Szabó Ildikó: Nemzeti identitás és politikai szocializáció

1. A fiatalok politikához való viszonya

 A rendszerváltás mint mindenre, erre is hatalmas hatással volt, tehát történelmileg
másképpen alakult a politikai és a nemzeti identitások viszonya
o magyar nemzeti identitásnak nincs érvényes, társadalmi megegyezésen
alapuló mintája, amit akár a politikai intézményrendszer is támogatna
 például a 2 vh közötti nemzeti identitás, amit a pártállam is támogatott
o azonban a rendszerváltás után sem fogalmazódott meg egy nemzeti
konszenzus a nemzeti és az állampolgári identitás viszonyában, és a szóba
jöhető intézmények, például az iskola szerepében sem
 a nemzeti identitás és a politikai identitással való kapcsolata a politikai harcok „szabad
prédájává” vált
o a nemzeti ünnepeket a jobboldali pártok külön ünnepelték
o a politikai kérdések a nemzeti identitással egybefonódtak, és a pártok közötti
küzdelmek területévé váltak
 küzdelmek a nemzet fogalmáról, jelentőségéről, nemzethez való
tartozás kritériumról folytak, illetve az identitások meghatározásáért is
 demokratikus szocializáció lassan épült, így az első években szocializációs vákuum jött
létre
o a jobboldali pártok felismerték az identitások átalakításának jelentőségét az új
politikai közösségek megteremtésében
 első szabad választás nyomán kialakult pártstruktúrában a rétegpártok voltak
túlsúlyban
o a választól csaknem fele a társadalmi hátterével összefüggő pártra adta le a
voksát
 Nyugat-Európában azzal magyarázzák a hagyományos társadalmi jellemzők gyengülő
hatását, hogy a pártok kevésbé tekinthetőek egyes társadalmi csoportok
képviselőinek, valamint, hogy a szavazói egyéni döntést hoznak, nem közösségi
hovatartozás kifejeződése
 ellenben a posztkommunista országok rendszereire jellemző, hogy társadalom és a
pártok közötti kötelék gyengülése, a társadalmi státusz kevés hatása a
pártválasztásokra
 Magyarországon ez azzal is összefügg, hogy változott a pártstruktúra, és sokan
változtattak a saját párt preferenciájukon
o magas volt a határozott párt preferenciával nem rendelkezők aránya is
o az első szabad választás sikeres pártjai összezsugorodtak, az akkor kevéssé
támogatott Fidesz és MSZP megerősödtek
 a választók tapasztalata volt, hogy sem a társadalmi helyzetük, sem
pedig a pártok programja és ideológiai irányzata nem nyújt elégséges
támpontot választói döntéseik meghozataléhoz
  ugyanakkor egyre inkább megtanulták a népszerű pártok
(MSZMP, Fidesz, MDF) ideológiai orientációit
 létrejött egy politikai és ideológiai tömbösödés, megerősödött
a bal-jobb tengelyen elfoglalt hely magyarázó ereje
o ebben szerepet játszanak a kulturális hovatartozások,
területi, világnézeti és életkori tényezői (Angelusz
Róbert, Tardos Róbert)
o 1994-től kezdve egyre erősödő összefüggés a
pártválasztások és a személyes mikrokörnyezet politikai
jellege is
 a) a fiatal nemzedékek politikához való viszonya
o Nyugat-Európában a fiatal szavazók általában liberálisok
 társadalmi integráltságát tekintve kevésbé sikeres fiatalok, illetve
alacsony iskolai végzettségű ifjúsági rétegek között népszerűbbek a
szélsőjobboldali pártok
 Anna Muxel: politikai moratórium, azaz elfordulnak a politikai
intézményektől és kevésbé aktívak a választásokon is
o magyar fiatalok körében más sajátosságok figyelhetőek meg
