V.

A baktériumok tenyésztése

1. Mit nevezünk tenyésztésnek?

a. a baktériumok nagy mennyiségben történő mesterséges elszaporítását

2. Hogyan csoportosítjuk a mesterséges táptalajokat?

a. halmazállapot szerint:
i. folyékony táptalajok (bouillon);
ii. félfolyadék táptalajok (alacsonyabb koncentrációjú tápagar);
iii. szilárd táptalajok (lemezagar);
iv. kétfázisú kombinált táptalajok (szilárd és folyékony táptalajt is alkalmaz).
b. forma szerint:
i. kémcsöves (folyékony, szilárd-ferde, félferde, magas);
ii. Petri-csészés (lemez);
iii. lombik (folyékony dúsító).
c. eredetük szerint:
i. természetes táptalajok (tej, epe);
ii. mesterséges táptalajok
d. egyszerűek:
i. peptonvíz
ii. bouillon
iii. agar
e. összetettek:
i. dúsítók: rodanidos dúsító (RD);
ii. differenciáló: eozin-metilénkék (EM);
iii. szelektív: bizmut-szulfit (BI);
iv. elektív: Löffler (Lö);
v. differenciáló szelektív: brillandzöld (BR);
vi. indikátor (biokémiai reakcióhoz);
vii. szemiszintetikus;
viii. szintetikus: Sula.
3. Miért célszerű a bélbaktériumok tenyésztésére szelektív-differenciált táptalajokat
alkalmazni?

a. a brillantzöld táptalaj (Br) gátolja az E. coli növekedését, a salmonelláét pedig segíti,

ezért csak a nem fiziológiás baktériumok tenyésztődnek ki benne.
4. Mit nevezünk passzázsnak?

a. a baktériumtenyészetből egymás utáni átoltást jelent.

(ha egy tenyészetből sejteket viszünk át egy steril táptalajra, elvégezzük az első
passzázst, ha ugyanezt megtesszük, miután az előzőleg steril táptalajból a
kitenyészett sejtek közül újabb steril táptalajra viszünk fel egy adagot, az a második
passzázs)
5. Hogyan juthatunk színtenyészethez? (=tiszta tenyészet)

a. egyetlen faj sejtjeit tartalmazó telep

6. Mit nevezünk szélesztésnek?

a. a vizsgálati anyag vagy baktériumtenyészet szilárd táptalajra történő oltása

7. Hogy oltunk le Holman-táptalajra?

a. A táptalajt vízfürdőben felforraljuk, ezzel a levegőt a táptalajból kiűzzük;

b. A táptalajt lehűtjük, majd a folyékony vizsgálati anyagból egy kacsnyit, szilárdból egy
kis darabot csipesszel oltunk a Holman-táptalajba.
c. A beoltott táptalajra vazelint rétegzünk.
d. Visszahelyezzük a táptalaj zárókupakját, megjelöljük és tenyésztés céljából 48 órára
termosztátba (37°C) állítjuk.
8. Hogyan sterilizáljuk a leoltásra használt kacsot?

a. kiégetéssel. Ezt oltás előtt és után is el kell végezni!

9. Melyik táptalajra oltunk le oltótűvel?

a. magas agar táptalajra (szúrt tenyészet)

10. Mit nevezünk inokulumnak?

a. szaporodni képes sejtmennyiség, amelyet átoltáskor továbbviszünk.

VI. Anyagfeldolgozás

1. Milyen indokkal utasítható vissza egy vizsgálati anyag feldolgozása?

a. Finanszírozási okokból visszautasítható a betegazonosító (TAJ) nélkül, ill. az OEP által

mindenkor közlésre előírt adatok kitöltése nélkül küldött, el nem számolható
vizsgálati anyagok átvétele.
2. Milyen adatokat közölnek a mikrobiológusok előzetes információként egy
hemokultúra vizsgálatával kapcsolatban?

a. Pozitív hemokultúra esetén a beküldő osztály telefonon azonnal értesítendő!

3. Hány nap a széklettenyésztés várható ideje?

a. 2-4 nap (negatív eredmény már 48 óra múlva várható)

4. Milyen körülmények befolyásolják a vizelettenyésztés értékelését?

a. nem előírásszerű a mintavétel

i. kontamináció(k)
b. megelőző antibiotikum kezelés
i. meghamisítja a tenyésztés eredményét
ii. a kórokozó növekedése elmaradhat
c. állandó katéter
i. kolonizáló baktérium tenyészik ki
d. szeptikus állapot
i. hemokultúrával párhuzamosan történik
 ii. S. aureus megjelenése a vizeletben: szepszis lehetséges tünete
e. megelőző (urológiai) sebészi beavatkozás
i. koaguláz-negatív staphylococcus is kórokozó lehet
5. Milyen információt várhatunk a vizsgálati anyag direkt mikroszkópos
tanulmányozásától?

a. a baktériumok Gram-szerinti festődését láthatjuk, illetve a baktériumok alakját-

formáját. (Ebben nem vagyok biztos, csak tippeltem)