Elektrotechnika

Dr. Kovács Balázs, Dr. Horváth Zsolt József

– Mikroelektronikai és Technológia Intézet
Az előadás tartalma
• Ellenállás hálózatok, ellenálláshű átalakítások,
• Soros és párhuzamos kapcsolás eredő ellenállása, vezetőképesség
• Feszültség- és áramosztó
• Δ – Y, Y – Δ átalakítás
• Wheatstone híd
• Szuperpozíció elve

Elektrotechnika - 3. előadás 2
Ellenállás hálózatok ellenálláshű átalakítása
Az előző előadás során láttuk, hogy a Kirchhoff törvények alkalmazásával bármely lineáris hálózat
áram és feszültségviszonyai kiszámíthatóak. Mint láttuk ez, még viszonylag egyszerű, kevés független
hurkot tartalmazó hálózatok esetén is sokismeretlenes egyenletrendszerek megoldását igényli.
Bizonyos esetekben viszont, csak a vizsgált rendszer egy adott kapocspárján mutatott viselkedésére
kell választ kapnunk, ilyen kérdések megválaszolásának módjával foglalkozik a jelen előadás.

Ellenálláshű átalakítás: a vizsgált kapocspáron azonos ellenállásértéket „mérünk”.

Ω Re ellenállás Ω Re
hálózat

Elektrotechnika - 3. előadás 3
Ellenállások soros kapcsolása
Helyettesítsük a három ellenállást egyetlen
ellenállással, és így írjuk fel a körben folyó
áramerősséget!
Ug
U R = Ug Ig =
RS

Soros kapcsolás esetén az

ellenállásokon ugyanaz az Ug
RS =
áram folyik át. Ig

Elektrotechnika - 3. előadás 4
Az eredő ellenállás (soros kapcsolás)
Keressük az eredő RS ellenállást!
Írjuk fel a huroktörvényt:
U1 + U2 + U3 = Ug

Fejezzük ki az ellenállásokon eső feszültségeket

az átfolyó Ig áramon keresztül:
Ig R1 + Ig R 2 + Ig R 3 = Ug = Ig R S

Ig (R1 +R 2 + R 3 ) = Ig R S Ellenállások soros

kapcsolása esetén
R1 + R 2 + R 3 = R S
az eredő ellenállás
az ellenállások
összege.
Elektrotechnika - 3. előadás 5
Ellenállások párhuzamos kapcsolása
Ug
I0 =
RP

Ug
RP =
Párhuzamosan kapcsolt ellenállásokon I0
ugyanakkora a feszültségesés.

Helyettesítsük a három ellenállást egyetlen

ellenállással, és így írjuk fel a körben folyó
áramerősséget!

Elektrotechnika - 3. előadás 6
 Az eredő ellenállás (párhuzamos kapcsolás)
Keressük az eredő RP ellenállást! Fejezzük ki az
ellenállásokon átfolyó áramokat az U0 közös feszültségen
keresztül és így írjuk fel a csomóponti törvényt:
Ug Ug Ug Ug Vezetőképesség
+ + = I0 = Az ellenállások reciprokát
R1 R 2 R 3 RP
vezetőképességnek vagy vezetésnek
1 1 1 1 nevezzük. Az ellenállások
+ + = párhuzamos kapcsolása esetén az
R1 R 2 R 3 R P
eredő vezetés a vezetések összege:
1 GP=G1+G2+G3 ahol
RP =
1 1 1 GP=1/RP, G1=1/R1, G2=1/R2, G3=1/R3,
+ +
R1 R 2 R 3 Az eredő ellenállás az eredő vezetés
reciproka.
Elektrotechnika - 3. előadás 7
 A „replusz” művelet
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy két párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredőjét kell
kiszámítanunk.

Párhuzamosan kapcsolt
ellenállások eredője mindig
kisebb, mint az összekapcsolt
1 1 1 ellenállások közül a legkisebb.
Az előzőek alapján: = +
R e R1 R 2
Képezzük mindkét oldal reciprokát:
1 1 R1 R 2
Re = = = = R1 ⨉R 2
1 1 R1 + R 2 R1 + R 2
+ R1 R 2
R1 R 2
Két párhuzamos ellenállás eredőjét replusz művelettel számítjuk ki.
R1 R 2
A replusz művelet: R1 ⨉R 2 =
R1 + R 2
Elektrotechnika - 3. előadás 8
Feszültségosztó
Azt, a csupán ellenállásokat tartalmazó kapcsolást, amely a bemenő feszültség egy meghatározott
részét teszi elérhetővé a kimenetén, (passzív) feszültségosztónak nevezzük.

