Az újságírás történetének megközelítési módjai:

Az újságírás története = a sajtószabadságért vívott küzdelem. Cenzúra lehet külső és

belső. Külső – politikai, gazdasági, társadalmi.
2. Az újságírás története = a szakmai profeszionalizálódás története. Szakmai
önszabályozás.
Képzés
Szakmai szervezetek
Etikai kódexek
A sajtó mint negyedik hatalom
Negyedik rend - „Három rend van jelen a parlamentben – írta a klérusra, a nemességre és
a polgárságra utalva Edmund Burke 18. századi angol politikus és író -, de ott fönn, a
Tudósítók Galériáján foglal helyet a Negyedik Rend, mely mindnyájuknál fontosabb.”
A negyedik rend (the fourth estate) – magyarul a negyedik hatalom – fogalmával Burke
arra utalt, hogy az újságírók a demokrácia ellenőrzői. Feladatuk az, hogy a választók
nevében felügyeljék: miként bánnak a választott politikusok az ideiglenesen rájuk
ruházott hatalommal.
Negyedik hatalmi ág - negyedik hatalom fogalmát sokszor összefüggésbe hozzák
Montesquieu elméletével is, a három hatalmi ág: a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói
hatalom.
Negyedik hatalmi ág - Montesquieu A törvények szelleméről (1748) írott könyve
nyomán három hatalmi ágat szoktak megkülönböztetni: a döntéshozó, a végre-hajtó és a
bírói hatalmat. Bár azóta újabb hatalmi ágak születtek (ilyen például az alkotmánybíróság
és az adatvédelmi biztos intézménye), ma is „negyedik hatalomként” emlegetik a médiát,
amely a másik három hatalmat számoltatja be munkájáról.
Kihívások a 21. században:
Technológiai változások
Bulvárosodás
Hitelessé

