OLDATOK JELLEMZŐ ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA FAGYÁSPONTCSÖKKENÉS
MÉRÉSÉVEL
KÉRDÉSEK
1. Milyen mennyiséget mérünk közvetlenül a mai mérésben? Mi a mértékegysége?
2. Melyik összefüggés teremti meg a kapcsolatot a fagyáspontcsökkenés és az oldat molalitása között? 3. Mi a molális fagyáspontcsökkenés mértékegysége? 4. Rajzolja le vázlatosan a méréshez használt berendezést! 5. Hány hűtőkeveréket kell készíteni a méréshez? Miért? 6. Hány folyadékos hőmérőre lesz szükség a mérés során? Mire használjuk? 7. Az alábbiakban felsoroltuk a mérés lépéseit. Mi a helyes sorrend?
a. A fagyasztó edény kiemelése a hidegebb hűtőkeverékből
b. A fagyasztó edény behelyezése a kevésbé hideg hűtőkeverékbe merülő légköpenybe c. Hűtőkeverékek készítése d. A vizsgált oldat fagyasztása a hidegebb hűtőkeverékben, a túlhűlés észlelése e. A fagyáspont észlelése a vizsgált oldat egyenletes keverése mellett f. A fagyasztó edény oldalának szárazra törlése
8. Melyik állítás igaz?
a. A karbamid oldatból tiszta karbamid fagy ki.
b. A kifagyás után az oldat koncentrációja nő. c. Minél nagyobb mértékű volt a túlhűlés, annál magasabb lesz az észlelt fagyáspont a karbamid és KCl-oldat esetében. d. A túlhűlés mértéke nem függ a hűtőközeg hőmérsékletének és a vizsgált anyag fagyáspontjának különbségétől.
9. Mely tényező(k) okozhat(nak) problémát a mérés vagy az adatok értékelése során?
a. Tűzveszélyes anyag használata
b. A vizsgált oldat nedves falú fagyasztó edénybe történő öntése c. A túlhűlés észlelésének elmulasztása d. A barométer leolvasásának elmulasztása
10. Az értékelés végére az ismeretlen oldattal kapcsolatban mely mennyiségeket kell kiszámítani? 11. Melyik állítás igaz?
a. Értékeléskor az oldószer és az oldatok fagyáspontjainak átlagával számolom a koncentrációt.
b. Értékeléskor az oldószer fagyáspontjainak átlagával, és az oldatok fagyáspontjaival számolok. A kapott koncentrációkat átlagolom. c. Értékeléskor az oldószer fagyáspontjaival, és az oldatok fagyáspontjainak átlagával számolok. A kapott koncentrációkat átlagolom. d. Értékeléskor az oldószer, és az oldatok fagyáspontjaival számolok, átlagolás nélkül. A kapott koncentrációkat átlagolom.
12. Mi a túlhűlés és hogyan észleljük a mérés során?
13. Mikor kell a fagyasztóedényt áthelyezni a magasabb hőmérsékletű hűtőkeverékbe? 14. Mire figyeljünk az oldat keverésénél? Miért? 15. Hogyan számítható az oldott anyag disszociációfoka az anyag ismert koncentrációjából és a mért fagyáspont-csökkenésből?