2022/23, 2.

félév © KL
Bevezetés
1. Elemzési keretek
 Politikai tradíciók (előzmények)
o politikai rendszerek esetében nem létezik „tiszta lap”  az intézményeket újra lehet szabni, de
ennek ellenére is magukon viselik a politikai előzményeket
o a politikai közösség életébe is beépülnek
o a politikai szereplők viselkedését, mintázatait is meghatározza, ami az adott politikai
rendszerrel az azt megelőző évtizedekben/évszázadokban történt

 Nemzetközi viszonyok – gazdasági helyzet, stb. kontextus- nem egy zsák krumpli a politika
o más jellegű kihívásokkal és problémákkal szembesülhetnek az egyes politikai rendszerek
o földrajz is meghatározó jelentőségű lehet
 Politikai közösség
o politikai kultúra
o közvélemény
o választói magatartás
o politikai gondolkodás
 Politikai szereplők
o pártok
o politikai vezetők
o politikai osztály/elit
o média, nyilvánosság
o érdekszervezetek
o egyéb szereplők
 Politikai intézmények
o rezsim
o alkotmány
o kormány
o parlament
o államfő
o alkotmánybíróság
o egyéb alkotmányos intézmények
o választási rendszerek

2. Mi a fontos?
 attól függ, mit gondolunk a politikáról: hogyan működik, hol vannak a határai, mik kerülnek előtérbe a
vizsgálat során
o intézmények
o emberek (vezetők és vezetettek)
o gondolatok, témák
o cselekvések, folyamatok
 EMBERTAN: Török Gábor ezt a megközelítést alkalmazza
o a szereplőket, az embereket tartja a legfontosabbnak
 politikai rendszernek számos kontextusa létezik, melyeknek az ismerete nélkül kevésbé tudunk a
politikai rendszerről beszélni  rengeteg dolog meghatározhatja

1
2022/23, 2. félév © KL

2
2022/23, 2. félév © KL
Miért fontosak a politikai tradíciók?
1. Az örökség
 politikai vitákban rendre felmerül (mi miatt?)
 két leggyakoribb:
o kommunista diktatúra: különösen a második szakasza (’56 utáni autoriter diktatúra)
o rendszerváltás/tozás/toztatás
 politikai legendáriumok része + politikai szociológiai magyarázó erő
 időben minél közelebb, annál jobban érezhető
 8 korszakra lehet felosztani: -> vonatkozási keret, minta, hagyomány, értelmezési kód
o Az „ezerév”
 államiság (Szent István-i állameszme)
 alkotmányos gondolkodás
ma is ott van a politikai vitákban: minden magyar forradalom/átalakulás
valójában közjogilag értelmezhető keretekben ment végbe (pl. 1848,
1989/90  „törvényes forradalom”)nem minden politikai rendszerre
jellemző olyan mértékben, mint a magyarra
 nemzetközi politikai orientáció
 nem minden politikai rendszerre jellemző olyan mértékben, mint a
magyarra
 pl. nyugathoz vagy kelethez tartozás, később a török megszállás ideje
 perifériaérzés
 összekapcsolódik a politikai orientációval
 nemzeti és állami szuverenitás problémája
 vallásfelekezeti törés
 függetlenségi és az aulikus hagyomány
 haza és haladás szembeállítása

o A modern polgári nemzetállam (1848-1918)

 gyenge demokratikus, erős parlamentáris tradíció
 a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás összekapcsolódása
 nemzeti liberalizmus korszaka
 alkotmányos monarchia liberális parlamentarizmussal
 politikai váltógazdaság hiánya: domináns pártrendszer

o Horthy-korszak (1920-1944)
 parlamentáris, de nem demokratikus
 politikai verseny strukturális értelemben való korlátozottsága, adminisztratív
kontroll (általános és titkos: 1920, 1939)
 politikai váltógazdaság hiánya: domináns pártrendszer
 gyenge politikai mobilizáció
 politikából kiszorított, politikailag integrálatlan tömegek

o Koalíciós korszak (1945-1947)

 háború: a politikai mobilizáció feltételeinek megváltozása
 tömegpárti korszak
 politikai pluralizmus korlátozottsága
 politikai mobilizáció a választásokon: 1945-ben illetve 1947-ben a szavazásra
jogosultak több mint 90%-a vett részt a választásokon
 korlátozott parlamentarizmus és korlátozott demokrácia

3
2022/23, 2. félév © KL
o A totális diktatúra (1948-1963)
 felszámolás: parlamentarizmus, többpártrendszer, alkotmányos rendszer, jogállam;
polgári társadalom (magántulajdon) keretei
 ideológiai legitimáció
 politikai hatalom totális jellegű: pártállami kontroll a politikai szférán túlra is –
terror szerepe
 államilag kényszerített mobilizáció, politikai integráció
 1956-os forradalom hatása  megszakítja
 Kádár-rendszer (1957-1963): terror, katonai, majd politikai stabilizáció

o Az autoriter diktatúra (1963-1987)

 lemondás a tömegmobilizációról
 a rendszer bázisát jelentő csoportokon (funkcionárius rétegek, szervezett
munkásság) kívül depolitizálás
 politikai kontroll a magánszférából visszahúzódott a politikai, a gazdasági és
a kulturális szféra területeire
 az ideológiai legitimáció után materiális legitimáció (életszínvonal-politika)
 1968 után második gazdaság (féllegális)
 1980-as évek: válság
 dezideologizált hatalom („történelmileg így alakult”)

o A rendszerváltás (1987-1990)
 „rendszerváltás forgatókönyve”: amilyen módon a rendszerváltás végbement, az
a későbbiekben önálló magyarázó tényezője a magyar politikai rendszer számos
elemének
 alapvetően tárgyalásos, eljárásjogi,„kialkudott”,
„kerekasztalos” átmenet volt, amelyben ugyan voltak tömegjelenetek,
tömegesemények, mégis alapvetően az új elit és a régi elit közötti tárgyalás útján
ment végbe
 tranzitológia: amilyen az átalakulás, erőteljesen meghatározza, milyen politikai
rendszer születik majd  magyar politikai rendszer kapcsán különösen érezhető
 a társadalom passzivitása: jelentős tömegrendezvények ugyan voltak, de a
társadalom egésze mégis inkább „nézőként” vett részt az átalakulásban, a
rendszerváltásban
 elitista jellegű: a politikai elitek útján végbement átalakulásnak volt tekinthető

o Átmenet
 az örökséget a politikai rendszer vonatkozási keretének kell tekinteni  mintát ad, hagyományt
jelent és megadja azt az értelmezési kódot, amely sajátossá teszi a magyar politikai rendszert

4
2022/23, 2. félév © KL
A rezsim: a hatalomgyakorlás módja a magyar politikai rendszerben

1. Kérdések
 Mit jelent a rezsim fogalma, miért fontos?
 1989/90 értelmezése
 1990 utáni időszak hogyan írható le?
 2010 mennyiben jelent új irányt?
2. Fogalmak
 Rendszer
o a politikatudomány szigorú értelemben véve a teljes egészre határozza meg
o a politikai rendszer nagyobb, mint a hatalomgyakorlás: az összes olyan elemet magában
foglalja, ami a politikai rendszer szempontjából releváns lehet
 Rezsim
o politikai irányítás rendszere: intézményi adottságok + vezető(k) szerepfelfogása
(FORMA és TARTALOM)
o hatalomgyakorlás módja
o ki kormányoz és kinek az érdekében teszi? (Arisztotelész)
o hatalom korlátai, versengés módja, politikai részvétel
o hatással van rá: nemzetközi környezet, belső hatalmi viszonyok, politikai közösség
elvárásai stb.
 Uralmi forma
o rezsimhez legközelebb álló fogalom
 Berendezkedés
o rezsimhez legközelebb álló fogalom
 Hatalomgyakorlás
o két alaptípus:
 korlátozottan gyakorló és korlátlan uralomra törekvő
ma: demokrácia – diktatúra (autokrácia) 2 végpont
o határesetek (szürke zóna): hibrid rezsim, korlátozott, irányított, üres, befejezetlen,
fogyatékos, kvázi, szimulált, sérült/törött, illiberális demokrácia, puha diktatúra stb.
o politikai rezsim dinamikus leírására is lehet használni őket
 Államforma: kizárólag intézményi leírásként használatos fogalom  nem pontosan fedi azt a tartalmat,
amit a politikai rezsim kifejezés írna le
o a főhatalom betöltése/betöltésének módja a lényeges
o hosszú időn keresztül a politikai közösségek életének legfontosabb kérdése volt
 Kormányforma: kizárólag intézményi leírásként használatos fogalom  nem pontosan fedi azt a
tartalmat, amit a politikai rezsim kifejezés írna le
o a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya alapján határozódik meg
o a modern politikában politikailag sokkal relevánsabb

