Érint® egyenes

Ha az f : R → R függvény dierenciálható az x0 ∈ Df helyen, akkor az

y = f 0 (x0 ) (x − x0 ) + f (x0 )

egyenlet¶ egyenes az f függvény grakonjának (x0 , f (x0 )) pontbeli érint®je.

Az (x0 , f (x0 )) pontbeli érint® egyenes iránytangense (meredeksége) f 0 (x0 ).
Példa
Mekkora az f (x) = (x+3) 2 függvénygörbe érint®jének a meredeksége a
2x −1

P0 (3, 9 ) pontban?
2

A fent említettek alapján az (x0 , f (x0 )) pontbeli érint® egyenes meredek-

sége f 0 (x0 ), azaz ebben az esetben m = f 0 (3).
2x · (x + 3)2 − (x2 − 1) · 2 (x + 3)) 6x + 2
f 0 (x) = 4 =
(x + 3) (x + 3)3
20 5
f 0 (3) = 3 =
6 54
Azaz az érint® egyenes meredeksége 5
54
.

Feladatok
1. Írja fel az f (x) = 1 − 3 cos x2 függvény érint®jének egyenletét az x0 = π
helyen.
El®ször meghatározzuk a pont 2. koordintáját:
π
f (π) = 1 − 3 cos =1
2
Az érint® egyenes meredekségének meghatározáshoz szükséges a deri-
váltfüggvény:
3 x
f 0 (x) = sin
2 2
Így a meredekség:
3
m = f 0 (π) =
2
Azaz a P0 (π, 1) pontban az érint® egyenes egyenlete:
3
y= (x − π) + 1
2

1
2. Határozza meg az f (x) = x3 − 6x2 + 1 függvény x0 = −2 helyen vett
érint®jének az egyenletét.
El®ször meghatározzuk a pont 2. koordinátáját:
y0 = f (−2) = (−2)3 − 6 (−2)2 + 1 = −31

Az érint®egyenes meredeksége az x0 pontbeli derivált értéke. Mivel

f 0 (x) = 3x2 − 12x,

így m = f 0 (−2) = 3 (−2)2 − 12 (−2) = 36 Így a P (−2; −31) pontban

az érint® egyenlete:
y = 36 · (x − (−2)) + (−31) =⇒
y = 36x + 41

3. Határozza meg az f (x) = x3 +3x2 −9x+6 függvény azon pontját (pont-

jait), amely(ek)ben a függvény görbéjéhez húzott érint® párhuzamos az
X tengellyel.
Azon pontokat keressük, ahol az érint®egyenes meredeksége 0. Azaz
f 0 (x) = 3x2 + 6x − 9 = 0

Megoldások x1 = 1 és x2 = −3, azaz a P1 (1, 1) és P2 (−3, 33) pontok-

ban párhuzamos az érint® az X tengellyel.

2
 Bernoulli-L'Hospital-szabály
A határérték-feladatokban el®fordulhat, hogy két "nullához vagy végte-
lenhez tartó" függvény hányadosának határértékét kell meghatározni. Ekkor
alkalmazhatjuk a következ® tételt.
Tétel (Bernoulli-L'Hospital-szabály)
Legyen az f : R → R és a g : R → R függvény az x0 hely valamely
környezetében dierenciálható és itt g 0 (x) 6= 0. Ha
lim f (x) = lim g(x) = 0,
x→x0 x→x0

vagy
lim |f (x)| = lim |g(x)| = ∞
x→x0 x→x0

akkor
f (x) f 0 (x)
lim = lim 0 ,
x→x0 g(x) x→x0 g (x)

feltéve, hogy a jobboldalon álló határérték létezik.

Megjegyzés
Átalakítás után az el®z® módszert alkalmazhatjuk további határozatlan
alakú határértékek (pl. ∞ − ∞, 0 · ∞) kiszámítása esetén is.
Példa
ex − 1 ex
 
0 1
lim = = lim =
x→0 sin 2x 0 L'Hospital szabály x→0 2 cos 2x 2

Feladatok
1. Számítsa ki a következ® határértékeket!
a)
x2 ∞ 2x  ∞ 
lim = = lim =
x→∞ ex − 1 ∞ L'Hospital szabály x→∞ ex ∞
2 2
= lim x = =0
x→∞ e
L'Hospital szabály ∞

b)
   
1 1 − cos x 0
lim − ctgx = lim = =
x→0+0 sin x x→0+0 sin x 0 L'Hosp. szab.

