• APOLITIKUSSÁG – PARTICIPÁCIÓ – KÖZVÉLEMÉNY

A közösségi platformok megnövelték az egyén mint

gate-keeper szerepét
Az online kommunikáció 4-féle
sajátossága
- a szerkesztés hiánya
- a megosztás terjedelme
- a kritikai idő hiánya
- dekontextualizálás
Erdemény:
fokozott polarizáció – negatív kampány
• Kérdés: az internet sok gate-keepinget jelent vagy egyet sem?
Pamela J: Shoemaker, Philip R: Johnson, Jaime R. Riccio:
„The Gatekeeping of Political Messages”
in: The Oxford Handbook of Political Communication
Ed. by Kate Kenski, Kathleen Hall Jamieson
Oxford University Press, 2017

Profi média:
állandó gate-keeping
alkalmi gate-keeping

Közösségi platform: ki a gate-keeper?

• „A társadalmi cselekvést – különösképpen a szervezeti cselekvést – akkor és
annyiban nevezzük 'politikailag orientáltnak', amikor és amennyiben egy
politikai szervezet vezetésének befolyásolására, különösen ha a
kormányhatalmak (nem erőszakos úton történő) elsajátítására, kisajátítására,
újraelosztására vagy kiosztására törekszik.” Max Weber: Gazdaság és
társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Ford. Erdélyi Ágnes. Budapest:
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987 (1922)
Robert Goddin, Hans-Dieter Klingemann (szerk.): A
politikatudomány új kézikönyve. Osiris kiadó, 2003

Az állam négy alapintézménye: szabályalkotó,

végrehajtó, alkalmazó, kényszerítő

A hatalmi ágak és elválasztásuk: törvényhozó,

közigazgatási, bíráskodó
+ ellenőrző
 „pure discussion about the allocation of public resources
(revenues), official authority (who is given the power to
make legal, legislative and executive decision), and official
sanctions (what the state rewards and punishes)”
Brian McNair: An Introduction to Political Communication. London,
New York: Routledge, 2011 (1995), Robert E. Denton, Gary C.
Woodward: Political Communication in America. Praeger, 1990
• John Locke: Two Tracts of Government (1660)
•  
• Az államforma demokrácia, ha a ”többség kezében van a közösség egész
hatalma azok felett, akik először egyesülnek társadalommá és ezért a többség
használhatja ezt a hatalmat arra, hogy időről időre törvényeket hozzon a
közösség számára…”
• Az oligarchia abban különbözik a demokráciától, hogy itt néhány kiválasztott
ember jut hatalomhoz – általában nem választás útján –, s ez a hatalom
öröklődik utódaira.
• A monarchia a közösség egy embernek adja át a hatalmat, amely örökletes
hatalommá lesz, amennyiben egy ember és örökösei birtokolják; választott
monarchia, ha a közösségre száll vissza a monarchia választásának joga annak
halála után.
Jürgen Habermas (1929- )
1996. Between Facts and Norms: Contributions
to a Discourse Theory of Law and Democracy.
Cambridge MA: MIT Press.

A demokrácia három feltétele:

alkotmányosság, részvétel, alternatíva
Murray Edelman (1919-2003):
The Symbolic Uses of Politics (1985)

Fenyegetés és megnyugtatás
• Edward S. Herman, Noam Chomsky: Manufacturing Consent: The Political
Economy of the Mass Media (New York: Pantheon Books, 1988)
"(mass communication media) are effective and powerful ideological
institutions that carry out a system-supportive propaganda function, by
reliance on market forces, internalized assumptions, and self-censorship,
and without overt coercion" (p. 306)
 
• " manufacture of consent" – Walter Lippmann: Public Opinion (1922)
Rivális narrációk
A dolgok megnevezése
Ki beszél?
Daniel J. Boorstin (1914-
2004):
The Image: A Guide to
Pseudo-events in America
(1962)
Pseudo-event is the opposite of
propaganda, although both forms of
communication have similar
consequences and result in public
misinformation. Whereas propaganda
slants facts to keep the public from
learning the truth, pseudo-events provide
the public with artificial facts that people
perceive as real.
Michael Kunczik: “Media and Democracy: Are
Western Concepts of Press Freedom Applicable
in New Democracies?” In Péter Bajomi-Lázár,
István Hegedűs (eds.): Media and Politics.
Budapest: Új Mandátum, 2001. 59-93
 
A média demokratikus funkciói:
1. tájékoztatás
2. oktatás
3. platform társadalmi vitákhoz
4. transzparencia
5. politikai reklám
6. értékek képviselete
Bernard Cohen: The Press and Foreign Policy
New York: Harcourt, 1963
"(the press) may not be successful much of the
time in telling people what to think, but it is
stunningly successful in telling its readers what
to think about. The world will look different to
different people"
„A sajtónak talán nem minden esetben sikerül
megmondania az embereknek, hogy mit
gondoljanak, ám megdöbbentő sikerrel
befolyásolja olvasóit abban, hogy miről
gondolkodjanak”. (Bernard Cohen, 1963)
„A média valószínűleg nemcsak azt mondja
meg, hogy miről gondolkodjunk, hanem azt
is, hogy arról hogyan és miként vélekedjünk,
meg talán még azt is, hogy mit tegyünk azzal
kapcsolatban.” (McCombs and Shaw, 1972
- Napirend alkotás (agenda-setting)
(Maxwel McCombs, Donald Shaw, 1972)
- Közvélemény napirendje (public agenda)
- Politika napirendje (policy agenda)
- Média napirendje (media agenda)
- Médiumok közti napirendátvitel
(intermedia agenda-setting) –
fontosságátvitel (transfer of issue-salience)
- Napirendsugallás (agenda cueing) –
figyelemfelkeltés
- Network agenda-setting (hálózati
napirend kijelölés) – Ügybirtoklás (issue
ownership) (Lei Guo, Chris J. Vargo, 2015)
- Ügy (issue)
- Az ügy lényege a konfliktus.
 
