtényező (noise factor, F).
Def:
P valóságos erősítő kimenetén mérhető zaj telj.
F = ki zaj val.er. ,
Pki zaj id .er. ideális erősítő kimenetén mérhető zaj telj.
Más Def:
S /N bemeneti jel/zaj viszony
F= i i ,
€ So /N o kimeneti jel/zaj viszony
2
Pki zaj Pki zaj U nR + U n2 + In2 Rg2
F= = = 2
, Zajmentes erősítőnél: F=1
Pbe zaj PnR U nR
€
A zajtényező log értéke: zajszám (noise figure, NF) NF = 10lg F, [dB]

Többfokozatú erősítőknél minden erősítőfokozat hozzájárul a kimeneti zajhoz.

Igazolás nélkül: €
(Friis formula)
A teljes kimenő zaj döntő hányada az első erősítőfokozatból származik.
Következmény: Legyen az első fokozat kis zajú és nagy erősítésű.
23
Műveleti erősítős kapcsolások zaja

Szimmetrikus erősítő
helyettesítő modell:

Összevont zajfesz. generátorok:

(egyszerűbb, az eredmény u.a.)

Átszámítás:

24
Neminvertáló erősítő eredő zaja

Az alapkapcsolás elemeinek összevonása és az eredő zaj:

A zajerősítés megegyezik
a jelerősítéssel.

2
U nR 2 = 4kT ( Rg + R3 ),

2
U ne [ 2
= U n2 + In2 ( Rg + R3 ) + ( R1 X R2 )
2
]+U 2
nR1
2
+ U nR 2,
2
U nR1 = 4kT ( R1 X R2 ),

Tervezés: Hogyan lehet a fenti zajfeszültséget minimalizálni?

25
Invertáló erősítő eredő zaja

Az alapkapcsolás elemeinek összevonása és az eredő zaj:

A zajerősítés más, mint a jelerősítés.

A zajerősítés megegyezik a neminvertáló
erősítő jel erősítésével.

2
U nR1 = 4 kT ( R0 ),
2
U ne [ 2
= U n2 + In2 ( R0 ) + ( R1 X R2 )
2
]+U 2
nR1
2
+ U nR 2,
2
U nR 2 = 4 kT ( R1 X R2 ),

€
Tervezés: Hogyan lehet a fenti zajfeszültséget minimalizálni?

26
Számolási példa:
Szélessávú kimeneti zaj meghatározása műveleti erősítős kapcsolásban

Az erősítő modell: A bemeneti zajfeszültség számítása:

= U n2 + I n2 "$( Rg + R3 ) + ( R1 ∗ R2 ) %' +U nR1

2 2 2 2 2
U ne +U nR 2,
# &

2
= 4kT ( Rg + R3 ), 2 = 4kT ( R1 ∗R2 ),
2
U nR1 U nR

f2

A kimeneti zajfeszültség számítása:

€ U ki2 eff = Au0
2
∫ U ne2 ( f ) df ,
f1

Mire van szükség a számoláshoz?

• f1,f2 zajsávszélesség
• Ellenállásértékek ismerete € R2
• Sávközépi erősítés Au0 = 1+
R1
• Un és In – az erősítő típus adatai

€ 27
Számolási példa:

1. f1: alsó sáv határ vagy DC, vagy egy beállított szűrő érték
2. f2: felső sáv határ vagy az RMS mérő felső határfrekvenciája, vagy egy beállított
szűrő érték. Mindkét esetben fontos a sávszűrő jelleg (átmeneti meredekség)
figyelembe vétele.
3. Sávközépi erősítés
4. Un és In

28
Számolási példa:

Táblázat kitöltése:
10Hz 100Hz 1kHz 10kHz 100kHz
Un
InReredő
UnR1
UnR2
Une
U2ne

Az adatok ismeretében diagram felvétele:

29
Szélessávú zaj mérése:

A számított eredmény összehasonlítása mérési eredménnyel:

Alsó határfrekvencia

Felső határfrekvencia,
Integrálás

30
Számolási példa:

Az integrálás: A görbe alatti terület meghatározása

Integrálási határok!

31
Wikipedia:

Youtube:
Analog Devices' Matt Duff noise

video

32