sin x 0
lim = =0
x→0+0 cos x 1

3
 c)
x2 − 3x + 2
 
0
lim 3
= =
x→2 x −8 0 L'Hospital szabály

2x − 3 1
lim =
x→2 3x2 12

Dierenciálszámítás segítségével vizsgálható

függvénytulajdonságok
Lokális széls®érték

Tétel (Széls®érték létezésének szükséges feltétele)

Ha az f : R → R függvénynek az x0 ∈ Df helyen lokális széls®értéke van,
akkor
f 0 (x0 ) = 0.
Megjegyzés
A tétel megfordítása nem igaz. Az f 0 (x) = 0 egyenlet gyökei (stacionárius
helyek) akkor és csak akkor lokális széls®értékhelyek, ha e

helyeken az f 0 függvény el®jelet vált.

Pl. az
f (x) = x3
esetén (Df = R) az f 0 (x) = 3x2 = 0 egyenlet megoldása az x0 = 0. Az x0
hely mégsem széls®értéke a függvénynek, mivel az f 0 nem vált el®jelet.
Tétel (Lokális széls®értékre)
Ha az f : R → R függvény az x0 hely valamely környezetében legalább
2n-szer folytonosan dierenciálható (n ∈ Z+ ) és

f 0 (x0 ) = f 00 (x0 ) = . . . = f (2n−1) (x0 ) = 0,

továbbá
f (2n) (x0 ) > 0,
akkor az x0 helyen lokális minimuma van az f függvénynek, ha
f (2n) (x0 ) < 0,

akkor az x0 helyen lokális maximuma van az f függvénynek.

4
 Következmény
Ha az f : R → R függvény esetén f 0 (x0 ) = 0 és
f 00 (x0 ) > 0,

akkor az x0 helyen lokális minimuma van az f függvénynek, ha pedig f 0 (x0 ) =

0 és
f 00 (x0 ) < 0,
akkor az x0 helyen lokális maximuma van az f függvénynek.
Példa
Hol és milyen széls®értéke van az
f (x) = (x + 1) · (x + 3)2

függvénynek.
Df = R és

f 0 (x) = (x + 3)2 + (x + 1) · 2 · (x + 3) = (x + 3) · (3x + 5) = 0

=⇒ x + 3 = 0 vagy 3x + 5 = 0
Lehetséges szé. helyek: x1 = −3 és x2 = − 35 .
Megvizsgáljuk, hogy az elégséges feltétel is teljesül-e.
f 00 (x) = 3x + 5 + (x + 3) · 3 = 6x + 14 =⇒
f 00 (−3) = −18 + 14 = −4 < 0

Így az x1 = −3 hely lokális maximumhelye az f (x) függvénynek.

A maximum érték f (−3) = 0 =⇒
Maximum pont: Pmax (−3; 0)
Az x2 = − 53 esetén
 
00 5 5
f (− ) = 6 · − + 14 = 4 > 0
3 3

Így az x2 = − 53 hely lokális minimumhelye az f (x) függvénynek.

A minimum érték f (− 53 ) = − 35 + 1 · − 53 + 3 = − 32


2
27
=⇒

Minimum pont: Pmin − 35 ; − 32

27

Feladatok
5
1. Hol és milyen széls®értéke van az
f (x) = x · ex

függvénynek.
Df = R és
f 0 (x) = ex + x · ex = ex (x + 1)

Mivel ex > 0 (∀x ∈ R esetén), így ha f 0 (x) = 0, akkor x + 1 = 0, azaz

az egyetlen lehetséges szé. hely: x = −1
Megvizsgáljuk, hogy az elégséges feltétel is teljesül-e.
f 00 (x) = ex (x + 1) + ex = ex (x + 2) =⇒
1
f 00 (−1) = e−1 · 1 = > 0
e

Így az x = −1 hely lokális minimumhelye az f (x) függvénynek.

A minimum érték f (−1) = (−1) · e−1 = − 1e =⇒
Minimum pont: Pmin −1; − 1e

2. Hol és milyen széls®értéke van az

f (x) = x ln2 x

függvénynek.
Df = R+ és
1
f 0 (x) = ln2 x + x · 2 ln x · = ln2 x + 2 ln x
x
= ln x · (ln x + 2) = 0

=⇒ ln x = 0 vagy ln x + 2 = 0
Lehetséges szé. helyek: x1 = 1 és x2 = e−2 = e12
Megvizsgáljuk, hogy az elégséges feltétel is teljesül-e.
1 1 1
f 00 (x) = · (ln x + 2) + ln x · = · (2 ln x + 2) =⇒
x x x
00
f (1) = 1 · (2 ln 1 + 2) = 2 > 0

Így az x1 = 1 hely lokális minimumhelye az f (x) függvénynek.