 pártszimpátiák alakulásában az életkornak nagyobb szerepe van, mint
a társadalmi státusznak, a vallásnak vagy a régiónak
 1990 óta a Fidesz minden más pártnál népszerűbb a 35 év alattiak
körében
 a fiatal választóknak nem alacsonyabb a részvételük, mint más
korcsoportoké
 b) Generációs különbségek a politikai szocializációban
o a rendszerváltás után a nemzedékek közötti politikai választóvonal a múlthoz
való viszony mentén épült ki
o a nemzedékek közötti konfliktusok a politikai identitások közötti konfliktusok is
voltak
 a fiatalok elutasítják az MSZP-t, és az antikommunista beállítódás is
jellemző inkább, mint azokra, akik életkoruknál fogva valamennyire
integrálódtak a Kádár-rendszerbe
 a Fidesz és az MSZP támogatóinak életkor szerinti különbségei a
nemzedékek eltérő politikai szocializációjával magyarázhatóak
 a fiataloknak más gondolatai voltak, mint a szüleik nemzedékéhez
o a fiataloknak a Fidesz iránti szimpátiának nem az ideológiai orientációk az
alapja
 akik a hétköznapi életvilág liberális értékeit elfogadják, gyakran
elutasítják a politikai értelemben vett liberális értékeket
 a fiatalok értékrendje (vélemény az abortuszról, drogokról) NEM
egyezett a Fidesz álláspontjával
 a fiatalok pártpreferenciái és a világképük ideológiai iránya között sem
voltak erős összefüggések
 o pártszimpátia alapja
 a fiatalok ahhoz a párthoz kötötték a rendszerváltást, amely
rendszerváltó nemzedékeket tudott kijelölni, függetlenül attól, hogy a
rendszerváltás tárgyalásos módon ment végbe
o a Fidesz politikai síkra terelte a generációs különbségeket
 sikeresen szólította meg a fiatalokat, akiknek a felnőtté válásuk a
rendszerváltás utáni időszakra esett, akik életkoruknál fogva nyitottak
voltak
 1975 után született nemzedékek a Fidesz a rendszerváltás politikai
nemzedékváltás is
 náluk a leggyakoribb, hogy a rendszerváltás előtti időszakot
azonosítják a baloldalt, és ezzel szemben fogalmazzák meg a
politikai értékrendjüket
 c) Az ifjúsági kultúra stílusjegyei a Fidesz identitásstratégiájában
o a Fidesz sikeresen alkalmazta az ifjúsági kultúra stílusjegyeit
kommunikációjában
o „fiatal nemzedékek pártja”
o az ifjúság több kapcsolódási pontot talált a Fidesz értékrendjében
 d) a fiatalok demokráciaképe
o kutatások szerint a fiatalok inkább hárítják az állampolgári részvétel
felelősségét, nem vonzóak számukra a civil szervezetek
o 2005-ös Iskola és demokrácia
 középiskolák inkább paternalisztikus (atyáskodó) társadalompolitikának
tekintették a demokráciát
 kétharmaduk személyes biztonságot remélt a demokráciától, és csak
minden második diák érti bele
 a többpártrendszert
 a beleszólást a politikába
 az egyesülési szabadságot
 és a kisebbségi jogok érvényesülését
 demokráciaképükben keverednek a demokratikus és az
antidemokratikus elemek
 több mint kétharmaduk értett egyet azzal, hogy Magyarországnak egy
keménykezű vezetőre van szüksége
o az egyén és a hatalom közötti kapcsolaton alapul, nem a különböző
állampolgári közösségek és a hatalom közötti kapcsolatok rendszerén
o nem érzékelik a demokratikus közösségek jelentőségét, amelyek skálája az
állampolgári közösségektől (civil szervezetek), a politikai közösségeken át
(pártok), a transznacionális mozgalmakig (környezetvédelem, feminista
mozgalmak) terjedhet
o a demokratikus közösségek választhatóságon alapuló, több pólusú világa nem
