Az egyváltozós valós függvény fogalma, határér-

ték, folytonosság

1. Deníció. Egyváltozós valós függvény en olyan függvényt értünk, mely-

nek Df értelmezési tartománya és Rf értékkészlete a valós számok valamely
részhalmaza.Jelölés: f : R → R
2. Deníció. Az egyváltozós valós függvény f : R → R adott x0 ∈ Df
helyhez rendelt y0 = f (x0 ) függvényértéket a függvény x0 -beli helyettesítési
érték ének nevezzük.

Példa. 1. Határozza meg az alábbi valós függvény értelmezési tartomá-

nyát:
f (x) = lg(x2 − 6x + 9)

A logaritmus függvény tulajdonságai miatt a következ® kikötést kell

tenni:
x2 − 6x + 9 > 0, azaz (x − 3)2 > 0, így

Df = {x 6= 3, x ∈ R} .

2. Határozza meg az alábbi valós függvény értelmezési tartományát:

√
4 1
f (x) = x2 − 9 + √
2−x

Kikötések: x2 − 9 ≥ 0 és 2 − x > 0. Az els® feltétel megoldáshalmaza

x ≤ −3 vagy x ≥ 3, a második feltételé x < 2. E kett® metszete

Df = {x ≤ −3, x ∈ R} .

Megjegyzés. A függvény megadása történhet y = f (x) explicit alak ban, illetve

F (x, y) = 0 implicit alak ban.

1
A függvények nevezetes tulajdonságainak vizsgálatát megkönnyítheti, ha va-
lamely ismert grakonú függvény görbéjéb®l eltolással, nyújtással, zsugorítás-
sal, tükrözéssel, összefoglaló néven transzformálás sal jutunk el a keresett gör-
béhez. (Megjegyzend®, hogy az a vizsgálat nem azonos a teljes függvényvizs-
gálattal, amellyel a dierenciálszámítás alkalmazásainál ismerkedünk meg.)
A leggyakrabban el®forduló függvénytranszformációk hatásai:
Transzformált függvény Transzformáció hatása a függvénygörbére
f (x + a), a ∈ R eltolás az x tengely mentén "−a"-val
f (x) + a, a ∈ R eltolás az y tengely mentén "a"-val
c · f (x), c > 0 y mentén "c-szeresére nyújtás" (c > 1 nyújt., 0 < c < 1 zsug.)
f (c · x), c > 0 x mentén " 1c -szeresére nyújtás" (c > 1 zsug., 0 < c < 1 nyújt.)
−f (x) tükrözés az x tengelyre
f (−x) tükrözés az y tengelyre
Példa. Ábrázoljuk az
f (x) = sin 2x + 2
1.lépés f (x) = sin x
2.lépés f (x) = sin 2x
3.lépés f (x) = sin 2x + 2

2
Elemi függvénytula jdonságok

Monotonitás

3. Deníció. Az f : Df ⊆ R → R függvényt (ahol Df nem egyelemû hal-

maz) az I ⊆ Df intervallumon monton növeked® nek (szigorúan monoton nö-
veked®nek), illetve monoton csökken® nek (szigorúan monoton csökken®nek)
nevezzük, ha minden x1 < x2 , x1 ∈ I, x2 ∈ I esetén
f (x1 ) ≤ f (x2 ) (f (x1 ) < f (x2 )),

illetve
f (x1 ) ≥ f (x2 ) (f (x1 ) > f (x2 )).

Korlátosság

4. Deníció. Az f : Df → R függvényt az I ⊆ Df intervallumon alulról

korlátos nak,illetve felülr®l korlátos nak nevezzük, ha létezik olyan k ∈ R,
illetve K ∈ R, hogy
f (x) ≥ k , illetve f (x) ≤ K
teljesül ∀x ∈ I esetén.
Példa. Az f (x) = x2 esetén Df = R. Az f (x) = x2 nem monoton a Df -n,
de az I = R+ = (0, ∞) intervallumon szigorúan monoton n®.
A Df = R-n alulról korlátos (pl. k = 0), de felülr®l nem.

Széls®érték

5. Deníció. Azt mondjuk, hogy az f : Df → R függvénynek az x0 ∈ Df

helyen globális (abszolút) maximuma, illetve globális minimuma van, ha ∀x ∈
Df \ {x0 } esetén
f (x) ≤ f (x0 ),
illetve
f (x) ≥ f (x0 )
teljesül.
6. Deníció. Azt mondjuk, hogy az f : Df → R függvénynek az x0 ∈ Df
helyen lokális maximuma, illetve lokális minimuma van, ha van az x0 -nak
olyan környezete, hogy minden környzetbeli elem esetén
f (x) ≤ f (x0 ),

3
illetve
f (x) ≥ f (x0 )
teljesül.
Példa. Az f (x) = x3 − x2 függvénynek az x1 = 0 helyen lokális maximuma
van (érték: 0), az x2 = 23 helyen lokális minimuma van (érték: − 274 ). Globális
maximuma, illetve minimuma nincs a függvénynek, hiszen Rf = R.

