Biológia alapszak, Matematika 1

V. FÜGGVÉNYEK
V.1. Függvények alaptulajdonságai
1. Definı́ció. A függvény egy nem üres halmaz, az értelmezési tartomány minden eleméhez egy-egy elemet rendel.

A függvényt tehát az értelmezési tartománya és a hozzárendelés szabálya adja meg. Az f függvény értelmezési
tartományát D(f ) jelöli, az x ∈ D(f ) elemhez rendelt elemet pedig f (x). A hozzárendelést az x 7→ f (x) módon
is kifejezhetjük.

Definı́ció. Az f függvény értékkészlete R(f ) = {f (x) : x ∈ D(f )}.

Ha D(f ) ⊂ A és R(f ) ⊂ B, akkor az f függvényt az A halmazból a B halmazba képező függvénynek nevezzük.
Jelölése: f : A → B.
2. Az f : R → R függvényt valós függvénynek nevezzük. A valós függvényt ábrázolhatjuk a sı́kon derékszögű
koordinátarendszerben úgy, hogy minden x ∈ D(f ) esetén f (x) magasságban pontot teszünk (az (x, f (x))
pontot a sı́kon). E pontok halmaza a függvény grafikonja.
3. Definı́ció. A függvény injektı́v, ha különböző elemekhez különböző elemeket rendel.

Ezzel ekvivalens a következő átfogalmazás: Ha két függvényérték egyenlő, akkor a változó két értéke is egyenlő.
Képletekkel leı́rva az f : A → B függvény injektı́v, ha bármely x1 , x2 ∈ D(f ), x1 6= x2 esetén f (x1 ) 6= f (x2 ).
Az ekvivalens átfogalmazás képletekkel: x1 , x2 ∈ D(f ), f (x1 ) = f (x2 ) ⇒ x1 = x2 .
4. Példák. Injektı́vek-e a következő függvények? Adja meg az értékkészletüket! Ábrázolja a függvényeket!
(a) f (x) = 2x, D(f ) = R vagy más jelöléssel f : x 7→ 2x, x ∈ R.
(b) g(x) = x2 , D(g) = R vagy más jelöléssel g : x 7→ x2 , x ∈ R.
Megoldás.
(a) f injektı́v, R(f ) = R.
(b) g nem injektı́v, mert g(x) = g(−x). R(g) = [0, +∞). ♣
5. Ha egy függvény injektı́v, akkor a hozzárendelés megfordı́tásával is függvényt kapunk, neve inverz függvény.
Definı́ció. Az f injektı́v függvény inverz függvénye (vagy inverz e) az az f −1 -gyel jelölt függvény, amelyiknek
az értelmezési tartománya D(f −1 ) = R(f ), és f −1 (x) = y arra az y ∈ D(f ) elemre, amelyre f (y) = x.

R(f −1 ) = D(f ), tehát az inverz függvény képzésekor nemcsak a hozzárendelés szabálya fordul meg, hanem az
értelmezési tartomány és az értékkészlet is felcserélődik.
Valós függvény inverz függvényének grafikonját az eredeti függvény grafikonjának a pozitı́v sı́knegyed szögfelező
egyenesére vonatkozó tükrözésével kapjuk, hiszen az (y, x) pont tükörképe (x, y).
6. Négy lépésben határozhatjuk meg az inverz függvény hozzárendelési szabályát:
¬ Felı́rjuk az y = f (x) egyenletet.
­ Felcseréljük x és y szerepét: x = f (y).
® Megoldjuk az x = f (y) egyenletet y-ra.
¯ A kapott y = f −1 (x) összefüggés adja meg az inverz hozzárendelési szabályát: x 7→ f −1 (x).
Az f függvény akkor injektı́v, és ı́gy az inverz függvénye akkor létezik, ha az x = f (y) egyenletet y-ra megoldva
minden x értékhez legfeljebb egy y érték tartozik.
7. Feladat. Adja meg a következő függvények inverzét!
1
(a) f (x) = 2x, D(f ) = R. (b) g(x) = , D(g) = R \ {− 32 }.
2x + 3
(c) h(x) = 10x , D(h) = R. (d) i(x) = x2 , D(i) = R, ill. D(i) = [0, +∞).
Megoldás.
x↔y
(a) y = 2x x = 2y ⇒ y = x
2 ⇒ f injektı́v és f −1 : x 7→ x
2 az inverz hozzárendelési szabálya.
D(f −1 ) = R(f ) = R.
x↔y
1
(b) y = 2x+3 1
x = 2y+3 ⇒ x 6= 0 és x1 = 2y + 3 ⇒ y = 21 ( x1 − 3) ⇒ g injektı́v és g −1 : x 7→ 12 ( x1 − 3)
az inverz hozzárendelési szabálya. D(g −1 ) = R(g) = R \ {0}.
Biológia alapszak, Matematika 1

