Deriválás összefoglaló

lim f ( x )  f ( x 0 ) lim f ( x )
definíció: f x 0   
x  x0 x  x0 x  0 x
geometriai jelentése: a függvény adott pontbeli érintőjének meredeksége.
(ha x →x0, akkor f(x) →f(x0), azaz a szelő meredeksége közelít az érintő meredekségéhez)
A fizika tanulmányokhoz fontos elemi függvények deriváltjai
f(x) f ’(x)
c 0 érintő szelő
x 1 f(x)
x2 2x
x3 3x2
f(x0) fv. grafikon
xn n∙xn-1
sin(x) cos(x)
cos(x) -sin(x)
ax ax∙lna
ex ex
ln(x) x0 x
Műveleti szabályok

1, konstanssal való szorzás szabálya: c  f x   c  f ( x )
 
   
Példa: 5  x 3  5  x 3  5  3x 2  15x 2

2, összeg és különbség deriváltja: f ( x )  g( x )   f ( x )  g( x )

 
Példa: x 3  sin( x)  3x 2  cos( x)

3, szorzatfüggvény deriváltja: f ( x )  g( x )   f ( x )  g( x )  f ( x )  g( x )

 
Példa: x 3  sin( x)  3x 2  sin( x)  x 3  cos( x)

 f ( x )  f ( x )  g( x )  f ( x )  g( x )
4, Hányados függvény deriváltja:   
 g( x )  g 2 (x)

  sin( x )  cos( x )  cos( x )  sin( x )   sin( x ) 
Példa: tg ( x )   
1
  2

 cos( x )  cos ( x ) cos 2 ( x )

5, összetett függvény deriváltja: f g( x )   f g( x )   g( x )


Példa: cos( x ) 
4
  4  cos(x)   sin( x)  4  cos (x)  sin( x)
3 3

Megjegyzés: A deriválás leggyakoribb alkalmazása a szélsőérték számítás: A derivált a grafikon

érintőjének a meredekségét adja meg, így ha egy függvénynek minimuma vagy maximuma van,
akkor ott az érintő vízszintes, vagyis a meredeksége 0.
Pl. Hol van az f(x) = -x2 + 2x -3 másodfokú függvénynek maximuma?
Válasz: ott, ahol a derivált értéke 0, azaz f ’(x) = -2x+2=0, azaz x=1 esetén (azt tudjuk, hogy
maximum, mert a –x2 miatt fordított állású parabola a képe, annak csak maximuma lehet).
Pillanatnyi sebesség és gyorsulás meghatározása deriválással

A Fizikában a deriválás technikája ugyanaz, de a matekban megszokott f(x) függvény helyett

általában s(t) függvényt használunk, azaz itt a függvény változója az x helyett a t (idő). Emiatt a
jelölés is más. Matematikában az f(x) függvény x szerinti deriváltjának a jele f’(x), a fizikában az
s(t) függvény – t szerinti – deriváltjának a jele: s ( t ) .

Példa ismert esetre: függőleges hajítás

v0 = 20 m/s, a = -g ~ -10 m/s2.

a 2 v0
s( t )  v 0 t  t  20t  5t 2
2
s(t) t szerinti deriváltja: s( t )  20  5  2t  20  10t

de a gyorsuló mozgás v(t) függvénye az ismert szabály szerint: v(t) = v0+at = 20 – 10t.
Tehát a deriválás ugyanazt adja, mint amit középiskolában is tanítottak.

Ráadásul v ( t )  0  10  1  10  a

Tehát: a pillanatnyi sebesség az elmozdulás idő szerinti deriváltja, míg a gyorsulás a pillanatnyi
sebesség deriváltja (vagyis az elmozdulás második deriváltja).

Példa eddig nem tanult esetre: harmonikus rezgőmozgás

A kinematikából (a harmonikus rezgőmozgás származtatható mint a körmozgás vetülete)

levezethető a harmonikus rezgőmozgás kitérés-idő függvénye:

s(t) = A ∙ sin(t+),
ahol A az amplitúdó (maximális kitérés),  a körfrekvencia (2 -szer a frekvencia) és  a
kezdőfázis.

A mozgás sebesség és gyorsulásfüggvénye deriválással jön ki az s(t) függvényből:


v( t )  s ( t )  A  sin( t    A  cos(t  )  (t  )  A  cos(t  )  
Tehát
v(t) = A∙∙ cos(t + ),

ismételt deriválással:

a ( t )  v ( t )  s( t )  A  cos(t    A   sin( t  )   (t  )  A  sin( t  )  

Rendezve:
a(t) = -A∙∙ sin(t + ).