1.

feladatsor: szeparábilis és els®rend¶ lineáris dierenciálegyenletek

Z x
2
1. Mutassuk meg, hogy y = e x
et dt + 3ex megoldása az alábbi dierenciálegyenletnek:
0
2
y 0 − y = ex+x .

2. Adjuk meg az y 00 = e−3x + 2x dierenciálegyenlet általános megoldását. Adjuk meg azt a

partikuláris megoldást, amely eleget tesz az y(0) = 1, y 0 (0) = 2 kezdeti feltételeknek.
x 2x−3y2
3. Adjuk meg az y 0 = e (y 6= 0) dierenciálegyenlet általános megoldását.
y
y−2
4. Adjuk meg az y 0 = , (x 6= 0, y 6= 0) dierenciálegyenlet általános megoldását. Oldjuk
xy
meg az y(1) = 2, y(1) = 3, illetve az y(−1) = −3 kezdetiérték-problémákat.

5. Oldjuk meg a következ® szétválasztható változójú egyenleteket:

y 2 + 4y + 9
a) y 0 = , (x 6= 1, x 6= −5)
(x − 1)(x + 5)
b) y 0 = (3x − 1)5 (y 2 − 4y)
2y 2 + 3 2
c) y 0 = 2xe−4x , (y 6= 0)
y
6. A rádium bomlási sebessége arányos a pillanatnyi rádiummennyiséggel. Tudjuk, hogy a
rádium felezési ideje 1600 év. A kiindulási anyag mennyiségének hány százaléka bomlik el 100
év alatt?
x
7. Oldjuk meg az alábbi kezdetiérték-problémát: y 0 − y = 6x, y(0) = 4.
x2 +4
2
8. Adjuk meg az y 0 − y = x dierenciálegyenlet általános megoldását. Oldjuk meg az y(1) = 3,
x
illetve az y(−e) = 3e2 kezdetiérték-problémákat.

9. Oldjuk meg az alábbi els®rend¶ egyenleteket:

a) y 0 − 3x2 y = 6x2
2 1
b) y 0 + y = , (x 6= 0)
x 1 + x2
5
c) y 0 + y = ex x−4 , (x 6= 0)
x
1 2 3
d) y 0 + y = + , y(1) = 1
x x 2

Emlékeztet®

 Szétválasztható változójú
Z a dierenciálegyenlet,
Z ha y 0 = f (x)g(y) alakú. Ha g sehol sem nulla,
1
akkor ekvivalens az dy = f (x) dx integrálegyenlettel.
g(y)
 Lineáris a dierenciálegyenlet, ha y0 + g(x)y = f (x) alakú. Ennek összes megoldása
yiá = yhá + yip alakú, ahol yhá az y 0 + g(x)y = 0 homogén egyenlet általános megoldása,
yip pedig az inhomogén egyenletnek egy partikuláris megoldása. yip -t az állandó variálásával
yip = c(x)ϕ(x) alakban keressük, ahol ϕ az y 0 + g(x)y = 0 homogén egyenlet egy sehol sem
nulla megoldása.
 2. feladatsor: új változó bevezetése, iráymez®, izoklínák;
vektorterek, lineáris függetlenség
1. Oldjuk meg új változó bevezetésével az alábbi dierenciálegyenleteket. Az a), b), c) esetben
y(x)
alkalmazzuk az u(x) = , a d) esetben pedig az u(x) = x + y(x) helyettesítést:
x
2y 2 + x2
a) y 0 = b) x2 y 0 + xy = x2 + y 2 , y(1) = 2
xy
1
c) xy 0 = y(1 + ln y − ln x) d) y 0 =
x+y

2. Írjuk fel az y 0 = ey+2 − x dierenciálegyenlet izoklínáinak egyenletét, és rajzoljunk fel kett®t.

Van-e lokális széls®értéke az P0 (e, −1) ponton áthaladó megoldásnak a P0 pontban?

3. Tekintsük a következ® dierenciálegyenletet: y 0 = (y 2 − 4)x + x − 1.

a) A sík mely pontjaiban párhuzamos az iránymez® az y = −x egyenessel? Vázoljuk ezeket
a pontokat és jelöljünk be néhány vonalelemet!
b) Van-e lokális széls®értéke vagy inexiós pontja az (1, 2) ponton átmen® megoldásnak
ebben a pontban? (Feltéve, hogy van ilyen megoldás.)

4. Írjuk fel az y 0 = y 3 − x2 , y(1) = 1 Cauchy-feladat megoldásának másodrend¶ Taylor-

polinomját az a = 1 körül!

5. Valós vektorterek-e a következ® halmazok? Ha igen, határozzuk meg a dimenziójukat, adjuk

meg egy bázisukat! Adjunk meg néhány alteret bennük!
a) egész számok b) valós számok
c) a valós számpárok d) Pn = {maximum n-edfokú polinomok}
e) a legalább n-edfokú polinomok f ) a folytonos függvények
g) a páros függvények h) a felülr®l korlátos függvények
i ) a korlátos függvények j ) {(x, y, z) ∈ R3 |x = y}

6. Lássuk be, hogy R2 -ben bázist alkot a (2, 3), (1, 2) vektorpár. Állítsuk el® e két vektor lineáris
kombinációjaként a következ® vektorokat:
a) (0, 0) b) (9, 4) c) (0, 1)

7. Írjuk át a következ® vektorokat a [(2, 1, 0), (−1, −1, −1), (−1, 1, 2)] bázisba!
a) (0, 0, 0) b) (0, 1, 0) c) (3, −1, 7)

8. Egy vektortérben a, b, c lineárisan független vektorok. Lineárisan független-e az (a + b + c),

(a + 2b + 3c), (a + 4b + 5c) rendszer?