A minimum érték f (1) = 1 · ln2 1 = 0 =⇒

6
 Minimum pont: Pmin (1; 0)
Az x2 = e12 esetén
 
00 1 1
f ( 2 ) = e · 2 ln 2 + 2 = −2e2 < 0
2
e e

Így az x2 = 1
e2
hely lokális maximumhelye az f (x) függvénynek.
A maximum érték f ( e12 ) = e12 · ln2 e12 = 1
e2
· (−2)2 = 4
e2
=⇒
Maximum pont: Pmax e12 ; e42

3. Adott kerület¶ téglalapok közül, melyiknek a legnagyobb a területe?

Jelölje a és b a téglalap oldalának hosszát. Ekkor K = 2a + 2b adott.
Kérdés mikor lesz a T = a · b maximális.
Tehát az  
K − 2a K
f (a) = a · = · a − a2
2 2
függvénynek keressük a maximumát. Mivel a széls®érték létezésének
szükséges feltétele az, hogy az els® derivált ebben a pontban zérus
K
f 0 (a) = − 2a = 0,
2
így az a = K4 helyen lehet széls®értéke az f (a) függvénynek. Itt valóban
maximuma lesz a függvénynek, mivel f 00 (a) = −2, így f 00 ( K4 ) < 0.
Ebb®l következik, hogy
K
a=b= ,
4
azaz a négyzetnek lesz a legnagyobb a területe.
4. Egyenes fal mellett elhelyezked®, 200m2 nagyságú téglalap alakú terü-
letet kell kijelölni úgy, hogy a három oldalához szükséges kerítés hossza
a lehet® legkisebb legyen. Mekkorák a téglalap oldalai?
Jelölje az oldalakat a és b (a, b ∈ R+ ). Az a · b = 200 feltétel mellett
keressük, hogy a + 2b mikor lesz a legkisebb, vagyis az
400
f (a) = a +
a
függvénynek a minimumát. Mivel
400
f 0 (a) = 1 − ,
a2
7
 így f 0 (a) = 0, ha a = 20. Ez tényleg minimumhely, mivel
800 1
f 00 (a) = 3
=⇒ f 00 (20) = >0
a 10
Azaz akkor minimális a kerítés hossza, ha a = 20m, b = 10m.

Monotonitás

Tétel (Lokális növekedés, illetve csökkenés)

Ha az f : R → R függvény x0 valamely környezetében dierenciálható, és
f 0 (x0 ) > 0,

akkor az x0 helyen az f (x) lokálisan növekv®, ha pedig

f 0 (x0 ) < 0,

akkor az x0 helyen az f (x) lokálisan csökken®.

Tétel (Monotonitási kritériumok intervallumok esetén)
Ha az f : R → R függvény az [a, b] ⊂ Df intervallumon folytonos,
az (a, b)-n dierenciálható és ∀x ∈ (a, b) esetén f 0 (x) ≥ 0 , akkor f az
[a, b] intervallumon monoton növekv®. (f 0 (x) > 0 esetén szigorúan monoton
növekv®)
Ha az f : R → R függvény az [a, b] ⊂ Df intervallumon folytonos,
az (a, b)-n dierenciálható és ∀x ∈ (a, b) esetén f 0 (x) ≤ 0 , akkor f az
[a, b] intervallumon monoton csökken®. (f 0 (x) < 0 esetén szigorúan monoton
csökken®)

Feladatok
1. Vizsgálja meg monotonitás szempontjából az
f (x) = ln x + x2

függvényt.
Df = R+ és f 0 (x) = x1 + 2x. Mivel tetsz®leges x > 0 esetén f 0 (x) > 0,
az f függvény szigorúan monoton növekv® Df = R+ -n.

8
 2. Vizsgálja meg monotonitás szempontjából az
f (x) = 5x2 − 11x + 4

függvényt az (1, 2) intervallumon.