érinti meg őket
 e) a tekintélyelvűség sikere a fiatalok politikai orientációjában
o a fiatalok körében az a párt a legnépszerűbb, amely tekintélyelvű, az
intézményekkel kapcsolatban bizonytalan, és a hierarchikus hatalmi
viszonyokat részesítik előnyben
o a Fidesz identitásában az érzelmek és a hit játszották a fő szerepet
o kollektivisztikus emberképe ellentmondott a rendszerváltást követő másfél
évtizeddel
o úgy kínált rendszerváltó élményt, a fiataloknak, hogy a rendszerváltás
tárgyalásos jellegéből nem tudták kivenni a részüket életkorukból kifolyólag
o a rendszerváltás élményét utólagosan és szimbolikusan nyújtotta
antikommunizmusával, a múlt radikális elutasításával és a nemzeti ügyek
felvállalásával
 f) a nemzet alapú politikai közösség mintája
o Fidesz
 az állampolgárok és a hatalom közötti kapcsolatok alapja a nemzet,
mint part politikailag értelmezett politikai közösség
 újrafogalmazta a nemzetet, mint identitás alapját
 a társadalom politikai megosztottságán alapult

2. A politikai szocializáció fragmentált modellje

 20.században a politikai szocializáció is megváltozott
o a Rákosi-rendszer konfliktustagadó modelljét a Kádár-rendszer
konfliktuskerülő modellje váltotta fel (1956 után)
o a rendszerváltás
 átértelmezte az állam és az állampolgár viszonyát
 megteremtődött a demokrácia lehetősége
 viszont a konfliktuskihordó politikai modell nehéz folyamat volt
 a rendszerváltás utáni politikát a Rákosi korszakhoz és a Kádár-korszakhoz képest
értelmezhetjük, másrészt nyugat-európai konfliktuskihordó politikai szocializációs
modellhez képest
 a) A demokratikus politikai szocializáció modellje
o konfliktuskihordó modell azoknak az ellentmondásoknak a kezelésére alakult
ki, amelyek a modern demokráciában feszülnek
 ezek az érdekek az értékrendek sokszínűségéből adódnak
 feloldásukra a konfliktuskezelés és kompromisszumos modellt kínálja
 modell: olyan konzisztens struktúra, amelynek tényezői a
 formális (iskola, szervezetek, egyházak)
 a nem formális (család, kortársi csoportok, média,
kapcsolatok hálózata)
 a kulturális (világkép-konstrukciók, gondolkozási,
magatartási minták)
  diszkurzív tényezők (alaptematikák, különböző
tematizációk)
 az elsődleges életvilág formális és nem formális
közösségei kiegészítik benne egymást -> ezért képes a
konfliktusok tárgyalásos, proceduális,
kompromisszumokra épülő kezelésére
 képes folyamatosan reagálni a mindenkit értintő
társadalmi kihívásokra pl: bevándorlók
szocializációjában az állam és az állampolgárok közötti
kapcsolati mintái nagyon különböznek
 politikai támogatottság
o a demokratikus állampolgárrá nevelés alapelveiben a politikai szereplői
egyetértenek, 2 pillér nyugszik
 oktatáspolitikán
 ifjúságpolitikán
o 2.vh befejezése óta a közoktatás egésze Nyugat-Európában a demokratikus
állampolgári szocializáció jegyében zajlik
 ez az európai oktatási reformok közös célja
 társadalomismeret és az állampolgári ismeretek fontos részei
 a tolerancia és a szolidaritás taníthatóak, a döntési képességek
fejleszthetőek
 az iskolának elő kell segíteni az egyenlőséget
 az iskola belső világa a társadalomról tanúskodik
o 90-es évek oktatási reformjai a demokratikus állampolgári nevelés
célkitűzéseinek előtérbe kerülést mutatták
 az EU-ban a második felére általánossá vált, hogy az oktatásban
