villamos energetika

Villamosenergia-rendszer gépei
 Villamos gépek
• Villamos gépeknek nevezzük azokat a
szerkezeteket, amelyek energia felhasználása
árán munkát végeznek, vagy a felhasznált
energiát más jellegű energiává alakítják át.
Mágneses tér
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• Erőhatás két párhuzamos áramvezető között

A villamos áram hatásai:

hőhatás - pl.: villamos fűtőtest
fényhatás - pl.: gáztöltésű kisülőcsőben (fénycső)
kémiai - pl.: elektrolitba helyezett két fémpólus vagy akkumulátor töltése
mágneses - pl.: árammal átjárt vezető közelébe helyezett mágnestű
.

. I1 F1
 0 I1  I 2
F1  F2    l N 
l d 2 d

μ0 a vákuum permeabilitása:
I2 F2  Vs 
 0  4 10 7 
 Am 
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A mágneses fluxussűrűség (mágneses indukció)

M max
Az áram mágneses tere: BP   áll .
I k  Ak

A mágneses indukció:
.
M max
BP   áll .
I k  Ak
M max  Vs 
B  lim  m 2  T 
Ak 0 I k  Ak

B nB
B: felületegységen merőlegesen áthaladó erővonalak száma
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A mágneses fluxus
Az A területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalak száma:
mágneses fluxus

.    B dA, Vs  Wb 
A

__ ___
A mágneses erővonalak zártak, ezért  B dA  0
A

Ha a mágneses tér homogén, valamint dA és B merőleges egymásra,

akkor

  B A
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A mágneses térerősség
A mágneses térerősség: B
H [A/m]


  0   r a permeabilitás
.

μ0 a vákuum permeabilitása
.
r relatív permeabilitás (anyagjellemző)

μr ≈1 para és diamágneses anyagok

μr >>1 ferromágneses anyagok

ferromágneses anyagoknál: B  H
B  H
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A gerjesztési törvény
Segítségével a tér egy tetszőleges pontjában meghatározható
a mágneses térerősség

 Hdl   I
l i 1
i 

∑Ii = Θ eredő gerjesztés

 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A végtelen hosszú egyenes vezető mágnese tere

A kialakuló tér hengerszimmetrikus

.

A gerjesztési törvény egy r sugarú körre:

.

 Hdl   Hdl  cos   H   dl  H  2    r  I

l l l
I
H
2  r 
I
B
2  r 
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• Lorentz erőtörvénye
A B homogén mágneses térbe helyezett I árammal átjárt egyenes
vezetőre erő hat

F  I l  B l iránya I irányával megegyező

.
Ha l és B merőleges akkor F  B  I l
.
Faraday-féle indukciótörvény
Ha egy vezető által körülfogott mágneses fluxus az időben változik,
akkor a vezető két vége között feszültség indukálódik:
d
ui (t )  
dt
negatív előjel: a Lenz törvényt fejezi ki: az indukált feszültség által
létrehozott áram olyan irányú, hogy az indukált feszültséget létrehozó
változást gátolja
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• Faraday-féle indukciótörvény, nyugalmi indukció

Ha a mágneses fluxus az időben változik,

akkor feszültség indukálódik

d
. ui (t )  
dt
.
1.Mozgási indukció
A vezető által közbezárt fluxus dt idő alatt dФ - vel változik
 d  B  l  v  dt
d
  B  l  v  ui
dt
ui  B  l  v
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• Faraday-féle indukciótörvény
2. Önindukció, önindukciós tényező
A felületegységen áthaladó erővonalszám a gerjesztő árammal arányos:
  N   Li
.
L: önindukciós tényező [H]

. : tekercsfluxus
d di
ui  ui   L
dt dt
N menetszámú tekercs:   1   2  ...   n
  d d di
L N ui  N L
I I dt dt dt
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• Faraday-féle indukciótörvény
3. Kölcsönös indukció, kölcsönös induktivitás
d12 di
ui 2     L12  1
dt dt
.
d21
.
di
ui 1    L21  2
.
12  L12  i1 dt dt

21  L21  i2 L12=L21: kölcsönös induktivitás [H]

di
a két tekercset sorba kapcsolva i1=i2=i ui  ( L1  L2  2 L12 ) 
dt

A kölcsönös indukció jelenségén alapszik a transzformátorok működése

 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A mágneses tér energiája
L induktivitású tekercs mágneses energiát képes tárolni
d
u iR formálisan iּdt-vel beszorozva
dt
. u  i  dt  i 2  R  dt  i  d
uּiּdt – a termelő által a tekercsnek dt idő alatt átadott energia
. i2ּRּdt – dt idő alatt hővé alakuló energia (a vezeték ohmikus ellenállásán)
iּdψ – a tekercs mágneses terében tárolt energia

A mágneses térben a t idő alatt felhalmozott energia:

 i 1
Wm   id   L  idi   L  i 2
0 0 2
Térfogategységben tárolt mágneses energia:
2
Wm 1 1B 1
wm   HB   H 2
V 2 2 2
 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• A mágneses tér anyagban
ferromágneses anyagoknál: B  H
B  H
Ferromágneses anyagok mágnesezési görbéje: hiszterézisgörbe
.

