Szociológia alapjai 2.

I. Térbeli mobilitás

 vándorlás/ migráció (külső/belső)

o természetes folyamat -az ember vándorló lény
o emberek vagy emberek csoportjai vándorolnak ki és be
o viszonylagos kategóriák
o településhatár átlépésével járó lakóhely-változás
o nemzetközi vándorlás: országhatárt átlépő lakóhelyváltoztatást
o ideiglenes/ állandó
o migráció: komplex viszonyok jönnek létre (mikro-makro szint)
o többség-kisebbség viszonya
o feszültségek. el/befogadás
 milyen mértékű
 mitől válik integráltá (ha asszimilálódik, vagy ha nem teljesen)
 pl Amerikában nem kell teljesen asszimilálódni
o semleges szónak kéne lennie
o nincs kőbe vésve (belső migráció?)
 bevándorló -migráns- menekült?
o Az ENSZ szerint menekült, az, aki fegyveres konfliktus vagy üldözés miatt
menekült el a hazájából
o migráns (bevándorló) az adott ország területén tartózkodó külföldi
állampolgár, aki három hónapot meghaladó rövid távú, huzamos vagy
humanitárius célú tartózkodási engedély birtokosa (az állampolgárságot szerző
külföldiek kikerülnek ebből a körből)
o nem minden ország egyformán nyitott
o Eu-n belüli szabad munka-erőáramlás
 lehetséges dimenziók, vizsgálati szempontok
o egyéni motivációk (mikro)
o társadalmi okok és következmények (makro)
o hálózatok szerepe
 interperszonális láncolata
 migránsok, korábbi migránsok és nem migránsok között
 rokonság, barátsági kötelékeken és a kibocsátó, eredeti közösséghez
fűződő szálakon keresztül
 fokozzák a nemzetközi mozgás valószínűségét
 csökkentik a költözködés költségét és a kockázatát
 növelik a migráció várható nettó hozamát
 a hálózati kapcsolatok a társadalmi tőke sajátos formái
 kritikus mérték: csökkenti a mozgás költségeit és kockázatot
o gazdasági: pl foglalkoztatottság és migráció viszonya, ingázók keresete
 o kulturális
 különbségek
o etnikai
 többség-kisebbség viszonya
o biztonságpolitikai
 migrációs motivációk
o gazdasági
o családegyesítő
o karrier
o etnikai
o vallási
o kulturális
 azoknak, akiknek van tőkéjük, illetve kulturális tőkéjük (nyelvtudás, végzettség) azok
el fogják hagyni az országot
 munkaerőpiac átalakul
 makroszintű elméletek
o bevándorlást a modern ipari gazdaságok strukturális szükségleteiből vezeti le
(duális munkaerő-piaci elmélet)
o a gazdasági globalizáció és a nemzetközi határokon átlépő
 mikroszintű elméletek
o a bérek és a foglalkoztatás országok közötti eltéréseire és a migráció
költségeire összpontosított a mozgást általában a jövedelem maximalizálásra
vonatkozó
o migráció: TÉRHEZ ÉS IDŐHEZ KÖTÖTT
 Magyarországi adatok
o nemzetközi migráció
 kivándorlás
 bevándorlás
o belső vándorlás
 Az uniós elvándorlás változó folyamata
o a rendszerváltás után új lehetőségek
o egyszeri? Egyirányú?
o természetessé vált
o 1990-es évek elején (regionális különbségek, kontroll csökkenése) erőteljes
migrációs nyomást és dinamikált jósoltak kelet-európai országokból a világ
fejlettebb régiói irányába
o EU-ba való belépés: 2004-ben erőteljes munkavállalási célú migráció indult el
a lehetséges irányokba, adminisztratív akadályok csökkentek
 mégse indul meg nagyfokú migráció
 mert a munkaerőpiacát nem nyitja meg több EU-s ország a
posztszoci országoknak 7 évig
 munkaerőpiacok
o 2004: 3 ország nyitotta meg munkaerőpiacát ( Egyesült Királyság Ír, Svéd)
 o 7 éves átmeneti időszak -országok többsége fokozatosan nyitott
o Mo-n nem vehetett külföldi földet (7 évig)
o 2011 májusig Németország és Ausztria kihasználta a teljes átmeneti időszakot
o 1990 óta a kelet-európai országok vándorlásának jelentős része Európán belüli
o adatok nehezen hozzáférhetőek, nem pontosak, tüköradatok /tükörstatisztika
használata
 emigráns népesség nagy része aktív, munkavállalási célú migráció
 2000 után a 15-64 éves migráns aktivitása az EU 15 országokra átlagosan számított
60% helyett lett, litván, legyen, magyar migránsokra érvényes
 társadalmi következmények
o fiatal, aktív népesség
o természetes fogyás, születésszám további csökkenése
o szektorális hiányok
 bevándorlás
o a motiváló tényezők között a migráció gazdasági szívó hatása, a hagyomány, a
kapcsolati hálók rendszere és a befogadó környezet is fontos volt
o Magyarország a rendszerváltás éveinek élénk bevándorlását követően
belesimult
 belső ingázás, állandó és ideiglenes vándorlás
o „magyarok kevésbé mobilak” -mára megváltozott
o országon belüli mobilitás még mindig alacsony
o területi egyenlőtlenségek (lakásmobilitási hajlandóság, magánbérlakások
hiánya)
o munkalehetőségek és lakáspiac
o magyar lakásrendszer rendkívüli tulajdonorientált: a lakosság majdnem 90%-a
saját tulajdonú