A három kivezetéses ellenállást, amelynek a

harmadik érintkezője a két végérték között
állítható, potenciométernek nevezzük:
R2
Uki = Ube
R1 + R 2 Uki = x% ∙ Ube

Elektrotechnika - 3. előadás 9
Áramosztó
Azt, a csupán ellenállásokat tartalmazó kapcsolást, amely a bemenő áram egy meghatározott
részét teszi a kimenetén elérhetővé, (passzív) áramosztónak nevezzük.

Az ellenállásokon eső feszültség: IR1 IR2

R1 R 2
U = Ig R p = Ig R1 ⨉R 2 = Ig
R1 + R 2
Az R1 ellenálláson átfolyó áram:
R1 R 2
U Ig R2
R1 + R 2
IR1 = = = Ig
R1 R1 R1 + R 2

Az R2 ellenálláson átfolyó áram:

R1 R 2
U Ig R1
R1 + R 2
IR2 = = = Ig
R2 R2 R1 + R 2

Elektrotechnika - 3. előadás 10
Csillag – delta átalakítás
A gyakorlatban előfordulnak olyan hálózatok is, melyek nem csak soros és párhuzamos ellenállások
kombinációit tartalmazzák, hanem vannak bennük háromszögbe (deltába) és csillagba (ipszilonba)
kapcsolt elemek is.

Elektrotechnika - 3. előadás 11
Csillag – delta átalakítás (2)
Π és T kapcsolásoknak is nevezik őket:

Ellenálláshű átalakítás segítségével vissza lehet vezetni a hálózatot soros és párhuzamos

ellenállásokból álló kapcsolásra. A módszer lényege, hogy a hálózat egy részét úgy alakítjuk át, hogy
ezáltal a hálózat többi részében sem az áram-, sem a feszültségviszonyok nem változnak meg.

Az átalakítás akkor helyes, ha az átalakítandó hálózat kapocspárján

ugyanaz az ellenállás „látható”, mint az átalakított hálózat megfelelő
kapocspárján.

Elektrotechnika - 3. előadás 12
Háromszögkapcsolásból csillagkapcsolásba
Akkor helyes az átalakítás, ha ugyanazon kapocspárról nézve, mindkét kapcsolásban ugyanazt az
ellenállást látjuk.
A háromszög kapcsolásban:
• az „a” és „b” csomópontokról nézve:
Rab ⨉ (Rca + Rbc) ellenállást látjuk
• a „b” és „c” csomópontokról nézve:
Rbc ⨉ (Rab + Rca) ellenállást látjuk
• Az „a” és „c” csomópontokról nézve:
Rca ⨉ (Rab + Rbc) ellenállást látjuk.
Elektrotechnika - 3. előadás
A csillagkapcsolásban:
• az „a” és „b” csomópontokról nézve:
Rao + Rbo ellenállást látjuk
• a „b” és „c” csomópontokról nézve:
Rbo + Rco ellenállást látjuk
• az „a” és „c” csomópontokról nézve:
Rao + Rco ellenállást látjuk.
13
 Háromszögkapcsolásból csillagkapcsolásba (2)
Az azonos pontokról számított ellenállásértékeknek azonos nagyságúaknak kell lenniük.
Rao + Rbo = Rab ⨉ (Rca + Rbc)
Rbo + Rco = Rbc ⨉ (Rab + Rca)
Rao + Rco = Rca ⨉ (Rab + Rbc)
Amennyiben valamelyik kapcsolás elemeit ismerjük, akkor az előbbi egyenletek rendezésével a
másik kapcsolás elemeit meghatározhatjuk, hiszen három egyenletünk és három ismeretlenünk van.
Ha a háromszögkapcsolás elemeit ismerjük (Rab, Rbc, Rca), akkor a neki megfelelő csillagkapcsolás
elemeinek értékei: R bc R ca
R co =
R ab + R bc + R ca

R ab R ca R ab R bc
R ao = R bo =
R ab + R bc + R ca R ab + R bc + R ca
Elektrotechnika - 3. előadás 14
 Csillagkapcsolásból háromszögkapcsolásba
Ha a csillagkapcsolás elemeit ismerjük, (Rao, Rbo, Rco) akkor a neki megfelelő háromszögkapcsolás
elemeinek értéke:

R ao R bo + R bo R co + R ao R co R ao R bo + R bo R co + R ao R co
R ca = R bc =
R bo R ao

R ao R bo + R bo R co + R ao R co
R ab =
R co
Elektrotechnika - 3. előadás 15
Alkalmazási példa (1)
Határozzuk meg az alábbi kapcsolásban folyó áramokat és a csomópontok feszültségeit!

A feladat gyors vizsgálata mutatja, hogy feladat hat

áramérték és legalább három csomóponti
feszültség kiszámítását igényli.
Ez a Kirchhoff törvények közvetlen alkalmazása
esetén egy hat-változós egyenletrendszer
megoldását kívánja meg, amelyhez még
hozzáadódik a három csomóponti feszültség
kiszámítása.