.
0-A szakasz: első mágnesezési görbe

Br remanens indukció
Bt telítési indukció
Hc koercitív térerősség

A mágnesezési görbe területe: hiszterézis veszteség

 Mágneses és villamos tér

Mágneses tér
• Példa: egyenes tekercs (szolenoid)
A gerjesztési törvény az
A-B-C-D-A négyszög mentén

.  Hdl   Hdl  Hl  NI
ABCDA AB

NI NI
. H B
l l
NI
  BA   A
l

 N N2A
Az önindukciós együttható L  
I I l
 A villamos gépek rendszerezése
Áramnem szerint:
• Váltakozó áramú
• Egyenáramú

Az energia átalakítása szerint:

• Generátorok
• Motorok
• Átalakítók
Az átalakítók a villamos energiát más jellemzőkkel rendelkező villamos energiává
alakítják át. Megváltoztatják pl. a feszültségét, a frekvenciát, az áram nemét stb.
Vannak álló es forgó átalakítók.
– Az álló átalakítók a nyugalmi elektromágneses indukció (transzformátor), vagy
a villamos szelephatás (pl. egyenirányító) alapján működhetnek. A forgó
átalakítók a mozgási elektromágneses indukció alapján működnek (pl. motor –
generátor gépcsoport).
– Az átalakítók gyakran képesek a villamos energia mindkét irányú átalakítására.
A transzformátor pl. nemcsak a feszültség csökkentésére, hanem növelésére is
alkalmas; vannak egyenirányítók, amelyek képesek váltóirányításra is.
 A transzformátor
A transzformátor alapvetően a villamos energia feszültség
nagyságának változtatására szolgáló villamos gép.
A transzformátor olyan statikus (mozgóalkatrészeket nem
tartalmazó) elektromágneses átalakító, amely adott
jellemzőkkel rendelkező villamos energiát más
jellemzőkkel rendelkező villamos energiává alakit át.
A transzformátor olyan villamos gép, amely adott áramú
és feszültségű teljesítményt más nagyságú áramú és
feszültségű teljesítménnyé alakítja át mágneses tér
közbeiktatásával, adott frekvencia mellett.
 A transzformátor működési elve