x↔y
(c) y = 10x x = 10y ⇒ x > 0 és y = lg x ⇒ h injektı́v és h−1 : x 7→ lg x az inverz függvény
hozzárendelési szabálya. D(h−1 ) = R(h) = R+ .
x↔y √
(d) y = x2 x = y 2 ⇒ y = ± x ⇒ D(i) = R esetén i nem injektı́v, ezért nincs inverze.
D(i) = [0,√+∞) esetén az ı́gy leszűkı́tett i függvény injektı́v és az inverz függvényének hozzárendelési szabálya
i : x 7→ + x. A leszűkı́tett i függvényre D(i−1 ) = R(i) = [0, +∞). ♣
8. Amikor két függvényt egymás után alkalmazunk, azt a két függvény kompozı́ciójának mondjuk. Ha a két függ-
vény g és f , és a függvényeket ebben a sorrendben alkalmazzuk egy alkalmas x elemre, akkor az eredmény
g f
x 7→ g(x) 7→ f (g(x)).
Definı́ció. Az f : B → C és a g : A → B függvény kompozı́ciója az az f ◦ g-vel jelölt A-ból C-be képező
függvény, melyre
D(f ◦ g) = {x ∈ D(g) : g(x) ∈ D(f )} nem üres halmaz, és innen választva az x elemet
(f ◦ g)(x) = f g(x) .
9. Feladat. Határozza meg az f ◦ g és g ◦ f kompozı́ciókat!
(a) f (x) = x + 3, D(f ) = R, g(x) = x2 , D(g) = R.
√
(b) f (x) = x2 + 1, D(f ) = R, g(x) = −x, D(g) = (−∞, 0].
Megoldás.
g f
f ◦ g : x 7−→ x2 7−→ x2 + 3 =⇒ (f ◦ g)(x) = x2 + 3, D(f ◦ g) = R.
(a) f g
g ◦ f : x 7−→ x + 3 7−→ (x + 3)2 =⇒ (g ◦ f )(x) = (x + 3)2 , D(g ◦ f ) = R.
g √ f √
f ◦ g : x 7−→ −x 7−→ ( −x)2 + 1 =⇒ (f ◦ g)(x) = −x + 1, D(f ◦ g) = (−∞, 0].
(b) f g p
2 2
g ◦ f : x 7−→ x + 1 7−→ −(x + 1) volna, de D(g ◦ f ) = ∅ miatt g ◦ f nincs értelmezve. ♣
10. Tehát függvények kompozı́ciójánál a szereplő két függvény sorrendje nem mindig cserélhető fel, azaz általában
f ◦ g 6= g ◦ f .