Emlékeztet®

 A sík minden pontjához, amelyen átmegy a dierenciálegyenlet egy megoldása, illesszünk egy
kis szakaszt, amely az adott ponton átmen® megoldást érinti. Az így kapott R2 → R2 függvény
a d.e. iránymez®je. Ha a dierenciálegyenlet y 0 = f (x, y) alakú, akkor az (x0 , y0 ) ∈ R2 pontban
az iránymez® meredeksége f (x0 , y0 ).
Az izoklína azon pontok halmaza a síkon, melyekben az iránymez® azonos irányba mutat. Ha
a dierenciálegyenlet y 0 = f (x, y) alakú, akkor az izoklínák egyenlete f (x, y) = K , ahol K ∈ R
az iránymez® kérdéses meredeksége.

 V altér, ha v1 , v2 ∈ V esetén (v1 + v2 ) ∈ V , és v ∈ V , α ∈ R esetén (αv) ∈ V is.

 3. feladatsor: mátrixok, determináns, mátrixok rangja, Gauss-elimináció

1. Végezzük el az összes lehetséges szorzást A, B, C, AT , B T , C T között!

 
  1 2 3 4  
1 −3 2 −1 2 3 −4
A= B = −2 4 3 1 C=
2 1 −3 5 −6 7 −8
5 0 −6 2

2. Számoljuk ki a következ® mátrixok determinánsát:  

    −1 1 5 0
  2 1 2   1 2 3
3 0 sin α cos α 4 4 2 1
a) b) 4 4 5 c) d) 5 6 7  e)  
2 3 − cos α sin α  1 10 1 3
0 7 8 9 10 11
4 1 3 0

3. Számítsuk ki a következ® mátrixok rangját!

     
  1 2 3 1 2 3   1 2 9 8
1 2 1 0 7 −1
A= B = 2 4 5 C = 2 5 5 D = E = 3 4 3 4
7 5 2 0 7 5
3 5 6 3 6 9 9 8 1 2

4. Számítsuk ki a következ® mátrixok determinánsát, rangját, és inverzét!

   
  1 −1 0 1 1 2 3 4
  1 2 3
1 2 2 1 0 2 D = −1 −2 −3 −2
  
A= B = 2 4 5 C =  3 −3 1
7 5 −1  3 −3 1 −1
3 5 6
0 0 0 1 0 0 0 1

5. Legyen a = (−2, 4), b = (4, 3, −2), c = (2, 4, 6, 8). Oldjuk meg az el®z® feladatbeli A, B , C
és D mátrixokkal az Ax = a, Bx = b, Cx = c és Dx = c egyenletrendszert.

6. Hány független vektor választható ki közülük? Mennyi a generált altér dimenziója?

a) (2, 0, 6), (1, −1, 3), (7, 7, 7) b) (1, 2, 0, 1), (2, −1, 2, 1), (1, −3, 2, 0), (0, 5, 2, 1)

Emlékeztet®

 Elemi sortranszformációk: 1) Egy mátrix sorának beszorzása egy λ 6= 0 skalárral. 2) Egy

mátrix egyik sorához egy másik sor λ-szorosának hozzáadása. 3) Két sor felcserélése.
Elemi oszloptranszformációk: mint fent, csak oszlopokkal.
 4. feladatsor: lineáris egyenletrendszerek; sajátérték, sajátvektor

1. Oldjuk meg az Ax = b egyenletrendszert a Gauss-eliminációval! Rang[A] = ?

   
        1 2 3 4
1 1 3 1 1 2 3 5 6 7 8
a) A = 4 5 b = 6 b) A = 4 4 5 b =  6  c) A = 
  
 9 10 b =
11 12
7 8 9 7 7 8 10
13 14 15 16

2. Hogyan kell α, β -t megválasztani, hogy az egyenletrend- −y + 2z = 3

szernek ne legyen megoldása? Hát hogy végtelen sok x + 3y = β
megoldása legyen? −2x + αy + z = 0
     
1 2 5 0 x1
3. Legyen A = −3 2 1, b =  8 , x = x2 . Hogyan válasszuk meg az α és β
α 2 1 β x3
paraméterek értékét úgy, hogy az Ax = b egyenletnek egyértelm¶ megoldása legyen; végtelen
sok megoldása legyen; illetve ne legyen megoldása?

4. Határozzuk meg a sajátértékeket, sajátvektorokat!

     
  1 0 0 1 −3 3 3 0 0
2 2
a) b) −4 2 −3 c) 0 4 3 d) −2 1 2
2 5
4 2 −3 0 0 1 4 1 0
 
1 5
5. Tudjuk, hogy az A = mátrix egyik sajátvektora v1 = (1, 1). Határozzuk meg az a
a 1
paraméter értékét, a sajátértékeket, és a másik sajátvektort!

Emlékeztet®

 Elemi sortranszformációk: 1) Egy mátrix sorának beszorzása egy λ 6= 0 skalárral. 2) Egy

mátrix egyik sorához egy másik sor λ-szorosának hozzáadása. 3) Két sor felcserélése.
Elemi oszloptranszformációk: mint fent, csak oszlopokkal.
 Egy A n×n-es mátrixnak λ a sajátértéke, és v 6= 0 a λ-hoz tartozó sajátvektora, ha A(v) = λv.
 5. feladatsor: Magasabbrend¶ lineáris dierenciálegyenletek
1. Oldjuk meg a következ® homogén lineáris állandó együtthatós egyenleteket!
a) y 00 − 8y 0 + 15y = 0 b) y 00 + 2y 0 = 0 c) y 00 − 8y 0 + 16y = 0
d) y 00 + 4y 0 + 13y = 0 e) y 00 + 25y = 0 f ) y 000 + 2y 00 + y 0 = 0
g) y 000 + 4y 00 + 13y 0 = 0 h) y (4) − y = 0 i ) y (4) − y (3) = 0

