Hibák halmozódása matematikai

műveletek során
Az egyszerűség miatt vizsgálatainkat két adattal végzett műveletekre korlátozzuk.
A nyert összefüggések tetszőleges számú mennyiségre is kiterjeszthetők.

Legyen x és y az egymástól függetlenül mért adat. Tételezzük fel,hogy a mérési

adatok a rendszeres hibáktól mentesek és x névleges értéke x0, y-é y0 , valamint
x mérésénél elkövetett hiba: Δx=x-x0 és Y mérésénél a hiba Δy=y-y0.

z  f ( x; y )
z teljes megváltozását (hibáját) a parciális deriváltak alapján határozhatjuk meg

z z
z   x   y
x y
X 0 ;Y0 X 0 ;Y0

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 18
• 1. Alap eset
z z
z   x   y
x y
X 0 ;Y0 X 0 ;Y0

• 2. A legpesszimistább eset (WORST CASE)

z z
z   X ;Y  x  X ;Y  y 
x y 0 0 0 0

• 3. A legvalószínűbb eset (ha az adatok függetlenek,

szórásként számolva)

z z 2
z   ( ;Y x )  (
2
y )
x y
X0 0 X 0 ;Y0

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 19
 Összeadás (z=x+y)
z z
z   x   y
x y
X 0 ;Y0 X 0 ;Y0

z z
z  X 0 ;Y0  x   y  1 x  1 y  x  y
x y
X 0 ;Y0

Abszolút formában megadott hiba Relatív formában megadott hiba

H H H H H
1. h  X Y

x y
Z X Y
Z

2. H Z   H X  H Y  legpesszimistább eset

3. HZ   H X 2  H Y 2 legvalószínűbb eset (statisztikailag függetlenek)

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 20
 Kivonás (z=x-y)
Abszolút formában megadott hiba Relatív formában megadott hiba

H X  HY
1. H Z  H X  H Y hZ 
x y
2. H Z   H X  H Y  legpesszimistább eset

3. HZ   H X 2  H Y 2 legvalószínűbb eset (statisztikailag függe

• Ha a két mérési eredmény közel van egymáshoz

nagyon nagy lesz a hiba
• Ezt a mérési módszert kerülni kell!
ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 21
 Szorzás, osztás (z=x*y; z=x/y)
fz fz
z  X 0 ;Y0  x   y
x y
X 0 ;Y0

z z
z  X 0 ;Y0  x   y  y  x  x  y
x y
X 0 ;Y0

z y  x  x  y x y h 1.h  h
   
x y
Z X Y

z x y
Relatív formában megadott hiba

2. hZ   hX  hY  legpesszimistább eset

hZ   hX 2  hY 2 legvalószínűbb eset

3.
ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 22
 Számítással történő ellenállás
meghatározás hibája
Megmértük egy ellenálláson a legpesszimistább becslés szerint
átfolyó áramot és
a rajta eső feszültséget. 2.  hR  hU  hI  
Az áram értéke I = 0,5 A+0,01 A
A feszültség értéke U = 10 V +5%
  5%  2%  7%  
R=U/I=10V/0,5A =20 Ω szórásként számolva
0,01A
 hI   100%  2% 3.  hR   (hU ) 2  (hI ) 2 
0,5 A
  (5) 2  (2) 2  5,4%
 hU  5%

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 23
 Számítással történő teljesítmény
meghatározás hibája
a legpesszimistább becslés szerint
 h   2h  h 
P I R

Az ellenállás értéke R = 100 +5%

Az áram értéke I = 0,5 A+0,01 A

  2  2%  5%  9% 
szórásként számolva
P=I2R=(0,5A)2*100 =25 W
 h  5%  h   ( 2h )  ( h ) 
P I
2

R
2

 hI  
0,01A
100%  2%
  (2  2)  (5)  6,4% 2 2

0,5 A

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 24
 Műszer pontossága (bizonytalansága)
Pontossági osztály (hpo)
• 0,05
• 0,1
• 0,2
• 0,5 laboratóriumi műszerek
• 1
H
• 1,5 h po
% max

x mh
• 2,5
• 5 üzemi műszerek

• Addig érvényesek ezek a hiba adatok amíg a referencia feltételeket betartjuk.

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 25
Járulékos hiba lép fel:ha kilépünk a
referencia tartományból

Alaphiba + Járulékos hiba

• A hibát okozzák: Fajtái:
• hőmérséklet •Paralaxis hiba
• mágneses tér (leolvasási hiba)
• páratartalom •Skála hiba
• légnyomás •Interpolációs hiba

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 26
Analóg mérőműszerekkel mért adatok
bizonytalanságának megadása

•h a mérés bizonytalansága
x •hp o pontossági osztály
 h  h po
mh

x •xm h méréshatár
m
•xm mért érték

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 27
 Digitális kijelzésű műszerekkel mért
adatok bizonytalanságának
meghatározása
x fs D
 h   hrdg %   h fs %  100%
xrdg NK
•h a mérés bizonytalansága
•hr d g (reading) leolvasott értékre vonatkoztatott hiba
•hf s (full scale) méréshatárra vonatkoztatott hiba
•xf s méréshatár
•xr d g mért érték
•D (digit) bizonytalan jegyek száma
•Nk a digitális műszeren kijelzett teljes szám értéke a tizedes pont nélkül

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 28
 Thevenin helyettesítő kép elemeinek
meghatározása
Mivel az áramkör két ismeretlen mennyiséget (Ug; Rg)
tartalmaz, két mérést végzünk, az egyiket analóg-, a másikat
pedig digitális műszerrel. Az analóg műszer adatai:
Um (A ) = 8 V
Um h (A ) = 10 V
Rv (A ) = 200 k 
hp o (A ) = 1,5