Paritás

7. Deníció. Azt mondjuk, hogy az f : Df → R függvény páros, illetve

páratlan, ha ∀x ∈ Df esetén −x ∈ Df és
f (−x) = f (x),

illetve
f (−x) = −f (x)
teljesül ∀x ∈ Df -re.
Példa. Az f (x) = x2 páros függvény, hiszen Df = R és
f (−x) = (−x)2 = x2 = f (x)

teljesül ∀x ∈ R√esetén.
Az f (x) = x függvény se nem páros, se nem páratlan, hiszen az x = 0
kivételével, ha x ∈ Df , akkor −x ∈/ Df .

4
Periodicitás

8. Deníció. Az f : Df → R függvényt periodikus nak nevezzük, ha van

olyan p > 0 szám, hogy ∀x ∈ Df esetén x + p ∈ Df és
f (x + p) = f (x).

A p számot a függvény (egyik) periódusá nak nevezzük.

Megjegyzés. Ha egy függvénynek p periódusa, akkor tetsz®leges k ∈ Z\{0}
esetén kp is a periódusa. Ha a periódusok között van (abszolút értékben)
legkisebb, akkor azt alapperiódus nak nevezzük.
Példa. Az f (x) = cos x függvény periodikus, alapperiódusa 2π.

5
Példa. Rajzolja fel az alábbi függvények grakonjait! Vizsgálja meg a neve-
zetes tulajdonságokra nézve. Állapítsa meg a függvények értelmezési tarto-
mányát, értékkészletét is.

1.  
f (x) = x2 − 5

Jellemzés:
Df = R √ √
Zérushely: |x2 − 5| = 0 =⇒ x2 =5 =⇒ x1 = − 5 és x2 = 5
Páros, mivel f (−x) = (−x)2 − 5 = |x2 − 5| = f (x)
Nem monoton
Csak alulról korlátos, alsó korlát k = 0
Nem periodikus
Rf = {y ≥ 0, y ∈ R}

6
2.
f (x) = 23x+1 − 2

Jellemzés:
Df = R
Zérushely: 23x+1 − 2 = 0 =⇒ 23x+1 = 21 =⇒ 3x + 1 = 1 =⇒ x = 0
Se nem páros, se nem páratlan
Szigorúan monoton n®
Csak alulról korlátos, alsó korlát k = −2
Nem periodikus
Rf = {y > −2, y ∈ R}
3.  π
f (x) = tg x + +1
4

Jellemzés:

7
 + k · π
, ahol k ∈ Z
π
Df = R\ 4
Zérushely: tg x + π4 + 1 = 0 =⇒ x = π
2
+k·π
Se nem páros, se nem páratlan
4. Nem monoton (végtelen sok szig. mon. növekv® "ágból" áll)
Nem korlátos
Periodikus, π szerint
Rf = R

8
Határérték, folytonosság

A következ®kben a valós függvényeknek adott pontok környezetében való

viselkedését vizsgáljuk.
9. Deníció. Az f : Df → R függvénynek az x0 helyen a határértéke az
A véges szám, ha tetsz®leges ε > 0 esetén van olyan δ > 0 szám, hogy ha
0 < |x − x0 | < δ , akkor
|f (x) − A| < ε.
Jelölés: lim f (x) = A
x→x0

Megjegyzés. • Az x0 hely nem feltétlenül része az értelmezési tartomány-

nak.
• Hasonlóan értelmezhet® a "végtelen határérték", illetve a "végtelenben
vett határérték" fogalma.
• Ha a denícióban az adott környezet helyett csak a baloldali környezetet
(azaz x0 − δ < x < x0 ), illetve a jobboldali környezetet (azaz x0 < x <
x0 + δ ) tekintjük, akkor az A szám a függvény x0 -beli baloldali, illetve
jobboldali határértéke. Jelölés: lim f (x), illetve lim f (x). Az x0 -
x→x0 −0 x→x0 +0
beli határérték akkor és csak akkor létezik, ha létezik a jobb- és balodali
határérték és ekét határérték megegyezik.
Példa. x→1

1 

lim  x−1 = +∞

A határérték kiszámítását megkönnyítik az alábbi állítások.

10. Tétel. Tegyük fel, hogy az f : Df → R és a g : Dg → R függvényeknek
létezik a határértéke az x0 helyen, mégpedig lim f (x) = A és lim g(x) = B .
x→x0 x→x0
Ekkor

1. lim c · f (x) = c · lim f (x) = cA, ahol c valós állandó,

x→x0 x→x0

2. lim (f (x) ± g(x)) = lim f (x) ± lim g(x) = A ± B

x→x0 x→x0 x→x0

3. lim (f (x) · g(x)) = lim f (x) · lim g(x) = A · B

x→x0 x→x0 x→x0

lim f (x)
f (x) x→x0 A
4. lim = = , ha B 6= 0.
x→x0 g(x) lim g(x)
x→x0
B

Néhány nevezetes függvény-határértéket közlünk bizonyítás nélkül

9
11. Tétel. 1.

1
lim = 0
x→+∞ x
1
lim = 0
x→−∞ x

2.