V.2. Elemi függvények

1. Függvények és ábrázolásuk.
1 √
(a) Hatványfüggvények. Példák: x 7→ x2k , x2k−1 , x−2k , x−(2k−1) , x k = k
x (k ∈ N+ ).
(b) Polinomok. Példák: x 7→ ax + b, x 7→ x2 − x, x 7→ x3 − x, x 7→ x3 − x2 .
1 1 1 1 1
(c) Racionális törtfüggvények. Példák: x 7→ , x 7→ , x 7→ , x 7→ 2 . x 7→ .
x x−2 x+3 x (x + 1)2
(d) Trigonometrikus függvények: sin, cos, tg, ctg.
(e) Exponenciális függvények: x 7→ ax (a > 1, a = 1, ill. 0 < a < 1).
Jelölés: expa (x) =
ax , D(expa ) = R, ahol a adott pozitı́v alap, és exp(x) = ex , D(exp) = R, ahol
n
e ≈ 2,718 az 1 + n1 sorozat határértéke.
Tehát exp(1) = e1 = e, exp(2) = e2 , exp(−5) = e−5 = 1
e5 .
(f) Logaritmusfüggvények: x 7→ loga x (a > 1, ill. 0 < a < 1).
2. A grafikon egyszerű transzformációi.
Hogyan kapható f grafikonjából az x 7→ f (x + c), x 7→ f (x) + c, x 7→ f (cx), x 7→ cf (x), hozzárendeléssel
adott függvények grafikonja?
A függvényérték eltolása:
x 7→ f (x) + c, c > 0 esetén f grafikonját függőlegesen c-vel felfelé eltoljuk.
x 7→ f (x) − c, c > 0 esetén f grafikonját függőlegesen c-vel lefelé eltoljuk.
A változó eltolása:
x 7→ f (x + c), c > 0 esetén f grafikonját vı́zszintesen c-vel balra eltoljuk.
x 7→ f (x − c), c > 0 esetén f grafikonját vı́zszintesen c-vel jobbra eltoljuk.
A függvényérték szorzása (−1)-gyel:
x 7→ −f (x) esetén f grafikonját tükrözzük a vı́zszintes tengelyre.
A függvényérték szorzása pozitı́v számmal:
x 7→ cf (x), c > 1 esetén f grafikonját függőlegesen, a vı́zszintes tengelytől c-szeresére nyújtjuk.
f (x)
x 7→ , c > 1 esetén f grafikonját függőlegesen, a vı́zszintes tengely felé c-edrészére zsugorı́tjuk.
c
A változó szorzása (−1)-gyel:
x 7→ f (−x) esetén f grafikonját tükrözzük a függőleges tengelyre.
Biológia alapszak, Matematika 1

A változó szorzása pozitı́v számmal:

x 7→ f (cx), c > 1 esetén f grafikonját vı́zszintesen, a függőleges tengely felé c-edrészére zsugorı́tjuk.
x
x 7→ f , c > 1 esetén f grafikonját vı́zszintesen, a függőleges tengelytől c-szeresére nyújtjuk.
c


Ha a függvényértéket szorozzuk negatı́v számmal, a negatı́v számszoros x 7→ cf (x), c < 0 grafikonját két
lépésben állı́thatjuk elő az eredeti függvény grafikonjából. Először tükrözünk a vı́zszintes tengelyre, majd a
kapott grafikont függőlegesen nyújtjuk vagy zsugorı́tjuk aszerint, hogy c < −1 vagy −1 < c < 0.