3. Hatalomgyakorlás Magyarországon
 1989/90-ben
o sok vita, hogy melyek voltak a legfontosabb események, milyen jellegű volt az átalakulás,
kik voltak a legfontosabb szereplői, milyen külső és belső szempontok voltak fontosak
o ami nem adott vitára okot, hogy új politikai rendszer, új rezsim született  kommunista
diktatúrából egy demokratikus politikai rendszerbe való átalakulás intézményi
megközelítésből és a szereplők szerepfelfogása alapján is cezúrának számít
o tranzitológia leírása (átmenettan, „törvények”)
 1990 után
o demokrácia minősége, demokratikus deficit, konszolidált demokrácia
o a magyar demokrácia a többségi vs. konszenzusos demokrácia
5
 2022/23, 2. félév © KL
modelljében
 Arend Lijphart (1984, 1999): alapvetően 2 fajta típusú dem.
 empirikus kiindulású modell
 a politika kulturális-viselkedésbeli és alkotmányos- intézményes szintjeinek
összekapcsolására és a köztük levő összefüggések elemzésére törekszik
 egyik fő kérdése, hogy a politikai hatalom mennyire kerül a választásokon
győztes mindenkori politikai többség kezébe, vagy mennyire megosztott a
különböző politikai erők (elsősorban a pártok és az őket alkotó csoportok) és
intézmények között

Többségi pl brit Konszenzusos pl. Benelux

Alkotmány
Végrehajtó hatalom
Törvényhozás-végrehajtás
Törvényhozás felépítése
Állam felépítése
Képviselet jellege
Választási rendszer
Pártrendszer
Érdekcsoportok
Alkotmányossági felülvizsgálat nincs
Központi bank
íratlan alkotmány, parlamenti szuverenitás írott alkotmány, kisebbségi vétó
egységes (egypárti többségi kormány) megosztott (nagykoalíció)
fúzió elválasztás
egykamarás kétkamarás
(vagy aszimmetrikus kétkamarás) (és kisebbségi képviselet)
egységes, illetve centralizált federális, illetve decentralizált
kizárólag képviseleti demokrácia közvetlen demokrácia elemei
többségi arányos
kétpártrendszer sokpártrendszer
pluralista, versengő korporatív
van
kormánynak alárendelt független

 a táblázat adatait a magyar politikai rendszerre alkalmazva: két olyan elemet találunk,
amelyek alapján a magyar politikai rendszer, a magyar demokrácia a többségi modellhez
állt közelebb
o egyrészt a törvényhozás felépítése: egykamarás jellege
o másrészt az állam felépítése: inkább tekinthető unitárius jellegűnek, mint
föderálisnak
 6 olyan szempont, amiben a konszenzusos modellhez állt közelebb:
o alkotmányban erőteljes kisebbségi vétó lehetősége jelent meg a kétharmados
szabály okán
o számos körben lehetőség népszavazás tartására: a közvetlen demokrácia tudta
korlátozni a hatalomgyakorlást
o alkotmánybíróság széles jogköre
o pártrendszer
o érdekcsoportok
o központi bank önállósága
 köztes elemek:
o választási rendszer
o törvényhozás-végrehajtás viszonya
o végrehajtás, kormány összetétele
 A Lijphart-i modellben 1990-ben egy olyan demokrácia született, amely vegyes, de
inkább a konszenzusoshoz közelálló jellemzőkkel bírt
 2000-es évek
o a konszenzusos modellből a többségi modell felé történő elmozdulást jelentett
 a parlamentben a frakciófegyelem elkezdett megszilárdulni: a kormány ellenzék-
elválasztó tengelye egyre erőteljesebbé vált

6
2022/23, 2. félév © KL
 a közvetlen demokrácia intézményeit a ’90-es évek közepén végrehajtott
alkotmánymódosítások szűkítették: olyan tárgyköröket fogalmaztak meg,
amelyekben nem lehet népszavazásokat tartani
 a pártrendszer elkezdett kétpártibb jelleget mutatni  2002 és 2006-os választások:
az első két párt (FIDESZ és MSZP) együttesen már 85% közeli támogatást ért el
 érdekcsoportoknál pluralista érdekegyeztetés kezdett el kialakulni
 az alkotmánybíróság szerepe is megváltozott: textualista irányba mozdult, többségi
modell felé
 központi bank tekintetében is történtek olyan változások, amelyek inkább a többségi
modell felé mutattak
 2010 után
o kontinuitás vagy rendszer/rezsim váltás?
o többségi irányba mozdul el  de nem jelenti azt, hogy ennek a kialakítása lett volna a cél,
hanem a politikai hatalom megszilárdítása és hosszú távú biztosítása
 van ezzel ellentétes mozgás is (pl. ügyészség, MNB)  nem történt meg a
kormányhoz való alárendelés vagy a kormányhoz való közelebb húzás, amit egy
többségi logika indokolt volna
o a korábbi irány számos tekintetben folytatódott, de változások:
 végrehajtás és kormány viszonyában a kormány-ellenzék logika az egyetlen, ami
elválasztja egymástól a politikai táborokat, és kevésbé más (szakmai,
munkaparlamenti) szempontok
 közvetlen demokrácia: az új alkotmány megszületésével további megszorítások 
még kevésbé tűnik ma korlátozónak a népszavazás korlátjának a lehetősége
 választási rendszer átalakítása is többségi irányba vitte el a magyar politikai
rendszert
 érdekcsoportok: korporatív rendszer háttérbe szorítása
 alkotmánybíróság: intézményi változások  konszenzusosból inkább a köztes
pozícióba helyezték az adott intézményt
o a többségi demokrácia elemei egyértelműen túlsúlyba kerültek
 3 olyan elem maradt, amelynél köztes pozíció állapítható meg
 1 olyan elem, az alkotmányra vonatkozó szempont, amely konszenzusos modellnek
feleltethető meg  de valójában a kétharmados törvény miatt a hatalomgyakorló, a
kormányzati többség itt is a többségi modellnek megfelelően viszonyulhat az
alkotmányhoz
 Lijphart-i modell összefoglalása:
o a rendszerváltás után inkább konszenzusos demokrácia született, amely már az első
évtizedben elkezdett a többségi demokrácia irányába tartani  folytatódott és felerősödött
2010 után

4. A kormányzás és a politika „prezidencializálódása”

 a demokratikus rendszerváltás idején intézményesült széleskörű hatalommegosztás következtében a
magyar kormányfőknek és kormányoknak alkotmányos és politikai korlátok, ellensúlyok egész
hálózatával kellett szembenézniük
 prezidencializálódás: nem alkotmányjogi dimenzióban kell értenünk, hanem mint analógiát, metaforát
o nem elnöki rendszerek is úgy kezdenek el viselkedni, mint az elnöki rendszerek
 egy tágabb értelembe vett „amerikanizálódást” jelöl
o a parlamentáris rendszerek kormányfői úgy kezdenek el viselkedni, megjelenni a politikai
életben, mint az elnöki rendszerek elnökei
o ez a folyamat a magyar politikai rendszerben, demokráciában, hatalomgyakorlás
szempontjából is kimutatható
 elemei
o a végrehajtó hatalmon belüli hatalmi erőviszonyoknak a miniszterelnök javára történő
átrendeződése
o a párton belüli hatalomnak a pártvezér javára történő átrendeződése
7
 2022/23, 2. félév © KL
o a választási verseny és politika növekvő perszonalizálódása

5. A magyar demokrácia karakterváltozása?

 kabinet-kormány (Antall)
o pre-demokratikus korszak
 miniszterelnöki-kormány (Horn)
o modern pártelvű parlamentáris demokrácia
o koalíciós kormány, pártok közötti érdekegyeztető forma
 elnöki stílusú kormányzás (Orbán, Medgyessy és Gyurcsány)
o mediatizált-populista demokrácia

Antall-kormány Horn-kormány Orbán-kormány

Kormány típusa
Miniszterelnöki
erőforrások
Pártok belső
demokráciája
Pártok jellege
Pártok stratégiája
Politikai osztály
(politikusi motivációk)
Politika jellege
Fő politikai aréna
Demokrácia típusa
kabinet-kormány
kabinet jellegű, maratoni
kormányülések
„úriember” kormány, tagjai
egy körből kerültek ki
fegyelmezetlen, heterogén
frakció
a kormány mögött nem
áll egyértelműen a párt
demokratikus párt
pártok szervezeti stratégiája
(elsősorban FKGP, KDNP)
párttagság, szatellita háttér
társadalmi (osztály)
bázis keresése
amatőr politizálás MDF-
FKGP-KDNP
ideologikus politika
parlament
liberális parlamentarizmus
miniszterelnöki kormány „elnöki”-kormány
kormányülések -MEH
bürokratizálódása -centralizáció
-káderpolitika
párt-kormány
kormányülések súlyának
csökkenése
fegyelmezett frakció, fegyelmezett és irányított
politikailag heterogén frakció, politikailag homogén
a párt szilárdan a a párt csak választási
kormány mögött áll gépezet
demokratikus pártszervezet centralizált pártszervezet
gyűjtőpárti stratégia kartell-párti stratégia
(MSZP+FIDESZ- MPP)
de az MSZP még
„osztálypárti” eredetű
gyűjtőpárti bázis keresés gyűjtőpárti bázis keresés
osztály  professzionális politikai
professzionális politika osztály
pragmatikus – tervezett média
ideologikus erőforrás üzenetek
pártok média
pártelvű demokrácia mediatizált, populista dem.