• A transzformátor működési elve legkönnyebben az egyfázisú

transzformátor működésének vizsgálatán keresztül érthető
meg. A többi transzformátortípus (háromfázisú
transzformátor működése lényegében mind visszavezethető
az egyfázisú transzformátor működésére.
• Az egyfázisú transzformátor közös vasmagra fűzött két
tekercsből áll.
 Áttétel
• Azt a tekercset, amelyikre az általában, időben szinuszosan
változó feszültséget kapcsoljuk, primer tekercsnek,
amelyikről az átalakított villamos teljesítményt levesszük,
szekunder tekercsnek nevezzük.
• A primer tekercsre rákapcsolt feszültség hatására kis értékű
I1 áram folyik a primer tekercsben. Ennek gerjesztett
fluxusa mindkét tekercsben feszültséget indukál.
 Fogalmak
• Indukált feszültség: A transzformátor változó mágneses tere által indukált
feszültség.
• Kapocsfeszültség: A transzformátor primer illetve szekunder kapcsain mérhető
feszültség. Az indukált feszültségtől eltérhet a terhelési állapot függvényében.
• Névleges érték: Beszélhetünk névleges feszültségről, amely meghatározza a
menetek számát vagy a szigetelés vastagságát. A névleges áram megadja azt az
áramterhelést, amelyet a transzformátor túlmelegedés nélkül tartósan elviselni
képes. A névleges áram és névleges feszültség együtt határozza meg a
transzformátor névleges teljesítményét.
• Üresjárási állapot: A transzformátor szekunder oldala üresen jár. Ilyenkor a
szekunder áram értéke nulla, a szekunder kapocsfeszültség megegyezik az indukált
feszültséggel.
• Rövidzárási állapot: A transzformátor szekunder oldalát rövidre zárjuk, így a
szekunder kapocsfeszültség értéke nulla.
• Üresjárási áram: Üresjárási állapotban, a primer tekercsekben folyó áram
biztosítja az oszlopindukció gerjesztés igényét, ez fedezi a vasveszteséget.
• Rövidzárási feszültség: Rövidzárási állapotban a primer oldalon a névleges
áramhoz tartozó feszültség mérhető.
 Drop
• A drop az a szám, amely
megmutatja, hogy a névleges
rövidzárási feszültség hány
százaléka a névleges
feszültségnek. A jele: ε.
• A drop segítségével kiszámítható a névleges
feszültség esetén kialakuló zárlati áram
állandósult értéke
Kisebb transzformátorok dropja 4-6%, ami azt jelenti, hogy zárlat
esetén állandósult állapotban 16-25 szeres áramértékek is folyhatnak
a transzformátorban. Emiatt nagyteljesítményű transzformátoroknál
a drop értékét 8-12% körüli értékre választják (méretezik), hogy a
zárlati áramok megfelelően csökkenjenek.
 Transzformátor hatásfoka
• Vasveszteség: Transzformátor vasmagjában keletkező veszteség. A
mágneses hiszterézis és az örvényáramok következtében keletkező
hőmennyiséget mutatja. Az örvényáram veszteség csökkentése
érdekében a vasmagot lemezelik. A lemezeket, speciális anyagot
használva, hidegen hengerelve készítik. Az Üresjárási állapotban
felvett teljesítmény közelítőleg megegyezik a vasveszteséggel.
• Tekercselési veszteség: A transzformátor tekercseiben keletkező
veszteség. A vezetékanyag ellenállásán keletkezik. Mértéke függ a
frekvenciától, mivel a behatolási mélység befolyásolja a vezetésben
résztvevő huzalkeresztmetszetet. A rövidzárási állapotban felvett
teljesítmény közelítőleg megegyezik a tekercselési veszteséggel. A
tekercselési veszteség a gép tekercsrendszerén jön létre ha R
ellenállású tekercsen I áramerősség folyik. Szokás ezt a veszteséget
rézveszteségnek is nevezni.
 A vasmag
• Fontos követelmény a vasmaggal szemben, hogy a
váltakozó áramú fluxust mennél kisebb veszteséggel
vezesse, ezért szilíciummal ötvözött lemezekből
készül. A lemezek egymástól szigeteltek az
örvényáramok elkerülése érdekében.
• Feladata: Kis mágneses ellenállású közeg
létrehozása, ami jó hatásfokú fluxus kapcsolódást
hoz létre a primer és szekunder tekercsek között.
Másképpen ez azt jelenti, hogy a szórt fluxust a
lehető legkisebb értékre igyekszünk csökkenteni.
• Az egyfázisú transzformátorok vasmagja lehet
láncszem, mag vagy köpeny típusú. A láncszem
típusú vasmag és a tekercsek úgy kapcsolódnak
egymáshoz, mint egy lánc két szeme. A mag típusú
vasmag két oszlopára fele-fele arányban osztják el a
primer és a szekunder tekercseket.
• A köpeny típusnál a két járom úgy veszi körül az
oszlopon elhelyezkedő tekercseket, mint a köpeny.
 Tekercs kialakítása
• A transzformátor primer és szekunder tekercs anyaga réz
vagy alumínium. A huzalkeresztmetszet 5 mm2-ig kör
keresztmetszet felette téglalap. A tekercsek vezetőit
szigeteléssel látják el. A huzalok szigetelése lehet
zománclakk, rácsévélt papírszalag és ez esetleg
rögzíthető pamuttal fonva vagy szőve.
• A tekercselés elrendezése lehet hengeres vagy tárcsás. A