Elektrotechnika - 3. előadás 16
Alkalmazási példa (2)
Első lépésként jelöljük be a keresett mennyiségeket és rögzítsük a feszültség nullpontját!

A következő lépésben helyettesítsük az ABC pontok

között lévő Δ kapcsolást a megfelelő Y kapcsolással!

Elektrotechnika - 3. előadás 17
Alkalmazási példa (3) R co =
R bcR ca
R ab + R bc + R ca

Határozzuk meg a helyettesítő kapcsolás elemértékeit!

R ab R ca R ab R bc
R ao = R bo =
R ab + R bc + R ca R ab + R bc + R ca

R1 R 2
R ao =
R1 + R 2 + R 3
R2R3
R bo =
R1 + R 2 + R 3
R 3 R1
R co =
R1 + R 2 + R 3

Azonnal látható, hogy Iao = Ig , Ico = I5 , Ibo = I4 .

Elektrotechnika - 3. előadás 18
Alkalmazási példa (4)
Az Rco és az R5 valamint az Rbo és R4 ellenállások páronként sorba
vannak kötve, és a két pár egymással párhuzamosan kötve,
áramosztóként működik. Az áramosztás képlete alapján:
R 5 + R co R 4 + R bo
I4 = Ig I5 = Ig
R 4 + R bo + R 5 + R co R 4 + R bo + R 5 + R co

R 5 + R co R 4 + R bo
Így: UB = Ig R 4 UC = Ig R 5
R 4 + R bo + R 5 + R co R 4 + R bo + R 5 + R co

UC − UB Ig R 4 + R bo R 5 + R co
És: I3 = = R − R4
R3 R 3 5 R 4 + R bo + R 5 + R co R 4 + R bo + R 5 + R co

UC − UB Ig R 5 R bo − R 4 R co
I3 = =
R3 R 3 R 4 + R bo + R 5 + R co

Elektrotechnika - 3. előadás 19
Alkalmazási példa (5)
Végül I1 és I2 áramot a C és a B csomópontra felírt csomóponti törvények
segítségével ki tudjuk fejezni, mint Ig függvényét.

R 4 + R bo 1 R 5 R bo − R 4 R co
I1 = I5 + I3 = Ig +
R 4 + R bo + R 5 + R co R 3 R 4 + R bo + R 5 + R co

R 5 + R co 1 R 5 R bo − R 4 R co
I1 = I4 − I3 = Ig −
R 4 + R bo + R 5 + R co R 3 R 4 + R bo + R 5 + R co

Az utolsó lépés – a behelyettesítések előtt – Ig meghatározása:

Elektrotechnika - 3. előadás 20
Alkalmazási példa (6)
Visszatérve az átalakított hálózatra, a föld és az O pont közötti
ellenállás a két párhuzamos ág eredője (ismert képlet) ez adódik
hozzá az O és A pont közötti ellenálláshoz, ez lesz az A és a földpont
közötti eredő ellenállás – a Wheatstone-híd eredő ellenállása (ReW) –.

R eW = R ao + R bo + R 4 ⨉ R co + R 5

Így Ig és UA értéke a sorba kapcsolt Rg és ReW ellenállások, valamint Ug ismeretében kiszámítható:

Ug R eW
Ig = UA = Ug
R g + R eW , R g + R eW

Elektrotechnika - 3. előadás 21
Wheatstone-híd
A Wheatstone-hidat általában ellenállások értékének a pontos meghatározására használják. A
mérendő ellenállást a híd egyik ágába kötik, majd az R2 dekádellenállással kiegyenlítik a hidat.

A híd akkor kiegyenlített, ha a D-B kapcsok azonos potenciálon

vannak (UD-B=0). Ennek feltétele, hogy mindkét oldali ág
azonos mértékben ossza le a feszültségforrás feszültségét,
azaz:
R1/R2=R3/RX
R2R3
Innen a mérendő ellenállás: R X =
R1

Ha R3/R1>>1, nagyértékű ellenállások mérése,

ha R3/R1<<1, kisértékű ellenállások pontos
mérése valósítható meg.

