I.

A mikrobiológiai munkával kapcsolatos általános ismeretek

1. Milyen tényezőket kell figyelembe venni a mikroorganizmusok laboratóriumi

kimutatásánál?

a. a biztonsági rendszabályokat;
b. valamennyi vizsgálati anyagot úgy kell kezelni, mintha veszélyes kórokozót tartalmazna.
2. Milyen szabályokat kell betartani a dolgozóasztalra és a padozatra jutott fertőző anyag
eltávolításakor?

a. az anyagot fertőtlenítő oldattal leöntött (vagy azzal átitatott) szűrőpapírral kell fertőtleníteni,
majd 1 óra állás után feltakarítani.
3. Milyen tevékenységek tilosak a mikrobiológiai laboratóriumban?

a. enni
b. inni
c. ételt tárolni
d. dohányozni
e. fésülködni
4. Kinek szabad a meghibásodott elektromos készülékeket javítani?

a. kizárólag szakembernek!
5. Mit kell azonnal jelezni munka közben a gyakorlatvezetőnek?

a. mindenfajta sérülést
b. vegyszer vagy tenyészet bőrfelülettel történő véletlen érintkezését
c. vegyszer, tenyészet, szuszpenzió, stb kiömlését
d. mindenfajta törést
e. munka közben bekövetkező minden pszichoszomatikus változást (fejfájás, hányinger,
szívdobogás, tremor, stb)
6. Mi a teendő, ha fertőző anyag kerül a bőrre?

a. 1-2‰-es Ultra-Sol oldattal, vagy azzal átitatott vattával lemosssuk;

b. vízcsap alatt szappannal alaposan megmossuk.
7. Mi a teendő, ha fertőző anyag jutott a szembe?

a. mindkét szemet vízcsap alatt langyos vízzel vagy bőséges steril élettani sóoldattal kimossuk;
b. kötőhártyazsákot szulfacetamid-tartalmú kenőccsel kenjük be;
c. cornea feltételezhető sérülése esetén a szemet óvatosan öblítjük, a sérültet AZONNAL
orvoshoz visszük
8. Mi a teendő, ha fertőző anyag jutott a szájba?

a. az anyagot RÖGTÖN kiköpjük egy dezinficienst tartalmazó tálba;

b. többször öblítjük a szájat;
c. 1-2%-os kálium-permanganáttal vagy 1-2%-os Neomagnol-(vagy 1%-os hidrogén-
peroxid)oldattal 1-2 percig gargalizálunk;
d. kenyeret rágunk, de nem nyeljük le, ki kell köpni!
9. Soroljon fel laboratóriumi munkához használatos eszközöket!

a. oltókacs
b. pipetta
c. tárgylemez
d. kémcsőállvány
e. kémcső
f. badella
g. fedőlemez
h. lombik
i. főzőpohár
j. üvegbot
k. festőállvány
l. Petri-csésze
m. (biztos van még, de hirtelen ennyi jutott eszembe)
10. Milyen műszereket, gépeket használunk a mikrobiológiai laboratóriumban?

a. termosztát
b. centrifuga
c. fénymikroszkóp
d. hűtőszekrény
e. Bunsen-égő
f. sterilizátor

II. A bakteriológiai laboratóriumi diagnosztika alapjai

1. Sorolja fel a fénymikroszkóp mechanikai szerkezetének részeit!

a. talp, állvány,
b. tárgyasztal, klammer (preparátumrögzítő), tárgyasztalt mozgató csavarok,
c. tubus, alsó végén revolver,
d. tubust mozgató csavarrendszer (makrométer, mikrométer).
2. Milyen részei vannak a fénymikroszkóp optikai berendezésének?

a. fényforrás,
b. tükör, kondenzor és diafragma (fényrekesz),
c. objektív (tárgylencse) 10x, 20x, 40x, 100x nagyítású (immerziós),
d. okulár (szemlencse) 10x, 16x nagyítású.
3. Hogyan mikroszkopizálunk festett készítményeket?
Immerziós lencsével.

4. Mi az immerziós lencsével történő vizsgálat menete?

a. A tárgyasztalra helyezett készítményre egy csepp immerziós olajat teszünk.

b. Oldalról nézve a makrométerrel a tubust a tárgylencse immerziós oljaba merüléséig
süllyesztjük.
 c. Belenézünk a mikroszkópba, és makrométerrel EMELJÜK a tubust, míg a kép megjelenik.
d. Mikrométert mozgatva élesítjük a képet.
e. Vizsgálat végeztével makrométerrel emeljük a tubust, az immerziós lencsét benzinnel
megnedvesített, puha kendővel töröljük le.
5. Milyen különleges mikroszkopikus eljárásokat ismer?

a. Sötét látóteres vizsgálat

b. Fáziskontraszt-mikroszkópos eljárás
c. Fluoreszcens mikroszkópia
d. Interferencia-mikroszkóp
e. Sztereomikroszkóp
f. (Elektronmikroszkópia)

III. A vizsgálati anyagok vétele és beküldése

1. Mi a mikrobiológiai minta fogalma?

A szervezetből származó, laboratóriumi vizsgálatra szánt anyag.