1
lim = +∞
x→0+0 x
1
lim = −∞
x→0−0 x

3.  α x
lim 1+ = eα
x→+∞ x
4.
sin x x
lim = lim =1
x→0 x x→0 sin x

Példa. 1. Határozza meg a következ® határértéket!

x3 + 3x − 2
lim √
x→+∞ 3x4 + 2x + 3x − 1

Megoldás:
x3 + 3x − 2
lim √
x→+∞ 3x4 + 2x + 3x − 1

x + x3 − x22
= lim q = +∞
x→+∞
3 + x23 + x3 − 1

2. Határozza meg a következ® határértéket!

sin 4x
lim
x→0 7x
Megoldás:  
sin 4x 4 4
lim · =
x→0 4x 7 7

10
 3. Adott az f (x) = 3x
x−2
függvény. Számítsa ki az alábbi határértékeket:
lim f (x), ha a = −∞; 2 − 0; 2 + 0; 4; +∞
x→a

Megoldás:
3x 3
lim = lim 2 =3
x→−∞ x − 2 x→−∞ 1 −
x
3x
lim = −∞
x→2− x − 2

3x
lim = +∞
x→2+ x − 2

3x
lim =6
x→4 x − 2

3x 3
lim = lim =3
x→+∞ x − 2 x→+∞ 1 − 2
x

12. Deníció. Az f : Df → R függvényt az x0 ∈ Df helyen folytonos nak

nevezzük, ha az x0 helyen létezik a határértéke és
lim f (x) = f (x0 ),
x→x0

azaz az x0 -beli határértéke megegyezik x0 -beli helyettesítési értékkel.

Megjegyzés. Ha az f függvény az x0 helyen nem folytonos, akkor az x0 -t
szakadási hely nek nevezzük.
Példa. 1. Hol nem folytonos a következ® függvény?
1
f (x) =
|x − 1|

Az x0 = 1 helyen nem folytonos, mivel 1 ∈/ Df .

11
 Önellen®rz® kérdések
1. Mi a következ® valós függvény értelmezési tartománya?
f (x) = logx+1 x2

a) Df = {x > −1, x 6= 0, x ∈ R} b) Df = {x ∈ R+ }
c) Df = {x > −1, x ∈ R} d) egyik sem
Megoldás: a)
2. Mi a következ® valós függvény értékkészlete?
f (x) = (x − 1)2 + 2

a) Rf = {y ≥ −1, y ∈ R} b) Rf = {y > −1, y ∈ R}

c) Rf = {y ≥ 2, y ∈ R} d) Rf = {y > 2, y ∈ R}
Megoldás: c)
3. Melyik állítás igaz az alábbiak közül az f (x) = (x − 3)2 +2 függvényre?
a) Df -n monoton b) alulról korlátos
c) korlátos d) páros
Megoldás: b)
4. Melyik állítás igaz az alábbiak közül az f (x) = 3 log 21 (x + 1) függvény-
re?
a) Df -n monoton b) alulról korlátos
c) korlátos d) páros
Megoldás: a)
5. Melyik állítás igaz az alábbiak közül az f (x) = cos 2x − 1 függvényre?
a) Df -n monoton b) páratlan
c) páros d) alulról nem korlátos
Megoldás: c)
√
6. Melyik állítás igaz az alábbiak közül az f (x) = 1 − x − 2 függvényre?
a) páratlan b) Df -n monoton
c) korlátos d) páros
Megoldás: b)

12
 7. Melyik függvény szigorúan monoton növeked® Df -n?
a) f (x) = log 13 (x − 1) b) f (x) = (x − 1)2
c) f (x) = ln(x − 1) d) f (x) = sin 3x + 2
Megoldás:c)
8. Melyik függvény korlátos Df -n?
a) f (x) = log 13 (x − 1) b) f (x) = (x − 1)2
c) f (x) = ln(x − 1) d) f (x) = sin 3x + 2
Megoldás:d)
9. Mennyi a következ® (függvény)határérték?
 2x−3
5
lim 1−
x→∞ 3x

a) 1
√
10
e3
b) √1
3 10
e
√ √
c) 10 e3 d) 3 e10
Megoldás: b)
10. Mennyi a következ® (függvény)határérték?
x2
lim
x→0 sin2 x
3

a) 9 b) 19
c) 3 d) 0
Megoldás: a)
11. Mennyi a következ® (függvény)határérték?
2
lim
x→1 x −1

a) 0 b) +∞
c) −∞ d) nem létezik a határérték
Megoldás: d)

13
12. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a) lim |x−1|
2
=0 b) lim |x−1|
2
= +∞
x→1 x→1

c) lim 2 = −∞ d) nem létezik a lim |x−1|

2
x→1 |x−1| x→1

Megoldás: b)
13. Mennyi az a paraméter értéke, ha az alábbi f (x) függvény az értelme-
zési tartomány minden pontjában folytonos.
sin 2x
ha x 6= 0

3x
,
f (x) =
a, ha x = 0,

a) 0 b) 32
c) 23 d) nincs ilyen a
Megoldás: c)

14