legegyszerűbb hengeres tekercs egy vagy több rétegű
spirális kialakítású. Készülnek transzformátorok
lemeztekercseléssel is.
• A primer tekercs nagy menetszámú kisebb
keresztmetszetű vezetővel készül, a szekunder tekercs
kis menetszámú nagy keresztmetszetű vezetőből készül.
• Hengeres tekercselés esetén a primer és szekunder
tekercseket egymásba tolt hengerekként képezik ki. A
két tekercs között, illetve a belső tekercs és a vasmag
között hűtési és szigetelési okokból megfelelő távolságot
kell biztosítani. Szigetelési meggondolások alapján
általában a kisebb feszültségű tekercset helyezik el a
vasmag közelében.
• A tárcsás elrendezés a szórt fluxusok szimmetriája
érdekében a tekercselés legalján és tetején lévő két
tekercsrész mindegyike vagy a primer vagy a szekunder
tekercshez tartozik. Menetszáma feleakkora, mint az
adott tekercshez tartozó többi tekercsrészé.
 Háromfázisú transzformátorok
kapcsolása
• A három fázistekercset lehet
csillagba, háromszögbe (deltába),
vagy zeg-zugba kapcsolni, amelynek
jelölése: Y, D, Z, ill. y, d, z.
• Ha a tekercselés csillagpontja is ki
van vezetve, akkor a kapcsolás
betűjele: YN, yn, ZN, illetve zn.
• A csillagkapcsolású transzformátor
tekercselése szigetelt nullapontú,
vagy kivezetett nullapontú lehet.
Négyvezetős háromfázisú
rendszerben alkalmazzuk a kivezetett
nullapontú csillagkapcsolást. Ilyenek
a KÖF/KIF transzformátorok
szekunder tekercsei.
 Zeg-zug kapcsolás
• Zeg-zug kapcsolás: speciális
csillagkapcsolás,
alkalmazásának alapvető célja
az aszimmetrikus terhelés
hátrányos következményeinek
enyhítése, a fogyasztói
transzformátorok szekunder
oldalán alkalmazzák.
• A zegzug kapcsoláshoz a
vasmagon elhelyezett k oldali
tekercset két azonos
menetszámú részre bontjuk és a
fázistekercsek soros kapcsolását
nem az azonos, hanem a
szomszédos oszlopon levő
tekercsben valósítjuk meg.
 Különleges transzformátorok
• Takarékkapcsolású transzformátor: gyakran használt elnevezése booster (ejtsd:
buszter), de jellemzőbb az egy tekercselésű transzformátor elnevezés, mivel a
transzformátor primer és szekunder tekercse ugyan annak a tekercsnek egy része.
A takarékkapcsolású transzformátor olcsósága ellenére jelentős hátránnyal is
rendelkezik. Meghibásodás esetén (pl. szakadás) a teljes nagyobb feszültség
megjelenhet a kisebb feszültségű oldalon, kapcsokon. Ezért, ha a transzformátorral
a feszültséget életvédelmi szempontból kell csökkenteni, akkor nem alkalmazható.
• Ívhegesztő transzformátor Ívhegesztő transzformátor: primer tekercsét hálózati
feszültségre kapcsoljuk, szekunder tekercsének egyik kivezetése a hegesztőpálcára,
másik kivezetését földeljük. Velük szembeni követelmény, hogy üresjárásban
szolgáltassa az ív begyújtásához szükséges feszültséget, meghibásodás nélkül
rövidre zárható legyen és terheléskor csak akkora legyen a feszültsége, amekkora
az ív fenntartásához szükséges.
• Mérőtranszformátorok: ezeket a „transzformátorokat” attól függően, hogy
feszültséget, vagy áramot szeretnénk mérni velük, feszültség-, illetve áramváltónak
nevezzük. A mérőműszerek, védelmek nagyfeszültségű, vagy nagy áramú
berendezések esetén nem közvetlenül, hanem mérőtranszformátorokon keresztül
kapcsolódnak az áramkörbe.
 Mérőváltók
• A feszültségváltó A feszültségváltó olyan különleges egyfázisú transzformátor,
amely nagyfeszültségből állít elő kisfeszültséget. Szekunder tekercse a voltmérőt,
üzemviteli, üzemzavari védelmeket, a wattmérő feszültségtekercsét, tápegységeit
táplálja. A feszültségváltók szekunder feszültsége általában 100 V, de esetenként
110, vagy 200 V is lehet. Ha a primer hálózat feszültségét transzformáljuk, akkor a
szekunder tekercs feszültsége 100/√3, 110/√3, vagy 200/√3 V.
• Az áramváltók olyan speciális transzformátorok, amely egy adott áramkör áramát
(primer áram) adott pontossággal alakítják át kisebb, a mérés, védelem számára
elfogadható értékre (szekunder áram) a primer oldaltól elszigetelt másik áramkör
számára. Az átalakítás a telítési tartományig állandó, ez az áramváltó áttétele. Az
áramváltó primer tekercse a primer áramkörbe sorosan kapcsolódik a fogyasztóval.
A szekunder tekercs áramkörébe is sorosan kapcsolódnak a terhelések
Szerkezetileg az áramváltó primer tekercse néhány menet, vagy esetleg a vezető
sínezés egy darabja. Kialakítása szerint lehetnek sín-, rúd áramváltók vagy hurkos
áramváltók. Nagy- és középfeszültségű szabadtéri áramváltókat szigetelőolajban
helyezik el. Beltéri középfeszültségű és kisfeszültségű áramváltók szigetelése
műgyanta.
• Az áramváltók szekunder tekercsének sarkait soha sem szabad nyitva hagyni, azaz