6. A demokrácia keretei megmaradtak-e 2010 után Magyarországon?

 érvek a cezúra erősítése mellett:
o 2006: válság, delegitimáció, dekonszolidáció
o pártpreferenciák jelentős változása (jobbratolódás)
o 2010: kritikus választás
o antiliberális fordulat
o korábbi kvázi-elitmegállapodások vége
o centrális politikai erőtér, Fidesz domináns párt
o új alkotmányos rendszer
o
kétharmados törvénykezés versus jog uralma
 érvek a kontinuitás erősítése mellett:
o nem hasonlítható 89/90-hez: többpártrendszer, demokrácia
8
 2022/23, 2. félév © KL
o alkotmányos rendszer kontinuitása
 a korábbi alkotmányt tartalmi értelemben szinte változatlanul hagyta
 fontos hatalmi változás nem következett be, az intézmények egymáshoz való
viszonya sem változott
o egyetlen személyhez kötődik, nem rendszerszerű
 legfeljebb a rezsim szintjén, a hatalomgyakorlás szintjén tekinthető fontos, jelentős,
elemzésre méltó változásnak  de nem új politikai rendszer alapítását jelenti
 viták nem eldöntöttek  az érvek azért fontosak, hogy magunk át tudjuk gondolni, hogy a
hatalomgyakorlás és a politikai rendszer szempontjából (=rezsim) mit gondolunk 2010-ről

7. Értelmezések
 Diktatúra, autokrácia
o Kis János: Demokráciából autokráciába. A rendszertipológia és az átmenet dinamikája. PSZ
2019/1
o autokratikus áttörés: katonai puccs vagy garanciális intézmények elfoglalása ugyanaz
o a besorolás feladatához célszerű a változások dinamikája felől közelítenünk
o a hatalomra került politikai csoport – akár jogon kívüli erőszak alkalmazásával, akár anélkül –
nagyjából egyidejű, hathatós támadást intéz a jogállam valamennyi pillére, valamint a
médiapluralizmus ellen
o autokrácia, de nem diktatúra
 Hibrid rezsim, kompetitív autoriter rezsim, elmozdulás a diktatúra irányába, szürke zóna
o Bozóki András – Hegedűs Dániel PSZ 2017/2, Filippov Gábor, Gyulai Attila
o liberális demokrácia normasértései (választási, alkotmányos feltételek) – Gyulai 18. o.
o demokratikus és autokratikus elemek egymás melletti érvényesülése
o a liberális demokráciától való eltérésre patológiaként, a „normálistól” való eltérésként tekint
o„olyan polgári rezsim, amelyben léteznek a formális demokratikus intézmények, és ezeket
tekintik a hatalomra jutás elsődleges eszközeinek, de amelyben a hatalmon levőket jelentős
előnyhöz juttatja az állami intézményekkel való visszaélés (…), és a játéktér súlyos mértékben
a hatalmon lévők javára lejt. A verseny így valódi, de nem tiszta.” (Levitsky-Way)
o Bozóki – Hegedűs: kívülről korlátozott hibrid rezsim (EU)
 Új rezsim, vezérdemokrácia
o Körösényi András és szerzőtársai
o változás: közjogi rendszer, pártrendszer, szavazói viselkedés, vezető mandátumértelmezése,
hatalomgyakorlása
o nincs a változásoknak egységes iránya – kizárólag politikai érdek
o az informális hatalomgyakorlás felülírja a formális intézményi struktúrákat
o rezsimalapítás, rendkívüli módszerek, centrális erőtér, ideológiák felett, antipluralizmus-
populizmus, etatizmus-paternalizmus, karizmatikus legitimáció, konszolidációs nehézségek
o karizmatikus legitimáción nyugszik, és perszonalizált, autoriter, valamint demokratikus
vonásokat egyaránt magába foglal

Liberális demokrácia Hibrid rezsim Diktatúra

A választásokat rendszeresek megtartják, amelyeken mindenkinek alkotmányos -
joga részt venni. Az ellenzéki pártok legálisan versengenek a hatalomért.

Szabad és tiszta A választások gyakran nem szabadok és soha Nincsenek szabad

választások. nem tiszták. választások.
A választás a hatalomra A választás a hatalomra jutás egyik lehetséges Nem a választás a
jutás kizárólagos útja. útja. hatalomra jutás útja.

9
 2022/23, 2. félév © KL
A hatalmon lévők egyoldalúan úgy használják az
államot, hogy a demokrácia legalább egy elemét
megsértik az alábbiak közül:
-szabad választások
-polgári szabadságjogok
-egyenlő játéktér
(anyagi források elosztása, média, jogalkalmazás)
Az ellenzéki tevékenység Az ellenzéki tevékenység legális, de hátrányos Az ellenzéki tevékenység
legális és elfogadott. helyzetbe szorított. látszólagos vagy illegális.
A kormányok gyakran A kormányok csak kivételes esetben veszítenek Nincsenek szabad
veszítenek választásokat. választásokat. választások.
A politikai vezetők
1. Kiindulópont
 politika – eszköz
 rend, béke, szabadság, jólét vs. káosz, háború, szolgaság, szegénység
 eszköz nem cselekszik magától
 cselekvő: politikai vezető

2. Politika kulcsszereplői
 De miért kevés figyelem?
o vannak rivális elméletek, amelyek fontosabbnak tartanak más elemeket a politika
folyamatában
 Fontosabb lenne? – politikai közösség, intézményi elrendezés, történelem mozgása, korszellem
 Kényszerpályák, mozgástér
o nem mindegy, ki az, aki egy történelmi időszakban megkapja a lehetőséget a vezetésre, és
ezen a mozgástéren belül egészen pontosan milyen stratégiával viselkedik
o egyes embereket, illetve azok döntéseit, cselekedeteit vizsgálni sokkal nehezebb és lehetőséget
ad arra, hogy a vizsgáló szubjektuma szerepet kapjon magában a vizsgálatban  a politikai
vezetés vizsgálatának nehézsége: nehezebb vitathatatlan, egzakt állításokat alkotni
3. Udvar szerepe
 a politikai vezetés soha nem magányos műfaj, még diktátorok esetében sem
 erőforrásként szolgál vagy kényszerként is megjelenik (pl. középkori magyar politikatörténetben a
kiskirályok)
o érdemes ugyanolyak vizsgálatoknak alávetni őket is, mint a politikai vezetőket
 tanácsadók, kegyencek, spin-doctorok (Patyomkin, Raszputyin)
 politikai elit és politikai osztály is ide tartozik

4. Tranzakciós és transzformációs vezetés

 James MacGregor Burns (1978): különböző vezetéstípusokat értelmezte elméleti keretben
 tranzakciós
o a vezető a vezetettek igényeiből indul ki és ahhoz igazítja vezetési stílusát, stratégiáját
 transzformációs
o kevésbé azzal foglalkozik, hogy kiket irányítson, a saját elvei és elképzelései alapján próbál
meg döntéseket hozni
o valójában iránymutató szerepet tölt be
 pozíció vs. programorientált vezető
o nincs olyan illúzió, hogy léteznének kizárólag pozícióorientált vagy programorientált vezetők,
de azt feltételezzük, hogy a döntési mintázatuk, cselekedeteik vizsgálata alapján többé/kevésbé
meg lehet mondani, hogy az egyes politikusok az egyik, vagy inkább a másik kategóriába
tartoznak-e

5. CIP modell
 Michael Mumford (2006) és szerzőtársai: 3 vezetőtípus elkülönítése

10
2022/23, 2. félév © KL
 karizmatikus
o célokat a jövőből vezeti le
o pl. Orbán Viktor 2016. évi évértékelő beszéde
 ideologikus
o célokat a múltból fogalmazza meg
o pl. Antall József székfoglaló beszéde (1990. május 22.)
 pragmatikus
o kevésbé foglalkozik vizionárius kérdésekkel
o lépéseket, teendőket határoz meg  döntései mögött alapvetően nem egy elmélet, vízió,
ideológia, hanem a hasznosság és sikeresség szempontjai állnak
o pl. Medgyessy Péter
 megkísérelték ebben a rendszerben elhelyezni a magyar politikai vezetőket, de nem lehetett egyetlen
típus alá besorolni őket, ugyanis, ha például egy hosszú politikai beszédet kezdünk el elemezni, abban
akár mindhárom típusra is találhatunk példákat
o pl. miniszterelnöki évértékelő elemzésében különböző pragmatikus lépések, az adott
eseménysor ideologikus keretben történő tárgyalása és jövőbeni célok is állhatnak a beszélő
középpontjában
 statisztikai számokkal lehet csak azt állítani, hogy bizonyos politikusok inkább egyik vagy másik
típushoz tartoznak
o a rendszerváltás időszakában az ideologikus és a pragmatikus jellegű politikai vezetés volt
az, ami döntően meghatározta az egyes pártokat
o ’90-es években is az ideologikus és pragmatikus forma jelent meg gyakrabban
o Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor megjelenésével inkább a karizmatikus jelleg