2. Oldjuk meg az alábbi kezdetiérték-problémákat!

a) y 00 + 2y 0 + 2y = 0, y(0) = 2, y 0 (0) = 1
b) y 00 + 3y 0 − 4y = 0, y(0) = 3, y 0 (0) = −4
c) y 00 + 10y 0 + 25y = 0, y(0) = −1, y 0 (0) = 7

3. Írjunk fel egy olyan legalacsonyabbrend¶ valós konstans együtthatós homogén lineáris die-
renciálegyenletet, melynek megoldásai az alábbi függvények! Írjuk fel a dierenciálegyenlet
általános megoldását is!
a) 2e5x − e−3x b) 6x2 + 5e2x c) 7x, sin 5x
d) 3x e , e
2 2x 3x
e) 6 + e sin x
3x

4. Oldjuk meg a következ® inhomogén lineáris, állandó együtthatós egyenleteket!

a) y 00 − 5y 0 + 6y = 2 sin 2x
c) y 00 − 6y 0 + 13y = 39
e) y 00 − 3y 0 + 2y = e3x + 4x2 − 6
g) y 00 − 2y 0 + y = 6ex
i ) y 00 + 2y 0 = 2x + 3
b) y 00 − 5y 0 + 6y = 2xex
d) y 00 − y 0 − 2y = 3e2x , y(0) = 3, y 0 (0) = 1
f ) y 00 − 3y 0 + 2y = x + ex
h) y 00 + 8y 0 + 25y = e−4x
j ) y 00 + y = sin x

5. Oldjuk meg a következ® dierenciálegyenleteket!

a) y (4) − 8y 000 + 16y 00 = 2x − 9
b) y 00 + y = 2 sin x cos x, y(0) = 1, y 0 (0) = 1
1 1
c) y 000 − 2y 00 − y 0 + 2y = e2x + e−2x
2 2
Emlékeztet®
 A másodrend¶ homogén lineáris állandó együtthatós dierenciálegyenlet y 00 +ay 0 +by = 0 alakú
(a, b ∈ R). Ha ennek egy megoldását eλx alakban keressük, akkor ezt visszaírva az egyenletbe,
az egyszer¶sítések után λ-ra a λ2 + aλ + b = 0 karakteriszitkus polinom adódik. Legyen ennek
két megoldása λ1 és λ2 . Ekkor az általános megoldások:
Ha λ1 , λ2 ∈ R, λ1 6= λ2 : y(x) = c1 eλ1 x + c2 eλ2 x (c1 , c2 ∈ R).
Ha λ1 , λ2 ∈ R, λ1 = λ2 : y(x) = c1 eλ1 x + c2 xeλ1 x (c1 , c2 ∈ R).
Ha λ1 , λ2 ∈ C, λ1 = p + qi, λ2 = p − qi: y(x) = c1 epx cos qx + c2 epx sin qx (c1 , c2 ∈ R).
 Az n-edrendú inhomogén lineáris egyenlet y (n) + an−1 y (n−1) + . . . + a0 y = f (x) alakú. Ekkor
a megoldások yh + yp alakúak, ahol yh a homogén egyenlet általános megoldása, yp pedig az
inhomogén egyenlet egy partikuláris megoldása. Ha f (x) speciális, akkor yp -t az alábbi alakban
keressük (próbafüggvény módszere):
f (x) = Keαx esetén yp = Aeαx alakú, (A ∈ R)
f (x) = am xm + . . . + a0 x + a0 esetén yp = Bm xm + . . . + B1 x + B0 alakú, (Bi ∈ R)
f (x) = K1 sin αx vagy f (x) = K1 cos αx esetén yp = A sin αx + B cos αx alakú. (A, B ∈ R).
Ha f a fenti típusú függvények összege, szorzata, akkor a kísérletez® függvényeket is össze kell
adni, szorozni. Ha a kísérletez® függvény szerepel a homogén egyenlet megoldásai között is
(küls® rezonancia), akkor ez nem lesz jó. Ekkor yp -t x els® olyan hatványával kell megszorozni,
hogy már ne szerepeljen a homogén megoldások között.
 6. feladatsor: Laplace-transzformáció

1. A deníció alapján számoljuk ki a következ® függvények Laplace-transzformáltját:

1 ha t = 11 3 ha t ∈ [11, 12]
( (
a) a(t) = b) b(t) =
0 különben 0 különben
1 ha t > 11 t − 11 ha t > 11
( (
c) c(t) = d) d(t) =
0 ha t ≤ 11 0 ha t ≤ 11

2. Keressük meg a következ® függvények Laplace-transzformáltját:

a) 7 sin 3t b) 6t2 + 3t − 2 c) t cos 7t d) e2t sin 3t

3. * Keressük meg a következ® függvények Laplace-transzformáltját:

a) te−t cos 4t b) t2 sin 5t

4. Számoljuk ki a következ® függvények inverz Laplace-transzformáltját:

3 1 7 11 4 7 s+4
a) + − b) + 2 c) d)
s s−5 s−2 s − 3 s − 25 s2 + 4 s2 + 9
3 4 3
e) 2 f) 2 g) 3
s + 4s + 14 s + 2s s + 2s2

