Szennyezett anyag tisztítása átkristályosítással

A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat:

Egy vízben oldódó szilárd anyag elválasztása vízben nem oldódó szilárd szennyezőtől. A
preparátum készítése során redős szűrőn és Büchner-tölcséren végeznek szűrést a hallgatók. A
gyakorlat során csak desztillált vizet használjunk!
Felkészülés a laboratóriumi gyakorlatra:
A laboratóriumi elektronikus jegyzet 3. Laboratóriumi alapműveletek fejezet 3.3. Melegítés,
3.5. Tömegmérés, 3.7. Szűrés, 3.8. Kristályosítás, átkristályosítás, 3.9. Szárítás
fejezetei.

Vízsugár

Szűrés redős szűrőn Szűrés Büchner tölcséren

A gyakorlat során rajzoljuk meg az átkristályosítandó anyag oldhatósági diagramját.

Minden hallgató a következő táblázatban megadott, csoportszámának megfelelő anyagot kristályosítja
át. Az anyagok tulajdonságaival kapcsolatos ismeretek a 6. Preparatív feladatok fejezetben és a
Függelék F.4. Kémiai anyagok fejezetben találhatók. Ha valamelyik anyagot nem találják meg a
jegyzetben, nézzenek utána az anyag biztonsági adatlapjának az interneten.

Átkristályosítandó anyag neve Képlete Laborcsoport

Bórsav H3BO3 A/I, D/II

Nátrium-pirofoszfátvíz (1/10) Na4P2O7 ∙ 10H2O A/II, D/III
Magnézium-szulfát–víz (1/7) MgSO4 ∙ 7H2O A/III, D/I

Az átkristályosítás menete:
1. Mérjük le a tisztítandó szilárd anyag tömegét táramérlegen egy megfelelő méretű
főzőpohárban.
2. Oldjuk fel a szilárd anyagot melegítés közben annyi desztillált vízben, hogy a keletkezett oldat
a 60 oC-on telített oldatnál kb. háromszor hígabb legyen.
3. A kapott meleg oldatot redős szűrőn szűrjük megfelelő méretű kristályosító csészébe. (Az
üvegtölcsért előzetesen vízfürdőn felmelegíthetjük, így elkerülhetjük, hogy szűrés közben már
a szűrőpapíron kiváljon az átkristályosítandó anyag.)
4. A szűrletet helyezzük vízfürdőre, és kristályhártya képződéséig pároljuk be.
5. A kristályosító csészét vegyük le a vízfürdőről, és rázkódástól védett helyen hagyjuk lehűlni.
 6. A lehűlés közben kivált kristályokat kaparjuk fel a kristályosító csésze aljáról, majd szűrjük le
Büchner-tölcséren.(A szűrés során az anyalúgot tegyük félre további kristályfrakció szerzése
céljából.)
7. A kapott kristályokat levegőátszívatással, majd szűrőpapírok között (kb. 30 perc) szárítsuk
meg.
8. A száraz preparátumot tegyük előzetesen feliratozott, lemért zacskóba (tára), majd zacskóval
együtt táramérlegen mérjük le újra (bruttó).
A zacskón fel kell tüntetni a hallgató nevét és asztalszámát, a preparátum nevét és képletét,
illetve a bruttó, tára és nettó tömegeket, valamint a termelést százalékban. (lásd Preparátum
címke)

A jegyzőkönyvben beadandó ábrák, számítások:

1. A redősszűrőn és Büchner-tölcséren végzett szűrés rajza, feliratozva.
2. Az oldatkészítéshez szükséges vízmennyiség számítása.
3. Termelés számítása (%):
m termék mkiindulási: a kiindulási keverék tömege
 100 mtermék: a kapott kristályos termék tömege
m kiindulási
4. Oldhatósági görbe elkészítése:
Oldhatósági táblázatból (F.5 táblázat) készítsünk oldhatósági görbét (x tengelyen az oldat
hőmérséklete, y tengelyen a 100 gramm vízben oldott anyag tömege).

Ellenőrző kérdések:
1. Miért nem öntjük ki az anyalúgot?
2. Mikor szűrünk Büchner-tölcséren és mikor redős szűrőn?
3. 115 gramm 80 oC-on telített réz-szulfát-oldatot 20 oC-ra hűtünk. Hány gramm CuSO4 ∙ 5H2O
válik ki? (Oldhatóság 80 oC: 55,0 g CuSO4 /100g víz; 20 oC: 20,7 g CuSO4 /100g víz)
4. Miért kell az oldatkészítéskor feleslegben használni a vizet?
 Szennyezett anyag tisztítása átkristályosítással
Mérési adatlap
Név:
Asztalszám:
Dátum:
A gyakorlaton használt vegyszerek egészségkárosító hatása, elsősegélynyújtás, hulladékkezelés:

1. Redős szűrőn és Büchner-tölcséren történő szűrés vázlatos rajza:

2. Az átkristályosítandó anyag tömege: ………………g

oldhatósága 60 oC-on: ……………

3. Az oldáshoz használt desztillált víz mennyisége: ………………ml

(számolás)

4. Megfigyelések:

Képlet:……………
Tára:……….…..g
Bruttó:………....g
Nettó:………,….g
Termelés:……….%
…………………….
mérésvezető aláírása