Nyugati médiarendszerek 1

Bajomi-Lázár Péter

1
 Modernizáció
SAMUEL P. HUNTINGTON 1997:
„A modernizáció magába foglalja az iparosodást, az
urbanizációt, az írni-olvasni tudás növekvő szintjét,
az oktatást, a gazdagodást, a társadalmi mobilitást és
a komplexebb és változatosabb társadalmi szervezetet.
A modernizációt a tudományos és műszaki
ismereteknek a 18. század óta tartó hatalmas mértékű
bővülése eredményezte, amely lehetővé tette az ember
számára, hogy korábban ismeretlen módon
fennhatósága alá vonja és alakítsa a környezetet.”
előbb a nyugati társadalmakban, majd –
ellentmondásosan és néha fél szívvel – a világ többi
országában is
a nyugati médiarendszerek is modellértékűek voltak

2
 A „nyugati” világ
DANIEL C. HALLIN & PAOLO MANCINI 2004:
Comparing Media Systems

nincs homogén „nyugati világ”

 az egyes országok közti különbségeket magyarázza
fókuszban a hírmédia
„hasonlót a hasonlóval”
 csökkenti a variációk számát  nem feltétlenül
alkalmas más földrajzi térségek vizsgálatára
az egyik gyakorlat nem jobb, mint a másik (a pártatlan
angol újságírás nem jobb, mint a pártos olasz)
a történelem meghatározza a médiarendszereket
 például az olvasók száma a lapok példányszámát

3
 Az összehasonlítás dimenziói

1. politikai párhuzamosság: médiumok/pártok/civil

szervezetek/szakszervezetek/egyházak

2. újságírói professzionalizálódás: autonómia,

önszabályozás, közszolgálati orientáció?

3. médiapiacok fejlődése: a médiapiac eltartó képessége:

gazdasági függetlenség  politikai függetlenség

4. állami beavatkozás: közszolgálati média, állami

hírügynökség, sajtótámogatás,
tartalomszabályozás, tulajdonviszonyok
korlátozása

 magas vagy alacsony szint

4
 A három modell 1
Liberális Polarizált Demokratikus
pluralista korporatista

Sajtópiac magas alacsony magas

fejlettsége

Politikai alacsony magas magas

párhuza-
mosság
Professzio- magas alacsony magas
nalizáció

Állami alacsony magas magas

beavatkozás
5
 A három modell
ideáltipikus modellek: az egyes országok számos variációt
mutatnak, heterogének
globalizáció + kommercializálódás
 egyre jobban hasonlítanak egymásra

1. polarizált pluralista: pártos sajtó, fejletlen kereske-

delmi média, aktív állami szerepvállalás (Dél-Európa)
2. liberális: a piaci mechanizmusok és a kereskedelmi média
dominanciája (Egyesült Államok, Egyesült Királyság,
Írország, Kanada)
3. demokratikus korporatista: a kereskedelmi média és a
szervezett társadalmi és politikai intézményekhez
kötődő média egymás mellett élése + az állam viszonylag
aktív, de jogilag korlátozott szerepvállalása (Észak- és
Közép-Európa: Skandinávia, Németország)

6
 A liberális modell
liberális vagy angolszász modell: Egyesült Államok,
Egyesült Királyság, Írország, Kanada

lényegében azonos Sieberték szabadelvű vagy

társadalmifelelősség-modelljével és Challaby
angol-amerikai modelljével

a szakirodalom koherensnek tekinti, pedig:

 vannak különbségek például az Egyesült Királyság
és az Egyesült Államok között
 az egyes országokon belül is nagy eltérések vannak
(például nyomtatott sajtó vs. elektronikus média)
de a közös vonások dominálnak
 több a hasonlóság, mint a különbség
 ezeket a közös kulturális és politikai örökség
magyarázza
7
 A liberális modell 2

az átalakuló országokban ezt a modellt tekintik

mintaértékűnek
 BBC
 liberális médiaelmélet

 vajon más történeti/politikai/gazdasági/kulturális

viszonyok közé is importálható?

 mimetikus transzplantáció (KAROL JAKUBOWICZ &

MIKLÓS SÜKÖSD 2008)