5. Oldjuk meg a következ® dierenciálegyenleteket. (Segítség: vegyük mindkét oldal Laplace-

transzformáltját, oldjuk meg az így kapott algebrai egyenletet, majd a megoldásnak keressük
meg az inverz Laplace-transzformáltját!)
a) y 0 = y, y(0) = 3
b) y = 7y,
0
y(0) = −1
c) y 00 = −y, y(0) = 0, y 0 (0) = −2
d) y 00 = −y, y(0) = 1, y 0 (0) = 0
e) 2y 0 − y = 0, y(0) = 1/2
f) y 0 + 7y = 6, y(0) = 0
g) 2y + y = e ,
0 2t
y(0) = 1
h) y + 3y + 2y = e ,
00 0 −t
y(0) = 0, y 0 (0) = 0
i) y 00 + 2y 0 + 5y = 0, y(0) = 1, y 0 (0) = 0
j) y 0 + y = sin 3t, y(0) = 0

6. Oldjuk meg Laplace-transzformációval az alábbi kezdetiérték-problémákat:

a) x0 = x + 4y , y 0 = 2x − y , x(0) = 2, y(0) = −2
b) x0 = 2x − 3y , y 0 = 3x + 2y , x(0) = 1, y(0) = 4
c) x0 = 5x − y , y 0 = 3x + y , x(0) = −1, y(0) = 2
d) x0 = −8y , y 0 = 2x, x(0) = 1, y(0) = −2
 A Laplace-transzformált deníciója
Z ∞
Az f (t) függvény Laplace-transzformáltja: F (s) = L{f (t)}(s) = e−st f (t) dt.
0
Tétel: Ha f (t) szakaszonként folytonos, és alkalmas M, α ∈ R-el f (t) < M eαt , akkor
f (t)-nek létezik Laplace-transzformáltja.

A Laplace-transzformáció tulajdonságai

Jelölje f (t) Laplace-transzformáltját F (s). Ekkor:

L{af (t) + bg(t)}(s) = aF (s) + bG(s) (a, b ∈ R)

L{eat f (t)}(s) = F (s − a)
1 s
L{f (at)}(s) = F
a a
  Z ∞
f (t)
L (s) = F (r) dr
t s

L{tn f (t)}(s) = (−1)n F (n) (s)

L{f 0 (t)}(s) = sF (s) − f (0)

L{f (n) (t)}(s) = sn F (s) − sn−1 f (0) − sn−2 f 0 (0) − . . . − f (n−1) (0)

Néhány alapfüggvény Laplace-transzformáltja

1 n!
L{1}(s) = L{tn }(s) =
s sn+1
1 n!
L{eat }(s) = L{tn eat }(s) =
s−a (s − a)n+1
a s
L{sin(at)}(s) = L{cos(at)}(s) = 2
s2
+ a2 s + a2
2as s 2 − a2
L{t sin(at)}(s) = L{t cos(at)}(s) =
(s + a2 )2
2 (s2 + a2 )2
a s−b
L{ebt sin(at)}(s) = L{ebt cos(at)}(s) =
(s − b)2 + a2 (s − b)2 + a2
a s
L{sh(at)}(s) = 2 L{ch(at)}(s) = 2
s − a2 s − a2

(n ∈ N, a, b ∈ R)

ex − e−x ex + e−x
 
shx = chx =
2 2
 7. feladatsor: numerikus sorok
1. Konvergensek-e az alábbi sorok? Ha igen, mennyi az összegük?
∞  ∞ ∞ 
√ √ 

X X 1 X 1 1
a) n+1− n b) c) − hf

n=1 n=1
n(n + 1) n=2
n n+2

2. Konvergensek-e az alábbi sorok? Ha igen, mennyi az összegük?

+∞ +∞ 2n+1 +∞ n
X 22n X 3 X 2 + 3n+1
a) b) c)
n=0
(−5)n+2 n=2
23n−2 n=1
5n
+∞ 3n+1 +∞ +∞ 3n−1
X 2 + (−5)n X (−1)n · 3n+1 X 2 − 2n
d)
hf
e) hf
f) hf

n=1
32n+2 n=2
32n+1 n=1
42n−1

3. Konvergens? (Használjuk a majoráns, minoráns kritériumokat.)

X 2n + 1 X 5n + 2 X 7n3 − 7 X 2n3 − n + 3
a) b) c) d)
n2 n7 n5 + 2n4 3n4 + 2n2 + 7
X n2 − n + 3 X 2n + 3n+1 X 1 X 1
e)
hf
f)
hf
g)
hf
√ h)hf
√
2n5 + 2n2 + 7 1 + 6n−1 3
2n + 1 n
2n + 1

4. Konvergens? (Használjuk a hányados- és gyökkritériumot.)

X 7n−2 X 53n X  4n 3n2
a) b) c)
(n + 1)! n4 4n + 1
X 22n X 23n n7 X (n + 5) · 3n−1
d) e) hf
f) hf

n5 23n+1 32n+1 5n+1

X (n + 2) · 4n−1 X (n + 1)! X  3n + 3 n2
g)
hf
h) hf
i) hf

(n + 5) · n! nn 3n + 1

5. Igaz? Hamis?
a) a konvergens ⇒ lim an = 0 b) lim an = 0 ⇒ an konvergens
P P
P n
c) an konvergens ⇒ an konvergens
P 2

6. Lássuk be, hogy 0.123123123123 . . . racionális szám, és írjuk fel mint két egész szám
hf

hányadosa.

Emlékeztet®

+∞
 k

 Ha (an ) egy sorozat, akkor a an neve sor. A sor összege: ai .
P P P
an := lim
n=1 k→+∞ i=1
∞ ∞
X X a
 A geometriai sor összege: aq =n
, ha |q| < 1.
aq n−1 =
n=0 n=1
1−q

 Majoráns kritérium: Ha 0 ≤ an ≤ bn , és bn konvergens, akkor an is.

P P

 Minoráns kritérium: Ha 0 ≤ an ≤ bn , és an divergens, akkor bn is.