Amikor a változót negatı́v számmal szorozzuk, az új függvény x 7→ f (cx), c < 0 grafikonját szintén két
lépésben nyerhetjük az eredeti függvény grafikonjából. Először tükrözünk a függőleges tengelyre, majd a kapott
grafikont vı́zszintesen zsugorı́tjuk vagy nyújtjuk attól függően, hogy c < −1 vagy −1 < c < 0.
(Mindkét esetben a két transzformációt a fordı́tott sorrendben végrehajtva is az új függvény grafikonjához
jutunk.)
3. Ábrázolja a következő függvényeket!
(a) x 7→ x2 , x ∈ R, (b) x 7→ (x − 3)2 , x ∈ R, (c) x 7→ (x + 2)2 , x ∈ R,
√ √
(d) x 7→ 2(x − 3)2 + 1, x ∈ R, (e) x 7→ x + 1, x ∈ [−1, ∞), (f) x 7→ x − 5, x ∈ [5, ∞),
√
(g) x 7→ 5 − x − 4, x ∈ (−∞, 5], (h) x 7→ sin x, x ∈ R, (i) x 7→ 2 sin x, x ∈ R,
(j) x 7→ −3 sin x, x ∈ R, (k) x 7→ sin 2x, x ∈ R, (l) x 7→ sin x4 , x ∈ R.
Megoldás.
(a) Felfelé nyı́ló origó csúcsú normál parabola.
(b) Felfelé nyı́ló (3, 0) csúcsú normál parabola, az (a)-beli függvény grafikonját jobbra 3-mal eltolva kaphatjuk
meg.
(c) Felfelé nyı́ló (−2, 0) csúcsú normál parabola, az (a)-beli függvény grafikonját balra 2-vel eltolva kaphatjuk
meg.
(d) Felfelé nyı́ló (3, 1) csúcsú parabola, az (a)-beli függvény grafikonját jobbra 3-mal eltolva, az eltolt grafikont
függőlegesen a kétszeresére nyújtva, majd azt felfelé 1-gyel eltolva kaphatjuk meg.
(e) A négyzetgyökfüggvény grafikonját balra 1-gyel eltoljuk.
(f) A négyzetgyökfüggvény grafikonját jobbra 5-tel eltoljuk.
√ p
(g) 5 − x − 4 = −(x − 5) − 4 alapján a négyzetgyökfüggvény grafikonját a függőleges tengelyre tükrözzük,
e tükörképet jobbra 5-tel és lefelé 4-gyel eltoljuk.
(h) A szinuszfüggvény grafikonja.
(i) A szinuszfüggvény grafikonját függőlegesen a kétszeresére nyújtjuk.
(j) A szinuszfüggvény grafikonját függőlegesen a háromszorosára nyújtjuk, majd tükrőzzük a vı́zszintes tengely-
re.
(k) A szinuszfüggvény grafikonját vı́zszintesen a felére zsugorı́tjuk.
(l) A szinuszfüggvény grafikonját vı́zszintesen a négyszeresére nyújtjuk. ♣

V.3. Függvények határértéke végtelenben

1. Szemléletesen függvény határértéke végtelenben az az érték (valós szám vagy ∞ vagy −∞), melyhez a függ-
vényértékek megfelelően közel vannak, ha a változó értéke eléggé nagy. (Ábra a három esetben.) Nem minden
függvénynek van határértéke végtelenben.
Az f függvény végtelenbeli L határértékének jelölése f (x) → L, ha x → ∞ vagy lim f (x) = L.
x→∞
Hasonlóan adhatjuk meg függvény határértékét mı́nusz végtelenben.
2. Példák a grafikon alapján.
1 1
(a) lim ex = ∞, (b) lim ex = 0, (c) lim e−x = 0, (d) lim = 0, (e) lim = 0.
x→∞ x→−∞ x→∞ x→∞ x x→∞ x2
3. A végtelenbeli határérték definı́ciója az érdeklődők számára:
Definı́ció. Az f : (P, ∞) → R függvény határértéke végtelenben az L érték (valós szám vagy végtelen vagy
mı́nusz végtelen), ha bármely (xn ) ⊂ D(f ), xn → ∞ sorozat esetén f (xn ) → L.
Biológia alapszak, Matematika 1

4. Két függvény összegének, különbségének, szorzatának és hányadosának határértéke végtelenben:

Állı́tás. H a lim f (x) = L1 és lim g(x) = L2 , akkor
x→∞ x→∞




lim f (x) + g(x) = L1 + L2 , lim f (x) − g(x) = L1 − L2 , lim f (x)g(x) = L1 L2 ,
x→∞ x→∞ x→∞

f (x) L1
továbbá ha L2 6= 0, akkor lim = .
x→∞ g(x) L2
5. Példák racionális törtfüggvény határértékére végtelenben:
x−2 x−2 1 x2 − 2 2ex − 1
(a) lim = 0, (b) lim = , (c) lim = ∞, (d) lim = 2.
x→∞ x2 + 1 x→∞ 2x + 1 2 x→∞ x + 1 x→∞ ex + 3