8
 A liberális modell 3
a politikai rendszer sajátosságai:

1. mérsékelt pluralizmus
 korán összedőlt az ancien régime, gyorsan tért hódított
a liberalizmus  egyetértés van bizonyos társadalmi és
politikai normákban
 konszenzuskeresés
 csekély mértékű az ideológiai megosztottság (de
politikai konfliktusok vannak)
 két nagy centrista gyűjtőpárt van
 semlegesen professzionális sajtó
2. individuális pluralizmus
 lényegében hiányzik a korporatizmus (a csoportos
érdekképviselet)
 a média az „átlagembert” képviseli
 tényfeltáró újságírás („negyedik hatalom”)

9
 A liberális modell 4

3. többségi politika
 „first-pass-the-post” választási rendszer
 de facto kétpártrendszer
 feltételez valami közös jót, a partikuláris
érdekeken túli közös érdeket
 a média a közérdeket képviseli

4. racionális-legális uralom
 professzionális közigazgatás, joguralom (nincs
klientizmus!)
 a média is távolságot tart a pártoktól

10
 A liberális modell 5
a médiarendszer sajátosságai:

1. médiapiac

 protestantizmus  megnő az olvasni tudók száma

 bővülő piac  megerősödő polgárság
 Anglia: polgári forradalom (1640–88) és ipari
forradalom (1769–):
 gőzgép
 csatorna és vasút
 javuló orvoslás
 urbanizáció
 társadalmi mobilitás
 parlamentáris rendszer  a politika racionális
kérdéssé és közüggyé vált
11
 A liberális modell 6
 a gazdaság királyi ellenőrzése helyére a laissez-faire
gazdaságpolitika lépett
 szétvált a király vagyona és az államkincstár)
 a médiapolitikában is laissez-faire attitűd
 megnőtt a vallási tolerancia
 1695: megszűnik a licenctörvény  sok új lap
 1702 Daily Courant, az első napilap
 kezdetben itt is pártlapok
 piaci verseny  csökkentő pártosságukat
 a pártlapok nem szűnnek meg, de marginalizálódtak  a
hirdetők nem kedvelik az erősen politikus lapokat
 kommercializálódás
 a kereskedelmi lapok forradalma (kb. 1830–1900)
 a lapok elszakadnak a politika gyámkodásától
 de a sajtó maga is politikai tényezővé vált (pl. PULITZER)

12
 A liberális modell 7
 1920-as évek: (többé-kevésbé) általános választójog 
megugrik a lapok példányszáma
 a brit sajtóintézmények exportálódtak az észak-amerikai
gyarmatokra és Írországba
 de az amerikai modellben fontosabb szerepet játszott a
sajtószabadság eszménye (First Amendment 1791)
 tért hódít a liberális politikai irányzat

különböző lappiaci struktúrák:

 Nagy-Britannia: társadalmi osztályok szerint rétegződő
elit- és tömeglapok  országos kiadványok
 Egyesült Államok és Kanada: minden osztálynak szóló
helyi lapok  nagy országok  az országos terjesztés
technikailag egészen az 1980-as évek elejéig lehetetlen +
mindkét ország szövetségi állam (a politikai kérdések jó
része helyi szinten dől el)
13
 A liberális modell 8

2. politikai párhuzamosság
 tényközpontú diskurzus, belső pluralizmus
 objektivitásra és semlegességre törekvés
 a kétpártrendszer viszonyai közt ez könnyen
megvalósítható
 politikai véleményük magánügy
 ha állást foglalnak, külön véleményírásokban teszik
 szétválnak a hírek és a kommentárok
 a lapok politikai orientációja nem különbözik
egymástól számottevően  a politikai orientációk a
politikai centrum felé tartanak
 a politikai orientáció nem feltétlenül jelent
pártlojalitást (kivétel: Québec!)
14
 A liberális modell 9
 az angol sajtó ideologikusabb, mint az amerikai
 valószínűleg azért, mert az országos brit piac
nagyobb szegmentálást tesz lehetővé, mint a kisebb
amerikai helyi piacok
 a bulvársajtó ideologikusabb, mint a minőségi
 jobboldali populizmus (és elitellenesség)
 a nyomtatott sajtó ideologikusabb, mint az
elektronikus média  médiaszabályozás

