Felmérés halmazállapot-változásból 10.

évfolyam
2-es csoport megoldások

Beküldési szabály: egy olyan Word dokumentumban kérem, ahol a fájl neve a megoldó neve és
tartalmában van a megoldás névvel és születési hónappal ellátva. A megoldás lehet gépelve, kézzel
írva és fényképként csatolni a wordbe stb.

A csoport beosztás szabálya. A saját születési hónapod száma osztva 3-mmal és a maradék adja a
csoportot. 1 maradék (1-es csoport, febr. máj. … 2 maradék 2-es csoport, osztható (nulla maradék) 3-
as csoport.
A feladatok megoldásánál a hőveszteségek és az edény hőfelvétele vagy leadása elhanyagolható.
A jég fajhője 2,1 kJ/kg·°C, olvadáshője 335 kJ/kg, a víz a kávé vagy a limonádé és az üdítő fajhője
4,2 kJ/kg·°C, a ezen folyadékok sűrűsége 1000 kg/m 3. Ezeket az adatokat használja mindenki.
Legyenek ott azok a számok, amik a számológépbe kerülnek!

Pontozás az 1-es megoldásánál.

2-es csoport feladata:

A 26 oC fokos fél literes limonádénkat szeretnénk kellemesen hűsítő 12 oC fokosra hűteni

jégkockákkal. A mélyhűtőben néhány 2 dekás mínusz 10 oC fokos jégkocka van. Hány gramm ilyen
jéggel lehet elérni a hűtést? Ez hány jégkockának felel meg?

Megoldás:
Tjég = -10 °C
mvíz =0,5 kg (0,5 l víz)
Tk = 12 °C
Tlim = 26°C
∆Tjég =10 °C
∆Tlim =14 °C
mjég = ?

A jég elolvad, víz lesz belőle, majd vízként melegszik tovább.

A jég felveszi az üdítő (lehűl ) által leadott hőt Qfel .= Qle

Részleteiben. A jég felmelegszik 0 °C fokra és az olvadásponton megolvad majd vízként
melegszik a közös hőmérsékletig. Ez a felvett energia képletekkel:
cjég mjég ∆Tjég+L0 mjég + cvíz mjég Tk=cvíz mvíz (Tvíz - Tk)
Írjátok be a megfelelő számokat mértékegységek nélkül, de ügyelve arra, hogy minden kJ-ban
vagy J-ban legyen.
Igy ez számokkal:
2,1 mjég 10+ 335 mjég+4,2 mjég 12= 4,2 0,5 14= 29,4
mjég(21+335+50,4) = 29,4
Ebből mjég=21,42/406,4= 0,0527 kg=52,8 g ez 5,27 dkg ez több mint 2,5 db jégkocka

Ha betűkkel számolsz akkor

c víz m víz(T víz−T k ) 4,2 ∙0,5 ∙ 14

m jég = = =0,0527 kg=52 , 7 g
c jég ∆ T jég+ L0+ c víz T k 2,1∙ 10+33 5+ 4,2∙ 12

1
Tesztek

2-es csoport tesztjei:

1. A víz forrását a megjelenő buborékok jelzik. Mikor marad stabil egy buborék?
a) Ha a buborékban lévő telített gőznyomás képes egyensúlyt tartani a külső nyomással.
b) Ha a buborék mérete elegendően nagy.
c) Szélesebb hőmérséklettartományban képes egy buborék stabilan maradni.
d) Ha a buborék nem a fazék alján, hanem magasabban keletkezik.

2. Melyik állítás igaz?

a) A forráshő a belső energia növekedésével egyenlő.
b) A forráshő a gőz tágulási munkájával egyenlő.
c) A forráshő a gőz mozgási energiájával egyenlő.
d) A forráshő a belső energia növekedés és a tágulási munka összege.

3. Hajnalban szabad térben néha dér keletkezik. Mi a keletkezés oka?

a) A lecsapódott harmat tovább hűl és megfagy.
b) A harmat a fagyáspont alatti hőmérsékleten csapódik ki.
c) Kevés hó esett.
d) A szabadtéri tárgyak hőmérséklete fagyáspont alatti, s a kicsapódó harmat ráfagy a tárgyakra.

4. Lehet-e télen a szabadban ruhát szárítani.

a) Nem, mert csak meleg levegőben párolog el a víz.
b) Igen, mert a víz ráfagy a ruhára, s így a ruha száraz lesz.
c) Nem, mert a hideg levegő kevesebb vízpárát képes felvenni.
d) Igen, mert a víz minden hőmérsékleten párolog, s a légmozgás elviszi a vízpárát.

5. Nyaralókban, illetve télen nem használt épületekben télre a vízvezetékrendszert vízteleníteni kell.
Miért?
a) Ha nem használjuk a vezetéket, s benne áll a víz, vízkő képződik a csövekben.
b) Ha a csövekben jégdarabok keletkeznek, elzárhatják a víz útját.
c) Mivel emberek nem tartózkodnak a helyszínen, az esetleges csőrepedéskor sok víz elfolyhat.
d) Ha a víz megfagy a csövekben, szétrepeszti a csöveket.

6. Nagy kánikulában is fázunk, ha a Balatonból vagy az úszómedencéből kilépünk. Miért?

a) Nincs elég meleg.
b) A bőrünkről párolgó víz hőt von el a bőrünktől.
c) A Nap intenzív sugárzása hőt von el a bőrünktől.
d) Testmozgásunk által keletkezett légmozgás miatt fázunk.

7. Hogyan lehet a vizet 100 oC fölé melegíteni? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem
helyes?
a) Sót oldunk fel a vízben.
b) Néhány ezer méter magas hegyen melegítjük a vizet.
c) Kuktafazékban (lezárt edényben) melegítjük a vizet.
d) 800 m mély bányában melegítjük a vizet.

8. Miért sózzák télen az utakat?

a) Érdesebbé tegyék a jeges útfelületet.

2
b) A sóoldat fagyáspontja alacsonyabb.
c) A sózott felület kevésbé veri vissza a fényt.
d) A sós jég kevésbé tapad a gumikhoz.

9. Egy vastagabb jégtömböt két végén alátámasztunk, vékony drótot fektetünk át rajta, s a drótra
nagyobb súlyokat akasztunk. Mi történik?
a) Semmi, a jég megtartja a drótot a súlyokkal.
b) A drót alatt nagy lesz a nyomás, átvágja a jégtömböt, mely így két darabra esik.
c) A drót alatt nagy lesz a nyomás, megolvasztja maga alatt a jégtömböt, mely így két darabra esik.
d) A drót alatt nagy lesz a nyomás, megolvasztja maga alatt a jégtömböt, mely a drót felett újra
összefagy.

A megoldást hasonló táblázatba írd!

1 2 3 4 5 6 7 8 9
a d b d d b b b d