6. Szerepfelfogás
 intézményi adottság és vezetői szabadság összekapcsolása
 önkorlátozó, konszenzuskereső, cselekvésképtelen, konfliktusos, erőszakos, kiterjesztő stb.
 hatalomgyakorlási módot meghatározza

7. Trendek Magyarországon
 politikai elit professzionalizálódása, zártabbá válása
o a legfontosabb politológiai kérdés az, hogy vajon ez az elit mennyiben különül el a
társadalom egészétől; mennyiben beszélhetünk a politikai elit általános jellemzőiről
o a rendszerváltás után fokozatosan létrejött és professzionalizálódott egy politikai osztály,
amely legtöbb jellemzőjét tekintve a rendszerváltás utáni időszakban egyre egységesebb lett
o fokozatosan kialakult a hivatásos politikusok köre
o az „utánpótlásnak” már nincsenek a politikától független karrier-utakról tapasztalatai
o a politikai osztály egyre zártabbá válik: egyre nagyobb azok aránya, akik több ciklusban is
képviselői pártjuknak
 perszonalizáció, személyközpontúság
 politikai vezető kiemelkedése (belül és kívül egyaránt), „prezidencializálódás”
o pártok szerepe háttérbe szorul, a vezetők fontosabbá válnak
o a nyilvánosság az ő teljesítményük, politikájuk alapján ítéli meg az adott politikai
közösségnek is a teljesítményét

8. A politikai osztály szocio-demográfiai homogenitása

 párthovatartozástól függetlenül jobban hasonlítanak egymásra, mint a társadalom nagy részére
 parlamenti képviselők általában középkorúak; a teljes népességhez
viszonyítva felülreprezentáltak közöttük a 40 és 60 év közöttiek
 elsöprő többségük férfi; a nők a politikai osztályban erősen alulreprezentáltak
 a társadalom egészében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nem éri el a 15 százalékot,
addig a politikai elitben ez az érték a 80-90 százalékot is meghaladja

11
2022/23, 2. félév © KL

9. Rekrutáció és karrierút
 1. a pártalapításkor vagy korábban megszerzett politikai tőkére épülő karrier
 2. szakértelemre épülő karrier
 3. érdekcsoportok, illetve érdekszervezetek reprezentánsai
 4- a helyi társadalomban betöltött pozícióra és ismertségre épülő karrier
 5. a pártbeli karrierre épülő karrier  ennek van a legnagyobb jelentősége
o egy professzionalizálódott, homogenizálódott politikai osztályba alapvetően a pártok jelentik
azt az utat, amelyen keresztül valaki komolyabb politikai pozíciókat betölthet

10. A szubelitek politikai befolyása

 1. köztisztviselői elit
 2. önkormányzati elit
 3. a fegyveres testületek vezető tisztikara
 4. igazságszolgáltatás vezetői, a jogászság elitje
 5. közgazdász szakértő, pénzügyi technokrata elit
 6. kulturális értelmiség
 7. médiaelit
 8. szakszervezeti elit
 9. egyházi vezetők

 bár nem töltenek be politikai pozíciót, de politikai befolyással bírnak

o akár része lehetnek a tág értelemben vett politikai elitnek, de a szűk értelemben vett
„udvartartásnak is”
o vizsgálatuk legalább olyan fontos, mint a politikai vezetőknek a vizsgálata

A politikai közösség
1. Kiindulópontok
 Intézmények vagy emberek?
o emberek hozzák létre az intézményeket, ők is tudják megváltoztatni
o de az intézmények is hatnak az emberekre
 Vezetők vagy vezetettek?
o vezetők a döntéseik során figyelnek a vezetettek igényeire
o de a döntéseik hatnak is az emberekre
o kölcsönhatás érvényesül
 Örökség szerepe
o a politikában sehol sincs tiszta lap
o itt különösen fontosak az előzmények (szocializáció): ezeknek a lenyomata ott lesz a jelenlegi
politikai közösség gondolkodásában, viselkedésében

2. Hogyan szerezhetünk tapasztalatokat a politikai közösségről?

 Néplélek ismerete
 Történelmi tapasztalat
 Gondolatkísérlet
 Empirikus kísérletek (Milgram, Stanford)
 Felmérések, kutatások

3. Mi vizsgálható?
 szociológiai jellemzők: politikai kultúra
o leíró fogalom: az egyes politikai közösségek, politikai cselekvők összességének
jellemzőit foglalják össze
12
2022/23, 2. félév © KL
 gondolkodás: ideológiák, politikai gondolkodás
 cselekvés: választói magatartás (pártidentifikáció, racionális, szociológiai modellek)

4. Politikai kultúra dimenziói

 ezek a területek közvéleménykutatással kiválóan vizsgálhatóak és megnézhető, hogy az egyes
politikai közösségekben miképp alakulnak ezek a szempontok
 1. politika iránti érdeklődés, politikai ismeretek
o Mennyire érdeklődnek az emberek a politika iránt? Mennyire alaposak az ezzel kapcsolatos
ismereteik?
o politikai ismeretekben a legalapvetőbb szintekben magas számokkal találkozhatunk (pl. ki a
köztársasági elnök/miniszterelnök?  magyarok nagy része tudja)
o szofisztikáltabb politikai tartalmakat már csak a kisebbség ismeri (~15% tudta
Magyarországon, hogy 5%-os a parlamenti küszöb)
 2. a demokrácia értelmezése
o A politikai rendszer lényegét mivel azonosítják az emberek?
o a választók a demokráciát materiális tartalmakkal azonosítják a rendszerváltás óta
 3. rendszertámogatás
o Magát a demokratikus rendszert milyen mértékben támogatják az emberek?
o Mo.-n jelentős mértékben összekapcsolódik a kormány aktuális politikájának megítélésével
 „kulcslyuk” szindróma
o „kulcslyuk” szindróma: az emberek többsége a politika minden elemét alapvetően az
aktuális kormányzati teljesítmény alapján ítéli meg, egészen pontosan a saját vélt vagy valós
helyzete alapján  egyfajta szubjektív kompetencia alapján
o demokratikus elvek támogatása Mo.-n magas  ugyanakkor magának a demokratikus
rendszernek a működését attól függően ítélik meg, hogy éppen mit gondolnak a kormányzat
teljesítményéről
o a választások előtt mindig kicsit feljebb megy, a választások után csalódás lesz tapasztalható
 a kormányzat támogatása is elindul lefelé
 4. a politikai közösséghez való viszony
o egy adott nemzethez való tartozásban nagyon magas számok láthatók a nemzeti érzés, a
nemzeti büszkeség mutatója tekintetében  azonban a politikai közösségbe vetett bizalom
alacsony
o ambivalencia
o amiben Mo. eltér: a szülőföldhöz való kötődés  kifejezetten magas számok
 5. bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése
o alapvetően kapcsolódik a kormányba vetett bizalomhoz, a kormány teljesítményének
megítéléséhez
o eltérő bázis: minél inkább direkt politikai intézményről beszélünk, annál alacsonyabbak a
mutatók
o de ha az emberek azt gondolják, hogy az adott intézmény nem a direkt pártpolitizálás színtere
(pl. köztársasági elnök, AB)  magasabb az intézményekbe vetett bizalom  apolitikusság
 6. a politikai részvétel
o 1990-ben az első parlamenti választás utáni részvétel inkább alacsony/közepes, 1994-ben és
1998-ban is alacsony választási részvételek  60% körüli értékek
o 2002-ben és azt követően magasabb 70% fölött emelkedés oka: kvázi kétpárti
rendszer
o nagyjából kétharmados támogatottságot élvez (~70%)
o ~30%, akik minden választásról rendszeresen távol maradnak: politikai névtelenek
o tiltakozások és tüntetések kapcsán is lehet vizsgálni a részvételi hajlandóságot: regionális és
európai összehasonlításban is már sokkal visszafogottabb részvételi hajlandóság, ha a magyar
politikai kultúrát vizsgáljuk

13
2022/23, 2. félév © KL
5. Értékek vizsgálata
 Geert Hofstede – Cultural Dimensions
o kulturális dimenziók által vizsgálja az egyes országok politikai közösségeit
 olyan értékek vizsgálata, amelyek jellemzőek egy-egy társadalomra
 Mo. kifejezetten individualista országnak számít  74 ország közül az 5. a rangsorban
o az egyéni érdek megelőzi a közérdeket, és az állam szerepét korlátozni kell a gazdaságban
o a magánélet szent és sérthetetlen
o nagyra értékeljük a szabadságot, és a legkevésbé tűrjük el a hatalmaskodást
o nem szeretjük a nagy társadalmi különbségeket, fontosnak tartjuk az egyenlő jogokat
o több dialógust és kevesebb viszályt igénylünk a politikában
o férfiasak vagyunk, a két nem erősen különbözik egymástól