P P

 Gyökkritérium: Ha lim n |an | < 1, akkor an konvergens; ha lim n |an | > 1, akkor divergens.
p P p
   
 Hányadoskritérium: Ha lim  an+1 , akkor konvergens; ha
 an+1 
> 1, akkor div.
P
< 1 a lim

an  n  an 
8. feladatsor: Abszolút és feltételes konvergencia, hatványsorok, Taylor-sorok
1. Konvergens? Abszolút konvergens?
X (−1)n X (−1)n+1 X n+1
a) √ b) √ c) (−1)n ·
n n
n n2 
n
 n
X 2 X 2n + 1 X n+1
d) hf
(−1)n n e) (−1)n ·
hf
f)
hf
(−1) n
3 +1 3n − 2 n+5

2. Határozzuk meg a következ® sorok konvergenciatartományát!

∞ ∞ ∞
X (−1)n X
n 2n
+1 X (−2)n (n + 3)
a) n
(x − 1) b) (−1) (x + 7)n c) xn
n=1
n· 2n n=1
(2n)! n=1
n2 +3
∞ ∞ ∞
X (2x + 4)n X n 3n X n+1
d) e) x f) (x − 2)2n
n=1
n2 · 3n n=1
2n n=1
9n

3. Határozzuk meg a következ® sorok konvergenciasugarát!

∞ 2 ∞
X (n + 2)n n X (n + 1)n
a) x b) xn
n=1
(n + 6)n2 +1 n=1
n!

4. Adjuk meg az alábbi függvények x0 bázispontú Taylor-sorfejtését és annak konvergenciatar-

tományát!
1 1
a) f (x) = , x0 = 0; x0 = 5 b) f (x) = , x0 = 2; x0 = −5
x−3 x+2
1 x5 1 3x4
c) f (x) = 2 , g(x) = 2 , x0 = 0 d) f (x) = , g(x) = , x0 = 0
x +3 x +3 x+7 x+7
5. Írjuk fel az alábbi függvények x0 pontbeli Taylor-sorát és annak konvergenciatartományát!
a) f1 (x) = sin 3x2 x0 = 0 b) f2 (x) = e4x x0 = 0; x0 = 3
c) f3 (x) = sh 2x4 , x0 = 0 d) f4 (x) = e−2x ch 5x, x0 = 0

Emlékeztet®

 Majoráns kritérium: Ha 0 ≤ an ≤ bn , és bn konvergens, akkor an is.

P P

 Minoráns kritérium: Ha 0 ≤ an ≤ bn , és an divergens, akkor bn is.

P P

 Gyökkritérium: Ha lim n |an | < 1, akkor an konvergens; ha lim n |an | > 1, akkor divergens.
p P p
   
 Hányadoskritérium: Ha lim  an  < 1, akkor
 an+1   an+1 
an konvergens; ha lim  an  > 1, akkor div.
P

 Ha |an | mon. csökken®, lim an = 0, és an el®jele váltakozó, akkor an Leibniz-sor, ami konv.
P

 A cn (x−a)n a körüli hatványsor konvergenciahalmaza egy intervallum, melynek végpontjai

P
 −1 
a − r és a + r, ahol r = lim sup n |an | a konvergenciasugár. r = lim  an+1 , ha ez létezik.
p  an 

∞
f (n) (a)
Taylor-sora:
X
 Az f függvény a ∈ R pont körüli (x − a)n .
n=0
n!
 9. feladatsor: Taylor-sorok, binomiális sorfejtés
2
1. Adjuk meg az f (x) = 5x3 e−3x függvény x0 = 0 bázispontú Taylor-sorfejtését és annak
konvergenciatartományát! Számítsuk ki f (100) (0) és f (101) (0) értékét!

1
2. Írjuk fel az f (x) = függvény x0 = 0 bázispontú Taylor-sorfejtését, és határozzuk meg
x+3
a konvergenciasugarat (R1 -et)! Az f függvény sorfejtésére támaszkodva írjuk fel az alábbi
függvények x0 = 0 bázispontú sorfejtését!
1
a) g(x) = ln(x + 3), R2 =? b) h(x) = , R3 =?
(x + 3)3
x2 x3 x4
3. Tudjuk, hogy ln(1 + x) = x − + − + . . . , R = 1.
2  3 4
x2

a) Írjuk fel az f (x) = ln 1 + függvény x0 = 0 bázispontú Taylor-sorát, és adjuk meg
3
a konvergenciasugarat!
Z 1 
x2

b) Az f függvény sorfejtését felhasználva adjuk meg az ln 1 + dx integrál értékét
0 3
az f függvény negyedfokú Taylor-polinomjának felhasználásával, és becsüljük meg a hibát!
1 1
4. Írjuk fel az f (x) = √ és g(x) = √ függvények x0 = 0 bázispontú Taylor-sorát
4−x 4 − x2
és a sor konvergenciasugarát! Adjuk meg elemi m¶veletekkel az a4 együtthatót!
1
5. Legyen f (x) = √
5
és x0 = 0.
32 − 2x2
a) Írjuk fel az f függvény x0 bázispontú Taylor-sorát és a sor konvergenciasugarát!
b) a8 =? (Elemi m¶veletekkel adjuk meg!)
c) f (26) (0) =?, f (25) (0) =?

2x3
6. Írjuk fel a g(x) = √
5
függvény x0 = 0 bázispontú Taylor-sorát és a sor
32 − 2x2
konvergenciasugarát! Számítsuk ki g (102) (0) és g (103) (0) értékét!
Z 1/2
1
7. Adjuk meg az √ dx integrál értékét az integrandus nyolcadfokú Taylor-
0 1 + x4
polinomjának felhasználásával, és becsüljük meg a hibát!
√
8. Írjuk fel az f (x) = 1 + 2x3 függvény x0 = 0 bázispontú Taylor-sorát és a sor
4

konvergenciasugarát! Számítsuk ki f (9) (0) és f (10) (0) értékét!

