Feszültség fajták

Ohm törvény
Kirchoff I.-II. törvénye
Gyakorló feladatok

1
Egyenfeszültség esetében az oszcilloszkóp
képernyőjén egy egyenes vonal látható azonos
magasságban a 0 tengelytől. A feszültség
polaritása nem változik.

Változó feszültség esetén csak a feszültség

nagysága változik, iránya nem.

2
A váltakozó feszültség változtatja polaritását és ezzel együtt irányát és nagyságát is. Ez periódusonként ismétlődhet. Ilyen
jellegű -szinusz görbe szerint váltakozó- feszültség jelalakját tapasztalhatjuk a háztartásokban, a konnektorokban.

3
Összetett feszültség egyen- és váltakozó feszültség
szuperponálásából tevődik össze. Ilyenkor a
feszültség nagysága nem állandó, hanem egy
középérték körül változik.

4
5
6
I=U/R
U=I×R

7
I=U/R

8
A csomópontba folyó áramerősségek összege
megegyezik az onnan elfolyó áramerősségek
összegével.

Bármely csomópontba befolyó és

onnan elfolyó áramok előjelhelyesen
vett összege nulla. Ha a befolyó
áramot pozitívnak, az elfolyót
negatívnak vesszük, akkor:
-i1 + i2 - i4 + i3 = 0
Ebből következik, hogy
i1 + i4 = i2 + i3

9
Ha: I1= 1A, I2=2A; I3=3A, I4=4A, I6=6A, akkor I5=?
És milyen irányban folyik?

I5=?

elfolyó.
+1-2-3+4-6=+5-11=-6A
Megoldás:

10
 A csomópontba folyó áramerősségek összege megegyezik az
onnan elfolyó áramerősségek összegével.

I = IR1 + IR2 + IR3 + … IRn

átrendezve: I – IR1 – IR2 – IR3 -IRn= 0
másképpen: ∑I = 0

Ohm törvénye értelmében:

UAB=Uk

11
I = IR1 + IR2 + IR3 + … IRn
átrendezve: I – IR1 – IR2 – IR3 -IRn= 0
másképpen: ∑I = 0

S=1/Ohm=A/V

12
Pl: R1=R2=R3; Re=300 Ohm; R2=?
R2=Re×n=300×3=900 Ohm

13
Áramosztás!

14
Soros kapcsolásban a feszültségesések összege megegyezik
a kapocsfeszültséggel.
Uk = UR1 + UR2 + UR3 + URn
átrendezve: Uk - UR1 - UR2 - UR3 - URn =0, másképpen ∑U=0

15
 Feszültségosztás!

Azonos értékű ellenállásokon ugyanakkora feszültség

esik, tehát n db. azonos értékű ellenállás (R) soros
eredője:
n ×R
Soros kapcsolás esetében az eredő ellenállás mindig
nagyobb, mint a legnagyobb ellenállás értéke.
A legnagyobb feszültség mindig a legnagyobb
ellenálláson esik.

Sorosan kapcsolt fogyasztók ellenállásértékei összeadódnak.

16
17
Géczi József 18
19
 A feszültségosztó négypólus, van bemenete és kimenete.
Nagyobb feszültségből állít elő kisebbet úgy, hogy a
terhelésváltozás a kimenőfeszültséget ne változtassa meg I-vel
egyszerűsítve!
jelentősen.

Uki=Ube(R2/R1+R2)

Ha a kimenetet nem terheljük, a kimenő Ha a kimenetet terheljük, a kimenő

feszültséget Ube, valamint R1 és R2 feszültséget Ube, valamint R1 és R2XRt
aránya határozza meg. aránya határozza meg

20
 A V-mérő függetlenül attól, hogy milyen elven működik, tartalmaz egy
érzékeny mérőművet (alapműszer), ami csak néhány 100 mV-ig terjedő
mérést tesz lehetővé. A nagyobb feszültségű mérésekhez precíziós előtét-
ellenállásokra van szükség.
Az alapműszer végkitéréséhez (méréshatárához) két
adat tartozik: Um és Im. Ebből meghatározható a műszer
belső ellenállása Rm:

Nem szorzás! Index!

n megadja, hogy hányszorosára kívánjuk bővíteni a

méréshatárt.

21
 12V-ról kell működtetni egy 2 V névleges
feszültségű, 20 mA névleges áramú
fénykibocsátó diódát (LED-et). Számítsa ki,
hogy milyen előtét ellenállásra van szükség!

Re=?

22
Ibe mérendő áram, Rs söntellenállás Ushogy a söntellenállásra eső
feszültség a végkitéréskor: Us = Um
A söntellenállás árama végkitéréskor: Is=I-Im
Tehát a söntellenállás értéke kiszámítható:

n megadja, hogy hányszorosára kívánjuk

bővíteni a méréshatárt:

A söntellenállás általában tized – század nagyságrendű huzalellenállás, amit

manganin vagy más anyagú huzalból készítünk.