a mérőkör megbontása előtt azt rövidre kell zárni! Ennek elmulasztása esetén az
áramváltó gerjesztését nem az U1 feszültség, hanem a primer körben folyó áram
határozza meg. Ennek megfelelően a vasmagban igen nagy fluxus keletkezhet,
amely a nyitott kapcsokon életveszélyes mértékű feszültséget indukálna, másrészt
a nagy vasveszteség miatt a vasmag felizzik és a tekercselés leéghet.
 Transzformátorok párhuzamos
kapcsolása
• Párhuzamos kapcsolás feltételei:
– azonos feszültségáttétel, azonos primer és szekunder
oldali feszültség
– azonos kapcsolási csoport, azonos fázis
– azonos rövidzárási feszültség (drop)
– a névleges teljesítmények aránya 1:3 –nál ne legyen
nagyobb
– a drop hatásos és induktív összetevői közel azonosak
legyenek, amely a gyakorlatban az esetek döntő
többségében eleve teljesül
– a megcsapolás átkapcsolók azonos állásban legyenek.
NAF transzformátor
Olaj KÖF transzformátor
Száraz KÖF transzformátor
Áramváltó
Feszültségváltó
Aszinkron gépek
 Aszinkron gép
• Az aszinkron gép a legnagyobb mennyiségben gyártott,
legelterjedtebb forgógép típus. Előnye, hogy
viszonylagos egyszerűsége miatt, kis karbantartás
igényű, alkalmas a tömeg gyártásra, a többi
géptípushoz viszonyítva olcsó. Váltakozó áramú
hálózatról működtethető bizonyos típusai pár watt
teljesítményűek,(hajszárító) míg mások akár MW
(vasúti vontatás)teljesítményűek is lehetnek.
• A teljesítmény elektronikai eszközök fejlődésével és
elterjedésével szinte bármilyen hajtástechnikai
feladatra alkalmassá tehető.
Az aszinkrongép szerkezeti kialakítása
A forgórész lemezelt kivitelű mivel a
forgórészben váltakozó áramú feszültség
indukálódik. A lemezeléssel csökkentjük az
örvényáramú veszteségeket. De mivel a
forgórészben indukálódott feszültség
frekvenciája az állórészre kapcsolt
feszültségnek szlipszerese, a forgórész
lemezelését gyártástechnikai okok is
indokolják. Az örvényáramú veszteség a
frekvencia négyzetével arányos.
A forgórész a viszonylag alacsonyabb
fordulatszám miatt főleg Az állórész vastestének hornyaiban
gördülőcsapággyal szerelt, melyet a képen helyezkedik el az állórész tekercselése. Az
a pajzsok tartanak. állórész lemezelt hogy a vastest
A megfelelő hűtés miatt a forgórész örvényáramú veszteségei kisebbek
ventillátorral van ellátva, amely a nem csak legyenek. A vasanyag, mint minden
a forgórész körül, de az állórész ház váltakozó áramúgép esetén szilíciummal
lemezei közt is áramoltatja a levegőt. (2-2,5%) ötvözött acél.
 Forgórész kialakítása
• Rövidrezárt forgórész A forgórész tekercsek rövidre vannak zárva.
Hagyományos tekercselt forgórészt csak ritkán, különleges
alkalmazásoknál használnak.
• Kalickás forgórész, forgórész hornyokba alumíniumot vagy rezet
sajtolnak. Ezek a gépek karbantartást alig igényelnek, mivel
nincsenek kopó villamos alkatrészeik. Az aszinkrongépek
túlnyomórésze kalickás forgórészű.
• Csúszó gyűrűs, tekercselt forgórész. A forgórész tekercselés
csúszógyűrűk segítségével ki van vezetve, melyhez szénkefék
segítségével csatlakozhatunk. Ezeknek a gépeknek a
karbantartásigénye nagyobb a csúszó kopó alkatrészek miatt.
Viszont a forgórész impedanciáját a kivezetett kapcsokon keresztül
befolyásolhatjuk, így módosíthatjuk , akár üzem közben is a gép
paramétereit, (szlip, nyomaték, fordulatszám)
 Működési elv
• A forgó mágneses mező fordulatszámát a feszültség frekvenciája
és a tekercselés a kialakított pólusok (pólus párok, mivel a
mágneses pólus csak páros lehet ) száma határozza meg.
• A forgó mágneses mező fordulatszámát szinkron fordulatszámnak
nevezzük
• A forgó mágneses mező metszi az állórész tekercselését és a
forgórész hornyokban elhelyezkedő tekercselést is. Az indukció
vonal metszés hatására indukált feszültség jelenik meg az álló és
forgórészben egyaránt. Az állórész indukált feszültsége a kapocs
feszültséggel igyekszik egyensúlyt tartani. A kapocs feszültség és
az állórész indukált feszültségének különbsége hozza létre az
állórész tekercselés áramát.
• A rövidre zárt forgórész indukált feszültsége, áramot hoz létre a
kisellenállású rövidre zárt tekercselésben. Ez az áram is létre hoz
egy mágneses mezőt. A két mágneses mező kölcsönhatása forgató
nyomatékot hoz létre, melynek eredményeként a forgórész
forgásba jön.
• A forgórész Aszinkron a forgó mágnesesmezővel. A géptípus
elnevezése innen származik. A forgórész elmaradását a
forgómezőhöz képest a csúszással (szlip) jellemezzük.
 Aszinkrongép üzem állapotai
• Aszinkron gép motor üzeme
• Motor üzemben a gép a hálózatból villamos energiát
vesz fel és a tengelyén mechanikai energiát ad le.
aszinkron motor
nyomaték-
fordulatszám
jelleggörbéje