Az el®z®ek alapján
f 0 (x) = 10x − 11
f ”(x) = 10,

így az f 0 (x) = 10x − 11 = 0 egyenletb®l azt kapjuk, hogy az x0 = 1.1 helyen

lehet széls®értéke.
x 1 < x < 1.1 x = 1.1 1.1 < x < 2
f0 − 0 +
f monoton csökken min. hely monoton n®

Konvexitás
Deníció
Az f : R → R függvényt az x0 helyen lokálisan konvex nek (illetve lokáli-
san konkáv nak) nevezzük, ha létezik az x0 helynek olyan környezete, amely-
ben a függvény grakonja az x0 helyhez tartozó érint® egyenese fölött (illetve
alatt) halad.
Tétel (Lokális konvexitás)
Ha az f : R → R függvény x0 valamely környezetében legalább kétszer
dierenciálható, és
f 00 (x0 ) > 0,
akkor az x0 helyen az f (x) lokálisan konvex, ha pedig
f 00 (x0 ) < 0,

akkor az x0 helyen az f (x) lokálisan konkáv.

Deníció
Ha az f : R → R függvény grakonjának van az x0 helyhez tartozó
érint®je és az érint®
a P0 (x0 , f (x0 )) pontban át is metszi a függvény grakonját, akkor a P0
pontot a görbe inexiós pont jának nevezzük.

9
 Feladatok
1. Vizsgáljuk meg konvexitás szempontjából az alábbi függvényt
f (x) = x4 − 32x

Df = R és

f 0 (x) = 4x3 − 32
f 00 (x) = 12x2 = 0

Lehetséges in.hely: x = 0. Így

x x<0 x=0 0<x
f 00 + 0 +
f konvex - konvex
Nincs inexiós pont, minden pontban lokálisan konvex az f (x).
2. Vizsgálja meg az
f (x) = 4x3 − x4
f : R → R függvényt monotonitás és konvexitás szempontjából.

Az f minden pontban kétszer dierenciálható és

f 0 (x) = 12x2 − 4x3
f ”(x) = 24x − 12x2

Így f 0 (x) = 12x2 − 4x3 = 4x2 (3 − x) = 0 az x1 = 0 és az x2 = 3 helyen lehet,

azaz
x x<0 x=0 0<x<3 x=3 3<x
f0 + 0 + 0 −
f mon. n® nem szé.hely mon. n® max.hely mon. csökk.
Másrészt f ”(x) = 24x−12x2 = 12x(2−x) = 0, melynek megoldása az x1 = 0
és az x2 = 2 hely, azaz
x x<0 x=0 0<x<2 x=2 2<x
f” − 0 + 0 −
f konkáv in. pont konvex in. pont konkáv

10
 Teljes függvényvizsgálat
Az egyváltozós valós függvény pontosabb megismeréséhez az el®z®ekben
említett vizsgálatok (monotonitás,konvexitás) mellett a függvény más jel-
lemz® tulajdonságait is elemezni kell. Az alábbi lépések tartoznak a teljes
függvényvizsgálat hoz:
• Értelmezési tartomány meghatározása.

• Zérushely(ek), illetve Y tengelymetszet megkeresése (ha léteznek).

• Paritás vizsgálata.

• Periodicitás vizsgálata.

• Széls®értékhelyek megállapítása.

• Monoton szakaszok megkeresése.

• Inexiós helyek megállapítása.

• Konvex, illetve konkáv szakaszok megkeresése.

• Az értelmezési tartomány határpontjaiban a határértékek kiszámítása.

• Értékkészlet megállapítása.

• A függvény grakonjának megrajzolása.

11
 Feladatok
Végezzen teljes függvényvizsgálatot az alábbi függvények esetén! Készítse
el a függvények grakonját is!
1.
f (x) = 3x − x3

Értelmezési tartomány: Df = R
Zérushely: f (x) = x · (3 − x2 ) = 0 =⇒ x = 0 vagy x2 = 3 =⇒
√ √
zérushelyek: x1 = 0; x2 = 3 és x3 = − 3
Y tengelymetszet: f (0) = 0
Paritás: f (−x) = 3 · (−x) − (−x)3 = −3x + x3 = −f (x) =⇒ f (x)
páratlan
Széls®érték+monotonitás:
f 0 (x) = 3 − 3x2 = 0

=⇒ 3 = 3x2 =⇒ x2 = 1
Lehetséges szé. helyek : x1 = 1 és x2 = −1. Így
x x < −1 x = −1 −1 < x < 1 x=1 1<x
f0 − 0 + 0 −
f monoton csökk. min.hely monoton n® max. hely monoton csökken