II. 2019.09.1
Bill Clinton, az Egyesült Államok egykori elnöke
Hillary Clinton – amerikai elnökjelölt (dem.)
Barack Obama – az Egyesült Államok egykori elnöke
Bernie Sanders – amerikai elnöki aspiráns (dem.)
George Bush - az Egyesült Államok egykori elnöke
II. Erzsébet – angol királynő
Sadiq Khan – London polgármestere
Boris Johnson – London polgármestere volt
Jeremy Corbyn – Munkáspár vezetője Angliában
David Cameron Anglia volt miniszterelnöke
McQuail – A tömegkommunikáció vizsgálható
Társadalmi intézményrendszer (jogi szabályozottság, kapcsolata a többi társadalmi
intézménnyel)
Operatív működése alapján
Normatív módon
A mindennapokbe ágyazottan, kvázi hétköznapi elméletként.
Normativitás
A média működésének normatív elgondolásai arra keresik a választ, hogy a demokratikus
társadalmakban milyen szerepet kellene betöltenie a médiának, hogy eredményesen
hozzájáruljon olyan társadalmi párbeszéd megteremtéséhez, mely elősegíti a jobb,
körültekintőbb közös döntéshozatalt.
S hozzájárul a kulturális átalakulásokhoz is, új, előremutató kulturális gyakorlatok
bemutatásával.
A normativitás úgy az elmélet mint a gyakorlat szintjén is megjelent mind az amerikai
mind az európai megközelítésekben.
Ez az elgondolás köszön vissza 1956-ban Fred Siebert, Theodor Peterson és Wilbur
Schramm kutatásában, melyet a Four Theories of the Press című könyvükben publikáltak.
Ebben négy működési típusát különböztették meg a sajtónak: az autoritert,
a libertariánust,
a társadalmi felelősség (Hutchins Bizottság) -> Robert Hutchins
a diktatorikust
Daniel Hallin és Paolo Mancini : Médiarendszerek
A normativitás átértékelése, empirikus kutatások
a meriterrán vagy polarizált pluralista;
az észak-/közép-európai vagy demokratikus korporatista
az észak-atlanti vagy liberális modell. (pp. 84-85.)
McQuail új, 2009-ben szerzőtársaival együtt publikált elméletrendszere, a Normative
Theories of the Media a (média)normativitás fogalmának minden eddiginél
differenciáltabb kidolgozásával találkozunk.
A filozófiai tradíciót tárták fel, demokrácia majd a média vizsgálata.
A média normatív működésére négy eltérő példát mutatnak McQuailék és mind a négyet
normatívként kezelik:
amikor a média megfigyel, monitoroz;
amikor segítő közvetítő, támogató;
amikor radikális szerepben lép fel
amikor együttműködő módon van jelent a társadalomban.
David M. White 1950
Az újságíró kapuőr
Roger Silverstone, aki a média mindennapi használatából indult ki, de ugyanúgy eljutott a
normativitás kérdéséhez.
„A mediatizáció folyamatában minden főbb játékos visel valamit ebből a felelősségből.
Az első … csoportba azok sorolhatók, akik a világról bennünket tájékoztató képek és
narratívák gyártásáért és közléséért felelősek. … A második csoportba azok tartoznak,
akik alanyként jelennek meg a médiában. … Végül pedig ott van a közönség és a
használók mint résztvevők felelőssége.”
III. 2018.09.25.
Helmuth Kohl német kancellár 1982-98
Gerhard Schröder– német kancellár 1998 - 2005
Nicolas Sarkozy – francia elnök 2007-12
Francois Hollande – francia elnök 2012-17
Dmitrij Medvegyev – orosz miniszterelnök
Antonio Guterres – ENSZ főtitkár 2017 –
Filippo Grandi – ENSZ menekültügyi főbiztos 2016 -
Christine Amanpour – CNN nemzetközi adás
Fareed Zakaria – CNN GPS
Anthony Hall - BBC elnök vezérigazgató
Az újságírói szerep, munkaszervezés és kultúra dimenzióinak átalakulása (1780-2017)
A felvilágosodás eszmerendszeréhez kapcsolódóan az elméleti és gyakorlati diskurzusok
értékévé a semlegesség, az áttekinthetőség és az objektivitás válik.
A történetírásból kölcsönzött forráskritikai hagyomány átplántálása az újságírásba.
August Ludwig Schlözer professzor úgynevezett újságkollégiumokat tartott az 1760-70-
es években Götingenben, s egy újságírói tankönyvet is írt
(Entwurf eines Zeitungs Collegii 1777).
A Magyar Hírmondó megjelenése, a hitelesség ismérve a személyes hitelesség, a
szubjektivitás, az E/1 fogalmazás.
Az objektivitás szavunk nincs kétszáz éves. A latin objectus igenévből származik
(jelentéseami a szem elé van állítva), s német közvetítéssel került nyelvünkbe.
Magyar nyelvű szövegben első említése 1830-ból származik, és tárgyi, tényleges,
valóságos értelemben használták. Gyakrabban csupán az 1870-es évektől találkozunk
vele, a tárgyilagos szó szinonimájaként.
Az eredeti idézet: … A legmegválasztóbb objectiv ellentét köztük az
Az újságírás intézményrendszerének fontos elemei, a hírügynökségek kialakulásának
indulása. Meier alapján, a 19. század közepéig stilisztikailag javították a német birodalmi
gyűlésben elhangzott beszédeket, vagyis nem szó szerint közölték.
A pozitivizmus megjelenése: a filozófiai hagyományban a tények megfigyelőtől
független voltát hangsúlyozza, az újságírásban inkább semlegességet jelent.
Újságírók: lelkészek, irodalmárok, jogász végzettségűek
Az objektivitás iránti igény megfogalmazásával a 19. század második felében is
találkozunk. Az első magyar nyelvű nemzeti hírügynökséget alapító két országgyűlési
gyorsíró, Egyesy Géza és Maszák Hugó is az objektivitást jelöli meg szakmai
alapkövetelményként:
„…a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztését és szétküldését indítványozzák.”
(Pirityi, 1996, 34.)
Az újságírás professzionalizálódik, Magyarországon véget ér az eszmehirdtő sajtó kora.
Ezzel együtt kezdenek kialakulni az újságírói praxis normái.
A gyakorlatban merítenek a tudományokból (forráskritika, pozitivizmus,
közgazdaságtan). Az objektivitás gyakorlata lassan elkezd operacionalizálódni.
Az információ, a tényszerűség (a vizsgálható, ellenőrizhető tényszerűség) számítanak az
újságírói munka alapelvének. A tény az újságírás nyersanyaga lett, a fikció az irodalomé.
(Csernátony Lajos)
Megjelenik és egyre erőteljesebbé válik a bulvár újságírás. (A jogi szabályozástól és a
kulturális háttértől függ, hogy mikor hol. Yellow Journalism, 1920 – Jazz Journalism,
német területen a boulevardisierung.) Úgy vélem az objektivitás eszméje innentől kezdve
kettős kihívással áll szemben:
Objektív – szubjektív / tény – vélemény
Objektív tény – szórakoztató (bulvár) tartalom