Megoldás.
1 2
x−2 x − x2 0−0
(a) x2 +1 = 1+ x12
→ 1+0 = 0.
2
x−2 1− x 1−0
(b) 2x+1 = 1
2+ x
→ 2+0 = 12 .
2
x2 −2 x− x ∞−0
(c) x+1 = 1
1+ x
→ 1+0 = ∞.
2ex −1 2− e1x 2−0
(d) ex +3 = 1+ e3x
→ 1+0 = 2. ♣

V.4. Függvények határértéke adott pontban

1. Naivan függvény határértéke adott pontban az az érték (valós szám vagy ∞ vagy −∞), melyhez a függvényértékek
megfelelően közel vannak, ha a változó értéke eléggé közel kerül az adott ponthoz, de nem egyenlő azzal. (Ábra
a három esetben.) Nem minden függvénynek van határértéke adott pontban.
2. Függvény adott pontbeli határértékének definı́ciója az érdeklődőknek:
Definı́ció. Legyen f függvény és a olyan valós szám, melyet D(f )-beli a-tól különböző számok sorozatával meg
tudunk közelı́teni, azaz van olyan D(f )-beli számokból álló (xn ) sorozat, melyre xn 6= a semelyik n indexre és
lim xn = a.
n→∞
Az f függvény határértéke az a pontban az L érték (valós szám vagy végtelen vagy mı́nusz végtelen), ha bármely
(xn ) ⊂ D(f ), xn → a, xn 6= a sorozat esetén f (xn ) → L.

3. Két függvény összegének, különbségének, szorzatának és hányadosának határértéke adott pontban:
Állı́tás. Ha D(f ) = D(g), lim f (x) = L1 és lim g(x) = L2 , akkor
x→a x→a




lim f (x) + g(x) = L1 + L2 , lim f (x) − g(x) = L1 − L2 , lim f (x)g(x) = L1 L2 ,
x→a x→a x→a

f (x) L1
továbbá ha L2 6= 0, akkor lim = .
x→a g(x) L2
4. Példák.
x+1 2 x2 − 1
(a) lim = , (b) lim = 2.
x→1 x2 + 2 3 x→1 x − 1

Megoldás.
x+1 1+1
(a) x2 +2 → 12 +2 = 32 , ha x → 1.
x2 −1 (x−1)(x+1)
(b) x−1 = x−1 = x + 1 → 2, ha x → 1. ♣

5. Definı́ció. Az intervallumon vagy azok únióján értelmezett f függvényt folytonosnak nevezzük, ha az értelme-
zési tartománya minden a pontjában van határértéke és lim f (x) = f (a).
x→a

Folytonos függvények összege, különbsége, szorzata, hányadosa és kompozı́ciója is folytonos függvény. Mivel
a hatványfüggvények, a trigonometrikus függvények, az exponenciális függvények és a logaritmusfüggvények
folytonosak, ezért azokból a fenti műveletekkel képzett függvények is folytonosak.
Biológia alapszak, Matematika 1

V.5. Házi feladatok

1. Injektı́vek-e a következő függvények? Adja meg az értékkészletüket! Ábrázolja a függvényeket!
√ √
(a) x 7→ 3x2 + 4, x ∈ R, (b) x 7→ −x, x ∈ (−∞, 0], (c) x 7→ 3 x − 1 + 2, x ∈ R.