A minimum érték f (−1) = 3 (−1) − (−1)3 = −2. A maximum érték

f (1) = 3 · 1 − 13 = 2 =⇒
Minimum pont: Pmin (−1; −2) ;Maximum pont: Pmax (1; 2)
Konvexitás+inexiós pont:

f 00 (x) = −6x = 0

Lehetséges in.hely : x = 0. Így

x x<0 x=0 0<x
f 00 + 0 −
f konvex in. hely konkáv

Inexiós pont: Pinf l. (0; 0)

12
Határértékek
lim (3x − x3 ) = lim x · (3 − x2 ) = −∞
x→+∞ x→+∞

lim (x − x3 ) = lim x · (3 − x2 ) = +∞
x→−∞ x→−∞

Értékkészlet: Rf = R
Ábra:

13
2.
f (x) = x4 − 32x

Értelmezési tartomány: Df = R
Zérushely: f (x) = x · (x3 − 32) = 0 =⇒ x = 0 vagy x3 = 32 =⇒
√ √
zérushelyek: x1 = 0 és x2 = 3 32 = 2 3 4
Y tengelymetszet: f (0) = 0
Paritás: f (−x) = (−x)4 − 32 (−x) = x4 + 32x 6= −f (x) és f (−x) 6=
−f (x) =⇒ f (x) se nem páros, se nem páratlan
Széls®érték+monotonitás:
f 0 (x) = 4x3 − 32 = 0

=⇒ 4x3 = 32 =⇒ x3 = 8
Lehetséges szé. hely : x = 2. Így
x x<2 x=2 2<x
f0 − 0 +
f monoton csökk. min.hely monoton n®
A minimum érték f (2) = 24 − 32 · 2 = −48 =⇒
Minimum pont: Pmin (2; −48)
Konvexitás+inexiós pont:

f 00 (x) = 12x2 = 0

Lehetséges in.hely : x = 0. Így

x x<0 x=0 0<x
f 00 + 0 +
f konvex - konvex
Nincs inexiós pont.
Határértékek
lim (x4 − 32x) = lim x · (x3 − 32) = +∞
x→+∞ x→+∞

lim (x − 32x) = lim x · (x3 − 32) = +∞

4
x→−∞ x→−∞

Értékkészlet: Rf = [−48; +∞)

Ábra:
14
15
3. √
f (x) = (x − 3) x

Értelmezési tartomány: Df = {x ≥ 0, x ∈ R}
√ √
Zérushely: f (x) = (x − 3) x = 0 =⇒ x − 3 = 0 vagy x = 0 =⇒
zérushelyek: x1 = 0 és x2 = 3
Y tengelymetszet: f (0) = 0
Paritás: Se nem páros, se nem páratlan
Széls®érték+monotonitás:
√ 1 1
f 0 (x) = x + (x − 3) · x− 2 =
2
√ x−3 2x + x − 3
= x+ √ = √ =0
2 x 2 x
=⇒ 3x − 3 = 0
Lehetséges szé. hely : x = 1. Így
x 0<x<1 x=1 1<x
f0 − 0 +
f monoton csökk. min.hely monoton n®
√
A minimum érték f (1) = (1 − 3) 1 = −2 =⇒
Minimum pont: Pmin (1; −2)
Konvexitás+inexiós pont:
√
3 · 2 x − (3x − 3) · √1
00 x
f (x) = =
4x
6x − (3x − 3) 3x + 3
= √ = √ > 0,
4x · x 4x · x
mivel az értelmezési tartomány esetén x ≥ 0, így a függvény Df -n
konvex és nincs inexiós pontja.
Határértékek
√
lim (x − 3) x = +∞
x→+∞
√
lim (x − 3) x = 0
x→0+0

Értékkészlet: Rf = [−2; +∞)

Ábra:
16
17
4.
f (x) = x · e2x

Értelmezési tartomány: Df = R
Zérushely: f (x) = x · e2x = 0 =⇒ x = 0
e2x >0

Y tengelymetszet: f (0) = 0
Széls®érték+monotonitás:
f 0 (x) = e2x + 2x · e2x = e2x · (1 + 2x) = 0

Lehetséges szé. hely : x = − 12 . Így

x x < − 21 x = − 12 − 12 < x
f0 − 0 +
f monoton csökken min. hely monoton n®.