Az Egyesült Államokban a University of Missouri (at Columbia) elindítja az újságíró
képzést 1879-84 között tanul az első évfolyam. Már tanulják a hírgyűjtés (hivatalos
forrásból) és összeállítás technikáit. Az objektivitás elvét, mely ebben a kontextusban a
semlegesség szinonimája.
Az első dékán – Walter Williams
1920-as évek
Walter Lippmann felveti a Scientific Journalism lehetőségét – csakis tudományos(an
igazolt) módszereket lehet használni az újságírásban. Megkísérli tudománnyá alakítani az
újságírást.
Meghirdetik a Public Journalism programját, melyben a hírek közösségi relevanciája a
legfontosabb elem.
Újságírói etikai kódexekben megjelenik az objektivitás követelménye. (American Society
of Newspaper Editors: Canon of Journalism 1922/23. Ld. Schudson, 2003.)
1960 - Az amerikai újságírásban megjelenik az ún.: New Journalism, mely a
relativizmust hirdeti, s E/1 személyben fogalmaz. Ld. még a gonzo újságírást. Úgy vélik,
az újságírás (sem) tud objektív lenni. Az olyan kifejezések mint igazság, realitás,
objektivitás – értelmetlenek. Csupán mint jeleket lehet vizsgálni őket.
Vezéralakja - Tom Wolfe
1970-ben Phillip Meyer meghirdeti a Precision Journalism programját, (tulajdonképpen
a Lippmann-féle Scientific Journalism felelevenítése, azzal a különbséggel, hogy Meyer
társadalmtudományi módszereket kölcsönözne az újságírás számára.)
A Public Journalism elgondolás reneszánszát éli, bár új neveket is kap: Focus Journalism
vagy Discourse Journalism. Ez a közösség előtérbe helyezését jelenti, a közösségét,
akiknek a hírek szólnak. (↔ globalizálódó hírszolgáltatás)
CAR – Computer Assisted Reporting, miként változtatja meg a folyamatot a hálózati
kommunikáció előretörése: adatbázisok használata, online források, stb.
IV. és V. dia ugyanaz. 2018.10.02.
Göncz Árpád , Magyarország köztársasági elnöke (1990-2000) elnöke
Mádl Ferenc Magyarország köztársasági elnöke (2000 - 2005) elnöke
Sólyom László - Magyarország köztársasági elnöke (2005-2010) elnöke
Schmitt Pál - Magyarország köztársasági elnöke (2010-12)
Áder János Magyarország köztársasági elnöke (2012 - )
Kövér László – az országgyűlés házelnöke
Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke
Orbán Viktor – Magyarország miniszterelnöke
Sneider Tamás – a Jobbik elnöke
Tóth Bertalan – az MSzP elnöke
Újságírás és politikai rendszer
Pártok és pártrendszerek: Konzervatív, keresztény-demokrata, liberális, baloldali,
szociáldemokrata, zöld, szélsőbal, szélsőjobb, munkáspárt – konzervatív párt, demokrata
– republikánus (Thomas Nast -1870)
Köztársasági rendszer: köztársasági elnök – a legfőbb közjogi méltóság az hogy választja
5 évre, először kétharmados, majd többségi módon.
Feladatai, jogköre, hatásköre.
A második közjogi méltóság a házelnök – Kövér László,
Az Alkotmánybíróság – 1990-tól működik, az alaptörvény védelmének szerve
15 tagú, 12 (9+3) évre választják, az ogy 2/3-dal. Sulyok Tamás
Országgyűlési biztosok, ombudsman: alapvető jogok biztosa – Székely László 2012-től
Az Alaptörvény, az alkotmányosság elve 2012. január
A választási rendszer
Országgyűlési választások 199 hely a parlamentben
– egyéni (106 válaszókerület) mandátum, listás szavazás (93),
Négyévente tartják Magyarországon.
Kisebbségi önkormányzati,
Önkormányzati választások,
EU választások (21 fő)
Európai Unió – 28 tagállam, EU Parlament Brüsszel (750 fő) elnökeAntonio Tajani ,
Európa Tanács (28 állam és kormányfő) elnöke –Donald Tusk, Európai Bizottság elnöke
Jean-Claude Juncker (a 28 uniós biztost irányítja),
Felosztás -
A törvényhozás: egy vagy kétkamarás törvényhozás. A magyar parlamentáris rendszer
egykamarás.
Anglia, Egyesült államok a törvényhozás két szerve – Az Alsóház és a Lordok Háza; a
Kongresszus és a Szenátus.
2017 –
2016 – a Brexit utáni
Magyar országgyűlés -
A 2014–2018-as ciklus alakuló ülésén 5 frakció jelentette be megalakulását, amelyből
kettő kormánypárti (a Fidesz és a KDNP), három ellenzéki (MSZP, Jobbik, LMP)
A kormány – Miniszterelnök ⇨ Orbán Viktor
a kormány szerkezete, tagjai: Miniszterelnök helyettes ⇨ Semjén Zsolt
Belügyminiszter ⇨ Pintér Sándor
Emberi Erőforrások Minisztériuma ⇨ Kásler Miklós
Földművelésügyi Minisztérium ⇨ Nagy István
Honvédelmi Minisztérium ⇨ Benkő Tibor
Igazságügyi Minisztérium ⇨ Trócsányi László
Külgazdasági és Külügyminisztérium ⇨ Szíjjártó Péter
Miniszterelnökség ⇨ Gulyás Gergely
Miniszterelnöki Kabinetiroda ⇨ Rogán Antal
Nemzetgazdasági Minisztérium ⇨ Varga Mihály
Innovációs és Technológia Minisztérium ⇨ Palkovics László
Tárca nélküli miniszter ⇨ Süli János, Bártfai-Mager Andrea
Kormányszóvivő – Kovács Zoltán
A miniszterelnök sajtófőnöke – Havasi Bertalan
Adatok keresése – http://kozadat.hu/kereso/
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Naptár - http://www.kormany.hu/hu/naptar
Közéleti szerepvállalás
DK – Demokratikus Koalíció – Gyurcsány Ferenc
Momentum Mozgalom – Fekete-Győr András
Politika és közösségi média
Obama – 2012-es kampányában – közösségi média + populáris kultúra –
https://www.youtube.com/watch?v=wKsoXHYICqU
Trump – Facebook (22,8 millió), Twitter – figyelemirányítás
Orbán Viktor (631 ezer)
Vona Gábor (531 ezer)
Sneider Tamás (53 ezer)
Szél Bernadett (73 ezer)
Gyurcsány Ferenc (218 ezer)
Tóth Bertalan (10 ezer)
VI. 2018.10.09.
Keresztes László Lóránt - a Lehet Más a Politika társelnöke
Gyurcsány Ferenc - a Demokratikus Koalíció elnöke
Semjén Zsolt - a Kereszténydemokrata Párt elnöke
Rogán Antal - a Miniszterelnöki kabinetiroda vezetője
Lázár János – kancellária miniszter
Tarlós István – Budapest főpolgármestere
Thürmer Gyula – a Munkáspárt elnöke
Guido Raimondi – A stasbourgi EmberiJogok Európai Bíróságának elnöke
Handó Tünde – az Országos bírói Tanács elnöke
Ronny Abraham – hágai Nemzetközi Bíróság elnöke
A hatalmi ágak: törvényhozás, a végrehajtó hatalom (kormányzat) és a bírósági rendszer.
birosag.hu
Az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a
törvényszékek, a járási és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el.
Magyarország bíróságainak szervezetét szemlélteti:

Ügyészség - Polt Péter legfőbb ügyész

Legfőbb Ügyészség / Fellebbviteli Főügyészségek,
Főügyészségek/Járási vagy Járási szintű ügyészségek
http://ugyeszseg.hu/
„Magyarország Alaptörvénye szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az
igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az
ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és
mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzésé”
Emberi Jogok Európai Bírósága - Strasbourg
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg.
Annyi bíróból áll, amennyi az Európa Tanács azon tagállamainak száma (jelenleg 47),
amelyek megerősítették az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló
Egyezményt.
Kérelemmel fordulhat a Bírósághoz az a személy (illetve személyek csoportja), aki úgy
gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben foglalt jogok
és jogi garanciák megsértésének.
Milyen jogokat véd az Egyezmény és annak jegyzőkönyvei?
Alapvető Emberi Jogok/ Egyetemes Emberi jogok Nyilatkozatának tartalma
az élethez való jogot;
a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető ügyekben;
a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot;
a véleménynyilvánítás szabadságát;
a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát;
a hatékony jogorvoslathoz való jogot;
a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot, és
a választójogot és a választhatósághoz való jogot,

Az Európai Unió Bírósága – Luxemburg

A Hágai Nemzetközi Bíróság –ENSZ által létrehozott testület.
VII. 2018.11.06.
Tállai Andrása - a NAV elnöke
Matolcsy György - a MNB elnöke
Varga Mihály - nemzetgazdasági miniszter
Christine Lagard – az IMF elnöke
Mario Draghi – ECB elnöke – Az Európai Központi Bank elnöke
Janet Yellen – a FED elnöke – „Amerikai Nemzeti Bank”
Warren Buffet - Berkshire Hathaway elnöke
Bill Gates – a Microsoft elnöke
Silvio Berlusconi – a Fininvest elnöke
Rupert Murdoch – a News Corp. elnöke
Az újságírás és a gazdaság viszonya
James Curran – cenzúratípusok politikai, gazdasági, a média mint big business
A gazdaság, a gazdasági fejlettség mérése, jelzőszáma, a GDP Gross Domestic Product
2016 Magyarország 133.42 milliárd dollár, 11.300 dollár az egy főre eső
USA 56 ezer
eurozóna 29 ezer,
Németország 34. ezer,
Kína 8000
A bankrendszer
Két fő típus – egyszintű és a kétszintű bankrendszer
Az egyszintű bankrendszer
Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó
alanyokkal, tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra.
A kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi
bankokon keresztül áll kapcsolatban. A bankrendszer második szintjén álló bankok
foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával, ezért nevezzük őket
kereskedelmi (üzleti) bankoknak. Míg a kereskedelmi bankok profitorientált pénzügyi
intézmények, addig a jegybank nem nyereség orientált (non-profit) működését más
szempontok vezérlik.

A jegybank legfontosabb feladata az állam gazdaságpolitikájának részét képező

monetáris politika meghatározása és megvalósítása. A központi bankok – a monetáris
politika eszköztárát felhasználva – törekednek a gazdaság stabil működésének elérésére
és fenntartására.
A monetáris politika kivitelezésén túlmenően a jegybankok egyéb alapfeladatokat is
ellátnak. A jegybanki alapfeladatokat az alábbi ábra foglalja össze:

Monetáris politikával összefüggő jegybanki feladatok:

A „bankok bankjaként” vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, ezen
intézményekkel monetáris célú műveleteket végez (így pl. betétet fogad el és megfelelő
biztosíték ellenében hitelt nyújt, illetve szükség esetén nyíltpiaci műveleteket hajt végre,
azaz értékpapírokat értékesít vagy vásárol);
Meghatározza a monetáris célú műveletekhez (monetáris politikai eszközökhöz)
kapcsolódó kamatlábak mértékét, melyek közül a legfontosabb a jegybanki alapkamat;
Jegyzi és közzéteszi az adott ország törvényes fizetőeszközének külföldi pénznemekhez
viszonyított árfolyamát.
Bankjegy- és érmekibocsátás
Az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése
A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása
Statisztikai feladatok
A pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása és erősítése
A Monetáris Tanács
https://www.mnb.hu/monetaris-politika
/a-monetaris-tanacs/a-monetaris-tanacs-tagjai
A Magyar Nemzeti Bank
A jegybank független szervezetként működik. Mivel az adófizetők pénzéből gazdálkodó
közintézmény, ezért a jegybank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik az
Országgyűlésnek.
A jegybank élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a
köztársasági elnök nevez ki.
A jegybank elnöke: Matolcsy György
Államháztartási bevételek és állami vagyon kezelése
NAV Nemzeti Adó és Vámhivatal
Vezetője – Tállai András (korábban Vida Ildikó)
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
egyik legfontosabb háttérintézményeként több mint 17 ezer milliárd forint értékű állami
vagyon felett gyakorol tulajdonosi jogokat, ami Magyarország éves GDP-jének közel
fele.
Az MNV Zrt. működésének alapja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény.
Elnöke dr. Halasi Tibor
Tőzsde – Budapesti Értéktőzsde BÉT
Tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank
elnöke Végh Richárd
European Central Bank
Az Európai Központi Bank felel a közös európai pénznemért, az euróért. Legfontosabb
feladata, hogy megőrizze az euro vásárlóerejét, és hogy ezáltal biztosítsa az euroövezeti
árak stabilitását.
Az euroövezetbe az a 19 EU-s tagállam tartozik, amelyben 1999 óta bevezették az eurót.
Elnöke: Mario Draghi
USA – FED – Federal Reserve Board of Governors – elnöke Janet Yellen
IMF – International Monetary Fund – Christine Lagarde
Bundesbank, Bank of England, Bank of China,
OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development
BRIC – Brazil, Russia, India, China
VIII. ŐSZISZÜNET
IX. 2018.11.13.
Sheryl Sandberg – Facebook elnöke
Marissa Mayer - Yahoo elnöke 2012-17
Indra Nooyi –Pepsi Cola elnöke
Arianna Huffington –The Huffington Post elnöke
Dávid Ilona – Volánbusz Zrt elnöke
Audrey Azulay - UNESCO elnök
Kásler Miklós – EMMI miniszter, NKA elnöke
Vidnyánszky Attila – Nemzeti Színház igazgatója
Fekete Péter – EMMI Kultúráért felelős államtitkár
Vashegyi György – Magyar Művészeti Akadémia elnöke
A kultúra igazgatásának szervezetrendszere és jogi szabályozása
EMMI – Kásler Miklós, Fekete Péter
A művészeti élet szabadsága, a lelkiismereti- és vallásszabadság biztosítása, a nemzeti
kultúra fejlődése és terjesztése, a kulturális örökség és a műemlékek védelme érdekében a
kulturális ágazat tevékenységét irányító központi közigazgatási szerv, amely hatósági,
felügyeleti tevékenységet végez, alapítói és felügyeleti jogkört gyakorol, irányítja az
ágazati szakigazgatási tevékenységet, valamint ágazati hatáskörben jogalkotói
tevékenységet végez.
AZ EMMI kulturális szférához tartozó háttérintézményei:
Színházi élethez köthetőek
Magyar Állami Operaház - http://www.opera.hu/
Budapesti Operettszínház - http://www.operett.hu/operett.php
Nemzeti Színház Nonprofit Zrt - https://nemzetiszinhaz.hu/
Nemzeti Táncszínház Nonprofit Zrt - http://www.nemzetitancszinhaz.hu/
Pesti Magyar Színház - http://pestimagyarszinhaz.hu/
Honvéd Együttes Nonprofit Zrt. - http://www.mnte.hu
A kulturális intézet az NKÖM által fenntartott és működtetett kulturális, tudományos és
oktatási célokat szolgáló intézmény, amely a nemzeti kulturális örökség megőrzését,
tudományos feltárását és széles körű megismertetését, valamint Magyarország és a
fogadó ország közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolását, fejlesztését szolgálja.
Zeneművészeti intézmények:
Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Kft.
Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
MÜPA Budapest - Művészetek Palotája
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Művelődési háttérintézmény
Nemzeti Művelődési Intézet – www.nmi.hu
MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Múzeumok, közgyűjtemények
Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi
önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő
vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum.
Múzeum: a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális
intézmény.
A múzeumok szakmai besorolásuk szerint lehetnek:
országos múzeumok,
országos gyűjtőkörű szakmúzeumok,
megyei múzeumok,
regionális (városi, települési),
tematikus múzeumok,
közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek.
EMMI által támogatott múzeumok:
Magyar Nemzeti Múzeum - www.mnm.hu
Iparművészeti Múzeum
Hagyományok Háza
Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Magyar Természettudományi Múzeum
Néprajzi Múzeum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Robert Capa Kortárs FotográfiaiKözpont Nonprofit Kft.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre – skanzen
Szépművészeti Múzeum - Baán László, Seuso kincs
A kulturális örökség védelmének jogi szabályozása
Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség,
a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi,
hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások.
Kulturális örökség: régészeti érdekű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek,
ezek védőövezetei, a műemlékek, műemléki értékek és a műemléki területek, valamint a
kulturális javak.
Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté
nyilvánítottak.
Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
Régészeti feltárás: minden olyan tudományos módszerekkel végzett tevékenység,
melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva - ingó
eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult,
elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak,
melyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.
Könyvtár: a kulturális törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres
gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.
Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai
ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti
értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat-
és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is,
kivéve a Levéltári törvény hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő
dokumentumot.
Kötelespéldány: Jogszabály alapján a kijelölt intézmény számára kötelezően
szolgáltatandó sajtótermék.
Országos Széchényi Könyvtár – www.oszk.hu ; Széchenyi Ferenc alapította 1802-ben.
Országos Idegennyelvű Könyvtár
Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Kft.
A Társaság az egyetlen állami tulajdonban lévő könyvterjesztő vállalat. A könyvtárakkal
folytatott kereskedelmi tevékenységével közhasznú feladatot lát el. A Társaság a
könyvtári rendszer működését, hatékonyságát, szolgáltatásainak minőségét, gyorsaságát
és rentabilitását segíti elő közhasznú tevékenységeinek ellátásával.
Magyar Nemzeti Levéltár – www.mnl.hu
A szerzői jogok és a kapcsolódó jogok szabályozása
A szerzői jog a szellemi tulajdon külön ága, amely védi a szerzői műveket és a
szomszédos jogi teljesítményeket.
Szerzői mű: az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, megnevezésüktől
és bármiféle mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőtől vagy az alkotás színvonalára
vonatkozó értékítélettől függetlenül.
A szerzői mű felhasználásának minősül többszörözés, terjesztés, a nyilvános előadás
joga, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az
eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő
továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a vagyoni jogok és a személyhez fűződő
jogok összessége. A kapcsolódó jogok jogosultjait csak a törvényben külön nevesített
jogok illetik meg.
Oktatást érintő kérdések
Oktatásért felelős államtitkár – Bódis József
Oktatási Hivatal - https://www.oktatas.hu/
Köznevelés
Felsőoktatás
Szakképzés
Továbbképzés
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft.
X.
Kulcsár Krisztián –MOB elnöke
Thomas Bach - NOB elnöke
Jack Ma- Alibaba elnök
Gianni Infantino – FIFA elnöke
Egerszegi Krisztina – a Nemzet Sportolója
Magyar Zoltán – a Nemzet Sportolója
Törőcsik Mari – a Nemzet Színésze
Bodrogi Gyula – a Nemzet Színésze
Sergei Brin – az Alphabet (Google) igazgtója
Larry Page – az Alphabet (Google) igazgatója
1. A globalizáció eltérő elméletei
2. A média szerepe a globalizációban
2.1. Milyen média?
2.2. Hatás vagy jártasság
3. (Multi)kulturális gyakorlatok
3.1. Zuckerman
3.2. Jenkins
3.3. Manovich
1. A globalizáció eltérő elméletei
David Held
A globalizáció korunk nagy eszméje. A gyakorlatban világméretű összekapcsoltságot és a
kölcsönös függést eredményez.
Tér/távolság és idő tekintetében - deterritorializált azonnaliság
Jan Pieterse
A globalizáció többdimenziós. Megkülönbözteti a globalizációt mint elvet a
globalozációt mint gyakorlatot (Pieterse, 1995: 45-46)
Held: a folyamat és a hatás intenzitása
Az interakció és a hatalomgyakorlás kontinenseken átívelő vagy régiók közötti mintázatai
erősödnek. Négy nagy típusát különíti el:
A társadalmi, politikai és gazdasági tevékenységek túllépnek a politikai határokon,
régiókon és kontinenseken.
A kereskedelem, a beruházás, a pénzügyek, a kultúra stb. hálózatainak, áramlatainak
gyarapodása.
A globális interakciók és folyamatok felgyorsulásával jár.
Elmélyül a globális interakciók és folyamatok hatása: távoli események is nagy
jelentőségre tehetnek szert helyi szinten. (Held 2003: 306 idézi Jensen 2014: 32-33.)