6. Kutatások – trendek
 történelem újraéledése (Csizmadia Ervin)
o „Csakis történeti vizsgálódások sorozatán keresztül találjuk meg az orbánizmus titkát. A titok
az, hogy az orbánizmus a magyar politikai fejlődés leglogikusabb megjelenése. A Fidesz az a
párt, amely a legerősebben támaszkodni tud a történelmi faktorokra, történelmi
folytonosságokra”.
 politikai gondolkodás antiliberális fordulata (Mándi Tibor)
 választási preferenciák újrarendeződése (Szabó Andrea)
o aszimmetrikus táborok, jobbratolódás az ideológiai orientációban, radikalizmus erősödése
 polarizáció (Patkós Veronika)
o megnőtt a pártos szavazók aránya, szélsőséges ideológiai pozíciót elfoglalók aránya nőtt
(csak Ciprus polarizáltabb)
o Mo.-n 2010 (de a polarizáció tekintetében 2002 után) ugrott meg a szélsőséges ideológiai
pozíciót képviselők aránya  a politikai szereplők szándékolt/nem szándékolt
cselekményeinek az eredménye?
 bizalom- és szolidaritáshiány (Messing Vera)
o rendkívül alacsony bizalmi szint mind az emberek egymás közötti viszonyai, mind az
intézményekkel kapcsolatos attitűdök vonatkozásában; a társadalmi szolidaritás csekély
 idegenellenesség, szorongás/félelem (Messing Vera – Ságvári Bence)
o nagyon magas azok aránya, akik nem érzik magukat biztonságban sem fizikai, sem
egzisztenciális értelemben
o EU félelemtérképen erős 2. hely

A politikai intézmények
1. Kérdések
 Volt-e alkotmányos cezúra?
 Egyes intézmények milyen szerepben?
 Merre „tart” a kormányforma?

2. Kiindulópont
 alkotmányjogi és politikatudományi megközelítés különbsége
 politikatudományi megközelítés
o alapvetően arra tesz kísérletet, hogy a valóságban hogyan működnek az egyes intézmények
 fontos az alkotmányjogi keretek ismerete

3. A politikai intézményekhez feladatok kapcsolódnak -> feladat állandó, intézmény változhat

 szabályok, normák
o alkotmány, alkotmánybíróság
 törvényhozás
14
2022/23, 2. félév © KL
o parlament
 végrehajtás
o kormány/államfő
 végrehajtó hatalom ellenőrzése
o parlament, egyéb intézmények

4. Mit vizsgálhatunk?
 alkotmányozás (folyamat)
o szabályok létrehozásának és megváltoztatásának kérdése
o politikatudományi nézőpontból az is fontos, hogyan jön létre a szöveg, nemcsak az, hogy mi
a szöveg (pl. értelmezés tekintetében)
o két jelentős alkotmányozási folyamat: 1989-90 és 2010-2012
 szöveg (dokumentum)
o preambulum, kormányforma, intézmények
 kétharmad jelentősége
o 1989-90-ben azt gondolták, kivételes állapot lesz
o mikor és mire használja: az alkotmány fölé emeli magát az alkotmányozót 
fontosabbá válik a politikai többség akarata

5. Alkotmányozás jelentősége
 politika rendkívüli állapota
o olyan helyzet, amikor jól megmutatkozik az intézmények és a politikai szereplők kapcsolata
o a szereplők is megteremthetik az intézményeket, nemcsak az intézményekhez
tudnak alkalmazkodni
 szuverén megjelenik
 politika a jog fölé emelkedik
 1989-90 (tartalmi: új alkotmányos berendezkedés, de közjogilag csak mód.), 2010-2012 (szimbolikus:
tartalmi értelemben kevés változás, közjogilag új, AT)
o azonosság: egyik sem forradalmi alkotmányozás, mindkettő alapvetően a jogfolytonosságot
figyelembe véve a korábbi közjogi állapotok alapján történik meg

6. Előzmények és a két alkotmányozás

 történeti alkotmány
 1946: I.
 1949: XX.
 1972: I.
 1987: X.
 1989: XXXI.
o első nagy alkotmányozási időszak
 1990: XL.
o első nagy alkotmányozási időszak
 2011 – Alaptörvény (hatályba lépés: 2012)
o második nagy alkotmányozási időszak

7. Alkotmányozás (1989-1990)
 parlamenten kívüli megállapodások során jött létre
 1989: XXXI. – Nemzeti Kerekasztal
 1990: XL. – MDF-SZDSZ paktum
 többszereplős, nem egy időszakban lezajló folyamat
 ideiglenes (nincs konszenzus) alkotmányt kívánt létrehozni
 nincs szimbolikus cezúra
15
2022/23, 2. félév © KL
o tartalmilag komoly változások történtek, de szimbolikusan nem tűnt egy új alkotmánynak
 alkotmány megújítására Magyarországon nem jött létre speciális közjogi intézmény, - alkotmányozó
nemzetgyűlés, hanem annak alanyává a parlament vált
 alkotmányozó intézménnyé vált továbbá az 1990 eleje óta működő Alkotmánybíróság (értelmezés)

8. A rendszerváltás forgatókönyvének hatása az alkotmányra

 ellenzék: félelem a hatalomátmentéstől – garanciák keresése (2/3, AB stb.)
 SZDSZ, Fidesz: erős köztársasági elnöki pozíció és közvetlen elnökválasztás ellen parlamentáris
kormányzati rendszer létrehozása, közvetve választott és gyenge államfővel
 MSZMP: még a parlamenti választás előtt közvetlenül kerüljön sor az államfő megválasztására, és
ennek az államfőnek legyenek jelentősebb jogosítványai is
 „félelnöki kiskapuk”: egy gyenge/szimbolikus jogkörű államfőnek vannak olyan közjogi lehetőségei,
amelyekkel sokkal erősebb elnöki szerep is megalapozható
o pl. törvénykezdeményezés lehetősége, népszavazás kiírására tehet javaslatot, korlátozás nélkül
felszólalhat az Országgyűlésben  sima, parlamentáris kormányformában nem része az
államfői hatalomnak
o más területeken viszont kifejezetten gyenge államfői jogkörök: nincs általános parlament-
feloszlatási jogköre
o hibrid jelleg

9. A parlament megerősítése 1989

 rendkívüli módon megerősítette a parlamentet a kormánnyal, illetve az államfővel szemben, és
megkezdte a hatalommegosztás további intézményeinek a kiépítését (pl. AB, ombudsman, stb.)
 kétharmados törvények
o a kormányzati döntéshozatal ellensúlyait próbálták kiépíteni
o ellenzék érdeke is volt
 kormányfő a parlamentáris szokásoktól eltérően nem rendelkezik a parlament feloszlatásának
kezdeményezési jogával

10. A kormány megerősítése 1990

 egy részét már kifejezetten a „kormányozhatatlanságtól” való félelem motiválta
 a 2/3-os törvények körének korlátozása
 konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bevezetése
 az egyes miniszterekkel szembeni parlamenti bizalmi szavazás intézményének eltörlése

11. 1990 után

 az 1989/90-es konstrukció alapvetően egy ideiglenes szerkezet volt a szereplők szándéka alapján
 relatív konszolidáció
o az alkotmány azáltal konszolidálódott, hogy nem jött létre olyan parlamenti többség, amely
egységes akarattal megváltoztatta volna és új alkotmányt fogadott volna el
 legitimációs deficit
o megmaradt, hiszen nem volt mögötte szimbolikus értelemben tömegtámogatás, nem jelentett
szimbolikus értelemben cezúrát
 2006: politikai válság nyomán az alkotmány kritikája felerősödik („valódi rendszerváltás”)
 ez nem jelenti azt, hogy 1990 és 2010 között ne került volna sor alkotmánymódosításokra, azonban
ezek jelentősen az intézményrendszert politikai értelemben nem módosították

12. 2010: alkotmánymódosítások

 politikai problémákra adtak választ
o pl. parlamenti létszám csökkentése, AB tagok megválasztásának folyamatában a
jelölési eljárás megváltoztatása
 ezzel párhuzamosan megindult egy új alkotmány kidolgozása

16
2022/23, 2. félév © KL
13. Alaptörvény megszületése
 2011-ben megtörtént, 2012-ben lépett hatályba
 eltért az 1989/90-es folyamattól
o nem többszereplős, többmenetes eljárásról volt szó, hanem alapvetően egy politikai centrum
szándékai alapján történő alkotmányozásról
o ellensúlyát nem képezhette más politikai szereplő  legfeljebb nemzetközi szereplők
o tartalmi értelemben nem jött létre új alkotmányos konstrukció
 politikai érdekek alapján kisebb változtatások („bebetonozás”)
o mandátum hosszában, megválasztás módjában
 közpénzügyek terén szigorítás
 elmozdulás: alkotmánybíráskodás korlátozása
 nem változott: kormányforma, a politikai intézmények egymáshoz való viszonya, a parlament és a
végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonya, az államfő és a kormányfő egymáshoz való viszonya