Mi-indító
nyomaték

Mb-
billenőnyomaték

Mt-terhelő
nyomaték
 Motor árama
• A motor árama is összefüggésben van a fordulatszámmal.
• Motor üzemben a legnagyobb áramot induláskor veszi fel a
gép, de az üresjárási (terhelés nélküli) árama is jelentős. Az
indítási áram a névleges terheléshez tartozó áram 3-5
szerese, a gép kivitelétől függően.
 Aszinkrongép generátor üzeme
• Generátorként a forgórészt külső erő forgatja. A
generátor üzem feltétele, hogy a forgórész
gyorsabban forogjon, mint a forgómágneses
mező. Ilyenkor a motor fordulatszáma nagyobb,
mint a a szinkron fordulatszám.
• Aszinkron generátort viszonylag ritkán
alkalmaznak, mert működéséhez a hálózatból
felvett meddő energiára is szüksége van (pl.
kondenzátorokkal pótoljuk a meddő energia
igényt), és ez a terhelés függvényében változik.
Aszinkron motor üzemállapotai
 Villamos gépek

Aszinkron gépek
• Nyomaték jelleggörbe
Mi : indítási nyomaték
Mb : billenő vagy maximális nyomaték
Mt : terhelő nyomaték
n0 : szinkron fordulatszám
. sb : billenő szlip

.
 Villamos gépek

Aszinkron gépek
• Szerkezet, működés
Legfontosabb jellemzői:
•Legegyszerűbb szerkezetű forgógép
•Egy- és háromfázisú változat is létezik, 1 kW felett általában
háromfázisú
. •Legelterjedtebb, üzembiztos gép
•Motorként és generátorként is használható
•Hátránya: folyamatos fordulatszám változtatás csak külön
.
költséges berendezéssel biztosítható
•Két fő szerkezeti egység: állórész és forgórész
Szerkezeti felépítés
Állórész:
•lemezelt (örvényáramok csökkentése miatt)
•háromfázisú tekercs, térben 120-os eltolással
Forgórész:
•lemezelt és hengeres
•lehet tekercselt (csúszógyűrűs) vagy rövidrezárt (kalickás)
 Villamos gépek

Aszinkron gépek
• Szerkezet, működés
Kalickás forgórészű gép

.
 Villamos gépek

Aszinkron gépek
• Aszinkron motorok indítása
I i  (3...9)  I n A nagy indítási áram nagy feszültségesést
okozhat a hálózatban → csökkenteni kell
Kalickás motorok indítása
.
1. Közvetlen indítás
Kisebb teljesítményű motor és „erős” hálózat esetén megengedett
. 2. A nagy indítási áram csökkentése a kapocsfeszültség csökkentésével
•ellenállással: a motor és a hálózat közé
ellenállásokat iktatunk (veszteséges)
•reaktanciával: a motor és a hálózat közé
reaktanciákat iktatunk (elvileg veszteségmentes)
•transzformátorral: a motor és a hálózat közé
transzformátort iktatunk (elvileg veszteségmentes)
•/ indítás → egyik leggyakoribb megoldás
•Elektronikus kapcsolás alkalmazása (ún. lágyindítók alkalmazása)
(legkorszerűbb megoldás)
 Villamos gépek