2. A média szerepe a globalizációban

Terry Flew ausztrál médiakutató nyomán ezt három dimenzióban lehet leírni:
A média technológiái és szolgáltatásai révén bonyolódik a nemzetközi
információáramlás, információs vérkeringés.
A médiaágazatok vezető szerepet töltenek be a globális expanzió és integráció
ösztönzésében.
Az emberek a média által közvetített tartalmak és képek révén értelmezhetik a világ
különböző helyein játszódó eseményeket. (Flew, 2005:178-179 idézi Jensen 2014: 51)
Terhi Rantannen:
„…az emberek egyéni médiatevékenységük révén maguk is hozzájárulnak a
globalizációhoz, és ez a tevékenység egyre inkább társadalmi gyakorlattá válik.”
(Rantanen, 2005:18)
Bayer József erőteljesebbnek tartja az amerikanizálódás vonalát a globális
médiakultúrában:
Erősen követi az amerikai tömegkultúra mintáit, az amerikai életstílust és eszményeket
közvetíti.
A lehető legszélesebb piaci terítés érdekében erősen standardizálja a tartalmakat.
A műsorszolgáltatók a piachoz alkalmazkodva a lakosság különböző szegmenseit veszik
figyelembe, de a számukra közvetített termékek is egy kaptafára készülnek, és így terítik
őket a globális médiapiacon. (Bayer, 2002)
Vezető globális médiavállalkozások:
Alphabet INC (Google) – 20 milliárd dollár profit Larry Paige, Sergei Brin
https://abc.xyz/
The Walt Disney Company Disney, ABC, HULU – Robert Iger
https://thewaltdisneycompany.com/
Comcast NBS, Universal, Telemundo
Fox, 21th Fox (2013-ban vált le a News Corp.-ről)
Fox Sport, Sky
James Murdoch
Facebook
Bertelsmann – német cégcsoport
RTL csoport, Random House – Thomas Rabe
https://www.bertelsmann.com/#st-1
Viacom / Reuters
MTV, Nickelodeon, Comedy Central
Sumner Redstone
CBS
Baidu – kínai cég
News Corporation – Rupert Murdoch
XI. 2018.11.27.
Karas Monika – az NMHH elnöke
Vidus Gabriella – RTL Klub vezérigazgató
Liszkay Gábor - MediaWorks
Andy Vajna – filmügyi kormánybiztos
Széles Gábor – média – Echo tv, MH
Kolosi Péter – RTL Klub vezérig. helyettes
Nyerges Zsolt – Hír TV,
Jürg Marquard – Marquard csoport tulajdonosa
Dirk Gerkens – TV2 vezérigazgatója
Mészáros Lőrinc – MédiaWorks tulajdonos
A kortárs magyar médiarendszer kialakulás
1990 előtt – cenzúra több szinten
Rendszerváltozás után – közszolgálati média irányítása, laptulajdonolás
Médiaháború 1990-1996 (MR,. MT, Duna TV)
Médiatörvény – 1996. évi I. törvény (ORTT)
2010. évi Médiaalkotmány (NMHH)
www.nmhh.hu
Magyarországon az elmúlt években jelentősen átalakult a médiavállalatok tulajdonosi
szerkezete.
A 2008-as gazdasági válság
2010 végén elfogadott médiatörvény
Több külföldi befektető is eladta magyarországi érdekeltségeit, közülük többen a teljes
régióból kivonultak. Magyarországon a kivonuló külföldi befektetők helyét jellemzően
hazai, a kormánypárthoz kötődő politikai befektetők vették át. Ez lényegében nemcsak a
tulajdonosi viszonyokat, de a teljes magyarországi nyilvánosság szerkezetét átalakította.
Urbán Ágnes Mérték Médiaelemző Műhely elemzése
Nyomtatott lapok piaca
A nyomtatott sajtó piacát hosszú éveken keresztül három nagy nemzetközi befektető, a
német Axel Springer, a svájci Ringier és a finn Sanoma uralta.
A Sanoma kivonulása egyszerű történet: a finn tulajdonos 2014 áprilisában jelentette be,
hogy magyarországi érdekeltségét eladja egy magyar pénzügyi befektetőnek. A vevő a
Central Fund, Varga Zoltán magyarországi üzletember érdekeltsége.
Az Axel Springer és a Ringier összeolvadásának története 2010-ben kezdődött, a Nemzeti
Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) a szakhatósági állásfoglalása alapján 2011
tavaszán elutasította a Ringier és az Axel Springer magyarországi leányvállalatainak
fúziós kérelmét. A két cég 2014 januárjában bejelentette, hogy a Vienna Capital Partners
(VCP) felvásárolja a Ringier és az Axel Springer médiaportfóliójának meghatározó részét
Vienna Capital Partners (VCP) megszerezte
a megyei napilapokat,
a Népszabadságot,
a Nemzeti Sportot,
a Világgazdaságot
sport-, női és ifjúsági magazinokat.
A fennmaradó lapokat, így a Blikket és a népszerű magazinokat a Ringier Axel Springer
Magyarország adja ki 2014 óta.
A VCP később a Mediaworks nevet vette fel és 2016 őszén került a hírek fókuszába,
amikor október 8-án egyik óráról a másikra felfüggesztette a piacvezető politikai napilap,
a Népszabadság nyomtatott és online kiadását.
Mediaworks - http://mediaworks.hu/
Eladták az Opimus Pressnek, ez a cég Mészáros Lőrinchez köthető, aki ezzel a
tranzakcióval belépett a médiaüzletbe.
A Mediaworks azzal is nagymértékben növelte befolyását a magyarországi nyilvánosság
szerkezetére, hogy a Népszabadság megszüntetése előtt néhány nappal, 2016. szeptember
30-án felvásárolta a Pannon Lapok Társaságát, amely négy megyei napilap kiadója (a
Pannon Lapok Társaságának a német Funke Group adta el a Mediaworksnek). A
kiadónak így már 12 megyei napilap van a tulajdonában, több mint napi 1 millió
olvasóval, ezzel a vidéken élők számára az egyik legfőbb hírforrássá vált.
A Népszabadság és a Magyar Nemzet megszüntetésével három lap maradt a piacon. A
Magyar Idők tulajdonosa Liszkay Gábor, szintén közismert a jobboldali kötődéséről.
A Magyar Hírlap jobboldali hangvételű lap, tulajdonosa Széles Gábor üzletember, aki
közismerten a miniszterelnök támogatója.
Megmaradt baloldali lap, a Népszava offshore tulajdonba került,.
A közéleti tájékozódás szempontjából fontos fejlemény, hogy három baloldali újság,
a Népszava napilap,
a Szabad Föld
a Vasárnapi Hírek
2016 októberében egy liechtensteini offshore cég tulajdonába került.
Újságírók ugyan kiderítették, hogy az offshore cég Jürg Marquard svájci befektetőhöz
köthető.
A közéleti hetilapok piacán nagyobb a sokszínűség, sőt kifejezetten a kormánykritikus
lapok vannak túlsúlyban (HVG, Magyar Narancs, Élet és Irodalom, 168 óra). A Heti
Válasz 2018. június 7-én megszűnt. A Demokrata inkább jobboldali
Rádiós piac
A rádiós piacot az a médiaszektor, amibe a hatóság a leginkább be tudnak avatkozni: a
frekvenciapályázatokon keresztül közvetlen beleszólása van a Médiatanácsnak abba,
hogy kik folytathatnak rádiós műsorszolgáltatást.
A legnagyobb szereplő a rádiós piacon a közszolgálati rádió, összesen négy országos
frekvencián hallgatható.
Music FM – megszűnik (2012-2019)
Sláger FM - megszűnik (2012-2019)
A hírpiacon jelentős a két ismert budapesti talk rádió, az Info Rádió és a Klubrádió
szerepe. Az ország középső és nyugati részén, összesen 14 frekvencián érhető el a
Lánchíd Rádió, amely Simicska Lajos, a korábbi kormányközeli média-oligarcha
tulajdonában van
A közszolgálati médiaszolgáltatónak (MTVA) már hét televíziós csatornája van, 2016
Q3-ban 18,7% volt a közönségaránya.
A piacvezető televíziós csatorna, az RTL Klub üzemeltetője a Magyar RTL Televízió Zrt.
Emellett az RTL Group még több magyarországi csatornával rendelkezik (RTL II, Cool,
Film+, RTL+, Film+2, Sorozat+, MuzsikaTV), és az RTL saját sales house-t is működtet,
R-time néven.
A második legnagyobb kereskedelmi csatorna a TV2, ennek üzemeltetője a TV2 Média
Csoport Kft, ami a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna tulajdonában van. A TV2
csoport emellett szintén nagy számban működtet tematikus csatornákat, amelyek külföldi
bejegyzésűek (Super TV2, Fem3, Mozi+, Spíler TV, Izaura TV, Zenebutik, Prime, Chili
TV, Kiwi TV).
A cégcsoport csatornáinak reklámértékesítése az Atmedia sales house-on keresztül
történik, aminek érdekessége, hogy más kereskedelmi csatornák mellett az MTVA
televíziós portfóliója is hozzá tartozik.
A hírpiacon négy adót kell kiemelni, ezek az ATV, a HírTV, az Echo TV és a Euronews
magyar adása.
Az ATV üzemeltetője az ATV Zrt, ami a Hit Gyülekezete, egy keresztény kisegyház
tulajdonában áll.
A jobboldali HírTV-t a Hír Televízió Zrt üzemelteti, amely Nyerges Zsolt
érdekeltségébe tartozik 2018 augusztus 1-től.
Az Echo TV üzemeltetője az Echo Hungária TV Zrt, amely Széles Gábor jobboldali
üzletember tulajdonában van.
Az Euronews magyar nyelvű adása 2013-ban indult el, tulajdonosi háttere összetett, a 25
részvényes között sok nagy európai műsorszolgáltató található.
Online piac
A legnagyobb elérésű portál, az origo.hu 2016 februárjában került a New Wave Media
Kft-hez.
A másik jelentős portál, az index.hu helyzete - Oltyán József – Ziegler Gábor - Bodolai
László https://444.hu/2018/09/18/az-index-meg-szabad-de-nagyon-kiszolgaltatott-
helyzetbe-hoztak
A magyar portál piac két jelentős szereplője a 24.hu és a hvg.hu, mindkettő mögött
lappiaci szereplők állnak.
Szintén kormánykritikus a 444.hu portál, amely 2013-ban indult és rövid idő alatt az
online piac meghatározó szereplője lett. Tulajdonosai magyarországi magánszemélyek,