2. Mi a sterilitás és az aszepszis?

a. sterilitás: el kell kerülni, hogy a beteg mintavétel közben fertőződjön, illetve, hogy a minta se
szennyeződhessen külső eredetű mikroorganizmussal.
b. aszepszis: (a könyvben ua. van benne, mint a sterilitás első felében)
3. Miért kell megadni a vizsgálatkérő lapon a mintavétel idejét és az alkalmazott eljárást?
Ez eligazítja a laboratóriumot a minta feldolgozásának tekintetében.

4. Mi a különbség a transzport közeg és a transzport táptalaj között?

a. transzport közeg: ionösszetétele, ozmózisnyomása biztosítja az érzékenyebb baktériumok

életképességének fennmaradását szobahőmérsékleten, 48-72 órán át.
b. transzport táptalaj: olyan mikrobiológiai táptalajokat tartalmazó készlet, melybe közvetlenül
történik a minta vétele, illetve a mintavétel pillanatában, a mintavételt végző eü. dolgozó
végzi el a táptalaj beoltását -> szaporodás rögtön elkezdődik.
5. Hogyan kell tárolni a mintát feldolgozásig?
Legmegfelelőbb a tárolásra: különböző transzportközegek, illetve a legtöbb vizsgálati anyagot 4°C-on
kell tárolni, kivétel a környezeti hatásokra várhatóan érzékeny mikroorganizmusokat tartalmazó
mintákat (ízületi folyadék, szemváladék, középfül-váladék, genitális minták), valamint az anaerob
tenyészésre szánt vizsgálati anyagokat; ezeket szobahőmérsékleten.

IV. A mikrobiológiai diagnosztika alapvető módszerei

1. Mi a különbség az egyszerű és az összetett festési eljárások között?

a. egyszerű: egyetlen festékkel végezzük a festést.

Leggyakoribbak:
i. alkoholos vizes metilénkék
ii. alkoholos vizes kristályibolya
iii. alkoholos vizes fukszin
iv. Löffler-féle metilénkék
b. összetett: több festékoldatot és anyagot alkalmazunk, rendszerint több lépesben, a
részfestéseket egymás után végezve.
Leggyakoribbak:
i. Gram-festés
ii. Ziehl-Neelsen-festés
iii. Neisser-festés
iv. Spórafestési eljárások
v. Csillófestési eljárások
vi. Tokfestési eljárások
vii. Giemsa-festés
2. Hogyan készítünk kenetet?

a. előzetesen zsírtalanított tárgylemezt tovább zsírtalanítjuk úgy, hogy azonos oldalát 3x

Bunsen-láng fölött áthúzzuk
b. megvárjuk, míg a tárgylemez kihűl
c. folyékony vizsgálati anyagból egy cseppnyit a tárgylemezre helyezünk kaccsal; ha nem
folyadék, akkor fiz. sóval szuszpendáljuk
d. az anyagot vékony rétegben elkenjük kb 15x15 mm-es területen
e. levegőn szárítjuk
f. a kenetet fixáljuk: kikent oldalával FELFELÉ fordítva a Bunsen-láng felső részén 3-4x gyorsan
áthúzzuk (60-70°C); a mikrobák elpusztulnak, fehérjék koagulálódnak és szilárdan a
tárgylemezre tapadnak; nedves állapotban nem fixálunk, mert a baktériumok
deformálódnak.
3. Milyen egyszerű festési eljárásokat ismer? Hogyan történik a metilénkék festés?

a. alkoholos vizes metilénkék

b. alkoholos vizes kristályibolya
c. alkoholos vizes fukszin
d. Löffler-féle metilénkék
1. metilénkék:
kenetet szárítjuk, fixáljuk;
metilénkék oldattal 3-5 percig festjük;
csapvízzel leöblítjük, szárítjuk;
immerziós eljárással vizsgáljuk.
4. Sorolja fel a Gram-festés mozzanatait!

a. kenetet szárítjuk, hővel fixáljuk

b. a I. oldatból (alkoholos kristályibolya-oldat) 1 részt, a II. oldatból (nátrium-oxalát oldat) 4
részt összekeverünk, és a keverékkel 1 percig festünk, majd vízzel öblítjük;
c. Lugol-oldattal 1 percig kezeljük;
 d. a kenetet csapvízzel öblítjük (a vizet alaposan lerázzuk, mert az alkohol felhígulása rontja a
festést!);
e. 96%-os alkohollal színtelenítjük úgy, hogy a ferdén tartott tárgylemezre addig csepegtetünk
belőle, amíg minden felesleges festék kimosódik, és az alkohol színtelenül csepeg le;
f. a kenetet csapvízzel öblítjük;
g. safraninoldattal 2-3 percig utófestést végzünk;
h. a festéket leöntjük, csapvízzel öblítjük;
i. szűrőpapírral leitatjuk-szárítjuk;
j. immerziós eljárással vizsgáljuk.
5. Milyen színűre festődnek és miért a Gram-pozitív és a Gram-negatív baktériumok?

a. Gram-pozitív: sötétlilára
b. Gram-negatív: pirosra
sejtfalszerkezeti különbségek miatt
6. Mivel differenciálunk a Ziehl-Neelsen festés során? Milyen színűre festődnek a
mycobacteriumok?

a. sósavas alkohollal
b. rózsaszíntől vörösig terjedő színűre festődnek
7. Milyen oldatokat használunk spórafestéshez?

a. malachitzöld festékoldatot;
b. safranin festékoldatot.
8. Melyik baktérium festésére használjuk a Neisser-festést?

a. corynebacteriumok volutinszemcséinek kimutatására használjuk.