Minimum pont: Pmin − 12 ; − 2e1

Konvexitás+inexiós pont:

f 00 (x) = 2e2x · (1 + 2x) + e2x · 2 = 2e2x · (2 + 2x) = 0

Lehetséges in.hely : x = −1. Így

x x < −1 x = −1 −1 < x
f 00 − 0 +
f konkáv in. hely konvex

Inexiós pont: Pinf l −1; − e12

Határértékek
lim x · e2x = +∞
x→+∞
x 1
lim x · e2x = (−∞) · 0 = lim e−2x = lim −2x =0
x→−∞ x→−∞ L'Hospital szabály x→−∞ −2e

Értékkészlet: Rf = − 2e1 ; ∞


Ábra:

18
 Ellen®rz® kérdések

1. Mi az
f (x) = (x + 1) ex
x0 = 0 helyen vett érint®egyenesének egyenlete?
a) y = 3x + 2 b) y = 3x + 1
c) y = 2x + 1 d) y = −2x + 1
Megoldás: c)
2. Az f (x) = (x + 1) ex függvény melyik pontjában párhuzamos a függ-
vény görbéjéhez húzott érint® az X tengellyel?
a) P0 (−2, 1e ) b) P0 (−1, 0)
c) nincs ilyen pont d) P0 (−2, − e12 )
Megoldás: d)

19
3. Mennyi a következ® határérték:
sin2 3x
lim
x→0 2x

a) 0 b) 32
c) 92 d) nem létezik a határérték
Megoldás: a)
4. Mennyi a következ® határérték:
x3 + x
lim
x→+∞ 1 − x2

a) nem létezik a határérték b) +∞

c) −∞ d) 0
Megoldás: c)
5. Van-e széls®értéke és ha igen, milyen az
f (x) = 6x5 − x6
függvénynek az x0 = 1 helyen?
a) nincs b) igen, lokális minimuma
c) igen, lokális maximuma
Megoldás: a)
6. Van-e széls®értéke és ha igen, milyen az
f (x) = 6x5 − x6
függvénynek az x0 = 0 helyen?
a) nincs b) igen, lokális minimuma
c) igen, lokális maximuma
Megoldás: a)
7. Van-e széls®értéke és ha igen, milyen az
f (x) = 6x5 − x6
függvénynek az x0 = 5 helyen?
a) nincs b) igen, lokális minimuma
c) igen, lokális maximuma
Megoldás: c)

20
 8. Hol és milyen széls®értéke van az
f (x) = (x + 1) ex

függvénynek?
a) nincs lokális széls®értékhelye b) a P0 −2, −1 helyen lokális ma-


e2

ximuma van
c) a P0 −2, e12 helyen lokális maximuma van d) a P0 −2, −1 he-



e2
lyen lokális minimuma van
Megoldás: d)
9. Monotonitás szempontjából hogyan viselkedik az
f (x) = 6x5 − x6

függvény a (0, 5) intervallumon?

a) szigorúan monoton csökken b) szigorúan monoton n®
c) nem monoton
Megoldás: b)
10. Monotonitás szempontjából hogyan viselkedik az
f (x) = 6x5 − x6

függvény a (2, 6) intervallumon?

a) szigorúan monoton csökken b) szigorúan monoton n®
c) nem monoton
Megoldás: c)
11. Van-e inexiós helye az
f (x) = 6x5 − x6

függvénynek az x0 = 3 helyen?
a) igen b) nem
Megoldás: b)

21
12. Hol van inexiós helye az
f (x) = 6x5 − x6

függvénynek?
a) nincs inexiós helye b) a P0 (3, 729) helyen
c) csak a P0 (0, 0) helyen d) a P0 (0, 0) és a P0 (4, 2048) helyen
Megoldás: d)
13. Konvexitás szempontjából hogyan viselkedik az
f (x) = 6x5 − x6

függvény a (0, 4) intervallumon?

a) konvex b) konkáv
c) egyik sem
Megoldás: a)
14. Konvexitás szempontjából hogyan viselkedik az
f (x) = 6x5 − x6

függvény a (−2, 0) intervallumon?

a) konvex b) konkáv
c) egyik sem
Megoldás: b)
15. Konvexitás szempontjából hogyan viselkedik az
f (x) = 6x5 − x6

függvény a (−2, 3) intervallumon?

a) konvex b) konkáv
c) egyik sem
Megoldás: c)

22