- Tematizáció
 
- Keretezés (framing) – ügy tálalás (Lakoff: a
politikai siker útja a saját keretezés)

- Kiemelés, előhangolás (priming) – ügy

szelekció
Kettős kódolás

Agenda-reasoning (napirend érvelés)

Agenda cueing (napirend sugallás) – kognitív
egyszerűsítés
- Salience (fontosság)
- Vallence issue (megosztó ügy)
- Positional issue (egyesítő ügy)
A napirendekben közös az expozíciós szempont
megléte.
a kapcsolódó ügyek: segítenek egy másik ügy
napirendre kerülésében
Az interperszonális szűrőben a vélemény nem
követi a média napirendjét, de nem is
autonóm.
a politikai kommunikáció nyilvánosság –
dialógus felfogása
- a média csak szereplő
a politikai kommunikáció mediatikus felfogása
- a média maga a politika platformja
agenda-building – a társadalomban jelenik meg
issue ownership – ügybirtoklás
A szelektív kitettség (selelective exposure)
okai
1. Kognitív disszonancia (Festinger, 1957)
2. Önigazoló (congenial) információ keresése
(Kunda, 1990) – accuracy, directional
(pontossági szempontok helyett célzott
szempontok keresése)
3. Kognitív kényelem (Ziemke, 1980) – a
hasonszőrű gondolat előnyben részesül
4. Az érzések – negatív érzések inkább
szelektív kitettséget vonnak maguk után.
(Jonas, Graupmann, Frey, 2006) De aki úgy
érzi, hogy meg kell védenie álláspontját,
nyitottabb a másfajta szempontok felé.
(Valentino, 2009)
5. A hasonszörű (congenial) álláspont mint
jobb minőségű információba vetett hit
(Fischer, Schulz-Hardt, Frey, 2008)
Szelektív kitettség típusai
1. Szórakozás tájékozódás helyett (Baum,
Kernell, 1999)
2. Saját ügy előnyben részesítése (Converse,
1964)
3. A médium előnyben részesítése (gyakran
az internet) (Best, Chmielewski, Krueger,
2005)
4. A hasonszőrű (congenial) gondolatok
előnyben részesítése (Mutz, 2006)
További tényezők a szelektív kitettség
választásához
1. Interperszonális vagy mediatizált álláspont
– a mediatizált nyitottabb a diverzitás felé
2. A nagyon nagyszámú forrás inkább a
hasonszörű álláspontot vonja maga után
3. Forrás iránti elkötelezettség (alkalmi vagy
állandó)
4. Csoportnyomás alatt a hasonszőrű
álláspont választása erősebb
5. Biztosabb meggyőződés inkább hasonszörű
álláspontot von maga után
6. A politikailag tudatosabbak hajlanak az
önmegerősítésre
7. Az elit szerepe a szelektivitásban
8. A keresett információtól várt haszon
nyitottabbá tesz a diverzitás iránt, akárcsak
a tanulási vágy
Natalie Jomini Stroud: „Selective Exposure
Theories” in: Kate Kenski, Kathleen Hall
Jamieson (eds.): The Oxford Handbook of
Political Communication. Oxford University
Press, 2017. pp. 531-547
Kérdések
1. A szelekciót megelőzi az álláspont vagy
annak következménye?
2. Mennyi ideig kell válasszam, hogy
preferenciának minősüljön?
3. Mi van akkor, ha több időt töltötk az
ellenkező álláspontokkal?
4. Mi a különbség a szelektív választás és a
szelektív kihagyás között?
5. Az ellenkező álláspontok (uncongenia) is
megerősíthetik egymást
Az elkötelezettek gyakrabban keresik az őket
megerősítő, mint az őket cáfoló információkat.
(Lazarsfeld, Berelson, Gaudet, 1948)
A szelektív kitettség és a használat–
igénykielégülés szemléletmód közti
különbségek
 
Szelektívkitettség-paradigmaHasználat–
igénykielégítés-modell
 
Alacsony szintű tudatosság Magas szintű
tudatosság
A viselkedés megfigyelése Önbeszámoló
Kísérlet Survey
Selective exposure 1.: Paul F. Lazarsfeld (1948)
= confirmation bias:
az emberek céltudatosan választanak a
meggyőződésükkel egyező tartalmakat (Stroud
2017/2018)
 
Selective exposure 2.: Knobloch, Westerwick
(2015): Choice and Preference in Media Use –
Advances in Selective Exposure Theory and
Research
= any systematic bias in audience compositions
(„…a közönség szerkezetében megnyilvánuló
bármilyen torzítás/torzulás”)
a markáns és polarizált beállítottságú
állampolgár (a partizán), aki csakis az egyik
jelölt iránti rokonszenvét és a másik iránti
ellenszenvét képes megindokolni; a markáns és
kiegyensúlyozott beállítottságú állampolgár (az
ambivalens), aki az egyes jelöltek iránti
rokonszenvét és ellenszenvét is meg tudja
indokolni. A kicsi és politikailag gyér
kommunikációs hálózatok inkább a kevésbé
markáns álláspontú állampolgároknak
kedveznek, a nagy és homogén hálózatok a
markáns, partizán természetűeknek kedveznek,
a nagy és sokszínű hálózatok pedig a
markánsan ambivalenseknek kedveznek.”
(Huckfeldt, Robert, Johnson, Paul E., Sprague,
John: Political Disagreement. The Survival of
Diverse Opinions within Communication
Networks.: Cambridge University Press, 2004