Megoldás.
(a) Nem injektı́v, értékkészlete [4, ∞). Grafikonja a négyzetfüggvény grafikonját függőlegesen a háromszorosára
nyújtva, majd a nyújtottat néggyel felfelé eltolva kapható.
(b) Injektı́v, értékkészlete [0, ∞). Grafikonja a négyzetgyökfüggvény grafikonjának a függőleges tengelyre vo-
natkozó tükrözésével kapható.
(c) Injektı́v, értékkészlete R. Grafikonja a köbgyökfüggvény grafikonját eggyel jobbra és kettővel felfelé eltolva
kapható. ♣
2. f (x) = 6 − 2x, D(f ) = R, g(x) = x2 − 1, D(g) = R.
(a) Adja meg az f ◦ g, g ◦ f , f ◦ f és g ◦ g kompozı́ciókat!
(b) Ábrázolja az f , g, f ◦ g, g ◦ f és f ◦ f függvényeket!
Megoldás.
g f
f ◦ g : x 7−→ x2 − 1 7−→ 6 − 2(x2 − 1) =⇒ (f ◦ g)(x) = 8 − 2x2 , D(f ◦ g) = R.
f g
g ◦ f : x 7−→ 6 − 2x 7−→ (6 − 2x)2 − 1 =⇒ (g ◦ f )(x) = 4(x − 3)2 − 1, D(g ◦ f ) = R.
(a) g f
f ◦ f : x 7−→ 6 − 2x 7−→ 6 − 2(6 − 2x) =⇒ (f ◦ f )(x) = 4x − 6, D(f ◦ f ) = R.
f 2 g 2 2
g ◦ g : x 7−→ x − 1 7−→ (x − 1) − 1 =⇒ (g ◦ g)(x) = x4 − 2x2 , D(g ◦ g) = R.
(b) f grafikonja az az egyenes, melynek meredeksége −2, függőleges tengelymetszete 6.
g grafikonja az a felfelé nyı́ló normál parabola, melynek csúcsa (0, −1). Ez a parabola a négyzetfüggvény
grafikonját függőlegesen lefelé 1-gyel eltolva kapható.
f ◦ g grafikonja a négyzetfüggvény grafikonjából úgy kapható, hogy azt függőleges irányban a kétszeresére
nyújtjuk, a nyújtott grafikont tükrözzük a vı́zszintes tengelyre, majd azt felfelé 8-cal eltoljuk. Akkor is ez az
eredmény, ha a négyzetfüggvény grafikonját először tükrözzük a vı́zszintes tengelyre, a tükrözött grafikont
függőleges irányban a kétszeresére nyújtjuk, végül a kapott grafikont felfelé 8-cal eltoljuk. A kapott lefelé
nyı́ló parabola csúcsa (0, 8).
g ◦ f grafikonja a négyzetfüggvény grafikonjából úgy kapható, hogy azt jobbra 3-mal eltoljuk, majd az
eltolt grafikont függőleges irányban a négyszeresére nyújtjuk, végül a nyújtott grafikont lefelé 1-gyel eltoljuk.
Felfelé nyı́ló parabola az eredmény, melynek csúcsa (3, −1).
f ◦ f grafikonja az az egyenes, melynek meredeksége 4, függőleges tengelymetszete −6. ♣
x−2 2x2 − 2 x2 − 9
3. (a) lim =? (b) lim =? (c) lim =?
x→∞ x2 − 4 x→∞ x2 − 4x + 3 x→∞ 4x − 12
Megoldás.
1 2
x−2 x − x2 0−0
(a) x2 −4 = 1− x42
→ 1−0 = 0, ha x → ∞.

2x2 −2 2− x22 2−0

(b) x2 −4x+3 = 4
1− x + x32
→ 1−0+0 = 2, ha x → ∞.
9
x2 −9 x− x ∞−0
(c) 4x−12 = 4− 12
→ 4−0 = ∞, ha x → ∞. ♣
x

x−2 2x2 − 2 x2 − 9
4. (a) lim =? (b) lim =? (c) lim =?
x→2 x2 − 4 x→1 x2 − 4x + 3 x→3 4x − 12
Megoldás.
x−2 x−2 1
(a) x2 −4 = (x−2)(x+2) = x+2 → 41 , ha x → 2.
2x2 −2 2(x−1)(x+1) 2(x+1) 4
(b) x2 −4x+3 = (x−1)(x−3) = x−3 → −2 = −2, ha x → 1.
2 (x−3)(x+3)
x −9 x+3
(c) 4x−12 = 4(x−3) = 4 → 32 , ha x → 3. ♣