Emlékeztet®
∞
f (n) (a)
Taylor-sora:
X
 Az f függvény a ∈ R pont körüli (x − a)n .
n=0
n!
P∞
 At f (x) = (1+x)α függvény MacLaurin-sora α
x , melynek konvergenciasugara R = 1.

k
k=0 k
 10. feladatsor: R2 → R függvények, határérték, folytonosság

1. Szemléltessük térbeli koordináta-rendszerben az alábbi felületeket:

a) ax + by + cz = d b) x2 + y 2 − z = 0 c) z = 6 − x2 − y 2
d) x2 − y 2 − z = 0 e) z = xy f ) x2 + y 2 − z 2 = 0
g) x + y + z = 4
2 2 2
h) x2 + y 2 = 4

2. Számoljuk ki a következ® határértékeket:

xy + 3 sin x sin(x2 y)
a) lim b) lim c) lim
(x,y)→(0,0) x2 y + 4 (x,y)→(0,0) cos y (x,y)→(0,0) x2 cos y 2
sin xy 1 x
d) lim e) lim arctg(xy) · sin f) lim
(x,y)→(0,3) x (x,y)→(0,0) x2 + y 2 (x,y)→(0,0) y
xy 3xy 3 xy 2
g) lim h) lim i) lim
(x,y)→(0,0) 2x + 2y 2
2 (x,y)→(0,0) 2x2 + 2y 2 (x,y)→(0,0) 2x2 + 3y 2
3x2 + 5y 2 x2 + 2xy + y 2 x + xy − y
j) lim k) lim l) lim
(x,y)→(0,0) 2x2 + y 2 (x,y)→(2,−2) x2 − y 2 (x,y)→(0,0) x + xy + y

3x2 y 2
3. Legyen f (x, y) = ha (x, y) 6= (0, 0), és 0 különben. Mely pontokban folytonos?
4x4 + 7y 4
1
4. Legyen f (x, y) = arctg ha (x, y) 6= 0 és legyen f (0, 0) = c. Adjuk meg c értékét úgy,
+ y2x2
hogy f minden pontban folytonos legyen.

5. További gyakorló feladatok:

2
x−y x2 ex −3y
a) lim =? b) lim =? c) lim =?
(x,y)→(0,0) x3 − y (x,y)→(0,0) y(x + y) (x,y)→(2,1) 1 + 2x2 + 3y 2

1 4x + 3y x
d) lim =? e) lim =? f) lim (3x2 + 4y 2 ) arctg =?
(x,y)→(1,1) x − y (x,y)→(0,0) 2x + 8y (x,y)→(0,0) y
x2 sin 2y x2 sin 2y x5 y 3
g) lim =? h) lim =? i) lim =?
(x,y)→(0,0) x2 + y 2 (x,y)→(0,0) 2x2 + 5y 2 (x,y)→(0,0) 2x8 + y 8

x4 + x2 y + y 2
6. Legyen f (x, y) = ha (x, y) 6= (0, 0), és 0 különben. Mutassuk meg, hogy
x4 + y 2
az origón átmen® bármely egyenes mentén felvéve egy origóhoz tartó pontsorozatot, az
ezekhez tartozó függvényértékek sorozatának mindig ugyanaz a határértéke. Vizsgáljuk meg
a függvényértékek sorozatának határértékét akkor is, ha az y = x2 egyenlet¶ parabolán
közelítünk az origóhoz. Van-e a függvénynek határértéke az origóban?

Emlékeztet®

 Egy f : Rn → R függvénynek a ∈ R a határértéke az x0 ∈ Rn pontban, ha minden ε > 0-hoz

létezik δ , hogy 0 < |x − x0 | < δ esetén |f (x) − a| < ε.
f : Rn → R folytonos az x0 pontban, ha lim f (x) = f (x0 ).
x→x0
 11. feladatsor: Rn → R függvények deriválása

1. Számoljuk ki a következ® függvények parciális deriváltjait!

2
x2 ex+y
a) f (x, y) = 2 + ln(x4 + 1) + (2y + 1)6 b) f (x, y) = x3 − 3xy 2 + 2x − 5y + ln 2
2x + 1
2. Legyen f (x, y) = 5(x − 1)4 + 4y 2 . Írjuk fel az els®rend¶ parciális deriváltfüggvényeket!
p

(Az (1, 0) pontban használjuk a deníciót.)

3. Legyen f (x, y) = (2x − y)4 + 4x3 − 8y 2 . Számoljuk ki az els® és másodrend¶ parciális

deriváltakat! Hol deriválható (totálisan) a függvény? Mivel egyenl® grad f (1, 2)?

(x − 2)y 2
4. Legyen f (x, y) = + 6x + 3y , ha (x, y) 6= (0, 0) és f (0, 0) = 0. Mivel egyenl® fx0 (x, y)
x2 + y 2
és fx0 (x, y)? Hol dierenciálható f ?

sin(y 2 + 2x2 )
5. Legyen f (x, y) = p , ha (x, y) 6= (0, 0) és f (0, 0) = 0.
y 2 + 2x2
a) lim f (x, y) =? Folytonos-e f az origóban?
(x,y)→(0,0)

b) fx0 (0, 0) =? (Használjuk a deníciót!)

c) Totálisan deriválható-e f az origóban?

6. Adott az f (x, y, z) = x3 +y 4 +x2 ye2z függvény. Mivel egyenl® grad f (−1, 1, 0)? Miért létezik?
000 000
fxxz =? fxzx =?