elsőbbségük van a tapasztalatoknak, és az emberi jogokat tiszteletben
tartó attitűdöknek
 az iskola állampolgári nevelés része az iskola belső világában
érvényesülő demokrácia is
 állampolgári nevelés túlnő az iskola falain -> fiatalok tapasztalati
tanulását elősegítő kezdeményezések társadalompolitikai
támogatásban részesülnek
o politikai szocializáció demokratikus modelljéhez hozzájárul, hogy a legtöbb
nyugati országban a nemzeti identitással kapcsolatos alapvető kérdések már
lezárultak
 a nemzeti identitást megerősítik az ünnepek, megemlékezések ->mit
jelent az adott nemzethez tartozni
 formálódásában az iskola szerepe is meghatározó
o a nyugati világban a 2.vh, de különösen a diáklázadások után felértékelődött
az ifjúságpolitika
 fő törekvésük az állampolgári aktivitás elősegítése a nem formális
nevelés lehetőségeinek hasznosításával
  a legfontosabb problémák (egyenlőtlenségek, érdek érvényesítés
problémái, többség-kisebbség problémái, emberi és polgári jogok
érvényesülése) ->gyereket fokozottan sújtja
 integrálásuk fontos, felnőttek feladata
 célkitűzéseket segíti, hogy hatékony egyeztetési mechanizmus épültek
ki a közigazgatási és az ifjúságpolitikai szintek között
 rendszer:
 (a) állami, helyi és civil intézmények
 (b) pénzügyi, gazdasági és jogi feltételek
 (c) az infrastruktúra
 (d) szakemberképzés
 egyaránt fontos szerepet játszanak
o megnőtt az ifjúságkutatás jelentősége
 kiépültek az ifjúságpolitikai és az ifjúságkutatások közötti közvetítések
 valamint fiatalok társadalmi integrációját elősegítő intézmények
 olyan csatornák kiépülése, amelyek biztosítják a szaktudományi
eredmények hasznosulását
o a demokratikus politikai szocializáció modelljében a vallási, nemzeti,
demokratikus, európai alaptematikák helye, jelentősége és szerepe más, mint
a posztkommunista országok modelljeiben
 b) A fragmentált modell
o a rendszerváltás után Magyarországon a kollektív identitással kapcsolatos
kérdések megőrizték a polarizáltságukat
o nemzeti és politikai identitás kérdései összefonódtak egymással
o az iskolai szocializációra és az iskolán kívüli szocializációra kevesebb kutatói és
szakpolitikai figyelem irányult, mint a nyugati demokráciában
o állampolgári szocializációban az iskola nem meghatározó
 szakmaisága és hatékonysága esetleges, a lehetőségeit nem használja
ki
o az iskolán kívüli állampolgári szocializációnak
 jelentősége a rendszerváltás óta növekedett
 az Úttörőszövetség mellett 1989-ben újjáalakult Magyar
Cserkészszövetség is működni kezdett és sorra alakultak más
szervezetek is
 civil szervezetek száma növekvőben van, de a fiatalokra gyakorolt
hatásuk csekély
 6-10% tagja valamilyen szervezetnek
o Magyarországon a rendszerváltás óta az állampolgári magatartások
formálódásában a nem formális szocializáció identitásformáló szerepe a
meghatározó
 nem a civil szerveződésekhez, hanem a fiatalokhoz közelebb álló
pártokhoz, leghatékonyabban a Fideszhez kötődik, és a politika világát
közvetítő médiumokon keresztül érvényesül
  a formális politikai szocializáció kiszorult, a jobboldali pártok
benyomultak

o a rendszerváltás utáni időszakot a politikai szocializáció fragmentált modellje

jellemzi
 fragmentált=széttördelt
 a szocializáció tényezői (család, iskola, médiumok, kulturális közvetítők,
