1.

Projektfeladat:
a. Készítsetek párban kutatást arról, hogy az általatok választott korcsoportra
milyen befogadáselmélet jellemző leginkább.
b. Tegyetek fel kérdéseket nekik, amelyekből ki tudjátok deríteni, hogy melyik
hatás érvényesül. A kérdéssort előre leadhatod, hogy ellenőrizzem.
c. NE AZT KÉRDEZD MEG, HOGY „RÁD A LÖVEDÉKELMÉLET HAT?!”
d. A kutatásban mind a ketten vegyetek részt. A dolgozatban összegezzétek az
eredményeket. Jelöljétek, ki melyik részt írta a dolgozatban.
e. Kérdéseket mind a ketten fel kell tegyetek!
f. Minimum 20 embert kell megkérdezni.
g. Korcsoportok: 55-77 évesek, 38-54 évesek, 24-37 évesek, 12-23 évesek, 0-11
évesek
h. LEADÁS: 2022.NOVEMBER 4. – papíron
2. Elmélet a projekthez – de ezt beszéljük meg csütörtökön is! Szóljatok rám!
a. Befogadáselméletek megalkotásának célja: megvizsgálni, hogyan hat a
társadalomra a média egésze
b. Az elméletek fokozatosan jöttek létre, évszámok szerint növekvő sorrendben
így alakultak
i. 1927 – lövedék-/injekcióstű-elmélet: Lényege, hogy az emberekre az
üzenetek úgy záporoznak, mint a lövedék. Homogén csoportként
kezeli a társadalmat, amelyre az üzenetek ugyanúgy hatnak. Ezt a
totális diktatúrák propagandagépezetei igazolták is, hiszen a médiát
felhasználva juttatták el szélsőséges nézeteiket, véleményüket a
társadalomnak.
ii. 1940’ – Kétlépcsős hatás elmélete: Rájöttek, hogy az emberek
véleményét csak csekély mértékben befolyásolja direkten a médiából
érkező üzenet. A hatás két lépcsőben éri el a fogyasztót. Az üzenet
eljut egy referenciaszemélyhez (szülő, tanár, kolléga, barát,
osztálytárs, - ma már influenszer is -), akire az egyén hallgat, tőle
értesül és a vele való kapcsolat és diskurzus befolyásolja az adott hírrel
kapcsolatban a gondolatait. Ez egy közvetett és korlátozott hatás
pontosan ezért.
iii. 1950’- Szelektív észlelés: Ezen elmélet szerint az emberek válogatnak
az üzenetek között. Azokat az információkat, amelyek megegyeznek,
megerősíti előzetes tudásukat, véleményüket, szívesebben fogadják
be, mind azokat, amelyek ellentmondanak mindezeknek. Ezek az
emberek általában ún. véleménybuborékban élnek, csak azt
fogyasztják és keresik, ami nekik tetsző, valamint az algoritmusok is
csak olyan tartalmakat biztosítanak nekik, amelyek megegyeznek a
vélekedéseikkel.
iv. 1970’ – Kultivációs elmélet: Ahogy a televízió tömegmédiummá vált,
rájöttek arra, hogy a médiában a valóság aránya nem egyenletes.
Tehát az, aki aktív fogyasztója a médiának, és csak az általa választott
buborékban él, az abból érkező valóság lesz számára A VALÓSÁG.
 Például: Ha valaki sokszor lát, hall, olvas bűnözésről szóló tartalmakat,
akkor azt feltételezi (akár igaz, akár nem), hogy a világ rossz, bűnös,
stb.
v. 1970’ – Napirend: Az elmélet szerint a média nem azt befolyásolja,
hogy mit gondolunk, hanem azt, hogy miről gondolkodunk. A média
témákat kínál, amelyek a diskurzusba kerülnek. Manipulációs
stratégiája abban áll, hogy felháborodást keltenek a médiában olyan
kérdéssel, amely látszólag jelentéktelen, szükségtelen lenne, annak
érdekében, hogy elfedjenek vele egy másik hírt, csökkentsék annak
fontosságát.
vi. 1970’ – Használat és kielégülés: A médiát mint interaktív folyamatot
mutatja be, amelyben az egyén saját szükségleteit élheti ki. Ezáltal ő
dönti el, hogy tanulni, szórakozni, informálódni, stb. akar. A
befogadónak szabad döntése van arról, mit és hogyan fogyaszt. Ez
nem is a hatásra, hanem a használatra irányuló elmélet.
vii. 1970’ – Hallgatási spirál elmélet: Abból indult ki, hogy az egyén
hajlamos elnyomni saját vélemény és a közösség elvárásaival
azonosulni. Kiindulópontja, hogy az embereknek fontos, hogy
megtartsák kulturális tőkéjüket, azaz társas kapcsolataikat, ezért
hajlamosak arra, hogy a közösségi nyomásnak engedve más, eltérő
véleményekkel azonosuljanak.
viii. 1980’ – Framing elmélet: A média egy olyan propagandagépezet,
amely a nagyvállalatok és a politika befolyására cselekszik. A média
nem reprezentálja, hanem torzítja a valóságot, hiszen az alacsonyabb
társadalmi pozícióban élő csoportok nem vesznek részt a média
alakításában, így az elit által irányított mainstream hat a befogadókra.
Az internet megjelenésével az elmélet némileg veszít a jelentőségéből.
ix. napjaink(??) – Részvételi kultúra: A rajongói csoportok vizsgálatával
felfedezték, hogy a web2.0 elterjedésével egy közösség felhasználja,
újra alkotja a médiaszövegeket. Már nem csak fogyasztói és
elszenvedői a média hatásának, hanem alakíthatják, formálhatják saját
nézeteikkel, tudásukkal a felhasználók.
3. Segítő kérdések: HÍR= minden, akár sport, politika, közélet, bulvár, influenszer,
játékmegjelenés, sorozat, film megjelenése. Tehát minden számít!
a. Olvasol/nézel/hallgatsz híreket?
b. Milyen híreket fogyasztasz leginkább? /Miről szólnak a hírek általában, amiket
fogyasztasz?
c. Honnan informálódsz?
d. Hol nézed a híreket?
e. Szoktál beszélni a barátaiddal, szüleiddel, bárkivel azokról a hírekről, amiket
olvasol?
f. Hallasz híreket a társaidtól, tanáraidtól, szüleidtől?
g. Hogy érzed magad egy hír elolvasása után?
 h. Szoktál mérges lenni egy hír elolvasása után? Ha igen, miért? Ha nem, miért
nem?
i. Fogadsz el neked nem tetsző véleményt azért, mert sokan elfogadják azt?
j. Félsz, hogy kimaradsz valamiből, ha nem fogadsz el olyan gondolatmenetet,
amit más elfogad?
EZEK MINTÁK! EZEKBŐL KI LEHET INDULNI SZERINTEM, DE TERMÉSZETESEN MÁS
TERMÉSZETŰ KÉRDÉSEK IS JÖHETNEK, AMIT TI JÓNAK ÉREZTEK!