7. Írjuk fel f (x, y) = (2x − y)2 + 4x2 − 8y függvény P0 (1, 2) pontbeli érint®síkjának egyenletét!

8. Írjuk fel az f (x, y, z) = x2 y + yz − 5z 2 függvény gradiensét! Miért létezik a gradiens?

Számítsuk ki az f függvény P0 (0, 10, 1) pontbeli v = (−3, 4, 0) irányú deriváltját!
2 x
9. Adott az f (x, y) = 3y + exy − 2y arctg függvény és a P0 (0, 1) pont.
y
a) fx0 (x, y) =?; fy0 (x, y) =?, ha y 6= 0
b) Írjuk fel az f függvény P0 pontbeli érint®síkjának egyenletét!
c) Mennyi az f függvény P0 pontbeli v = (2, −7) irányú deriváltja?
d) Adjuk meg az f függvény P0 pontbeli iránymenti deriváltjának maximumát (minimumát),
és adjuk meg a maximumhoz (minimumhoz) tartozó irányt.

y3
10. Az f (x, y) = 2x+1 képlettel megadott felületre a − 21 , 1 pont fölött egy vízcseppet ejtünk.


e
Merre fog elindulni? Mekkora az adott pontban a maximális meredekség?

x2 − 3y 2
11. Legyen f (x, y) = , ha (x, y) 6= (0, 0) és f (0, 0) = −3.
2x2 + y 2
a) lim f (x, y) =? Folytonos-e f az origóban?
(x,y)→(0,0)

b) fx0 (x, y) =? fy0 (x, y) =? (Az origóban használjuk a deníciót!)

c) Mennyi az f függvény (1, −1) pontbeli v = (−5, 1) irányú deriváltja?
d) Adjuk meg az f függvény (1, −1) pontbeli iránymenti deriváltjának maximumát és
minimumát!
e) Írjuk fel az f függvény (1, −1) pontbeli érint®síkjának egyenletét!
 12. feladatsor: széls®értékszámítás;
kett®s integrál téglalap- és normáltartományon

1. Keressük meg a következ® függvények lokális széls®értékeit!

a) f (x, y) = (x − 3y + 3)2 + (x − y − 1)2 b) f (x, y) = (x − y + 1)2 − (x2 − 2)2
20 50
c) f (x, y) = x3 − 3x2 + 2xy + y 2 − 4 d) f (x, y) = + + xy
x y
e) f (x, y) = 4xy − x4 − y 4

2. Keressük meg az x2 + y 2 + y − 1 függvény maximumát és minimumát az {(x, y) | x2 + y 2 ≤ 1}

halmazon!

3. Legyen f (x, y) = x3 y 5 . Keressük meg f lokális széls®értékeit! Keressük meg f minimumát

és maximumát a (0, 0), (1, 0), (0, 1) csúcsok által meghatározott háromszöglapon!

4. Géza a pajtája falához egy 1 m3 térfogatú, felülr®l nyitott, téglatest alakú szénatárolót
szeretne építeni. A tároló egyik oldalát a pajta fala alkotja, csak a maradék 3 oldalát és
az alját kell elkészítenie. Hogyan méretezze a téglatestet, hogy a lehet® legkevesebb anyagot
kelljen felhasználnia? Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy a tároló alját a föld alkotja!

5. Számoljuk ki:
ZZ n  o
a) xy d(x, y) = ? A = (x, y)  0 ≤ x ≤ 1, 0 ≤ y ≤ 1

Z ZA n  πo
b) x sin xy d(x, y) = ? A = (x, y)  1 ≤ x ≤ 3, 0 ≤ y ≤

A 2
ZZ n  o
c) x d(x, y) = ? T = (x, y)  x2 ≤ y ≤ x + 2

T
ZZ 2   
x 1
d) 2
d(x, y) = ? T = (x, y)  ≤ y ≤ x, 0 ≤ x ≤ 2
T y x

6. Cseréljük fel az integrálás sorrendjét, és számoljuk ki az alábbi integrálokat:

Z 1Z 1 Z 1Z 2
a) 2
y sin x dx dy =? b) 4 cos(x2 ) dx dy =?
0 y2 0 2y
Z 2 Z1 Z 8 Z2
2 1
c) ex dx dy =? d) √
dy dx =?
0 y/2 0 3 x y4 +1

Emlékeztet®

 Az f : R2 → R kétszer deriválható függvénynek lokális széls®értéke x0 -ban csak úgy lehet,

ha x0 -ban minden parciális deriváltja 0. Annak "eldöntésére, hogy #x0 -ban tényleg széls®értéke
00 00
fxx (x0 ) fxy (x0 )
van-e, nézzük ezt a determinánst: D(x0 ) = det 00 00
. Ha D(x0 ) > 0, akkor x0 -
fyx (x0 ) fyy (x0 )
ban lokális széls®érték van: ha fxx
00
(x0 ) > 0 akkor minimum, ha fxx 00
(x0 ) < 0 akkor maximum.
Ha D(x0 ) < 0, akkor x0 -ban nincs lokális széls®érték, míg D(x0 ) = 0 esetén bármi el®fordulhat.
 13. feladatsor: integrálás több dimenzióban

1. Számoljuk ki:
ZZ n  o
a) 2
y dT =? T = (x, y)  x2 + y 2 ≤ 4, 0 ≤ y ≤ x

T
ZZ n  o
b) x2 y dT =? T = (x, y)  1 ≤ x2 + y 2 ≤ 4, x ≥ 0, y ≥ 0

T
ZZ n  √ o
c) 7xy 4 dT =? T = (x, y)  4 ≤ x2 + y 2 ≤ 9, x ≥ 0, y ≥ 3x

T
ZZ
xy
2. Számítsuk ki az p dT integrál értékét, ha T az 4 ≤ x2 + y 2 ≤ 25, x ≤ 0, y ≥ 0
2
x +y 2
T
egyenl®tlenségekkel adott tartomány.
ZZZ
3. Számítsuk ki az xy 2 z 3 dV integrál értékét, ha az els® térnyolcadba es® V korlátos
V
térrész határai a z = xy egyenlet¶ felület, valamint a z = 0, x = 1, y = 0, y = x egyenlet¶
síkok.