3. professzionalizáció
 magas fokú professzionalizáció: nagyfokú autonómia,
konszenzusos normák, erős közszolgálati
elkötelezettség
 a professzinalizáció a főállású újságíró
megjelenésével kezdődött
15
 A liberális modell 10
 Egyesült Államok: 19. sz.: a „sárga újságírás”
fénykora  az 1880-as évektől komoly párbeszéd a
szakma normáiról
 szakmai folyóiratok (például Editor and Publisher)
 etikai kódexek
 1912-től felsőfokú újságíró-képzés
 a laptulajdonosok kivonták magukat a napi ügyek
intézéséből  átengedték a profi újságíróknak
 csökkent az újságok instrumentalizációja
 lapon belüli „checks and balances”
 nagyfokú külső és csekélyebb belső sajtószabadság
 „egyház és állam” szétválasztása:
 elkülönül tény és vélemény
 elkülönül az üzleti és a szakmai menedzsment
(„kínai nagyfal”)
16
 A liberális modell 11
4. az állam szerepe
 az állam szabályozó szerepe viszonylag korlátozott
 a piacé nagy
 fejlett piaci intézmények és liberális piaci ideológia
 USA: a kereskedelmi műsorszolgáltatás volt dominál
 UK: egy generációval korábban jelent meg a kereskedelmi
műsorszolgáltatás, mint Európában
(de az ITV is erősen közszolgálati jellegű)
 elég nagy különbségek az egyes országok között:
USA:
 az első alkotmánymódosítás is korlátozza az állami
szerepvállalást
 itt a telefon- és távíró-hálózat is a kezdetektől
magánkézben volt
 a PBS és az NPR (mindkettő 1970) mindig is csekély súlyú
volt
17
 A liberális modell 12

Nagy-Britannia:

 erős liberális hagyomány + konzervatív etatizmus

kettőssége  liberális sajtószabályozás
+ konzervatív médiaszabályozás
 közszolgálati média: politikai helyett autonóm
szakmai irányítás
 az állammal való szembehelyezkedés szerves része a
liberális országok újságírói kultúrájának
 nagy hagyománya van az oknyomozó újságírásnak

18
 A liberális modell 13
H&M: a liberális modell „diadala”?
 Észak- és Közép-Európában igen
 Kelet-Európában és más régiókban nem
sőt az angolszász országokban is megfordult!

2016: Brexit + Trump

növekvő politikai polarizáció
 növekvő gazdasági egyenlőtlenségek
 2008-as pénzügyi válság
 szűkös belső források

 elitellenesség + idegenellenesség
19
 A liberális modell 14
OLIVIER STANDAERT, THOMAS HANITZSCH & JONATHAN DEDONDER
2019:
 újságírói szerepek 67 országban: an angolszász őrkutya
szerep a globális délen is sok követőre lelt
REUTERS DIGITAL NEWS REPORT 2021 & 2022:
 politikai aktivista csoportok, nők, Z generáció: a média
méltánytalanul számol be róluk
 fekete és hispán amerikaiak, kelet-németek és észak-
angolok: a média egyáltalán nem vagy nem jól számol be az
életükről
 csökken azok száma, akik a hagyományos média híreit
követik
 csökken a médiába vetett bizalom mértéke
 a média „elitista”
 újra kell gondolni a liberális modellt

20
 Néhány előzetes következtetés

a médiát formáló legfontosabb történelmi tényezők:

 technológiai és gazdasági fejlettség

 polgárosodás + urbanizáció (= modernizáció)
 politikai kultúra: az ember és a társadalom viszonyáról
alkotott feltevések + konszenzus- vagy konfliktuskeresés
 gazdaság: a (nyelvi) piac mérete
 politikai intézmények: pártrendszer
 klientizmus, korrupció
 társadalmi struktúrák (pl. korporativizmus)
 vallás (pl. reformáció)
 államstruktúra (centralizált vagy federatív)

21
Köszönöm!

22