tartalmak) közötti gyenge és esetleges kapcsolatok jellemzik
 a pártokhoz köthető tartalmak túlsúlyosak
 a demokratikus állampolgári nevelés és a nem formális tanulás
kérdései nem váltak stratégiai kérdésekké
 a demokratikus szocializáció lehetőségei megteremtődtek, de a
szocializáció alapvetően nem az állampolgári közösségbe való
integrálódást segíti elő
o „az állampolgári szocializációt maga alá gyűrő nemzeti szocializáció veszélylét
abban látom, hogy összefonódott a pártpolitikai identitással” -írja a szerző
 a nemzeti felfogásban nincs konszenzus, a nemzeti identitás
meghatározása pártpolitikai küzdelmek tere lett
 a pártpolitika dominálja a szocializációt, ami veszélyes, mivel
ellehetetleníti a további kommunikációt
o a szocializációs vákuumba könnyen be tudnak nyomulni más ágensek
(egyházak, különböző személyek, illetve politikai pártok és szervezetek által
vezetett nemzeti tematika)
o politika= pártpolitika
o a fiatalok nem látják milyen összefüggőségek vannak
o kulturális minták változása
 családi szocializáció gyengült, de a csoportkultúrák, kortárs csoportok
szocializációban játszott szerepe pedig növekedett
 c) A múlthoz való viszony a fragmentált modellben
o fragmentált modell
 múlthoz, nemzethez való viszony lezárulatlan kérdései, és a
feldolgozatlan történelmi sérelmeket
o magyar nemzet fogalmának jelentésében nem alakult ki politikai konszenzus
 közgondolkozás sem tisztázódott, hogy mit jelent a nemzethez és az
állampolgári közösséghez való tartozás
 nemzeti identitás és a politikai identitás összefonódik
 külső és belső ellenségképek szolgálnak viszonyítási pontként
o 20.század történelmének közgondolkozásbeli feldolgozása egyik közép és
kelet-európai országban nehéz
 a történelmi emlékezet szálait a rendszerváltások elvágták,
feldolgozatlan maradt
 politikai rendszerek a történelmet átértelmezték
 o több olyan történelmi kérdésben a közgondolkozás nagyon megosztott
(Trianon, vh okai, magyar állam felelőssége a zsidó kérdésben)
 ezekről a kérdésekről a nyilvános diskurzusban is sokféle értelmezés
található (politikusi megnyilvánulások, honlapok)
 erősíthetik a demokratikus állampolgári magatartásokat, de az
ellenségképeket is
 iskolának abban van szerepe, hogy a felnővő generáció megtanul-e
eligazodni a különböző források és értelmezések között, valamint
képesek-e önálló véleményt alkotni a vitatott kérdésekben
 rendszerváltás után is csak korlátozottan tudta ellátni
 nagyobb a valószínűsége annak, hogy a különböző
értelmezések elkerülik egymást
 d) Nemzeti ünnepek
o kettős arcuk van: egy múltidéző és egy jelent idéző
o konszenzus hiányában az ünneplések a múltról beszélők hitetlenségét és a
jelen intézményei iránti gyanakvást erősítik
o Magyarországon a politikai rendszerek igyekeztek magukat visszamenőleg
legitimálni a múltban
o a rendszerváltással megszűntek a kommunista ünnepei
 a rendszerváltással az ellenforradalomnak minősített 1956-os
eseményekből forradalom lett, október 23 pedig nemzeti ünnep
 1988-ban volt az első kutatás, hogy ki minek tekinti 40-40%
 egy évvel később „népfelkelésnek” hívták ->változtak az
arányok
o 12%: ellenforradalom
o 22%: népfelkelés->ellenforradalom
o 28%: végig népfelkelés
o 24%: forradalom
 2003-ban a lakosság 58%-a tekintette forradalomnak
 március 15-e és október 6-a megítélésében nincsenek nagy társadalmi