II. Gazdaságszociológia

 Közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya

o nem mindig problémamentes
o közgazdaságtan: racionális cselekvőből indul ki
o 20.sz közgazdaságtan neoklasszikus irányzata: egyének vagy gazdasági egység
minden gazdasági döntésnél racionálisan járnak el, azaz maximalizálni kívánják
a hasznot
o szociológia: rövid távú profitmaximalizáláson kívül más motívumok is szerepet
játszanak gazdasági döntésekben (is)
o pl: értékek, normák is befolyásolják a cselekvőket
o számos közös klasszikus: Adam Smith, Karl Marx, Max Weber
o Marx: gazdasági termelés határozza meg a társadalmi dimenziókat
 o munka, termelés határozza meg az emberek életét, az, hogy az emberek
hogyan élnek a termeléstől függ
 elidegenedés: tömegtermelésben nincs kreativitás pl: cipészet, a
manufaktúra megjelenése óta, de a tömegtermelésben csúcsosodik ki
 öröm forrása eltűnik(munka)
 ezáltal elidegenednek egymástól, mert a munka lényege elveszik
o az emberi gondolkodás is a termelés függvénye
o G. Simmel: A pénz filozófiája, E. Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról,
M.Mauss: Az ajándék
 Simmel: divat, modern társadalmak hogyan kapcsolódnak össze
 Durkheim: társadalmi integráció
 Mauss: ajándékozás
 2 irányvonala
o a gazdaság nem a társadalomtól függetlenül, hanem a társdalomba
„beágyazottan” működik - klasszikusok
o a társadalmi jelenségek, ezeken belül (?)
 Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904-5)
o kétféle kapitalizmus
 nyugati típusú
 racionális
 kiszámítható
 békés szerzési esélyek, kapitalista üzemben szerzett nyereségre
 megújuló nyereségre és jövedelemezőségre törekszik
 szerzési ösztön és nyereségvágy megfékezése
 szabad munkára épül
 spekulatív, kalandor kapitalizmus (szerzési ösztön és nyereségvágy, ami
nem azonos a modern értelembe vett kapitalizmussal) (mindenhol
megvan)
o alapkérdés
 miért nyugaton jött létre
 keleten több kultúra előbb jár mint a nyugati
o 1. protestáns felülreprezentáltak az alábbi területeken
 tőketulajdonos, vállalkozó, modern vállalati munkásság felső rétege
 magasabb oktatás, reáliskolák (katolikusok inkább humán)
 mobilitás (egyéni kisiparos -> gyári szakmunkások) gazdasági
racionalizmus
o 2. fejlettebb területek voltak fogékonyak az egyházi reformokra
 miért?
 reformáció: megváltoztatja az emberek életét:
o hivatás felértékelődése
o puritán életvezetés, nem a haszonszerzés cél
o evilági aszkézis (nem a világtól való elvonulás) –
hivatásban való sikeresség
 o Károli- magyar Biblia fordítás
o hit- hivatás – német fordításban egy szó, ha a
hivatásában erős, akkor kiválasztott lehet
 Polányi Károly: A nagy átalakulás (1944)
o háború alatt
o nagy gazdasági világválság
 munkanélküliség
 Amerikából indul
 infrastrukturális fejlesztés
 Keynes: New Deal
 állam belép, mint gazdasági szereplő
o társadalmi normák szabályozzák a piaci mechanizmusokat
o csere jelentősége
 piac: egyeduralkodó
o Ajándék-ot is felhasználja
 csere
 társadalmi szabályokkal
o redisztribúció
o reciprocitás
 viszonozni kell!!
o centricitás
 rászorultság alapján újraosztás
o önszabályozó piacok
 nem a rászorultság elve alapján van újraosztás
 hogyan alakul ki?
 merkantilizmus (Mária Terézia): védi az országhatárt
 nem versengő árucikkek, kiegészítő árucikkek
 belkereskedelem
 nemzeti piacok