14. Alkotmánymódosítások
 Milyen gyakran követik egymást?
 Milyen célt szolgálnak?
 egy részük korábbi rendelkezések visszavonása (leginkább nk szervezetek nyomásgyakorlása)
 más részük valamilyen napirenden lévő ügyre adott alkotmányos választ jelent
o pl. terrorvészhelyzet megfogalmazása, az „apa férfi” kitételnek az alkotmányba emelése, a
különleges jogrend újraszabályozása
 politikai értelemben nem jelentenek jelentős elmozdulást  de 2012 óta 11 alkalommal mód.
 a politika bármikor a jog fölé emelheti magát és alkotmányos helyzetet teremthet

15. Kormányforma
 a magyar kormányforma az elmúlt három évtizedben állandóságot mutatott
 1989/90-ben nagy bizonytalanságok alapján jött létre  alapvetően parlamentarizmusként született
 1990: kancellárdemokrácia iránya (parlamentarizmuson belül önálló aleset: de ettől még nem vált
elnöki/félelnöki rendszerré)
 politikai intézmények tekintetében nem kell cezúrának tekintetni a 2010 utáni eseményeket
 az 1989/90-es konstrukció intézményrendszerét tekintve ma is él, de egy teljesen eltérő politikai
helyzetben, egy permanens kétharmad állapotában  az intézmények helyzete, szerepe jelentősen
megváltozik, ha valaki egyedül birtokolja a kétharmadot  nem jelent korlátot
 a magyar parlamentarizmus sajátosságai: elméletileg ugyanazok, pár eltéréssel
o konstruktív bizalmatlanság intézménye
o kormányfőnek nincs feloszlatást kezdeményezési joga
o államfőnek nincs általános feloszlatási joga
o miniszterek ellen nincs bizalmatlansági indítvány, csak a kormányfőnek felelősek
o kisebbségi vétó
o 2/3-os szabály széleskörű alkalmazása
o végrehajtás – törvényhozás dualizmusa több ponton fennmarad

17
 2022/23, 2. félév © KL
Választási rendszer és választások
1. Alapkérdések
 Miért fontos a választási rendszer?
 Milyen volt és mi változott?
 Hogy működött és milyen hatása volt a változásnak?

2. Miért fontos?
 a demokrácia szükséges, de nem elégséges feltétele
 szerepe: legitimáció, alternatívák, rekrutáció, bizalom
 vezetők kiválasztása
 szavazatból mandátum létrehozása
 nem semleges technika
 Maurice Duverger
o francia szociológus
o 1951-ben kiadott könyvében fogalmazza meg „törvényét”, igazából hatásmechanizmus
o többségi választási rendszer kétpártrendszerhez vezet, az arányos sok párthoz
o számos példa mellett ellenpéldák: brit harmadik párt erősödése, regionális pártok
Kanadában (William H. Riker)
o Lijphart: az okozati hatás mindkét irányban érvényesül
 nemcsak a választási rendszerek hatnak a pártrendszerre, a pártrendszer is hat a
választási rendszerre
 választási rendszer is politikai intézmény- > politikai szereplők változtathatnak

3. Választási rendszerek típusai

 de a legtöbb választási rendszer nem sorolható be tisztán ez alapján a logika alapján
 a magyar választási rendszer 1990-et követően és 2010-et követően is alapvetően egy
vegyes választási rendszernek látszik
o többségi és arányos elemek egyaránt megtalálhatóak benne

kormányképesség, Többségi
stabil kormány létrehozása Arányos alkalmasak
a választói akarat hű kifejezésére
jellemzően egypárti kormány jellemzően koalíciós, ritkábban
kisebbségi kormányok alakulnak
a széles szavazóbázissal rendelkező gyűjtőpártoknak nem ösztönzik sem a pártok
kedveznek, gátolják a nagy pártok felaprózódását és konvergenciáját, sem integrációját
ösztönzik a kisebbek integrációját
kétpártrendszerrel járnak együtt többpártrendszerrel, többpárti
parlamenttel járnak együtt
mérséklően hatnak a politikai versenyre, csökkentik a
pártok között ideológiai-politikai távolságot
biztosított a kisebbségben lévő nézetek és politikai
egyszerűek és a válasz tók számára erők parlamenti képviselete
könnyen átláthatóak
közvetlen kapcsolatot teremtenek a
választók és a megválasztott képviselők között
csak azoknak a jelölteknek lehet esélyük a a kevésbé népszerű politikusok és
mandátumszerzésre, akik képesek közvetlenül szakemberek mandátumhoz jutását is
megnyerni a választók bizalmát lehetővé teszik

4. Európai parlamenti választási rendszer

18
 2022/23, 2. félév © KL
 arányos rendszer, melynek az aránytalansága csak abból következik, hogy korlátozott számú
mandátumot képes elosztani

5. Önkormányzati választási rendszer

 különböző településtípusonként eltérő választási rendszert alkalmaz
 pl. polgármesterek választása tisztán többségi rendszerben (relatív, egyfordulós)

6. 1990-2010 parlamenti választási rendszer

Egyéni kerületi ág Területi listás ág Országos listás ág

rendszer többségi arányos arányos, kompenzációs

mandátum 176 max. 152 min. 58

(ténylegesen 120-140) (ténylegesen 70-90)
körzet 176 egyéni vk. 19 megye + főváros -
jelölés 750 ajánlószelvény adott területen lévő választókerületek legalább 7 területi listával
egynegyedében, de legalább 2ben rendelkező pártok
egyéni jelöltet állító pártok
érvényesség első forduló: 50% feletti első forduló: 50% feletti részvétel -
részvétel második: 25% második: 25% feletti részvétel
feletti részvétel
mandátum első forduló: abszolút csak az országos összesítésben a küszöböt átlépő pártok
számítás többség küszöbérték (1990:4%, 1994 óta: 5%) esetén; egyéni vk-i és
második forduló: relatív feletti pártok; Hagenbach-Bischoff (pozitív- negatív) területi
többség formula: q = az egy mandátumhoz listás töredékszavazatok
(„a győztes mindent visz”) szükséges szavazatok száma = a alapján; d’Hondt módszer:
megyében leadott összes szavazat 1; 2; 3; 4 stb. osztósor, a
osztva a megyében kiosztható legnagyobb átlagok után
mandátumok száma+1-gyel; járó mandátumok

adott párt mandátumainak a száma =

politikai két forduló közötti
jelentősége visszalépések –
megfordítható eredmények;
a győztes erősítése
arányossága kiemelkedően aránytalan
(lehet); a győztes erősen
felülreprezentált
[pártlista szavazatai/q]; a kiosztatlan
mandátumokra kétharmados szabály; a
fennmaradó mandátumok átkerülnek az
országos listára
nagyok erősítése; a kicsik hátrányos részleges kompenzáció;
helyzete; már az első fordulóban garantált képviselői helyek
kialakul egy pártsorrend
mérsékelten arányos; felülreprezentált arányos; az egyéni vk-ek
nagy pártok; messze alulreprezentált vesztesét és a kis pártokat
kicsik valamennyire kompenzálja

 az aránytalansági mutatók az 1990(mdf) és 1994(mszp)-es választásokon is magasak voltak, 2010 is

aránytalan de nem annyira
 1998-ban valamelyest csökkent
 2002-ben és 2006-ban kifejezetten arányos mandátumelosztás az első és második helyen
végzett pártok esetében: Fidesz, MSZP kiegyenlített támogatottsága
 2010 előtt működő választási rendszer fő jellemzője az volt, hogy nagyon jelentős skálán volt
képes mozogni
o kifejezetten aránytalan eredmények és szinte tisztán arányos választásnak megfelelő
arányossági mutatók is előfordultak
19
 2022/23, 2. félév © KL
 az aránytalanságra való hajlama volt jelentős ennek a választási rendszernek
o vegyes választási rendszer, amely képes volt több irányba is jelentősen elmozdulni

7. Új választási törvény
 2011. december 23-án fogadja el a parlament (kizárólag kormánypárti)
 nem történt jelentős minőségi változás  vegyes jelleg megmaradt
 még inkább többségi irányba (aránytalansági hajlam jelentősebb) mutatott hajlandóságot
 új elemek:
o győzteskompenzáció: az egyéni választókörzetekben nem csupán a vesztesek visznek
tovább az országos listára szavazatokat, hanem a győztes is az első és második helyezett
közötti különbségét (szavazatszámát) továbbviheti -> 6-7 mandátumot is érhet -> 2/3
 politikai és szakmai viták
o elsősorban az új választókerületi beosztás kapcsán
 2011. évi CCIII. törvény legfontosabb újdonságai:
o egyfordulós, relatív többség, nincs érvényesség
o két ág (egyéni választókörzet, országos lista)
 199 mandátum
 106-ot egyéni választókörzetben lehet megszerezni -> nőtt a szerepe
 93 jut az országos listára
o győztes töredékszavazatok
o a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár csak pártlistára
szavazhat
o nemzetiségi lista (országos listás mandátumokból)
o új választókerületek (gerrymandering?)
 politikai és szakmai vitákkal párosult
o előzetes regisztráció (szavazás előtti 15. napig)
 később az AB alkotmányellenesnek nyilvánította, így nem került alkalmazásra
o kampány új szabályozása (50 nap, 150 méter, kereskedelmi médiumokban és az
internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok stb.)
o Nemzeti Választási Bizottság (7 tag, 9 évre)