Uj Péter és Kardos Gábor, korábban mindketten az index.hu vezetői voltak.
Az online piacon is megjelentek a kormányközeli szereplők. A 888.hu üzemeltetője a
Modern Média Group Zrt, amelynek tulajdonosa Habony Árpád, a miniszterelnök
tanácsadója.
atlatszo.hu saját brand és saját honlap építését tűzte ki célul, addig a direkt36.hu
partnerségben jelenti meg a cikkeit (túlnyomó részt a 444.hu oldalon).
2018. november 28. – Sajtó felvásátrlások
Talentis Group Zrt (Mészáros Lőrinc)
Médiaworks – origo, HírTv (Liszkay Gábor)
Karc FM
Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány - Magyar Idők
Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-– Szabad Föld
Lapcom – Kisalföld, Délmagyarország
” A társaság megvásárolta a Magyar Idők és a Karc FM kiadóját, a Magyar Idők
Lapkiadó Kft.-t. Leányvállalata, a Mediaworks pedig tovább bővítette regionális lappiaci
érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak-Magyarország, a Kelet-
Magyarország, a Hajdú-bihari Napló kiadóvállalatai mellett megvásárolta a Mezőgazda
Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabad Föld, valamint
a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.”
XII. 2018.12.04.
Lovász László – az MTA elnöke
Ferenc – pápa
Józsa János– a Magyar Rektori Konferencia elnöke
Tendzin Gyaco – a dalai láma
Erdő Péter – bíboros
Bogárdi Szabó István – a Magyar Református Egyház vezetője
Heisler András – a MAZSIHISZ vezetője
Fabiny Tamás – a Magyar Evangélikus Egyház vezetője
Köves Slomó – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
Németh Sándor – a Hit Gyűlekezet vezetője
Digitális újságírás
A digitális újságírás nem csupán a számítógép felületén (CMC) megjelenő
hírportálokat jelenti, hanem minden, digitális felületre készült publikus anyagot. Vagyis
ide sorolhatjuk a iPad-re (tablet journalism), okostelefonokra, stb. írt és szerkesztett –
korántsem egyforma – szövegeket.
A digitális újságírást bemutatva és elemezve, négy területet tekintünk át:
a médiarendszer átalakulását,
az újságírói munka új irányait,
a digitális műfajok rendszerét
az újságírás új típusait, lehetőségeit.
Médiarendszer
Az amerikai médiarendszer Internettel kapcsolatos átalakulásáról a nemzetközi
szakirodalomban Dan Gillmor ad történeti áttekintést. Az 1990-es évek elejétől mutatja
be az internetes sajtó kialakulását az Egyesült Államokban, mégpedig a nyomtatott
médiumokkal és a kormányzati szakpolitikával vívott küzdelmeikkel egyetemben.
A magyar nyelvű szakirodalomban Szabó Gabriella, MODEM projekt (Tófalvy Tamás)
olvashatunk a témáról rövidebben. Tulajdonképpen az amerikai és a magyar
forgatókönyv hasonlít egymásra: az internetes sajtót megjelenése pillanatában –
valamikor az 1990-es évek közepén - nemigen vették komolyan a szeriőz lapok, kiadók.
Újságírói munka
Philip Meyer először 1969-ben írta le a precision journalism fogalmát. Azonos című
könyvében amellett érvel, hogy tudományos módszerekkel kell erősíteni, objektívebbé
tenni az újságírói munkát. Ehhez aztán kapóra jött a számítógépek felhasználhatósága,
így az 1980-as években már adatbázis újságírásról (database journalism), illetve 90-től
CAR-ről, Computer-assisted journalism-ről beszél. Mindegyik esetben arról van szó
csupán, hogy az Internet segítheti, lehet erre alapozni az újságírói munkát. De arról még
szó sincs, hogy maga az anyag eleve digitális felületre készüljön. A számítógép mint
segítség, mint forrás elgondolás után második lehetőségként kínálkozott, hogy az
eredetileg nyomtatott sajtóban dolgozó újságírók kezdjenek digitális felületre (is) írni.
Mark Deuze egyik korai, a magyar szakirodalomban gyakran hivatkozott tanulmányában
az on-line újságíráson belül négy lehetőségről ír, táblázatban ábrázolva.
Két, egymást metsző szempont szerint különíti el a típusokat:
a részvétel moderált vagy sem,
a hangsúly a szerkesztett tartalmon van-e vagy a nyilvános kommunikáción.
Ezek alapján beszél:
1. Mainstream híroldalak
2. Index és katalógus oldalak
3. Meta- és véleményoldalak
4. Véleménynyilvánításon és vitán alapuló oldalak
Az újágírókat is négy új típusba sorolja, a koordináta rendszer két tengelye itt
a szerkesztett tartalomra vagy az összekapcsolható-ságra esik-e a hangsúly,
zárt és a nyitott újságírói kultúra áll szemben
A négy típus pedig:
orientáló újságíró (zárt újságírói kultúra, hangsúly a szerkesztett tartalmon),
ellenőrző újságíró (zárt újságírói kultúra, hangsúly a nyilvános összekapcsolhatóságon),
instrumentális (nyílt újságírói kultúra, hangsúly a szerkesztett tartalmon)
a párbeszédes (nyílt újságírói kultúra, hangsúly nyilvános összekapcsolhatóságon).
Későbbi tanulmányában Deuze azt is sorra veszi, milyen új típusú kompetenciákkal kell
rendelkeznie egy on-line újságírónak.
Elsőként emíti a multimedialitásból fakadó lehetőségeket, ami azt jelenti, hogy a digitális
újságírónak tudnia kell, milyen médiaformátumban lehet legjobban megjeleníteni a
sztorit.
Pontosan tudnia kell azt is, hogy a megjelenő anyag kapcsán milyen pontokon kell
lehetőséget adni és milyen típusút az interaktivitásra a felhasználók számára (komment,
szavazások, stb).
S látnia kell azt is, milyen más sztorikhoz kapcsolható, mely történet-folyamba illeszthető
az adott anyag a hiperlinkek, a hipertextualitás segítségével.
A szakemberek által létrehozott médiatartalom JGC (journalist generated content) és a
felhasználók által létrehozott tartalom (user generated content, UGC).
2009-ben a US Airways 1549-es járata műszaki hiba miatt kénytelen volt New Yorkban a
Hudson folyón landolni. Az esetet a szárazföldről végignéző Janis Krums megírta az
esetet Twitteroldalán, ahol ezt látta kb. 60 követője. Ekkoriban mindössze 10 olyan
újságíró volt a világon, aki a Twitter-be-jegyzés után tudta, hol kell képet keresnie az
esetről a közösségi médiában, és miként igazolható a történés, hogy az anyag
mihamarabb bekerüljön váratlan hírként a televíziók adásába
2014-ben a Columbia Egyetemhez kapcsolódva három kutató – Claire Wardle, Sam
Dubberly és Pete Brown – széles körű kvantitatív kutatást végzett arról, milyen esetek-
ben és miként használják fel a hírszerkesztőségek a felhasználói tartalmakat.
1164 órányi televíziós anyagot és 2254 weboldalt elemeztek, emellett 64 mélyinterjút
készítettek újságírókkal és szerkesztőkkel a világ 24 országából 38 különféle
hírszervezettől.
Az elemzés kimutatta, hogy a hírszerkesztőségek napi rendszerességgel publikálnak
felhasználói tartalmakat, de ezt ritkán jelzik.
Az újságírókkal, szerkesztőkkel készített mélyinterjúk hat területre irányították a
figyelmet:
– Munkafolyamat. Vajon mi a célravezetőbb, kiemelni a munkatársak egy részét, akiknek
csak a közösségi média hírtermelésének figyelése a feladatuk, vagy az, ha a
hírszerkesztőségben ez a feladat mindenkihez tartozik?
– Ellenőrizhetőség, ellenőrzés. Az újságírók a felhasználók által létrehozott és feltöltött
tartalmak ellenőrzésére szolgáló gyakorlatok kidolgozását tartják a legsürgetőbb
feladatnak, kiváltképpen a rendkívüli hírek esetére.
– A jogi háttér tisztázása. A szerzői joggal kapcsolatos kérdések is aggasztják a
szerkesztőket, hiszen a felhasználói tartalmak a legtöbb esetben a készítő beleegyezése,
hozzájárulása nélkül ágyazódnak be a hivatalos hírtartalomba.
– Hitelesség, megbízhatóság. Ha a szerkesztőségek hírügynökségektől veszik át a
felhasználói tartalmakat, akkor az ügynökség nem ad semmiféle információt a feltöltőről,
így a szerkesztőség nem tud utánajárni, mennyire hiteles, megbízható a feltöltő, illetve a
tőle származó tartalom.
– Minősítések, besorolások. A hírszerkesztők tudják, hogy bizonyos felhasználói
tartalmakat aktivista csoportok töltenek fel a közösségi oldalakra.
– Felelősség. A felhasználók által készített tartalmak bemutatásánál különösen nagy a
szerkesztőség etikai felelőssége a fenntartók, a közönség és saját munkatársaik iránt
egyaránt
Új műfajok – online műfajok (cybergenres)
Digitális média piramis
A szöveg elején itt is a legfontosabbnak vélt adatok jelennek meg (5W a leadben), ezt
követi az az egység, melyben megjelenítjük – cat and paste technikával – mindazokat az
információkat, melyek internetes forrásainkban elérhetőek az esettel kapcsolatban.
Ezután figyelembe kell vennünk az illusztrációs, kiegészítő lehetőségek tekintetében a
sztorihoz kapcsolható videókat, képeket; esetenként a hirdetéseket is. S végül, a piramis
alján megjelennek a sztorihoz kapcsolódó ajánlott linkek is, melyek forrásokhoz
vezethetnek, esetleg a tágabb kontextusát jelzik a történetnek.
Három új újságírás típus, három új elgondolás:
a participatorikus újságírás,
a személyes újságírást vagy blogolást (Personal journalism)
az állampolgári újságírást (Citizen journalism)