különbségek
o emléknapok (az aradi vértanúk, a holokauszt) is lehetőséget kínál a
közösséghez tartozáshoz
o az ünnepeket politikai harcok kísérik
 e) A nemzetfogalom és a nemzeti szocializáció
o az állomhoz való viszony és a nemzet fogalmának meghatározása
elkerülhetetlen
o több kutatás szerint a nemzetfelfogások elmosódottak ->bizonytalanság
o az államnemzet és a kultúranemzet nem zárja ki egymást -> 3.értelmezés: a
magyarok a nyelvi, kulturális és etnikai szempontból együvé tartozók
közösségének (beletartoznak a magyarországi kisebbségek)
 önbesorolás és az anyanyelv a fontos
 kultúranemzet: ellenségkép erőteljesebb ->identitáserősítő
  államnemzet: jogi, morális szempontok
o a fiatalok egy része számára vonzó a szélsőjobboldali értékvilág sok eleme
(antiszemitizmus, cigányellenesség)
o (a) A szocializációs tényezők közötti viszony
 a család a legfontosabb, érzelmi kötelék
 nemzeti hovatartozás
 pártpreferencia, világkép
 nyugaton top1
 Magyarhonban susu az első
o nemzeti azonosságtudat
o susu fontos!!
o befolyásolja a nemzetképeket
o a magyar holokauszttal kapcsolatos ismeretek
hiányosak, ellentmondásos
 2005: Iskola és demokrácia
 társadalmi ismeretek átadása ->történelem, kutatás
 az iskolarendszer a politikai kultúra megtanulásában is inkább
reprodukálja az előnyöket és a hátrányokat, mintsem csökkentené
azokat
 történelemi, állampolgári mintái nyitottak maradtak-> iskolában is
rávetül a politika árnyéka
o (b) A nem formális szocializáció tényezőinek szerepe
 tapasztalási tanulás fontos
 fragmentált modell nem tud hatékonyan reagálni az új társadalmi
kihívásokra
 megnő a médiumok közvetítésében sokakhoz eljutó nem formális
tényezők szerepe
 nemzeti identitás szempontból fontos eseményeket közvetít
(olimpia, sztárok, versenyek)
 a Kádár-korszak konfliktuskerülő politika hagyomány megmaradt a
rendszerváltást követő másfél évtizedben
 átpolitizálják a nemzet fogalmát
 ezzel konfliktusélező mozzanatokat visznek a politikai
szocializáció modelljébe
 fragmentált modell
 a rendszerváltás után a 20.században immár harmadszor
(először Horthy-korszakban, másodszor a pártállami
időszakban) fogalmazódott újra a nemzeti tematika
 alapvető nemzeti kérdésekben (a nemzet fogalma, a nemzethez
tartozás kritériumai) nem alakult ki konszenzus
 pártpolitikai okai is voltak a nemzeti tematika előtérbe kerülésének
 átpolitizálták a nemzet fogalmát
 a fragmentáltságot fenntartja, hogy az alternatívát jelentő
demokratikus tematika alapeszméje, a demokratikus állampolgári
 közösség eszméje Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt másfél
évtizedben nem tudott megerősödni

3. Összefoglalás
 a rendszerváltás felszínre hozta, hogy a magyar nemzeti identitásnak nincs társadalmi
konszenzuson nyugvó, a politikai intézményrendszer működésével megtámogatott és
az intézményes szocializációban közvetített mintája
 pártpreferenciában a legnagyobb különbség a kor
o a Fidesz a fiatalok körében népszerű
 nem csak rendszerváltás, hanem nemzedékváltás
 nemzetből indul ki
 vezetők és vezettek hierarchikus viszonyára épült
 szakpolitikai kérdések
 magyar rendszer: fragmentált modell
o megosztja a nemzetet, a társadalmat
o jelentős benne a nem formális tényezők, így a nemzeti tematika
identitásformáló szerepe
o hasonló a Kádár-korszakhoz, konfliktuskerülő magatartás