1

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Kommunikáció és médiatudomány BA
Szemináriumi dolgozat

Nagy J. Sebestyén (NK-R3S051)

Az információs társadalom

Az információs társadalmat, mint jelenséget és az információgazdálkodást, mint fogal-

mat legteljesebben Marc Porat írta le az USA információs ügynökségének felkérésére 1978-
ban.1 Fontos azonban megjegyezni, hogy a téma az 1960-as évek óta jelen van a köztudatban,
a vele kapcsolatos kifejezések is szintén ezen időszakból származnak. Az információs társada-
lom fogalmának egyik első kifejlesztője Fritz Machlup közgazdász volt. 1933-ban a kutatási
szabadalmak hatását kezdte tanulmányozni.

A francia eredetű „enforme, informe” kifejezés a középkorból származik, eredeti jelen-

tése megformálni valamit, formát adni valaminek. A megjelenő új kifejezés, az információs
társadalom, amely a kommunikáció olyan, addig igen lazán kapcsolódó területeit (pl. tudás,
hírek, irodalom) foglalja egybe, amelyeket különböző médiumokkal közvetítetek (pl. televízió,
rádió stb.). A ’60-as években jelentős változás következett be az üzenetek feldolgozásában.
Minden üzenet – jellegétől függetlenül – adattá (data) vált, mely az újonnan megjelenő tech-
nológia révén gyűjthető, rendszerezhető és ami talán a legfontosabb, rögzíthető.

A 20. század utolsó harmadában az új, kiterjedő koncepciók leírásának elsődleges esz-
közévé a francia nyelv válik. Az „informatique" (informatika) és „informatisation" (informa-
tizálás) kifejezések hatottak az üzleti kommunikációra és a politikai döntéshozatalra is. A fran-
cia nyelvben ezen kifejezések, és a számítástechnika között egyértelmű a kapcsolat.2 Simon
Nora és Alain Minc 1979-es (eredetileg a francia miniszterelnökségnek) jelentésükben – mely
A társadalom informatizálása címen jelent meg – az információs társadalmat a legvégső, töké-
letes társadalmi formának nevezik. Az 1989-ben megjelent angol fordítás A társadalom kom-
puterizálása címet kapta. A kifejezés változásának hátterében nagyobb részt a DNS felfedezése

1
Porat, Marc: Global Implications of the Information Society, 1978, in: Journal of Communication, Volume 28,
Issue 1, March 1978
2
Briggs – Burke, 2002, 252.
 2

okozta újdonság áll. A genetikai információ megjelenése új lendületet adott az információs

társadalom paradigmájának. Az információt az élet fő szervezőerejének kezdték tekinteni, A
genetikai kód kifejezés a kóddá alakult át, az átöröklés fogalmát pedig bármilyen jellegű in-
formációval kapcsolatban kezdték alkalmazni.

A paradigma kifejezés Thomas S. Kuhn 19623-es munkája nyomán került át a köz-

nyelvi használatba. Az első, és az 1984-es kiadás között, körül-belül hatszáz-ezer példányt ad-
tak el. Utóbbi, bár Orwell kommunikációs végítéletének évében jelent meg, jól mutatja, hogy
a kialakult kommunikációs sémák – elsősorban a technológiai fejlődésnek köszönhetően nagy-
ban eltérnek Orwell jóslataitól.

A másik fontos szempont, a közgazdaságtan és a szociológia fejlődéséhez köthető. Da-

niel Bell szociológus 1974-es munkájában4 azt vizsgálta, hogy hogyan vált a szolgáltatási szek-
tor gazdaságilag jóval jeltősebbé, mint a termelési szektor. Az írás hatására a „poszt” előtag,
és a posztmodern kifejezés köznyelvi használata is egyre divatosabbá vált. Bell nézetei, és azon
mód, mellyel az információs társadalom társadalmi kereteit elemzi, újszernek számítottak,
részben kapitalista hangvételűek, így nem meglepő, hogy elsősorban a marxisták támadták.
Jelentős ezek közül Schiller 1981-es munkája5, illetve Machlup 1962-es munkája6 is kapcso-
latba hozható a témával. Utóbbi elsőként használja a később szintén jelentős tudás alapú gaz-
daság kifejezést. Megjelent az „információban dolgozók” kategória, melynek használata jóval
helyesebbnek tűnt, mint a „szolgáltatásban dolgozók”, mert feltételez egy dinamikusan mű-
ködő, tudásalapú és ideológiáktól mentes szektort, ami az egész világot kívánja formálni.

Jan Van Dijk 2006-os munkájában a hálózattársadalmat úgy írja le, mint egy „társas
formáció a társadalmi és médiahálózatokkal, amelyek lehetővé teszik annak elsőrangú szerve-
ződését minden lehetséges szinten (egyéni, csoportos/szervezeti vagy társadalmi). Továbbá
ezek a hálózatok ennek a formációnak minden egységéhez és részéhez növekvő mértékben
kapcsolódnak (Van Dijk 2006: 20). Van Dijk számára a hálózatok a társadalom idegrendsze-
révé váltak, ahogyan Castells a hálózattársadalom fogalmát a kapitalista átalakuláshoz kap-
csolta, Van Dijk úgy tekintett arra, mint a szélesedő és szűkülő hálózatok logikai eredményére
a természetben és a társadalomban.