23
 Két feszültségosztó van szembefordítva, és a kimenetük az R5 ellenállással
összekötve. Ha a bal oldali feszültségosztó (R1 – R2) kimenő-feszültsége nagyobb, R5
ellenálláson az áram balról jobbra folyik. Az R5 ellenálláson folyó áramot
kiegyenlítő áramnak nevezzük. Ha a két feszültségosztó osztásaránya megegyezik
(kimenőfeszültségük ugyanakkora), R5 ellenálláson nincs feszültség, tehát áram
sem folyik rajta. Ez esetben R5 ellenállás kivehető, rövidre zárható. Ez a híd
kiegyenlített állapota.
 Ha a jobb oldali feszültségosztó (R3 – R4) kimenőfeszültsége nagyobb, R5
ellenálláson az áram jobbról balra folyik. Bármelyik állapot előidézhető a
feszültségosztók bármelyik ellenállásának megváltoztatásával.

24
Üresjárás Terhelés Rövidzárás

I = 0 ; Uk = Ue

25
1.Feszültségillesztés 2.Áramillesztés 3.Teljesítmény illesztés

1. Terhelés változásával a kapocsfeszültség csak kis mértékben változik. A

villamosenergiaellátó rendszereket feszültségillesztésre méretezik.

2. A terhelés változása a kapocsfeszültséget nagyobb mértékben, míg az áramerős-

séget alig változtatja meg. Pl. akkumulátortöltő, ahol közel állandó árammal tölt-
jük az akkumulátort, majd a kívánt feszültség elérésekor az automatika lekapcsolja
a töltést.

3. A legnagyobb kimenő-teljesítményt ez esetben kapjuk. Híradástechnikában és

az elektronikus áramkörökben ez fontosabb, mint a hatásfok (a kis áramok
miatt).

26
Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk sorba, ha nagyobb
feszültségre van szükségünk.

27
 Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk párhuzamosan, ha
nagyobb áramra van szükségünk. A feszültségek összeadódásának
feltétele a pólushelyes kapcsolás. Ha valamelyik elemet
ellentétesen kötjük be, zárlat alakul ki.

Ha a két feszültségforrás nem azonos, kiegyenlítő áram folyik a kisebbik feszültségű felé.
28
Akkumulátorok vegyes kapcsolásával akkumulátortelepeket alakítanak
ki fontos berendezések (pl. vasútbiztonsági berendezések) biztonsági
tápellátásának kiszolgálására.

29
30
1. az eredő ellenállást,
2. a részfeszültségeket,
3. az UT feszültséget,
4. az R1-es R3-as ellenállás áramát.

31
R1=100Ω; R2=300Ω; R3=150Ω; R4=300Ω; R5=600Ω; R6=300Ω; UT=200V
1. az eredő ellenállást,
2. a kapcsolás által felvett áramerősséget,
3. az R2-es és R5-ös ellenállás feszültségét,

4. az R3-as ellenálláson átfolyó áramot,

5. valamint az R6-os ellenállás teljesítményét.

32
1. R1=180Ω; R2=270Ω; R3=120Ω; R4=300Ω; R5=900Ω; R6=100Ω
2. az eredő ellenállást,
3. a kapcsolás által felvett áramerősséget,
4. az UT tápfeszültséget,
5. az R2-es és R6-os ellenállás feszültségét,
6. az R3-as ellenálláson átfolyó áramot.

33
1. R1=20Ω; R2=40Ω; R3=60Ω; R4=30Ω; R5=100Ω
UT=150V; A mellékelt kapcsolásban számítsa ki:az eredő
ellenállást,
2. a kapcsolás által felvett áramerősséget,
3. az R1-es ellenállás feszültségét,
4. az R3-as ellenálláson átfolyó áramot.

34
35
 Eredő ellenállás: Re = 30 Ω.
 Részfeszültségek: UR1 = UR2 = 60 V; UR3 = 30 V
 UT feszültség: UT = 90 V
 Az R1-es és R3-as ellenállás árama: IR1 = 1 A;
IR3 = 3 A

36
 Eredő ellenállás: Re = 175,86 Ω2
 A kapcsolás által felvett áramerősség: I = 1,137 A
 Az R2-es és R5-ös ellenállás feszültsége:
UR2 = 35,25 V; UR5 = 94 V
 R3-as ellenálláson átfolyó áram: IR3 = 0,47 A
 R6-os ellenállás teljesítménye: PR6 = 133,33 W

37
 Eredő ellenállás: Re = 381,84 Ω
 A kapcsolás által felvett áramerősség:
I = 266,6 mA
 UT feszültség: UT = 101,79 V
 Az R2-es és R6-ös ellenállás
feszültsége:
UR2 = 15,15 V; UR6 = 26,66 V
 R3-as ellenálláson átfolyó áram:
IR3 = 126,25 mA

38
 Eredő ellenállás: Re = 37,5 Ω
 A kapcsolás által felvett áramerősség: I = 4 A
 R1-es ellenállás feszültsége: UR1 = 25 V
 R3-as ellenálláson átfolyó áram: IR3 = 1,25 A

39
40
41
42
43
44
45
46