Elektrotechnika - 3. előadás 22
A szuperpozíció elve
Az előző előadás példái alapján belátható, hogy ha a Kirchhoff egyenleteket alkalmazzuk, még
viszonylag egyszerű hálózatok esetében is sok számítási munkát igényel az ismeretlen mennyiségek
meghatározása. Eddigi ismereteink alapján tudjuk, hogy ha egy hálózat több sorba, illetve
párhuzamosan kapcsolt ellenállást és egy generátort tartalmaz, az ismeretlen mennyiség –
ellenállásredukció után – a feladattól függően, vagy közvetlenül az Ohm-törvény, vagy az áramosztó
illetve feszültségosztó képlet alkalmazásával számítható.
E módszerrel számolhatunk több generátort tartalmazó hálózatok esetén is, ha alkalmazzuk a
szuperpozíció elvét.
A szuperpozíció elve: több generátort tartalmazó hálózat mindegyik generátora a többi generátortól
függetlenül létrehozza a saját részáramát. A tényleges áram a részáramok előjeles összege.
Egy-egy generátor részárama az az áram, melyet a generátor akkor hajt át a
vizsgált ágban, ha a hálózatban lévő többi feszültséggenerátort rövidzárral,
a többi áramgenerátort szakadással helyettesítjük: vagyis a többi generátor
forrásmennyiségét nullának tekintjük!
Elektrotechnika - 3. előadás 23
Példa a szuperpozíció elvének alkalmazására (1)
Határozzuk meg az ábrázolt hálózat R2
ellenállásán átfolyó áramot a szuperpozíció
elvének alkalmazásával!
Ismert: Vg; Ig; R1, R2, R3, R4.

A megoldást, a már ismert módszerek szerint, az ismert és ismeretlen paraméterek és változók

bejelölésével kezdjük:

Elektrotechnika - 3. előadás 24
Példa a szuperpozíció elvének alkalmazására (2)
A szuperpozíció elve szerint az áramkör bármelyik ágának
árama meghatározható a áramkörben található források által
külön-külön kiváltott áramok összegeként.
Az áramkomponensek meghatározásához a többi forrást
deaktiválni kell, vagyis az éppen nem vizsgált
feszültségforrásokat 0 feszültséggel, rövidzárnak, az
áramforrásokat 0 árammal szakadásnak kell tekinteni.
Számítsuk ki a Vg feszültségforrás által biztosított áramkomponenst (I2Vg-t)!

Ehhez az Ig
áramgenerátort
szakadással
helyettesítjük:

Elektrotechnika - 3. előadás 25
Példa a szuperpozíció elvének alkalmazására (3)
Az áramgenerátor deaktiválása után A és a
földpont között két párhuzamosan kötött
ellenállásunk maradt:
A keresett I2Vg áramot a párhuzamosan kapcsolt ellenállások
áramosztás képletéből fogjuk kiszámítani, ehhez azonban meg
kell határoznunk I1Vg értékét.
I1Vg kiszámításához szükségünk van a
párhuzamos ellenállások eredőjére,
ezzel:
Vg
I1Vg =
R1 + R2⨉ R3 + R4
Az áramosztás alapján:

R3 + R4
I2Vg = I1Vg =
R2 + R3 + R4

=1,115 A

Elektrotechnika - 3. előadás 26
Példa a szuperpozíció elvének alkalmazására (4)
Számítsuk ki a Ig áramforrás által biztosított áramkomponenst (I2Ig-t)!

Ehhez az Vg feszültséggenerátort rövidzárral

helyettesítjük.
A feszültséggenerátor deaktiválása után B és a
földpont között két párhuzamosan kötött
ellenállásunk maradt.
R4
I
I3Ig értékét az áramosztó képletével számolhatjuk : 3Ig = Ig
R1⨉R2 + R3 + R4
I3Ig értékét ismerve, I2Ig-t az áramosztó képletével számolhatjuk (figyeljünk a
felvett áramirányra!) :
R4 R1
I2Ig = −Ig ∙
R1⨉R2 + R3 + R4 R1 + R2
= –0,459 A
Így, a szuperpozíció elve alapján: I2 = I2Vg + I2Ig = 0,656 A
Elektrotechnika - 3. előadás 27
Εllenőrző kérdések
• Mi jellemzi az ellenálláshű átalakításokat? • Milyen nevei vannak még a háromszög
• Milyen művelettel határozzuk meg két kapcsolásnak?
párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredőjét? • Mi jellemzi az ellenálláshű átalakításokat?
• Mi a vezetőképesség? • Mit jelent a csillag-delta átalakítás?
• Mi a közös elektromos mennyiség a párhuzamosan • Rajzoljon fel egy Wheatstone-hidat!
kapcsolt ellenállásokon? • Mire használják a Wheatstone-hidat?
• Mi a közös elektromos mennyiség a sorosan • Mit jelent a szuperpozíció elve az áramkörök
kapcsolt ellenállásokon? esetében?
• Mi a feszültségosztó?
• Mi az áramosztás képlete?
• Rajzoljon le egy csillag kapcsolást!
• Rajzoljon le egy ∆ kapcsolást!
• Rajzoljon le egy  kapcsolást!
• Mi a különbség a T és Y kapcsolás között?

Elektrotechnika - 3. előadás 28
 Vége
(a harmadik előadásnak)

A videó a TechSmith Camtasia 2020

program felhasználásával készült.

Elektrotechnika - 3. előadás 29