3
Kuhn, Thomas S: The Structure of Scientific Revolutions, 1962
4
Bell, Daniel: The Corning of Post Industrial Society, a Ventur e in Social Forecasting, 1974
5
Schiller: Who Knows: Information in the Age of the Fortune 500, 1981
6
Machlup: The Production and Distribution of Knowledge, 1962
 3

Peter Drucker 1969-es írásában7 többek között foglalkozik a „tudásalapú technoló-

gia”-val is. Itt a következőt írja: „Az információhoz való hozzáférés új lehetőségei nagyobb
hatással lesznek a tanulásra és az oktatásra, mint az emberi élet más területeire.” Megjegy-
zendő, hogy ekkor egy nagy nemzetközi cég már havi ezres számban gyártotta az akkori szá-
mítógép modelleket. Drucker víziója, egy olyan eszköz, mely olcsóbb a televíziónál, és csak
arra van szüksége a működéshez, hogy bedugja az ember a konnektorba, szolgáltat minden
olyan információt, amire a tanulás során általános iskolától egyetemig csak szükséges lehet.
Habár ilyen eszköz akkor még nem létezett Drucker később hozzáteszi, hogy egy ilyen eszköz
messze többet tud adni a társadalomnak, mint a tanuláshoz szükséges információk.

Térjünk vissza egy pillanat erejéig Porathoz, aki a disszertációjában a tudás szót az in-
formáció kifejezéssel helyettesítette. Ezen koncepcióját többen átvették és értelmezék, közéjük
tartozott Yoneji Masuda japán kutató 1980-as munkájában8. Japán már ekkor is az egyik leg-
több mikrochipet gyártotta. Társadalmukban a munka „elektronikus bedolgozókra” oszlott, a
média kezdett egyéniesedni, az ember pedig a globális áramlat egyre sűrűsödő üzeneteivel
együtt fejlődött. A posztindusztriális társadalom kifejezést többen is átvették tőle, és alkalmaz-
ták, egészen addig, míg új meghatározásokat nem alkottak. Ebben maga Masuda is részt vett,
egyik munkájának „Globalizmus: a neoreneszánsz szelleme” című fejezetében a következőt
írja: „Az információ nem ismer országhatárokat. Az információ globális terének megjelenésé-
vel a polgárok közti világméretű kommunikáció túllép majd minden országhatáron." Masuda
által megjelenik az „információs társadalom globális tere” fogalom a paradigmában.

Jan Van Dijk 2006-os munkájában a hálózattársadalmat úgy írja le, mint egy „társas
formáció a társadalmi és médiahálózatokkal, amelyek lehetővé teszik annak elsőrangú szerve-
ződését minden lehetséges szinten (egyéni, csoportos/szervezeti vagy társadalmi). Továbbá
ezek a hálózatok ennek a formációnak minden egységéhez és részéhez növekvő mértékben
kapcsolódnak. Számára a hálózatok a társadalom idegrendszerévé váltak, ahogyan Castells a
hálózattársadalom fogalmát a kapitalista átalakuláshoz kapcsolta, Van Dijk úgy tekintett arra,
mint a szélesedő és szűkülő hálózatok logikai eredményére a természetben és a társadalomban.

Összegzésként elmondhatjuk tehát, hogy a társadalomban az információ előállítása, el-

osztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékeny-
ség és hogy az információtechnológia központi szerepbe került a termelésben és általában a

7
Drucker, Peter: The Age of Discontinuity, 1969
8
Masuda, Yoneji: The Information Society as Post-Industrial Society, 1980
 4

társadalomban. Az információ társadalom, a tudástársadalom, a hálózattársadalom, az infor-

mációs kapitalizmus, a posztindusztriális társadalom, a transznacionális hálózat kapitalizmus,
a posztmodern társadalom stb. elméletei azt mutatják, hogy a kortárs szociológiában eleven
diszkusszió zajlik a jelenkori társadalom karakteréről és arról a szerepről, amit a technológiák,
az információ, a kommunikáció és a kooperáció betölt benne. Az információs társadalom el-
mélete az információ és az információs technológiák társadalomban betöltött szerepével fog-
lalkozik, a kérdés, hogy melyik kulcskoncepció használható a mai társadalom jellemzésére és
hogyan lehet ilyen koncepciókat megfogalmazni. A kortárs szociológiának ez egy speciális
ágává válik. Látható, hogy nincsen azonban általános elmélet arra, hogy mi az információs
társadalom és mi nem. Annyi azonban biztos, hogy egy ’60-as évek második felében, annak
végétől szerveződő folyamat, mely átszabja a társadalom alapvető működési módját. Jelenleg
a kutatók nagyobb része ebben megegyezett. A másik probléma, hogy az információs társada-
lom nem csak a művészetet, szövegeket, ábrákat tudományos elméleteket, hanem futball ered-
ményeket, hazugságokat, hibákat, magánleveleket is magába foglalja. Ebből kifolyólag pedig
az információ nem szükségképpen hatékony és hasznos, hanem lehet káros is.

Irodalomjegyzék:

Briggs, Asa - Burke, Peter: A média társadalomtörténete – Gutenbergtől az internetig, Ford.:

Göbölyös Magdolna, Konok Péter, Gelléri Gábor. Napvilág Kiadó, Bp., 2004 (Első magyar
kiadás)

Van Dijk, Jan: The Network Society. London: Sage. Second Edition, 2006

Machlup, Fritz: The Production and Distribution of Knowledge in the United States. Princeton:
Princeton University Press, 1962

Drucker, Peter: The Age of Discontinuity, 1969

5