Aszinkron gépek
• Segédfázisú aszinkron motorok
•Állórészen fő- és segédfázis (90°-kal eltolva a főfázishoz képest),
•Segédfázis a forgás megindulását segíti elő (elliptikus forgó tér)
•Üzemi, vagy indítókondenzátor a villamos 90°-os fázistoláshoz

.
 Villamos gépek

Szinkron gépek
• Szerkezeti felépítés
•A háromfázisú villamos energiatermelés legfontosabb gépe
az erőművekben
•Legfontosabb jellemző: csak egy kitüntetett fordulatszámon, az
ún. szinkron fordulaton képes tartósan üzemelni.
. •A gép fordulatszáma és frekvenciája között merev kapcsolat van:
f = p.n,
•p: póluspárok száma
. •Lehet motor vagy generátor
Szerkezeti felépítés: 2 fő egység: állórész (armatúra) és forgórész
Jellemzők:
-3 fázisú tekercselés az állórészen (aramatúra)
-lemezelt állórész (az örvényáram csökkentése miatt),
-tömör, vastestű forgórész (hengeres vagy kiálló pólusú) egyfázisú
tekercseléssel,
a tekercsvégek csúszógyűrűkhöz csatlakoznak,
ahova szénkeféken keresztül vezetjük a gerjesztőáramot (egyenáram)
 Villamos gépek

Szinkron gépek
• Működés
Motor:
•állórész: a rákapcsolt 3 fázisú feszültség forgó mágneses teret
hoz létre,
amelynek fordulatszámát a frekvencia és a pólusok száma
. határozza meg
(nincs indítónyomatéka)
•forgórész: egyenáramú gerjesztés
.
•abszolút fordulattartó

Generátor:
•forgórész: egyenáramú gerjesztés
•forgórészt állandó fordulatszámmal forgatják (gőz-, víz-,
gázturbina,
diesel motor)
•állórész: 3 fázisú indukált feszültség
 Villamos gépek

Szinkron gépek
• Nyomaték
3 U k U p
M   sin 
0 X d
M: nyomaték (kapocsfeszültségtől függ)
.
δ: terhelési szög (Up és Uk közötti szög)
Hengeres forgórészű gép nyomatéka a terhelési szög függvényében:
.
 Villamos gépek

Szinkron gépek
• Indítás (motorként)
•A szinkronmotornak nincs indító nyomatéka
•A forgórészen elhelyezett néhány rövidrezárt menet segítségével
aszinkron motorként indul
•A szinkron fordulatszám közelében „beugrik” a szinkron fordulatszámra
.

.
A Gibárti vízerőmű 40 pólusú,
150 min-1 fordulatszámú
szinkrongenerátora
Egyenáramú gépek
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Szerkezeti felépítés
Négy alapvető szerkezeti rész:
• acélöntvényből készült henger alakú állórész: fő- és segédpólusok
•lemezelt, henger alakú, külső felületén hornyokkal ellátott forgórész
az armatúra
•kommutátor, amely az armatúra tekercselés váltakozó áramát
.
mechanikus úton egyenirányítja
•kefék
.
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Működés
•Mágneses térben van elhelyezve egy vezetőkeret (armatúra),
amelyben áram folyik
•a Lorentz-féle erőhatás miatt a forgórész elfordul
•180º-os elfordulás után megfordul az áramirány s a folyamat kezdődik
.
újra

.
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Armatúravisszahatás
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Egyenáramú gépek osztályozása
A gerjesztés módja szerint négy csoport:

.
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Külső gerjesztésű motor (párhuzamos is)

.
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Soros gerjesztésű motor
A motor jelleggörbéi:

Jellemzők:
•Nincs üresjárási fordulatszáma (terhelés nélkül indítani tilos)
•Nagy indítónyomaték (járművek, kéziszerszámok)
•Váltakozó-, illetve egyenáramú táplálásról is működik, ezért
univerzális gép
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Vegyes gerjesztésű motor
A legfontosabb jellemzők:
-Van soros és párhuzamos gerjesztése is,
-Ritkán használják,
-Nem fordulattartó
.