Egyéni kerületi ág Országos listás ág

rendszer többségi arányos

mandátum 106 93
körzet 106 egyéni vk. 19 megye + főváros + határon túl
jelölés 500 ajánlás (többes) 27 jelölt – 9 megye + Budapest
(= 13500! érvényes ajánlás elég, 53 ezerrel minden
kerület – korábban: 132 ezer)
2020: 71 jelölt (14 megye + Budapest)
„kamupártok” indulásának megnehezítése
érvényesség - -
mandátum relatív többség csak az országos összesítésben küszöbérték (5%)
számítás „a győztes mindent visz” feletti pártok mandátumelosztás: D’Hondt-módszer

politikai dönt a kormányról pártsorrend, minimális kompenzáció

jelentősége (de nem annyira, mert a győztes szavazatát is átviszi)
arányossága kiemelkedően aránytalan (lehet); a mérsékelten arányos
győztes erősen felülreprezentált

20
2022/23, 2. félév © KL
 a nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb
ezerötszáz ajánlás szükséges
 nemzetiségi lista: az összes országos listás szavazatot (pártlista
+ nemzetiségi) el kell osztani kilencvenhárommal, és az
eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a
kedvezménye kvóta (kb. 20-30 ezer szavazat)
o könnyített mandátumszerzés

8. Miért lehet a vegyes rendszer aránytalanabb?

 tisztán többségi:
o egyértelműen koncentrációra készteti a pártokat
o nem merül fel, hogy érdemes lenne egyéni választókerületekben külön indulni
 vegyes:
o nem ennyire egyértelmű
o ösztönzők gyengébbek a koncentrációra
 Magyarország:
o új választási rendszer ellenösztönzőkkel (többes jelölés, kampányfinanszírozás új rendszere,
pártlistákra vonatkozó új szabályok)

9. Viták, kritikák
 aránytalanság, többségi
o a mindenkori győztesnek kedvez
o 2014: győzteskompenzáció 6-7 mandátum
 gerrymandering a Fidesznek kedvez
o kérdés: van-e területi mintázat?
o állítás: baloldali enklávék, összefüggés az evk-k népességszáma és a Fidesz korábbi
szavazataránya között (minél jobboldalibb, annál kisebb)
o 2014-18: alátámasztja
 határon túliak szavazata
o a Fidesznek kedvez (választásonként 1-2 mandátumot jelent)

10. Viták a választókerületi beosztásról („gerrymandering”)

 szabályok:
o összefüggő területet alkot
o nem léphetik át a megyei és a fővárosi határokat
o csak azok a nagyvárosok oszthatók több egyéni választókerületre, amelyekben „a választásra
jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak átlagos
számát” (75 ezer)
o átlagnál 15%-osnál nagyobb eltérés ne forduljon elő
o módosítására „az általános országgyűlési választást megelőző év első napja és az általános
országgyűlési választás befejezése közötti időben nem kerülhet sor”
 szoros választási eredmény esetén a fideszt segítené a jelenlegi pálya lejtése

21
2022/23, 2. félév © KL
Pártok, pártrendszer
1. Alapkérdések
 ideológiák
 törésvonalak
 strukturáló dimenziók
 kormány – ellenzék
2. Politikai tér: mi határozza meg, hogy milyen?
 politikai piac szerkezete
o Milyen pártok vesznek részt a versenyben?
o Hány jelentős párt van a politikai piacon?
 politikai ideológiák, eszmék, értékrend
o Milyen értékválasztások különböztetik meg a pártokat?
 felmerülő kérdésekben elfoglalt álláspontok
o Milyen véleményt alakítottak ki a pártok az ügyekben?
o Hogyan oszlik meg az egyes pártoknak a véleménye?
 ügybirtoklások, prioritások
o Mit tartanak fontosnak a pártok?
 rögzült koalíciós – szövetségi viszonyok
o Kivel működtek együtt a pártok?
o Milyenek a rögzült koalíciós – szövetségi viszonyok?
 a politikai verseny értelmezései
o Hogyan látják/láttatják a versenyt az értelmezők?
o Hogyan nevezik el, hogyan keretezik magát a versenyt és a pártokat elválasztó vonalakat?
 szavazói viselkedés, szavazói igények
o Mit tartanak fontosnak a szavazók, mit várnak el a pártoktól, mi alapján döntenek?
 ez az a sok kérdés, amelyekre adott válaszok alapján teremtődik meg a politikai tér, amelyben minden
egyes ország sajátos pártrendszere mozog/megjelenik/változik

3. Pártrendszer jelentése
 a pártrendszer a pártok közti verseny szerkezetét és dinamikáját jelenti
 a pártrendszer lényege, hogy interakciók rendszere
 nem annyira az azt konstituáló pártok, mint inkább e pártok egymáshoz való viszonya az, ami
meghatározza egy adott ország pártrendszerét
 a pártrendszer teljesen országspecifikus képződmény
o nincs két teljes mértékben egyforma pártrendszer, ugyanakkor hasonlóságok
és különbségek felfedezhetőek a pártrendszerek között

4. Baloldal és jobboldal
 3 szintje különböztethető meg:
o világnézeti mag
o jelentősebb társadalmi/gazdasági konfliktusokban rögzült második szint
o kizárólag az eseti válaszok/mindennapi politikai konfliktusok szintjén rögzült harmadik szint
 Létezik-e a magyar politikában?
o a dichotómia a választók és a politikai elit számára egyaránt orientáló erővel bír
o állampolgárok kb. 70, a parlamenti képviselők kb. 95% képes magát elhelyezni a bal-jobb
skálán
o politikai szereplők leginkább szövetségi politikájukkal, annak is legeklatánsabb példájával, a
koalíciókötéssel demonstrálják, hogy mit tekintetnek a maguk számára releváns politikai
dimenziónak
 a magyar politikában a baloldal-jobboldal dimenzió vált a koalícióképzés, a
kormányalakítás fő kritériumává

22
2022/23, 2. félév © KL

5. Baloldal és jobboldal a magyar politikában: mi a tartalma?

 ugyanazt jelenti, mint az európai politikában, ha a kategóriapár jelentésének „magjára”,
az emberi természettel, a világképpel vagy a társadalom rendjével kapcsolatos jelentésére gondolunk
 a második szinten eltéréseket találhatunk:
o a magyarországi politikai paletta legfontosabb sajátossága, hogy eltérően a legtöbb nyugat-
európai országtól, baloldal és jobboldal tartalmilag elsődlegesen ideológiai – kulturális
dimenziót jelent, és csak másodsorban jelent gazdasági – elosztási dimenziót
 összefoglalva: a magyar pártrendszerben van jelentősége
o elsősorban, mint ideológiai – kulturális értelemben
o minden más azáltal lesz baloldali vagy jobboldali, hogy egyébként a pártrendszerben
azonosítási pontként a baloldali vagy a jobboldali pártok képviselik

6. A gazdasági osztálykonfliktus hiánya

 hiányzik a nyugat-európai értelemben vett gazdasági osztálykonfliktus mentén szerveződő
szociáldemokrácia
 a gazdasági értelemben vett baloldali – jobboldali tagoltság nem vagy csak kevéssé alakult ki
 a gazdasági beállítottság alárendelt, másodrendű tényezőként van jelen

7. Konkrét ügyek és a bal – jobb

 számos olyan kérdés van, amely szervesen illeszkedik a bal – jobb jelentésének
„magjához”, s így abból levezethető
o pl. halálbüntetés, eutanázia, kisebbségek jogai, egyházak politikai szerepe
 más ügyek csak attól válnak bal- vagy jobboldalivá, hogy azt bal- illetve jobboldalinak tekintett
pártok vállalják fel
o pl. privatizáció, kül- és biztonságpolitikai kérdések, közjogi berendezkedés kérdései

8. Politikai törésvonalak
 politikai törésvonalak tanulmányozása segít abban, hogy megállapíthatóvá váljon, hogyan kapcsolódik
a pártrendszer a társadalomhoz; mennyiben képezi le a társadalomban megjelenő konfliktusokat
 „Lebegő” pártrendszer?
o ha nincsenek törésvonalak, vagy jelentősen kimutatható törésvonalak a pártrendszerben, akkor
valójában egy „lebegő” pártrendszerről beszélhetünk  a szavazók nem szervesen
integrálódnak a pártok mögött
o a bizonytalan szavazók – pártok teremtik meg a különbségeket?
o a magyar társadalom egy részének politikai tagolatlansága mellett egy másik részében
kirajzolódtak a politikai tagolódás körvonalai