4. Számoljuk ki az x2 + y 2 = 1 egyenlet¶ henger és a z = 0, valamint a z = 2 − x − y egyenlet¶

síkok által határolt térrész térfogatát!

5. A VZ korlátos térrész határai a x2 + y 2 , illetve a z = 1 egyenlet¶ felületek. Számítsuk

p
ZZ p z =
ki az x2 + y 2 dV integrál értékét!
V

6. Számoljuk ki a z = x2 + y 2 és a z = 6 − x2 − y 2 egyenlet¶ felületek által határolt korlátos

p

térrész térfogatát!
ZZZ
7. Számítsuk ki az xyz dV integrál értékét, ahol a V korlátos térrész az x2 + y 2 + z 2 ≤ 1
V
gömb belsejének az x ≥ 0, y ≥ 0, z ≥ 0 térnyolcadba es® része.
√ p
8. Számoljuk ki az x2 + y 2 + z 2 ≤ 1 és a x2 + y 2 ≤ z ≤ 3 x2 + y 2 egyenl®tlenségekkel
p

adott térrész térfogatát!

Emlékeztet®

 Integráltranszformáció: Legyen A, B ⊂ Rn , f : A → R, ϕ = (ϕ1 , . . . ϕn ) : B → A deriválható,

kölcsönösen egyértelm¶ függvény.
Ekkor ϕ0 (x) egy olyan n × n-es mátrix, amelynek (i, j) eleme (ϕj )0i (x). Igaz a következ®:
f (x) dA = B (f ◦ ϕ)(y) · |det ϕ0 (y)| dB .
R R
A

 Egy gyakori integráltranszformáció a ϕ : R+ 0 × [0, 2π] → R polártranszformáció. Ekkor

2

ϕ(r, α) = (r cos α, r sin α), és | det ϕ(r, α)| = r. Azaz, ha A ⊂ R2 egy R sugarú körlap, akkor
ZZ Z R Z 2π
f (x, y) d(x, y) = f (r cos α, r sin α) · r dα dr.
A 0 0

 A henger-koordinátarendszer R3 -ban: (r, ϕ, z) 7→ (r cos ϕ, r sin ϕ, z). A hengerkoordinátákra

való áttérés Jacobi-determinánsa: det |J| = r.
 gyakorló feladatok

1. Határozzuk meg az alábbi függvények lokális széls®értékeit!

4
a) f (x, y) = x3 − 9x + y 2 − 6y b) f (x, y) = 2x + y +
xy
1 3y
c) f (x, y) = 3 + y 3 − d) f (x, y) = y 3 − 12y + 2(x + y)2 − 8(x + y)
x x
1
e) f (x, y) = + 8y − x f ) f (x, y) = x2 + y 2 + 4xy + 9y
xy

2. Határozzuk meg a z = 4 − x2 − y 2 egyenlet¶ felület z ≥ 0 része és az xy sík által

határolt térrészbe írható maximális térfogatú téglatest oldalait, ha a téglatest lapjai a
koordinátasíkokkal párhuzamosak.

3. Egy téglatest egy pontban összefutó éleinek összege 60 cm. Mekkorák az élek, ha a téglatest
térfogata maximális?
ZZ
4. Számítsuk ki az 2yx4 dT integrál értékét, ha T az A(0, 0), B(2, 1), C(2, 6) és a D(0, 8)
T
pontok által meghatározott trapéz.

5. Cseréljük fel az integrálás sorrendjét:

Z 1 Z e2x Z 1 Z 2−x
a) f (x, y) dy dx b) f (x, y) dy dx
0 ex 0 x
ZZ
6. * Legyen T = (x, y)  x2 − 4x + y 2 ≤ 0, 0 ≤ y . Mennyi f (x, y) d(x, y) értéke, ha
 
T
a) f (x, y) = y(x2 + y 2 )3 , b) f (x, y) = (x2 − 4x + y 2 )5 .
ZZ
7. Számítsuk ki az x2 dT integrál értékét, ha
T
n  o n  o
a) T = (x, y)  x2 + y 2 ≤ 4, x ≤ 0, y ≥ 0 b) T = (x, y)  1 ≤ x2 + y 2 ≤ 4, x ≤ 0
 

8. Számoljuk ki:
ZZ n  o
a) (x2 + y 2 − 4)5 dT =? T = (x, y)  1 ≤ x2 + y 2 ≤ 4, y ≤ 0

T
ZZ
1 n  o
b)
 2 2
2 2 5
dT =? T = (x, y)  x + y ≤ 4, x ≤ 0
T (1 + 2x + 2y )
ZZ n  o
c) ln(x2 + y 2 ) dT =? T = (x, y)  x2 + y 2 ≤ 1

T
ZZ n  o
d) e3x−5y dT =? T = (x, y)  x ≤ 0, y ≥ 0

T
ZZZ
9. Számítsuk ki az 2z dV integrál értékét, ahol a V korlátos térrész az z ≤ 3 −
p
x2 + y 2
V
és a z ≥ 2 egyenl®tlenségekkel adott.

10. Számoljuk ki az R sugarú gömb térfogatát.