A digitális műszer adatai:

Um (D ) = 12 V
Um h (D ) = 20.00 V
U Rv (D ) = 10 M 
K  I R m
R g
m
g
Pontosság
R v
hr d g=+0,5% ; D=1

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 29
 R 200 k
U U v ( A)
 8V  U
R R R  200 k
m( A) g g

g v ( A) g

R 10 M
U U v(D)
 12V  U
R R R  10 M
m(D) g g

g v(D) g

8V  R 12V  R
 8V  g
 12V g

200 k 10 M
50  8V  R  12V  R
 4V
g g
 388V  R  4V 10 M
10 M
g

R g  103,1 k

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 30
 U
K  I R 
m
R g
m
g
R v

U m ( A) 8V
KA   Rg  103,1k  4,124V
Rv ( A) 200k

U m( D) 12V
KD   Rg  103,1k  123,72mV
Rv ( D ) 10 M

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 31
 Az analóg műszer adatai:
x Um (A ) = 8 V
 h  h po
mh
Um h (A ) = 10 V
Rv (A ) = 200 k 
x m hp o (A ) = 1,5

U 10V
 h  h 
UA
 1,5% 
p
mh
 1,875%
U 8VA

K A  4,124V

xh  xm  K  
U  U A  K A  hU A  8V  4,124V  1,875%
U  12,1V  1,9%  12,1V  0,23V Kerekíteni kell a
végeredményt
ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 32
 A digitális műszer adatai:
x D
 h  h  h
rdg
  100% fs
fs Um (D ) = 12 V
Um h (D ) = 20.00 V
x N rdg K
Rv (D ) = 10 M 
Pontosság
D
 h   h   100% 
rdg
hr d g=+0,5% ; D=1
N K

1
 0,5%   100%  K D  123,712mV
1200
 0,58333%

xh  xm  K  
U  U D  K D  hU D  12V  123,712mV  0,58333%
U  12,1V  0,6%  12,1V  0,07V Kerekíteni kell a
végeredményt
ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 33
 Hídkapcsolás kimeneti feszültségének
meghatározása különbségi méréssel

A mérés során UA=5,8 V, UB=5,7 V-ra adódott.

A műszer pontossági osztálya 2,5, a méréshatár 10V.
A kimeneti feszültség értéke:
U  U  U  0,1V
ki A B

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 34
 U mh 10V
 hU A  hp   2,5%   4,31%
UA 5,8V
hU A 4,31%
 HU A   U
x A    5,8V  0, 25V
 h  h
100 % 100%
po
mh

U mh
x 10V m

 hU B   h p   2,5%   4,39%
UB H
H 5,7V
h hU  4,39%
 HU B   xB
U B  
x h  5,7V  0,25V
m
100% 100%
H H HU ki UA UB
  0,25V  0,25V  0,5V
H 0,5V
 h   H 100
U ki
 H%H 100%  500%
U ki

U 0,1Vki
Z X Y

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 35
Mérési eredmények ábrázolása
• Az ábrázolást legtöbbször síkbeli derékszögű
koordinátarendszerben végezzük el.
• A tengelyeken a beosztások legtöbbször egyenletesek
(jó interpolációs lehetőséget biztosítanak), de lehet
ettől eltérő is (logaritmikus).
• A mérési pontokat kis kereszttel jelöljük.
• A mérési pontok ábrázolása után a pontokat nem
kötjük össze, hanem az összefüggést reprezentáló
görbével közelítjük.

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 36
Regressziós egyenes
• A regressziós egyenes paramétereinek
meghatározásakor a legkisebb négyzetek módszerét
alkalmazzuk.
• A módszer az alábbi; a közelítő görbe jellemzőit úgy
kell megválasztani, hogy a mérési pontok és a keresett
görbe közötti távolságok négyzetösszege minimális
legyen.

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 37
Álljon a mérésünk a következő értékpárokból x , y ; x , y ;...x , y
1 1 2 2 n n

A közelítő egyenesünk egyenlete y  mx  b

Az azonos x értékekhez tartozó y értékek különbsége   y  (mx  b)
i i i

  y  ( mx  b)   F (m; b)
n 2
A különbségek négyzetösszege
i i
i 1

Ennek a kifejezésnek kell megkeresni a

minimumát, amit m és b szerint vett F (m; b) F (m; b)
parciális deriváltakkal érhetünk el. 0 0
m b
A differenciálás és egyenletrendezés után a keresett regressziós egyenes m és b
paramétereire az alábbi egyenleteket nyerjük.

Az iránytényező A tengelymetszet
n x y   x  y
n n n

x y x x y
n 2 n n n

m b
i i i i i i i i i
i 1 i 1 i 1 i 1 i 1 i 1 i 1

n x  ( x )
n n

n x  ( x )
2 2 n 2 n
2
i i i i
i 1 i 1 i 1 i 1

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 38
 A korrelációs együttható
A mérési pontokhoz megfeleltetjük a regressziós görbe
pontjait. A kétféle ponthalmaz között korreláció (megfeleltetés)
van. A korreláció mértékére a korrelációs együttható (r)
jellemző.
 ( x  x)( y  y )
n

r
i i
i 1

 ( x  x)  ( y  y)
n n
2 2

i i
i 1 i 1

Az r együttható abszolútértéke 0 és 1 között van.

A korrelációs együttható értéke a mennyiségek közötti
kapcsolat erősségére utal. Ha két mennyiség között lineáris
kapcsolat áll fenn, akkor |r|=1, és ha r=0 , akkor a két
mennyiség korrelálatlan.

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 39