9. A magyar politika három „klasszikus” törésvonala

 három olyan törésvonal mutatható ki, amely elit és társadalmi (szavazók) szinten, szervezeti szinten,
valamint politikai kultúra/ideológia terén egyaránt jelentkezett
o vallás
 ma is jelentős szerepet tölt be
 a magát jobboldalinak nevező politikai tábor inkább tekinthető vallásosnak, amelyben
felülreprezentált a vidék/kisváros
 a magát baloldalinak nevező politikai tábor kevésbé tekinthető vallásosnak, amelyben
felülreprezentált a (nagy)város
o „osztálytagoltság”
 a kommunista rendszer sajátos gazdaság- és társadalomalakító programjának
következtében gazdasági helyett politikai osztálytagoltság jött létre
 1990/2000-es években volt jelentős
 kommunista – antikommunista értékpár jelent meg
o város – vidék

23
 2022/23, 2. félév © KL
 ma is jelentős szerepet tölt be
 Milyen mélyek az árkok?
o a törésvonalak nem hoztak létre elkülönült szubkultúrákat; a törésvonalak a pártrendszer
alakulásának értelmezését kiegészítő, de nem meghatározó elemei
o a lakosságnak csak egy kisebbsége helyezhető el mindhárom, a törésvonal definícióját
képező elem szerint a törésvonal egyik vagy másik oldalán; a többség csak csekély mértékben
integrálódik valamelyik oldalra
o a baloldal – jobboldal, mint értelmezési keret ráépül két jelentős törésvonalra, amelyet
egyrészt a valláshoz való viszony, másrészt a város – vidék különbségtétel magyaráz

10. Törésvonalak és a pártrendszer strukturáló dimenziói

Törésvonal Törésvonal Pártrendszer Baloldali pozíció Jobboldali pozíció

indikátora dimenziója
Politikai MSZMP –tagság Kommunizmushoz Poszt- kommunista Antikommunista
osztálytagoltság való viszony
Vallás Templomba Kulturális-ideológiai Kulturális– ideológiai Kulturális–ideológiai
járás gyakorisága dimenzió baloldal („progresszív”; jobboldal („tradicionalista”;
Város/vidék Lakóhely liberális”,urbánus”) konzervatív”;„népi”)

11. A magyar pártrendszer változása

 a pártrendszer alakulásának első szakasza: 1988/89-1990
o a legfontosabb strukturáló dimenziója a pártrendszernek az akkori rendszerhez és a rendszer
vezető erejéhez, a MSZMP-hez való viszony volt
 kommunista és antikommunista tábor jelent meg
 az új pártok alapvetően az MSZMP-vel szemben definiálták magukat, mint
rendszerváltó politikai erők
o az új pártok között is kimutatható volt különbségtétel
 ideológiai – kulturális baloldaliság – jobboldaliság mentén
 MDF + FKGP + KDNP  valójában tradicionalista, konzervatív és népi jelzőkkel
illethető jobboldali pozíciókat töltöttek be
 Fidesz + SZDSZ  progresszív, liberális, urbánus  baloldal
o ekkor még csak másodlagos jelentőségben, de megjelent az ideológiai – kulturális értelemben
vett baloldaliság – jobboldaliság
o a fő elválasztó tengelyt az MSZMP-hez való viszony jelentette
ebben az értelemben az ellenzéki pártok, bár volt közöttük különbség, de mégis
együttműködtek az Ellenzéki Kerekasztalban
 a pártrendszer alakulásának második szakasza: 1990-1992/93
o háttérbe szorult az MSZMP-hez, a kommunista rendszerhez való viszony kérdése
o MSZP a választásokon jelentős veszteségeket szenvedett
 alig 10%-os támogatottsággal került be a parlamentbe
 nem jelenti azt, hogy ne maradt volna meg a kommunista – antikommunista
törésvonal
o a politikai verseny legfontosabb választóvonala az ideológiai – kulturális értelemben
vett baloldaliság – jobboldaliság lesz
 az első koalíciót ezen strukturáló dimenzió mentén kötötték meg
 az MDF nem az SZDSZ-szel lépett nagy koalícióra, hanem hozzá ideológiailag
legközelebb álló két párttal: FKGP + KDNP
 az ellenzékbe az egymáshoz már korábban is közelebbnek látszó SZDSZ és
Fidesz került
o látszólag egy háromosztatú pártrendszer kezdett kibontakozni
 nyilvánvalóan liberális pólus: SZDSZ + Fidesz

24
2022/23, 2. félév © KL
 konzervatív pólus: MDF + FKGP + KDNP
 MSZP: 1992/93-tól egyre erősebbnek bizonyult
o Kérdés: ez a háromosztatú pártrendszer megmaradhat-e ezen két választóvonal mentén vagy
más folyamat kezdődik?
 valójában a kérdés az volt, hogy a kommunista – antikommunista tengely vagy
inkább az ideológiai – kulturális tengely lesz az erősebb, vagy egyformán mind a
kettő fenn tud maradni?
 a pártrendszer alakulásának harmadik szakasza: 1992/93-1994
o MSZP egyre erősebbé válik  valójában egy háromosztatú pártrendszer lesz
 a kommunista – antikommunista tengelyen az előző rendszer utódpártjaként
egyértelmű pozíciója van
 vele szemben állnak a rendszerváltó pártok

ideológiai – kulturális tengely: baloldalon helyezkedik el (SZDSZ + Fidesz is: ők
ellenzéki pártok)
o ideológiai – kulturális tengely: jobboldalon az MDF + FKGP + KDNP
 kormánypártok
 a pártrendszer alakulásának negyedik szakasza: 1994 –
o sorsdöntő jelentőségű: a háromosztatú pártrendszer elindul egyfajta kétosztatúság irányába
o 1994-ben az MSZP megnyeri a választásokat  bár koalíciót ajánl a Fidesznek és az SZDSZ-
nek is, de más-más válaszokat kap

a Fidesz célja egyre inkább az lesz, hogy az MSZP-vel szembeni első váltópártként
jelenjen meg  kommunista – antikommunista törésvonal válik a legfontosabb
elválasztó tengellyé  közeledik a szintén ellenzéki, de jobboldali politikai erőkhöz
 az SZDSZ koalícióra lép az MSZP-vel  nem válik rendszerváltó párttá, de feladja
azt a különbségtételt, amit eddig vele szemben megtartott  egyre inkább az
ideológiai – kulturális baloldaliság alapján politizál
 a pártrendszer 2002 után:
o kétosztatú pártrendszer
o a Fidesz válik az ideológiai – kulturális oldalon belül a jobboldali pozíció szinte egyetlen
pártjává
 FKGP kiesik a parlamentből
 KDNP súlyos válságba kerül
 MDF csak kis párt
o SZDSZ 1998-ban jelentősen visszaesik, 2002-ben is csak a parlamenti küszöböt minimálisan
átlépve kerül be a parlamentbe  újra koalícióra lép az MSZP-vel
o egyre inkább csak az ideológiai – kulturális értelemben vett baloldaliság – jobboldaliság
mentén jön létre a két nagy politikai tábor

12. A pártrendszer koncentrációja (2000-es évek)

 egyre kevesebb párt osztozik egyre több szavazaton
 a magyar pártrendszer tizenkét év alatt eljutott a mérsékelt sokpártrendszerből egy igen koncentrált
kétpólusú, már-már kétpárti berendezkedésig
 különböző elnevezésekkel illetik a szakirodalomban:
o kvázi-kétpártrendszer
o kétfőpártrendszer (Fricz)
o kétblokkrendszer (Soós)
 nem lesz tartós: csupán két parlamenti cikluson keresztül tart
o 2006 után, de különösen a 2008-as gazdasági válság utáni politikai válság a Szocialista
Pártot összeolvasztja a 2010-es választásokra
o megjelennek új politikai szereplők: LMP, Jobbik
 kialakul egy új pártrendszer: „centrális erőtér”
o tartósan új stabilitás jelenik meg, amelyben egy erőteljes jobbratolódás mutatkozik meg
o együtt jár a baloldali, liberális tábor jelentős összeszűkülésével
25
2022/23, 2. félév © KL

13. 2022: centrális erőtér vége vagy újraéledése?

 választási rendszer hatása
 jobbik „néppártosodása”, centrum irányba -> együttműk baloldallal
 Mi Hazánk megjelenése: új radikális jobboldali erő
 aszimmetria a kormányoldal és az ellenzék között
 hegemón pártrendszer
o több politikai erő van jelen, de valójában egyetlen politikai erő képes a kormányzati hatalmat
tartósan kézben tartani
 új kiadásában jelent meg a centrális erőtér
 összefoglalva: 2010-től kezdődően, 2022-ben megerősítve a magyar pártrendszer valójában egy
hegemonisztikus pártrendszer, amelynek fő jellegzetessége az aszimmetria

26