Google News Lab

Storytelling – storyliving
https://medium.com/journalism
360
Oktatás
XIII. 2018.12.11.
Szerkesztőségek
Tulajdonos, lapkiadó
Főszerkesztő
Főszerkesztő helyettes ,
Vezető szerkesztő(k)
Napilapnál – napi/heti ügyeletes szerkesztő
Rovatvezető / rovat-vezető helyettes
Szakújságírók
Újságírók, fotós, tördelő – grafikus
Gyakornokok
Munka menete
Lapindító – heti, napi rendszerességgel, a médium természetétől függően.
Napi munkamenet: sajtótájékoztató, hírgyűjtés, hírügynökségi anyagok.
Laptükör
Kész anyag – nyomda
Hírügynökségi anyag
Slug
Az MTI minden hírének legelső sorában kettő-négy tagból álló slug kerül, amely az
anyag tematikus hovatartozását jelöli. Az azonos eseménysorba vagy témába sorolható
anyagok ugyanazzal a sluggal mennek ki. A slug teszi lehetővé az egymáshoz kapcsolódó
témájú anyagok összegyűjtését. Anyag – a bulletin, a tükör és a gyorshír kivételével –
nem adható ki slug nélkül.
Gyűjtőcím
A gyűjtőcím a cím elején áll, utána gondolatjel következik, majd a nagybetűvel kezdődő
cím. A gyűjtőcím lényege a tájékoztatás, a figyelemfelhívás és az összetartozó anyagok
könnyebb megtalálásának segítése. Az összetartozó anyagok egységes gyűjtőcímmel
mennek ki valamennyi szerkesztőségben
Lead
A lead a hírben közöltek lényegét, legfontosabb momentumát kiemelő indító rész,
amelynek funkciója a hír tartalmáról való tájékoztatás mellett a figyelemfelkeltés. A lead
minden esetben egy-hárommondatos rövid bekezdés.
Hírtörzs
A leadet a hírtörzs követi; felépítése fordított piramishoz hasonlít. Ahol széles a
képzeletbeli piramis, ott a fontos információk kapnak helyet. A fordított piramis „talpa”
(a szöveg eleje) a lead, a legfontosabb információkat tartalmazó rész.
Témabontás
Amennyiben az interjú alanya, a sajtótájékoztató vagy rendezvény szónoka több,
egymástól jól elválasztható témáról is beszél, érdemes ezeket külön anyagokban megírni.
Forrásjelölés
Az anyagban jelezni kell, hogy az MTI honnan, kitől szerezte értesülését. A hírekben
felhasznált valamennyi információ forrását világosan és direkt módon közölni kell. A
legjobb forrás az MTI újságírója. A leggyengébb forrás a névtelenséget kérő forrás, mert
az ő közléséért kizárólag az MTI viseli a felelősséget. A nevét nem vállaló forrás közlését
kritikával kell fogadni, és azt lehetőleg más forrásokból ellenőrizni kell.
Az információforrás megnevezésének két fontos oka van:
az olvasók így alkothatnak véleményt a híranyag hitelességéről,
illetve így lehet megvédeni az MTI hírnevét abban az esetben, ha az információk
igazságtartalmát vitatják
Lehetőleg több forrásból kell tájékozódni, a különböző forrásokból származó közlések
tartalma összevetendő. Az anyagban közölni kell, hogy több forrásból származó
egybehangzó információkról van-e szó vagy egymásnak ellentmondó értesülésekről.
Meg nem erősített értesülés
A „hallottunk valamit” nem hírügynökségi kategória. Szerkesztői, esetenként magasabb
szintű szakmai vezetői döntés kell akkor, ha az MTI „tud valamit”, de nincs hivatalos
forrás, aki nevét vállalva megerősítené az információt. Ilyenkor a hír – ha fontossága
indokolja – kiadandó, jelezve azt, hogy még „nem erősítették meg”. Lehetőség szerint
tartalmaznia kell azt is, hogy kivel (személy, szerv) próbálta az újságíró megerősíttetni a
hírt, és a nyilatkozatra felkért személy milyen indokkal nem adott információt. Azt is
jelezni kell, ha valakit hosszabb időn keresztül, többszöri próbálkozás ellenére sem tudott
elérni az MTI.
Rövidítések
Általános szabály, hogy a szervezetek nevét az első említés alkalmával ki kell írni. A név
mögött, zárójelben, fel kell tüntetni a rövidített változatot: Nácizmus Üldözötteinek
Bizottsága (NÜB). Az ismert szervezetek – például a magyarországi parlamenti pártok, a
NATO, az ENSZ – esetében használható a rövidítés a szervezet teljes nevének kiírása
nélkül is. A nemzetközi szervezetek magyar neve mögött az idegen nyelvű rövidítést kell
feltüntetni: Nemzetközi Valutalap (IMF).
Számok, adatok, mértékegységek
Egytől tízig és mondat elején mindig betűvel kell írni a számokat. Ez alól kivétel a
gazdasági, statisztikai jellegű adatok, pl. 7 forinttal emelkedik a benzin literenkénti ára, 1
százalékkal nőtt a termelés.
Internetes utalások
Amennyiben egy anyagban fontos internetes utalás szerepel, az elérhetőséget zárójelben
le kell írni. Pl.: Az adózási szabályok új változatát a hatóság közzétette internetes oldalán.
(www.adohatosag.hu).
Számlaszám
Adománygyűjtő számlaszám csak az ügyeletes főszerkesztő-helyettes engedélyével
jelenhet meg a kiadásban. Ez alól kivétel az állami szervek, közjogi méltóságok, az
Országgyűlés, a történelmi egyházak, a Magyar Olimpiai Bizottság által nyilvánosságra
hozott számlaszám.
Bulletin
Bulletint kizárólag nagy horderejű, váratlan ügyekben kell kiadni. Ez egy rövid, tömör
tényközlés cím, slug, dátum és kód nélkül. Kiadásához a szerkesztőségi informatikai
rendszerben a bulletin attribútumot kell kiválasztani, így nincs szükség automatikus
kódolásra.
LEZUHANT EGY VADÁSZREPÜLŐGÉP SZOLNOKNÁL
Gyorshír
A gyorshír fontos váratlan eseményről vagy fordulópontot jelentő bejelentésről kiadott
rövid, tömör anyag. A szerkesztőségi informatikai rendszerben a gyorshír attribútumot
kell kiválasztani kiadásához; így nincs szükség automatikus kódolásra.
Rövid hír, hír, előzetes, interjú, összefoglaló, frissített, háttér
Rendkívüli események – riasztási rend
A fontos rendkívüli eseményekről nappal és éjszaka is tájékoztatni kell az ügyeletes
főszerkesztő-helyettest, aki gondoskodik a szakmai vezetők tájékoztatásáról és velük
konzultálva dönt arról, hogy milyen szerkesztőségeket kell riasztani és milyen erőket kell
mozgósítani.
Öngyilkosság, bombariadó, sokkoló részletek
A szöveges és képi tudósításokban lehetőség szerint kerülni kell a sokkoló részletek
leírását, ábrázolását.
Sajtótájékoztató
A sajtótájékoztatót előre meghirdetett, rendszerint meghatározott témában tartják. Az
MTI-t képviselő tudósítónak, ha erre módja nyílik, kötelező kérdeznie, hogy egyértelmű,
érdekesebb anyag születhessen. A tudósító a sajtóértekezlet előtt egyeztessen a
szerkesztővel arról, hogy milyen kérdést szükséges, célszerű feltenni. A tudósításban
jelezni kell, hogy az információ az ő kérdésére hangzott el válaszul.
Tömegbecslés
A tömegrendezvények egyik érzékeny kérdése a tömegbecslés. A tudósító csak akkora
tömeget becsülhet meg, amelyet nagyjából „meg tud számolni.
Lapszemlék – hazai, külföldi
Jogi háttér – fotók,
Gyerekek szerepeltetése,
Kegyeleti jog
Televíziós gyártás folyamata
Gyártás: a producer fogja össze
Casting
Díszletek
Külső helyszínek
Gyártásvezető
Rendező
Hangmérnök
Utómunka
– vágás,
- zenei szerkesztés,
- feliratozás
Marketing