.
 Villamos gépek

Egyenáramú gépek
• Egyenáramú generátorok
Az egyenáramú generátorokat az egyenáramú energia előállítására használják
Az egyenáramú gépek teljesítményviszonyai:

.
 „Villámdelejes forgony”
forgó mozgást végző első egyenáramú
motor megvalósítása
Különleges gépek
 Villamos gépek

Különleges gépek
• Szervomotorok
Vezérlő és szabályozó rendszerekben pozícionálási célra alkalmazzák
A működtető energia szerint léteznek
•villamos
•pneumatikus és
. •hidraulikus szervomotorok
A szervomotorokkal szemben támasztott követelmények:
•Folyamatos fordulatszám változtatása tág határok között
.
•Gyors és egyszerű forgásirányváltás
•Gyors működés más szavakkal nagy indítónyomaték
•Stabil működés a fordulatszám-nyomaték jelleggörbe alapján

A fenti követelményeket kielégíti:

•külső gerjesztésű egyenáramú motor és a
•kétfázisú aszinkron motor
 Villamos gépek

Különleges gépek
• Léptetőmotorok
Elektromechanikus átalakítók, villamos impulzusokat alakítanak át
szögelfordulássá
n =60x impulzusfrekvencia / fordulatonkénti lépések száma
A léptetőmotorokat pozícionálási célokra használják
. Sokféle kivitel:
állandó mágneses, lágymágneses armatúrájú és hibrid típusok
. A forgórész lehet 1 vagy több póluspárú, szimmetrikus vagy ún. csőrös
Leggyakrabban előforduló típusok:
•állandó mágneses (van tartónyomatéka)
•változó reluktanciájú (nincs tartónyomatéka)
•hibrid léptetőmotorok (van tartónyomatéka), legelterjedtebb típus

A léptetőmotor tengelye diszkrét módon, egyes lépéseket megtéve forog.

A tengely egy körülfordulása pontosan meghatározott számú,
egyes lépések megtételét jelenti, a lépésszám függ a motor felépítésétől
 Villamos gépek

Különleges gépek
• Léptetőmotorok
Az állórészen 3 fázisú és 6 pólusú, míg a forgórészen 4 pólusú kialakítás

2
A motor jellemzője a lépésszög 
Zr m
Tipikus lépésszögek: 1,8º, 2,5º, 7,5º, 15º, 18º, 30º, 39º, stb.

A léptetőmotor működtetéséhez vezérlő elektronika kell

 Villamos gépek

Különleges gépek
• Léptetőmotorok
A léptetőmotorok legfontosabb jellemzői:
•Pontos, lépésszerű pozícionálás előre megadott számú vezérlőimpulzus
segítségével. A pozícionáláshoz nincs szükség érzékelőre, szabályozóra
.
•Nagy nyomaték kis szögsebességnél, még egyes lépések esetén is.

. •Nyugalmi helyzetben, gerjesztett állapotban nagy tartónyomaték,

ami önzáró viselkedést eredményez
•Digitális vezérléshez közvetlenül csatlakoztatható
•Frekvenciaváltozás sebességére ügyelni kell, az irányítástechnikailag
nyílt hurok miatt a lépéstévesztés rejtve maradhat
•Bizonyos esetekben lengésre hajlamos
 Villamos gépek

Különleges gépek
• Lineáris motorok
• Egyenesvonalú haladó mozgatáshoz lineáris motor célszerű
• Lineáris aszinkron motor a legszélesebb körben használt lineáris motor
• 3 sztátor tekercs egymás mellett elhelyezve + háromfázisú feszültség =
egyenes vonal mentén haladó mágneses tér
• lapos fémlemez a sztátor közelében: feszültség és áram a fémlemezben
mozgató erő hat a fémlemezre
. • kétféle változat: rövid primerű és rövid szekunderű kialakítás
• két fontos eltérés a hengeres változatútól:
. 1. nagyobb a légrés, s ezért jóval nagyobb a mágnesező áram:
teljesítménytényező és a hatásfok alacsony értékű
2. a primer rész végénél a mágneses tér erősen lecsökken: a
szekunderben tranziens áramok: csökken a tolóerő és
nő a veszteség
 Villamos gépek

Különleges gépek
• Kefenélküli motorok (EC motorok)
• Egyenáramú gépek: A kommutátor a kefékkel együtt egy mechanikus
egyenirányító
• Teljesítményelektronikai eszközök alkalmazása a kommutátor és
kefék helyett = kefenélküli egyenáramú motor (elektronikus
.
kommutációjú motor)
• Forgórészen állandó mágnes, állórészen az armatúra tekercsek
. • Félvezetős kapcsolók: az armatúra tekercsekre kapcsolják a megfelelő
irányú áramot a forgórész megfelelő helyzetében
• Ismerni kell a forgórész pillanatnyi helyzetét
• Állórész tekercsekben váltakozóáram: a forgórésszel szinkronforgó
mágneses tér → szinkron gép, de 2 különbség:
1. az állórész tekercsek áramai nem szinuszosak
2. frekvencia nem állandó
 Villamos gépek

Különleges gépek
• Kefenélküli motorok (EC motorok)
Kefenélküli motorok elvi felépítése

.
Köszönöm a figyelmet!